HU194113B

HU194113B - Storing vessel with locking member

Info

Publication number: HU194113B
Application number: HU843564A
Authority: HU
Inventors: Thomas Mcsherry
Original assignee: Thomas Mcsherry; Garfield Nathaniel H
Priority date: 1983-08-18
Filing date: 1984-08-14
Publication date: 1988-01-28
Also published as: EG16384A; HUT42400A; ES289804Y; KR850001886A; DK174285D0; AU561228B2; DK152799B; ZA846048B; AU3316484A; EP0136037A2; NZ209252A; DK152799C; DD232471A5; MY100525A; SU1523049A3; EP0136037B1; DK174285A; YU141984A; JPS60502200A; ES289804U

Description

A találmány tárgya tárolóedény egy belső teret meghatározó határolófallal, legalább egy nyílással és legalább egy, a nyílást záró állapotában tömítetten lezáró, egy öntartóan nyílászáró első véghelyzet és egy a nyílást öntartóan nyitvatartó második véghelyzet, között egy közbenső instabil átbillenőhelyzeten keresztül mindkét irányban menetszető záróelemmel.

A különböző felhasználási területeken ismertté vált, különösen italok, folyékony élelmiszerek és anyagok tartására, forgalmazására szolgáló tárolóedények ismert módon az egyszerű cserépedényekből fejlődtek ki, különböző záróelemekkel lehetnek ellátva a legegyszerűbb különálló fedőtől- a legkorszerűbb originál vagy biztonsági zárral is ellátott záróele· mekig terjedő kialakítással.

Különösen az egyszeri felhasználásra szánt, tehát használat után eldobható, főként műanyag vagy műanyagbevonatú szerkezeti anyagú tárolóedények terű-, létén egyre égetőbbé vált a konstrukciók kielégítő funkció megtartásával párosuló egyszerűsítése annak érdekében, hogy tárolóedény, tehát a göngyöleg, ill. csomagolás költséghányadát minél alacsonyabbra lehessen leszorítani. Bebizonyosodott, hogy a bevezetőben körvonalazott jellegű tárolóedények hagyományos szerkezeti megoldásai rendre túlzottan bonyolultak, ennélfogva meglehetősen költségesek, mivel a záróelem zárt és nyitott helyzetben egyaránt eiőzáró és tömítő helyzettartásának biztosításához rendre külön, járulékos szerkezeti elem vagy elemek alkalmazása szükséges.

Főként tej és tejtermékek kiszerelésére kialakított és használt záróelemes tárolóedények különböző szerkezeti megoldásait és kialakításait ismertetik többek között például a 4 184 624, 4 206 8267,4 211 357, 4 244, 474, 4 313 553, 4 314 642 és 4 327 861 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Ezen ismert megoldásokra azonban rendre a fentebb említett hátrányok és hiányosságok jellemzők.

A fenti tárolóedények szerkezeti felépítésének egyszerűsítésére és a záróelem zárt és nyitott helyzetben egyaránt öntartó kialakítására irányuló tökélegesítési törekvések ismerhetők meg néhány további szabadalmi publikációból. Így például a 3 955 806 sz, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás egy lényegében hasábalakú, egyik oldalfalán nyílással ellátott olyan tárolóedényt ismertet, ahol egy csuklós záróelem van kerületének egy tartományában a nyílás kerületéhez csatlakoztatva. A záróelem nyitás céljából az oldalfal síkjából kibillenthető. Ezt a csukló: kerülettartomány rugalmas kialakítása teszi lehetővé. Hasonló, ill. közelálló megoldást irmertetnek a 3 672 557 és 3 998 380 sz. amerikai egyesült állmokbeli szabadalmi leírások, amelyek szerint a tárolóedény csuklós záróelem ugyancsak egy zárt (tömítő) és egy nyitott véghelyzet között mozgatható a csuklós kapcsolat rugalmas kialakításának eredményeként. Az említett ismert megoldásoknál azonban a tárolóedény falazata, törzse rendre nem vesz részt a csukló záróelem rugalmas működtetésében, így a tömített, öntartó zárást kizárólag a záróelem csuklójának rugalmassága biztosítja. Ismételt használat, tehát nyitás-zárás esetén a csukló fokozatosan és hamar kifárad,)·'elveszti rugalmasságát és így a záróelem tömi tőképessége rohamosan csökken, ill. megszűnik.

A találmány célja a fentebb körvonalazott követelményeket kielégítő, tehát egyszerű és olcsó, mégis megbízható, erőzáróan öntartó tömített zárást biztosító záróelemes tárolóedény kialakítása, amely men10 tes az ismert megoldások körvonalazott hátrányától és hiányosságaitól.

