HU194981B

HU194981B - Method and burning apparatus for separating harmful acid ases

Info

Publication number: HU194981B
Application number: HU9684A
Authority: HU
Inventors: Ralf Londbauer; Alfred Glasner
Original assignee: Waagner Biro Ag
Priority date: 1983-11-25
Filing date: 1984-11-23
Publication date: 1988-03-28
Also published as: ATA413683A; DK340285D0; EP0162085B1; DK340285A; DE3473030D1; EP0162085A1; HUT37249A; WO1985002453A1; AT380645B; DD223073A5

Description

A találmány tárgya általánosan káros gázok és nehézfémek száraz eltávolítása füstgázokból, pontosabban savanyú káros gázok, különösen nehézfémek, valamint azok vegyületeinek égetőberendezések füstgázaiból történő leválasztására alkalmas eljárás, így például szemétégető berendezések káros gázainak két fokozatban történő leválasztására, amelynél a tüzelőanyaggal, illetve az égési helyről eltávozó forró füstgázáramba, különösen a szükséges égési levegővel, az égéstér 700°C-nál magasabb hőmérsékletű tartományában poralakú szorbenseket, különösen mészkőport, illetve magnézium-karbonátot juttatunk be, és a káros gázok egy részét ezekkel, különösen a por alakú bomlási termékekkel megkötjük.

A keletkező hulladék elégetése napjaink ismerete szerint egyike az egyik legtisztább hulladékfeldolgozási módoknak, hátránya azonban, hogy a kéményen keresztül egy sor felszabadított káros anyag, így például sósav, kén-dioxid, fluorid, valamint a káros anyagok nehézféméi és azok vegyületei is eltávoznak, fgy például kb. 1000 mg HC1/N m³ közepesnek nevezhető sósav-tartalom mellett több, mint 1500 mg HC1/N m³ HCl-tartalmat Is mértek már füstgázokban. Ugyanakkor számos ipari ország előírásai szerint a HCl-tartalom új berendezések esetében nem haladhatja meg a 100, illetve régi berendezések esetében a 200 mg HC1/N m³ értéket,

A 29 32 676 lajstromszámú DE szabadalmi leírás olyan száraz eljárást ismertet, amelynek során á savanyú káros gázok lekötésére bázikus szorbenseket alkalmaznak. Szorbensként az eljárás értelmében mészkőport, magnézium-karbonátot, nátrium-karbonátot, nátrium-hidrókarbonátót, kalcium-hidroxidot, kalcium-oxidot és magnézium-oxidot és hasonlókat használnak önmagukban, illetve vegyületként vagy keverékként. A karbonátok és hidroxidok alkalmazása során ezek az égéstérben a hőmérséklet hatására reaktív szorbensekké, például kalcium-oxiddá és magnézium-oxiddá bomlanak, miáltal lehetővé válik az olcsó szorbensek alkalmazása. Termodinamikai okokból a sósav vagy kén-dioxid lekötése a nevezett szorbensek mindegyikén korlátozott, úgyhogy hulladékégető berendezéseknél az égéstérben a sósavnak csupán maximum 75%-a, illetve a kén-dioxidnak maximum 65%-a küszöbölhető ki közvetlenül a gőzelőállító után kapcsolt fűtőfelületei elsalakosodási veszélyének elnyomása mellett, így a fent említett előírások felső tűréshatárai az említett eljárással nem tarthatók be.

A kazán elsalakosodásának megelőzésére számos eljárás vált ismertté, amelyeknél a füstgázok utolsó tisztítási szakaszának megkezdése előtt szorbenseket, mint például kálcium-hidroxidot, illetve kalcium-oxidot juttatnak be saját reaktorban, illetve egy speciális érintkezési szakasz segítségével. Áz ilyen eljárásokat megvalósító berendezéseknél igen 2 nagy sztöchiometrikus ráfordítás szükséges, hogy kielégítő leválasztást érjenek el. Az elsőkén) vagy másodikként ismertetett, összes egylépcsős száraz eljárás ismertetője a nagy vegyszerigény csekély pufferhatás, ami azl jelenti, hogy a rendszer kiesése esetén akadálytalanul létrejön a teljes káros gáz emiszszió, ami végsősoron, az üzembiztonságot csökkenti. A túlzott sztöchiometrikus vegyszerráfordítás a nagy tárolási költségekben is tükröződik, amelynél a káros anyag levegőbe történő kibocsátása részben talajszenynyeződéssé alakul át.

