HU194032B - Device particularly for placing sausage-string onto smoking rod - Google Patents

Description

A találmány tárgya berendezés főként kolbászfüzémek füstölőrúdra való felhelyezésére, amelynek segítségével tésztaszerfl anyaggal vagy hasonlóvan töltött kolbászburkot, illetve szálból képzett kolbászfllzért rúdalakú tartóra, például füstölőrúdra lehet felhelyezni.

A különböző tésztaszerű, azaz pépes anyagokat kolbásztöltőgép, illetve adagokat képező szerkezet segítségével természetes bélbe vagy iparilag előállított kolbászburokba töltik és az igy nyert szálat adagokra osztják. Kolbász vagy hasonló készítése esetén egy folyamatos szál jön létre, amely - szokás szerint - egyforma hosszúságú kolbászdarabokból áll és a szál összhossza a kolbászburok hossza által van meghatározva. Főként kolbászféleség előállításánál a kolbász kialakítása után ezen még további műveleteket is végeznek, például füstölik. Mivel a találmány szerinti berendezés legfontosabb alkalmazási területe a kolbászgyártás, a következőkben a találmányt csupán kolbászgyártással kapcsolatban ismertetjük. Az ismertetés során tehát kolbásztöltelékkel töltött kolbászbuiokról beszélünk, azonban a találmány nem korlátozódik csupán ezekre.

A kolbászokat füstölés céljából füstölő kamrába kell helyezni. A füstölő kamra optimális kihasználása érdekében a kolbászokat ebben lehetőleg rendezett módon kell elhelyezni.

A találmány feladata tehát főként kolbászfüzémek füstölőrúdra való felhelyezésére szolgáló olyan berendezés létrehozása, amelynek segítségével a kolbászfüzér egy rúdalakú tartóra, az úgynevezett füstölőrúdra egyenletesen, önműködően, gyorsan és helytakarékosan helyezhető fel.

A kitűzött feladatot a találmány szerint a bevezetőben ismertetett berendezésnek olyan kialakításával oldjuk meg, amelynek a kifutó szál - például kolbászszál — hossztengelye körül forgó, excentrikus menesztőujja van, amely a felosztó szerkezet kibocsátó nyílása és a menesztőujj forgástengelyével egytengelyű, az alatta levő rúdalakú tartóhoz, illetve füstölőrúdhoz viszonyítva eltolható felrakókar között van elhelyezve, továbbá a felrakókarnak egy rajta hosszirányban mozgatható szállítószerkezete van.

A megtöltött, egyforma részekre, darabokra osztott kolbászburok a kolbásztöltőgép adagoló, illetve felosztó szerkezetéből általában vízszintesen lép ki. A kolbászfüzért — főként közvetlenül a kilépéshelyén - menesztőujj fogja meg, amely menesztőujj a kilépő kolbász geometriai tengelye körül forog és ennek eredményeként egyforma távolságokban a kolbászfüzér alá nyúl. A menesztőujj minden egyes körülfordulása után a kolbászfüzémek egy másik kolbászdarabja, illetve egy másik kolbászvégpárja alá nyúl, amely kolbászvégpárok a szomszédos kolbászok között vannak. Ilyen módon a kolbászfüzérből a menesztőujj segítségével egyforma tekercsek, menetek hozhatók létre. A menesztőujj közben — előnyös módon — a felrakókar feléje lévő vége körül forog. Amikor a felrakókarnak a vége alatt van, akkor a kialakított menetet szabaddá teszi és a kialakított menetet a felrakókar veszi át. Amikor a menesztőujj ismét felső helyzetébe fordul, újból megfogja a kolbászfüzért és egy további mentet alakít ki. Természetesen a menesztőujj forgási sebességét a kolbászdarab-hosszaknak megfelelően állítjuk be annak érdekében, hogy minden menetben meghatározott, egész számú kolbászdarab legyen.

A kolbászvégek a felrakókaron, mindig oldalt egymás mellett vannak. Célszerű, ha mindegyik kialakított tekercsmenetben egész számú kolbászdarab, például négy darab van. Amikor ilyen módon az egész kolbászfüzér a felrakókarra van „csévélve”, a menesztőujj leállítható. Az egyes menetek képzése folyamán a felrakókar szállítószerkezetét szakaszosan kell járatni, vagy folyamatosan kell üzemeltetni annak érdekében, hogy minden egyes új menet kialakításakor szabad legyen a felrakókarnak a menesztőujj felé lévő vége. Ebből az Is kitűnik, hogy a tekercsben lévő kolbászfüzér menetelnek nagyságát és a meneteknek egymástól való oldalirányú távolságát úgy kell megválasztani, hogy az előre meghatározott hosszúságú kolbászfüzér valamennyi menete ráférjen a felrakókarra, ezen megfelelő szélességű helyet találjon.