A kitűzött célt olyan tárgyi tárolóedény kialakításával és alkalmazásával éljük el, amelynek a találmány szerint a nyíláshoz csuklósán hozzárendelt zárólapként kialakított legalább egy záróeleme, valamint a zárólap véghelyzetek közötti menesztése során rugalmasan alakváltoztató, energiatároló tartománnyal bíró palástja van, és a zárólapnak a véghelyzetek közötti közbenső instabil átbillenőhelyzetben legnagyobb legalább egy kiteijedési mérete a zárólap véghelyzetek közötti menesztése során alakváltoztató nyílásnak a zárólap ezen legalább egy kiteijedési méretének megfelelő, a véghelyzetekben mért keresztmetszeti méreténél nagyobb. Előnyösnek bizonyultak a találmány szerinti tárolóedény olyan kivitelei, amelyeknek a zárólappal annak öntartóan nyílászáró első véghelyzetben tömítetten lezárt nyílás keresztmetszeténél nagyobb kiterített felületű, a palást legalább egy energiatároló tartományát a zárólap véglielyzetek közötti mindkét irányú menesztése során a záiólapot átengedő nyílásméretig rugalmasan deformáló zárólapja van. A találmány szerinti tárolóedények működés biztonságát alapvetően az adja, hogy a zárólap véghelyzetek közötti mindkét irányú menesztése során változó, a palást legalább egy energiatároló tartományának rugalmas deformációja révén a deformált taitomány(oka)t a zárólap véghelyzeteiben lényegében deformálatlan kiindulási állapotba visszatérítő eltárolt energia a zárólap két véghelyzete közötti közbenső, instabil átbillenő helyzetében a legnagyobb. Kialakíthatók olyan kivitelek, amelyeknek a zárólap öntartó véghelyzeteiben belső feszültségmentes, deformálatlan palástja van és a zárólap a palást legalább egy peremtartományában célszerűen saját anyagában csuklósán kapcsolódik a palásthoz. Négyszögkeresztmetszetű, lényegében hasábalak belső terű találmány szerinti tárolóedények olyan kiviteli alakjai bizonyultak különösen előnyösnek, amelyeknek az oldallapok alsó pereméleivel mereven csatlakoztatott, lényegében alaktartó fenéklapja és a palást egymással szomszédos két oldallapjának felső pereméleihez előnyösen gyengített keresztmetszetű csuklóéleket képező módon anyagában csuklósán csatlakozó egy-egy háromszögalakú lapelemből álló zárólapja van, és a lapelemek szabad véghelyzetében a palást másik két oldallapjával, előnyösen azok felső pereméleivel tömített illesztést adó módon vannak kiképezve.

A találmány szerinti tárolóedény más, lényegében hengeres belső terű, körkeresztmetszetű kiviteli alakjainak célszerűen egy a palást hengermetszetének áthatást vonala mentén futó pereméi legalább egy meghatározott kerületi résztartományát képező elgyengített keresztmetszetű hajtásvonal mentén a palásttal anyagában csuklósán kapcsolódó, zárt görbevonaialakú kontúrral határolt legalább egy zárólapja van, amelynek szabad pereméle a palást peremélének hajtásvonalon kívüleső fennmaradó iésztartományával a zárólap öntartóan zárt első véghelyzetében tömített illesztést adó módon van kiképezve. Mindkét kivitel, tehát hasábalakú és hengeres tárolóedények esetében egyaránt célszerű, ha a legalább egy záróelem, ill. zárólap és a palást között a zárólap öntartóan zárt első véghelyzetében legalább súrlódás révén erőzáró, jól tömítő illesztőkapcsolat van. További, fokozott tömítőhatás érhető el az erőzár mellett adott esetben hornyokkal kapcsolódó bordás alakzáró illesztőkápcsolat és/vagy célszerűen hőközléssel vagy ultrahangos ke-

194.113

Keléssel létrehozott illesztőkapcsolt járulékos kialakításával és alkalmazásával.

A találmány szerinti záróelemes tárolóedény célszerű peremes kialakítás útján ellátható, előnyösen θ előgyengített origináló szakítózárral is. A tárolóedény alástja és/vagy zárólapja, adott esetben fenéklapja is, ülön-külön vagy együttesen anyagában összefüggd műanyag vagy legalább egyik felületén műanyagbevonatú szerkezeti egység(ek)ként lehelnek) kialakítva. Különösen csomagolási felhasználásra szánt talál- j 0 mány szerinti tárolóedények mindkét végükön rendelkezhetnek nyílással és a nyílást öntartóan zárt első véghelyzetben tömített illesztést adó módon zárt zárólapokkal.

