HU185935B - Process for sililizing organic materials with 1,1,1-trimethyl-n-bracket-trimethyl-silyl-bracket closed-silanamine in the presence of catalyty containing nitrogen - Google Patents

Process for sililizing organic materials with 1,1,1-trimethyl-n-bracket-trimethyl-silyl-bracket closed-silanamine in the presence of catalyty containing nitrogen Download PDF

Info

Publication number
HU185935B
HU185935B HU811958A HU195881A HU185935B HU 185935 B HU185935 B HU 185935B HU 811958 A HU811958 A HU 811958A HU 195881 A HU195881 A HU 195881A HU 185935 B HU185935 B HU 185935B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
mmol
trimethylsilyl
group
hexamethyldisilazane
methyl
Prior art date
Application number
HU811958A
Other languages
English (en)
Inventor
Cornelis A Bruynes
Theodorus K Jurriens
Original Assignee
Gist Brocades Nv
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from NL8003891A external-priority patent/NL8003891A/nl
Priority claimed from NL8005041A external-priority patent/NL8005041A/nl
Application filed by Gist Brocades Nv filed Critical Gist Brocades Nv
Publication of HU185935B publication Critical patent/HU185935B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07HSUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H23/00Compounds containing boron, silicon, or a metal, e.g. chelates, vitamin B12
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D499/00Heterocyclic compounds containing 4-thia-1-azabicyclo [3.2.0] heptane ring systems, i.e. compounds containing a ring system of the formula:, e.g. penicillins, penems; Such ring systems being further condensed, e.g. 2,3-condensed with an oxygen-, nitrogen- or sulfur-containing hetero ring
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F7/00Compounds containing elements of Groups 4 or 14 of the Periodic Table
    • C07F7/02Silicon compounds
    • C07F7/08Compounds having one or more C—Si linkages
    • C07F7/0801General processes
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F7/00Compounds containing elements of Groups 4 or 14 of the Periodic Table
    • C07F7/02Silicon compounds
    • C07F7/08Compounds having one or more C—Si linkages
    • C07F7/0898Compounds with a Si-S linkage
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F7/00Compounds containing elements of Groups 4 or 14 of the Periodic Table
    • C07F7/02Silicon compounds
    • C07F7/08Compounds having one or more C—Si linkages
    • C07F7/10Compounds having one or more C—Si linkages containing nitrogen having a Si-N linkage
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F7/00Compounds containing elements of Groups 4 or 14 of the Periodic Table
    • C07F7/02Silicon compounds
    • C07F7/08Compounds having one or more C—Si linkages
    • C07F7/18Compounds having one or more C—Si linkages as well as one or more C—O—Si linkages
    • C07F7/1804Compounds having Si-O-C linkages
    • C07F7/1872Preparation; Treatments not provided for in C07F7/20
    • C07F7/188Preparation; Treatments not provided for in C07F7/20 by reactions involving the formation of Si-O linkages
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F7/00Compounds containing elements of Groups 4 or 14 of the Periodic Table
    • C07F7/02Silicon compounds
    • C07F7/08Compounds having one or more C—Si linkages
    • C07F7/18Compounds having one or more C—Si linkages as well as one or more C—O—Si linkages
    • C07F7/1896Compounds having one or more Si-O-acyl linkages
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/06Phosphorus compounds without P—C bonds
    • C07F9/22Amides of acids of phosphorus
    • C07F9/24Esteramides
    • C07F9/2454Esteramides the amide moiety containing a substituent or a structure which is considered as characteristic
    • C07F9/2479Compounds containing the structure P(=X)n-N-acyl, P(=X)n-N-heteroatom, P(=X)n-N-CN (X = O, S, Se; n = 0, 1)
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07JSTEROIDS
    • C07J51/00Normal steroids with unmodified cyclopenta(a)hydrophenanthrene skeleton not provided for in groups C07J1/00 - C07J43/00

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Crystallography & Structural Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)