A 31 06 526 és 31 06 580 sz. DE szabadalmi leírások a száraz eljárás javítására olyan megoldást ismertetnek, mely szerint a kiáramló tisztított füstgázok legalább egy részáramát nedvesen tisztítják, majd a megtisztított részáramot a szárazon maradt részárammal újra egyesítik.

A találmánnyal célunk olyan eljárás, valamint azt megvalósító berendezés létrehozása, melynek révén a káros gázok száraz leválasztásánál felhasznált vegyszerek mennyisége jelentősen redukálható, valamint a szorbens anyagok és a {árolás költségei, illetve a tárolási igény is erőteljesen csökkenthető. Célunk továbbá, hogy a káros gázok leválasztása mellett a füstgázok nehézfém-tartalmát is csökkentsük, valamint a berendezés üzembiztonságát, illetve használhatóságát a második fokozat tárolóhatása révén növeljük, illetve megerősítsük.

A kitűzött feladatot savanyú káros gázok, különösen nehézfémek és azok vegyületeinek égetőművek füstgázaiból történő leválasztására alkalmas eljárással oldottuk meg, két fokozatban, amelynek során a tüzelőanyaggal, illetve az égési helyről eltávozó forró füstgázáramba, különösen a szükséges égési levegővel, az égéstér 700°C-nál magasabb hőmérsékletű tartományában por alakú szorbenseket, különösen mészkövet és/ /vagy magnézium-karbonátot juttatunk be, és a káros gázok egy részé'! ezekkel, különösei a por alakú bomlási termékekkel lekötjük. Ezt az eljárást a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a teljes füstgázáramot lehűtjük, és a tisztítandó füstgázáramot 400°C alatti hőmérséklettartományban por alakú, újonnan bevezetett szorbensekkel, mint például kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, illetve magnézium-hidroxid, érintkeztetjük, a maradék káros gázt lekötjük és végül a füstgázáramot a megtelt szorbensektől száraz leválasztóban, különösen szövetszűrőben megtisztítjuk.

A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja értelmében a szorbenseket a betöltés helyén a teljes áramlási keresztmetszetben egyenletesen elosztjuk és 20 300 m/sec. értéktartományba eső sebességgel diszpergáljuk.

Ugyancsak célszerű, ha további foganatosítási mód értelmében a szorbensekhez őrlő

-2194981 segédanyag, és/vagy gázszárító anyag alakjában diszpergáló segédanyagot, mint például trietanol-amint és/vagy kalcium-kloridot keverünk.

Előnyös, ha a szorbens fajlagos felülete nagyobb, mint 3 m/g, illetve közepes szemcsenagysága nem haladja meg a 10 pm-t és egyedi szemcseként diszpergálva juttatjuk be az égéstérbe.

A találmány szerinti eljárás további célszerű foganatosítási módja szerint az újonnan bejuttatott szorbenst szakaszosan, például 15 percenként egy szövetszürő eiőtt, annak tisztításával összhangban juttatjuk be a füstgázkamrába és a füstgázokat az újabb adag szorbens bejuttatása előtt szárazon portalanítjuk, továbbá ha a szorbens bejuttatását egy szívóventillátor közvetlen közelében, célszerűen egy szövetszürő előtt végezzük, és ha a szövetszűrőként kiképzett száraz leváJasztót legalább 5°C-kal magasabb hőmérsékleten üzemeltetjük a füstgázok vízharmatpontjánál. Ebben az esetben a szövetszűrőről leválasztott, részben töltődött szorbenseket az első, illetve a második tisztítási fokozatban újólag a reakciótérbe juttatjuk.

Célszerű a találmány szerinti eljárás azon foganatosítási módja, amelynek során a bevezetett szorbenstömeget a füstgáz károsgáz-tartalmának megfelelően az égetőberendezés kimenetén, különösen a második tisztítási fokozat kilépési helyéről szabályozzuk.

A találmány szerinti eljárást megvalósító égetőberendezés újdonsága abban áll, hogy mind az égéstér tartományában, mind a részben lehűlt füstgázok száraz szűrő, például szövetszűrő előtti tartományában szorbens hozzávezetések vannak a különböző szorbensanyagok részére kiképezve.

