HU185143B

HU185143B - Fluidized-bed apparatus

Info

Publication number: HU185143B
Application number: HU812773A
Authority: HU
Inventors: Akinobu Shiga; Masahiro Kakugo; Koji Yamada; Hajime Sadatoshi
Original assignee: Sumitomo Chemical Co
Priority date: 1980-09-26
Filing date: 1981-09-25
Publication date: 1984-12-28
Also published as: EP0049130A1; CA1166826A; US4382065A; EP0049130B1; JPS5759632A; SG84384G; DE3167852D1; GB2084044A; JPS6344009B2; GB2084044B

Description

A találmány tárgya fluid ágyas berendezés, amelyben a szilárd részecskéket felfelé haladó gázárán; segítségéve! fluidizálják, hogy csökkentsék a fluid ágyas berendezésből magával vitt szilárd részecskék mennyiségét.

Jól ismert, hogy a fluid ágyas berendezés egy függőleges hengeres tartályból áll, amely főleg gázbevezetőcsonkot, gázelosztót, fluid ágyat és szabad légteret tartalmaz.

A fluid ágy egy olyan szilárd részecskékből álló szakasz, amely felfelé haladó gázárammal van fluidizálva. Az ilyen fluid ágyas berendezést különböző területeken alkalmazzák, például nagy oktánszámú gázolaj előállításánál, amikoris nagy forráspontú frakciót az olaj kerozin felett krakkoíják fluidizált katalizátorral (amit általában FCC eljárásként ismerünk), főleg olefinből álló gáz előállítására petróleum nehézolaj krakkolásával szilárd részecskék fluidizálása segítségével, nedves szilárd részecskék szárítására nagy hőmérsékletű gázokkal történő fluidizálás révén, akrilsav-nitril szintézise azáltal, hogy propilént, ammóniát és oxigént (levegőt) fluidizált katalizátor jelenlétében reagáltatnak, amely a foszformolibdénsav vagy foszfor-volfratnsav egy fémsójából áll, továbbá α-olefin polimerek előállítása az aolefineknek a fluid ágyban történő polimerizálásával, amely fluid ágy szilárd polimerizációs katalizátorokat tartalmaz.

Valamennyi eljárásnál abban az esetben, ha a fluidizált szilárd részecskéket a felfelé áramló gázokkal együtt a berendezésből kilépni kényszerítő hajtóerő túl nagy. ez sok kellemetlenséget okoz. Ez abból áll, hogy alkalmazni kell egy olyan berendezést, amely a magával vitt szilárd részecskéket leválasztja, majd ezután egy olyan berendezést, amely a leválasztott részecskéket visszavezeti a fluid ágyba.

A kísérletek eredményeképpen, amelyeket araiak érdekében végeztünk, hogy ezeket a problémákat megoldjuk, egy olan eljárást találtunk a fluid ágyas berendezésből a részecskék kijutásának csökkentésére, amelynél a fluid ágy szabad légterébe egy különleges belső szerkezetet helyeztünk és ezáltal a gázt kísérő részecskéket arra kényszerítettük, hogy ennek nekiütközzenek, ilymódon jutottunk a találmány szerinti berendezéshez.

A találmányt olyan eljárással kapcsolatban ismertetjük, amelynél «-olefint fluid ágyas reaktorban polimerizálunk, amely reaktor egy bizonyos fajtájú fluid ágyas berendezés.

Az α-olefin polimerizációját fluid ágyas reaktorban már korábban is ismerték.

így a 24 679/1968 sz. japán szabadalmi leírás vagy az 597/1966 sz. japán szabadalmi leírás is ezt javasolja abban az esetben, ha a fluidizációs gázáram sebessége kicsi, nem nagyobb, mint 15 cm/sec. Ekkor ezt az eljárást javasolják, hogy megakadályozzák darabos tömb képződését azáltal, hogy keverőt alkalmaznak és ezzel az ágyat egyenletesen keverik. Általában azonban igen nehéz a port keverő segítségével egyenletesen keverni és rendkívül 'nagy keverő teljesítményre van szükség, hogy a reaktorban egyenletes keverést lehessen biztosítani. Azonkívül a keverő lapátjainak alakját is rendkívül bonyolult és nehéz megtervezni.