Description

A találmány tárgya javított eljárás egy vagy több aktív hidrogénatomot tartalmazó szerves vegyületek trimetilszililezésére hexametildiszilazánnal, és az eljárás lényege, hogy a trimetilszililezést 0,001-10 mól%
X—NH—Y általános képietű katalizátor jelenlétében végzik; a képletben X és Y azonos vagy eltérő, és mindkettő acil-, szulfonil- és foszforilcsoport közül kiválasztott elektronszívó csoport, vagy X elektronszívó csoport és Y hidrogénatom vagy trialkilszililcsoport, vagy X és Y a nitrogénatommal együtt gyűrűs rendszert képez.
185 935
A bejelentés tárgya javított eljárás szerves vegyületek trimetilszililezésére.
A preparatív szerves kémiában növekvő érdeklődés mutatkozik a trimetilszililesupoiiial reakcióképes csoportok védésére, valamint a fizikai tulajdon- ságok, így az illékonyság és oldhatóság módosítására történő felhasználásával kapcsolatban (pl. Cooper, Β. E., Chem. and Ind. 1978, 794).
Széles körben alkalmazott szililezöszerek például a trimetilklórszilán és a dimetildiklórszilán. Mivel a szililezési reakciók egyensúlyi reakciók, lényeges a reakcióban keletkezett hidrogénklorid mielőbbi eltávolítása annak érdekében, hogy a reakciót a termék keletkezésének irányába eltoljuk. Az egyensúlyt eltolhatjuk, ha egy megfelelő tercier amint adunk a reakcióelegyhez. Az amin a megfelelő ammóniumsó képződése közben reagál a hidrogénkloríddal, mely só általában rosszul oldódik a reakcióelegyben. Ezt az ammóniumsót általában el kell távolítani, hogy a terméket tisztítani tudjuk, ami egy megfelelő oldószer nagy mennyiségének alkalmazását teszi szükségessé. Mégis gyakran elkerülhetetlen, hogy az ammóniumsó nyomai a termékben maradjanak.
Más, gyakran alkalmazott szililezöszerek, például az N,O-bisz(trimetilszilil)-acetamid, N,N'-bisz(trimetilszilil)-karbamid, N-trimetilszilil-N,N'-difenílkarbamid, N-trimetíl-szililimidazol és trimetilszilildietilamin - mely vegyületeket gyakran a trimetilklórszilánból kiindulva állítanak elő - hátránya, hogy a szililezett terméket el kell választani a szililezőszer maradékától.
Egy másik, elterjedten alkalmazott szililezőszer a l,l,l-trimetil-N-(trimetilszilil)-szililamin (melyet triviális nevén hexametildiszilazánként ismernek; HMDS), és ennek az az előnye, hogy az egyetlen mellékterméke a gázhalmazállapotú és ezért könynyen eltávolítható ammónia. Emellett a HMDS aránylag olcsó reagens, ez a tulajdonsága az ipari folyamatok szempontjából vonzóvá teszi.
Azonban a HMDS egy fontos hátránnyal is rendelkezik, nevezetesen sok esetben lassan reagál és néhány esetben pedig egyáltalán nem reagál [ld. pl. Langer, S. H. és mtársai, J. Org. Chem. 23, 50 (1958)]. Következésképpen magas reakcióhőmérséklet és/vagy hosszú reakcióidő szükséges a szili,ezés teljessé tételéhez, ami a módszert kevésbé vonzóvá, és a hőérzékeny vegyületek esetében használhatatlanná teszi. Emellett gyakran a HMDS-t nagy feleslegben szükséges alkalmazni.
Ezért nagy figyelmet fordítottak a hexametildiszilazánnal történő szililezési reakciók katalízisére, hogy a reakcióhőmérsékletet csökkentsék és/vagy a reakcióidőt rövidítsék. A katalizátorra példaként a következő vegyületeket említhetjük; aminsók (pl. 2 507 882 számú német szövetségi köztársaság-beli nyilvánosságrahozott irat); trimetilklórszilán [pl. Langer, S. H. és mtsai,a J.a Org. CHem. 23, 50 (1958)]; szervetlen savak, így például kénsav [pl. Armitage D. A. és mtsai, Inorg. Synth. 75, 207 (1974)]; hidrogénklorid, foszforsav és ezek ammóniumsói (1. pl. a 7 613 342 számú holland szabadalmi leírást); Lewis-savak, így például bórtrifluorid és alumíniumtriklorid (1. a 76 13 342 számú holland szabadalmi leírást); bisz(trialkilszilil)-szulfát (1. pl.
a 2 649 536 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírást); (fluoralkil)-szulfonsavak (1. pl. a 2 557 936 számú német szövetségi köztársaságbeli s/..- adalmi leírást) és imidazol [1. pl. Harpp, D. N. és mtsai, J. Amer. Chem. Soc. 700, 1222 (1978)]. Azonban még ezekkel a katalizátorokkal is magas reakcióhőmérsékletre, hexametildiszilazán feleslegére és néha nagyon hosszú, 48 órát is elérő reakcióidőre van szükség ahhoz, hogy a kívánt szililszármazékot kielégítő hozammal kapjuk.
Meglepő módon állapíthattuk meg, hogy a szerves vegyületek számos csoportjának hexametildiszilazánnal történő szililezése jelentősen meggyorsítható bizonyos nitrogéntartalmú vegyületek katalizátorként történő alkalmazásával.
A találmány szerinti javított eljárás egy vagy több aktív hidrogénatomot tartalmazó szerves vegyületek hexametildiszilazánnal történő trimetilszi_n lilezésére vonatkozik, és az eljárás lényege, hogy 0,001 és 10 mól% közötti mennyiségű X—NH—Y általános képletü kalalizátor van jelen a reakcióelegyben -, mely képletben X és Y lehet azonos vagy különböző, s mindkettő elektronszívó csoport jelent, vagy X elektrcnszívó csoportot és Y hidro25 génatomot vagy egy trialkilszililcsoportot jelent, vagy X és Y együtt a nitrogénatommal gyűrűs rendszert képez
A fenti általános képletü katalizátorban megfelelő elektronszívó csoportok az acil-, szulfonil- és 30 foszforilcsoportok. Az elektronszívó csoportokkal kapcsolatban további részletek a következő irodalmi helyeken találhatók: Hammet, L. P., Physical Organic Chemistry (McGraw-Hill Book Company, New York, 1970) 347. oldaltól; és Roberts, J. D. és 35 Caseiro, M. C., Modern Organic Chemistry (Benjámin W. A. Inc., New York, 1967) 553. oldaltól.
A megfelelő elektronszívó csoportokat például a következő általános képletek szemléltetik:
R,—CO—, R,—SO240 Részletesebben X és Y a következő jelentésű: (A) Y hidrogénatom vagy az alki,részben 1-4 szénO ii atomos trialkilszililcsoport, X R5 — C- általános 45 képletü elektronszívó csoport, amelyben R5 hidrogénatom vagy a karbonilcsoport atomjával szomszédos szénatomon egy vagy több halogénatoinmal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport:
(Β) Y hidrogénatom vagy az alkilrés/ben 1-4 szén5θ atomos trialkilszililcsoport vagy —NR,R4 általános képletü csoport, amelyben R3 és R4 egymástól függetlenül hidrogénatom, az alkilrészben 1-4 szénatomos trialkilszililcsoport vagy 1-4 széna toO || s
mos alkilcsoport, és X R6— |j — általános kepletu O elektronszívó csoport, amelyben R6 adott esetben egy vagy több halogériatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, adott esetben egy vagy több halogénatommal, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal, 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy nitrocsoporttal szubsztituált fenil-, naftil- vagy bife65 nilcsoport közül kiválasztott 6-12 szénatomos aril-21
185 935 csoport, vagy R6 —NR3R4 általános képletű csoport, amelyben R3 és R4 az előzőekben megadott;
O
II (C) X és Y azonos vagy eltérő, és R7—C—, R7— O O
II 11'
S — és R7R8P— általános képletű csoportok köII o
zül kiválasztott elektronszívó csoport; a kéletekben R7 és R8 egymástól függetlenül adott esetben egy vagy több halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, adott esetben egy vagy több halogénatommal, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal, 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy nitrocsoporttal szubsztituált fenil-, naftil- és bifenilcsoport közül kiválasztott 6-12 szénatomos arilcsoport, 1-4 szénatomos alkoxiesoport, adott esetben halogénatommal, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal vagy nitrocsoporttal szubsztituált fenoxi-, naftoxi- és bifeniloxicsoport közül kiválasztott 6-12 szénatomos ariloxicsoport vagy — NR9R10 általános képletű csoport, amelyben R9 és R10 egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, vagy R9 hidrogénatom és R10 az alkilrészben 1-4 szénatomos trialkilszililcsoport; vagy X és Y együtt —A—Z—B— általános képletű, 5-9 gyűrűatomot tartalmazó gyűrűt alkotnak a nitrogénatommal együtt, amelyhez A és B kapcsolódik, és A jelentése 0 0 O
II II II —C— csoport, B —C—, —S02—, —S—, —C—
O O
II II —NH—C és —C(OCC6H5)==N— csoportok valamelyike és Z—CnH2ll— általános képletű alkiléncsoport, amelyben n értéke 1-4, vagy n értéke 2-4, ha B a gyűrűhöz csak egy gyűrűatommal járul hozzá, vagy Z—CnH2n_2— általános képletű alkiléncsoport, amelyben n értéke 2-4, vagy benzolvagy naftalingyűrűbe beépült etiléncsoport, és a gyűrűt alkotó csoportok egy vagy több halogénatommal vagy 1—4 szénatomos alkilcsoporttal lehetnek szubsztituálva.
A fenti általános képletű katalizátorok közül különösen előnyösek azok, amelyekben az elektronszívó csoportok a következő képletűek:
(I) Rs—CO—, ahol R5 dihalogénmetil- vagy trihalogénmetil-csoportot jelent;
(II) R6—S02—, ahol R6 jelentése metilcsoport, fenilcsoport, amely metilcsoporttal vagy klóratommal szubsztituált lehet, aminocsoport, dialkilaminocsoport vagy trialkilszililaminocsoport;
(III) R9R10PO—, ahol R9 és R10 jelentése metoxi-, etoxi- vagy propoxiesoport, vagy fenilcsoport, amely nitrocsoporttal vagy klóratommal szubsztituált lehet.
Hasonlóképpen, a nitrogénatommal gyűrűs rendszert képező különösen előnyös elektronszívó csoportok a következő képlettel rendelkeznek:
(I) —CO—Z—CO—, ahol Z etiléncsoportot, fenilén- vagy naftiléncsoportot jelent, melyek mindegyike adott esetben perhalogénezett;
(II) —CO—Z—SOX—, ahol x értéke 0 vagy 2, és Z feniléncsoportot jelent.
A jelen leírásban az alkil-, alkilén-, alkenilén- és alkoxiesoportok 1-4 szénatomosak.
A fenti definíciónak megfelelő és a kívánt katalitikus tulajdonságokkal rendelkező vegyületcsoportok például az amidok, szulfonamidok, gyűrűs vagy nyíltláncú imidek, gyűrűs vagy nyíltláncú szulfonimidek, szulfamidok, diszulfonamidok, acilfoszforamidátok, szulfonilfoszforamidátok és imidofoszfátok.
Alkalmas katalizátorok például a formamid, triklóracetamid, trifluoracetamid, ftálimid, szukcinimid, 3,3-dimetil-glutárimid, 3,4,5,6-tetraklórftálimid, 3,4,5,6-tetrabrómftálimid, 1,8-naftalimid, maleinimid, barbitursav, szacharin, N-trimetil-szilil-szacharin, kristályos N-nátrium-szacharin, N-benzoil-4-toluolszulfonamid, N-(2-metoxibenzoi I)-4-toluolszulfonamid, N -(1 -naftoil)-4-toluolszulfonamid, N-benzoilbenzolszulfonamid, N-(2metoxi-1 -naftoil)-4-toluolszulfonamid, N-(2-metoxi-l-naftoil)-metánszulfonamid, di-(4-toluol-szulfonil)-amin, dimetil-N(-triklóracetil)-foszforamidát, di-4-nitrofenil-N-(triklóra.cetil)-foszforamidát, di-4-nitrofenil-N(p-toluolszulfonil)-foszforamidát, diizopropil-N-(diklóracetil)-fo szforamidát, di-o-klórfenil-N-(4-klórfenilszulfonil)-foszforamidát, tetrafenil-imidodifoszfát, szulfamid, N,N-dimetil-szulfamid, N,N'-bisz(trimetilszilil)-szulfamid, 1,2-benzizotiazol-3(2H)-on és 4-benzoiloxi-l,2-dihidro-l-oxo-ftalazin.
Különösen előnyös katalizátorok a szacharin, di-4-nitrofc,iil-N-(triklóracetil)-foszforamidát, di-4-nitrofenil-N-(4-toluolszulfonil)-foszforamidát és a tetrafenilimidodifoszfát.
A reagáltatást szerves oldószer jelenlétében vagy anélkül végezhetjük 0 és 150 ’C közötti hőmérsékleten. Az oldószernek - ha van - közömbösnek kell lennie a reaktánsokkal és a reakciótermékekkel szemben, és előnyösen kevéssé vagy egyáltalán nem szabad oldania a reakció hőmérsékletén a reakcióban keletkezett ammóniát, mivel az egyensúly következtében a reakció sebessége lelassul a nagyobb ammónia koncentráció hatására. Alkalmas oldószerek az egyenes- vagy elágazó láncú vagy gyűrűs szénhidrogének, melyek egy vagy több halogénatommal szubsztituálva lehetnek, például hexán, ciklohexán, diklórmetán és kloroform; aromás szénhidrogének, például benzol, toluol és xilol; karbonsavak alkilészterei, például etilacetát és butilacetát; nitrilek, például acetonitril és benzonitril; dimetilformamid; dimetilszulfoxid vagy ezek elegye'·
Az egy vagy több hidroxil-, imino-, amino- vagy merkaptocsoportot tartalmazó szerves vegyületek a találmány szerinti módszerrel szililezhetők. Ilyen vegyületek az alkoholok, aminok, fenolok, tiofenolok, savak, amidok, szulfonamidok, tioamidok, foszforamidok, aminosavak, heterogyűrüs vegyületek, penicillánsav- és cefalosporánsav-származékok, hidrazinok, N-hidroxiszukcinimidek, hidroxilaminok, tiolok és enolizálható ketonok. Az egy vagy több hidroxil-, imino-, amino- vagy merkaptocsoportot tartalmazó vegyületcsoportok nagy száma miatt a fenti felsorolás nem tekintendő a találmány általános köre korlátozásának.
185 935
A találmány szerinti katalizátorokat használva, a hexametildiszilazán szililezőszerként történő alkalmazásának eredeti hátrányát, azaz a hosszú reakcióidőt és/vagy a magas reakcióhőmérsékletet és/vagy a szililezőszer nagy feleslegének használatát megszüntetjük. Most á szililezésí reakciókat rövid idő alatt, alacsony hőmérsékleten elvégezhetjük és a szililezőszer kis feleslege általában elegendő. Emellett ilyen reakciókörülmények között tisztább reakcióelegy keletkezik, ennek következtében tisztább reakcióterméket és sok esetbfcn magasabb hozamot kapunk. A találmány szerinti javított módszer másik előnye, hogy olyan vegyületek szililezését teszi lehetővé rövid idő alatt a találmány szerinti katalizátor dlkalmazásával, melyek hexametildiszilazánnal nem reagálnak. Ilyen vegyületek például a tercier alkoholok [(1. Lángét, S. H. és mtsai, J. Org. Chem. 23, 50 (Í958)], ftálimid [(ld. Harpp, D. N. és mtsai: J. Amer. dhem. Soc. 100, 1222(1978)] és a tiolok.
Továbbá, a találmány szerinti eljárást alkalmazva, a penicillánsav- és cefalosporánsav-származékok N,O-bisz(trimetilszilil)-származékai egyszerűen és kvantitatív hozammal előállíthatók. Ezek a származékok más módon csak nehezen állíthatók elő [(I. pl. Bortesi, F. és mtsai: J. Pharm. Sci. 66,1767 (1977)].
A jelen eljárás további előnye szililezett vegyületek előállítására történő alkalmazásakor abban rejlik - amennyiben olyana vegyületeket használunk szililezőszerként, mint például N-trimetil-szililimidazol, N,N'-bisz(trimetilszíIil)-karbamid stb. -, hogy ezek a vegyületek nincsenek ammóniumsókkal szennyezve; a sók jelenléte nem kívánatos mellékreakciókhoz vezethet, ha ezeket a szililezőszereket alkalmazzuk.
A találmány megvilágítására vegyük példaként a karbamid szililezését. A 76.13342 számú holland szabadalmi leírás szerint a karbamid szililezéséhez katalizátor nélkül 36 óra szükséges kb. 125 °C hőmérsékleten. Ha ammóniumkloridot alkalmazunk katalizátorként, még mindig 6 órára van szükség 118 °C-on (pl. a fentebb említett szabadalmi leírás
III. példája szerint). Azonban jelen találmány szerint, szacharin katalizátor jelenlétébena végezve a reakciót azt találtuk, hogy a teljes szililezés végbemeneteléhez 20 perc reakcióidő elegendő.
Másik példa a fenilhidrazin hexametildiszilazánnal történő szililezése. Katalizátor nélkül 12%-os hozamot kaptak 12 óra reakcióidő után 130 °C hőmérsékleten [Fessenden, R. és mtsai: J. Org. Chem. 26, 4638 (1961)]. Ammóniumklorid katalizátort használva 89%-os hozamot kaptak ugyanolyan reakciókörülmények között. Szacharin katalizátor jelenlétében csak 2,5 óra szükséges a szililezett termék ugyanilyen hozammal történő előállításához.
A hexametildiszilazán és tercier alkoholok reakciói - mely utóbbi vegyületekről ismert volt, hogy nem reagálnak hexametildiszilazánnal még trimetilklórszilán katalizátor jelenlétében sem [1. Langer,
S. H. és mtsai: J. Org. Chem. 23, 50 (1958)] - most gyorsan vagy nagyon gyorsan végbemennek a fentebb leírt katalizátorok hatására. Például a tercamilalkohol 3 óra alatt trimetilsziiiléterré alakul szacharin katalizátort alkalmazva, és a 2-metil-2-hexanol már 15 perc alatt 92%-os hozammal trimetilszililszármazékká alakul di-4-nitrofenil-N (4-toluolszulfonil)-foszforamidát katalizátor hatására. A ftálimid és a hexametildiszilazán reakciója is mutatja a találmán y szerinti katalizátorok alkalmazásának előnyeit. A ftálimid 'szililezése hexametildiszilazánnal imidazol katalizátor jelenlétében három napos forralást igényel [Harpp, D. N. és mtsai: J. Amer. Chem. Soc. 700, 1222 (1978)]. Mi úgy találtuk, hogy a ftálimid szacharinnal katalizált hexametildiszilazánnal végzett szililezésí reakciója
1,5 óra alatt teljes és lényegeseit magasabb hozamot eredményez.
A találmány szerinti javított eljárás továbbá lehetőséget nyújt olyan szerves vegyületek trimetilszilil-származékainak előállítására, mélyek az irodalomban eddig leírt módszerekkel rifem voltak szililezhetők. Ez különösen bizonyos szerves tiolokra vonatkozik.
Következésképpen a találmány további tárgya eljárás maximálisan telítetlen, egy vagy több nitrogénatomot és adott esetben egy kénatomot, de legalább egy nitrogénatomot tartalmazó, öt- vagy hattagú heterociklusos vegyületek (I) általános képletű trimetil-szilil-tioétereirek előállítására. A képletben n értéke 0 vagy 1, és a gyűrű egy további kettős kötést tartalmaz, ha n értéke 0, és két további kettős kötést, ha n értéke 1, Q2 és Q4 telítetlen nitrogénatoma vagy adott esetben szubsztituált telítetlen szénatom, Qi és Q3 kénatom, adott esetben szubsztituált telítetlen szénatom, telítetlen nitrogénatom vagy adott esetben szubsztituált telített nitrogénatom, R' és/vagy a telítetlen szénatom szubsztituense legfeljebb három kevés szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport, kevés szénatomos alkilaminocsoport, trimetil-szilil-(kevés szénatomos)alkil-amino-csoport vagy trimetil-szililoxi-karbonil-metilcsoport, és a telített nitrogénatom szubsztituense kevés szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport, trimetil-szililcsoport vagy trimetil-szililoxi-karbonil-metilcsoport.
Az eljárás szerint (II) általános képletű tiolt - n, R.', Qi, Q2, Q3 és Q4 a fenti, de nem tartalmaza trimetil-szililcsoportot - az előzőekben meghatározott katalizátor jelenlétében trimetilszililezünk.