A találmány szerinti égetőberendezés előnyös kiviteli alakja értelmében szorbensek egyik hozzávezetése a száraz szűrő előtt, egy szívóventillátor felett vagy annak közvetlen környezetében van kialakítva’.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a szorbens hozzávezetés és a szárazszűrő előtt, különösen a szívóventillátor előtt további száraz leválasztó, például elektrofilter, ciklon vagy multiciklon van elhelyezve.

A találmány szerinti eljárást megvalósító égetőberendezés további előnyős kiviteli alakja értelmében a szövetszűrőről leválasztott szorbens részére recirkulációs vezeték van kialakítva, 'és a szorbens hozzávezetés a második tisztítási fokozatban a nyersgázoldalon, közvetlenül egy szövetszűrő előtt fúvócsőként van kiképezve.

A találmányt az alábbiakban a rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a savanyú káros gázok leválasztására alkalmas eljárást megvalósító égetőberendezés néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az

1. ábra hulladékégető berendezés elvi vázlata, a

2. ábrán az 1. ábra szerinti hulladékégető berendezés egy részletének módosított szerkezeti kialakítása látható, és a

3. ábra szorbens hozzávezetés lehetséges kiviteli alakja jobban részletezve. A példaként ismertetett és 1. ábrán feltüntetett hulladékégető berendezésnek 1 égéstere van, amelybe 8 nyíl irányában hulladékszerü tüzelőanyag van bevezetve. Az égés során keletkező füstgázok az 1 égéstérhez kapcsolódó fűtőfelületeken lehűl nek és elektrofilterként, ciklonként vagy multiciklonként kialakított száraz 2 leválasztóban megtisztítva ismert 3 szívóventillátoron át 7 kéménybe jutnak. A füstgázokban található káros gázok leválasztására a találmány szerint két berendezés szolgál, melyek közül az első az 1 égéstér környezetében 4 mészporbunkert tartalmaz, amelyből 10 adagolóberendezésen keresztül a 20 pm-nél kisebb közepes szemcsenagyságú mészpor légbevezetőbe jut, ahol a 11 ventillátor által szállított, a tüzelőanyag elégéséhez szükséges levegővel keveredik. A szorbensek egyenletes elosztásához és diszpergálásához az 1 égéstérhez több szorbens 12 hozzávezetés van kiképezve. Az 1 égéstérben a mész kalcium-oxiddá (CaO) és kalcium-dioxiddá (CaO₂) bomlik szét, amelynek során a kalcium-oxíd a káros anyagok egy részét, különösen a sósavat (PICI) és a kén-dioxidot (SO₂) szorbeálja. A káros anyagok szorpciójával ki nem használt esetleges kalcium-oxid, melyet a távozó füstgázok a kazán futófelületéről magukkal ragadnak, a kazán elhagyásakor alacsony hőmérséklettartományban abszorbeálja a viszonylag nagy parciális nyomással jelenlévő kalcium-dioxidot, úgyhogy 9 gyűjtővezetékben lévő pernyében kalcium-karbonát (CaCO₃), kalcium-szulfát (CaSO₃) és kalcium-klorid (CaCl₂) mutatható ki. Ebben a tartományban a nehézfémek lekötése igen csekély, úgyhogy a száraz 2 leválasztó által leválasztott anyagok gond nélkül tárolhatók. Az ismertetett égetőberendezés lehetővé teszi a káros gázok kb. 66% nagyságrendben történő tisztítását, úgyhogy a száraz 2 leválasztót elhagyó kiáramló gázok csupán körülbelül az égetőberendezésben keletkező füstgázokban fellelhető káros anyagok 1/3-át tartalmazzák. Ezt az előtisztított füstgázt kb. 400°C alatti hőmérsékleten egy második berendezésbe, azaz egy második szorpciós fokozathoz vezetjük, amely 6 szárazszűrőként, jelen példában szövetszűrőként van kialakítva, ahol a távozó gázhoz a tisztítás, illetve a tisztítótér előtt reaktív szorbenst, mint például kalciurn-hidroxidot (Ca(OH)₂) keverünk 5 készlettartályból 12' hozzávezetésen és 19 bevezetőfúvókán át. A bevitel nagy diszperzióval történik, úgyhogy gyakorlatilag minden egyes szorbensszemcse reakcióra képes. A szorbens közepes szemcsenagysága nem haladja meg a 10 pm-t és fajlagos felülete nagyobb, mint 3 m²/g. Ez a reaktív szorbens a 6 szárazszűrőben hat