Ezután a meneteket a felrakókarról lehetőleg egyenletes, azaz egyforma oldalirányú távolságokban kelj a felrakókar alatt lévő rúdalakú tartóra áthelyezni. Az áthelyezés úgy történik, hogy a felrakókart a kitolt helyzetéből a visszahúzott helyzetébe mozgatjuk viszsza az alatta lévő, rúdalakú tartó mentén. Eközben természetesen a szállítószerkezetet már nem szabad a menetek képzéséhez szükséges előtolási irányba mozgatni. Az egyes menetek lényegében a kialakításuk sorrendjével fordított sorrendben kerülnek rá a rúdalakú tartóra. A rúdalakú tartókat azután megfelelő módon, például kézzel vagy egy járulékos szerkezet segítségével szállítjuk a füstölőkamrába vagy hasonlóba.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a felrakókar szállítószerkezete választás szerint ellentétes irányokban mozgatható. Az egyes menetek kialakítása során a szállítószerkezet az egyik irányban és a meneteknek a rúdalakú tartókra váló átrakása során az ellenkező irányban van hajtva. Főként ez az intézkedés teszi lehetővé a rúdalakú tartókra való olyan átrakást, amelynél a menetek egymástól való oldalirányú távolsága azonos marad, ami végeredményben lehetővé teszi a jó fustölési eredmény elérését.

A felrakókar szállítószerkezetének előnyösen végtelenített, körben futó szállítóeleme van. Az ilyen típusú szállítóelemekből már sokféle ismert.

A találmány egyik előnyös kialakításánál a felrakókar szállítószerkezetének szállítóeleme egy végtelenített lánc, amely lánc a hosszának legalább egy részén vivőfogakkal van kiképezve. A vivőfogak biztosítják az egyes meneteknek előre megadott, egymástól való távolságát és a létrehozott meneteknek a felrakókar menti egyenletes szállítását mindaddig, amíg további menetek jönnek létre. A vivőfogak - előnyös módon — a lánc szemeivel, illetve a szemekhez tartozó szerkezetrészekkel egydarabként lehetnek kialakítva. Ilyen esetben nincs járulékos szerelési munka, szerelési költség. A végtelenített láncot egyébként nem kell teljes hosszában vivőfogakkal kiképezni. Lényegében elegendő, ha csupán egy láncágon vannak vivőfogak. Ilyen esetben ügyelni kell arra, hogy az első menet kialakításánál az első vivőfog, illetve az első vivőfog-hézag legyen a felrakókar menesztőujj felőli végénél.

Célszerű megoldás, ha a menesztőujjat szakaszosan lehet hajtani. A hajtás bekapcsolását és kikapcsolását az adagokat képző, illetve felosztó szerkezetből küépő kolbász füzér-sebességnek megfelelően kell végezni

Ezenkívül a bekapcsolást célszerű módon akkor kell végezni, amikor a menesztőujj egy szomszédos kolbászvégpáihoz tartozó helyzetben van. A menesztőujj, illetve a menesztőujjat hordozó felrakófej például két, három, négy vagy több kolbász után végez egy-egy körülfordulási.

Legalább a hosszú és nehéz kolbászoknál, hurkák -21

194.032 nál vagy hasonlóknál előnyös a kolbászok számának egész számokban való megválasztása. Ebből a szempontból a találmány egy további megoldásánál a menesztőujj hajtásának üteme szinkronizálható egy szakaszosan dolgozó adagoló, illetve felosztó szerkezet ütemével.

Lényegében nem feltételenül szükséges, hogy a felosztó szerkezet szakaszosan dolgozzék. Ismertek olyan adagoló,illetve felosztó szerkezetek is, amelyeknél a végképzés „folyamatos”, tehát a végkialakító szerkezet szakaszos bekapcsolása és kikapcsolása nélkül megy végbe. Ebben az esetben a felosztó szerkezet egy üteme helyébe két kolbászvég-képzés közötti időtartam lép.

A találmány egy továbbfejlesztett kivitelnél a felrakókar szállítószerkezete szakaszosan, vagy egy hajtómotor révén folyamatosan hajtható.

A találmány egy másik előnyös kiviteli alakjánál a felrakókar szállítószerkezete egy főként a szállítószerkezetnek menesztőujjtól távoli végénél elhelyezett, szabályozható, gyors, ütemes hajtás révén szakaszosan hajtható.

A szabályozható kialakítás révén pontosan lehet illeszteni a különböző kolbászhosszakhoz és a kívánt, szükséges menetnagyságokhoz. A kolbászfüzémek tartón való távolsága szintén fokozatmentesen beállítható, úgy, hogy az adott kolbászfüzérhossz az egész tartóra egyenletesen helyezhető fel.

A találmány egy további kialakításánál a felrakókar egy hajtómotor segítségével ide-oda tolható, amely hajtómotor olyan végtelenített hajtóláncot vagy hasonlót hajt meg, amely főként a felrakókamak a menesztőujjtól távoli végével kapcsolódik.