Rzt a problémát kívánja megoldani a 13 962/1972 számú japán szabadalmi leírás, amelynél a fluidizációs gázáram sebessége már lényegesen nagyobb, kb. 1,510-szer nagyobb, mint a polimer részecskék minimális fluidizációs sebessége. Ebben az esetben könnyen létre2 hozható stabil fluid ágy, anélkül, hogy bármilyen keverőt alkalmaznának. Mivel azonban a fluidizációs gáz sebessége megnőtt, a szilárd részecskék felemelkedési magassága a fluid ágyról nagyobb lesz, úgyhogy a reaktorból kivitt részecskék száma rendkívül megnő.

Ennek a problémának a megoldására azt javasolták, hogy egy sebességcsökkentő szakaszt kei! létrehozni, megnövelve a fluidizált ágy keresztmetszetét. Ennél az eljárásnál azonban a részecskék kivitelének megakadályozásához^ a reaktorban rendkívül nagy térfogatú szabad légtérre van szükség, és ha ezt megvalósítják, akkor a reaktor térfogategységre eső teljesítménye lényegesen csökken és a tisztítandó monomerek mennyisége jelentősen nő, ha a monomer összetételt változtatják.

Egy másik eljárásnál azt javasolták, hogy a légtérbe egy belső szerkezetet helyezzenek be, A 48 151/1976 sz. japán szabadalmi leírás szerint rudakból vagy csövekből álló belső szerkezetet helyeztek el vízszintesen több fokozatban a reaktor belsejében. Ennél a megoldásnál az egész szerkezei vetületaránya 0,4 fölött van, ha a belső szerkezet egy fokozatának a vetület-arányát a szabad légtér keresztmetszetéhez képest 0,5 alatt 'tartjuk és három vagy több fokozatban helyezzük el. Még ennél az eljárásnál is azonban, mivel a fokozatonként! részecske kivitelt megakadályozó hatás kicsi és a felfelé menő gáz olyan úton áramlik, hogy körülveszi a belső szerkezetet még akkor is, ha több fokozatban van elhelyezve, a részecskék ütközési hatásossága csökken, így valójában a részecskék kivitelét kiküszöbölő hatás kicsi. Annak érdekében, hogy ezzel az eljárással kielégítő hatást érjenek el, a fokozatok számát növelni keli, de ebben az esetben a szabad légtér nagy térfogata nincs megoldva és igy ez a megoldás ellentmondáshoz vezet.

A találmány feladata, hogy a szokásos és ismert megoldásoknál fellépő hiányosságokat kiküszöbölje és növelje a reaktor térfogategységre eső teljesítményéi azáltal, hogy olyan megoldást hoz létre, amellyel a szilárd részecskék kilépését a reaktorból jelentősen csökkenteni lehet.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a berendezés szabad légterébe olyan belső szerkezetet helyezünk el, amelynek a vetület aránya nem kisebb mint 0,8, előnyösen 0,9 vagy több, és a nyílásarány a szabad légtér keresztmetszetéhez képest 0,3— 0,9, előnyösen 0,5-0,9. Nyílásaránya alatt azt az arányt értjük, amely az áramló gázok legszűkebb keresztmetszete és a szabad légtér keresztmetszete között van.

A találmány szerinti belső szerkezet állhat lapok egyszerű kombinációjából vízszintes irányban, előnyösen azonban lapátok kombinációjából, amelynek szöge nagyobb, mint a részecskék nyugalmi súrlódási szöge (azaz 30°-nál nagyobb szokásos α-olefin részecskék esetében). A legelőnyösebb megoldás olyan lapátok kombinációja, amelynek olyan szöge van, hogy lefelé irányuló áram alakul ki, ha a belső szerkezetet forgatjuk, és a szomszédos lapátok közötti tér rendkívül kicsi vagy egymást átfedik, ha a vízszintes vetületet nézzük. Ennél a megoldásnál, mivel a vetület aránya a szabad légtérhez képest és a nyílásarány meglehetősen nagy lehet még egy fokozatban is, a szabad légtér térfogatát jelentősen csökkenteni lehet.

A találmány foganatosításának feltételeit az alábbiakban részletesen ismertetjük.

1. A találmány szerinti belső szerkezet előnyösen olyan fluid ágyas berendezéshez alkalmazható, amelyet

-2185 143 felfelé haladó gázárammal fluidizálunk és a gázáram sebessége 1-10-szerese a részecskék minimális fluidizációs sebességének (amelyet Umf-ként rövidítünk).