-3194981 és abszorbeálja a maradék káros anyagokat, ahol is 10' szorbensadagoló, illetve a diszpergáló levegő 11' hozzávezetése a károsanyag-tartalomnak megfelelően van a kéményben szabályozva. Az 1. ábrán feltüntettük a 16 mérőérzékelőt és hozzá tartozó megfelelő 17 mérővezetéket. Amennyiben a 6 szárazszűrő szövetszűrőként van kialakítva befüggesztett 14 szűrőzsákokkal, úgy a por alakú telítődött, illetve telítetlen szorbens lerakódik a 14 szűrőzsákokon, melynek eredményeképpen a friss szorbensadagolás kimaradása esetén is további károsanyag abszorpció érhető el, úgyhogy a füstgáz károsanyag-tartalma nem tud maradéktalanul kíáramólni a kéményen. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során bebizonyosodott, hogy a második tisztítási fokozat szorbense minden további nélkül időnként, illetve szakaszosan is bevezethető a 6 szárazszűrő — jelen, példában szövetszürő — elé, mivel az az egyidejűleg a szűrőszöveten leváló por ellenére 1-1 1/2 óra időtartamon túl is megőrzi egyenletes reaktivitását. Ez azt jelenti, hogy a második tisztítófokozatban a szorbens bejuttatása a szövetszűrő elé tisztítási ciklusonként egyszer, egy adagban történhet, ami egyrészt javítja a második adag szorbens kihasználását, másrészt szorbens-tárolóhatást képez az első tisztítási fokozatból érkező, esetlegesen ingadozó károsgáz-tartalom számára, harmadrészt technikai egyszerűsítést jelent az általában nehézkes, folyamatos adagolással szemben. A 14 szűrőzsákok periódikus tisztításakor a rajtuk levált telített és telítetlen szorbens egy, a szűrő alján elhelyezett tölcsérbe hull és abból a szorbens-tartalom jobb kihasználása érdekében 15 vezetéken át az 5 készlettartályba recirkulálható. Az őrölt szorbenshez annak a füstgázáramban történő jobb és könynyebb diszpergálása érdekében segédanyag, mint például trietanolamin, illetve gázszárító anyag, mint például kalcium-klorid (CaCl₂) keverhető, miáltal a nem teljesen kihasznált szorbens recirkulációja a második fokozatból úgy az első fokozatba, mint ismét a második fokozatba, tehát a 4 mészporbunkerbe és az 5 készlettartályba, célszerűnek mondható.

A beindulási szakaszhoz a 6 szárazszűrőben 18 hűtőkészülék van elhelyezve, amely biztosítja, hogy a szövetszűrő mindegyik működési fázisban a füstgázok harmatpontja felett üzemeljen.

A 2. ábrán az 1. ábra szerinti lehetséges kiviteli alak változatát tüntettük fel, amelyen a második 6 szárazszűrő látható, amelynél a szorbens 12' hozzávezetés nem 19 bevezető fúvókán keresztül, hanem a 3 szívóven6 tillátoron keresztül történik, amely 3 szívóventillátor a 6 szárazszűrő előtt van elhelyezve, míg a szorbens 12' hozzávezetés előnyösen az ismertetett példa szerint közvetlenül a 3 szívóventillátorba torkollik, illetve a 3 szívóventillátor előtt vagy mögött van elrendezve. Ennek a másodikként ismertetett szerkezeti változatnak az az előnye, hogy a szorbens a 3 szívóventillátor hatására, illetve az elkerülhető örvényképződés hatására a lehető legfinomabban diszpeirgálódik, miáltal javul specifikus reaktivitása.

