HU201476B

HU201476B - Process for producing compositions for inhibiting coalescence of organs or parts of organs

Info

Publication number: HU201476B
Application number: HU886154A
Authority: HU
Inventors: Helmut Franz; Thomas Mueller; Wolfgang Eisert
Original assignee: Thomae Gmbh Dr K
Priority date: 1987-12-04
Filing date: 1988-12-02
Publication date: 1990-11-28
Also published as: GR3003156T3; EP0318801A3; AU622632B2; IL88564A0; ATE67678T1; JP2741767B2; US5578305A; DE3741149A1; DK167049B1; EP0318801A2; ES2037803T3; IE883608L; HUT49289A; JPH01193230A; NZ227183A; HK181596A; KR970010545B1; DK672488D0; CA1330298C; AU2648588A

Description

A találmány tárgya eljárás szervek és/vagy szervrészek összenövésének magakadályozására alkalmas új készítmények előállítására.

Szervek vagy szervrészek összetapadása invazív terápiás beavatkozások után vagy betegség lezajlása során életveszélyes helyzetekhez vezethet. Összenövések kialakulása megfigyelhető a mellkasvagy a hasüregben végzett sebészeti beavatkozások után is. Bár az ilyen összenövések megakadályozására jelentős erőfesztítéseket tettek, mindmáig nem sikerült kielégítő kezelési módszert találni.

A fibrinképződés szerepe az összenövések kialakulásában a következőképpen világítható meg: invazív terápiás beavatkozások után vagy gyulladásos reakcióknál plazmafehérjék - így fibrinogén és más alvadási fehérjék is - lépnek ki a szövetekből. A fibrinogén fibrinné alakul. A képződő fibrinálháló azután összeköti (összetapasztja) szervek vagy más szervrészek szomszédos felületeit. Ha a fibrint nem oldják fel, vastag összenövések képződnek, amelyek például veszélyes bélcsavarodásokhoz vezethetnek. A frissen képződött fibrines összetapadásokat utóbb a fibroblasztok szilárd szöveti kapcsolattá építik ki.

Egy lehetséges spontán fibrinolizis mértéke a szöveti plazminogénaktivátorok (t-PA) felszabadulásától függ az érrendszeri endotheliumból, valamint a hasüregben található mezoteliális sejtekből. Peritoneális beavatkozás után azonban a fibrinolitikus aktivitás csökken ezekben a mezoteliális sejtekben. Ha ezáltal a fibrinolizis részlegessé válik, a fibrinmaradékok megmaradnak középpontként, amelyekbe a fibroblasztok nőnek bele; kapillások képződnek, amelyek fibrinösszenövést okoznak. Ezeket később kollagént tartalmazó összenövések váltják fel, minthogy a kollagén a fibroblasztokon keresztül képződik.

Műtés utáni vagy gyulladás következtében kialakuló összenövések képződésének meggátlására javasolták ibuprofén szisztémás adagolását (4 346 108 számú USA-beli szabadalmi leírás); mások natihisztaminok, kortíkoszteoridok és antibiotikumok parenterális adagolását vagy dextránoldatok vagy poli(vinil-pirrolidon) oldatok intraperitoneális adagolását ajánlották. Javasolták sztreptokináz, szterptodornáz és urokináz megfelelő alkalmazását is (vö. Ascherl és munkatársai: Medwelt 34, No. 13/83, 410-415; Mund-Hoym és munkatársai: Geburthb. u. Frauenheilkunde 44, 463-467, (1984); Minju és munkatársai: Acta Academiae Medicináé Wuhan, 3, (2), 77-83).

Az emberi fibrinolizin műtés utáni összenövéseket feloldó képességét szintén vizsgálták már, egymagában és más gyógyszerekkel kombinálva is /vö. Gazzaniga és munkatársai: Arch, Surg. 110. kötet, 429-432, (1975)/. Holtz (The Journal of Reproductive Medicine, 24. kötet, No. 4., 141-146, (1980)/, Rvkind és munkatársai /Eur. Surg. Rés. (Schweiz), 17. kötet, Nr. 4., 254-258, (1985)/ és Buckman és munkatársai (Journal of Surgical Research, 20. kötet, Nr. 1., 1-5) arra a következtetésre jutottak, hogy a műtét utáni összenövések képződése a hasüregben a plazminogénaktivátor aktivitásának trauma vagy isémia kiváltotta csökkenésével függ össze.