2. A belső szerkezet vízszintes vetülete és a szabad légtér keresztmetszete közötti arány szoros kapcsolatban van a magával vitt szilárd részecskék mennyiségével. Ha a vetületarányt 0,8-nál, előnyösen 0,9-nél nagyobbra állapítjuk meg, akkor a szilárd részecskék kijutása a reaktorból jelentősen csökken.

3. Ha a nyílásarány a szabad légtér felületéhez képest kicsi, akkor a belső szerkezetnek csapódó .részecskék alig tudnak a fluid ágyra esni, nagy számú részecske marad a belső szerkezet felületén, úgyhogy a reaktorból való kivitel megnő. Ha a találmány szerinti megoldást megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy ha a gázáramlás sebességét, a belső szerkezet nyílásarányánál a részecskék végső sebessége alatt tartjuk, akkor a belső szerkezetre rakódott részecskék mennyiségét jelentősen csökkenteni lehet. Pontosabban jelentős eredmények érhetők el, ha a nyílásarány a szabad légtér keresztmetszetéhez képest 0,3-nál, előnyösen 0,5-nél nagyobb.

4. Előnyös, ha a belső szerkezetet forgatjuk. Különösen akkor, ha a belső szerkezet lapok együtteséből, áll, amelyek olyan szögben dőlnek, hogy egy lefelé haladó áramot hozzanak létre, nagyobb lefelé ható mozgási energiákat lehet a részecskékre kifejteni az ütközéskor, ha forgatjuk a belső szerkezetet, mint hogyha az áll, úgyhogy a kivitelt megakadályozó hatás nagymértékben javul. A forgatás másik jelentősége, hogy a belső szerkezet felületén lerakodott vagy összegyűlt részecskéket leválasztja. Minél nagyobb a forgatás sebessége, annál nagyobb annak hatása. Ha azonban a sebesség túl nagy, örvényáramok keletkeznek nagyobb mértékben, ami növeli a falakon a lerakódást. Ennek megfelelően akkor érjük el a legjobb eredményeket, ha a belső szerkezet végén a kerületi sebesség 50—500 cm/sec.

Ámbár a hatás kisebb, a belső szerkezet rögzítetten is elhelyezhető.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti fluid ágyas berendezés példakénti kiviteli alakját mutatják be.

Az 1. ábra a berendezés függőleges metszete.

A 2a. ábra a berendezés belsejének elölnézete kúpos belső szerkezettel.

A 2b. ábra a 2a. ábra szerinti szerkezet felülnézete.

A 2c. ábra a 2b. ábrának a vízszinteshez képest 45°ban vett ferde nézete.

A 3a. ábra a berendezés belsejének elölnézete propelleres belső szerkezet esetén.

A 3b. ábra a 2.b. felülnézete.

A 3c. ábra a 3b. ábrának a vízszinteshez képest 45°ban vett ferde nézete.

A 4. és 5. ábrák tárcsából és gyűrűből álló belső részt ábrázolnak.

A 6. ábra a tárcsás test egy másik kivitelét ábrázolja.

A 7. ábra.a gyűrűs test egy másik kivitelét ábrázolja.

A rajzokon látható számok és betűk jelentése az alábbi:

D_T: a fluid ágyas berendezés belső átmérője (szabad légtér)

Dj: a gyűrű belső átmérője

D₂: tárcsa átmérője

Hí: a gyűrű és tárcsa közötti távolság

1: fluid ágyas berendezés

2: gázbeömlőcsonk

3: gázelosztó

4: fluid ágy

5: légtér

6: belső szerkezet

7: gázkiömlőcsonk

Elsősorban a 2a., 2b., és 2c. ábrákra hivatkozva az azokon látható kúpos belső szerkezet a következő feltételek szerint van kialakítva:

1. a szabad légtér keresztmetszetéhez viszonyítva a vetületarány ('%)' nem kevesebb mint 0,8, előnyösen nem kevesebb 0,9, amely képletben 1] a belső szerkezet leghosszabb lapátjának vége és a fluid ágyas berendezés belső fala közötti távolság.

' 2. A lapátok száma nem korlátozott, de a szomszédos lapátok átfedik egymást, hogyha azokat vízszintes síkra vetítjük.