A trimetilszililezett tiolok hasznos intermedierek értékes vegyületek új módszerrel történő szintézisében. Ilyen értékes vegyü letek például a gyógyászati hatással rendelkező 3'-tio-szubsztituált cefalosporinok vagy azok intermedierjei. Ezek előállítása úgy történik, hogy a trimetilszililezett tiolt a megfelelő cefalosporin 3'-halogén-származékával reagáltatjuk. Az ilyen cefalosporinok ezen új módszerrel történő előállítását a 80 05041 számú nyilvánosságra hozott holland szabadalmi bejelentésben írjuk le. A trimetilszililtio-vegyületek más alkalmazását például Mukaiyama és munkatársai (Chem. Lett. 187,1974 és Chem. Lett. 1013,1974) és Evans és munkatársai [J. Amer. Chem. Soc., 99, 5009 (1977)] írták le.
A fentebb említett heterociklusos csoport lehet például 1,3,4-tiadiazolil-csoport, 1,2,4-triazolilcsoport, 1,2,3,4-tetrazolilcsoport, 1,2,3-triazolilcsoport, imidazolil- vagy pirimidilcsoport, amely me-41
185 935 til-, fenil-, metilamino-, trimetilszilil- vagy trimetilszililoxi-karbonilmetil-csoporttal lehet szubsztituálva. A fenti képletnek megfelelő vegyületek például az (5-metil-l,3,4-tiadiazol-2-tio)-trimetilszilán,
-metil-5-trimetilszilil-tiotetrazol, 1 -trimetilszilil-5t rimeti Iszilil ti ο-1,2,3-triazol, 1 -metil-2-(trimetilszililtio)-imidazol, l-trimetilsziIíl-3-trimetilsziliItio1 Η-1,2,4-triazol, 1 -fenil- 5 - tri metil szi liltio-1Htetrazol, 4,6-dimetil-2-(trimetilszililtio)-pirimidin, 2-metilamino-5-trimetilszilik j-l,3,4-tiadiazol, trimetilszilil-5-trimetilszililtio-lH-tetrazolil-l -acetát, trimetilszilil-5-trimetilszililtio-1,3,4-tiadiazolil-2-acetát.
A találmány további tárgyát képezik a következő új vegyületek előállítása: trimetilszilil-7-fenilacetamido-3-( 1 -metil-1 H-tetrazolil-1 -tio)-metil-3-cefem-4-karboxilát-l-oxid, N,O-bisz(trimetilszilib-7-fenil-acetamido-3-( 1 Η-1,2,3-triazolil-5-tio)-metil-3-cefem-4-karbonsav-1 -oxid, trimetílszilil-7-trímeti]szililamino-3-(5-metil-1,3,4- tiadiazolil -2)-tiometi 1-3-cefem-4-karboxilát, trimetílszilil-7-trimetiIszililamino-3-( 1 -trimetilszilil-1 H-l ,2,3-triazolil-5)-tiometil-3-cefem-4-karboxilát, trimetilszilil-7-trimetilszililamino-3-(l-metil-lH-tetrazolil-5)-tiometil-3-cefem-4-karboxilát, trimetilszilil-7-fenilacetamido-3-( 1 -metil-1 H-tetrazolil-5-tio)-metil-3-cefem-4-karboxilát, trimetilszilil-7-fenilacetamido-3-(l-trimetilszilil- 1 Η-1,2,3-triazolil-5-tio)-metil-3-cefem-4-karboxilát. Ezek a vegyületek értékes intermedierek a gyógyászati hatással rendelkező cefalosporinok szintézisében.
A szakember számára világos, hogy a katalizátort eredeti formájában is a reakcióelegyhez adhatjuk, de alkalmazhatjuk maszkírozott, például szililezett származéka formájában, vagy nátriumsójaként, vagy bármely más származéka formájában, amely a reakcióelegyben az előbb említett katalizátor vegyületté bomlik.
A következő példák a találmány szerinti eljárás további bemutatására szolgálnak anélkül, hogy a találmányt ezen vegyületek alkalmazására korlátoznák.
1. példa /- Trimetilszililoxi-dodekán előállítása
A) 18,6 g (0,1 mól) 1-dodekanolhoz 90 mg (0,5 mmól) szacharint adunk és az elegyet 130 °C-ra melegítjük. 15,6 ml (0,075 mól) hexametildiszilazánt adunk hozzá 8 perc alatt. A reakcióban keletkezett ammóniát száraz nitrogénárammal vízbe vezetjük és 1 n sósavval titráljuk. A számított mennyiségű ammónia a hexametildiszilazán adagolásától számított 15 perc alatt fejlődik. Aa forralást további 10 percig folytatjuk, a hexametildiszilazán feleslegét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a maradékot vákuumdesztilláljuk, így 25,42 g (98,5%) 1-trimetilszililoxi-dodekánt kapunk, melynek forráspontja 120 °C/0,5 Hgmm; ηθ 1.4268.
B) 9,3 g 1-dodekanol (50 mmól) és 51 mg (0,27 mmól) szacharin 50 ml diklórmetánnal készült és forrásban lévő elegyéhez 7,8 mg (38 mmól) hexametildiszilazánt adunk. Az 1A példában leírt módszerrel megállapítható, hogy a számított menynyiségű ammónia fejlődéséhez 1 óra volt szükséges.
C) 9,30 g (50 mmól) l-docíekanol és 70 mg (0,25 mmól) dimetil-N-triklóracetílfoszforamidát 50 ml diklórmetánnal készült oldatát forrásig melegítjük, és 7,8 ml (37,5 mmól) hexametildiszilazánt csepegtetünk hozzá gyorsan egy nyomáskiegyenlítő csepegtetőtölcsér segítségével. 75 perc alatt fejlődik a reakcióban a számított mennyiségű ammónia.
D) A reakciót az IC-példában leírtak szerint végezzük, de katalizátorként 121 mg (0,25 mmól) di-4-nitrofenil-N-triklóracetil-foszforamidátot alkalmazunk. A reakció 40 perc alatt teljesen végbemegy.
E) 121 mg (0,25 mmól) di-4-nitrofenil-N-4-toluolszulfonil-foszibramidát katalizátort alkalmazunk, a reakcióidő 60 perc.
2. példa
TrimetilszUiloxi-eiklohexán előállítása Az 1A példában leirt módszer szerint 15,0 g (0,15 mól) cíklohexanolt 23,4 ml (0,112 mól) hexametildiszilazánnal szililezünk, melyet 5 percig adagolunk. A szililezést 137 mg {0,75 mmól) szacharinnal katalizáljuk. 18 perc alatt számított mennyiségű ammónia fejlődik. A forralást további 10 percig folytatjuk, a hexametildiszilazán feleslegét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a maradékot vákuumdesztilláljuk, így 22,01 g (85,3%) trimetilszililoxi-ciklohexánt kapunk; fp. 53-55 °C/12 Elgmm; ηθ 1,4281.
3. példa
2-Trimetilszililoxi-2-metilbután előállítása
17,6 g (0,20 mól) 2-metil-2-butanoI (terc-amilalkohol) és 0,18 g (1 mmól) szacharin forrásban levő elegyéhez 21,9 ml (0,105 mól) hexametildiszilazánt adunk. A szililezés előrehaladását az 1A példában leírtak szerint követjük. 18 perc alatt a számított mennyiségű ammónia 50%-a képződik. A forralást 3,25 órán át folytatjuk, mialatt a számított ammónia 98%-a szabadul fel. Az elegyet légköri nyomáson desztilláljuk és 22 ,75 g (71%) tiszta 2-trimetilszililoxi-2-metilbutánt kapunk, amely 129-130 ’C között forr; n“ 1,3980. A 125-129 ’C között forró 3,69 g előpárlat (ηθ 1,3974) az NMR analízis alapján 88% cím szerinti vegyületet tartalmaz.
4. példa béta Trimetilszililoxi 4 androszten-3-on előállítása
577 mg (2,0 mmól) 17-bétahidroxi-4-androszten-3-on és 1,8 mg (0,01 mmól) szacharin 10 ml diklórmetánnal készült szuszpenziójához forrás közben 246 mg (1,5 mmól) hexametildiszilazánt adunk. A reakció előrehaladását 60 F254 jelű, Merck gyártmányú kovasavgél adszorbensen vékonyrétegkromatográfiásan követjük toiuol és aceton 9:1 arányú elegyét alkalmazva eluensként. 2 órás forra-5185 935 lás után már nincs kiindulási anyag az elegyben és egy új tennék keletkezett. NMR-spektroszkópiás módszerrel megállapítható, hogy az oldószer vákuumban történő elpárologtatása utánfa kvantitatív hozammal kapott termék tiszta 17-béta-trimetilszililoxi-4-androszten-3-on.
A termék olvadáspontja 126-128 °C (bomlik).
5. példa
1-Trimetilszililoxi-2-propén előállítása ml pentánhoz 24,28 g (0,418 mól) allilalkoholt és 0,36 g (2 rnmól) szacharint adunk, és az elegyet forraljuk, majd 7 perc alatt 51 ml (0,25 mól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. A fejlődött ammónia titrálásával megállapítható, hogy 1,5 óra alatt a számított mennyiségű termék keletkezik. Az elegyet normál nyomáson desztillálva 46,1 g (85%) I-trimetilszililoxi-2-propént kapunk; fp. 97—100 °C; n25 1,3943.
6. példa
Penta(trimetilszilil)-fruktóz előállítása
7,20 g (40 mmól) fruktóz, 0,07 g (0,4 mmól) szacharin, 24 ml kloroform és 8 ml piridin forrásban lévő elegyéhez 42 ml (0,20 mól) hexametildiszilazánt adunk cseppenként, 8 perc alatti A képződött ammóniát vízben fogjuk fel, és 1 n kénsavval titráljuk. 1 órás forralás alatt 0,10 mól ammónia fejlődik. A forralást még egy félórán át folytatjuk, majd az oldószerekét normál nyomáson ledesztilláljuk és a maradékot vákuumban desztilláljuk, így 19,63 g (90,9%) penta(trimetilszilil)-fruktózt kapunk; fp. 138-142 °C/0,5 Hgmm; ηθ 1,4306.
7. példa
1-Trimetilsziliíoxi-hexán előállítása
A) 5,10 g (50 mmól) 1-hexanolt 0,37 g (2,5 mmól) ftálimiddel elkeverünk, és olajfürdőn 130 °C-ra melegítjük az elegyet. 7,8 ml (37,5 mmól)
I hexametildiszilazánt adunk hozzá és a képződött ammóniát vízben abszorbeáljuk és 1 n kénsavval titráljuk. 130 perc alatt a számított mennyiségű 25 mmól ammónia fejlődik.
B) A kísérletet 2,5 mmól 3,4,5,6-tetraklórftálimid katalizátorral ismételjük meg. A számított mennyiségű ammónia 70 perc alatt keletkezik.
C) A kísérletet 2,5 mmól 3,4,5,6-tetrabrómftálimid katalizátorral is megismétéljük. A számított menynyiségű ammónia fejlődéséhez 20 perc volt szükséges.
D) Egy kísérletet katalizátor nélkül is elvégzőnk, és a számított mennyiségű ammónia 205 perces fórra-} lás során képződik. ?
E) 5,10 g (50 mmól) 1-hexanolt a következő táblázatban említett katalizátorokkal keverjük, az elegyet olajfürdőn 130 °C-ra melegítjük, és 7,8 ml (37,5 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. Azt az időt mérjük, mely alatt az ammónia elméleti mennyiségének a fele képződik. A további részleteket a táblázat tartalmazza.
Katalizátor A katalizá- tor mennyisége (mól%) t(perc)
nincs 22
szukcinimid 5,0 18
3,3-dimetilglutárimid 5,0 16
maleinimid 5,0 9
1,8-naftálimid 5,0 8
1,2-benzizotiazoI-3(2H)-on 5,0 9
4-benzoiloxi-l ,2-dihidro-1 -o so-ftalazin 5,0 7
3,4,5,6-tetrabrómftalamid 2,0 4
3,4,5,6-tetraklórftálimid 2,0 4
barbitursav 2,0 12
dimetil-N-triklóracetil-foszforamidát 0,1 7
szacharin 0,5 4
di-4-nitrofenil-N-triklóracetil-foszforami-
dát 0,1 1,5
di-4-nitrofenil-N-4-toIuoIszulfoniI-fosz-
foramidát 0,1 1,5
di-4-nitrofenil-N-triklöracetil-foszforami-
dát 0,01 3
di-4-nitrofenil-N-4-toluolszulfonil-foszfor
amidát 0,001 6
tetrafenil-imidodifoszfát 0,1 1
tetrafenil-imidodifoszfát 0,001 13
8. példa (2-Metil-2~hexoxi)-trimetiszilán előállítása
5,80 g (50 mmól) 2-metil-2-hexanol és 25 mg (0,05 mmól) di-4-nitrofenil-N-4-toluolszulfonil-foszforamidát elegyét olajfürdőre helyezzük és 140 °C-ra melegítjük, és 7,8 ml (37,5 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. A forralástól számított 15 perc alatt a szám ított mennyiségű ammónia keletkezik. Az elegyet vákuumdesztillálva 8,66 g (92%) (2-metil-2-hexoxij-trimetilsziIánt kapunk; fp. 54-60 “C/18 Hgmm; n2D' 1,4074.
9. példa ’ A hexametildiszilazán és víz reakciója 740 mg (41 mmól) viz és 21,4 mg (0,12 mmól) szacharin forrásban lévő oldatához 15 ml száraz acetonitrittel készült 12,5 ml (60 mmól) hexametildiszilazánt adunk cseppenként 5 perc alatt. A képződött ammóniát száraz nitrogénáram segítségével vízbe vezetjük, és 1 n kénsavval titráljuk. Már az adagolás 4. perce után az ammónia számított mennyiségének 50%-a felszabadul. 35 perc után már nem fejlődik több ammónia és a számított mennyiség abszorbeálod ik.
10. példa
N- Trimetilszüil-p-toluidin előállítása
17,25 g (0,16 mól) p-toluidin és 0,15 g (0,8 mmól) szacharin elegyét olajfürdőn 130 “C-ra melegítjük, majd 25 ml (0,12 mól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. Áas reakcióban keletkezett ammónia menynyisége 2 órás forralás után azonos a számítottal. A forralást még egy fél óra hosszat folytatjuk, majd a reakcióelegyet vákuumdesztilláljuk, így 24,0 g (83%) N-trimetilszilil-p-toluidint kapunk; fp. 98-102 “C/12-13 Hgmm.
185 935 //. példa
Fenoxi-trimetilszilán előállítása g (0,2 mmól) fenol és 80 mg (0,4 mmól) szacharin 15 ml diklórmetánnal készült, forrásban lévő oldatához 31 ml (0,15 mmól) hexametil-diszilazánt adunk cseppenként. 25 perc alatt felszabadul a számított mennyiségű ammónia, amit a korábban leírt titrálás segítségével állapítunk meg. A frakcionált desztilláció eredményeként 3 í,6 g (95%) fenoxi(trimetil)szilánt kapunk; fp. 62-63 ’C/12 Hgmm; n2D5 1,4731.
12. példa o-Trimetilszililoxi-toluol előállítása
10,80 g (0,1 mól), o-krezolt 30 ml diklórmetánban oldunk. 90 mg (0,5 mmól) szacharint adunk hozzá, az elegyet forrásig melgítjük és 15,6 ml (0,075 mól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. A számított mennyiségű ammónia felszabadulásához 30 perc szükséges. Az oldószer és a hexametildiszilazán feleslegének ledesztillálása után a maradékot vákuumdesztilláljuk és 16,91 g (93,9%) otrimetilszililoxi-toluolt kapunk; fp. 46-53 ’C/ 0,5-0,7 Hgmm; ηθ 1,4756.
Egy párhuzamos kísérletben, melyet szacharin nélkül végeztünk, a számított mennyiségű ammónia
3,75 órás forralás alatt képződött.
13. példa (2,6-di~szek-Butilfenoxi)-trimetilszilán előállítása
10,4 g (50 mmól) 2,6-di-szek-butilfenol, 23 mg (0,05 mmól) di-4-nitrofenil-N-triklóracetil-foszforamidát és 20 ml kloroform forrásban lévő elegyéhez 7,8 ml (37,5 mmól) hexametildiszilazánt adunk. Az ammóniafejlödés 3,5 órás forralás után megszűnik. A kloroformot csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a maradékot frakcionáljuk, 12,64 g (90%) cím szerinti vegyületet kapunk; fp. 86-90 °C/0,4 Hgmm; n“ 1,4812.
14. példa \
Trimetil-(feniltio)-szilán előállítása ‘ Aj 16,0 g (0,145 mól) tiofenol és 135 mg (0,75 mmól) szacharint 25 ml kloroformmal készült, forrásban lévő oldatához 23,4 ml (0,11 mól) hexametildiszilazánt adunk 10 perc alatt. A reakció során keletkezett ammónia titrálása azt mutatja, hogy a szililezés 2,66 órás forralás során válik teljessé. Az oldószert és a hexametildiszilazán feleslegét ledesztilláljuk csökkentett nyomáson és a maradékot frakcionáljuk, így 24,4 g (92,1%) trimetil(feniltioj-szilánt kapunk; fp. 92-95 C/12-13 Hgmm; n” 1,5270.
B) 17,4 g (0,158 mól) tiofenol, 135 mg (0,75 mmól) szacharin és 24,7 ml (0,12 mól) hexametildiszilazán elegyét 2 óra hosszat forraljuk. Az elegyet desztilláljuk és 23,9 g (83%) trimetil-(feniltio)-szilánt kapunk; fp. 88-90 °C/12 Hgmm; ng 1,5308.
15. példa (5-Metil-l ,3,4-tiadiazolil-2-tio)-trimetilszilán 5 előállítása
13,2 g (0,1 mól) 2-merkapto-5-metil-l,3,4-tiadiazol és 92 mg (0,5 mmól) szacharin 25 ml toluollal , készült oldatát forrásig melegítjük és 15,6 ml (0,75 mól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. A reakció |Q során keletkezett ammónia titrálásával megállapítható, hogy a reakció 30 perces forralás után teljesen végbemegy. A toluolt légköri nyomáson ledesztilláljuk és a maradékot vákuumban desztilláljuk. így 18,63 g (91,3%) (5-metil-l,3,4-tiadiazolil-2-tio)-trimetilszilánt kapunk; fp. 150—152 “C/15 Hgmm. A desztillátum megszilárdul, olvadáspontja 67-69 °C. NMR-spektrum [60 MHz; széntetraklorid, tetrametilszilán (delta = 0) belső standard]: két szinglett 0,56-nál és 2,42-nél, az integrációs arány
16. példa
-Metil-5-trimetilszili!tio-tetrazol előállítása 0,582 g (5,0 mmól) 5-merkapto-l-metiltetrazolt és 5 ,0 mg (0,03 mmól) szacharint 12 ml etilacetát és 25 ml diklórmetán elegyében oldunk. Az elegyet forraljuk és 1,26 ml (5,5 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. 1 órás forralás után az ammóniafejlődés megszűnik. Az illékony anyagot váku30 umban lepárolva 0,94 g l-metil-5-trimetilszililtio-tetrazolt kapunk. NMR-spektrum (CC14 j 2 szinglett 0,61 és 3,79 ppm-nél, az integrációs arány 3:1.
17. példa
-Trimetilszilil-5-trimetilszililtio~l ,2,3-triazol előállítása
0,49 g (4,86 mmól) 5-merkapto-l,2,3-(lH)-tria40 zol, 5 mg (0,027 mmól) szacharin, 10 ml etilacetát és 15 ml diklórmetán elegyét forrásig melegítjük és 1,52 ml (7,3 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. A fejlődött ammóniát 1 n kénsawal az 1A példában leirt módon titráljuk és megállapítható, hogy 30 perces forralás alatt 2 mól-ekvivalens ammónia fejlődik. Az illékony anyagokat vákuumban lepároljuk és a maradék (1,19 g; 96%) NMR-spektrumát széntetrakloridos oldatban felvesszük; delta: 0,31 (9H); 0,48 ,(9H); 7,46 (1H).
18. példa l~MetH-2-(trimetilszililtio)-imidazol előállítása ,55 1,14 g (10 mmól) l-metil-2-merkapto-imidazol, j 18 mg (0,1 mmól) szacharin és 20 ml toluol elegyét í forrásig melegítjük, mialatt nitrogénáramot veze.) tünk keresztül az oldaton és 1,5 ml (7,2 mmól) ί hexametildiszilazánt adunk hozzá. A képződött 60 ammóniát vízbe vezetjük a nitrogénáram segítségével. 1 n képsavval végezve a titrálást megállapítható, hogy a számított mennyiségű ammónia 40 perc alatt felszabadul. Az elegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk és a maradékot szobahőmérsék65 létén, vákuumban szárítjuk, így 1,78 g (95%) 1-me7
185 935 til-2(trimetilszililtio)-imidazolt kapunk, mely 49-52 °C-on olvad.
’H NMR-spektrum(CCl4): 0,55 (s, 9H); 3,49 (s, 3H); 6,48 (d, IH, J = 2Hz); 6,69 (d, IH, J = 2Hz).
19. példa l-Trimetilszilil-3-trimetilszililtio-lH~l,2,4-triazol előállítása
9,70 g (96 mmól) 3-merkapto-lH-l,2,4-triazol és 100 mg (0,25 mmól) di-4-nitrofenil-N-(4-toluolszulfonil)-foszforamidát 200 ml diklórmetánnal készült szuszpenziójához, melyet forrásig melegítünk, és amelyen keresztül száraz nitrogénáramot vezetünk, 29,2 ml (0,14 mmól) hexametildiszilazánt adunk gyorsan csepegtetve. A képződött ammóniát a nitrogénáram segítségével vízbe vezetjük. 1 n kénsavval titrálva megállapítható, hogy 1,25 órán belül a számított mennyiségű (96 mmól) ammónia fejlődik. A forralást 0,5 órán át folytatjuk és a tiszta, színtelen oldatot szárazra pároljuk forgó filmbepárlóban, így 23,1 g (98%) 1 -trimetilszilil-3-trimetilszililtio-lH-l,2,4-triazolt kapunk, mely 90-94 ’C-on olvad.
’H NMR-spektrum (CC14): 0,52 (s, 9H); 0,55 (s, 9H); 7,52 (s, IH).
20. példa l-Fenil-5-trimetilszililtio-lH-tetrazol előállítása A 19. példában leírtak szerint 1,78 g (10 mmól) l-fenil-5-merkapto-lH-tetrazolt 50 ml 1,2-diklóretánnal készült oldatban 2,60 ml (12,4 mmól) hexametildiszilazánnal 5 mg szacharin katalizátor jelenlétében szililezünk. A számított mennyiségű ammóniát 20 perc alatt összegyűjtjük. A forralást még 10 percig folytatjuk és aztán az elegyet szárazra pároljuk és a maradékot szárítjuk. így 2,58 g (103%) l-fenil-5-trimetilszililtio-lH-tetrazolt· ka púnk, mely 67-68 °C-on olvad.
Ή NMR-spektruma (CC14): 0,68 (s, 9H), 7,38-7,64 (m, 3H); 7,91-8,17 (m, 2H).
21. példa