A találmány lényegét az alábbiakban célszerű és előnyös, csupán példaképpeni kiviteli alakok kapcsán 15 a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra egy első példaképpeni találmány szerinti tárolóedény távlati képe a zárólap nyitott véghelyzetű feltüntetésével, a

2. ábra az 1. ábra szerinti tárolóedény tömítetten záró véhelyzetben tartózkodó zárólappal ábrázolt távlati képe, a

3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti tárolóedényt nyitott véghelyzetű zárólappal egy másik irányból nézve bemutató távlati vázlat, a 25

4. ábra a 3. ábra szerinti tárolóedényt zárt véghelyzetben tartózkodó zárólappal bemutató vázlat, az

5. ábra a példaképpeni tárolóedény nyitott helyzetű zárólapállásban feltüntett felülnézete, a

6. ábra az 1. ábra szerinti tárolóedény felülnézete a zárólap zárt véghelyzete felé való elmozdulása köz- 30 ben, a

7. ábra az 1. ábra szerinti tárolóedény felülnézete a zárólap közbenső isntabil átbillenőhelyzetén való áthaladása közben, a

8. ábra az 1. ábra szerinti tárolóedény felülnézete a zárólap zárt véghelyzete felé történő további el- 35 mozdulása közben, a

9. ábra a tárolóedény 2. ábra szerinti felülnézete a zárólap zárt véhelyzetében, a

10. ábra egy második példaképpeni találmány szerinti tárolóedény távlati képe a zárólap nyitott véghelyzetében ábrázolva,

11. ábra a 10. ábra szerinti tárolóedény távlati képe a zárólap zárt véghelyzetében, a

12. ábra a 9. ábra szerinti 12-12 sík mentén vett kinagyított metszet, amely a zárólapnek a tárolóedény falán való súrlódó erőzáró illeszkedését ábrázol- 45 ja, a

13. ábra a 9. ábra szerinti 12-12 sík mentén vett kinagyított metszet, amely a zárólapnak a tárolóedény falához való tömitő illeszkedését egy második kiviteli lehetőséggel ábrázolja, a

14. ábra a zárólap tárolóedény falához való tömitő 50 illeszkedésének egy további kiviteli alakját ábrázolja, amelynél a zárókp túlnyúlik az oldalfal kerületén, a

14a. ábra a 14. ábra szerinti kiviteli alak egy változata, amelynél a zárólap a tárolóedény falának azonos szögben meghajlított peremével egy síkban fekszik, a

15. ábra a zárólap tárolóedény falához való tömitő illeszkedésének egy harmadik kiviteli alakja, a___ utóbbi folyamat érzékelhető az ábrákon, amikor a háromszögalakú 34 lapelemek a 7. ábrán vázolt instabil átbillenőhelyzetből a részben zárt helyzetet ábrázoló θθ

8. ábra szerinti állapoton keresztül szabad 40 pereméleikkel a 30 peremélek felé haladnak. Végül a 16 palást visszatér a 9. ábrán vátolt stabil helyzetébe, miközben a 28 élek közti távolság egyenlővé válik az 5. ábrán vázolt megfelelő távolsággal. A szabad 40 peremélek öntartóan rögzített és szorosan illeszkedő helyzetbe kerülnek a 26 lapok felső kerületi 30 pereméleivel, így a 10 tárolóedény tömített lezárása öntartó módon biztosított.

A 10 tárolóedény rugalmas deformációját a 28 élek teszik lehetővé a 24 és 26 lapok elcsavarodásával a 6-8. ábrákon látható módon a 28 élek mentén a 22 fenéklap körül, amely a 24 és 26 lapok alsó kerületi 32 fenékéleihez van rögzítve. Ilymódon a 22 fenéklap forgáspontként működik, mely körül a 10 tárolóedény 16 palástját alkotó 24 és 26 lapok deformálódhatnak.

A fenti folyamat során a 12 zárólap mozgása és erőzáró öntartó véghelyzetbiztosítása zárt és nyitott véghelyzetében a 10 tárolóedény 16 palást rugalmas deformációjának segítségével történik.