3. A belső szerkezet olyan keresztmetszet része, amely a kúp csúcsát foglalja magába és egy sorozat háromszög vagy sokszög alakú lapátot, beleértve a széleket, ahol a nyílásarány nem kisebb, mint 0,3, előnyösen nem kisebb, mint 0,5.

4. A kúp hajlásszöge nagyobb, mint a részecskék nyugalmi súrlódási szöge és előnyös, ha a hajlásszög nem kisebb, mint 30°.

5. A belső szerkezet lehet rögzített, de előnyösen forgatható is, ha azt egy keverőszerkezetre szereljük.

6. A lapátok általában sík lapok, de lehetnek hullámaiakban'vagy ívalakban hajlítottak is, vagy csőből készült síkalakzatok.

7. Az 1.-6. pontokban körvonalazott belső szerkezet fordított kúp-alakú is lehet.

A 3. ábra a belső szerkezet propelleres kiképzését ábrázolja, amely hajlított lapátok kombinációjából áll.

A belső szerkezet olyan lapátok Összessége, amelynek hajlásszöge nagyobb, mint a nyugalmi súrlódási szög (2. ábrán 45° a vízszintes síkhoz képest).

A 3. ábra szerinti belső szerkezet megfelel a 2. ábrán ábrázolt belső szerkezet 1., 2., 5., 6. és 7. pontjaiban leírt jellemzőnek.

A belső szerkezet előnyösen hajlított lapátok együttese annak érdekében, hogy a szilárd részecskék magávalvitele minél kisebb legyen, azonban a 4. és 5. ábrán ábrázolt szerkezetek is alkalmazhatók.

A 4. ábrán olyan belső szerkezetet ábrázoltunk, a nely tárcsából és gyűrűből áll és ezek a következő feltételek szerint vannak kialakítva.

1. A gyűrűt úgy határozzuk meg, hogy külső átmérője egyenlő legyen a reaktor tornyának Dy átmérőjével és, hogy Ü! a belső átmérő megfeleljen a D^Dt nem kisebb, mint 0,3 aránynak, vagy előnyösen a nem kisebb mint 0,5 aránynak.

2. A gyűrűvel központos tárcsa D₂ átmérője úgy van megállapítva, hogy

Dj-Dj

Di

-3185 143 ne legyen kisebb, mint 0,3, előnyösen ne legyen kisebb mint 0,5. Dj -et és D₂-t úgy határozzuk meg, hogy a vízszintes síkra vetített felület aránya a szabad légtér felületéhez viszonyítva, . D.-Pa Dt ne legyen kisebb, mint 0,8.

3. A gyűrű és a tárcsa közötti H_t távolságot úgy határozzuk meg, hogy

Df kisebb legyn mint 0,3, de előnyösen ne legyen kisebb mint 0,5.

A tárcsa elhelyezhető a gyűrű fölött, mint a 4. ábrán, vagy az alatt.

5. A kombináció állhat egy gyűrűből és egy tárcsából, mint a 4. ábrán, vagy két gyűrűből és egy tárcsából, mint az 5. ábrán. Az egyes elemek egymástól való távolsága a 3, pontban megadottnak és a tárcsa átmérője és a gyűrű külső és belső átmérője az 1. és 2. pontban megadottaknak felel meg. A szerkezet kettőnél több fokozatból is állhat.

6. A tárcsa lehet sík test, vagy meghajlítható hullámaikban vagy ív alakban. Kúpos alak is megfelelő, amely szélesebb, mint a nyugalmi súrlódási szög, ahogyan azt a 6. ábrán ábrázoltuk. Bár a forgó szerkezet előnyösebb, a rögzített test is jól alkalmazható.

7. A gyűrű lehel sík test, vagy meg lehet hajlítva hullám- vagy ív alakban. Lehet olyan szerkezet, amelynek hajlásszöge a középpont felé nagyobb, mint a nyugalmi súrlódási szög, amint a 7. ábrán látható. Bár a forgó szerkezet előnyösebb, rögzített testet is alkalmazhatunk.