Trimetilszilil-(4-klörfeniltio)-szilán előállítása 14,50 mg (0,10 mól) 4-klórtiofenol és 45 mg (0,25 mmól) szacharin elegyét Claisen lombikban, olajfürdőn 120 ’C-ra melegítjük, mialatt száraz nitrogénáramot vezetünk át az elegy felett. 20,8 ml (0,10 mól) hexametildiszilazánt adunk gyorsan, eseppenként a keverékhez. Eközben csapadék vált ki, mely 10 perces melegítés után ismét eltűnik. A reakció előrehaladását oly módon követjük, hogy a képződött ammóniát a nitrogénáram segítségével vízbe vezetjük és 1 n kénsavval titráljuk. A számított mennyiségű ammónia felszabadulásához 40 perc szükséges. Aa terméket csökkentett nyomáson végzett desztillációval különítjük el, így
19,81 g (91,5%) trimetilszilil-(4-klórfeniltio)-szilánt kapunk; fp. 82-84 ’C/2,0 Hgmm.
22. példa
Trimetil- (4-metilfeniltio) -szilán előállítása
A) A 21. példában leírt eljárás szerint 14,70 g (118 mmól) 4-metiltiofenolt 25 ml (120 mmól) hexametildiszilazánnal szililezünk 40 mg (0,08 mmól) tetrafenilimidodifoszfát katalizátor jelenlétében. A szililezés 1 óra alatt teljesena végbemegy. A terméket vákuumdesztillációval különítjük el, így 22,16 g (95,4%) trimetil-(4-metilfeniltio)-szilánt kapunk; fp. 80,5-82,0 ’C/2,5 Hgmm.
B) Egy másik kísérlet során 11,35 g (91,5 mmól)
4-metiltiofenolt és 20,8 ml (100 mmól) hexametildiszilazánt használtunk, katalizátorként pedig 200 mg (0,42 mmól) tetrafenilimidodifoszfátot. Ilyen mennyiségű katalizátor jelenlétében a reakció már 30 perc alatt teljesen végbemegy. Desztillációval 84% trimetil-(4-metilfeniltio)-szilánt különítünk el; fp. 79-81 °C/2,5 Hgmm.
23. példa
4,6-Dimetil-2-(trimetilszililtio)-pirimidin előállítása
0,70 g (5,0 mmól) 4,6-dimetil-2-merkaptopirimidin, 10 mg (0,02 mmól) tetrafenilimidodifoszfát és 25 ml toluol elegyét forrásig melegítjük, majd 1,0 ml (4,8 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. A 19. példában leírt módon állapítjuk meg, hogy 1,5 órás forralás során képződik az ammónia számított mennyisége. Az elegyet szárazra pároljuk, és a maradékot szárítjuk, így 1,08 g (102%)
4,6-dimetil-2-(trimetilszililtio)-pirimidint kapunk. ’H NMR-spektruir.(CCl4): 0,43 (s, 9H); 2,32 (s, 6H); 6,63 (s, IH).
24. példa
2-Metilammo-5-irimetilszililtio-l ,3,4-tiadiazol előállítása
298 mg (2,03 mmól) 2-metilamino-5-merkapto-1,3,4-tiadiazol és 2 mg (0,004 mmól) tetrafenilimidodifoszfát 10 ml etilacetáttal készült oldatához forrás közben 0,42 ml (2,0 mmól) hexametildiszilazánt adunk. A 19. példában leírt eljárás szerint megállapítjuk, hogy az ammóniafejlődés 0,5 órás forralás után befejeződik. Ekkorra 1 mmól ammónia szabadul fel. A forralást további fél órán át folytatjuk és akkor az oldószert és az illékony anyagokat forgó filmbep árlóban eltávolítjuk, így 434 mg (97%) 2-metailamino-5-trimetilszililtio-1,3,4-tiadiazolt kapunk, mely 80-82 ’C-on olvad. ’H NMR-spektrum (CC14): 0,60 (s, 9H); 2,90 (d, 3H, J = 5,5 Hz): 5,85 (q, IH, J = 5,5 Hz).
25. példa
Trimetil- (4-brómfeniltio) -szilán előállítása A 21. példában leírt módon 10,82 g (57,2 mmól)
4-bróm-tiofenolt 8,9 ml (42,6 mmól) hexametildiszilazánnal szililezünk 25 mg (0,05 mmól) di-4-nitrofenil-N-(4-toluolszulfonil)-foszforamidát ka-81
185 935 talizátor jelenlétében. 15 perces forralás szükséges a számított mennyiségű ammónia képződéséhez. Vákuumban végzett frakciónál ássál 13,16 g (88,4%) trin.etil-(4-brómfeniltio)-szilánt különítünk el; fp. 87-88 ’C/0,8 Hgmm; n2D5 1,5652.
26. példa
Trimetil- (3,4-diklórfeniltio) -szilán előállítása A 21. példában leírt módon 8,45 mg (47,2 mmól)
3,4-diklórtiofenolt 7,40 ml (35,4 mmól) hexametildiszilazánnal szílilezünk 22 mg (0,045 mmól) tetrafenilimidodifoszfát katalizátor jelenlétében. A számított mennyiségű ammónia képződéséhez 35 perc szükséges. Csökkentett nyomáson végzett frakcionálással 11,28 g (95,3%) trimetil-(3,4-diklórfeniltio)-szilánt kapunk; fp. 96-97 °C/0,8 Hgmm; n;,5 1,5600.
27. példa
Trimetilszilil-5-trimetilszililtio-l H-teírazolil-1-acetát előállítása
318 mg (2,0 mmól) 5-merkapto-lH-tetrazolil-l-ecetsav, 5,5 mg (0,03 mmól) szacharin és 25 ml toluol forrásban lévő elegyéhez 0,6 ml (2,9 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 2 órás forralás után az ammóniafejlődés megszűnik. Ekkorra 2 mmól ammónia képződik. Az elegyet vákuumban szárazra pároljuk és 0,60 g (100%) trimetilszilil-5-trimetiIszililtio-lH-tetrazolil-l-acetátot kapunk viszkózus olaj formájában.
>H NMR-spektrum (CC14): 0,29 (s, 9H); 0,65 (s, 9H); 4,87 (s, 2H).
28. példa
TrimetilsziIil-5-trimetilszililiio-l ,3,4-tiadiazolil-2-acetát előállítása
0,44 g (2,5 mmól) 5-merkapto-l,3,4-tiadiazolil-2-ecetsav, 5,0 mg (0,025 mmól) szacharin és 30 ml diklórmetán forrásban lévő elegyéhez 0,9 ml (4,3 mmól) hexametildiszilazánt átkunk. A számított mennyiségű ammónia képződéséhez (2,5 mmól) 1,5 órás forralás szükséges. Ezután az elegyet szárazra pároljuk és a maradékot vákuumban szárítjuk, így 0,80 g (100%) trimetilszilil-5-trimetilszililtio-l,3,4-tiadiazolil-2-acetátot kapunk, mely 45-49 °C-on olvad.
Ή NMR-spektrum (CC14): 0,33 (s, 9H); 0,60 (s, 9H); 3,73 (s, 2H).
29. példa
Trimetilszililbenzoát előállítása A) 12,2 g (0,1 mól) benzoesav és 90 mg (0,5 mmól) szacharin 30 ml diklórmetánnal készült forrásban lévő oldatához 15,6 ml (0,075 mól) hexametildiszilazánt adunk 5 perc alatt. A képződött ammónia titrálásával megállapítható, hogy a hexametildiszilazán adagolásától számított 40 perc alatt a számítóit mennyiség keletkezett. Az oldószert légköri nyomáson ledesztilláljuk és a maradékot vákuumban desztillálva 17,80 g (91,7%) trimetilsziliiben5 zoátot kapunk; fp. 102-104 °C/13 Hgmm; n;’
1,4837.
A katalizátor nélkül végzett kísérletben 2,25 órás . forralás szükséges az ammónia számított mennyiségének keletkezéséhez. Mindkét esetben sűrű csapa1Q dék képződött a hexametildiszilazán hozzáadására, mely a szililezés előrehaladása közben eltűnt.
B) A fenti kísérletet megismételjük, de 117 mg (0,5 mmól) szacharin-nátriumsót (mely 2 mól kristályvizet tartalmaz) alkalmazunk szacharin helyett.
,5 A frakcionált desztilláció eredményeként 18,85 g (97,2%) trimetilszililbenzoátot kapunk: fp. 56-57 °C'0,5 Hgmm; 1,4843.
30. példa
Trimetilszilil-triklóracetát előállítása
12,3 g (75 mmól) triklórecetsav 30 ml 1,2-diklóretánnal készült oldatát 10 perc alatt 34 mg 25 (0,18 mmól) szacharin és 31,3 ml (150 mmól) hexametildiszilazán elegyéhez adjuk szobahőmérsékleten, miközben száraz nitrogénáramot vezetünk keresztül az elegyen. Eközben csapadék képződik. Az elegyet 1,5 óra hosszat forraljuk, eközben a kétfázi3Q sú rendszer homogén oldattá alakul, és a számított mennyiségű ammónia képződik. Ezután a diklóretánt eltávolítjuk légköri nyomáson végzett desztillációval, miközben a hűtőben kis mennyiségű szilárd anyag különül el. A maradékot vákuumdesz’35 tilláljuk és 14,94 g (84,9%) trimetilszilil-triklóracetátot kapunk; fp. 63-64 °C/11 Hgmm; 1,4360.
31: példa
Trimetilszilil-2-trimetilszililoxibenzoát előállítása 13,80 g (0,10 mól) szalicilsav és 50 mg (0,10 mmól) di-4-nitrofenil-N(4-toluolszulfonil)-foszforamidát elegyéhez, melyet 130 °C-ra melegí45 tünk, 41,7 g (0,20 mól) hexametildiszilazánt adunk cseppenként 5 perc alatt. A képződött ammóniát száraz nitrogénáram segítségével, melyet a reakcióelegy felett vezetünk át, vízbe vezetjük. 1 n kénsavas titrálás segítségével megállapítjuk, hogy az am50 mónia számított mennyisége 45 perc alatt képződik. Csökkentett nyomáson végzett frakcionálással 27,86 g (98,8%) trimetilszilil-2-trimetilsziIíloxibenzoátot kapunk; fp. 104-105 °C/1,5 Hgmm; n” 1,4746.
32. példa
Etil-trimetilszililmalonát előállítása
22,9 g (0,73 mól) malonsavetilészter és 30 mg 60 (0,17 mmól) szacharin 25 ml diklórmetánnal készült oldatához, melyen száraz nitrogénáramot vezetünk keresztül, forralás közben 20,8 ml (0,10 mmól) hexametildiszilazánt adunk gyorsan,a cseppenként. Eközben egy kétfázisú rendszert ka65 púnk, amely a reakció előrehaladásával homogén
-9oldattá alakul. A képződött ammónia titrálása alapján megállapítható, hogy a reakció 1,5 óra alatt teljesen végbemegy. A forralást további 0,5 óra hosszat folytatjuk és akkor az elegyet csökkentett nyomáson frakcionáljuk, így 34,1 g (96,6%) etiltrimetilszilil-malonátot kapunk; fp. 49,0-50,5 ’C/ 0,4 Hgmm; ηθ 1,4135.
33. példa
Trimetils2ÍliI-5-merkapto-lH-tetrazolil~l-acélát előállítása
0,30 g (1,86 mmól) 5-merkapto-lH-tetrazolil-l-ecetsav 25 ml 1,2-diklóretánnal készült oldatához 6,0 mg (0,012 mmól) tetrafenilimidodifoszfátot, és forralás közben 0,5 ml (2,4 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 1 órás forralás során 1 ekvivalens ammónia fejlődik. Az elegyet ezután csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, és a maradékot szárítjuk, így 0,45 g (105%) trimetilszilil-5-merkapto-lH-tetrazolil-l-acetátot kapunk, mely 130-133 °C-on olvad.
Ή NMR-spektrum (CDC13): 0,30 (s, 9H); 4,99 (s, 2H); 14,28 (s, IH).
34. példa
N.N’-bisz(Trimetilszilil)-karbamid előállítása
2,4 g (40 mmól) karbamid és 73 mg (0,4 mmól) szacharin 15 ml etilacetáttal készült forró elegyéhez 10 ml (48 mmól) hexametildiszilazánt adunk. Az ammóniafejlődés azonnal megindul és a forralástól számított 20 percen belül befejeződik, ami 1 n sósavval történő titrálással állapítható meg. Az illékony anyagot vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot vákuumban szárítjuk. így 8,06 g Ν,Ν'-bisz(trimetilszílil)-karbamidot kapunk, mely 219-222 °C-on olvad (99%).
Szacharin katalizátor alkalmazása nélkül az-ammóniafejlődés lassú és a reakció legkevesebb 24 óra alatt válik teljessé.
35. példa
N- Trimetilszilil-triklóracetamid előállítása 16,24 g (0,10 mól) triklóracetamid, 15 mg (0,08 mmól) szacharin, 25 ml toluol és 15 ml (0,07 mól) hexametildiszilazán elegyét 120 ’C-ra előmelegített olajfürdőbe helyezzük és 30 percig forraljuk, miután további ammóniafejlődés nem mutatható ki. Az illékony anyagokat vákuumban ledesztilláljuk, és a maradékot vákuumban 50 ’C-on szárítjuk. A nyers N-trimetilszilil-triklóracetamid 75-85 C°on olvad, és petroléterben tisztán oldódik. Hozam:
22,58 g (96,3%).
36. példa
N-Trimetilszilil-benzamid előállítása ml toluolhoz 40 mg (0,22 mmól) szacharint és
5,0 g (41,3 mmól) benzamidot adunk és a kapott
935 elegyet forrásig melegítjük. 6,4 ml (31 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá és a felszabadult ammóniát a reakcióelegyen átvezetett nitrogénáram segítségével vízbe vezetjük. 1 n kénsavval történő 5 titrálással megállapítható, hogy 15 perc alatt az ammónia számított mennyisége képződik. Az oldószer és a hexametildiszilazán feleslegét vákuumban ledesztilláljuk, így 8,04 (101%) maradékot kapunk, mely N-trimetilszilil-benzamid; 111-114,5 ’C-on 0 olvad.
A kísérletet szacharin nélkül is megismételjük és ebben az esetben az ammónia számított mennyiségének 82%-a 15 perc alatt, a 88%-a 50 perc alatt szabadul fel.
7. példa
N-Trimetilszilil-4-nitrobenzamid előállítása
A) 5,0 g (30,1 mmól) 4-nitrobenzamidot 4,7 ml 93%-os tisztaságú (21 mmól) hexametildiszilazánnal reagáltatunk 20 ml forrásban lévő butilacetátban 50 mg (0,27 mmól) szacharin jelenlétében a 18. példában leírt módon. Az ammónia számított mennyisége 15 perc alatt képződik. Az illékony anyagokat vákuumban ledesztílláljuk és 7,2 g (100%) N-trimetilszilil-4-nitrobenzamidot kapunk világos barna folyadék formájában; op.
130,5-134,5 ’C.
30 B) 4,5 ml (22 mmól) hexametildiszilazánt adunk 5,0 g (30,1 mmól) 4-nitrobenzamid, 100 mg (0,5 mmól) 1,8-naftalimid és 20 ml butilacetát forrásban lévő elegyéhez. Az ammónia számított mennyisége 35 perces forralás során szabadul fel.
35 Ugyanezt a kísérletet katalizátor nélkül is megismételjük, ebben az esetben 15 perces forralás során az ammónia elméletileg számított mennyiségének csak 16%-a, 1 órás forralás alatt 83%-a képződik.
38. példa
N-Trimetilszilil-alfa,alfa-dimetilpropionamid előállítása
5,0 g (49,5 mmól) alfa,alfa-dimetilpropionamid és 10 mg (0,05 mmól) szacharin 15 ml toluollal készült forrásban lévőa elegyéhez 15 perc alatt
7,7 ml (37 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 45 perces forralás után az ammóniafejlődés teljesen megszűnik. Vákuumban történő bepárlás és szárítás után 8,04 g (98%) N-trimetilszilil-alfa,alfadimetilpropionamidot kapunk, mely 101—105,5 ’Con olvad.
Az NMR analízis alapján a tennék 92%-os tisz55 taságú.
39. példa
N-Trimetilszilil-acetamid előállítása
5,90 (0,1 mól) acetamid és 55 mg (0,3 mmól) szacharin elegyét 130 ’C-ra melegítjük és 15,6 ml (0,075 mól) hexametildiszilazánt adunk hozzá 3 perc alatt. Az 1A példában leírt módon azt talál65 tűk, hogy az ammónia számított mennyisége a he-101 .185 935 xametildiszilazán adagolásától számított 35 perc alatt képződik. A forralást még 10 percen át folytatjuk, a hexametildiszilazán feleslegét csökkentett nyomáson lepároljuk, és a szilárd maradékot vákuumban szárítjuk. 12,8 g (97,7%) N-trimetilszililacetamidot kapunk, amely az NMR analízis alapján több mint 95%-os tisztaságú.
40. példa
N-trÍmetilszilil-uretán előállítása
8,9 g (0,1 mól) uretán, 183 mg (1 mmól) szacharin és 10 ml toluol forrásban lévő elegyéhez 15,6 ml (0,075 mól) hexametildiszilazánt adunk 2 perc alatt. Az ammónia számított mennyisége 30 perc alatt szabadul fel. A forralást 15 percig még folytatjuk, az oldószert és a hexametildiszilazán feleslegét csökkentett nyomáson eltávolítjuk, és a maradékot vákuumdesztilláljuk. 15,6 g (96,9%) N-trimetilszilil-uretánt kapunk; fp. 73 °C/12 Hgmm; ηθ 1,4268.
41. példa
N,Nl -bisz( Trimetilszilil)-malondiamid előállítása
A) 3,06 g (0,03 mól) malonsavdiamid, 18,3 mg (0,1 mmól) szacharin, 50 ml etilacetát és 5 ml piridin forrásban lévő elegyéhez 7,5 ml (36 mmól) hexametildiszilazánt adunk. A képződött ammóniát titrálva megállapítható, hogy 1 óra forralás során 30 mmól fejlődik. Az illékony anyagot vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot, mely állás közben kristályosodik, vákuumban szárítjuk. 7,32 g (99%) HN’-biszOrimetilszililj-malondiamidot kapunk, mely 72-76 °C-on olvad. NMR-spektrum (CDC13): delta 0,24 (s, 18 H); 3,20 (s, 2H); 6,5 (széles, 2H).
B) Egy hasonló kísérletben 30 ml butilacetátot használunk oldószerként, az ammónia számított mennyiségének keletkezéséhez 15 perc szükséges. A maradék 71-80 °C között olvad. Hozam 6,72 (91%).
42. példa
N- Trimetilszilil-kaprolaktám előállítása
22,6 g (0,2 mól) kaprolaktám, 0,73 g (4 mmól) szacharin és 40 ml (0,19 mól) hexametildiszilazán elegyét 3,5 óra hosszat forraljuk, miután már ammóniafejlődés nem mutatható ki. A sötétbarna reakcióelegyet vákuumban desztilláljuk és 21,64 g (58,5%) N-trimetilszilil-kaprolaktámot kapunk; fp. 103-106 'C/12 Hgmm.
43. példa
Trimetilszilil-szacharin előállítása
1,83 g (10 mmól) szacharin, 10 mg (0,02 mmól) di-4-nitrofenil-N-(4-toluolszulfonil)-foszforamidát és 20 ml acetonitril elegyéhez, melyen száraz nitrogénáramot vezetünk keresztül, forralás közben 2ml (9,6 mmól) hexametildiszilazánt adunk. A képződött ammóniát a nitrogénáram segítségével vízbe vezetjük és 1 n kénsavval titráljuk. Az ammónia számított mennyisége 0,5 óra alatt képződik. Az oldószert és az illékony anyagokat forró filmbepárlóban lepároljuk és a maradékot vákuumban szárítjuk, így 2,50 g (98%) trimetilszilil-szacharint kapunk, mely 90-92 °C-on olvad.
JH NMR-spektrum (CC14): 0,53 és 0,57 (két szingulet, együtt 9H); 7,66-8,13 (m, 4H).
13C NMR-spektrum (CDC13, 20 MHz, TMS belső standard); -1,2; -0,4; 1,8; 120,5; 121,4; 123,6; 124,8; 133,3; 133,8; 134,8.
44. példa
N-Trimetilszilil-benzolszulf (mamid előállítása 15,72 g (0,1 mól) benzolszulfonamid és 18 mg (0,1 mmól) szacharin 45 ml etilacetáttal készült szuszpenziójához forrás közben 15,6 ml (75 mmól) hexametildiszilazánt adunk. Nitrogénáramot vezetünk át a reakcióelegyen, hogy a képződött ammónia mennyiségét meghatározzuk. 1 n kénsavval történő titrálással megállapítható, hogy az ammónia számított mennyisége 25 perc alatt felszabadul. Az illékony anyagok vákuumban történő eltávolítása után N-trimetilszilil-benzolszulfonamidot kapunk, mely 62-63 °C-on olvad.
45. példa
N- Trimeti/szilil-metánszulfimamid előállítása 3,0 g (31,6 mmól) metánszulfonamid, 20 mg (0,11 mmól) szacharin és 15 ml toluol forrásban lévő elegyéhez 5,1 ml (24,5 mmól) hexametildiszilazánt adunk. A reakcióelegyen nitrogénáramot vezetünk keresztül, hogy a fejlődött ammóniát segítségével vízbe vezessük, az abszorbeált ammóniát 1 n kénsavval titráljuk. 20 perc forralás során az ammónia számított mennyisége képződik. Az oldószert és a hexametildiszilazán feleslegét vákuumban lepároljuk. A szilárd maradékot vákuumban szárítjuk. 5,22 g (99,5%) N-trime.ilszilil-metánszulfonamidot kapunk; op. 69-74,5 °C. Szacharin nélkül is megismételjük a kísérletet. Ebben az esetben 35 perc alatt szabadul fel az ammónia számított menynyisége. A fenti módon feldolgozva a reakcióelegyet 5,25 g (100%) N-trimetilszilil-metánszulfonamidot kapunk; op. 68-72,5 ’C.
46. példa
N-Trimetilszilil-tioacetamid előállítása
11,3 g (0,15 mól) tioacetamid, 0,14 g (0,75 mmól) szacharin és 50 ml toluol fonásban lévő elegyéhez 17,2 ml (82 mmól) hexametildiszilazánt adunk 10 perc alatt. A reakcióban keletkezett ammóniát száraz nitrogénáram segítségével vízbe vezetjük és 1 n sósavval titráljuk. A hexametildiszilazán hozzáadásától számított 1,5 óra alatt az ammónia számított mennyisége szabadu fel. A toluolt és a hexametildiszilazán feleslegét légköri nyomáson ledesztilláljuk
-111
185 935 és a maradékot vákuumdesztilláljuk, így 13,12 g (59,2%) N-trimetilszilil-tioacetamidot kapunk; fp. 97-99 °C/0,7 Hgmm,
47. példa
N- Trimetdszilil-difenilfoszforamidát előállítása
5,0 g (20,1 mmól) difenilfoszforamidát és 36 mg (0,20 mmól) szacharin 35 ml toluollal készült, forrásban lévő elegyéhez 3,2 ml (15,4 mmól) hexametildiszilazánt adunk. Nitrogénáramot vezetünk a reakcióelegyen keresztül és a képződött ammóniát 1 n kénsavval titráljuk. Az ammónia számított mennyisége 15 perc alatt felszabadul. A forralást még 10 percig folytatjuk, és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. 6,69 g N-trimetilszilil-difenilfoszforamidátot kapunk; op. 83-86,5 ’C.