A találmány egy további kiviteli alakjánál a felrakókarnak szabad vége a kolbászfuzér felrakásánál kismértékben túlnyúlik a rúdalakú tartónak mellette levő végén. A térbeli viszonyok célszerű módon úgy vannak megválasztva, hogy a felrakókar szabad vége a menesztőujj mozgáspályájának középpontján halad át, ugyanakkor a rúdalakú tartó szabad vége a menesztőujj e mozgássíkjától bizonyos távolságra van, amely távolság például a szállítószerkezet szállítóláncához tartozó terelő lánckerék átmérőjének felel meg, vagy ennél valamivel nagyobb is lehet.

A találmány egy további kialakításánál a rúdalakú tartó egy elfordítható, előnyösen tárcsaalakú tartóra le vehetően van erősítve. A tartó elfordulástengelye párhuzamos a rúdalakú tartó hossztengelyével. E tárcsaalakú tartó révén a rúdalakú tartót pontosan be lehet igazítani a felrakókarhoz. Amikor a rúdalakú tartó „meg van rakva” ezt szintén a tárcsaalakú tartó segítségével lehet a felrakókartól eltávolítani és ezáltal könnyebben és kényelmesebben lehet levenni. Ezenkívül ez a megoldás lehetőséget nyújt arra, hogy egy további rúdalakú tartót a lehető leggyorsabban munkahelyzetbe hozzunk, úgy, hogy az előzőleg már megrakott rúdalakú tartó levételéhez elegendő idő maradhat. A következő rúdalakú tartó például munkahelyzetbe hozható azalatt az idő alatt, ami ahhoz szükséges, hogy a kolbásztöltő gép kolbásztöltő csövére egy uj belet, illetve burkot felhúzzunk.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a rúdalakú tartóhoz való tárcsaalakú tartónak legalább két, előnyösen azonban több, kör mentén egyenletesen elhelyezett, egy-egy rúdalakú tartót befogadó felfogó eleme van. Amikor valamennyi felfogó elemben van rúdalakú tartó, akkor például hat felfogó elem esetén 60°-os szöggel való elfordítás után a következő rúdalakú tartót a készenléti helyzetből munkahelyzetbe lehet átvinni. A rúdalakú tartóhoz tartozó tárcsaalakú tartó igen előnyösen szakaszosan hajtható, azaz az előbb ismertetett kiviteli alaknál min'dig egy-egy 60°os szögben fordítható el.

A találmány egy továbbfejlesztett kialakításánál javasoljuk, hogy a rúdalakú tartókhoz tartozó tárcsaalakú tartó fékkel ellátott motor révén legyen hajtható. Ez gyors cserét és a felrakókarhoz viszonyítva pontos helyzetbehozást tesz lehetővé.

A találmány egy további kialakításának jellemzője, hogy a rúdalakú tartókhoz tartozó tárcsaalakú tartó közvetve, egy főként áttételes fogasszíj-hajtás vagy hasonló révén hajtható. Ez lehetővé teszi a kellő áttétel megválasztását és azt, hogy a tárcsaalakú tartó hajtását megfelelő helyen helyezzük el.

A rúdalakú tartó a találmány egy további kialakítása szerint a tárcsaalakú tartó felfogó elemébe egy felfogó révén helyezhető be. Ez azt jelenti, hogy a rúdalakú tartó nem közvetlenül kézzel, hanem felfogó segítségével, gépi úton vezérelve, a kellő időpontban, helyezhető a tárcsaalakú tartóba. Ezt a felfogót egy kolbászfuzért hordozó tartó kiszedésére is lehet alkalmazni.

A találmány egy más kiviteli alakjának jellemzője, hogy a felfogó a rúdalakú tartó hosszirányában lévő szerelőmozgást és egy erre keresztirányú elforduló mozgást tud végezni úgy, hogy a felfogó az első elfordulási véghelyzetében átadó szerkezettel, a második elfordulási véghelyzetében pedig a tárcsaalakú tartó egy felfogó elemével együttdolgozó helyzetben van. A két elfordulási véghelyzet között például 90°—120° közötti elfordulási szög lehet, azonban ez az elfordulási szög szükség esetén kisebb vagy valamivel nagyobb is lehet. A rúdalakú tartó ebbe a felfogóba nem annyira kézzel, mint inkább átadó szerkezet segítségével juttatható. A felfogó mind elforduló mozgást, mind eltoló mozgást végre tud hajtani, ezért ügyelni kell arra, hogy az elforduló mozgás mindig csak akkor menjen végbe, ha a felfogó a tárcsaalakú tartótól egy eltolási távolságra, lehetőleg a maximális eltolási távolságra van.

Ez azt jelenti, hogy a tárcsaalakú tartóba behelyezni kívánt rúdalakú tartó az átvétel után először egy elforduló mozgást végez és csak ezt követően végzi a’ hosszirányú előtoló mozgást, aminek végén bejut a tárcsaalakú tartóba. A tárcsaalakú tartóban lényegében dugaszoló-típusú felfogó elemek vannak, amelyek a rúdalakú tartót vagy a betolási mozgás révén vezérlik, vagy más módon is biztosan tartják.