A találmány szerinti belső szerkezet nincs korlátozva a 2., 3. és 4. ábrákon bemutatott szerkezetre, elegendő csupán, ha a vízszintes síkra vetített felület aránya a szabad légtér felületéhez képest nem kisebb mint 0,8, előnyösen nem kisebb mint 0,9. Ha ilyen kialakítású belső szerkezetet helyezünk a fluid ágyas berendezés szabad légterébe, akkor lényegében elérjük azt, hogy a szilárd részecskék ne kerüljenek a belső szerkezet fölé.

A találmányt részletesebben a továbbiakban példák kapcsán mutatjuk be.

1. példa

Egy fluid ágyas berendezésnél üveg számára, amelynek belső átmérője 20 cm és magassága 150 cm, a 2. ábrán látható belső szerkezetet helyezünk el a gázdiszperiót létrehozó gázelosztótól 60 cm-re. A belső szerkezetnél a kúp hajlásszöge 60°, magassága kb. 20,4 cm és a lapátok száma 16. A vízszintes síkra vetítve a lapátok átfedik egymást min. 5 mm-rel és a lapátok maximális hossza a vízszintes síkra vetítve a középponttól sugárirányban 9,5 cm. A belső szerkezet vetületaránya a szabad légtér felületéhez viszonyítva a vízszintes síkban 0,9 és a nyílásaránya a szabad légtér felületéhez képest 0,64. A belső szerkezet forgó tengelyre van szerelve.

Ezt a fluid ágyas berendezést 6 kg polipropilén részecskével töltjük meg, amelyeknek többnyire gpmb alakja van és az átlagos szemcseméret 570 μ. A nyugalomban levő ágy magassága ekkor kb. 40 cm.

Ezután atmoszferikus nyomás alatt nedvességmentes ievegó't vezetünk be fiuidizáló gázke'nt a gázelosztó alsó részéből a szabad légtér felé 40 cm/sec sebességgel és a forgástengelyt 241 fordulat/perc-cel forgatjuk. Ekkor a részecskék emelkedési magasságát szemmel megfigyelve azt tapasztaltuk, hogy egyetlen részecske sem emelkedett feljebb, mint 36,5 cm, a belső szerkezet tetejétől, azaz a stacionér ágy felületétől számítva. Eközben a részecskék minimális fluidizációs sebessége 10 cm/sec.

2. példa

Ugyanazt a fluid ágyas berendezést alkalmazzuk, mint az 1. példában, a belső szerkezetet a gázelosztótól 60-re helyezzük el és a 4. ábrán ábrázolt gyűrűt használjuk, amikoris a tárcsát a gyűrűtől 5 cm-re helyezzük el. A gyűrű külső átmérője 20 cm, belső átmérője 14 cm, a gyűrű és a tárcsa is lapos és külső átmérője 16 cm. Mind a gyűrű, mind a tárcsa rögzített. A belső szerkezet vízszintes síkba vetített felületének aránya a szabad légtérhez képest és anyílásarány 1, illetve, 0,36.

Ugyanazokat a részecskéket alkalmazzuk mint az 1. példában. Hasonló feltételek között a részecskék emelkedési magasságát mértük. A megfigyelt maximális magasság 7 cm körül volt a tárcsa fölött.

Első összehasonlító példa

Belső szerkezet alkalmazása nélkül, ha ugyazt a fluid ágyas berendezést alkalmazzuk mint az 1. példában és azonos feltételek között azonos részecskéket használva mérjük az emelkedési magasságot, akkor azt tapasztaljuk, hogy a részecskék emelkedési magassága 60 cm a részecskék stacioner ágyának felületétől mérve és némely részecske még 95 cm-ig is fel tud emelkedni.

3. példa

Fluid ágyas reaktor, amelynek belső átmérője 50 cm, magassággá 300 cm, és az 1. ábrán ábrázolt belső szerkezetet helyezzük ei a gázelosztótól 150 cm magasságban. A belső szerkezet kúpjának hajlásszöge 60°, magassága 51 cm, a lapátok száma 16. A vízszintes síkra vetítve a lapátok egymást maximálisan 8 mm-re fedik és a lapátok maximális hossza a középponttól sugárirányban mérve 24 cm. A belső szerkezetet forgó tengelyre szereljük. A belső szerkezet vízszintes síkba vetített felületének aránya a szabad légtérhez képest, valamint a nyílásarány 0,92, illetve 0,66.