A szöveti plazminogénaktivátorok (t-PA) ebből következő közvetlen helyi alkalmazását a műtés utáni összenövések megakadályozására végül a 0 227 400 számú közzétett európai szabadalmi bejelentésben írták' el. A t-PA-nak, amely a testben egyfonalas és kétfonalas molekulaként is előfordul, nagy a vérrögöket felépítő fibrinnel szembeni affinitása. A természetes t-PA glikozilezett és zsírsavmaradékokat tartalmaz. Minden ilyen típusú t-PAnak specifikus affinitása van a fibrinnel szemben és egyidejűleg a plazminogént plazminná aktiválják. A plazmin a fibrin proteolitikus lebontását váltja ki. Minthogy az összenövések képződéséért patofiziológiailag a fibrin felelős, a t-PA az összenövések képződésének megakadályozását és adott esetben a már kialakult összetapadások - péládul a hasüregben műtéti beavatkozások vagy gyulladásos folyamatok után - megszűnését eredményezi. Az ehhez felhasznált t-P A-t az emberi szövetből különítik el vagy rekombináns DNS technológia igénybevételével (vö. 2 119 804 A számú nagy-britanniai és EU-A-O 174 835 és 0 100 982 számú európai szabadalmi leírások) nyerik.

A fentemlített 0 227 400 számú európai szabadalmi leírás szerint a t-PA-t helyileg a megfelelő területre viszik fel, péládul a sebészeti beavatkozás területére, lehetőleg annak befejezése után azonnal, illetve a sebgyógyulás megindulása előtt a szövet- és/vagy szervrészek összetapadásának meggátlására, vagy gyulladásos folyamatok fellépése esetén; esetenként kiegészítésképpen egy t-PA készítményt is adagolnak lassa, egy a bavatkozás helyén végződő katéteren keresztül.

A leírásban olyan steril t-PA készítményformákat ismertetnek, amelyek egy gyógyászatilag elfogadható hordozót, például foszfáttal pufferolt konyhasóoldatot, izotóniás konyhasóoldatot vagy tisztított vizet tartalmaznak. Szerves hordozóként lipidek, például foszforlipid-micellák vagy -vezikuíumok, továbbá dextrán, polimerek, úgymint p-dioxanon, valamint laktidok és/vagy glikolidek jönnek számításba, abszorbeálható polimerek formájában, amelyek mikrokapszilázottak vagy kenőcsalapba vannak beágyazva, vagy egy felületaktív anyag péládul egy polioxi-etilén - polioxi-propilén blokk kopolimer vagy egy szorbitánzsírsav-polioxi-etilénészter - vizes oldatában vannak jelen. Előnyös készítményformáknak azokat tekintik, amelyeknél a t-PA-t egy késleltetett hatóanyagfelszabadítású hordozó tartalmazza, amely a hatóanyagot szabályozottan, l-= napon belül adja le. Késleltetett szabályozott hatóanyagfelszabadítású hordozóként adszorbeálható polimereket - amelyek mikrokapszulákban vagy egy kenőcsalapban alkalmazhatók különösen azonban foszfoíipid-vezikulumokat, úgynevezett liposzómákat jelölnek meg.

Felismertük, hogy az egy hidroxi-etil-cellulóz gélben feloldott t-PA vagy rt-PA (r = rekombináns) az összenövések képződését majdnem teljesen meggátolja, még akkor is, ha ezt a hidrogélt csak egyszer, azaz röviddel a sebészeti beavatkozás vagy a gyulladásos irritáció után visszük fel az összetapadásokra és összenövésekre hajlamos területekre.

Megfelelő készítményforma előállításához mikrobiológiailag tiszta hidroxi-etil-cellulózt vízben hidrogéllé oldunk fel. A vízhez izotonizálásra adha-2HU 201476 Β tünk sókat, például nátrium-kloridot, de pufferanyagokat, úgymint dikálium-hidrogén-foszfátot vagy nátrium-dihidrogén-foszfátot is. Az előnyösen liofilizált t-PA-t vagy rt-PA-t feloldjuk a sterÚezett hidrogélben; ezt a felhasználásra kész hidrogélt néhány napig tárolhatjuk is alacsonyabb hőmérsékleten. Hosszabb ideig azonban előnyös a sterilizált hidrogélt és a liofilizált t-PA-t vagy rt-PA-t külön tárolni, és a kész oldatot csak röviddel felhasználása előtt elkészíteni ennek a két összetevőnek az összekeverésével.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a hidroxi-etil-cellulóz hidrogélnek magának is van összenövést gáltó hatása; azokkal az esetekkel összehasonlítva, amikor ilyesfajta profilaxist nem alkalamaztunk, 40%ig terjedő hatást fejt ki. A hidroxi-etil-cellulóz hidrogél profilaktikus aktivitása a t-PA jelenléte következtében növekszik.