Természetesen a találmány értelmében az is lehetséges, hogy az 1. ábrán feltüntetett száraz 2 leválasztót kihagyjuk a berendezésből, miáltal viszont elérhető, hogy az utánkapcsolt 6 szárazszűrő porterhelése jelentősen megnövekszik, úgyhogy a szorbens vis?szavezetése a 15 vezetéken keresztül gyakorlatilag érdektelenné válik. A nehézfémek lekötése főként a 6 szárazszűrőben történik, úgyhogy az elhasznált szorbens (kalciumklorid és kalcium-szulfát) mellett a nehézfém-vegyü letek is megtalálhatók a leválasztott hamuban. Ez a találmány szerinti eljárás eredményeként kapott pernye 15% cement és 42% víz hozzákeverésével eluálhatatlan masszává alakítható, amely ily módon közönséges tárolóban lerakható és tárolható.

3. ábrán a szorbens 12' hozzávezetés 19 bevezetőfúvókája látható, amellyel a teljes áramlási keresztmetszet mentén egyenletesen elvégezhető a szorbens bevezetése.

A most következő táblázatok a találmány szerinti eljárás foganatosításának kísérleti eredményeit tartalmazzák, amelyeket óránként 12 t hulladék elégetésére alkalmas hulladékégető kazánnal végeztünk, melynek során óránként 60 000 m³ füstgáz termelődött, amely 1500 mg/Nm³ maximális sósavtartalommal rendelkezett.

A száraz 2 leválasztóban közönséges esetben, mészadagolás nélkül óránként körülbelül 600 kg szűrőhamu keletkezik, amelyet a táblázatban nem tüntettünk fel. A táblázatok 200 mg HCI/Nm³ tisztagáz-tartalomra varnak értelmezve, amely 86,7%-os összleválasztási hatásfoknak fele! meg. A táblázat első sorából kiolvasható az egyfokozatú berendezés hatása, amelynél a szorbens csupán a második fokozatban kerül adagolásra. Az első száraz fokozat tisztítóhatása az 1 égéstérben a táblázat harmadik oszlopából vehető ki (sósav-tartalom az első és második fokozat között).

A találmány szerinti eljárás példakénti foganatositási módjához szükséges szorbens-mennyiségek táblázata kg/h-ban 60 000 Nm³füstgázhoz és 1500 mg HCI/Nm³ sósav-tartalmú nyersgázhoz.

-4194981

1. fokozat sósav-tar- 2. fokozat össztalom az ----------------------tömeg

lekö- tési fok	CaC0₃	1. és 2. fokozat között	szükséges lekötési fok	Ca(0E)₂
0	0	1500	86,7	585,0	585,0
35	120,5	975	79,5	263,3	383,3
40	142,9	900	77,8	199,8	342,5
50	192,0	750	73,3	121,5	313,5
60	263,4	600	66,7	72,0	335,4
70	379,5	450	55,6	35,1	414,6
80	800 (max)	300	33,3	18,0	818,0

A második fokozatban szükséges sztöchiometria a lekötési foktól függően 1,0 és 6,5 között ingadozik.

A szorbensek felhasználása költségek tekintetében akkor csekély, ha az első fokozatban 60-70%-os lekötési fok érhető el az olcsó mész befúvása révén, úgyhogy a garantált értékek eléréséhez a második fokozatban 55-66% lekötési fok szükséges a drágább szorbens számára.

Amennyiben a bevezetett szorbens tömege a később szükséges tárolás szemszögéből kis értéken tartandó, úgy a lekötési fok az első fokozat tartományában 50% és a második fokozat tartományában 73,3%, miáltal az éves szorbens-felhasználás 8000 üzemóra esetén 2400 t-ra adódik. Ez az érték 60, illetve 70% lekötési foknál az első fokozatban 2700, illetve 3300 t éves értékre növekszik.

Szorbensként a következő anyagok alkalmazhatók tetszőleges kombinációban: kalcium-karbonát, azaz mészkő, magnézium-karbonát, nátrium-karbonát, nátrium-hidrokarbonát, kalcium-hidroxid, magnézium-hidroxid, kalcium-oxid, ahol az első fokozatban az összes megnevezett anyag alkalmazható, míg a második fokozatban a négy utolsóként megnevezett szorbens használata indokolt. Lényeges szempont az adott szorbens kiválasztásakor annak mindenkori ára, amely a helyi adottságoktól is függ. Az egyes tisztítási fokozatokban a diszperzió célja egyedi szemcsék kialakítása, úgyhogy a szemcsék fajlagos felülete szemcsenagyságtól függően az 1-3 m²/g nagyságrendbe essen.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás savanyú káros gázok és különösen nehézfémek, valamint azok vegyületeinek leválasztására égetőberendezések, mint például hulladékégető berendezések füstgázaiból, két fokozatban, amelynek során a tüzelőanyaggal, illetve az égéstérből távozó forró füstgázáfammal, különösen a szükséges égési levegővel, az égéstér 700°C-nál magasabb hőmérsékletű tartományában por alakú szorbenseket, különösen kalcium-karbonátot (CaCO₃) és/vagy magnézium-karbonátot ²⁰ (MgCO₃) juttatunk be, és a káros gáz egy részét ezekkel, különösen ezek por alakú bomlási termékeivel megkötjük, azzal jellemezve, hogy a teljes füstgázáramot lehűtjük,és a

