HU189673B - Process for the production of substituted o-amino-benzyle-halogenides - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás gyflrűben-szubsztituált o-amino-benzil-halogenidek, például o-amino•benzil-kloridok előállítására azzal jellemezve, hogy szubsztituált benzil-szulfoxidokat reagáltatunk i nem oxidáló savhalogenidekkel.

Az RSOR általános képletű szulfoxidok ismert módon, savas körülmények között átrendeződési reakciót adnak, amelyben alfa-szubsztituált szulfidok keletkeznek, és a reakció eredménye a szulfoxid-csoport redukciója és a szomszédos szénatom oxidációja. Az ilyen típusú reakciókat Pummerer reakciónak nevezik. A Pummerer reakció termékei amennyiben savhalogenideket alkalmazunk reagensként, alfa-szubsztituált-halometil-szulfidok, illetve a hidrolízisük segítségével előállított megfelelő aldehidek. Russel and Mikol, Mech. Mól. Migr., 1, 157— -207(1968).

Magát az o-atnino-benzil-kloridot az irodalomban korábban leírtak, de a megfelelő o-amino-benzil-alkoholból és nem az o-amino-benzil-szulfoxidból állították elő.

A találmány tárgya eljárás az o-amino-benzil-szulfoxidok, jó termeléssel, o-amino-benzil-halogenidekké való átalakítására.

A találmány szerinti eljárással előállított o-amino-benzil-halogenidek anilinből leszármaztatható gyomirtószerek gyártásának közbenső termékei.

A találmány tárgya továbbá eljárás o-amino-benzil-halogenidek előállítására, amely ismert, aromás szulfimín átiendeződés termékeit alkalmazza kiindulási anyagként.

A találmány Ph-CH₂ -X általános képletű o-amino-benzil-halogenid-származékok és azok hidrogén-halogenid-sóinak az előállítására vonatkozik. A képletben

X jelentése halogénatom, és

Ph a halogén-metil-csoporthoz képest o-helyzetben aminocsoporttal, és adott esetben p-helyzetben 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal és m-helyzetben trifluor-metil-, 1—5 szénatomos alkil-, 1—4 szénatomos alkoxi-, 1 -4 szénatomos alkoxi-karbonil- vagy cianocsoporttal szubsztituált fenilcsoport.

A találmány szerinti eljárás során

a) Ph-CHj-S/Oj-Rj általános képletű benzil-szulfoxidot — Rí jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport' és Ph jelentése a fenti — inért szerves oldószerben, 0—200* C hőmérsékleten hidrogén-halogeniddel vagy acil-halogeniddel reagáltatunk, vagy

b) Ph-CH₂-S-CH₃ általános képletű benzil-szulfidot — Ph jelentése a fenti — halogénezőszerrel, célszerűen klónál reagáltatunk inért szerves oldószerben, 0-30°C hőmérsékleten, majd a reakcióelegyhez egyenértéknyi mennyiségű vizet adunk, majd az elegyet a szulfoxid izolálása nélkül, adott esetben további, hidrogén-halogenid hozzáadásával továbbreagáltatjuk, majd az a) vagy b) eljárás során keletkezett vizet ismert módon eltávolítjuk, és kívánt esetben a keletkezett o-amino-benzil-halogenidet önmagában ismert módon hidrogén-halogenid sójává alakítunk.

A szabályos Pummerer reakcióban a szulfoxidok nem oxidáló savhalogenidekkel átrendeződési reakciót adnak, amelyben alfa-szubsztituált halogenidek és aldehidek keletkeznek. A találmány tárgya olyan szabálytalan Pummerer reakció, amelyben bizonyos gyűrűben-szubsztituált benzil-szulfoxidok ugyanazzal a nem oxidáló savhalogeniddel reagálva, benzil-halogenideket adnak termékként.