A kísérletet szacharin hozzáadása nélkül megismételjük. 15 perc forralás alatt az ammónia számított mennyiségének 26%-a, 1 órás forralás alatt pedig a 69%-a szabadul fel.
48. példa
N,O,O-trisz(Trimeiilszilil)-DL-szerin előállítása
10,50 g (0,1 mól) DL-szerin 30 ml toluollál készült szuszpenziójához 91 mg (0,5 mmól) szacharint adunk. Az elegyet forrásig melegítjük és 52,2 ml (0,25 mól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. Száraz nitrogénáramot vezetünk a reakcióelegyen és vízen keresztül, hogy a képződött ammónia menynyiségét meghatározzuk. 1 n kénsavval titrálva azt találtuk, hogy 3 óra alatt 3 ekvivalens ammónia képződött (1 óra alatt 2 ekvivalens). A toluolt és a hexametildiszilazán feleslegét vákuumban bepároljuk és a maradékot vákuumdesztilláljuk, így 22,92 g (76,2%) N,O,O-trisz(trimetilszilil)-DL-szerint kapunk; fp. 87-89 °C/0,5-0,6 Hgmm; ηθ 1,4213.
adunk és a forralást 2 órán át folytatjuk. A szililezőszer hozzáadásától számított 15 perc elteltével tiszta, világossárga oldatot kapunk, mely a további forralás során megbámul. A reakcióelegyet lehűtjük, szűrjük és az oldószer ledesztillálása után a maradékot vákuumdesztilláljuk. 31,04 g (90,8%) N-trimetilszilil-szukciiiimidet kapunk; fp. 86—88 °C/1,3 Hgmm.
B) 9,90 g (0,1 mól) S2:ukcinimid, 0,24 g (0,5 mól) di-4-nitrofenil-N-4-tcluolszulfonil-foszforamidát 50 ml diklórmetánnal készült forrásban lévő szuszpenziójához 15,6 ml (0,075 mól) hexametildiszilazánt adunk cseppenként, 5 perc alatt. A reakcióelegyen keresztülvezetett nitrogénáram segítségével a fejlődött ammóniát vízbe vezetjük. A reakció előrehaladását a képződött ammónia titrálásával követjük. 1,5 óra forralás után az ammóniafejlődés befejeződik. A számított mennyiség 90%-a szabadul fel. A forralást további 2 órán át folytatjuk, aztán az oldószert légköri nyomáson végzett desztillációval eltávolítjuk. Csökkentett nyomáson frakcionálva az elegyet 15,36 g (89,9%) N-trimetilszilil-szukcinimidet kapunk; fp. 118-119 ’C/18 Hgmm; n„ 1,4745.
51. példa
Ν- Trimetilszilil-ftálimid előállítása
36,8 g (0,25 mól) ftalimid, 0,92 g (5 mmól) szacharin cs 75 ml (0,36 mól) hexametildiszilazán elegyét 120 °C-ra előmelegített olajfürdőbe helyezzük. Az ammónia fejlődése azonnal megindul és 30 perc után tiszta oldatot kapunk. Ezután még 60 percig forraljuk az elegyet. Az illékony anyagokat vákuumban ledesztilláljuk, 50 ml petrolétert (fp. 80-110 °C) adunk a maradékhoz és újra szárazra pároljuk az elegyet. A csaknem színtelen maradék 66-68 °C-on olvad, ami az N-trimetilszilil-ftálimidre vonatkozó irodalmi adatokkal jó egyezésben van. A vegyület szerkezetét NMR-spektruma is bizonyítja. Hozam 54,89 g (100%).
49. példa
TrimetilszUil~d,l-alfa-trimetilszilil-aminopropionát előállítása
8,9 g (0,1 mól) d,l-alanin és 50 mg (0,1 mmól) di-4-nitrofenil-N-4-toluolszulfonil-foszforamidát elegyét 140°-ra előmelegített olajfürdőbe helyezzük és 41,6 ml (0,2 mól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. 2 órás forralás után 0,1 mól (számított mennyiségű) ammónia szabadul fel, melyet vízbe vezetünk és 1 n kénsavval titrálunk. A színtelen oldatot vákuumdesztilláljuk és 20,72 g (88,9%) trimetilszilil-d, 1 -alfa-trimetilszilil-aminopropionátot kapunk; fp. 78-81 °C/18 Hgmm; ηθ 1,4145.
50. példa
N- Trimetilsziiil-szukcinimid előállítása
A) 50 ml toluol és 19,80 g (0,20 mól) szukcinimid forró szuszpenziójához 458 mg (2,5 mmól) szacharint és 31,5 ml (0,15 mól) hexametildiszilazánt
52. példa
N-Trimetilszilil-imidazol előállítása
100 °C-ra melegített 13,62 g (0,2 mól) imidazolhoz és 28 mg (0,15 mmól) szacharinhoz 31,5 ml (0,15 mól) hexametildiszilazánt adunk cseppenként, 45 perc alatt. Az adagolás alatt a fürdő hőmérsékletét 100-ról 140 °C-ra emeljük. A hexametildiszilazán feleslegét csökkentett nyomáson lepároljuk és a maradékot vákuumdesztilláljuk. 22,25 g (79,5%) N-trimetilszilil-imidazolt kapunk; fp. 103-105 “C/22 Hgmm; n”-5 1,4740.
53. példa l,3-bisz(Trimetilszilil)-5,5-dimetil-hidantom előállítása ml toluol, 40 mg (0,22 mmól) szacharin és 38,45 g (0,30 mól) 5,5-dimetil-hidantoin forró szuszpenziójához 80 ml (0,38 mól) hexametildiszilazánt adunk 30 perc alatt. Az ammóniafejlődés
-121
185 935 azonnal megindul. Mikorra a hexametildiszilazán felét hozzáadjuk a szuszpenzióhoz, az összes szilárd anyag feloldódik. A hexametildiszilazán hozzáadása után az elegyet még egy óra hosszat forraljuk, a toluolt vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot vákuumban szárítjuk 45 ’C-on. 79,0 g (97%) 1,3-bisz-trimetilszilil)-5,5-dimetil-hidantoint kapunk, mely 46-49 ’C-on olvad. Az NMR analízis szerint a termék 91 %-os tisztaságú.
54. példa
N-TrimetiIszilil-2~oxazolidon előállítása ml toluolhoz 10 mg (0,05 mmól) szacharint és
10,0 g 2-oxazolidont (94% tisztaságú) adunk és az elegyet forrásig melegítjük. 14,3 ml (69 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá 10 perc alatt és a forralást további 1 órán át folytatjuk. Ekkorra teljesen befejeződik az ammóniafejlődés. Az oldószert vákuumban lepároljuk, így 14,6 g N-trimetilszilil-2-oxazolidont kapunk (85%), fp. 62 ’C/0,2 Hgmm; njj 1,4529.
55. példa
1-Trimetilszilil-1,2,4-triazol előállítása
10,35 g (0,15 mól) 1,2,4-triazol és 127 mg (0,75 mmól) szacharin 126 ’C-ra melegített elegyéhez 23,4 ml (0,11 mól) hexametildiszilazánt adunk. Az ammóniafejlődés azonnal megindul. 30 perces forralás során a számított mennyiségű ammónia képződik, melyet az 1A példában leírt módon határozunk meg. A vákuumdesztilláció után 19,37 g (91,6%) 1-trimetilszilil-1,2,4-triazolt kapunk, fp.
76,5-78 ’C/12 Hgmm; n2D5 1,4592.
56. példa
Trimetilszilil-6-amino-penicillanát előállítása
A) 1,08 g (5,0 mól) 6-amino-penicillánsavat és mg (0,11 mmól) szacharint tartalmazó, 20 ml diklórmetánnal készült forrásban lévő szuszpenzióhoz 1,0 ml (4,8 mmól) hexametildiszilazánt adunk. Félórás forralás után lényegében tiszta oldatot kapunk, ami azt jelzi, hogy a diklórmetánban oldhatatlan 6-amino-penicillánsav az oldható trimetilszililészterré alakult át. Szacharin nélkül végezve a reakciót, a reakcióidő 4 óra.
Β) 1,08 (5,0 mmól) 6-amino-penicillánsav és 30 mg (0,11 mmól dimetil-N-triklóracetil-foszforamidát 20 ml forró diklórmetánnal készült szuszpenziójához 1,0 ml (4,8 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 40 perces forralás után tiszta oldatot kapunk, ami azt jelzi, hogy a diklórmetánban oldhatatlan 6-amino-penicillánsav az oldható trimetilszililészterré alakult át.
C) 1,08 g (5,0 mmól) 6-amino-penicillánsav, 20 mg (0,11 mmól) szacharin és 15 ml (alkoholmentes) kloroform szuszpenzióját forrásig melegítjük és 0,75 ml (3,6 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. 20 perces forralás után lényegében tiszta oldatot kapunk, ami azt jelzi, hogy a kloroformban oldhatatlan 6-amino-penicillánsav oldható trimetilszililészterré alakult. Szacharin nélkül a reakcióidő 1,5 óra.
D) 1,08 g (5,0 mmól) 6-amino-penicillánsav és 53 mg (0,11 mmól) di(4-nitrofenil)-N-triklóracetil-foszforamidát 20 ml diklórmetánnal készült forró szuszpenziójához 1,0 ml (4,8 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 25 perc forralás után tiszta oldatot kapunk, ami azt jelzi, hogy a diklórmetánban oldhatatlan 6-amino-penicillánsav oldható trimetilszililészterré alakult.
57. példa
Trimetilszilil-6-trimetilszilil-amino-pemiillinát előállítása
0,86 g (4 mmól) 6-amino-penicillánsav, 12 mg (0,07 mmól) szacharin és 25 ml kloroform forró szuszpenziójához 2,5 ml (12 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 20 perces forralás után tiszta oldatot kapunk. 2 órás forralás után az illékony komponenseket vákuumban 40 ’C-os fürdőhőmérsékleten lepároljuk. A tiszta, színtelen olajat 4 ml száraz széntetrakloridban oldjuk. Az oldat NMR-spektrumából arra következtethetünk, hogy az elegy 90%-a trimetilszilil-6-trimetilszilil-amino-penicillanát.
58. példa
Trimetilszilil-6-D-(-)-alfa-fenilaíetamido-penicillanát előállítása
3,49 g (10 mmól) 6-D-(-)-alfa-aminofenilacetamido-penicillánsavat 35 ml diklórmetánban szuszpendálunk, és 92 mg (0,5 mmól) szacharint adunk hozzá. Az elegyet forrásig melegítjük és 1,55 ml (7,4 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. A tiszta, színtelen oldat, melyet 25 perces forralás után kapunk, azt mutatja, hogy a diklórmetánban oidhatatlan penicillánsav-szarmazék oldható trimetilszililészterré alakult át. A párhuzamosan, szacharin nélkül végzett kísérlet során 50 perces forralás után kapunk tiszta oldatot.
59. példa
Trimetilszilil-6~[D-(~)-alfa-armno-p-trimetilszililoxifenil-acetamido]-penicillanát előállítása
0,73 g (2 mmól) 6-[D-(-)-alfa-amino-p-hidroxifenil-acetamido]-penicillánsav és 5 mg (0,027 mmó!) szacharin 15 ml diklórmetánnal készült, forró szuszpenziójához 0,7 ml (3,4 mmól) hexametildiszilazánt adunk. A 20 perces forralás után kapott tiszta oldatot további 1 órán át forraljuk. Az oldószert vákuumban lepároljuk és a maradékot vákuumban szárítjuk. A kapott 1,15 g szilárd maradék a kiindulási vegyület 0.0-bisz(trimetilszilil)származéka.
Egy párhuzamos, szacharin nélkül végzett kísérletben 2,5 órás forralás után kapunk tiszta oldatot.
-131
185 935
60. példa
Trimetilszi!il~6-trimetilszilil-aminopenicillanát-l- oxid előállítása
A 72. példában leírtakhoz hasonlóan 465 mg (2,0 mmól) 6-amino-penicillánsav-l-oxidot 20 ml kloroformban 1,6 ml (7,7 mmól) hexametildiszilazánnal szililezünk 1,0 mg (0,002 mmól) tetrafenil-imidodifoszfát katalizátor jelenlétében. 1,5 óra alatt számított mennyiségű ammónia fejlődik. 1,75 órán át történő forralás után az elegyet forgó filmbepárlóban bepároljuk és 10 ml száraz széntetraklorid hozzáadása után a szárazra párlást megismételjük A maradékot (0,81 g) széntetrakloridban oldjuk.
Ή NMR-snektrum: 0,11 (s, 9H); 0,33 (s, 9H); 1,17 (s, 3H): 1,'G (s, 3H); 2,36 (d, IH, J 12,8 Hz); 4,45 (s, IH); 4,45, 4,76, 4,72 (dd és s, 2H, J 4,5 Hz).
61. példa
Trimetilszilil-6-trimetilszilil-aminopenicillanát-1,1-dioxid előállítása
Ugyanilyen módon 506 mg (2,0 mmól) 6-amino-penicillánsav-1,1-dioxidot (amely 6 s% vizet tartalmaz) 1,9 ml (9,1 mmól) hexametíldiszilazánnal szililezünk 20 ml kloroformban 1,0 mg (0,002 fnmól) di(4-nitrofenil)-N-trifluoracetil-foszforamidát katalizátor jelenlétében. A számított mennyiségű ammónia (3,6 mmól) 3,25 óra alatt képződik. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson eltávolítjuk. Az ' II NMR-spektrum szerint a 0,76 g maradék teljedisziülezett termék.
‘H NMR(CC14): 0,14 (s, 9H), 0,34 (s, 9H); 1,33 (s, 3H); 1,53 (s, 3H); 2,27 (d, IH, J 14 Hz); 4,28 (s, IH); 4,47 (d, IH, J 4,5 Hz); 4,60 és 4,85 (dd, IH, J 4,5 és 14 Hz).
62. példa
Trimetilszilil-7-amino-3-metil-3-cefetn-4-karboxilát előállítása
A) 1,07 g (5,0 mmól) 7-amino-3-metil-3-cefem-4karbonsav 20 ml kloroformmal (p. a., etanollal stabilizált minőség) készült, forrásban lévő szuszpenziójához 1,25 ml (6 mmól) hexametildiszilazánt és 20 mg (0,11 mmól) szacharint adunk. Gyenge nitrogénáramot vezetünk a reakcióelegyen keresztül azért, hogy a képződött ammóniát a rendszerből kiűzzük és vízmentes reakciókörülményeket hozzunk létre. 25 perces forralás után tiszta, sárga oldatot kapunk, ami azt mutatja, hogy a kloroformban nem oldódó karbonsav oldódó terimetilszílilészterré alakult.
A szacharin nélkül megismételt kísérlet esetében a reakcióidő 3,5 óra.
B) A 62A példában leírt módszerrel 1,07 g (5 mmól) 7-amino-3-metil-3-cefem-4-karbonsav, 1,05 ml (5 mmól) hexametildiszilazán, 20 mg (0,11 mmól) szacharin 20 ml diklórmetánnal készült szuszpenziójának 10 perces forralásával tiszta oldatot kapunk.
Ha csak 6,1 mg (0,03 mmól) szacharinnal ismé14 teljük meg a reakciót, akkor 20 perces forralás után kapunk tiszta oldatot; szacharin nélkül a reakcióidő 2,5 óra.
C) 1,07 g (5,0 mmól) 7-amino-3-metil-3-cefem-4-karbonsav 20 ml d: klórmetánnal készült forró szuszpenziójához 20 mg (0,11 mmól) szacharint és 0,75 ml (3,6 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 30 perces forralás után tiszta oldatot kapunk.
Egy párhuzamos, szacharin nélkül végzett kísérletben 3,5 órás forralás után kapunk tiszta oldatot.
D) 1,50 g (7,0 mmól) 7-amino-3-metil-3-cefem-4-karbonsav 20 ml diklórmetánnal készült, forrásban lévő szuszpenziójához 82 mg (0,5 mmól) triklóracetamidot és 1,05 ml (5,0 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 50 perces forralás után tiszta oldatot kapunk.
Triklóracetamid hozzáadása nélkül végezve a reakciót 210 perc szükséges ahhoz, hogy tiszta oldat keletkezzen.
E) 1,07 g (5 mmól) 7-amino-3-metil-3-cefem-4-karbonsav 20 ml diklórmetánnal készült, forrásban lévő szuszpenziójához 10 mg (0,1 mmól) szulfamidot és 0,75 ml (3,6 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 2 órás forralás után tiszta oldatot kapunk.
Szulfamid nélkül 210 perc szükséges ahhoz, hogy tiszta oldat keletkezzen.
F) 1,07 (5 mmól) 7-amino-3-metil-3-cefem-4-karbonsav 25 ml diklórmetánnal készült szuszpenziójához forralás közben 26 mg (0,11 mmól) N,N'-bisz(trimetilszilíl)-szulfamidot és 0,75 ml (3,6 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 2 órás forralás után tiszta oldatot kapunk. Ugyanilyen módon, de N,N'-bisz(trimetilszilil)-szulfamid nélkül végezve a kísérletet 210 perc forralás szükséges ahhoz, hogy tiszta oldatot kapjunk.
G) A 62.F példában leírt módon végzett reakció lejátszódásához 35 perc szükséges, ha katalizátorként 41,4 mg (0,15 mmól) N-benzoil-benzolszulfonamidot alkalmazunk.
H) A 62.F példában leírt módon végzett reakció 135 perc alatt megy végbe, ha katalizátorként
54,8 mg (0,15 mmól) N-(2-metoxi-l-naftoil)-ptoluolszulfonamidot használunk.
I) A 62.F példában leírt módon végzett reakció 150 perc alatt megy végbe, ha katalizátorként 42,8 mg (0,16 mmól) N-(2-metoxi-l-naftoil)-metánszulfonamidot használunk.
J) 1,08 g (5,0 mmól) 7-amino-3-metil-3-cefem-4-karbonsav, 10 mg (0,05 mmól) szacharin 20 ml diklórmetánnal készült, forró szuszpenziójához 528 mg (3,28 mmól) hexametildiszilazánt adunk. Az 1 órás forralás után kapott tiszta oldatot szárazra pároljuk és a maradékot szobahőmérsékleten vákuumban szárítjuk. Az 1,48 g maradékot kvantitatív NMR-analízissel vizsgáljuk, belső standardot alkalmazva. Azt találjuk, hogy a trimetilszilil-7-amino-3-metil-3-cefem-4-karboxilát mennyisége a trimetilszililészter csúcs alapján számítva 93%. Csak nyomnyi mennyiségben mutatható ki az NMR-spektrumban a 1rimetilszilil-3-metil-7-trimetilszililamino-3-cefem-4-karboxilát jelenléte.
-141
185 935
63. példa
Trimetilszilil-7-trimetilszililamino-3-metil-3~ -cefem-4-karboxilát előállítása
A) 40 ml (analitikai minőségű, etanolt tartalmazó) kloroformhoz 12 mg (0,024 mmól) di(4-nitrofenil)-N-4-toluol-szulfonil-foszforamidátot adunk és fél órán át forraljuk az elegyet, hogy az aktív hidrogénatomot tartalmazó szennyezéseket elbontsuk. A forralás során keletkező ammóniát gyenge nitrogénárammal kifúvatjuk az elegyből. Ezután 1,07 g (5,0 mmól) 7-amino-3-metil-3-cefem-4-karbonsavat adunk hozzá, és a forralást ugyanilyen körülmények között folytatjuk, de a nitrogénáramot most vízbe vezetjük, hogy a fejlődött ammóniát adszorbeáljuk, amelyet majd 0,1 n kénsavval titrálunk. 10 perces forralás után tiszta oldatot kapunk (ekkorra 25 ml kénsavat használunk el) és a 35 perces forralás után elhasznált 50 ml kénsav azt jelenti, hogy teljes diszililezés ment végbe.
B) 0,80 g (3,7 mmól) 7-amino-3-metil-3-cefem-4-karbonsav 1,87 ml (11,6 mmól) hexametildiszilazán, 8,8 mg (0,048 mmól) szacharin és 20 ml kloroform elegyét forrásig melegítjük. 10 perces forralás után tiszta oldatot kapunk. 2 órán át történő forralás után az illékony komponenseket vákuumban (50 °C-os fürdőben) lepároljuk. A szilárd maradékot 5 ml széntetrakloridban oldjuk. Az oldat NMR-spektrumából arra következtetünk, hogy az Ν,Ο-diszillezett termék 80%-ban van jelen az elegyben az N-trimetilszilil- és az O-trimetilszilil- jelek összehasonlítása alapján.
64. példa
Trimetilszilil-3-metil-7-fenilacetamido-3-cefem-4-karboxilát-1-oxid előállítása
A) 1,4 g (4 mmól) 3-metil-7-fenilacetamido-3-cefem-4-karbonsav-l-oxid 25 ml diklórmetánnal készült szuszpenziójához forrás közben 1,25 ml (6,0 mmól) hexametildiszilazánt adunk. A teljes szililezést jelző tiszta oldatot 30 perc forralás után kapjuk.
B) A kísérletet 13 mg (0,04 mmól) ditozilamin katalizátorral megismételjük, ekkor 15 perces forralás után kapunk tiszta oldatot. 1
C) 74,8 mg (0,66 mmól) 2,2,2-trifluoracetamid katalizátor esetében 15 perces forralás után kapunk tiszta oldatot.
D) 1,089 g (3,1 mmól) 3-metil-7-fenilacetamido-3-cefem-4-karbonbjv 1-oxid. 42 mg (0,15 mmól) N-benzoil-4-tohiol-szuU'i mamid és 25 ml diklórmetán elegyét forrásig melej-iljük. 0,57 ml (2,73 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá és a forralást 5 percig folytatjuk, amikor tiszta, kissé barna oldatot kapunk.
A katalizátor nélkül végzett párhuzamos kísérletben 45 perc forralás után kapunk tiszta oldatot. Γ) 1,04 g (3,0 mmól) 3-metil-7-fenilaceiamido-3-cefem-4-karbonsav-l-oxid, 14,5 mg (0,3 mmól) formamid és 30 ml diklórmetán forrásban lévő '.gyéhez 0,5 ml (2,4 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 45 perces forralás után tiszta oldatot ka.,1 .
A formamid nélkül végzett párhuzamos kísérletben 75 perces forralás szükséges ahhoz, hogy tiszta oldatot kapjunk.
65. példa
Trimetilszilil-7-fenilacetamido-3-metil-3-cefem4 karboxilát-l-alfa-oxid előállítása A cím szerinti vegyületet úgy állítjuk elő, hogy 0,17 g (0,5 mmól) 7-fenilacetamido-3-metil-3-cefem-4-karbonsav-l-alfa-oxid, 0,88 mg (0,005 mmól) szacharin, 0,065 ml (0,31 mmól) hexametildiszilazán és 5 ml deuterokloroform elegyét 30 percig forraljuk. Az ’H- NMR-spektrum szerint a termék kvantitative képződött.