A találmány egy további előnyös kivitelnél az átadó szerkezet emelőszerkezetként van kialakítva, amely az egyik véghelyzetében a rúdalakú tartót bevezető szerkezettel, a másik — féként felső — véghelyzetében a felfogóval dolgozik együtt. A bevezető szerkezet a rúdalakú tartót ekkor nem a kezelő személytől, hanem támasz-szerkezettől kapja. Az utóbbiban azonban előnyösen kézzel vannak a rúdalakú tartók berakva. Ennek olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a rúdalakú tartót, illetve a következőként tovább adni kívánt rúdalakú tartót helyes állapotban és helyzetben például legalább egy pneumatikus vagy hidraulikus emelő munkahengenel dolgozhat. A kolbászfeldolgozó gépeknél általában szükség van túlnyomású levegőre, úgyhogy főként pneumatikusan működtethető emelőszerkezet alkalmazása előnyös.

A bevezető szerkezet igen előnyös módon legalább egy, még előnyösebben azonban két, oldalirányban

194.032 egymástól térközzel elválasztva elhelyezett, hajtható végtelneített szállítószalagból áll, amelyek a felhelyezett rúdalakú tartó hossztengelyére keresztirányban hajthatók.

A két szállítószalag eló'nye, hogy ezek aránylag kis szélesség és ezzel együtt kis helyigény mellett a nem éppen rövid, rúdalakú tartókat ezek két végrészén biztosan tudják alátámasztani és a szállítás sorén hordozni. Ezenkívül ez a megoldás lehetőséget nyújt a találmány egy további kialakítására, ami abból áll, hogy az átadó szerkezetet a két szállítószalag között van. Ez lehetővé teszi a tömör, helytakarékos kialakítást. Amikor a rúdalakú tartókat a bevezető szerkezet tartó részeire nem pontosan merőlegesen fektetjük fel, az átadó szerkezethez, illetve emelőszerkezethez viszonyítva ennek ellenére pontos kiigazítás érhető el azáltal, hogy — a találmány egy további jellemzője szerint — a rúdalakú tartók számára a bevezető szerkezeten ütköző van. Az éppen felhelyezett állapotban lévő, rúdalakú tartó ehhez az ütközőhöz fut. Ha az ide futott rúdalakú tartó nem kerül azonnal tovább az emelőszerkezetre, akkor egy második és további rúdalakú tartó fut a már az ütközőhöz fekvő tartóhoz. Ilyen módon valamennyi kővetkező tartó is a kívánt helyzetbe áll be.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakjának jellemzője, hogy a felfogónak főként az elfordulástengelyétől távoli végén egy vezérelhető vagy önműködő bereteszelő szerkezete van. Mihelyt a rúdalakú tartó a felfogót elérte, a rúdalakú tartót a bereteszelő szeikezet mereven tartja. A bereteszelő szerkezet például az átadási mozgás végfázisa révén működtethető, amely esetben a rúdalakú tartó egy rugós terhelésű kilincset old ki, vagy egy elfordítható, illetve eltolható reteszt működtet. Hasonló módon a bereteszelő szerkezet a tárcsaalakú tartó felfogó elemébe való átadásnál létrejövő mozgás lévén ismét oldható. Szükség esetén megfelelő reteszelés alkalmazható az emelőszerkezethez is.

A találmányt részleteiben annak a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakjaival kapcsolatban ismertetjük, amely rajzokon:

- az 1. ábra a berendezés vázlatos oldalnézete, amelyen egy felosztó szerkezet is fel van tüntetve,

- a 2. ábra az 1. ábrán szemléltetett berendezés, ,,Α” nyíl irányában nézve látható előlnézete,

- a 3. ábra az 1. ábrán látható berendezés egy részletének nagyított oldalnézete, amely egy kolbászfüzér füstölő rú dr a való felhelyezésének első szakaszát szemléletei,

- a 4. ábra a 3. ábrához hasonló vázlat, amely a felhelyezés egy további szakaszát mutatja,

- az 5. ábra a következő felhelyezési műveletszakasz után elért állapotot szemléltető vázlat,

- a 6. ábra a kolbászfüzémek a felrakókarról a fustölőrúdra való áthelyezését szemléltető vázlat,

- a 7. ábra a kolbászfüzért egészében a füstölőrúdon lévő helyzetében szemléltető vázlat,

- a 8. ábra az 1. ábrán feltünteti „X” kör belsejében lévő szerkezetrész nagyított méretű nézete,

- a 9. ábra á 8. ábrán feltüntett IX-ÍX vonal menti vázlatoe metszet, részben nézet,

- a 10. ábra a 8. ábrán feltüntetett X-X vonal menti vázlatos metszet, ületve nézet,

- a jl. ábra lényegében a 2. ábrán láthatóhoz hasonló elölnézet, amelyen azonban a berendezés nagyobb méretekben és továbbfejlesztett alakjában van feltüntetve, — a 12. ábra a 11.ábrán feltüntetett ,,B”nyfl irányú nézet, részben metszet, — a 13. ábra az 1. ábrán feltüntetett XIII-XHI vonal menti metszet, részben nézet, amely á hajtómotort és ennek kapcsolódását szemlélteti, — a 14. ábra a másik hajtómotort és ennek a 13.ábrán látható motorral való kapcsolódását szemléltető vázlatos metszet, részben nézet.

A találmány szerinti berendezés - mint már ismertettük - egy tésztaszerű, pépszerű anyaggal, főként kolbásztöltejékkel töltött kolbászburoknak szál alakban rúdalakú tartóra való helyezésére szolgál. A berendezés különleges feladatának tekinthető valamely 1 kolbászfüzértnek menetekből álló tekercs alakjában 2 fustölőrúdra történő ráhelyezése. A 2 fUstölŐrűdnak a 9. és 10. ábra szerinti különleges keresztmetszeti alakja van, amelyet lényegében olyan háromágú csillagnak tekinthetünk, amelyeknél ászárak vége közel kör-keresztmetszetű alakban meg van vastagítva. így a 2 fustölőrúd biztos fekvéséhez két csillagszárvégbőí képzett láb jön létre, amely a füstölőrúd automatikus átadásához előnyös, továbbá egy alátámasztó léc, amely könnyen be tud nyúlni a szomszédos kolbászvégek közé. Ezáltal a 3-7 ábra szerinti, menetekbe rendezett kolbászfüzér felfüggesztését lehet elérni akkor, ha a meneteket a kolbászhossznak megfelelően választjuk meg és égy-egy menetet előnyösen egész számú kolbászdarabból, például négy kolbászból képezünk ki.

A tésztaszerű, pépszerű anyagot a következőkben főként kolbásztölteléket — 3 kolbásztöltőgép segítségével mesterséges vagy természetes koibászburokba töltjük. Bár a következőkben a találmány ismertetése során csupán kolbászról és kolbásztöltelékiől beszélünk, a találmány nem korlátozódik ezek feldolgozására. A kolbásztöltőgépből kifutó 5 kolbászszálat 4 felosztó szerkezet 6 kolbászdarabokra osztja, úgy, hogy végeredményként 1 kolbászfüzér jön létre. A rajzokon látható példaképpeni kiviteli alaknál a 4 felosztó szerkezet két egymás fölött elhelyezett, végtelenített 7 és 8 szállítóelemből, előnyösen szállítóláncból áll, amelyek mindegyike szabályos távolságokban öszszenyomó lapottart. Két-két összenyomó lap 9 összenyomó lappárt képez, amelyekkel az 5 kolbászszálat 6 kolbászdarabokra osztjuk fel, miközben egyidejűleg a hossztengely körüli forgás is létrejön annak érdekében, hogy megmaradó kolbászvéget kapjunk.

A kifelé haladó I kolbászíüzér keresztül halad egy 11 felrakófej 10 átbocsátó nyílásán. A 11 felrakófejre excentrikusán 12 menesztőujj van erősítve. A 12 menesztőujj a mozgássíkján átmenő 13 végű 14 felrakókarszabad vége körül forog. A 14 felrakó kar a 15 kettős nyíl irányában ide-oda mozgatható.

Az 1 kolbászfiizér menetekbe való csévélésének megkezdéséhez a 14 felrakókar 13 vége keresztül nyúlik a 12 menesztőujj külső végének forgáskor síkján és ez a helyzet a 14 felrakókar egyik végállásának felel meg. A szabad 13 vég előnyösen túlnyúlik a 2 füstölőrúd 16 szabad végén. A 14 felrakókar és a 2 füstölőrúd a 8. és 9. ábra szerinti, egymással párhuzamos helyzetben vannak, mégpedig a 14 felrakókar a 2 fústölőrúd fölött. Az 1. ábrából az is kitűnik hogy a 14 felrakókar geometriai tengelye és a 11 felrakófej forgástengelye egymással egy tengelyűek és ezekkel mintegy egytengelyű az 1 kolbászfüzér geometriai tengelye is. A 11 felrakófej 10 átbocsátó nyílása közvetlenül a 4 felosztó szerkezet 17 kibocsátó nyílása előtt van. A 14 felrakókarnak 18 szálbtószetkezete van (8.

194.032 ábra). A 18 szállítószekezet mozgásiránya megegyezik a 14 felrakókar hosszirányával.

A 18 szállítöszerkezetnek végtelenített, körben futó 19 szállítóeleme van, amely előnyösen olyan láncként van kiképezve, amely a 14 felrakókar két végén lévő két 20 lánckerék körül fut. A 18 szállítószerkezet előnyösen szakaszosan, esetleg folyamatosan is 21 motor segítségével van hajtva. Mind jobbrafutásra, mind balrafutásra van lehetőség. A sebesség fokozatmentesen szabályozható. Ez a mozgás is 15 kettős nyíllal van szimbolizálva. A szállítóláncon, legalábbis hosszának egy részén 22 vivőfogak vannak. A 22 vivőfogak előnyösen a lánc elemeivel egydarabból vannak előállítva. A 8. ábra a menetképzés kezdetekor a szállítólánc által elfoglalt kiinduló helyzetet szemlélteti, amely szállítólánc hosszának csak egy részén vannak 22 vivőfogak.

