HU188493B - Ring milling cutter - Google Patents

Description

A találmány tárgya gyűrűmaró lényegében hengeres fallal ellátott marótesttel, a fal alsó végén körkörösen elrendezett marófogókkal. innen induló, a Iáiban kialakított hornyokkal, a marófogakat összekötő, a Iái lielső kerületén kialakított, sugárirányban a hornyokhoz csatlakozó, körkörös gerinccel és a hornyokban s/enibeiiso és hátulsó oldalfalakkal, valamint körkörös irányú, a gerinc sugárirányban külső felületet meghatározó belső fallal.

A gyakorlat megmutatta, bog)' a gyiírtimarók élettartamát és hatékonyságát, azaz azt. hogy a gyííríimarói milyen könnyen lehet a feldolgozandó nyersanyagban előtolni, továbbá a létrehozott felület finomságát nagymértékben a forgács eltávolításának könnyűsége, azaz az a körülmény határozza meg, hogy a maró által eltávolított forgácsot milyen könnyű a maróélektől, az onnan kiinduló hornyokon át eltávolítani. A gyűrűmaró által létrehozott forgácsok nem tudnak szabadon mozogni és/vagy a hornyok megtelnek vagy eltömődnek u forgáccsal, akkor a maró előtolásához szükséges forgatónyomaték és nyomóerő megnövekszik, a maró gyorsabban kopik és a kialakított lyuk felületi minősége romlik.

A gyűrűmarók hatékonyságának javítását célzó korábbi erőfeszítéseket koronázta némi siker. A szintén a jelenlegi bejelentő tulajdonát képező 3 609 056 sz. amerikai szabadalmi leírásban olyan gyú'rűmaró van. amelyiknek minden foga egyetlen forgács eltávolítására van kialakítva. Az egymás után következő fogak három csoportra vannak osztva és minden csoport minden foga olyan kialakítású, hogy az általa eltávolított forgács szélessége a fog szélességének mintegy egyharmadát tegye ki. Szintén a bejelentő tulajdonát képezi a 2S 41 o sz. amerikai (Reissue) szabadalom, amely szerint a gyürüniaró fogai radiálisán elhelyezkedő, körkörösen lépcsőzetes vágóélekkel vannak ellátva. Minden fog alsó felülete sugárirányban egymással ellentétesen lejtő liátrakósz.öruh felületekkel van ellátva, amelyek lefele nyúló metszésvonalban metszik egymást. Ez a metszésvonal találkozik a sugárirányban külső vágóéllel is. Minden vágóéi egyetlen forgács eltávolítására van kialakítva. Minthogy ilyen módon mindegyik fog több forgácsot vág. a maró kialakítása olyan, hogy' a legszélesebb forgács is kisebb, mint a maró külső kerületén lévő hornyok melysége. Ennek a marónak az esetében a maró oldalfalának gerincrésze egyetlen belső vágóéllel van ellátva. Újabban csinálnak olyan marókat is, amik abban különböznek ettől a megoldástól, hogy' a maró gerince körkörös irányban eltolt két vágóéllel van ellátva és néni egyetlen vágóéllel. Ezek az újabb megoldások vastagabb gerinc cs sekélyebb horony' alkalmazását teszik lehetővé, de nem is mindig működnek kielégítő módon, különösen nagy termelékenységű alkalmazás esetében nem.

Felismertem, hogy' a gyú'rűmaró hornyain keresztül történő szabad, akadálytalan forgács kiáramlás deresével kapcsolatos nehézség abból fakad elsősorban, hogy a forgács leválasztása után azonnal minden irány bán kiterjed. Ez azt jelenti, hogy a forgács eltávolítása után közvetlenül már nagyobb szélességgel rendelkezik, mint amekkora az őt eltávolító vágóéi szélessége volt. Ha tehát a marónak minden fogán körkörös irányban lépcsőzetesen elhelyezett több vágóéi van, és ha a fogak belső vágóélevei leválasztott forgács szélessége kisebb, mint a maró kerülete mentén elhelyezett horony mélységé, valamint ha a forgács viszonylag merev, akkor legalábbis elméletileg a hornyok eltömó'désérc való hajlamnak meg kell szűnnie.

Ezeknek a kis forgácsoknak a felfelé történő áramlását azonban gyakorta a külső vágóélek által eltávolított forgácsok akadályozzák. A körkörös irányban lépcsőzetes vágóélekkel rendelkező maróknál a külső vágóélek sugárirányban belső felükkel a maró körkörösen elhelyezkedő vállánál végződnek. Ha tehát az ilyen külső vágóéi által eltávolított forgács megnyúlik, hajlamos arra. hogy beszoruljon eközé a váll és a kivágandó lyuk fala közé. Ez természetesen akadályozza a forgácsnak a vágóéitól felfelé történő eltávolítását. Olyan körülmény ez. ami megnövelt forgatónyomatékot és sokkal nagyobb nyomóerőt tesz szükségessé, végeredményben a szerszám gyorsabb kopásához és a vágott felület minőségének romlásához vezet. Mindez bizonyos anyagok megmunkálása esetén eltöniődött hornyokhoz és törött szerszámokhoz vezet.

A külső vágóéi által eltávolított forgács megakadásának hátránya nyilvánvalóan jelen van a 2S 416 sz. amerikai (Reissue) szabadalomban mutatott megoldás esetében is. Ráadásul ha a belső vágóéi az egymás után következő fogak közötti gerinc teljes szélességére kiterjed, az ezáltal a belső él által eltávolított viszonylag szélesebb forgács sugárirányban kifelé a következő horonyba történő eltávozása gyakran akadályozva van.

A találmánnyal megoldandó feladat a korábban ismertté vált megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan gyűrűmaró kialakítása, amely hatékonyabb munkát tesz lehetővé és amelynek esetében a marón lévő borin okban a fogak vágóélei által eltávolított forgácsok szabad, akadálytalan áramlása valósul meg.

A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében minden második ntarófognak a gerincen kialakított belső vágóéle van. a gerincben innen felfelé induló, sugárirányban kifelé a szomszédos horonyba nyíló bevágás van kialakítva. minden marófognak a szomszédos hornyok szembenső oldalfalának alsó vége által kialakított, sugárirányban külső vágóéle van. ami minden második marófog esetében forgásirányban nézve a belső vágóélhez képest körkörösen, lépcsősen eltolva van kialakítva, minden marófognak van sugárirányban belső, lefelé és sugárirányban kifelé lejtő hátraköszörült felülete, valamint sugárirányban külső, lefelé és sugárirányban kifelő lejtő hátraköszörült felülete, amik lényegében körkörös irányú metszésvonalban metszik egymást, a metszésvonal metszi a sugárirányban külső vágóélet is, minden második marófog sugárirányban külső hátraköszörült felülete jobban le van munkálva, mint ezen marófogak közötti marófogak sugárirányban külső hátraköszörült felülete, minden második marófog sugárirányban belső hátraköszörült felülete felfelé van lemunkálva, ezen marófogak külső hátraköszörült felületéhez képest olyan módon, hogy ezen marófogak külső vágóélének csak sugárirányban belső része, a külső marófogak külső vágóélének csak a sugárirányban külső része van forgácsképzésre kialakítva. az összes külső vágóéi által képzett forgács szélessége végül kisebb, mint a hornyok sugárirányú mélységé.

Az egyik célszerű kiviteli alak szerint a külső és belső hairakcszörült felületek úgy vannak sugárirányban lemunkálva. hogy a közöttük lévő metszésvonal minden második marófogon sugárirányban beljebb van, mint a közbülső marófogakon.

Célszerű az a kiviteli alak is, amelyben minden második marófog sugárirányban külső hátraköszörült felülete a metsz élvonaltól kezdve sugárirányban kifelé, a közbülső marófogak belső hátraköszörült felülete pedig a met-21

88 495 szésvonaltól kezdve sugárirányban befelé egyre jobban le van munkálva. A külső és belső hátraköszörült felületek függőleges irányban 0,07-0,6 mm mértékben, közelebbről 0.1 7-0.25 mm mértékben lehetnek lemunkálva, A közbülső marófogaknak is lehet a minden második marófogéval lényegében megegyező belső vágóéle. Ebben az esetben minden második marófog belső hátraköszörült felületének sugárirányban belső része függőlegesen jobban le lehet munkálva, mint a közbülső marófogak liátraköszörült felületei olyan módon, hogy minden második marófog belső vágóélének sugárirányban külső része és a közbülső marófogak belső vágóélének sugárirányban belső része által előállított forgács keskenyebb, mint a belső vágóéi. Minden második marófog belső hátraköszörült felületének sugárirányban legbelső része kétszerháromszor jobban le lehet munkálva, mint a közbülső marófogak belső hátraköszörült felülete a maró belső kerülete mentén. A belső hátraköszörült felület sugárirányban legbelső része viszont fele-háromnegyede olyan széles lehet, mint a belső vágóéi. Adott esetben sugárirányban befelé egyre jobban le lehet munkálva. De függőlegesen feljebb is lehet, mint a belső hátraköszörült felület sugárirányban külső része és körkörös irányú vállal lehet hozzákapcsolva.

Más kiviteli alakban a belső és külső hátraköszörült felületek úgy lehetnek lemunkálva, hogy a minden második marófogon és a közbenső marófogakon lévő metszésvonalak sugárirányban egyenlő távolságra vannak a hornyok sugárirányú középvonalától. A sugárirányban külső hátraköszörült felületek a vízszintessel sugárirányban 10° körüli szöget, a külső hátraköszörült felületek pedig 15° körüli szöget zárhatnak be.

Célszerű az a kiviteli alak is, amelyben minden második marófognak két sugárirányban szomszédos vágóéle, mégpedig sugárirányban legbelső és eközött, valamint a sugárirányban külső vágóéi között lévő vágóéle van a gerincén kialakítva, ez a köztes vágóéi a maró forgásirányában lépcsőzetesen hátrafelé van kialakítva a belső vágóélhez képest és lépcsőzetesen előre felé a külső vágóélhez képest, a gerincen a közbülső vágóéltől felfelé induló és sugárirányban kifelé a következő hornyokba nyíló második bevágás van kialakítva.

A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatom be. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti gyűrűmaró egyik célszerű kiviteli alakjának perspektivikus nézete, a

2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak perspektivikus alulnézetének részlete, a

3. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak alulnézetének részlete, az egyik marófog homlokfelületéről nézve,a

4. ábra a 3. ábrán mutatott fog alulnézete, az

5. ábra a 3. ábrán mutatott fog melletti marófog 3.

ábra szerinti ábrázolása, a

6. ábra az 5. ábrán mutatott fog 4. ábra szerinti ábrázolása. a

7. ábra a találmány szerinti gyűrűmaró működését szemlélteti tíz különböző helyzetben, a

8. ábra a találmány szerinti gyűrűmaró további kiviteli alakjának nézeti képe, a

9-13. ábra a 8. ábrán mutatott kiviteli alaknak a 2-6. ábrával megegyező ábrázolása, a

14. ábra a 8. ábra szerinti kiviteli alakot mutatja működés közben két helyzetben, a

15. és

16. ábra két további kiviteli alak egy-egy marófoga nézeti képben.

A találmány szerinti gyűrűmaróval lyukakat lehet fémben kimunkálni: általánosságban az 1. ábrán 10 hivatkozási számmal jelöltem. A 10 marónak 12 teste és 14 szára van. A 12 test fordított pohár alakú és olyan 16 oldalfala van. amelynek a hossza meghaladja annak az anyagnak a vastagságát, amibe a lyukat el kell készíteni. A 16 oldalfal alján, kerülete mentén több körkörösen elrendezett marófog van. A bemutatott kiviteli alakban a marófogakat két csoportra lehet osztani, az első csoportba tartozókat 18. a második csoportba tartozókat pedig 20 hivatkozási számmal jelöltem. A 18 és 20 marófogak felváltva vannak elrendezve, úgy hogy egy 20 marófog két szomszédos 18 marófog között van elrendezve. A 10 maró kerületén csigavonal alakú 22 hornyok vanrak kialakítva, amik a 18. 20 niarófogaktól indulnak. A szomszédos 22 hornyokat 24 gerincek választják el, amiken vékony 25 élszalag van kialakítva. A 10 maró körkörös 16 oldalfalának az egymás után következő 18 és 20 fogak közötti részén 26 gerinc van kialakítva. A 26 gerincek sugárirányban külső 28 felülete határozza meg a 22 hornyok sugárirányban belső falát is. A 22 horony mélysége körülbelül azonos a 26 gerinc vastagságával vagy attól csak kismértékben tér el. A 22 hornyoknak körkörös irányban a forgásiránnyal szemközti 30 fala és a forgásirányhoz képest háttal elrendezett 32 fala van.

A 10 marónak a rajzokon bemutatott kiviteli alakja esetében a 18 és 20 fogakon három 34, 36 és 38 vágóéi van kialakítva. Ahogy azt még később részletesen bemutatom. a 3S vágóélnek két 38a és 38b része van. Forgási'ányban a 34 vágóéi előrébb van elhelyezve, mint a 36 vágóéi, ami utóbbi viszont forgásirányban a 38 vágóélnél van előrébb. A 26 gerincben 42 bevágás van kialakítva, amelyiknek a forgásiránnyal szemközti 40 felülete a 34 vágóélnél van. A 42 bevágás 44 boltozatban végződik, amelyik felfelé sugárirányban Irifelé lejt. De a 26 gerincben a 42 bevágással szomszédos másodlagos 48 bevágás is ki van alakítva, amelynek forgásiránnyal szemközti 46 felülete viszont a 36 vágóélné! van. A 48 bevágás ugyanúgy 50 boltozatban végződik a 42 bevágás felett és sugárirányban kifelé görbül. A 3- és 36 vágóéi körkörösen elhelyezkedő 51 vállal van egymástól elválasztva a 48 bevágás sugárirányban belső 52 felületének alsó végénél. A 58 vágóéi a 22 horony forgásiránnyal szemközti 32 felülnének alsó részénél van elhelyezve és a 36 vágóéltől hátrafelé 54 váll választja el a 22 horony alsó végénél.

A IS és 20 fogak alsó felülete két 56 és 58 hátraköszörült felülettel van ellátva. A 10 marónak az 1. ábrán mutatott működési helyzetében a sugárirányban belső 56 hátraköszörült felület tengelyirányban felfelé és sugárirányban befelé lejt. míg a sugárirányban külső 58 liátraköszörült felület tengelyirányban felfelé és sugárirányban kifelé lejt. Ráadásul ezek az 56 és 58 hátraköszörült felületek a hozzájuk tartozó 34. 36 és 38 vágóélektől indulóan körkörös irányban lejtenek kismértékben. például 8-10°-ban. annak érdekében, hogy legj'en megfelelő szabad hely a 34. 36 és 38 vágóélek számára, amikor a 10 maró forog. Az 55 és 58 hátraköszörült felőletek lefelé elhelyezkedő 60 metszésvonalban metszik egymást, amely utóbbi viszont a legkülső 38 vágóélet osztja, sugárirányban külső 38 részére és sugárirányban 38b részre. Az 58 liátraköszörült felület sugárirányú lejtése az 5-35° közötti tartományban van. a vízszintes-31

SS 4^l>3 hez képest, célszerűen 10°-nyi. Az 56 hátrakos/oi ült felület sugárirányban -3 és +25° kozott lejt a vízszinteshez képest, célszerűen 15°-ot. Az 56 és 5S hátrakos/örült telületek sugárirányú és körkörös irányú lejtése következtében a 34, 36 és 38 vágóélek nemcsak körkörös irányban vannak eltolva a 4. és 6. ábrán mutatott módon. de függőleges irányban is el vannak egymáshoz képest tolva, ha a fog homlokfelületéről nézzük őket. ahogy a 3. és 5. ábra mutatja.

Az ismertetett 10 maró 34 és 36 vágóéleivel eltávolított forgácsok most már keskenyebbek, mint a 22 hornyok mélysége, úgy hogy a 22 hornyok minden akadály nélkül magukba foglalják őket. Ha azonban a 39 vágóéi teljes szélességében forgácsot távolít el. az eltávolítás után ez a forgács rögtön kinyúlik és hajlamossá válik az 54 váll és a kialakított lyuk fala közötti beszorulásra. A találmány révén természetesen ezt a megszorulást is el akarjuk kerülni, úgy, hogy a 38 vágóéi keskenyebb forgácsot vágjon.

Ha a rajzon alaposan megnézzük, látható, hogy a 1S marófogon lévő 60 metszésvonal sugárirányban beljebb van, mint a 20 marófogon lévő 60 metszésvonal. Az egymás után következő 18 és 20 marófogakon lévő 60 metszésvonalak sugárirányban eltolt helyzete abból ered. hogy mindegyik 18 marófogon az 58 hátraköszörült felület függőleges irányban jobban le van köszörülve egész sugárirányú terjedelmében, mint a 20 fog 58 hátrakószorült felülete. Ez már önmagában is azt eredményezi, hogy’ a 18 marófogon lévő 60 metszésvonal sugárirányban beljebb lesz, mint a 20 marófogon lévő 60 metszésvonal. A találmány értelmében azonban mindegyik 20 fog 56 hátraköszörült felülete is hasonlóképpen le van köszörülve teljes sugárirányú terjedelmében jobban, mint a 18 marófog 58 hátraköszörült felülete. Ez viszont a 20 fogon a 60 metszésvonalat sugárirányban kifelé tolja el.

Ennek a pótlólagos leköszörülésnek a mértéke nem igazán döntő, de mindenképpen nagyobbnak kell lennie, mint az egyes fogakon keletkező forgács elméleti szélessége. Ha például egy hatfogas maróelőtolása 0.3 mm fordulatonként, akkor az egyes fogak által eltávolított forgács elméleti vastagsága 0,05 mm. Ha tehát minden fogon 0,05 mm az elméleti forgácsterhelés, akkor az. 56 és 58 hátraköszörült felületeket a 0,05 mm-nél jobban kell leköszörülni. A gyakorlatban a 0,05 mm forgácsterhelés az a szokásos minimális forgácsterhelés, amely mellett a szerszámot működtetni szokták, ennek maximuma általában 0,13 mm körül van, az 56 és 58 hátraköszörült felületek leköszörülésének tehát a 0,08 mm és 0.3 mm közötti tartományban célszerű lennie. Erős niarószerszámok esetében a 0,13 mm-es forgácsvastagságot meg lehet haladni akár 0,5 mm-ig is el lehet menni. A gyakorlatban ezeket a felületeket 0,18—0.25 mm-nyit, célszerűen 0.23 mm-nyit érdemes leköszörülni. Figyelemmel kell lenni arra. hogy a leköszörülés maximális mértékét az 56 és 5S hátraköszörült felületek sugárirányú hajlásszöge és a külső vágóéi szélessége határozza meg, olyan értelemben, hogy a leköszörülés után a 60 metszésvonal továbbra is a külső 38 vágóélet és ne a középső 36 vágóélet messe.

Úgy a legcélszerűbb a leköszörülést elvégezni, hogy az egymás után következő fogak metszésvonalai sugárirány ban kb. azonos távolságra legyenek a 22 horony sugárirányú középvonalához képest. Ha a metszcsvona, így van elhelyezve, akkor a külső vágóélek az egymás után következő logakon kb. azonos szélességű forgácsokat lógnak eltávolítani, amik tehát csak alig lesznek valami4 vei nagyobbak, mint a 22 horony mélysége. Mindez pedig azt eredménye/i. hogy a forgácsok igazán könnyedén rúdnak a 22 horonyban mozogni.

\ találmány szerinti gyűrűmarónak az eddig ismertetett kiviteli alakját a ábrán mutatom be működés közben. In (A’-kal rendelkező gyűrümarót mutatok be tíz kül.inbó/ő működési helyzetben. Az egymás alatt lévő ábrák az egymás után következő fogakat mutatják, amint a maró a fogak közötti elforduláshoz tartozó előtolással halad befelé az anyagba.

\ 7. ábra a. részábráján a 10 maró abban a helyzetben van ábrázolva, amikor az egyik 18 fog 36 vágóélének eppen a hegye kezd a munkadarab felszínébe behatolni és eközben vékony 62 forgácsot távolít el. Ebben a helyzetben a felfelé leköszörült 38 vágóéi a 18 fogon még nem kapcsolódik a munkadarabhoz, a 34 vágóéi legalsó pontja viszont éppen most lép vele kapcsolatba. Λ '0 marót egy fogosztásnyit előreforgatoni, ekkor előáll a b. részábrán látható helyzet, amikor a 18 marófog után következő 20 marófog 38 vágóéle bevág a munkadarabba és o4 forgácsot hoz létre. A 20 marófogon lévő és 3b vágóelek függőleges irányban nagyobb mértékben vannak leköszörülve, mint a tengelyirányú előtolás által létrehozott elméleti forgácsszélesség, úgyhogy a 36 vágóéi most az előző IS marófog 36 vágóéle által a munkadarabban korábban létrehozott horony felett van.

\ következő fogosztásnyi elfordulás után a c. részábrán látható helyzetben a következő 18 marófog 36 vágóele által létrehozott 62 forgács viszonylag széles lesz, hiszen ez a 3b vágóéi nincs függőleges irányban leköszörülve. A 34 vágóéi a 66-al jelölt forgácsot fogja eltávolítani. A 18 marólúg 3S vágóélének sugárirányban belső résre is vágni kezd és 68 forgácsot hoz létre. Újabb fogosztásnyi elfordulás után (d. részábra) a 38 vágóéi sugárirányban külső része szélesebb és mélyebb hornyot vág, mint a megelőző 20 marófog 38 vágóéle, úgyhogy a 64 forgács szélesebb lesz és vastagabb mint a megelőző 20 marófog 38 vágóélének külső része által létrehozott forgács. Minthogy a 20 fog 36 vágóélei függőleges irányban kismértékben jobban le vannak köszörülve, mint a forgácsvastagság. most a 18 marófog megfelelő vágóélei által létrehozott hornyok felett fognak elhelyezkedni. Az e. eszábra újabb elfordulás után a következő 18 marófog működéséi mutatja. A 34 és 36 vágóélek most teljes szélességű o2 és oo forgácsot távolítanak el, viszont a vágóélnek csak a sugárirányban belső része működik, úgy hogy az általa eltávolított 68 forgács szélesebb, mint a 18 marófog 35 vágóélének belső része által eltávolított forgács.

A o2 és t?o forgácsok szélessége megegyezik a 36 és 34 vágóélek szelességével és ezek a 62 és 66 forgácsok meg valamelyest nagyobbak is lesznek az eltávolításuk urán. mégsem lesznek hajlamosak a 10 maróban való megrekedésre, mert hiszen a 66 forgács kialakulása után rögtön kitereli őket a 42 bevágás 44 boltozata a 22 horony ha. Hasonlóképpen a 62 forgács leválasztása után azi a második 4o bevágás 50 boltozata rögvest a szomszédos 22 horony ba juttatja. Ilyen módon tehát a 34 és 3b vágóelek által létrehozott keskeny 62 és 66 forgácsok rögvest a szomszédos 22 horonyba jutnak és miután a 22 horony mélvsege sokkal nagyobb, mint a 62 és 66 forgácsok szélességé, gond nélkül kiárantlanak a 22 hornyon kérésziül.

Az e j. rés/abrákon megfigyelhető, hogy miután az összes 34. 3b es 35 vágóéi bele'iatolt a munkadarabba.

88 493

38a és 38b részek keskenyebb forgácsot fognak létrehozni. mint a 38 vágóéi teljes szélessége. Így tehát minden második fog 38 vágóélének sugárirányban külső része 64 forgácsot, minden közbülső fog 38 vágóélének sugárirányban belső része pedig 68 forgácsot fog leválasztani. Minthogy a 64 és 6S forgácsok keskenyebbek, mint a 22 horony mélysége, szabadon fognak rajta keresztül kiáramolni.

Említettük már. hogy az 56 és 58 hátraköszörült felületek felváltva jobban le vannak köszörülve, mint az elméleti forgácsvastagság. Így minden 18 és 20 fognak a munkadarabba való behatolása után az összes 62-68 forgács viszonylag vastag, de vastagsága az elméleti forgácsvastagságot nem haladja meg. Minthogy a 62-68 forgácsok viszonylag vastagok, inkább egyenesek maradnak és nem pödrődnek össze. aminek következtében a forgácsok nem akadnak össze. Ez tovább javítja a forgácsáramlást a 10 maró 22 hornyaiban. Ráadásul az 58 hátraköszörült felületek viszonylag kis szöget, például 10°-ot zárnak be a vízszinteshez képest, úgyhogy a 38a rész által eltávolított forgácsok egyenesen a 22 horonyba jutnak és nem nyomódnak a 22 horony sugárirányban belső felületére. Ez szintén hozzájárul a 34-38 vágóélek által eltávolított forgácsok akadálytalan áramlásához a 22 hornyokban.

Mint ahogy korábban rámutattam, a forgácsok akadálytalan eltávolítása esetében a forgatónyomaték és az előtoláshoz szükséges nyomás radikálisan csökkenthető, a maróélek is sokkal lassabban tompulnak el, megnövekszik a maró élettartama. Minthogy a maró éles marad és a forgács nem szorul be a maró és a vágott lyuk fala közé, a létrejövő felület minősége is sokkal jobb, mint amit a korábbi marókkal el lehetett érni.

A találmány értelmében minden második fog 34, 36 vágóéle vág csak. Minthogy a 20 marófogak 34 és 36 vágóélei nem távolítanak el forgácsot, ezeknek a 20 marófogaknak a 34 és 36 vágóéleit teljes mértékben el lehet hagyni. Ez könnyedén elérhető, ha a 20 maró fogakat teljes szélességében levágjuk, ahogy ezt a 70 szaggatott vonallal a 2. és 4. ábrán jelzem. Ebben az esetben tehát csak a 18 marófogakon marad 34 és 4 36 vágóéi. Ha a 20 marófogakon csak egyetlen külső 38 vágóéi van, a 20 marófogak körkörös irányú mérete viszonylag rövid lesz és minthogy minden 20 marófog csak egyetlen vékony forgácsot távolít el, a közelében lévő 22 horony lényegesen szűkebb lehet körkörös irányban, mint a 18 marófog közelében lévő 22 hornyok, amiknek viszont három keskeny forgácsot kell magukba fogadniuk. Ha viszont a 20 marófogon csak egyetlen vágóéi van, akkor több marófogat lehet adott kerületű marón elhelyezni. A több fog nemcsak erősebb marót eredményez, de a marás sebességét is megnöveli változatlan kerületi sebesség mellett. Ráadásul a fogak vágóéleinek csak egy része vág valójában, a többi részt viszont a hűtőfolyadék szintén hűti, aminek következtében a létrejövő hőt hatékonyabban lehet elvezetni.

A 8—14. ábrán a találmány szerinti 10 marónak olyan másik kiviteli alakját mutatom be. amely hasonlít a szintén a bejelentő tulajdonát képező 28.416 sz. amerikai (Reissue) szabadalomban ismertetett maróhoz. A most ismertetettől elsősorban abban tér el, hogy a fogakon csak két vágóéi és nem három van kialakítva, a belső 35 vágóéi a 26 gerinc teljes szélességére kiterjed. Később még bemutatandó okokból a 26 gerinc kb. fele olyan vastag lehet vág)' valamelyest nagyobb is lehet, mint a maró falvastagsága annak ellenére, hogy a belső 35 vágóéi szélessége megegyezik a 26 gerinc vastagságával. Minthogy a 35 vágóéi kiterjed a 10 maró teljes szélességére, nincs szükség 42 bevágásra az egymás után következő fogak között.

Ahogy azt az előbbi kiviteli alakkal kapcsolatban már említettem, a 18 marófogak külső 58 hátraköszörült felületei függőleges irányban le vannak köszörülve és ugyanígy a 20 marófogak belső 56 hátraköszörült felületei is. Ilyen módon az egymás után következő fogak 60 metszésvonalai sugárirányban el vannak tolva egymáshoz képest. A 8-14. ábrán mutatott kiviteli alak esetében viszont - ahol a belső 35 vágóéi r 26 gerinc teljes szélességére kiterjed — a 18 marófogak belső 56 bátraköszörült felületei a 9., 12. és 13. ábrán bemutatott módon vannak leköszörülve. Ezek a hátraköszörült felületek esek szélességük egy részén vannak leköszörülve, méghozzá a sugárirányban legbelső részen. Ez a 18 marófogak belső 35 vágóéleit sugárirányban belső 35a részre és sugárirányban külső 35b részre osztja. Ahogy az a 9. és 13 ábrán látható, a 18 marófogik 56 hátraköszörült felületei körkörös méretük teljes egészére kiterjedő módon le ' annak köszörülve, úgyhogy az 56 hátraköszörült felületek is fel vannak két 56a és 56b részre osztva, a közöttük lévő metszésvonalat pedig 61 sel jelöltein.

A 35 vágóélen a 61 metszésvonal az 54 vállhoz képest sugárirányban befelé van eltolva a 26 gerinc szélességének egynegyedével, felével. Mint ahogy később még megmagyarázom, ennek eredményeként a belső vágóélek a kívánt méretű forgácsot hozzák létre. Minthogy a 20 marófogak belső 56 hátraköszörült felületei le vannak köszörülve, a kívánt vágóhatás elérése érdekében lényeges, hogy a 18 marófogak 56b részei jobban le legyenek köszörülve, célszerűen kétszer-háromszor jobban, mint amennyire a 20 marófogak 56 hátraköszörült felületei. Ha például a 20 marófog 56 hátraköszörült felülete 0,25 mm-nyit van leköszörülve, akkor a 18 marófogon lévő 56b rész leköszörülésének 0.5 és 0,76 mm között kell lennie a maró belső kerületénél.

4. 8—13. ábrán mutatott kiviteli alak működését a 14. ábra kapcsán mutatom be. Minthogy az egymás után következő fogak 56 és 58 hátraköszörült felületei ugyanolyan módon vannak leköszörülve, mint az előző kiviteli aláírnál, a 38 vágóéi által létrehozott 64 és 68 forgácsok a 14. ábrán hasonlóak lesznek, mint amit a 7. ábrán bemutattam. A belső 35 vágóéi által eltávolított forgács azonban keskenyebb lesz, mint a 35 vágóéi szélessége. Minthogy minden 18 marófog 56b része a 12. és 13. ábrán mutatott módon van leköszörülve, a 18 marófogak 35 vágóéle sugárirányban belső részén 63b forgácsot (14. ábra), a 20 marófogak 35 vágóélének sugárirányban külső részén pedig 63a forgácsot fog létrehozni. A 63a és 63t forgácsok szélessége a 61 metszésvonal sugárirányú heh zetétől függ. Mint ahogy a sugárirányban belső 63a forgácsnak sugárirányban nagyobb távolságot kell megtennie a 10 maró 22 hornyának eléréséig, célszerű, ha a 63a forgácsok keskenyebbek, mint a 63b forgácsok. Ennek megfelelően a 14. ábrán a 61 metszésvonal az 54 vállról a 26 gerinc szélességének egyharmadára van eltolva és ennek következtében a 63a forgács lényegesen keskenyebb, mint a 63b forgács.