A 10. és 11. ábrán látható egy második példaképpeni találmány szerinti tárolóedény, amelynek hengeres 42 palástja van, amely egy lényegében köralakú 44 fenéklapból nyúlik ki felfelé. A záróelem egy ovális alakú, az adott esetben közelítőleg ellipszis alakú 46 zárólap, amelynek szabad felső 48 pereméle működésében és szerkezetében a korábbi háromszögalakú 34 lapelem 40 peremélének felel meg (1-4. ábra). A szabad 48 pereméi tömitő módon érintkezik a hengeres 42 palást felső 50 peremélével, amikor a 10 tárolóedény a 11. ábrán látható zárt helyzetben van. Minden más vonatkozásban a 10. és 11. ábrán feltüntetett 10 tárolóedény működése megegyezik, vagy hasonló az 1 -9. ábrák kapcsán leírt hasábalakú 10 tárolódényével.

A 12-15. ábrákon a szabad 40 vagy 48 peremélek 30 vagy 50 peremélekkel való tömitő illeszkedésének előnyös kiviteli változatai láthatók. A 12. ábrán a háromszögalakú 34 lapelem erőzáró illeszkedése látható az oldalfal 26 lappal. A súrlódó erőzáró illeszkedés létrehozása céljából a háromszögalakú 34 lapelem szabad 40 pereméle ferdén le van munkálva, hogy az oldalfal 26 lap felső 30 peremélével határos belső felülethez hozzásimuljon. A 13. ábra szerinti kialakításnál mind a felső 30 pereméi, mind a szabad 40 pereméi ferdén le van munkálva, hogy felület mentén tömitő módon illeszkedjenek. Tekintettel ana, hogy a találmány szerinti 10 tárolóedény előfeszítő erővel ható módon záródik, nem feltétlenül szükséges a 12. ábra szerinti illeszkedés alkalmazása. Az ilyen peremélkialakitása azonban jól felhasználható a záró 34 lapelemnek a 26 laphoz való járulékos csatlakoztatására. Egy további előnyös kiviteli lehetőséget ábrázol a 14. ábra, melynél a háromszögalakú 34 lapelemek úgy vannak kialakítva, hogy túlnyúlnak az oldalfal 26 lap felső 30 peremélén úgy, hogy egy peremalakú 52 szegély képződik. Ez az 52 szegély a 10 tárolóedény nyitásakor vagy zárásakor ujjheggyel megfogható. Szükség esetén a 14a. ábra szerinti módon a záróelem 52 szegélyével egy síkba kihajlitott 53 szegéllyel ellátott oldalfal 26 lap is kialakítható. A 14. ábrán látható módon továbbá egy 54 borda is kialakítható a záróelemen, amely a 53 szegélyen lévő 55 horonyba benyomulva alakzáró kapcsolat révén növeli a tömítettséget. Egy másik lehetséges kiviteli alak látható a 15. ábrán, melynél a háromszögalakú 34 lapelemekben 56 hornyok vannak kiképezve, amelyek az oldalfal 26 lapok felső kerületi 30 perem3

194.113 éle mentén levő 57 bordákkal képeznek alakzáró kapcsolatot. Belátható, hogy a 26 lapok és a háromszögalakú 34 lapelemek egymáshoz viszonyított kialakítása nem korlátozódik a 12—15. ábrákon csupán példaképpen vázolt elrendezésekre. Az egyes lapok egymással tetszés szerinti szögeket zárhatnak be. Egy további lehetséges kivitel szerint a 34 lapelemek 40 pereméle és az oldalfal 26 lapok felső széle között beperemezésszerű kapcsolódás is lehetséges, amely a tárolóedény első felnyitását követően, a tömítő zárókapcsolat törését jelezve biztonsági zárral ellátott tárolódényt valósít meg. Járulékos elemként egy téEőszalag is alkalmazható, amely segíti az egyébként iztonsági zárral kialakított tárolóedény nyitását.

A 16. ábra egy záró 58 szalaggal ellátott 10 tárolóedény kinagyított részletét ábrázolja, amelyen a záró 58 szalag az oldalfal 26 lapok külső éleire és a háromszögalakú 34 lapelemek szabad 40 pereméleire van rögzítve. A záró 58 szalag tartalmaz egy 60 fület is, amelynek rendeltetését az alábbiakban ismertetjük. A 17. ábra a 10 tárolóedényt zárt állapotban ábrázolja, ahol a záró 58 szalag 62 adhéziósJcötésként ragasztóval bevont felületénél fogva tömítő zárást biztosít. A záró 58 szalag elhelyezhető a 10 tárolóedény felső végén a 18. ábra szerinti módon is. Látható, hogy a 60 fül a 10 tárolóedénytől kifelé túlnyúlik. A záró 58 szalag 64 vonal mentén perforálással van ellátva, amely végig halad az 58 szalag teljes hosszán a szabad 40 pereméi mentén (18. ábra). A záró 58 szalag révén biztosított a 10 tárolóedény .fokozottan tömítő zárása és a perforált 64 vonal töretlensége folytán ellenőrizhető a 10 tárolóedény sértetlensége is. Ha a felhasználó ki akaija nyitni a 10 tárolódényt, egyszerűen megfogja a 60 fület, és azt a 12 zárólap háromszögalakú 34 lapelemei közötti 36 csuklóéi felé húzza. Ezzel a záró 58 szalag felső része eltávolítódik, míg alsó része továbbra is a 34 lepelemekhez és az oldalfal 26 lapokhoz marad rögzítve. A 19. ábrán a záró 58