\ vázolt példaképpeni kiviteli alaknál a 12 menesztőujj minden négy 6 kolbászdarab után a 23 nyíl irányában szakaszosan van hajtva. Ezáltal négy 6 kolbászdarabot tartalmazó menetek jönnek létre, amelyeket először a 14 felrakókarra helyezünk. A menetek közötti második távolság elérésére a 18 szállítószerkezetet a szükséges sebességgel a 24 nyíl irányában, előnyösen szakaszosan hajtjuk meg. Az 1 kolbászfiizér 14 felrakókarra való felhelyezésének kezdeti szakaszát a 3. ábra szemlélteti.

Amikor az egész 5 kolbászszál elhagyta a 4 felosztó szerkezetet, valamennyi menet a 14 felrakókarra helyezett állapotban van (4. ábra). Ezt követően a 14 felrakókart a 25 nyíl irányában visszahúzzuk. Ehátramozgás kezdetét az 5. ábra mutatja. Amikor a rúdalakú tartó, illetve 2 fiistölőrúd a 14 felrakókar szabad 13 végén például 10 cm-rel túlnyúlik(5. ábra),akkor a 18 szállítószerkezetet ellenirányban, azaz a 25 nyíllal ellentétes irányban mozgatjuk. Ennek eredményeként egyik menet a másik után átjut a 2 fustölőrúdra, amint ezt a 6. ábra szemlélteti. Amikor már az egész 1 kolbászfüzér a 2 fiistölőrúdon fekszik, a 14 felrakókar a 7. ábrán látható, visszahúzott véghelyzetét veszi fel. Ezután a 2 füstölőrúdat a rajta egyenletesen elosztva függő 1 kolbászfüzérrel együtt le lehet venni.

A 14 felrakókarnak fokozatmentesen szabályozható lerakó sebessége révén a 2 fiistölőrúdon lévő menetek között ’ ebb vagy nagyobb távolságokat lehet beállítani, mint ami a 14 felrakókaron volt. A14 felrakókaron lévő távolságok állandó hajtássebességnél mindig azonosak, méretük például 28,575 mm. Szükséges, hogy az 1 kolbászfüzért a 2 fiistölőrúdon az átmérőjének megfelelő távolságban lévő menetekben helyezzük el (például 28 mm kolbászátmérőnél a menetek közötti távolságnak mintegy 35 mm-nek kell lennie.) Kisebb, például 19 mm-es kolbászátmérőnél a 2 fiistölőrúdon lévő menetek közötti távolságnak körülbelül 25 mm-nek kell lennie abból a célból, hogy egy megfelelő hosszúságú 1 kolbászfüzért egyenletesen és a 2 fiistölőrúd teljes hosszát kihasználva lehessen ezen elhelyezni. Ezt követően egy új 2 fiistölőrúdat kell a tárcsaalakú 26 tartóra szerelni, vagy - mint a következőkben még ismertetjük - munkahelyzetbe hozni.

A 13. ábra a 18 szállítószerkezet hajtására szolgáló 21 motort mutatja. A 21 motor egy szabályozható, közelebbről nem ábrázolt gyors ütemes hajtómű részét képezi. A 14 felrakókar is ide-oda eltolható a 27 motor révén. E 27 motor a 14. ábrán nagyított méretekkel van feltüntetve és ehhez végtelenített, előnyösen szintén láncként kialakított, kfe méretű 28 és 29 lánckerkek körül vezetett 30 szállítóelem is tartozik (1. ábra). Ez a 30 szállitóelem is jobbra és balra járatható annak érdekében, hogy a 14 felrakókart a 15 kettős nyíl irányában ide-oda lehessen'mozgatni.

A tárcsalakú 26 tartó 31 elfordulástengelye párhuzamos a 14 felrakókar 32 geometriai tengelyével (3.,

11. és 12. ábra) és ezáltal párhuzamos a 2 fiistölőrúd hossztengelyével is. A tárcsaalakú 26 tartónak legalább két, előnyösen azonban több, a példaképpeni kiviteli alaknál hat, all. ábrán látható 33 kör kerülete mentén egyenletesen elosztva elhelyezett 34 felfogó eleme van, amelyek egy-egy 2 fiistölőrúd befogadására alkalmasak. A 26 tartó szakaszosan hajtható, amely hajtás folyamán minden elfordulási szakasz 60°-os szögű elfordulást jelent. A tárcsaalakú 26 tartó elfordítására a 35 motor szolgál, amelynek 36 féke is van. A 35 motor azonban a tárcsaalakú 26 tartót nem közvetlenül, hanem közvetve, áttételes 37 fogasszíj-hajtáson keresztül hajtja.