1 H-NMR (CDC13): 0,33 (s, 9H); 2,18 (s, 3H); 3,33 és 3,98 (ABq, 2H, J 16,5 Hz); 3,58 (s, 2H); 4,47 (d, 1H, J 4,5 Hz); 5,29 és 5,42 (dd, 1H, J 4,5 és 8 Hz); 7,13 (d, 1H, J 8 Hz); 7,29 (s, 5H).
66. példa
Trimetilszilil-7-formamido-3-metil-3-cefem-4-k arboxilát- 1-oxid előállítása
1,34 g (5,0 mmól) 7-formamido-3-metil-3-cefem-4-karbonsav-1-oxid (96%), 5 mg (0,01 mmól) tetrafenil-imidodifoszfát és 50 ml diklórmetán forrásban lévő szuszpenziójához 0,62 ml (3,0 mmól) hexametildiszilazánt adunk. Az ammónia számított mennyisége 80 perces forralás során szabadul fel. Az illékony komponenseket csökkentett nyomáson lepároljuk, 1,63 g (99%) trimetil-szilil-7-formami do-3-metil-3-cefem-4-karboxilát-l-oxidot kapunk sárga szilárd anyag formájában.
Aa termék jellemzését a következőképpen végeztük: 106 mg 7-formamido-3-metil-3-cefem-4karbonsav-1-oxid, 0,5 mg szacharin, 3 ml deuterokloroform és 0,05 ml hexametildiszilazán elegyét forraltuk 1 órán át. Az ily módon kapott oldat ’H NMR-spektrumából a trimetil-jel és a 7-proton-jel integrálarányából megállapítható, hogy a szililezés tökéletesen végbement.
’H NMR (CDC13): 0,32 (s, 9H); 2,16 (s, 3H; 3,23 és 3,68 (ABq, 2H, J 18 Hz); 4,53 (d, 1H, J 4,5 Hz); 5,97 és 6,11 (dd, 1H, J 4,5 és 9,8 Hz); 7,20 (d, 1H, J 9,8 Hz); 8,31 (s, 1H).
67. példa
Trimetilszilil-7-fenilacetamido-3~( 1 -metil- 1H-tetrazolil-5-tio)-metil-3-cefem-4-karboxilát-loxid előállítása
A 75. példában leirt módon 115 mg (0,25 mmól)
7-fenil-acetamido-3-(l-metil-lH-tetrazolil-5-tio)metil-3-cefem-4-karbonsav-l-oxidot 2 ml deuterokloroformban 1,5 órán át 0,10 ml (0,48 mmól) hexametildiszilazánnal szili lezünk 0,048 mg (0,00026 mmól) szacharin katalizátor jelenlétében. ’H NMR (CDC13): 0,33 (s, 9H); 3,54 (s, 2H); 3,25, 3,58, 3,88, 4,21 (ABq, 2H, J 19 Hz); 3,83 (s, 3H); 4,06, 4,29, 4,43, 4,66 (ABq, 2H, J 13 Hz); 4,44 (d, 1H, J 4,5 Hz); 5,99 (dd, 1H, J 4,5 és 10 Hz); 6,82 (d, 1H, J 10 Hz); 7,27 (s, 5H).
-151
185 935
68. példa
7-Fenilacetamido-3-( 1 H-l ,2,3-triazoiil-5-tio) -metil-3-cefem-4~karbonsav~l-oxid bisztrimetilszililezése
A 76. példában leírt módon 130 mg (0,29 mmól)
7-fenil-acetamido-3-(lH-l,2,3-triazolil-5-tio)-metil-3-cefem-4-karbonsav-l-oxidot 0,10 ml (0,48 mmól) hexametildiszilazánnal 1,0 mg (0,002 mmól) di(4-nitrofenil)-N-triklóracetil-foszforamidát katalizátor jelenlétében 2 ml deuterokloroformban 1 órás forralással bisztrimetilszilil-származékká alakítunk. Az NMR-spektrum alapján a termék két izomer elegye, mely izomerek a trimetilszililcsoportoknak a triazolgyűrűn elfoglalt helyzetében különböznek.
Ή NMR (CDClj): 0,25 és 0,28 (2s, együtt 9H); 0,49 és 0,53 (2s, együtt 9H); kb. 3,2-4,7 (m, 7H); 5,95 (dd, IH, J 4,5 és 9 Hz); 6,82 és 6,98 (2d, együtt IH, mindkettő esetében J 9 Hz); 7,28 (s, 5H); 7,65 és 7,85 (2s, együtt IH).
69. példa
Trimetilszilil-3-acetoximetil-7-amino-3-cefem-4-karboxilát előállítása
0,82 g (3,0 mmól) 3-acetoximetil-7-ami'no-3-cefem-4-karbonsav 15 ml diklórmetánnal készült forró szuszpenziójához 11 mg (0,06 mmól) szacharin és 0,63 (3,0 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 10 perces forralás után tiszta oldatot kapunk, ami azt jelzi, hogy a kloroformban oldhatatlan karbonsav az oldódó trimetilszililészterré alakult át.
Ugyanezt a kísérletet szacharin nélkül is megismételjük. A tiszta oldat keletkezéséhez 50 perces forralás szükséges.
forrásig melegítjük és 1,6 ml (7,7 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. Azonnal tiszta oldatot kapunk. 2 órás forralás után az illékony komponenseket csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a tiszta, viszkózus maradékot 4 ml száraz széntetrakloridban oldjuk. Az oldat NMR-spektrumából arra lehet következte! ni, hogy a 7-trímetílszíIíI-amino-3-(5-metil-1,3,4-tiadiazolil-2-)-tiometil-3-cefem-4-karboxilát legalább 80%-nyi mennyiségben képződött.
72. példa
Trimetilszilil- 7-trimetilszililamino-3-( 1-trimetilszilil-IH- 1,2,3-tirazolil-5~) tiometil-3-eefem-4-karboxiiát előállítása ml kloroformhoz 1,65 ml (80 mmól) hexametildiszilazánt és 1,0 mg (0,002 mmól) di(4-nitrofenil)-N-(4-toluolszulfonil)-foszforamidátot adunk. Az elegyet addig forraljuk, amíg az ammónia fejlődése megszűnik. Az ammóniát száraz nitrogénárammal vízbe vezetjük és 1 n kénsavval titráljuk.
1,5 óra alatt 2,6 mmól ammónia fejlődik. Ekkor 0,632 g (2 mmól) 7-amino-3-(lH-l,2,3-triazolil-5-) -tiometiI-3-cefem-4-karbonsavat adunk az elegyhez és a forralást ugyanilyen körülmények között folytatjuk az ammónia képződésének megszűnéséig. Az elegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, 5 ml széntetrakloridban feloldjuk és ismét szárazra pároljuk. A kapott 1,13 g maradékot száraz széntetrakloridban oldjuk.
Ή NMR: 0,11 (s, 9H); 0,28 (s, 9H); 0,52 (s, 9H); 1,41 (d, IH, J 12 Hz); 3,40 és 3,80 (ABq, 2H, J 18 Hz); 3,75 és 4,29 (ABq, 2H, J 13,5 Hz); 4,49 és 4,75, 4,73 (dd és s, 2H, J 4.8 Hz); 7,57 (s, IH).
IR (CC14): 3400, 1795, 1720, 1380, 1270, 865 cm'1.
70. példa
Trimetilszilil-7-trimetilszililamino-3~acetoxime~ til-3-cefem~4-karboxilát előállítása
1,08 mg (4 mmól) 3-acetoximetil-7-amino-3-cefem-4-karbonsav, 15 mg (0,08 mmól) szacharin és 25 ml kloroform forró szuszpenziójához 2,5 ml (12 mmól) hexametildiszilazánt adunk. Az elegy 10 perc alatt kitisztul, a forralást 2 órán át folytatjuk. Az oldószer és a hexametildiszilazán vákuumban, 40 °C-os fürdőben történő lepárlása után barna, olajos maradékot kapunk. Ezt a maradékot 4 ml széntetrakloridban oldjuk, szűrjük és felvesszük az NMR-spektrumát. A trimetilszilil-7-trimetilszililamino-3-acetoximetil-3-cefem-4-karboxilát legalább 80%-nyi mennyiségben van jelen.
71. példa
Trimetilszilil-7-trimetilszililamino-3-(5-metil-1,3,4-tiadiazolil-2~ ) tiometil-3-cefem-4-karboxilát előállítása
0,85 g (2,5 mmól) 7-amino-3-(5-metil-l,3,4-tiadiazolil-2)-tiometil-3-cefem-4-karbonsav, 12 mg (0,07 mmól) szacharin és 25 ml kloroform elegyét
73. példa
Trimetiiszilil-7-trimetilszililamino-3-( 1-metil-I H-tetrazolil-5 )-tiometil-3-cefem-4-karboxilát előállítása
A 72. példában leírt módon 1,64 g (4,6 mmól)
7-amino-3-( 1 -metil-l H-tetrazolil-5)-tiometil-3-cefem-4-karbonsavat (91 %-os tisztaságú) 30 ml kloroformban 5,0 mg (0,01 mmól) di(4-nitro-fenil)-N-triklóracetil-foszforamidát katalizátor jelenlétében 3,0 ml (14,4 mmól) hexametildiszilazánnal szililezünk. Aza elegyet rotációs filmbepárlóban habbá pároljuk be, amelyet aztán vákuumban szárítva
2,21 g (103%) cím szerinti vegyületet kapunk.
’H NMR (CC14): 0,11 (s, 9H); 0,34 (s, 9H); 1,43 (d,lH, J 12 Hz); 3,66 (s, 2H); 3,90 (s, 3H); 4,14 és 4,51 (ABq, 2H, J 13,5 Hz); 4,58, 4,83 és 4,82 (dd és s, 2H, J 4,5 Hz).
74. példa
Trimetilszilil-7~D~(o~trimetilszilil)-mandulasav-3-amido- (I-metil-1 H-tetrazolU-5)-tiometil-3-cefem-4-karboxilát előállítása
3,23 g (6,3 mmól) 7-D-(-)-mandulasavamido-3-16. 185 935
-(1 -metil-1 H-tetrazoIil-5)-tiometil-3-cefem-4-karbonsav (90% cefamandol), 10,0 mg (0,02 miriól) di(4-r>itrofenil)-N-(4-toluolszulfoníl)-foszforamidát, 1,^0 ml (9,1 tttmól) hexametildiszilazán és 30 ml diklórmetán elegyét visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A keletkezett ammóniát a reakcióelegyen átvezetett száraz nitrogénáram segítségével vízbe vezetjük, n kénsavval történő titrálással megállapítható, hogy az ammóniafejlődés 0,5 órás forralás után befejeződik. Titrálásához 65 ml n kénsav szükséges. Az elegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, a kapott szilárd anyagot 20 ml petroléter és 5 ml etilacetát elegyével mossuk, így
3,1 g (81%) cím szerinti vegyületet kapunk; az Ή NMR-spektrum megegyezik az irodalomból ismerttel.
75. példa
Trimetilszilil-7-fenilacetamido-3-( 1 -metil- 1H-tetrazolH-5-tio-metil-3-cefem-4-karboxilát előállítása
Diklórmetános szacharin oldat 1 ml-ét, amely 0,048 mg (0,00026 mmól) szacharint tartalmaz, egy 25 ml-es gömblombikba tesszük és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. Ezt követően 113 mg (0,25 mmól) 7-feniIacetamido-3-(l-metil-1 H-tetrazolil-5-tio-metil-3-cefem-4-karbonsavat mérünk a lombikba és ezután 2 ml deuterokloroformot és 0,05 ml (0,25 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. Mialatt gyenge, száraz nitrogénáramot vezetünk az elegyen keresztül, szobahőmérsékleten keverjük. 10 perc után csaknem tiszta oldatot kapunk. 1 órás keverés után felvesszük a tiszta oldat NMR-spektrumát, amely azt mutatja, hogy a szililezés kvantitative végbement.
’H NMR (CDC13): 0,32 (s, 9H); 3,58 (s, 2H); 3,64 (s, 2H); 3,86 (s, 3H); 4,33 (s, 2H); 4,88 (d, IH, J 4,5 Hz); 5,78 (dd, IH, J 4,5 és 9 Hz); 6,22 (d, 1Η, J 9 Hz); 7,27 (s, 5Η).
76. példa
Trimetilszilil-7-fenilacetamido-3-j 1-trimetilszilil-lH-1,2,3-triazolil-5-tio) -metil-3~cefem-4~
-karboxilát előállítása
Egy 25 ml-es gömblombikba 2 ml di-4-nitrofenilN-triklóracetil-foszforamidát oldatot bemérünk, mely a nevezett vegyület 0,25 mg-ját (0,0005 mmól) tartalmazza, majd csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. Ezt követően 103 mg (0,25 mmól) 7-acetamido-3-( 1 Η-1,2,3-triazolil-5-tio)metil-3-cefem-4-karbonsavat mérünk a lombikba és 2 ml deuterokloroformot adunk hozzá. Ezután forrás közben 0,10 ml (0,48 mmól) hexametildiszilazánt adunk az elegyhez és a forralást 45 percig folytatjuk, majd az elegyet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, így 144 mg cím szerinti terméket kapunk.
’H NMR (CDCI3): 0,28 (s, 9H); 0,53 (s, 9H); 3,23, 3,53, 3,64, 3,95 (ABq, 2H, J 18 Hz); 3,61 (s, 2H); 3,68, 3,90, 4,15, 4,39 (ABq, 2H, J 13 Hz); 4,88 (d, IH, J 4,5 Hz); 5,78 (dd, IH, J 4,5 és 9 Hz); 6,53 (d, IH, J 9 Hz); 7,33 (s, 5H); 7,66 (s, IH).
77. példa
Trimetilszilil-3-metil-7~fenilacetamido-3-cefem~ -4-karboxilát-í-oxid előállítása .
142 mg (0,41 mmól) 3-metil-7-fenilacetamido-3-cefem-4-karbonsav-l-oxid és 0,5 mg (0,003 mmól) szacharin 3 ml deuterokloroformmal készült szuszpenziójához 57 mg (0,297 mmól) 9-metil-antracént adunk belső összehasonlító anyagként a mennyiségi NMR analízishez. 0,05 ml (0,24 mmól) hexametildiszilazánt adunk az elegyhez és 10 percig forraljuk. A tiszta, világos sárga oldatot szobahőmérsékletre hűtjük. Az NMR-spektrumból kiszámíthatjuk a keletkezett trimetilszilil-3-metil-7-f3nilacetamido-3-cefem-4-ka.rboxilát-l-oxid trímetilszililészter-csúcsának és a hozzáadott 9-metil-antracén metilcsúcsának integrálarányából, hogy a trimetilszilil-3-metil-7-fenilacetamido-3-cefem-4-karboxilát-l-oxid hozama 97%.
78. példa
Trimetilszilil-7-trimetilszililamino-3-metil-3-cefem-4-karboxilát 1-béta-oxid és 1-alfa-oxid előállítása
A) 122 mg (0,53 mmól) 7-amino-3-metil-3-cefem-4-karbonsav-l-béta-oxid, 0,5 mg (0,001 mmól) di(4-nitrofenil)-N-(4-toluolszulfonil)-foszforamidát és 2 ml diklórmetán elegyéhez keverés közben 0,2 ml (0,96 mmól) hexametildiszilazánt adunk. 6 perces forralás után, mely alatt száraz nitrogénáramot vezetünk az elegyen keresztül, tiszta oldatot kapunk. 40 perces forralás után az elegyet forgó filmbepárlóban szárazra pároljuk A szilárd maradékot vákuumban, szobahőmérsékleten szárítjuk. 208 mg trimetilszilil-7-trimetilszililamino-3-metil-3- cefem-4-karboxilát-1 rbéta-oxidot kapunk.
Ή NMR (CDCI3): 0,14 (s, 9H); 0,36 (s, 9H); 1,99 (d. IH, J 14 Hz); 2,16 (s, 3H); 3,19, 3,60 (ABq, 2H, J 18 Hz); 4,34 (d, IH, J 4,5 Hz); 4,62, 4,86 (dd, IH, J 4,5 és 14 Hz).
B) Hasonló módon állítunk elő trimetilsziliI-7-trimetilszililamino-3-metil-3-cefem-4-karboxilát1-alfa-oxidot.
Ή NMR(CDC13): 0,17 (s, 9H); 0,34 (s, 9H); 1,54 (d, IH, J 13 Hz); 2,13 (s, 3H); 3,37 és 3,97 (ABq, 2H, J 17 Hz); 4,44 (d, IH, J 4,5 Hz); 4,80 és 5,02 (dd, IH, J 4,5 és 13 Hz).
79. példa l-Trimetilszilil-2-fenilhidrazin előállítása 90 mg (0,5 mmól) szacharin és 10,8 g (0,1 mól) fenilhidrazin elegyét 130 °C-ra melegítjük. 15,6 ml (0,075 mól) hexametildiszilazánt adunk hozzá és a forralást 2,5 órán át folytatjuk. Az l.A példában leírt módon megállapíthatjuk, hogy a kétórás forralás során az ammónia számított mennyisége képződik. Az elegyet vákuumban desztilláljuk, így 16,15 g (89,7%) l-trimetilsziIil-2-fenilhidrazint kapunk; fp. 112-116 “C/ll Hgmm; n” 1,5241.
-171
185 935
80. példa
N- Trimetilszililoxi-szukcinimid előállítása 5,60 g (47,2 mmól) N-hidroxiszukcinimid (97%os tisztaságú) és 46 mg (0,25 mmól) szacharin elegyét 130 °C-ra melegítjük és 7,8 ml, (37,5 mmól) hexametildiszílazánt adunk hozzá. Elénk ammóniafejlődés indul meg azonnal és a hexametildiszilazán adagolásának megkezdésétől számított 15 perc múlva be is fejeződik. Az elegyet hűtjük, a hexametildiszilazán feleslegét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a maradékot frakcionálva 7,70 g (87,2%) N-trimetilszililoxi-szúkcinimidet kapunk; fp. 109-110 °.C/0,4 Hgmm; op. 55-57 °C.
81. példa
N-Benzoil-N, O-bisz( trimetilszilil) -hidroxilamin előállítása
1,21 g (8,8 mmól) benzhidroxámsav, 5 mg (0,01 mmól) di(4-nitrofenil)-N-toulolszulfonil)foszforamidát és 10 ml diklórmetán forrásig melegített elegyéhez 4,2 ml (20,2 mmól) hexametildiszilazónt adunk cseppenként, gyorsan, miközben csapadék képződik. 15 perces forralás után az ammóniafejlődés befejeződik és tiszta oldatot kapunk. Az illékony komponenseket csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, így 2,35 g (95%) N-benzoil-N,Obiszt(trimetilszilil)-hidroxilamint kapunk.
Ή NMR (CC14): 0,26 (s, 9H); 0,30 (s, 9H); 7,2-7,4 (tn, 3H); 7,6-7,8 (m, 2H).
82. példa
N-Trimetilszililoxi-4-toluolszulfonamid előállítása
0,94 g (5,0 mmól) N-hidroxi-4-toluolszulfonamid, 5 mg (0,01 mmól) tetrafenil-imidodifoszfát és 20 ml diklórmetán forrásig melegített elegyéhez 1,0 ml (4,8 mmól) hexametildiszílazánt adunk. A reakcióban fejlődött ammónia 0,1 n kénsavval történő titrálásával megállapíthatjuk, hogy az ammóniafejlődés 50 perces forralás után megszűnik. Ezalatt 2,5 mmól ammónia szabadul fel. A reakcióelegyet szárazra pároljuk, 1,29 g (100%) Ntrimetílszililoxi-4-toluolszuIfonamidot kapunk, amely 87-90 °C-on olvad.
’H NMR (CC14): 0,17 (s, 9H); 2,43 (s, 3H); 6,90 (s, IH); 7,20, 7,34, 7,69, 7,83 (q, 4Η).
83. példa l-Trimetilszililoxi-ciklohexén-3-on előállítása
8,4 g (72 mmól) ciklohexán-l,3-dion (96% tisztaságú) és 70 mg (0,38 mmól) szacharin elegyéhez 60 ml (288 mmól) hexametildiszílazánt adunk, majd előmelegített olajfürdőn forraljuk. A reakció sorána felszabaduló ammónia mennyiségét titrálva megállapíthatjuk, hogy a számított mennyiség 50 perc alatt felszabadul. A forralást további 10 percig folytatjuk, a hexametildiszilazán feleslegét vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot vákuumdesztilláljuk. 10,67 g (80,5%) 1 -trimetilszililoxi-ciklohexén-3-ont kapunk; fp. 119-121 °C/2,0 Hgmm.
84. példa
Etil-3~trimetilszililcxi~2-butenoát előállítása
9,75 g (75 mmól) acetecetészter és 70 mg (0,38 mmól) szacharin elegyét 130 °C-ra melegítjük olajfürdőn. 60 ml (288 mmól) hexametildiszílazánt adunk hozzá és az elegyet 1,5 órán át forraljuk, A hexametildiszilazán feleslegét vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot vákuumdesztilláljuk, így 12,71 g (84%) etil-3-trimetilszililoxi-2-butenoátot kapunk; fp. 102-104 °C/16 Hgmm.
85. példa
1-Trimetilszililoxi-bután előállítása A táblázatban említett katalizátorok valamelyikét tartalmazó 15 ml diklórmetánhoz 1,48 g (20,0 mmól) butanol-l-t adunk 10 ml diklórmetánban oldva. Ezt az elegyet forrásig melegítjük és 2,50 ml (12,0 mmól) hexametildiszilazánt adunk hozzá. Azt az időt mérjük, mely alatt az ammónia számított mennyiségének fele képződik. A további részletek a következő táblázatban láthatók.
Katalizátor A katalizá- tor mól%-a t(perc)
nincs 42
di(4-nÍtrofenil)-N-(dimetilaminoszulfo-
nil)-foszforamidát 0,5 2
diizopropiI-N-(diklóracetil)-foszforamidát 0,5 22
di(o-klórfenií)-N-(4-klórfenilszulfonil)-
-foszforamidát 1,0 17
Ν,Ν-dimetilszulfamid 5,0 15
szililezett szacharin 0,1 4
N-( 1 -naftoil)-4-toluolszulfonamid 1,0 8
N-(2-metoxibenzoil)-4-toluolszulfonamid 5,0 22
86. példa
N ,N-dimetil-Ν'-trimetilszilil-szulfamid előállítása
2,48 g (20 mmól) Ν,Ν-dimetil-szulfamid, 9 mg (0,05 mmól) szacharin és 30 ml toluol forrásban lévő elegyéhez 3 ml (14,4 mmól) hexametildiszilazánt adunk. A már korábban ismertetett módszerrel megállapítható, hogy az ammónia számított mennyisége 1 óra alatt szabadul fel. Az illékony komponenseket csökkentett nyomáson lepároljuk és a maradékot szobah őmérsékleten szárítjuk, így 3,96 g (101%) N,N-dirnetil-N'-trimetilszilíl-szuIfamidot kapunk, mely 83-86 °C-on olvad.
87. példa
Trimetilszilil-trimetilszilil-tioacetát előállítása 1,20 g (13,0 mmól) merkaptoecetsav és 18 mg (0,036 mmól) di(4-nitro:penil)-N-(4-toluolszulfonil)18
-18185 935
-foszforamidát 10 ml toluollal készült forró oldatához 4,0 ml (19,2 mmól) hexametildiszilazánt adunk. A korábban leírt módon meghatározható, hogy a számított mennyiségű ammónia (13 mmól) 25 perces forralás alatt felszabadul. Az illékony anyagokat forgó filmbepárlóban lepároljuk és a maradékot 0,5 óra hosszat vákuumban tartjuk. 2,87 g (93,4%) trimetilszilil-trimetilszilil-tioacetátot kapunk.
’H NMR (CC14): 0,28 (s, 9H); 0,32 (s, 9H); 3,01 (s, 2H).
88. példa
a) Ha tiobenzoesavat diklórmetánban 0,25 mól% tetrafenilimidodifoszfát katalizátor jelenlétében hexametildiszilazánnal (hexametildiszilazán és tiobenzoesav mólaránya 0,75) reagáltatunk, 30 perces reakcióidő alatt a trimetilszililtiobenzoátot kvantitatív kitermeléssel kapjuk.
b) Ha difenil-foszfonsavat diklórmetánban 0,14 mól% tetrafenilimidodifoszfát katalizátor jelenlétében hexametildiszilazánnal (hexametildiszilazán és difenil-foszfonsav mólaránya 1,38) reagáltatunk, 90 perces reakcióidő alatt a trimetilszilil-difenilfoszfonátot 91%-os kitermeléssel kapjuk.
c) Ha foszforsavat acetonitrilben 0,25 mól% szacharin katalizátor jelenlétében hexametildiszilazánnal (hexametildiszilazán és foszforsav mólaránya 3,28) reagáltatunk, 60 perces reakcióidő alatt a megfelelő trimetilszililezett vegyületet 93%-os kitermeléssel kapjuk.