A találmány szerinti hidrogél készítmény csökkentett viszkozitásnál könnyen - például egy endoszkópra szerelt csővel - be is csöpögtethető a veszélyeztetett helyekre, például a testüregekbe.

A találmány szerinti hidrogél 1-3 g, 07-99 g vízben vagy fiziológiás konyhasóoldatban oldott hidroxi-etil-cellulózból áll, és 0,05-50 mg/ml, előnyösen azonban 0,3-10 mg/ml t-PA-t vagy rt-PA-t tartalmaz, bázikus aminosavakkal, például lizinnel vagy argininnel együtt vagy anélkül.

A cellulóz vízoldható hidroxi-etil-étere előnyösen egy olyan éter, amelynek átlagos molekuláris szubsztitúciós foka 1,5-3,0 hidroxi-etil-csoport/anhidroglükóz egység. Egy előnyös hidrogél 2 tömeg% hidroxi-etil-cellulózból (például Natrosol 250 HX védjegyzett nevű termék) áll vízben, fiziológiás konyhasó- vagy pufferoldatban oldva, és 2 mg/ml t-PA-t vagy rt-PA-t tartalmaz.

mg = ml rt-PA és 2 tömeg% hidroxi-etil-cellulóz fiziológiás konyhasóoldattal készített keverékét nyulakon vizsgáltuk 2 tömeg% hidroxi-etil-cellulóz fiziológiás konyhasóoldattal készített keverékét és kontrollal (csak fiziológiás konyhasó-, illetve pufferoldat) összehasonlítva. Ehhez összenövéseket hoztunk létre

a) a hasfalban varratot képezve a hasfal metszése (laparotomia) után, vagy

b) a zeokum, a csípőbél és a kismedence területén jódoldattal izgatva a peritoneális szövetet.

Az a) esetben a vizsgálandó anyagot felvittük és a hasfal metszése utáni varratot többszörösen lezártuk. A műtétet végző, illetve a vizsgálatot végrehajtó személy nem tudta a vizsgált anyag összetételét. Egy hét után egy a bőrön ejtett nagy vágással átmetszettük és feltártuk a régi hasfalmetszési varrat területét, megmértük az összenőtt bélszövet hosszát a hasfalmetszési varratnál és az összetapadás hosszúságát a hasfalmetszési varrat hosszának százalékában fejeztük ki.

A b) esetben a vizsgálandó anyagot (t-PA-val vagy anélkül) a beavatkozás után azonnal és a hasüreg újbóli bevarrása előtt alkalmaztuk. A műtétet végző ebben az esetben sem tudta a vizsgált anyag összetételét.

A beavatkozás után 7 nappal az állatok hasfalát általában újra felmetszettük, hogy meghatározzuk az összenövések mértékét. Ehhez megmértük a ká4 rosodott területen a kezelt béldarabok húzásnak ellenálló összetapadásainak felszínét. Az eredményeket százalékos összetapadásként adjuk' meg a károsodott terület felszínének százalékában. Ezen felül megmértük az állatok testtömegét az első hasfelmetszés és a hasfal újrafelnyitása napján.

Ezeknek a kísérleteknek az eredményeit az 1. ábrán mutatjuk be. Az abszcisszán a százalékos összetapadásnak, illetve a testtömeg százalékos változásának mértéke van feltüntetve;

1. a kontroll,

2. a Natrosol (hidroxi-etil-cellulóz) 2 tömeg%os fiziológiás konyhasóoldata, és

3. A Natrosol-ban oldott t-PA (1 mg rt/PA/1 ml 2 tömeg% hodroxi-etil-cellulózt tartalmazó fiziológiás konyhasóoldat) alkalmazása esetében.

Az 1. ábra eredményeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy az egymagában alkalmazott hidroxietil-cellulóz hidrogél a kontrolihoz viszonyítva középértékben 40-45%-kal csökkentetette a zoekumban és a csípóbélben a kísérleti körülmények által kiváltott összetapadásokat, az rt-PA-val együtt alkalmazva azonban a zoekumban majdnem teljes (95%-os) csökkenést, a csípőbélben körülbelül 85%-os csökkenést eredményezett. A hasfalmetszési varrat (hasfal) összetapadását az alatta elhelyezkedő szövetekkel a hidrogél már egymagában is jelentős mértékben csökkenti; az rt-PA jelenlétében azonban az összetapadás teljesen visszaszorul.

A találmány szerinti, t-PA-t és rt-PA-t tartalmazó hidrogél készítmények alkalmazása az első gyógyulási szakaszban fellépő testtömegcsökkenést jelentősen mérsékli.

A találmány szerinti készítményformák előállítását a következő nem-korlátozó példákkal szemléltetjük.

1, példa

0,1 mg/ml rt-PA-t tartalmazó rt-PA készlet

1. Megfelelő edényben 98 g sterilizált fiziológiás konyhasóoldatba 2 g mikrobiológiailag tiszta hidroxi-etil-cellulózt szórunk és szobahőmérsékleten keverve feloldjuk. A képződött gélt lamináris levegőbefúvás közben 50 ml-es bedugaszolható üvegbe töltjük, gumidugóval bedugjuk és peremét is lezárjuk, majd ezután 30 percig 121 °C-on túlhevített vízgőzzel sterilizáljuk. A lezárt gél szobahőmérsékleten 2 évig tárolható.

2.10,20, illetve 30 mg rt-PA-t steril körülmények között bedugaszolható üvegben liofilizálunk, gumidugóval bedugjuk és peremét is lezárjuk. A lezárt üvegcse szobahőmérsékleten (25 °C-ig) 2 évig tárolható.

3. Felhasználásra kész oldat:

g steril 2 tömeg%-os hidroxi-etil-cellulóz gélhez lamináris levegőbefúvás közben 5 mg liofilizált rt-PA-t adunk és steril üvegbottal keverve feloldjuk.

Ezt a felhasználásra kész gélt vagy azonnal felvisszük a sebvarratra, vagy hűtőszekrényben 4 °C alatti hőmérsékleten néhány napig tárolhatjuk.

2. példa

1,0 mg/ml rt-PA-t tartalmazó rt-PA gél

-3HU 201476 Β

Felhasználás előtt 50 g steril és izotonizált 2 tömeg%-os hidroxi-etil-cellulóz gélhez 50 mg liofilizált rt-PA-t adunk, és steril üvegbottal keverés közben feloldjuk.

A felhasználásra kész gélt néhány napig hűtőszekrényben tárolhatjuk.

3. példa

10,0 mg/ml rt-PA-t tartalmazó rt-PA-gél

Felhasználás előtt 50 g steril és izotonizált 2 tömeg%-os hodroxi-etil-cellulóz gélhez 500 mg liofilizált rt-PA-t adunk.

A felhasználásra kész gélt néhány napig hűtőszekrényben tárolhatjuk.

Claims

1. Eljárás szervek és szervrészek invazív terápiás beavatkozások után vagy megbetegedés során fellépő összenövésének megakadályozására alkalmas, szöveti plazminogénaktivátort - t-PA-t vagy rt-PA6 t tartalmazó - készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy 1-3 tömeg%-os hidroxi-etil-cellulóz alapú vizes hidrogélt 0,05-50 mg/ml t-PA-val vagy rt-PA-val izotóniás oldatban adott esetben puffer jelenlétében összekeverünk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 0,3-10 mg/ml t-PA-t vagy rt-PA-t alkalmazunk.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy cellulóz hidroxi-etil-étereként olyan étert alkalmazunk, amelynek átlagos molekuláris szubsztitúciós foka 1,5-3,0 hidroxi-etil-csoport/anhidroglükóz egység.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 2 tömeg% hidroxi-etilcellulózt és 1-2 mg/ml rt-PA-t alkalmazunk izotóniás pufferoldatban.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a sterilizált hidrogélt és a liofilizált t-PA-t vagy rt-PA-t közvetlenül felhasználás előtt keverjük össze.