Mindegyik rúdalakú 2 fiistölőrúd 38 felfogó segítségével helyezhető a tárcsaalakú 26 tartó 34 felfogó elemébe. Ennek következtében a 38 felfogónak a behelyezni kívánt 2 fiistölőrúd és a hozzá tartozó 34 felfogó elem egytengelyűvé tételére a 39 nyíl irányának megfelelő beállító mozgást is kell tudni végezni. A 2 fiistölőrúd behelyezése után a 38 felfogónak a 39 nyíllal ellentétes irányban a kiinduló helyzetbe kell visszatérni azért, hogy további 2 füstölőrúdat tudjon felfogni. Előzőleg azonban a 40 nyíl irányában visszaforduló mozgást kell végeznie (11. ábra). Mind az elforduló, mind a beállító mozgás pneumatikus vagy hidraulikus munkahengerek segítéségvel végeztethető el.

Amikor a 38 felfogó all. ábrán látható első elfordulási helyzetét felvette, a 41 átadó szerkezethez tartozó helyzetben van. A 41 átadó szerkezet előnyösen emelőszerkezetként van kialakítva és ennek következtében további 42 munkahengere van.

A 11. és 12. ábra a 41 átadó szerkezetet véghelyzetben, alsó végállásában mutatja. Ekkor a 43 támaszszerkezet egy végtelenített száflítószerkezet, előnyösen a 45 szállítószalag 44 tartó részének síkja alatt van. A 45 szállítószalag a 46 bevezető szerkezet részét képezi. A példaképpeni kiviteli alaknál nemcsak egy 45 szállítószalag van, hanem kettő. A két 45 szállítószalag oly távol van egymástól, hogy ezek között hely van a 41 átadó szerkezet 43 támasz-szerkezete számára. A 41 átadó szerkezet a 46 bevezető szerkezetnek a 38 felfogó tere felé lévő végénél van, amint all. ábra mutatja. Itt még 47 ütköző is el van helyezve, amelyhez a 46 bevezető szerkezetre kézzel felfektethető 2 fiistölőrúd felfekszik. Amikor a 47 ütközőhöz fekvő 2 füstölőrúdat a 43 támasz-szerkezet révén felemeljük és a 38 felfogóba juttatjuk, majd a 43 támasz-szerkezetet kiindulási helyzetbe visszamozgatjuk, akkor a 46 bevezető szerkezetet rövid időre bekapcsoljuk azért, hogy a ráfektetett fiistölőrúdakat a 47 ütköző felé előre szállítsuk. A 46 bevezető szerkezet folyamatosan is járatható akkor is, ha a 2 fiistölőrúd a 47 ütközőhöz fekszik, mert ekkor a 45 szállítószalagokból álló szállítószalag-pár ez alatt elcsúszik és a további 2 füstölőrúdakat előretolja, ha ezeknek nincs már útjában álló 2 fiistölőrúd. A tárcsaalakú 26 tartó 34 felfogó elemiben lévő 2 fiistölörúdkat előnyösen akkor cseréljük ki újra, amikor a 3 kolbásztöltőgép töltőcsövére egy koblászburkot hú-51

194.032 zunk rá, és így semmiféle időveszteség nem lép fel. Annak érdekében, hogy az átadott 2 füstölőrúd a átadó szerkezet 43 támasz-szerkezetének visszahúzásakor a 38 felfogón maradjon, ennek az elfordulástengelytől távoli végén egy - nem ábrázolt - reteszelő szerkezet van. E reteszelő szerkezet úgy alakítható ki, hogy azt a behelyzett 2 füstölőrúd, illetve a 2 fustölőrúd mozgásának utolsó fázisa működteti. A reteszelő szerkezet oldásához, illetve szabaddá tételéhez a 39 nyíl irányú eltoló mozgást, egy, a helyén rögzített kikapcsolóval együttműködésben lehet felhasználni.

Claims (22)

1. Berendezés főként kolbászfiizérnek füstölőrúdra való felhelyezésére, amelynek segítségével tésztaszerű, pépes anyaggal vagy hasonlóval töltött burkot, illetve szálból képzett kolbászfiizért rúdalakú tartóra, például füstölőrúdra lehet felhelyezni, azzal jellemezve, hogy a kifutó szál, kolbászszál (5) hossztengelye körül forgó excentrikus menesztőujja (12) van, amely a felosztó szerkezet (4) kibocsátó nyílása (17) és a menesztőujj (12) forgástengelyével egytengelyű, az alatta lévő rúdalakú tartóhoz, illetve fiistölőrúdhoz (2) viszonyítva eltolható felrakókar (14) között van elhelyezve, továbbá hogy a felrakókamak (14) rajta hosszirányban mozgatható szállítószeikezete(18) van.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felrakókar (14) szállítószerkezete (18) választás szerint ellenkező irányokban mozgathatóan van kialakítva.

3. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felrakókar (14) szállítószerkezetének (18) végtelenített, körben futó szállítóeleme (19) van.

4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felrakókar (14) szállítószeikezetének (18) szállítóeleme (19) egy végtelenített lánc és hogy a lánc hosszának legalább egy részén vivőfogakkal (22) van kialakítva.

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a menesztőujj (12) szakaszon hajthatóan van kialakítva.

6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a menesztőujj (12) hajtási üteme a szakaszosan dolgozó felosztó szerkezet (4) ütemével szinkronizálhatóan van meghatározva.

7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felrakókar (14) szállítószerkezete (18) hajtómotor (21) révén szakaszosan vagy folyamatosan hajthatóan van kialakítva.

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felrakókar (14) továbbítószerkezete előnyösen a fetrakókarnak (14) a menesztőujjtól (12) távoli végénél elhelyezett, szabályozható gyors, szakaszosan hajtó motor (27) révén hajthatóan van kialakítva.

9. A 2-8.,igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal j e 1 1 e m e z v e, hogy a hajtó motor (27) révén ide-oda eltolható felrakókarja (14) van, továbbá, hogy a hajtó motor (27) olyan végtelenített hajtólánccal vagy hasonlóval kapcsolódik, amely főként a felfogókarnak (14) a menesztőujjtól (12) távoli végével van kapcsolatban.

10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal j e 11 e m e z v e,hogy a kolbásztöltőgépből (3) kifutó kolbászszál menetekbe rendezésének kezdetén a felrakókar (14) szabad vége (13) a rúdalakú tartó, illetve füstölőrúd (2) szabad végén túlnyúlik.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rúdalakú tartó, illetve füstölőrúd (2) elfordítható, előnyösen tárcsaalakú tartóra (26) levehetően van erősítve, amely tartó (26) forgástengelye párhuzamos a rúdalakú tartó, illetve füstölőrúd (2) hossztengelyével.

12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rúdalakú tartók, illetve fustölőrúdak (2) tárcsaalakú tartóján (26) legalább két, előnyösen azonban több, mindegyik fiistölőrúdhoz (2) egy-egy, kör (33) mentén egyenletesen elhelyezett felfogó elem (34) van.

13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jelle m e z v e, hogy a rúdalakú tartókhoz, illetve füstölőrúdakhoz (2) tartozó, tárcsaalakú tartó (26) szakaszosan hajthatóan van kialakítva.

14. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal j e 1le m e z v e, hogy a rúdalakú tartókhoz, illetve fústölőrudakhoz (2) tartozó, tárcsaalakú tartó (26) fékkel (36) kiegészített motor (35) révén hajthatóan van kialakítva.

15. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jelle m e z v e, hogy a rúdalakú tartókhoz, illetve fiistölőrúdakhoz (2) tartozó, tárcsaalakú tartót (26) közvetve hajtó, előnyösen áttételes fogasszíj-hajtása (37) vagy hasonló szerkezetrésze van.

16. A 11 — 15. igénypontok.bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik rúdalakú tartót, illetve füstölőrudat (2) a tárcsaalakú tartóban (26) lévő felfogó elemébe (34) behelyező felfogója (38) van.

17. A 16. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felfogó (38) rúdalakú tartó, illetve füstölőrúd (2) hosszirányában, a szerelési mozgás irányát mutató nyíl (39) irányában mozgathatóan, valamint az erre keresztirányú síkban elfordíthatóan van ágyazva, továbbá, hogy a felfogó (38) az első elfordulási véghelyzetében egy átadó szerkezet (41) fölött, míg második elfordulási véghelyzetében a tárcsaalakú tartó (26) egy felfogó eleme (34) mellett van.

18. A 17. igénypont szerinti berendezés, azzal j e 11 e m e z v e.hogy az átadó szerkezet (41) emelőszerkezetként van kialakítva, amely az egyik végállásában a rúdalakú tartót, illetve füstölőrudat (2) terelő bevezető szerkezet (46) terében, másik — előnyösen felső — végállásában pedig a felfogó (38) terében van.

19. A 18. igénypont szerinti berendezés, azzal j el 1 e m e z v e, hogy a bevezető szerkezet (46) legalább egy, azonban előnyösen két, egymástól oldalirányban térközzel elválasztott, hajtható, végtelenített szállítószalagból (45) áll, amelyek a rájuk helyezett rúdalakú tartó, illetve füstölőrúd (2) hossztengelyére keresztirányban hajthatók.

20. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal j e 1le m e z v e, hogy az átadó szerkezet (41) akétszállítószalag(45) között van.

21. A 18-20. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a bevezető szerkezet (46) tartó részének (44) végén a rúdalakú tartó, illetve füstölőrúd (2) számára ütköző (47) van.

22. A 16—21. igénypontok báfmelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felfogónak (38) előnyösen a forgástengelyétől távoli végén vezérelhető vagy önműködő reteszelő szerkezete van.