Claims (12)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás egy vagy több aktív hidrogénatomot tartalmazó szerves vegyületek trimetilszililezésére hexametildiszilazánnal, azzaljellemezve, hogy a trimetilszililezést 0,001-10 mól%
    X—NH—Y általános képletű katalizátor jelenlétében végezzük; a képletben X és Y azonos vagy eltérő, legalább egyikük acil-, szulfonil- és foszforilcsoport közül kiválasztott elektronszívó csoport, amelyek a következők:
    (A) Y hidrogénatom vagy az alkilrészben 1-4 O
    II szénatomos trialkilszililcsoport, és X R5 — C— általános képletű elektronszívó csoport, amelyben R5 hidrogénatom vagy a karbonilcsoport szénatomjával szomszédos szénatomon egy vagy több halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport;
    (Β) Y hidrogénatom vagy az alkilrészben 1-4 szénatomos trialkilszililcsoport vagy —NR3R4 általános képletű csoport, amelyben R3 és R4 egymástól függetlenül hidrogénatom, az alkilrészben 1-4 szénatomos trialkilszililcsoport vagy 1-4 szénO
    II atomos alkilcsoport, és X R6—S általános képletű
    II o
    elektronszívó csoport, amelyben R6 adott esetben egy vagy több halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, adott esetben egy vagy több halogénatommal, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal, 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy nitrocsoporttal szubsztituált feni]-, naftil- és bifenilcsoport közül kiválasztott 6—12 szénatomos arilcsoport, vagy R6 —NR3R4 általános képletű csoport, amelyben R3 és R4 az előzőkben megadott;
    O
    II (C) X és Y azonos vagy eltérő, és R7—C—, O O
    II II
    R7—S— és R7R8P— általános képletű csoporII o
    tok közül kiválasztott elektronszívó csoport; a képletekben R7 és R8 egymástól függetlenül adott esetben egy vagy több halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, adott esetben egy vagy több halogénatommal, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal, 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy nitrocsoporttal szubsztituált fenil-, naftil- és bi fenilcsoport közül kiválasztott 6-12 szénatomos arilcsoport, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, adott esetben halogénatommal, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal vagy nitrocsoporttal szubsztituált fenoxi-, naftoxi- és bifeniloxicsoport közül kiválasztott
    6-12 szénatomos ariloxicsoport vagy —NRyR10 általános képletű csoport, amelyben R9 és R10 egymástóla függetlenül hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy Ro hidrogénatom és R10 az alkilrészben 1-4 szénatomos trialkilszililcsoport, vagy X és Y együtt —A—Z—B— általános képletű, 5-9 gyűrűatomot tartalmazó gyűrűt alkotnak a nitrogénatommal együtt, amelyhez A és
    kapcsolódik, o II és A jelentése —C— csoport, O O O II II II
    O
    II —C(OCC6Hs)=N— csoportok valamelyike és Z—C„H2„— általános képletű alkiléncsoport, amelyben n értéke 1-4, vagy n értéke 2-4, ha B a gyűrűhöz csak egy gyűrűatomma.1 járul hozzá, vagy Z—CnH2n_2— általános képletű alkiléncsoport, amelyben n értéke 2-4, vagy benzol- vagy naftalingyűrűbe beépült etiléncsoport, és a gyűrűt alkotó atomok vagy csoportok egy vagy több halogénatommal vagy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal lehetnek szubsztituálva. (Elsőbbsége: 1980. 07. 04.)
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy olyan katalizátort alkalmazunk, amelynek
    O
    II képletében az Rs— C— általános képletű csoportban Rs dihalogénmetil- vagy trihalogénmetilcsoport. (Elsőbbsége: 1980. 07. 04.)
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy olyan katalizátort alkalmazunk, amelynek
    -191
    185 935
    Ο ll képletében az Re — S — általános képietű csoportban R6 metílcsoport, adott esetben metilcsoportta? vagy klóratommal szubsztituált fenilcsoport vagy —NR3R4 általános képietű csoport, a Z és/vagy Re jelentésében szereplő—NR3R4 általános képietű csoportok azonosak vagy eltérők és aminocsoportot, dimetil-aminocsoportot vagy az alkilrészben 1-4 szénatomos trialkilszililcsoportot jelentenek. (Elsőbbsége: 1980. 07. 04.)
  4. 4. Az l. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy olyan katalizátort alkalmazunk, amelyben
    O ll az acilcsoport R, j — C— általános képietű - R,, dihalogén- vagy trihalogén-metilcsoport vagy adott esetben klóraíommal, metil-, metoxi- vagy nitrocsoporttal szubsztituált fenil- vagy naftilcsoport;
    O
    II
    - a szulfonilesöpört R12— S— általános képletü
    II o
    - Ri2 metílcsoport, adott esetben klóratommal vagy metilcsoporttal szubsztituált fenil- vagy naftilcsoport, vagy amino-, dimeíil-amino- vagy trialkilO , , II szilil-aminocsoporta foszforilcsoport R9RIOP — általános képietű - R9 és R,o egymástól függetlenül 1—4 szénatomos alkoxicsoport, adott esetben halogénatommala vagy nitrocsoporttal szubsztituált fenil- vagy naftilcsoport. (Elsőbbsége: 1980. 07. 04.)
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy olyan katalizátort alkalmazunk, amelyben a nitrogénatommal gyűrűt alkotó elektronszívó
    O i O
    I! i 11 csoport —C—Z—C— általános képietű Z adott esetben perhalogén-szubsztituált etilén-, fenilén- vagy naftiléncsoport - vagy —C—Z—SOX általános képletü - x 0 vagy 2, és Z feniléncsoport -. (Elsőbbsége: 1980. 07. 04.)
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy katalizátorként formamidot, triklóracetamidot, trifluoracetamidot, szukcinimidet, 3,3-dimetil-glutárimidet, ftálimidet, 3,4,5,6-tetraklór-ftálimidet, 3,4,5,6-tetrabróm-ftálimidet, 1,8-naftalimidet, maleinimidet, barbitursavat, szacharint, N-trimetil-szilil-szacharint, kristályos N-nátriumszacharint, N-benzoil-4-toluolszulfonamidot, N-(2-metoxi-benzoi!)-4-toluolszulfonamidot, N-(l-naftoil)-4-toluolszulfonamidot, N-benzoil-benzolszulfonaniidot, N-(2-metoxi-1 -naftoil)-4-toluolszulfonamidot, N-(2-metoxi-1 -naftoil)-metán-szulfonamidoí, di(4-toluolszulfonil)-amint, dimetil-N-(triklóracetil)-foszforamidátot, di(4-nitrofenil)-N-(triklóracetil)-foszforamidátot, di(4-nitrofenil)-N-(p-toluolszulfonil)-foszforamidátot, diizopropil20 i
    N-(diklóracetil)-foszíoramidátot, di(o-klórfenil)-N-(4-klórfenilszulfo:iil)-foszforamidátot, tetrafenil-imidodifoszfátot, szulfamidot, N,N-dimetilszulfamidot, N,N'-bisz(trimetilszilil)-szulfamidot, l,2-benzizotiazol-3(2H)-ont vagy 4-benziloxi-l,2-dihidro-l-oxoftalaziit alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1980. 07. 04.)
  7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy katalizátorként szacharint, di(4-nitrofenil)-N-triklóracetil-foszforamidátot, di(4-nitrofenil)-N-(4-toluolszulfonil)-foszforamidátot vagy tetrafenil-imído-difoszfátot alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1980. 07. 04.)
  8. 8. Eljárás maximálisan telítetlen, egy vagy több nitrogénatomot és adott esetben egy kénatomot, de legalább egy nitrogén atomot tartalmazó, öt- vagy hattagú heterociklusos vegyületek I általános képietű trimetil-szilil-tioétereinek előállítására - a képletben n értéke 0 vagy 1, és a gyűrű egy további kettőskötést tartalmaz, ha n értéke 0, és két további kettőskötést, ha n értéke 1, Q2 és Q4 telítetlen nitrogénatom vagy adott esetben szubsztituált telítetlen szénatom, Q! és Q3 kénatom, adott esetben szubsztituált telítetlen szénatom, telítetlen nitrogénatom vagy adott esetben szubsztituált telített nitrogénatom, R és/vagy a telítetlen szénatom szubsztituense legfeljebb három kevés szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport, kevés szénatomos alkil-aminocsoport, trimetil-szilil-(kevés szénatomos)-alkil-aminocsoport vagy trimetil-szililoxi-karbonil-metilcsoport, és a telített nitrogénatom szubsztituense kevés szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport, trimetil-szililcsoport vagy trimetil-szililoxi-karbonil-metilcsoport - azzal jellemezve, hogy II általános képletü tiolt az 1. igénypont szerinti katalizátor jelenlétében trimetilszililezünk - a képletben n, R', Qi, Q2, Q3 és Q4 a fenti jelentésű, de nem tartalmaz trimetil-szililcsoportot (Elsőbbsége: 1980. 09. 05.)
  9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás olyan I általános képietű trimetil-szilil-tioéterek előállítására, amelyek képletében a heterociklusos csoport 1,3,4-tiadiazolil-, 1,2,3,4-lH-tetrazolil-, 1,2,3-triazolil-,
    1,2,4-triazolil-, imidazolil- vagy pirimidilcsoport, és az említett csoportok metil-, fenil-, metil-amino-, trimetil-szililoxi-karbonil-metil- vagy trimetil-szililcsoporttal vagy a telített nitrogénatomon trimetilszililcsoporttal lehetnek szubsztituálva, azzal jellemezve, hogy olyan II általános képletü tiolt trimetilszililezünk, amelynek képletében a heterociklusos csoport a fent megadott, de nem tartalmaz trimetil-szililcsoportot. (Elsőbbsége: 1980. 09. 05.)
  10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás olyan I általános képietű trimetil-szilil-tioéterek előállítására, amelyek képletében a heterociklusos csoport 5metil-I,3,4-tiadiazol-2-il-, l-metil-lH-tetrazol-5-il-, 1 - trime til-szilil-1 Η-1,2,3-triazol-5-il-, 1 -metilimidazol-2-il-, 1 - trimetil-szi lil-1 Η-1,2,4-triazol-3-il-, l-fenil-lH-tetrazol-5-il-, 4,6-dimetil-pirimidin-2-ΪΪ-, 5-metil-amino-l,3,4-tiadiazol-2-il-, 1-trimetil-szililoxi-karbonil-metil-lH-tetrazol-5-il- vagy 5trimetil-szililoxi-karboriil-metil-1,3,4-tiadiazol-2-ilcsoport, azzal jellemezve, hogy olyan II általános képletü tiolt trimetilszililezünk, amelynek képletében a heterociklusos csoport a fent megadott, de
    -201
    185 935 nem tartalmaz trimetil-szililcsoportot. (Elsőbbsége: 1980. 09. 05.)
  11. 11. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a katalizátort maszkírozott formában adjuk a reakcióelegyhez. (Elsőbbsége: 1980. 07. 04.).
  12. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy maszkírozott formaként szililezett vegyületet vagy nátriumsót alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1980. 07. 04.)
    1 db ábra
    Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (877670/09) 88-0645 — Dabasi Nyomda, Budapest — Dabas Felelős vezető: Bálint Csaba igazgató
HU811958A 1980-07-04 1981-07-03 Process for sililizing organic materials with 1,1,1-trimethyl-n-bracket-trimethyl-silyl-bracket closed-silanamine in the presence of catalyty containing nitrogen HU185935B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
NL8003891A NL8003891A (nl) 1980-07-04 1980-07-04 Verbeterde werkwijze voor de silylering van organische verbindingen met 1,1,1-trimethyl-n-(trimethylsilyl)- -silanamine door middel van katalyse met bepaalde stikstofbevattende verbindingen.
NL8005041A NL8005041A (nl) 1980-09-05 1980-09-05 Werkwijze voor de bereiding van thioethers, alsmede gesilyleerde thiolen voor toepassing bij deze werkwijze.