25 tisztítandó füstgázáramot 400^cC alatti hőmérséklettartományban por alakú, újonnan bejuttatott szorbenssel, mint például kalcium-oxid (CaO), kalcium-hidroxid (Ca(OH)₂) és/vagy magnézium-hidroxid (Mg(OH)₂) érintkeztetjük, a maradék káros gázt lekötjük ³θ és végül a füstgázáramot a telítődött szorbenstől száraz leválasztóban (2), elsősorban szövetszűrőben megtisztítjuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal _ jellemezve, hogy a szorbenseket a hozzávezetés helyén a mindenkori áramlási keresztmetszetben egyenletesen elosztjuk és 20300 m/sec értéktartományba eső sebességgel diszpe gáljuk.

_4Q
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás , azzal jellemezve, hogy a szorbenshez diszpergáló segédcnyagot keverünk őrlő segédanyag és/vagy gázszárító anyag, mint például trietanohmin és/vagy kalcium klorid (CaCl₂) alakjában.

45
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szorbens fajlagos felülete meghaladja a 3 m²/g értéket és/vagy közepes szemcsenagysága kisebb, mint 10 pm, továbbá a szorbenseket különálló ⁵⁰ szemcseként diszpergálva juttatjuk be.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az újonnan bevezetett szorbenst szakaszosan, például 15 percenként

55 szövetszürő előtt, annak tisztításával összhangban a füstgázáramba juttatjuk.
6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a füstgázt a második adag

60 szorbens bejuttatása előtt szárazon portalanítjuk.
7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szorbenst szívóventillátor (3) közvetlen közelében, különösen a szívó₆₅ ventillátorban (3), szövetszűrő előtt juttatjuk be.

-5194981
8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szövetszíírőként kiképzett száraz leválasztót (2) legalább 5°C-kal a füstgáz vízharmatpontja felett üzemeltetjük.
9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szövetszűrőtől leválasztott, részben telített szorbenst ismételten az első és/vagy második tisztítási fokozat bemenetéhez vezetjük.
10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bevezetett abszorbens-tömeget a füstgáz károsanyag-tartalmának megfelelően az égetőberendezés kimenetén, különösen a második tisztítási fokozat kimenetéről szabályozzuk.
11. Égetőberendezés az 1 —10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítására, azzal jellemezve, hogy úgy az égéstér (1) tartományában, mint a részben lehűtött füstgáz tartományában, például szövetszűrőként kialakított szárazszűrő (6) előtt szorbens hozzávezetések (12,12') vannak a különböző szorbensek részére kialakítva.
12. A 11. igénypont szerinti égetőberendezés, azzal jellemezve, hogy a szorbens egyik hozzávezetése (12') a szárazszűrő (6) előtt, a szívóventillátor (3) fölött vagy annak

5 közvetlen környezetében van kialakítva.
13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti égetőberendezés, azzal jellemezve, hogy a szárazszűrő (6) előtt a szorbens hozzávezetéssel (12') és különösen a szívóventillátor (3) ¹⁰ előtt további száraz leválasztó (2), például elektrofilter, ciklon, multiciklon van kiképezve.
14. A 11. vagy 12. igénypont szerinti égetőberendezés, azzal jellemezve, hogy a szövet15 szűrő szűrőzsákjairól (14) leválasztott szorbens részére recirkulációs vezeték (15) van kialakítva.
15. A 11. igénypont szerinti égetőberendezés, azzal jellemezve, hogy a szorbens hoz2° závezetés (12') a második fokozatban, a nyersgázoldalon, közvetlenül egy szövetszűrő előtt bevezetőfúvókaként (19) van kiképezve.