A benzil-szubsztituens mag-szubsztituense (vagy szubsztituensei) meghatározzák, hogy a reakció szabályos vagy szabálytalan Pummerer reakció-e. A találmány szerinti szabálytalan Pummerer reakció benzil-karbóniumion közbenső tennék képződésén keresztül történik. Ennek megfelelően a mag-szub•0 sztituense(i) olyan aktiváló, elektronküldő csoport kell legyen, amely az o- vagy p-helyzetben található a metil-szulfoxid szubsztituenshez képest helyezkedik el és elegendő aktiválási készséggel rendelkezik ahhoz, hogy elektrofil támadáskor a benzil-karbó•jg mumiont stabilizálja. Ennek az aktivitásnak jó mérőszáma a szubsztituens Hammett-féle szubsztituens szigma(para) konstansa. A szigma(para) érték közeítően kifejezi egyaránt az o- és p-helyzetű szubsztituens aktiváló erejét. Általában ahhoz, hogy benzilhalogenid képződést eredményezzen nem-oxidáci20 os, szabálytalan Pummerer reakció révén, az elsőrendű mag-szubsztituens szigma(para) konstansa negatívabb kell legyen, mint —0,20. .

A ”benzil-szulfoxid” elnevezés alatt PhCH₂S(0)Ri általános képletű szulfmil-vegyületeket értünk, ahol Ph jelentése a fenti szubsztituált fenilgyök, Rj je25 lentése 1 -4 szénatomos alkilcsoport.

A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként alkalmazható benzil-szulfoxidok általában a megfelelő benzil-alkil-szulfidok oxidációjával állíthatók elő, például Jackson által -a .4 006 183. számú ameri-- kai szabadalmi leírásban, vagy Claus által a Mh Chem. ³⁰ Bd., 102.p. 1571-1782 (1971) közleményben leírt eljárások szerint. A találmány szerinti eljárásban különösen azok az o-amino-benzil-szulfoxidok fontosak a számunkra, amelyek a megfelelő anilin-származékok szulfil-imin átrendeződésével nyert o2g -amino-benzil-szulfoxidokból. nyerhetők. A jellemző szulfinil-imin átrendeződés az alábbiak szerint tör- ténik:

anilint reagáltatnak dimetil-szulfíddal bázis és oxidálószer, például N-klór-szukcinimid jelenlétében és így N=S(CH₃)₂ képletű szulfil-imín-csoportot tartalmazó aromás terméket kapnak. Ilyen reakciót ír le többek között Gassman, Tetrahedron Letters, 24, 2055-2058 (1977), Vilsmeíer, Tetrahedron Letters, 624 (1972), Jackson, 3 966 371. számú amerikai szabadalmi leírás és Claus, Mh Chem. Bd., 102.pp. 1571-1582 (1971) közleményeikben.

A szulfil-imin reakció egy változata szerint, például nátrium-hidroxidot alkalmaznak, és a semlegesítés együttjár a melléktermék szukcinimid nátrium-szukcinimid vizes oldatává történő átalakításával, ami azután klór-szukcimidként regenerálható. A szulfil-imin melegítés vagy katalizátor hatására átrendeződik és o-metil-tiometil-anilint eredményez, ami ezután oxidálható, például hidrogén-peroxid segítségével és kiindulási o-metil-szulfinil-metil-anilin állítható elő.

A találmány szerinti eljárásban kiindulási benzil55 -szulfoxidot savkloriddal reagáltatjuk. A savklorid” elnevezés jelentése olyan reagens, amely szabad halogenidiont (például klorid-, fluorid-, bromidvagy jodidiont) szabadít fel a reakcióközegben. Erre a célra az alkalmazott savhalogenid a savszármazékok széles köréből választható ki és például szulfonsavakból, foszforsavakból és szerves részt

Tartalmazó karbonsavakból származtatható le.

Ilyen savhalogenidek az acil-halogenidek, például az acetil-klorid és a halogén-acetil-halogenidek, például a klór-acetil-klorid. A savhalogenidek körébe beleértjük a hidrogén-halogenideket is, például a sósav előnyösen alkalmazható savhalogenid. Általában a Pummerer reakcióban alkalmazott savhalogenidek a szabálytalan Pummerer reakcióban is alkalmazhatók.

Az eljárás szerint az o-amino-benzil-szulfidokat halogénezőszerekkel, például klórral vagy szulfuril-kloriddal reagáltatjuk és ciklikus szulfil-ímint, valamint hidrogén-kloridot kapunk, ami sztöchiometrikus mennyiségű víz hozzáadásakor szulfoxidra és sósavra hidrolizál. A keletkezett szulfoxidot és hidrogén-halogén ídet a szulfoxid izolálása, vagy további hidrogén-halogenid hozzáadása nélkül reagáltatjuk, és ekkor ugyanabban a reakcióedényben o-amino-benzil-halogenidhez jutunk. (Amennyiben a ciklikus szulfil-iminhez közvetlenül hidrogén-halogenidet adunk, eló'zetes víz beadagolása nélkül, nem kapunk benzil-halogenid termeket.) Ez a megvalósítási mód azért is előnyös, mert a reakcióelegybe nem kerül nagy mennyiségű víz, ami a szulfidok hidrogén-peroxiddal történő szulfoxiddá oxidálása során megtörténik.

Amennyiben a savhalogenid halogén-acil-halogenid, például klór-acetil-klorid, az o-amino-benzíl-szulfoxid reakciója feleslegben alkalmazott klór-acetil-jdoriddal olyan szabálytalan Pummerer reakció terméket ad (például o-amino-benzil-kloridot), ami N-klÓT-acetil-csoportot tartalmaz.

Más halogén-acetil-halogenidekkel végzett reakciók hasonló eredményt adnak. Az ilyen reakciótermékek különösen előnyös kiindulási anyagok az alfa-halogén-acetanilid típusú gyomirtószerek gyártásában.

A benzil-szulfoxid és a savhalogenid szabálytalan Pummerer reakcióját megfelelő oldószerben hajtjuk végre. Általában az oldószer inért legyen a reagensekkel és a reakcióban keletkezett termékekkel szemben és a reagenseket és termékeket megfelelően oldja. Ilyen oldószerek például a szénhidrogének, halogénezett szénhidrogének és éterek. Például ilyen alkalmazható oldószer a szén-tetraklorid, a toluol, a xilol, a klór-benzol, a kloroform, a diklór-metán, az 1,2-diklór-ctán, a triklór-etán. Előnyösen alkalmazható oldószer az 1,2-diklór-etán.

A fent leírt eljárásban alkalmazott reagensek arányát elsősorban gazdaságossági szempontok, valamint a nem kívánatos melléktermékek keletkezésének kiküszöbölése határozzák meg. így bármely drága reagens feleslege vagy kisebb arányú alkalmazása a másik reagenshez képest elkerülendő és legtöbbször előnyösen sztöchiometrikus mennyiségű reagens alkalmazandó. A reagensek koncentrációja befolyásolhatja a termelést. Általában 0,1 — — 1,5 m reagens koncentráció alkalmazása közelében érhető el.

A találmány szerinti eljárás 0°C — és szobahőmérséklet vagy magasabb hőmérséklet mellett hajtható végre. A 0°C-200°C közötti hőmérséklethatáron belül alkalmazható bármely hőmérséklet, gyakorlatban azonban előnyösen 40 —120 C közötti, legelőnyösebben 50°—85°C közötti reakcióhőmérsékletet alkalmazunk. A reakció bármely alkalmas nyomáson végrehajtható, atmoszférikus nyomás alatti vagy feletti érték alkalmazása egyaránt lehetséges, azonban előnyösen atmoszférikus nyomást alkalmazunk. A reakció gyorsan lezajlik. A reakció szakaszosan vagy folyamatosan is kivitelezhető.

A találmány szerinti eljárás egyik előnyös megvalósítási módja szerint a szulfoxidot inért oldószerben oldjuk, keverés közben, és a keveréken átbnborékoltatva, gázhalmazállapotú savhalogenidet adunk hozzá. Legtöbb esetben kívánatos, hogy a reakció végén a vizet eltávolítsuk a reakcióelegyből, addig desztillálva a reakció terméket, amíg az lényegében vízmentes.

A kapott benzil-halogenid termék oldatban stabil. A semleges termékek a reakcióelegy vízzel történő mc sásával eltávolíthatók és a termék az oldószer eltávolításával kinyerhető. Mivel a kapott o-amino-benzil-halogenidek polimerizációra hajlamosak, amennyiben az oldószert eltávolítjuk a terméket előnyösen anilin-hidrogén-halogenid só (anilinium só) formában nyerjük ki. Ezt a vegyületet a benzil-halogenid oldat keverése közben, hidrogén-halogéniddel történő reagáltatásával állíthatjuk elő. Mivel a legtöbb anilinium só alacsony hőmérsékleten keletkezik, előnyösen 0—5°C közötti hőmérsékleten tartjuk a benzil-halogenid oldatot, a hidrogén-halogeniddel való reagáltatása során. Az anilinium só kiválik és leszűrhető, így 95 %-ban vagy nagyobb hozammal nyerhetjük ki a kívánt terméket, és olyan terméket kapunk, amely lényegében a nem-normális Pummerer reakcióban keletkező, CH₃SO₂SCH₃ és CH₃SH képletű, kéntartalmú, melléktermékektől mentes. Az amlinium só semlegesíthető és szerves oldószerben feloldható, így a további eljárásokhoz lényegében tiszta anyagot nyerünk.

Á találmány szerinti eljárással előnyösen előállítható vegyületek olyan o-amino-benzil-halogenidek, arrelyek legalább egy másodrendű mag-szubsztituenst is tartalmaznak. Legelőnyösebben előállítharó vegyület a 2-(kIór-metil)-6-(trifhior-metil)-anilin, a 2-(klór-metil)-6-ciano-anilin, a 2-(klór-metil)-6-metil-anilin, a 2-(klór-metiI)-6-etil-anilin, a 2-(klór-metil)-6-metoxi-anilin, a 2-(klór-metil)-6-(trifluor-nietil)-acetani1id és a 2-klór-2-(klór-metil)-6-(trifluor-metil)-acetanilid.

A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek gyomirtószerek előállításához alkalmazható anyagok. A találmány szerinti eljárással előállított o-amino-benzil-halogenidek katalitikus hidro- dehidrohalogenezéssel 2-metil-anilinekké, például 2-metil-6-(trifluor-inetil)-anilinné, alakíthatók. Erre az eljárásra példák találhatók az alábbi referátumokban: Chupp és Balthazor kiegészített szabadalmi bejelentése, sorozatszám: 358.772, cím: Manufacture of Ortho-Methyl Anilines front Ortho-Aniino Benzyl Sulfoxides’’, Miller és Chupp kiegészítő szabadalmi bejelentése, sorozatszám: 358.773, cím: Preparáljon of Otho-Methyl Anilines front Ortho-Amino-Benzyl Sulfoxides”. Λ 2-metil-anilinek 2-halogén-acetanilid gyomirtószerekké alakíthatók a Chupp kiegészítő szabadalmi bejelentésben leírtak szerint. A bejelentés sorozatszáma: 333.345, cím: Herbicidal 2-Haloaeetanilides”.

A találmány szerinti eljárást az alábbi példákban részletesen bemutatjuk.

189,673

1. példa

A példában bemutatjuk a benzil-metil-szulfoxid vízmentes sósavval végrehajtott szabályos Pummerer reakcióját (az irodalomban leírt módszer).

1,5 g (9.7 mól) benzil-metil-szulfoxid 15 ml széntetraklor’idban készült oldatát visszafogás melletti forrás hőmérsékletre melegítjük és sósavgázt buborckoltatunk át rajta. Lehűtés után a reakciótermek NMR és gázkromatográfiás (GC) analízise két reakciótermék jelenlétét mutatja: 60 % benzaldehid és 40 % benzil-metil-szulfid keletkezett. A szabályos Pummerer reakció termékeinek szerkezetét gázkromatográfiás-tömegspektroszkópiás vizsgálat segítségével végrehajtott, (GC-MS) analízissel igazoltuk.

2. példa

Ha az 1. példa szerint járunk el, de a benzil-szulfoxid elsőrendű mag-szubsztituens metoxi-csoportot tartalmaz, a szabálytalan Pummerer reakciónak megfelelő terméket, (4-metoxi-benzil-kloridot) kapunk.

g 4-metoxi-2-amino-benzil-metil-szulfoxidot oldunk 10 ml széntetrakloridban és visszafolyás melletti forrás hőmérsékletre melegítjük, 15 percig vízmentes sósavgázt buborékoltatunk át a reakcióelegyen, majd az oldószert eltávolítjuk. Kissé rózsaszínű folyadékot kapunk, amilyet gázkromatográfiás-tömégspektroszkópiás (GC-MS) analízis, valamint NMR és folyadékkromatográfiás eljárás segítségével autentikus anyaggal való összehasonlítással vizsgáltunk. A kapott vegyület 2-(klór-metil)-4-metoxi-anilin. A termelés 90 % konverzió mellett, 100 %.

3. példa

Eljárás 2-(klór-metil)-6-(trífluor-metil)-anilinium-hidroklorid előállítására.

200 g (0,844 mól) 2-(metil-szulfinil-metil)-6-(trifl ior-metil)-anilint keverővei, sósavbevezetővel, desztillálófeltéttel, valamint hőmérővel ellátott 500 ml-es gömblombikban 250 ml 1,2-diklór-etánban ol<0 dunk és szobahőmérsékleten sósavgázzat reagáltatunk addig, amíg a kezdetben ragadós csapadék homályos oldattá nem válik, (3-5 perc).

Ezután az elegyet gyorsan 60-65°C-ra melegítjük, miközben sósavat buborékoltatunk át az elegyen.

10 perces melegítés és buborékoltatás után, Imi vizet adunk a reakcióelegyhez,, majd a melegítést és sósavgáz bevezetést addig folytatjuk, amíg tiszta oldatot nem kapunk (általában 10—15 perc a víz hozzáadása után). (Igen kis mennyiségű oldhatatlan anyag kiválása észlelhető a lombik oldalán.) A tiszta szer2Q vés oldatot tovább melegítjük (a sósavgáz bevezetést leállítjuk) és az oldószert, valamint a vizet kidesztilláljuk, amíg nem marad víz a. reakcióedényben (általában 50—60 ml oldószer távozik el 15—20 perc alatt). Ezután a tiszta sárga oldatot 0—5°C-ra lehűtjük, keverés és sósavgáz bevezetése közben. A kivált csapadékot szűréssel elválasztjuk és 50 ml hideg 1,2-diklór-etánnal mossuk, majd lehetőség szerint szárazra szivatjuk. A megtört, fehér ammónium-tenzil-klorid általában 95 %-os tisztaságú (kis mennyiségű vizet tartalmaz).·

O.p.: 70—75°C.

3θ Analízis a C» H»C1₂ F₃N képlet alapján, számított: C 39,05, H 3,28, N 5,69, talált: C 41,36, H 3,43, N 5,98.

4—9, példa

A 3. példa eljárása szerint az alábbi táblázatban felsorolt 2-(klór-metil)-anilinium-hidroklorid sókat, állítottuk elő:

1. táblázat

Példa szám	Termék	O.p.°C	Termelés %	Képlet	Analízis
számított	mért
4.	''^-klór-metil-ő-etil-
	-anilinium hidroklorid	128	86,1	C9H13C12N	c	52.44	52.18
					H	6.37	6.43
					N	6.80	6.77
5.	2-(klór-metil)-6-metil-anilinium hidroklorid	190-205	87.94	C.HnCtyN	C	50.02	49.83
				H	5.78	5.59
					N	7.29	6.93
6.	2-(klór-metil)-6-metöxi-anilinium hidroklorid	100	83.3	C.HuCLNO	C	46.17	46.16
				H	5.34	5.33
					N	6.73	6.78
7.	2-(klór-metil)-6 -(metoxi-karbonil)-	130-225		C,HUCI2NO2
	-anilinium hidroklorid	95.5	C	45.78	45.68
					H	4.70	4.62
					N	5.9?	5.88
8.	5-(klór-metil)-6-metoxi-
	-anilinium hidroklorid	165-230	94.4	c,h10ci3no	C .	39.61	39.02
				H	4.16	4.09
					N	5.78	5.56
9.	2-(klór-metil)- anilmium-hidroklorid		92.3	C,H9C12N	C	47.21	47.22
				H	5.10	5.16
					N	7.87	7.75

189.673

10. példa

2-(klór-metil)-6-(triklór metil)-acetanilid előállítása

7,8 g (0,10 mól) ecetsavkloridot, 100 ml toluolban 12 g (0,05 mól) 2-(metil-szu]finÍl-metÍl)-6-(trif1uor-metil)-anilüinel visszafolyás mellett forralunk. Az oldószert elpárologtatjuk és a terméket nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárás segítségével tisztítjuk, 15 t% etil-acetát 85 t% ciklohexán eluens alkalmazása mellett, 38—53 frakciókban 3,2 g terméket kapunk, amelynek 42, frakcióját metil-ciklohexén-etil-acetát oldószerelegyből átkristályosítjuk. A termék 2-(klór-metil)-6-(trifIuor-metil)-acetanilid. O.p.: 137° -140°C.

Analízis a CioH₉C1F₃NO képlet alapján, számított: C 47,73, H 3,61, N 5,57, talált: C 47,55, H 3,57, N 5,48.

11. példa

Eljárás 2-(klór-metil)-6-(trifluor-metil)-anilinium hidroklorid előállítására

221,0 g (1,00 mól) 2-(metil-tio-metil)-6-(trifluor-metil)-anilin 2 1 1,2-diklór-etánban készült oldatába 20° C alatti hőmérsékleten, 60 perc alatt, mechanikus keverés közben 7,60 g (1,07 mól) klórgázt buborékoltatunk. Fehér szuszpenzió válik ki, ami a beadagolás félidejében sűrűvé válik, majd a beadagolás végére homályos oldatként feloldódik. Az elegyet ezután 60°C-ra melegítjük, miközben állandó térfogat áramú sósavgáz bevezetést tartunk fenn. Ezután 25 ml (1,4 mól) vizet adunk a reakcióelegyhez, majd a sósavgáz bevezetést folytatjuk 60°C-on, 15 percig, amikor tiszta oldatot kapunk. Ezután a felesleges vizet azeotrop desztillációval (780 ml oldószert távolítunk el) ledesztilláljuk, és a kapott oldatot 0°C-ra hűtjük, miközben állandó térfogat áramú sósavgáz bevezetést tartunk fenn. A kivált csapadékot leszűrjük, 150 ml hideg 1,2-diklór-etánnal mossuk és levegőn szárítjuk. 228,0 g (92,7%) megtört fehér 2-(klór-metil)-6-(trifluor-metil)-anilin1um hidrokloridot kapunk. A vegyület megegyezik a korábban leírt hasonló termékkel.

12. példa

A 11. példa eljárásának változata, amelyben az anilinium só leválasztásáig nem vezetünk sósavgázt a reakcióelegybe.

17,5 g (0,0792 mól) 2-(metil-tio-metil)-6-(trifiuor-metil)-anilin 160 ml 1,2-diklór-etánban készült oldatába, 15 percig 15-21°C-on 6 g (0,084mól) klórgázf vezetünk. Ezután 2 ml (0,ll_omól) vizet adunk a homályos oldathoz, majd 63°C-ra melegítjük és 30 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk. Átlátszó oldatot kapunk, amiből a felesleges vizet azeotrop desztillációval (65 ml oldószer eltávolításával) kidesztilláljuk, és az oldatot 0°C-ra hűtjük, miközben sósavgázt vezetünk be.

A kivált anilinium sót leszűrjük és 17,7 g (90,9 %) terméket kapunk.

13. példa

2-Amino-3-(klór-metil)-benzonitril előállítása

1-es, mechanikus keverővei, visszafolyó hűtővel, hőmérővel és gázbevezetővel ellátott gömblom5 bikban 500 ml 1,2-diklór-etánban 38,85 g (0,2 mól) 2 amino-3-(metil-szulfinil-metil)-benzonitrilt oldunk és sósav gázt vezetünk az oldatba. Sűrű, sötétsárga, majd ragadós sötétnarancs színű félszilárd termék válik ki. A további sósavbevezetés során a félszilárd anyag lassan homályos sárga oldattá válik. Erős keverés közben az eljárás végén a hőmérséklet 10—15 perc alatt 35°C-ra emelkedik. Az oldatot ezután 60-65°C-ra melegítjük, és a sósavgáz bevezetést 10 percig folytatjuk. Szilárd anyag keletkezik. Ezután 2 ml vizet adunk a reakcióelegyhez, és a lassú a c sósavgáz bevezetést 60—65°C-on folytatjuk. 20 perc ⁰ múlva nagy mennyiségű ragadós csapadék válik ki. A készülékre desztilláló feltétet szerelünk és a hőmérsékletet emeljük, a vizet azeotrop desztillációval kidesztilláljuk (körülbelül 125 ml folyadék kideszt.'llálásával). A kapott elegyet jeges fürdőben, sósav20 gáz bevezetés közben, lehűtjük, miközben csapadék keletkezik. A csapadékot íeszűqük, 100 ml 1,2-diklór-etánnal mossuk és vákuumban szárítjuk, a termék 2-amino-3-(klór-metil)-benzonltril sósavas sója.

Claims (4)

1. 25 SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás Ph-CH₂-X általános képletű o-amino-benzil-halogenidek és azok hidrogén-halogenid-sóinak előállítására — a képletben __n X jelentése halogénatom, és

   Ph jelentése a halogén-metil-csoporthoz képest o-helyzetben aminocsoporttal, és adott esetben p-helyzetben 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal és m-helyzetben trifluor-metil-, 1—5 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, 1—4 szénatomos alkoxioc -karbonil- vagy cianocsoport tál szubsztituált fenilcsoport, azzal jellemezve,hogy

   a) Ph-CH₂ -S(O)-Ri általános képletű benzil-szulfoxidot - Rí jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport és Ph jelentése a fenti—inért sserves oldószerben, 0—

   40 -200°C hőmérsékleten hidrogén-halogeniddel vagy acil-halogeniddel reagáltatunk, vagy

   b) Ph-CH₂-S-CH₃ általános képletű benzíl-szulfídot - Ph jelentése a fenti - halogénezőszenel, célszerűen klórral, reagáltatunk inért szerves oldószerben, 0-30°C hőmérsékleten, majd a reakcióelegyhez

   45 egyenértéknyi mennyiségű vizet adunk, majd az elegyet a szulfoxid izolálása nélkül, adott esetben további hidrogén-halogenid hozzáadásával továbbreagáltatjuk, majd az a) vagy b) eljárás során keletkezett vizet _ ismert módon eltávolítjuk, és kívánt esetben a keletkezeit o-amino-benzil-halogenidet, önmagában ismert módon, hidrogén-halogenid sójává alakítunk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás azzal jellemezve, hogy sósavat vagy acetil-kloridot használunk.

   cg
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jel¹ e ni e z v e, hogy inért szerves oldószerként halogénezett szénhidrogént használunk.
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oldószerként 1,2-diklór-etánt használunk.