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU185935B true HU185935B (en) 1985-04-28

Family

ID=26645637

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU811958A HU185935B (en) 1980-07-04 1981-07-03 Process for sililizing organic materials with 1,1,1-trimethyl-n-bracket-trimethyl-silyl-bracket closed-silanamine in the presence of catalyty containing nitrogen

Country Status (14)

Country Link
US (1) US4400509A (hu)
EP (1) EP0043630B1 (hu)
AU (1) AU543108B2 (hu)
CA (1) CA1184556A (hu)
DE (1) DE3173428D1 (hu)
DK (1) DK166581C (hu)
ES (1) ES503650A0 (hu)
FI (1) FI81776C (hu)
GR (1) GR74366B (hu)
HU (1) HU185935B (hu)
IE (1) IE51452B1 (hu)
IL (1) IL63100A0 (hu)
NO (1) NO812275L (hu)
PT (1) PT73261B (hu)

Families Citing this family (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE3443960C2 (de) * 1984-12-01 1986-12-11 Dynamit Nobel Ag, 5210 Troisdorf Verfahren zur Herstellung von Bis-trimethylsilylamiden aus Carbonsäureamiden
US4808511A (en) * 1987-05-19 1989-02-28 International Business Machines Corporation Vapor phase photoresist silylation process
US5013854A (en) * 1989-02-02 1991-05-07 Eli Lilly And Company Process for preparing acid halides
US5084568A (en) * 1989-02-02 1992-01-28 Eli Lilly And Company Process for preparing acid halides
WO1997000899A1 (en) * 1995-06-22 1997-01-09 Yuri Gudimenko Surface modification of polymers and carbon-based materials
US5847179A (en) * 1997-10-02 1998-12-08 Pcr, Inc. High purity alkoxytrimethylsilane fluids
FR2794751B1 (fr) * 1999-06-08 2001-08-10 Atofina Procede de fabrication d'urees bis-silylees
US20070021612A1 (en) * 2004-11-04 2007-01-25 University Of Notre Dame Du Lac Processes and compounds for preparing histone deacetylase inhibitors and intermediates thereof
US7235688B1 (en) 2004-11-04 2007-06-26 University Of Notre Dame Du Lac Process for preparing histone deacetylase inhibitors and intermediates thereof
ES2359600T3 (es) * 2007-07-30 2011-05-25 Dsm Ip Assets B.V. Proceso para sililar beta-lactamas.
JP5324361B2 (ja) * 2009-08-28 2013-10-23 東京応化工業株式会社 表面処理剤及び表面処理方法
US9703202B2 (en) * 2015-03-31 2017-07-11 Tokyo Ohka Kogyo Co., Ltd. Surface treatment process and surface treatment liquid
CN108503668A (zh) * 2018-05-11 2018-09-07 浙江华贝药业有限责任公司 一种三甲基苯氧基硅烷的合成方法
CN109232632B (zh) * 2018-10-18 2021-07-06 江苏食品药品职业技术学院 一种六甲基二硅脲的制备方法

Family Cites Families (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE1959523A1 (de) * 1969-11-22 1971-06-03 Schering Ag Thiopyrimidinnucleoside
GB1509691A (en) * 1976-02-20 1978-05-04 Dow Corning Ltd Silylation process and organosilicon compounds
GB1578183A (en) * 1977-03-17 1980-11-05 Goldschmidt Ag Th Process for silyation

Also Published As

Publication number Publication date
IE51452B1 (en) 1986-12-24
EP0043630A3 (en) 1982-06-23
FI812094L (fi) 1982-01-05
EP0043630B1 (en) 1986-01-08
ES8301485A1 (es) 1982-12-01
NO812275L (no) 1982-01-05
DK166581B (da) 1993-06-14
ES503650A0 (es) 1982-12-01
DK296781A (da) 1982-01-05
IL63100A0 (en) 1981-09-13
GR74366B (hu) 1984-06-28
US4400509A (en) 1983-08-23
AU543108B2 (en) 1985-04-04
AU7188681A (en) 1982-01-07
DK166581C (da) 1993-10-25
PT73261B (en) 1982-07-22
DE3173428D1 (en) 1986-02-20
IE811495L (en) 1982-01-04
EP0043630A2 (en) 1982-01-13
PT73261A (en) 1981-07-01
CA1184556A (en) 1985-03-26
FI81776B (fi) 1990-08-31
FI81776C (fi) 1990-12-10

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU185935B (en) Process for sililizing organic materials with 1,1,1-trimethyl-n-bracket-trimethyl-silyl-bracket closed-silanamine in the presence of catalyty containing nitrogen
US5892085A (en) Process for the preparation of high-purity organosilicon disulphanes
US4910306A (en) Preparation of substituted 1,2,4-triazolo[1,5-a]pyrimidine-2-sulfonanilides
JP2002155092A (ja) オルガノシリルアルキルポリスルファンの製法
IE54836B1 (en) Process for preparing substituted 2-aminobenzimidazoles
US4412078A (en) Hydantoinylsilanes
FI86300C (fi) Foerfarande foer framstaellning av 2-hydrazino-1,3-diazacykloalk-2-en-hydrohalogenider.
EP0031996B1 (en) Hydantoinylsilanes and bis(hydantoinyl)disiloxanes and method for preparing same
US4845257A (en) 4-halogeno-2-oxyimino-3-oxobutyric acids and derivatives
US4176131A (en) Chemical process
US4496737A (en) Process for preparing sulfamylamidine antisecretory agents
KR100674098B1 (ko) N,n-디알킬아릴아민 촉매의 존재하에서n-알크(엔)옥시(또는 아릴옥시)카보닐이소티오시아네이트 및 그의 유도체를 제조하는 방법
US5008398A (en) Preparation of p-nitrophenyl-imidazoles
FI73438B (fi) Foerfarande foer framstaellning av 7-acylamino-3-(tiosubstituerad)metyl-3-cefem-4-karboxylsyra-1-oxid derivat.
Maas et al. Novel α-Silyl-α-diazoacetates Containing a Silicon-Heteroatom Bond
KR840001213B1 (ko) 특종의 촉매를 이용하는 유기화합물의 실릴화 방법
Christophersen et al. Acyl thiocyanates—III: The synthesis of stable Aroyl thiocyanates
NL8003891A (nl) Verbeterde werkwijze voor de silylering van organische verbindingen met 1,1,1-trimethyl-n-(trimethylsilyl)- -silanamine door middel van katalyse met bepaalde stikstofbevattende verbindingen.
KR100485364B1 (ko) 세팔로스포린 유도체의 새로운 할로겐화 방법
Lebedev et al. Organosilicon synthesis of isocyanates: I. Synthesis of isocyanates of the furan, thiophene, and mono-and polyfluorophenyl series
US4727178A (en) Process for preparing phosphorodichloridothiolate
US5003096A (en) Preparation of substituted 1,2,4-triazolo[1,4-a]pyrimidine-2-sulfonanilides
JP3921715B2 (ja) N−アリ−ル−2−オキサゾリドン誘導体の製造方法
JPH0471917B2 (hu)
JPH0374240B2 (hu)

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee