HU186579B

HU186579B - Method and connection arrangement for actuating mangling apparatus

Info

Publication number: HU186579B
Application number: HU823069A
Authority: HU
Inventors: Theo Krauss; Wolfgang Borchhert; Gottfried Franke
Original assignee: Textima Veb K
Priority date: 1981-10-15
Filing date: 1982-09-23
Publication date: 1985-08-28
Also published as: GB2111086A; FR2514911A1; CH651169GA3; DE3231962A1; DD206506A3; CS251215B1; BG43953A1; FR2514911B1; DE3231962C2; GB2111086B; BE894712A; SU1495399A1

Description

A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés mángorlóberendezés működtetéséhez, különösen teknős mángorlóberendezésekhez, ahol a mángorlóberendezésnek legalább egy megmunkálási pályája van, és mindegyik megmunkálási pályához egy-egy érzékelő jeladó van hozzárendelve.

Ismeretes olyan teknős mángorlóberendezés, amely a rajta áthaladó ruha mennyiségét mérő berendezéssel van ellátva (lásd a 29 12 965 sz. német közzétételi iratok osztályjelzete: D 06 F, 67/00). Ezzel a berendezéssel a mángorlóhengerek forgásának számát számlálják és jelzik ki. A berendezés érzékeli továbbá a mángorlóhengereken áthaladó ruhadarabokat Ennél a berendezésnél a mángorlóhengerek fordulatainak számát csak akkor számlálják, ha az érzékelők ruhadarabokat érzékelnek. A számlálási eredményt kijelzőegységben jelenítik meg, a mángorlóhengerek fordulatainak számával és a mángorlóhengereken áthaladt ruhadarabok számával együtt.

Mivel a ruhadarabok a szállítószalagon nem mindig úgy helyezkednek el, hogy helyzetük a mángorlóhengerhez hozzárendelt érzékelőkkel behatárolható, az érzékelésnél hibák lépnek fel, amelyek összegeződnek és emiatt a kijelzett érték hibás lesz.

Mivel a mángorlóhengerekhez rendelt impulzusokból kijövő impulzusok frekvenciája viszonylag alacsony, viszonylag nagy hibák lépnek fel, A hibák száma fordítottan aranyos a mángorlóhengerekhez rendelt impulzusadók számával, ezért a hiba nagyságát az impulzusadók számának megnövekedésével lehet csökkenteni. Ez azonban költséges, ennélfogva hátrányos.

A találmány célja mángorlóberendezés működtetéséhez olyan eljárás és kapcsolási elrendezés létrehozása, amelynél a hibák fellépése messzemenően ki van zárva, és amely alkalmas a mángorlóberendezés fajlagos energiafelhasználásának befolyásolására.

A találmány feladata tehát mángorlóberendezés működtetéséhez olyan eljárás és kapcsolási elrendezés létrehozása, amely a mángorló sebességétől független működik és a mángorlóberendezés fajlagos energiafelhasználásának csökkentését lehetővé teszi.

A feladat a találmány szerint egyrészt olyan eljárás kidolgozásával oldottuk meg, amelynek során — az egyes megmunkálási pályákon az egymást követő ruhadarabok közötti távolságokat időtartamokként érzékeljük, éspedig a mozgás irányában, az egyik ruhadarab hátulsó széle és az azt követő ruhadarab elülső széle között mérve;

- az összes érzékelt időtartamot egy első vizsgálati időtartam alatt összegezzük és az összeget egy előre meghatározható első összehasonlító értékkel összehasonlítiuk: . - -- egy második nagyobb vizsgálati időtartam alatt az ezen második vizsgálati időtartam alatt egymást követő első vizsgálati időtartamból az egyes időket összegezzük, mely idők az egyes első vizsgálati időtartamok alatt a hozzájuk rendelt első összehasonlító érték elérésétől az ezen első vizsgálati időtartamok végéig tartanak, és az összegpt egymásodik előre meghatározható összehasonlító értékkel hasonlítjuk össze;

- végül minden első és/vagy második vizsgálati időtartam alatt az adott idők összegének a mindenkori első illetve második összehasonlítási érték elérésekor megfelelő, a mángorlóberendezés energiafelhasználási befolyásoló kapcsolási műveleteket vezérelünk.

Előnyös, ha a különböző kapcsolási műveletek különböző második vizsgálati időtartamokhoz rendeljük hozzá.

Előnyös, ha az egyes vizsgálati időtartamok végén az idők összegét töröljük és a megfelelő idő impulzusok időtartamainak összegezését élőiről kezdjük.

Előnyös, hogy ha nincs ruhadarab a mángorlóberendezésen, akkor üzemen kívül helyezzük.

Előnyös, ha

- az első vizsgálati időtartam alatt az első összehasonlítási érték elérésekor a kezelőszemélyzet számára információs jelet adunk ki;

- a következő vizsgálati időtartam alatt a következő összehasonlítási érték elérésekor a mángorlóberendezés fajlagos energiafelhasználását automatikus befolyásoló műveleteket indítunk be;

- az utolsó vizsgálati időtartam összehasonlítási értékének elérésekor a mángorlóberendezést üzemen kívül helyeezük.

A kitűzött feladatot a találmány szerint másrészt olyan kapcsolási elrendezés létrehozásával oldottuk meg, amelyben az egyes megmunkálási pályákhoz érzékelő jeladók vannak hozzárendelve, amelyek üzemmódváltó kapcsoló bemeneteíven vannak összekötve, az üzemmódváltó kapcsoló után legalább kettő darab kapcsolási egység van kapcsolva, ahol az egyes kapcsolási egységek egy-egy összegezőegységet, annak kimenetéhez egyik bemenetével csatalkoztatott összehasonlító egytóget, a2 összehasonlító egység második bemenetére csatlakoztatott vizsgálati időtartam jeladót, valamint harmadik bemenetére csatlakoztatott névleges érték jeladót foglalnak magukba; az első kapcsolási egység van csatlakoztatva, amely a mángorlóberendezést kikapcsoló berendezéssel van összekötve.

Előnyös, ha az üzemmódváltó kapcsoló és a mángorlóberendezést kikapcsoló berendezés külső vezérlőbemenetekkel vannak ellátva.

A találmány szerinti megoldásnak megfelelően az időimpulzusokat érzékelő jeladók segítségéve] állítjuk elő. Ezeket az időimpulzusokat külön-külön egy kívülről, a megmunkálási pályák számának megfelelően működtethető üzemmódváltó kapcsolón kereszti egy összegezőegységre vezetjük, amely az összes időt összeadja. A kapcsolási elrendezés két kapcsolási

186.579 egységet tartalmaz, amelynek egy-egy összehasonlító egységet, névleges érték jeladót, vizsgálati időtartam jeladót és összegezőegységet foglalnak magukba. Az összehasonlító egység a vizsgálati időtartam jeladó kimenőjelének időtartama alatt összehasonlítja az összegezöegység kimenőjelét a névleges érték jeladó kimenőjelével, és ha az összeg eléri és/vagy meghaladja az összehasonlítási értéket ezen vizsgálati időtartam alatt, akkor a kezelőszemélyzet számára információs jel jelenik meg egy kijelzőn, továbbá a mángorlóberendezés fajlagos energiafelhasználását befolyásoljuk, beleértve a mángorlóberendezés üzemen kívül helyezését is,

A találmány szerinti megoldásnak megfelelően a nem kihasznált párologtatási teljesítményt érzékeljük, miközben a ruhadarabokat mozgásirányban nézzük. Az egyes ruhadarabok közötti távolságokat időnagyságként (időtartamként) érzékeljük és egy előre megadott vizsgálati időtartam alatt előre megadott összehasonlítási értékkel hasonlítjuk össze. Egy adott jel elérése vagy túlhaladása egy jelet és/vagy egy leállító műveletet indítunk be, amellyel a fajlagos energiafelhasználást befolyásoljuk.

Mivel az egyes ruhadarabok közötti távolságokat időnagyságként érzékeljük, a találmány szerinti kapcsolási elrendezés a mágnorlóberendezés működési sebességétől függetlenül működhet. Az érzékelő jeladók ennélfogva a mángorló, illetve a mángorlási útvonal mentén tetszőleges helyen lehetnek elrendezve, függetlenül attól, hogy egy mángorlási útvonalon belül különöböző működési sebességek lehetségesek. A találmány szerinti eljárás és berendezés végül lehetővé teszi a mángorlóberendezés fajlagos energiafelhasználásának csökkentését.

A találmány szerinti berendezést és eljárást az alábbiakban kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábrán egy dupla-teknős mángorlóberendezés és az utána elrendezett hajtogatóberendezés vázlata látható; a

2. ábrán egy szállítószalag vázlatos rajza látható a ráhelyezett ruhadarabokkal; és végül a

3. ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrendezés tömbázlata látható.

Mint az 1. ábrán látható, a dupla-teknős mángorlóberendezés lényegében egy 1 szállítószalagból áll, amely a szárítandó és vasalandó 34 ruhadarabokat a mángorlóberendezéshez továbbítja, továbbá fűtött 2, 3 mángorlóteknőböl, a 2 és 3 mángorlóteknőkhöz hozzárendelt 5 és 6 mángorlóhengerből, valamint a 2 és 3 mángorlóiéknőket összekötő 4 teknőhídból álL Az 5 és 6 mángorlóhengereket 7 motor hajtja, de a 7 motor forgatónyomaté kát átvivő elemeket csak vázlatosan tüntettük feL Az 5 és 6 mángorlóhengerek a hozzájuk rendelt 8, 9 munkahengerekkel a 2, 3 mángorlóteknők vasalófelületeihez hozzányomhatók, illetve azoktól elemelhetők.

A 34 ruhadarabok szárítása és vasalása közben keletkező gőzök elszívásához a találmány szerinti berendezésben az 5 és 6 mángorlóhengereknél 10 és 11 elszívóvezetékek vannak elrendezve, amelyek egy központi 12 elszfvóvezetékbe torkollnak. A 12 elszivóvezeték, amelyben 29 pillangószelep található, 13 azellőztetővel van összekötve.

A mángorló után egy hajtogatóberendezés van elrendezve, amely lényegében egy 14 szállítószalagot és egy 15 lefejtő-hajtogató berendezést tartalmaz. A 14 szállítószalag felett, éspedig a mángorlóberendezés kimenete és a 15 lefejtő-hajtogató berendezés között érzékelő 16, 17 és 18 jeladók, előnyösen fotóélektromos letapogatók vannak elrendezve.

A 34 ruhadarabok a teknős mángorlóberendezésben történő szárításához és vasalásához a 34 ruhadarabokat az 5, 6 mángorlóhengerek forgómozgása segítségével a felmelegített 2, 3 mángorlóteknők vasalófelülteivel érintkezésbe kelj hozni. Az ekkor keletkező gőzöket az 5 és 6 mángorlóhengerek belsejébe szívatjuk és a 10, 11 és 12 elszívóvezetékeken keresztül a 13 szellőztetőhöz vezetjük. Ekkor az elszívott levegőt részben vissza lehet vezetni a hőszigetelő tulajdonságú burkolattal ellátott 2, 3 mángorlóteknőkhöz, vagy pedig az elszívott levegőben lévő hőenergiát fel lehet használni a mángorlóberendezéshez vezetendő friss levegő melegítéséhez.

Λ fajlagos energiafelhasználást, azaz a mángorlóban egy kiló ruhára jutó energia, különösen hőés villamosenergia felhasználást úgy lehet tovább csökkenteni, ha az elgőzölögtetéshez szükséges teljesítmény nem felhasznált részét minimalizáljuk. Az elgőzölögtetéshez szükséges teljesítmény nem felhasznált része különösen a ruhadarabok közötti szabad térben jelenik meg, mégpedig mindig az elől haladó ruhadarab hátulsó széle és a következő ruhadarab elülső széle között. Tehát az egyes I, II és III megmunkálási pályákon (lásd a 2. ábrát) fogjuk nézni a ruhadarabok között -mozgásirányban mért - távolságokat, és mérjük az egyes I, II és III megmunkálási pályákon az elől haladó ruhadarab hátulsó széle és az azt követő ruhadarab elülső széle közötti távolságokat, és ezeket időtartamokként fogjuk érzékelni. Az előre kiválasztott I, II, illetve ΠΙ megmunkálási pályáknak megfelelően az időtartamokat továbbvezetjük és összegezzük. Ez az összeg képezi a 'valós-értéket. Az első vizsgálati időtartam alatt, amely viszonylag rövid, a valós-értéket összehasonlítjuk egy névleges értékkel, amelyet 23 névleges érték jeladóval állítunk elő. Amennyiben az első vizsgálati időtatam letelte után az összes Időtartam összege kisebb, mint a névleges érték ezen vizáéi lati időtartam alatti értéke, akkor az időtartamok fenti összegét töröljük, és egy új, nulláról induló összegezés kezdődik, amikor a beérkező valós''-έrték eléri vagy meghaladja az első vizsgálati időtartam alatt a névleges értéket, a kezelőszemélyzet számára azonnal kiadunk egy információs jelet, például egy optikai kijelző segítségével. A kijelzőn az időértéket jelezzük ki a névleges érték elérésétől egészen az első vizsgálati időtartam végéig.

A kezelőszemélyzet számára kiadott információs jelek időtartamait szintén összegezzük és egy második vizsgálati időtartamon belül, mely vizsgálati időtartam nagyobb az első vizsgálati időtartamnál, egy 28 névleges érték jeladó által szolgáltatott további névleges értékkel hasonlítjuk össze. Ha ezeknek az időtartamoknak az összege a második vizsgálati időtartam alatt érvényes névleges értéket, akkor például csökkentjük a szellőztetést és az elszívott levegő mennyiségét, vagy teljesen hatástanalitjuk az elszívást.

186.579

Amennyiben az összeg egy utolsó vizsgálati időtartam alatt elér vagy meghalad egy megadott névleges értéket akkor a máenorlóberendz.ést kikancsoliuk.

A fent leírt példában három vesgalati időtartamot alkalmaztunk, amelyekben a mindenkori valós értéket az érvényes névleges értékkel hasonlítottuk össze. Ettől eltérően azonban több vizsgálati időtartamot és azokban érvényes névleges értékeket is lehet választani, és a névleges értékek elérése vagy meghaladása esetén a fajlagos energiafelhasználást befolyásoló további lépéseket lehet végrehajtani, például a mángorlóberendezéshez hozzávezetett hőenergiát lehet változtatni, a megmunkálási sebességet lehet változtatni, a vasalóhengerek szorítónyomását lehet csökkenteni, hogy csak három példát említsünk.

A 2. ábrán vázlatosan bemutatjuk a 14 szállítószalagnak 34 ruhadarabokkal történő letakarását. A bemutatott példánál abból indulunk ki, hogy a dupla-teknős mángorlóberendezésnek három I, II és III megmunkálási pályája van. Az érzékelő 16, jeladó az 1 megmunkálási pláyához, a 17 jeladó a II megmunkálási pályához, a 18 jeladó pedig a Hl megmunkálási pályához van hozzárendelve. Az rézékelő 16, 17 és 18 jeladók a hozzájuk rendelt I, II és III megmunkálási pályákon az időt időtartományok formájában tapogatják le, éspedig a 34 ruhadarabok megmunkálási irányában (ezt a 2. ábrán jelképesen egy nyíllal ábrázoltuk), mindig a 34 ruhadarabok hátulsó széleinél mérve.

A fentiekben egy kiviteli példa kapcsán ismertetett eljárás kivitelezéséven a 3. ábrán mutatjuk be példaként egy kapcsolási elrendezés tömbvázlatát. A 16, 17 és 18 jeladók után 19 üzemmódváltó kapcsoló van elrendezve. A 19 üzemmódváltó kapcsolónak az egyes 16, 17 és 18 jeladókhoz külön-külön bemenetel vannak. Ezenkívül a 19 üzemmódváltó kapcsolónak van még egy további bemenete, amely a külső működtetés céljára szolgál, ezzel lehet az I, II, illetve III megmunkálási pályáknak megfelelően átkapcsolást végrehajtani. A 19 üzemmődváltó kapcsoló után 20 összegezőegység van elrendezve, és a 16, 17 és 18 jeladókból érkező időtartamokat a 19 üzemmődváltó kapcsolóról szintén külön-külön lehet a 20 összegezőegység bementeire adni. A 19 üzemmódváltó kapcsoló ezenkívül 23 névleges érték jeladóval van összekötve.

A kapcsolási elerendezés tartalmaz továbbá egy 22 vizsgálati időtartam jeladót, amely 21 összehasonlítóegység bemenetével van összekötve. A 21 összehasonlítóegység másik bemenetére a 23 névleges érték jeladó kimenete van csatlakoztatva. A 20 összegezőegység, a 22 vizsgálati időtartam jeladó, a 21 összehasonlítóegység és a 23 névleges érték jeladó első kapcsolási egységet képeznek. A 21 összehasonlítóegység kimenetéhez a kezelőszemélyzetet tájékoztató jel kijelzésére 24 kijelzőberendezés van csatlakoztatva. A 21 összehasonlítóegység ugyanezen kimenete 26 összegezőegység bemenetével is össze van kötve, amelynek kimenete 27 összehasonlítóegység egyik bemenetére van csatlakoztatva. A 27 összehasonlitóegység másik bemenetére második 25 vizsgálati időtartam jeladó, harmadik bemenetére második 28 névleges érték jeladó, kimenetére pedig egyrészt 35 13 szellőztető kikapcsolás egység és/vagy a 29 pillangószelep van csatlakoztatva. A 26 összegezőegység, a 27 összehasonlítóegység, a 28 névleges érték jeladó és a 25 vizsgálati időtartam jeladó második kapcsolási egységet képeznek.

A 35 13 szellőztető kikapcsolás egység kimenetével 30 13 szellőztető kikapcsolás egység időzítő jeladó bemenete,, annak kimenetével 31 13 szellőztető bekapcsolás' egység egyik bemenete van csatlakoztatva. A 31 ”l3 szellőztető bekapcsolás egység másik bemenetére a 27 összehasonlítóegység kimenete van csatlakoztatva.

A 20 összegezőegység kimenetével harmadik 32 összehasonlítóegység is össze van kötve, amelynek kimenetére 33 'mángorló kikapcsolás egység van csatlakoztatva, amely a mángorlóberendezés kikapcsolására szolgál. A 33 mángorló kikapcsolás egység második bemenettel is rendelkezik, amelyre külső jelet lehet adni, úgy hogy ezen a bemeneten keresztül a mángorlóberendezés a fentiekben ismertetett kapcsolási elrendezés működésétől függetlenül beés/vagy kikapcsolható.

A kapcsolási elrendezés a követkézéképpen működik:

A 16, 17 és 18 jeladók a megfelelő I, II és Hl megmunkálási pályák mentén érzékelik az időket, időtartamok formájában mégpedig a 34 ruhadarabok mozgásirányában,az egyes 34 ruhadarabok 34a hátulsó széleinél kezdve a közvetkező 34 ruhadarab 34b elülsőszéléig. Ekkor a 16 jeladó az I megmunkálási pályán a időket ( a továbbiakban t_rgyel jelölve), a 17 jeladó a II megmunkálási pályán a időket (a továbbiakban t₂-vel jelölve), a 18 jeladó a III megmunkálási pályán t₃₁...t₃· időket (a továbbiakban t₃-mal jelölve) érzékem A bemutatott példában a teknős mángorlóberendezés· nek három megmunkálási pályája van. Természetesen a teknős mángorlóberendezésnek ettől kevesebb vagy több megmunkálási pályája is lehet. Ebben az esetben az első megmunkálási pálya mentén érzékelt időket tj-gyel, az. utolsó megmunkálási pálya mentén érzékelt időket pedig t-^el jelöljük. Ezeket a tj; t₂ és t₃időket külön-külön a 19 üzemmődváltó kapcsolóra vezetjük. A 19 üzemmődváltó kapcsoló előnyösen külső működtetéssel látjuk el, például a mángorló berendezéshez rendelt beadagoló- vagy hajtogatógép előválasztórendszerével működtetjük és átkapcsolással a megmunkálási pályák számát megváltoztatjuk.

A 1₂; t₂ és t₃ időket ismét külön-külön a 20 összegezőegység bemenetelre vezetjük. Ebben a 20 összegezőegységben történik a 16, 17 és 18 jeladók által adott t,; t₂ és t₃ időknek az összegezése az első 22 vizsgálati időtartam jeladó által megadott első vizsgálati időtartam alatt. Az első vizsgálati időtartam végén a t,; t₂ és t₃ idők összegét nullára állítjuk vissza. Ezután a t₂; t₂ és t₃ idők összeadása elölről kezdődik. Ezzel egyidejűleg a t>; t₂ és t₃ idők összegét a 21 összehasonlítóegységre adjuk, amelyben ezt az összeget a 23 névleges érték jeladó által adott összehasonlító értékkel összehasonlítjuk. Ha a ti^-, t₂ és t₃idők összege eléri és/vagy meghaladja a 23 névleges érték jeladó által adott összehasonlító értéket, akkor a kezelőszemélyzet számára azonnal kiadunk egy tájékoztató jelet a 24 kijelzőberendezésen keresztül. Ez a tájékoztatás történhet optikai, akusztikai jellel, ’

186.579 vagy a kettő kombinációjává]. Az első vizsgálati időtartam leteltével a 24 kijelzfíberendez.ést ismét kikapcsoljuk.

A 24 kijelzőberendezésre adott jelek összegét egyidejűleg a 26 összegezőegységen keresztül a 27 összehasonlító egység egyik bemenetére is ráadjuk. A 27 összehasonlító egység második, illetve harmadik bemenetére ugyanakkor a 25 vizsgálati időtartam jeladó illetve a 28 névleges érték jeladó kimenőjelet adjuk. A 25 vizsgálati időtartam jeladó által meghatározott vizsgálati időtartam (amelyet a továbbiakban második vizsgálati időtartamnak fogunk nevezni) a 22 vizsgálati időtartam jeladó által meghatározott vizsgálati időtartam többszöröse. Ha a 27 összehasonlító egységben megállapítjuk, hogy a 24 kijelzőberendezésre adott időtartamok összege nagyobb a 28 névleges érték jeladó által meghatározott összehasonlító értéknél, akkor a 35 13 szellőztető kikapcsolás egységre továbbítunk jelet és a 13 szellőzte tőt kikapcsoljuk.

A 29 pillangószelepet is lehet azonban működtetni. A 13 szellőztető például egy technológiai folyamatnak megfelelő idő alatt kikapcsolt állapotban marad. Ezt az időt a 30 13 szellőztető kikapcsolás egység határozza meg. A 13 szellőztetőt attól az időértéktől függően kapcsoljuk ismét be, amelyet a 30 13 szellőztető kikapcsolás ad ki.

A 30 13 szellőztető kikapcsolás egység kimenete 31 '13 szellőztető bekapcsolás egység egyik bemenetére csatlakozik, amelynek másik bemenete a 27 összehasonlítóegyég kimenetével van összekötve.

A 32 összehasonlítóegységben hasonlítjuk össze a 25 vizsgálati időtartam jeladó által adott vizsgálati időtartamot a t,; t₂ és t₃ idők összegével, mely összeg a 20 összegezőegység kimenetén jelenik meg. Ha a 32 összehasonlítóegységen nem jelenik meg impulzus, akkor a mángorlóberendezést kikapcsoljuk.

Ha a 33 mángorló kikapcsolás egységet kívülről vezéreljük, akkor a szükséges várakozási munkák alatt a mángorlóberendezést bekapcsolt állapotban lehet tartani.

A találmány szerinti berendezést egy vagy több megmunkálási pályával rendelkező mángorlóberendezéseknél egyaránt lehet alkalmazni, és ekkor a megmunkálási pályák számának megfelelően az ezen megmunkálási pályákhoz hozzárendelt éreékelőelenrek működnek. A megmunkálási pályák számát a fent leírtak szerint lehet átkapcsolással megváltoztatni. A 19 üzeinmódváltó kapcsoló a fentieken kívül a 23 névleges érték jeladóval is össze van kötve, és arra az üzemmódra vonatkozó információt (a megmunkálási pályák számát) továbbítja. A 3. ábrán a jobb áttekinthetőség kedvéért lemondtunk az egyes áramköri elemek tápfeszültség-ellátásának ábrázolásáról.

A Fenti kivitiei példában a találmány szerinti mángorlóberendezést egy két-teknős mángorló példáján keresztül ismertettük. A találmányt azonban olyan inángorlóberendezések esetében is lehet alkalmazni, amelyek egy vagy több (2, 4 vagy 5) más mángorlóegységet is tartalmaznak, vagy más mángorlóberendezésekhez is fel lehet használni, például kalanderekhez.

A fentiekben ismertetett kiviteli példában a 20 összegezőegység, a 21 összehasonlító egység, a 22 vizsgálati időtartam jeladó és a 23 névleges érték jeladó egy első áramköri egységet, a 25 vizsgálati időtartam jeladó, a 26 összegezőegység, a 26 összehasonlítóegység, valamint a 28 névleges érték jeladó egy második áramköri egységet képeznek, mely utóbbi az első áramköri egység után van kapcsolva. Az első áramköri egység után azonban további áramköri egységeket is lehet kapcsolni, amelyek egymással párhuzamosan és/vagy sorba vannak kapcsolva. A vizsgálati időtartamok és a névleges értékek előnyösen beállíthatók.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás mángorlóberendezés működtetéséhez, különösen teknősmángorlóberendezésekhez, ahol a mángorló legalább egy darab megmunkálási pályával rendelkezik, és az egyes megmunkálási pályákhoz egy-egy érzékelő jeladó van hozzárendelve, azzal jellemezve, hogy

- az egyes megmunkálási pályákon az egymást követő ruhadarabok közötti távolságokat időtartamokként érzékeljük, éspedig a mozgás irányában, az egyik ruhadarab hátulsó széle és az azt követő ruhadarab elülső széle között mérve;

- az összes érzékelt időtartamot egy első vizsgálati időtartam alatt összegezzük és az összeget egy előre meghatározható első összehasonlító értékkel összehasonlítjuk;

- egy második nagyobb vizsgálati időtartam alatt az ezen második vizsgálati időtartam alatt egymást követő első vizsgálati időtartamokból az egyes időket összegezzük, mely idők az egyes első vizsgálati időtartamok alatt a hozzájuk rendelt első összehasonlító érték elérésétől az ezen első vizsgálati időtatamok végéig tartanak és az összeget egy második előre meghatározható összehasonlító értékkel hasonlítjuk össze;

- végül minden első és/vagy második vizsgálati időtartam alatt az adott idők összegének a mindenkori első ill. második összehaosnlításí érték elérésekor megfelelő, a mángorlóberendezés energiafelhasználását befolyásoló kapcsolási műveleteket vezérelünk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a különböző kapcsolási műveleteket különböző második vizsgálati időtartamokhoz rendeljük hozzá.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egyes vizsgálati időtartamok végén az idők összegét töröljük és a megfelelő idöimpulzusok időtartamának összegezését elölről kezdjük.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ha nincs ni hada rab a mángorlóberendezésen, akkor üzemen kívül helyezzük.

186.579
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy egy darab második vizsgálati időtartamhoz több kapcsolási műveletet rendelünk hozzá.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy

- az első vizsgálati időtartam alatt az első összehasonlítási érték elérésekor a kezelőszemélyzet szá- ₄ _ mára információs jelet adunk kí; ·

- a következő vizsgálati időtartam alatt a következő összehasonlítási érték elérésekor a mángorlóberendezés fajlagos energiafelhasználását automatikusan befolyásoló műveleteket indítunk be;

- az utolsó vizsgálati időtartam összehasonlítási érté- g kének elérésekor a mángorlóberendezést üzemen kívül helyezzük.
7. Kapcsolási elrendezés az 1-6. igénypontok szerinti eljárás kivitelezéséhez, melyben az egyes megmunkálási pályákoz érzékelő jeladók vannak hozzá- 20 rendelve, azzal jellemezve, hogy az érzékelő jeladók (16, 17, 18) üzemmódváltó kapcsoló (19) bemenetéivel vannak összekötve, az üzemmódváltó kapcsoló (19) után legalább kettő darab kapcsolási egység van kapcsolva, ahol az egyes kapcsolási egységek egy-egy összegezöegységet (20, 26) annak 25 kimenetéhez egyik bemeneténél csatlakoztatott összehasonlító egységet (21,27), az összehasonlító egység (21,27) második bemenetére csatlakoztatott vizsgálati időtartam jeladót (22, 25), valamint harmadik bemenetére csatlakoztatott néleges érték jeladót (23, 28) foglanak magukba; az első kapcsolási egység összegezőegységének (20) kimenetére összehasonlító egység (32) van csatlakoztatva, amely a mángorlóberendezést kikapcsoló berendezéssel van összekötve.
8. A 7. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés 35 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üzemmódváltó kapcsoló (19) külső vezérlőbemenettel van ellátva.
9. A 7. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 40 mángorlóberendezést kikapcsoló berendezés külső vezérlőbemenettel van ellátva.