Λ találmány szerinti maró tovebbi kiviteli alakját mutatja a 15. és 16. ábra. Ebben az esetben a maró hasonlít a 8-14. ábrán mutatottboz. annyiban, hogy 37-sel jelzett egyetlen vágóéle van a 10 maró gerincén, de két vágóéle is lehetne, ahogy azt a I -7. ábrán bemutattam. Az

SS 493 egymás után következő fogak liátrakös/örüll felületei telváltva vannak leköszörülve, mint az előző kiviteli alakokban, azonban kismértékben eltérő módon. Az eredetileg kialakított fogaknak van belső 56 hátrakőszörült felülete és külső 58 hátraköszörült felülete, amik 65 metszésvonalban metszik egymást. A 18 fogak külső 58 hátraköszörült felülete <16. ábra) függőleges irányban a 65 metszésvonaltól kiindulva a maró külső kerületéig le van köszörülve, ahogy ezt 58c hivatkozási számmal jeleztem. Az 58c felület Jeköszörülcscnek mértéke megegyezik azzal, amit már korábban említettem, nevezetesen 0.08 cs 0,5 min között van az elképzelt forgácsvastagságtól függően; a célszerű tartomány 0,18 mm - 0,25 mm. Hasonlóképpen, a 20 marófog belső 56 hátraköszörült felülete (15. ábra) függőlegesen le van köszörülve a kívánt mértékben a 65 metszésvonaltól kezdve sugárirányban kifelé, ahogy azt 56d hivatkozási számmal jeleztem. Ha az egymás után következő fogak ilyen módon le vannak köszörülve, a 65 választóvonal minden fog esetében azonos tengelyirányú és sugárirányú helyzetben marad. Ez a kisátmérőjű, kevés foggal rendelkező marók esetében kívánatos. Ha például a marónak csak négy foga van, akkor mind a négy 65 metszésvonal kapcsolódik a munkadarabhoz és egyidejűleg kezd vágni, aminek következtében kisebb rezgés és nagyobb pontosság érhető el annál, mint hogyha kezdetben csak két metszésvonal érintkezne a munkadarabbal.

A 16. ábra a belső 37 vágóéi sugárirányban legbelső részének leköszörülésére is mutat más megoldást. Itt a 18 marófog sugárirányban belső 37 vágóéle sugárirányban belső 37a részre és külső 37b részre van osztva azáltal, hogy a belső 56 hátraköszörült felületen függőleges irányú 37c váll van kialakítva. Mint ahogy a 8—14. ábrán mutatott kiviteli alak esetében, itt is nagyobb a vágóéi 37a részén a leköszörülés, mint a 20 marófog belső 37 vágóélénél, méghozzá kétszer, háromszor akkora. A 37c vállnak a sugárirányú helyzetét ugyanazok a tényezők határozzák meg, mint a 61 metszésvonal helyzetét a

12. és 13. ábrán mutatott kiviteli alak esetében; nevezetesen, hogy az egymás után következő belső vágóélek mekkora relatív méretű forgácsot hozzanak létre.

Claims (15)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Gyűrűmaró lényegében hengeres fallal ellátott marótesttel, a fal alsó végén körkörösen elrendezett marófogakkal, innen induló, a falban kialakított hornyokkal, a marófogakat összekötő fal belső kerületén kialakított, sugárirányban a hornyokhoz csatlakozó, körkörös gerinccel cs a hornyokban szembenső és hátulsó oldalfalakkal, valamint körkörös irányú,a gerinc sugárirányban külső felületét meghatározó belső fallal, azzal jellemezve, bog)' minden második marófognak (18) a gerincén (26) kialakított belső vágóéle (34) van, a gerincben (26) innen felfelé induló, sugárirányban kifelé a szomszédos horonyba (22) nyíló bevágás (42) van kialakítva, minden marófognak (18, 20) a szomszédos hornyok (22) szembenső oldalfalának (30) alsó vége által kialakított, sugárirányban külső vágóéle (38) van, ami minden második marófog (IS) esetében forgásirányban nézve a belső vágóélhez (34) képest körkörösen lépcsősen eltolva van kialakítva, minden marófognak (18, 20) sugárirányban belső. lelelé és sugárirányban kifelé lejtő hátraköszörült felülete (56). valamint sugárirányban külső, lefelé és sugár6 irányban kifelé lejtő hátraköszörült felülete (5S) van. amik lényegében körkörös irányú metszésvonalban (60) metszik egymást, a metszésvonal (60) metszi a sugárirányban külső vágóélet (38) is, minden második marófog (18) sugárirányban külső hátrakőszörült felülete (58) jobban le van köszörülve, mint ezen marófogak (IS) közti marófogak (20) sugárirányban külső hátraköszörült felülete (58), minden második mcrófog(lS) sugárirányban belső hátrakőszörült felülete (56) felfelé van leköszörülve ezen marófogak (18) külső hátrakőszörült felületéhez (58) képest olyan módon, hogy ezen marófogak (18) külső vágóélének (38) csak sugárirányban belső része (38b), a közbülső marófogak (20) külső vágóélének (38) pedig csak a sugárirányban külső része (38a) van forgácsképzésre kialakítva, az összes külső vágóéi (38) által képzett forgács szélessége pedig kisebb, mint a hornyok (22) sugárirányú mélysége.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti gyűrűmaró kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső es belső hátraköszörült felületek (56, 58) úgy vannak sugárirányban leköszörülve, hogy a köztük lévő metszésvcnal (60) minden második marófogon (18) sugárirányban beljebb van, mint a közbülső marófogakon (20).
3. 3. Az 1. igénypont szerinti gyűrűmaró kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden második marófog (18) sugárirányban külső hátrakőszörült felülete (58) a metszésvonaltól (60) kezdve sugárirányban kifelé, a közbülső marófogak (20) belső hátraköszörült felülete (56) a metszésvonaltól (60) kezdve sugáriránt'baii befelé egyre jobban le vannak köszörülve.
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti gyűrűmaró kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső és belső hátraköszörült felületek (56, 58) függőleges irányban C,07— 0,6 mm mértékben vannak leköszörülve.
5. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti gyűrűmaró kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső és belső hátraköszörült felületek (56, 58) függőleges irányban 0,17—0,25 mm mértékben vannak leköszörülve.
6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti gyűrűmaró kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közbülső marófogaknak (20) is van a minden második marófogéval (18) lényegében megegyező belső vágóéle (34).
7. 7. A 6. igénypont szerinti gyűrűmaró kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden második marófog (18) belső hátraköszörült felületének (56) sugárirányban legbelső része függőlegesen jobban le van köszörülve, mint a közbülső marófogak (20) hátraköszörült felületei (56, 58), olyan módon, hogy' minden második marófog (18) belső vágóélének (34) sugárirányban külső része és a közbülső marófogak (20) belső vágóélének (34) sugárirányban belső része által előállított forgács keskenyebb, mint a belső végóéi (34).
8. 8. A 7. igénypont szerinti gyűrűmaró kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden második marófog (18) belső hátraköszörült felületének (56) sugárirányban legbelső része kétszer-háromszor jobban le van köszörülve, mint a közbülső marófogak (20) belső hátraköszörült felülete (56) a maró (10) belső kerülete mentén.
9. 9. A 7. igénypont szerinti gyűríímaró kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belső hátraköszörült felület (56) sugárirányban legbelső része fele-háromnegyede olyan széles, mint a belső vágóéi (34).
10. 10. A 7. igénypont szerinti gyűrűmaró kiviteli alakja. azzal jellemezve, hogy a belső hátrakőszörült felület (56) sugárirányban legbelső része sugárirányban befelé lejtő-61 88 493 sen le van köszörülve.

    ί 1. Λ 7. igénypont szerinti gyűrú'maró kiviteli alakja. azzal jellemezve, hogy a belső hátraköszörült felület (56) sugárirányban legbelső része függőleges irányban feljebb van, mint a belső hátraköszörült felület (56) sugárirány- 5 bán külső része és körkörös irányú vállal (54) van hozzákapcsolva.
11. 12. A 2. igénypont szerinti gyűrűmaró kis ítéli alakja, azzal jellemezre, hogy a belső és külső hátraköszörült felületek (56, 58) úgy vannak leköszörülve, hogy a minden 10 második marófogon (18) és a közbenső marófogakon (20) lévő metszésvonalak sugárirányban egyenlő távolságra vannak a hornyok (22) sugárirányú középvonalaitól.
12. 13. Az 1. igénypont szerinti gyűrűmaró kiviteli alakja, 15 azzal jellemezre, hogy a sugárirányban külső hátraköszörült felületek (58) a vízszintessel sugárirányban 10° körüli szöget zárnak be.
13. 14. A 6. igénypont szerinti gyűrűmaró kiviteli alakja, azzal jellemezre, hogy a sugárirányban belső hátraköszö- 20 rült felületek (56) a vízszintessel sugárirányban 15° körüli szöget zárnak be.
14. 15. Az 1. igénypont szerinti gyürűmaró kiviteli alakja. azzal jellemezre, hogy minden második marófognak (18) két sugárirányban szomszédos vágóéle. mégpedig sugárirányban legbelső vágóéle és eme vágóéi a sugárirányú külső vágóéi közötti vágóéle van a gerincén kialakítva, ez a köztes vágóéi a maró forgásirányában lépcsőzetesen hátrafelé van kialakítva a belső vágóélhez képest és lépcsőzetesen előrefelé a külső vágóclhez képest, a gerincen a közbülső vágóéitól felfelé induló és sugárirányban kifelé a következő horonyba nyíló második bevágás van kiképezve.
15. 16. Az 1. igénypont szerinti gyűrűmaró kiviteli alakja. azzal jellemezve, hogy' a közbülső marófogak csak egy sugárirányban belülről kifelé elhelyezkedő vágóéllel vannak ellátva, aminek sugárirányban belső vége a belső vágóéi felett van kialakítva, mimellett a vágóélnek csak a sugárirányban külső része van forgácseltávolításra kiképezve.