16. ábra az 1. ábra szerinti tárolóedény tömitő záró szalaggal ellátott nyitott zárólap helyzetű kiemelt oldalnézeti részlete, a

17. ábra a 16. ábra szerinti tárolóedény zárt zárólap helyzetű kiemelt oldalnézeti képe, melynél a szalag tömítő helyzetben, van, a

18. ábra a 16. ábra kiemelt elölnézete, a

19. ábra a 18. ábra 19-19 irányú nagyított részlete, mely anyagzáró kötéssel kombinált erőzáró tömítő zárólapot ábrázol, míg a

20. ábra a 18. ábra szerinti tárolóedény egy további kiviteli változatának kinagyított keresztmetszeti részlete, melynél a tömítő' zárószalag a tárolóedénnyel anyagában azonos szerkezeti elemként van kialakítva.

Az 1-4. ábrák egy példaképpeni találmány szerinti 10 tárolóedényt ábrázolnak. A 10 tárolóedény a belső tér tömített öntartó lezárására és öntartó nyitvatartására egyaránt alkalmas, nyitó és záróirányba egyaránt erővel ható módon működő 12 zárólapot tartalmaz. Az 1. és 3. ábra egy nyitott véghely zetu 12 zárólapos 10 tárolóedényt ábrázol, míg a 2. és 4. ábrán ugyanezen tárolóedény látható úgy, hogy a 12 zárólap a belső teret erőzáró tömítéssel öntartóan záró első véghelyzetben tartózkodik.

Aló tárolóedény a belső teret meghatározó, önmagában zárt 16 palásttal van kialakítva. A 16 palást rugalmas, és úgy van kialakítva, hogy szilárd, merev alakzatot képez, ha a 10 tárolóedény 12 zárólapja akár az 1. és 3. ábra szerinti nyitott, akár a 2. és 4. ábra szerinti zárt véghelyzetében van. A 16 palástnak felső vége és 20 alsó vége van. A 20 alsó vég 22 fenéklappal van lezárva, melynek alakja és mérete megfelel a 20 alsó vég nyílásának. Az 1-4. ábrák szerinti kiviteli alaknál a 16 palást 24 és 26 lapokból van kialakítva, amelyek megfelelő alkotóirányú 28 éleik mentén egymással csatlakoznak. Mint az 1-4. ábrákon látható, az előoldal 24 lapjai azonos szélességűek, azonban különböznek az azonos szélességű hátoldali 26 lapoktól. A 18 felső vég 14 nyílását a 24 és 26 lapok felső kerületi 30 peremélei határozzák meg. Hasonlóképpen az 20 alsó vég nyílását a 24 és 26 lapok alsó kerületi 32 fenékélei határozzák meg. Mint a 2. ábrán látható, az alsó 22 fenéklap élei mentén az alsó kerületi 32 fenékélekhez van csatlakoztatva.

A 12 zárólap két darab azonos méretű háromszögalakú 34 lapelemből van kialakítva, melyek csuklószerűen vannak egymáshoz erősítve egy 36 csuklóéi mentén. A háromszögalakú 34 lapelemek élei csuklósán vannak a velük szomszédos 24 lapok felső kerületi 30 pereméleihez hozzáerősítve. A 34 lapelemek szabad végeinek többi éle úgy van kialakítva, hogy azok tömítő módon érintkeznek a 26 lapok felső kerületi 30 pereméleivel, ha a 12 zárólap tömítő, záró véghelyzetében van.