Ezt a fluid ágyas berendezést 100 kg polipropilén részecskével töltöttük föl, amelynek alakja közel gömb alakú és átlagos szemcsemérete 570 μ. Ekkor fiberscope megfigyeléssel mértük a részcskékből képződött stacioner ágy magasságát, és ez 115 cm volt.

Ezután etilénnel 15 kg/cm² G-ig nyomás alá helyeztük a reaktort és a reaktor-rendszerhez tartozó gázkompresszort úgy működtettük, hogy gázt keringtessen

-4185 143 a gázelosztó alsó részétől a fluidízált részecskék felé, miközben a tengelyt 80 ford/perc-cel forgattuk. Ebben az állapotban a részecskék emelkedési magasságát mértük.

A mérésben csészealakú részecskegyűjtőket alkalmaztunk, amelyeknél belül az aljméret 4,5 cm és magasságuk 4,5 cm volt és ezek 10 cm távolságban egymástól lánccal voltak összekötve és a reaktor felső részéről függtek alá és amelyeket kivettük, miután meghatározott gázáramlási sebesség mellett 30 percig fluidizáltunk. A részecske emelkedési magasságát abból állapítottuk meg, hogy az egyes csészékben a részecskékből mennyit fogtunk fel.

Ennél a módszernél, ha a gázáramlást 80-140 sn³/óra között változtattuk, akkor megkaptuk a részecskék emlekedési magasságát a stacioner ágy tetejétől számítva. Eredményeként azt kaptuk, hogy a belső szerkezet felett nem volt felfogott részecske. A minimális fluidizációs áram ennél a nyomásnál kb. 40 m³ (óra volt.

2. összehasonlító példa

Ha a 3. ábra szerinti fluid ágyas berendezést alkalmazzuk belső szerkezet nélkül és mérjük a részecskék emelkedési magasságát ugyanazon feltételek között, akkor ugyanazon részecskéket alkalmazva, az alábbi eredményeket kapjuk.

Gázáramlás Részecskék emelkedési magassága m³/óra cm

90

110 120

140 . 160 ⁴

4. példa

Ugyanazt a berendezést alkalmazzuk, mint a 3. példánál és a 3. ábrán ábrázolt belső szerkezetet helyezzük bele, a gázelosztótól 150 cm magasságában.

A belső szerkezetnél a hajlásszög 450, a lapátok szélessége a tetejüknél 150 mm, és a lapátok száma 16. Ha a szabad légtér felületére vetítjük, a lapátok egymást maximum 20 mm-re fedik és a minimális hosszuk a vetületben 24 cm sugárirányban a középtől mérve. A belső szerkezet forgó tengelyre van szerelve, mint a 3. példánál. A belső szerkezet vízszintes vetülete és a szabad légtér közötti arány, valamint a nyílásarány 0,92 és 0,78.

θ Éppen úgy, mint a 3. példában, polipropilén részecskéket fluidizálunk és a gázáramlást 80 és 140 m³/óra között változtatjuk, A részecskék emelkedési magasságát mértük, a belső szerkezetet 80 ford/perc-cel forgattuk. A mérések eredményeként a belső szerkezet föiött gyakorlatilag nem fogtunk fel részecskéket.

Claims

2Q 1 · Fluid ágyas berendezés, amelyben a szilárd részecskéket felfelé haladó gázáram segítségével fluidizálják, és amely függőleges hengeres tartályból áll, amely gázbevezető csonkot, gázelosztót, fluid ágyat és szabad légteret, valamint ebben elhelyezett belső szerkezetet

25 tartalmaz azzal jellemezve, hogy a szabad légtérben elhelyezett belső szerkezet vetületének aránya nagyobb mint 0,8 és a nyílásaránya a szabad légtér keresztmetszetéhez képest 0,3-0,9.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja,

30 azzal jellemezve, hogy a belső szerkezet (6) gyűrűk és tárcsák kombinációjából áll.
3. Az i. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a belső szerkezet forgó testekből áll.

35
4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belső szerkezet lapátok együtteséből áll, amelyek forgatásakor lefelé haladó áramot létrehozó szögben vannak elhelyezve.
5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja,

40 . azzal jellemezve, hogy a belső szerkezet kúpos alakú csőszerkeet.
6. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belső szerkezet a nyugalmi súrlódási szögnél nagyobb hajlásszögű forgó testből áll.