Mint az 5—9. ábrákon látható, a 12 zárólap mozgása a zárás során az 5. ábrán vázolt nyitott helyzetből kiindulva, a 7. ábrán vázolt közbenső instabil átbillenőhelyzeten keresztül a 9. ábrán vázolt zárt véghelyzetben fejeződik be. Könnyen belátható, hogy a 10 tárolóedény 12 zárólapjának 5-9. ábrán ismertetett működtetése fordított értelemben is azonos módon történik. Mint az 5. ábrán látható, a háromszögalakú 34 lapelemek szabad 40 peremélei teljesen el vannak távolodva a 26 lapok kerületi 30 pereméleitől. Ebben a helyzetben a háromszögalakú 34 lapelemek keresztmetszetének kiterített hossza nagyobb, mint az egymással szembenfekvő alkotóirányú 28 élek közti távolság (5. ábra). A 18 felső vég 14 nyílásának lezárási folyamata közben a háromszögalakú 34 lapelemek a 36 csuklóéi mentén konkáv módon befelé hajlanak. Miközben a háromszögalakú 34 lapelemek szabad 40 peremélei a 6. ábra szerinti módon befelé haladnak a 18 felső vég 14 nyílásának tömítő és öntartő lezárása céljából, a 28 élek távolodnak egymátói, és a 26 lapok 30 peremélei befelé a szabad 40 peremetek felé mozdulnak el. Mint a 7. ábrán látható, a szabad 40 peremétek végül egy egyenesben helyezkednek el úgy, hogy az ellentétes 28 étek közti távolság ekkor a legnagyobb, és a 10 tárolóedény 16 palástjának deformációja is maximális. A 7. ábra szerinti helyzet így egy közbenső instabil átbillenőhelyzet, amelyben a szembenfekvő 28 étek közti távolság egyenlő a 34 lapelemek síkba kiterített keresztmetszeti hosszával. Nyilvánvaló, hogy az 5. ábrán vázolt nyitott helyzetből a 7. ábra szerinti közbenső instabil átbillenőhelyzetbe való elmozdulás során a tárolóedény az 5. ábra szerinti stabil vagy semleges alakjához viszonyítva energiatárolóként rugalmasan deformálódik, és a 18 felső vég is átmenetileg úgy torzul, hogy lehetővé válik a 34 lapelemek hosszabb kiterített keresztmetszeti hosszának az eredetileg kisebb, a 28 élek közti távolságával meghatározott méretű 14 nyíláson való áthaladása a 12 zárólap nyitott véghelyzetből zárt véghelyzetbe. történő elmozdulása során. Ezen folyamat közben a 10 tárolóedény 5. ábrán jelzett helyzetben kezdődő deformációja közben rugalmas visszatérítő erőhatás lép fel, mely a 16 palástot eredeti stabil helyzetébe igyekszik visszakényszeríteni. Ezen erőhatás

194.113 kezdetben akadályozza a 12 zárólap mozgását akár nyitás akár zárás közben, míg a deformáció, és ezzel a tárolt energia el nem éri maximális értékét. Ezután a felhalmozódott energia segíti a 12 zárólap mozgását akár zárt akár nyitott helyeztébe, és abban erőzáró, öntartó módon rögzíti a 12 zárólapot, amint a deformáció vagy torzulás megszűnik, és a falelemek visszanyerik eredeti, deformáció nélküli alakjukat. Ezen szalag kinagyított metszete látható, amint az alsó részével a háromszögalakú 34 lapelemekhez és a 26 lapokhoz van rögzítve. Az ábrán szintén látható a perforált 64 vond feletti tartományban 62 adhéziós kötésként egymással összeragasztott, tehát anyagzáróan egyesített, nyitás előtt letéphető szalagrész is.

A 20. ábrán vázolt előnyös kiviteli alaknál a záró 66 szalagperem a 14a. ábrán vázolt, szögben meghajlított tömítő 53 szegéllyel egy darabból van kiképezve. Az 52, 53 szegélyek a 20. ábra szerinti módon el vannak vékonyítva, így 34 lapelem és 26 lap között origináló szakítózárként szolgáló 66 szalagperem képződik. A teljes 66 szalagperem el lehet látva egyik vagy mindkét külső felületén egy 68 vonal mentén kiképzett keresztmetszetgyengítő bevágással, amely az első felnyitáshoz megkönnyíti a 66 szalagperem letépését. Minden más szempontból a 20. ábrán vázolt kiviteli alak működése megegyezik a 16—19. ábrákon vázoltakkal.

Claims

1. Tárolóedény egy belső teret meghatározó határolófallal, legalább egy nyílással és legalább egy, a nyílást záró állapotában tömítetten lezáró, egy öntartóan nyílászáró első véghelyzet és egy a nyílást öntartóan nyitvatartó második véghelyzet között egy közbenső instabil átbillenőhelyzeten keresztül mindkét irányban mcneszthető záróelemmel, azzal jellemezve, hogy a határolófal legalább egy energiatároló, rugalmasan alakváltoztató tartománnyal rendelkező palástként (16,42) van kiképezve, amelynek legalább egyik végén a záróelem véghelyzetek közötti menesztése során változó kiterjedésű nyílása (14) van, és a záróelem egy a nyílás(ok)hoz (14) csuklósán hozzárendelt zárólap (12, 46), amelynek legalább egy, változó, az átbillenőhelyzetben legnagyobb kiterjedési mérete van, amely a nyílás (14) ennek megfelelő, de a zárólap (12, 46) véghelyzeteiben mért kiterjedési méreténél nagyobb.

2. Az 1. igénypont szerint tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a zárólap (12,46) kiterített felülete a nyílásnak (14) a zárólap (12, 46) első véghelyzetében mért keresztmetszeti méreténél nagyobb.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a zárólap (12,46) öntartó véghelyzeteiben belső feszültségmentes, deformálatlan palástja (16,42) van.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (16, 42) legalább egy peremtartományával csuklósán kapcsolt zárólapja (12,46) van.

5. A 4. igénypont szerinti tárolóedény, a ζ z al jellemezve, hogy a palásttal (16,42) gyengített keresztmetszetű hajtáséiként kiképzett legalább egy pereméi (30) vagy pereméi (50) tartomány mentén saját anyagában csuklósán kapcsolódó zárólapja (16,46) van.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy négyszögkeresztmetszetű, lényegében hasábalakú belső teret meghatározó palástja (16) van.

7. Az 5. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy egy keresztmetszet-gyengített közös csuklóéi (36) mentén egymással saját anyagában kapcsolódó, egyenként lényegében síktartó háromszögalakú két lapelemből (34) álló zárólapja (12) van.

8. A 6. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy egymáshoz alkotóirányú hosszanti élek (28) mentén rugalmasan csatlakozó oldallapok (24, 26) által alkotott palástja (16) van, amelynek egy felső végét (18) az oldallapok (24,26) felső peremélei (30) alsó végét (20) pedig az oldallapok (24, 25) alsó peremélei (32) képezik.

9. A 8. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy alsó végén (20) az oldallapok (24, 26) alsó pereméleivel (32) mereven csatlakoztatott, előnyösen alaktartó fenéklapja (22) van.

10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (16) egymással szomszédos két oldallapjának (24) felső pereméleihez (30) előnyösen gyengített keresztmetszetű csuklóéleket képező módon anyagában csuklósán csatlakozó egy-egy háromszögalakú lapelemből (34) álló zárólapja (12) van, és a lapelemek (34) szabad felső pereméiei (40) a zárólap (12) öntartóan zárt első véghelyzetében a palást (16) másik két oldallapjával (26), előnyösen azok felső pereméleivel (30) tömített illesztést adó módon vannak kiképezve.

11. A 10. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (16) legalább két oldallapja (26) és a zárólap (12) között az utóbbi öntartóan zárt első véghelyzetében legalább súrlódás révén erőzáró illesztőkapcsolat van.

12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (16) oldallapjai (26) és/vagy a zárólap (12) lapelemei (34) a pereméleken (30 ül. 40) túlnyúló szegéllyel(53 ill. 52) is el vannak látva.

13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (16) legalább két oldallapja (26) és a zárólap (12) között az utóbbi öntartóan zárt első véghelyzetében a peremélek (30, 40) mentén vagy a szegélyeken (52, 53) kialakított hornyokkal (55,56) kapcsolódó bordás (54, 57) alakzáró illesztőkapcsolat van.

14. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (16) legalább két oldallapja (26) és a zárólap (12) vagy azok szegélyei (52, 53) között célszerűen hőközléssel vagy ultrahangos kezeléssel létrehozott anyagzáró illesztkapcsolat is van.

15. A 10—14. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (16) oldallapjaihoz (26) azok felső peremélei Í30) vagy szegélyei (53) mentén, valamint a zárólap (12) lapelemeihez (34) azok peremélei (40) vagy szegélyei (52) mentén csatlakozó, egy vonal (64, 68) mentén előgyengített, különösen perforált origináló szakitózárral is el van látva.

16. A 16. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy az örigonálózakitózár a palást (16) oldallapjaihoz (26) vagy azok túlnyúló szegélyeihez (53), valamint a zárólap (12) lapelemeihez (34) vagy azok ι szegélyeihez · (52) előnyösen adhéziós

194.113

Öt kötéssel (62) rögzített járulékos szalagelemből (58) van kiképezve.

17. A 15. igénypont szerinti tárolóedény, azzal ellemezve , hogy az origináló szakítózár a paást (16) oldallapjaihoz (26) vagy azok túlnyúló szegélyeihez (53), valamint a zárólap (12) lapelemeihez (34) vagy azok szegélyeihez (52) egy előgyengített keresztmetszetű vonS (68) mentén anyagában csatlakozó szalagperemként (66) van kiképezve.

18. A 7-17. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a zárólap (12) merev, alaktartó lapelemekből (34) áll.

19. A 9-18. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy merev, alaktartó oldallapjai (24, 26) és fenéklapja (J22) van.

20. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy körkeresztmetszetű, lényegében hengeres belső teret meghatározó palástja (42) van.

21. A 20. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy egy, a palást (42) hengermetszetének áthatási vonala mentén futó pereméi (50) legalább egy meghatározott kerületi résztartományát képező elgyengített keresztmetszetű hajtásvonal mentén a palásttal (42) anyagában csuklósán kapcsolódó, zárt görbevonalalakú kontúrral határolt legalább egy zárólapja (46) van, amelynek szabad pereméle (48) a palást (42) peremélének (50) hajtásvonalon kívüleső fennmaradó résztartományával a zárólap (46) öntartóan zárt első véghelyzetében tömített illesztést adó módon van kiképezve.

22. A 20. vagy 21. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (42) peremélének (50) hajtásvonalon kívüleső résztartománya és a zárólap (46) szabad pereméle (48) között a zárólap (46) öntartóan zárt első véghelyzetében legalább súrlódás révén erőzáró illesztőkapcsolat van.

23. A 21. vagy 22. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (42) peremélének (50) hajtásvonalonkívüleső résztartományához és/vagy a zárólap (46) szabad pereméléhez (48) anyaS'ban csatlakozó szegélye(i) (53 és/vagy 52) is van ak).

24. A 21-23. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (42) peremélének (50) hajtásvonalon kívüleső resztartománya vagy annak túlnyúló szegélye (53), valamint a zárólap (46) szabad pereméle (48) vagy annak túl10 nyúló szegélye(52) között a zárólap (46) öntartóan zárt első véghelyzetében az említett peremél-résztartomány és pereméi (48) mentén vagy a szegély(ek)en(52és/vagy 53) kialakított hornyokkal (55, 56) kapcsolódó bordás (54,57) alakzáró illesztőkapcsolat van.

25. A 21-24. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (42) peremélének (50) hajtásvonalon kívüleső résztartománya vagy annak túlnyúló szegélye (53), valamint a zárólap (46) szabad pereméle (48) vagy annak túlnyúló szegélye (52) között a célszerűen hőközléssel vagy ultrahangos kezeléssel létrehozott anyagzáró illesztőkapcsolat is van.

26. A 21-25. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palásthoz (42) legalább a pereméi (50) hajtásvonalon kivüleső résztartománya vagy a szegély (53) mentén, valamint a zárólaphoz (46) legalább annak szabad pereméle (48) vagy a túlnyúló szegély (52) mentén csatlakozó, egy vonal (64, 68) mentén előgyengített, különösen perforált origináló szakítózárral is el van látva.

27. A 26. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy az origináló szakítózár a palásthoz (42) vagy annak szegélyéhez (53), valamint a zárólaphoz (46) vagy annak szegélyéhez (5 2) előnyösen adhéziós kötéssel (62) rögzített járulékos szalagelemből (58) áll.

28. A 26. igénypont szerinti tárolóedény, a z z a 1 jellemezve, hogy az origináló szakítózár a palásthoz (42) vagy annak szegélyéhez (53), valamim a zárólaphoz (42) vagy annak szegélyéhez (52) egy eiőgyengített keresztmetszetű vonal (68) mentén anyagában csatlakozó szalagperemként (66) van kiképezve.

29. A 20-28. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a palást (42) egyik vége egy alaktartó merev fenéklappal (44) van lezárva.

30. A 20-29. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzaljellemezve, hogy alaktartó merev zárólapja (46) van.

31. Az 1—30. igénypontok bármelyike szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy palástja (16, 42) és/vagy zárólapja (12,46) adott esetben fenéklapja (22, 44) külön-külön vagy együttesen anyagában összefüggő műanyag vagy legalább egyik felületén műanyagbevonatú szerkezeti egység(ek)ként van(nak) kialakítva.