HU183352B - Method and apparatus for heat treating impregnated materials - Google Patents

Description

(57) KIVONAT

Eljárás és berendezés keményíthető műgyantával impregnált anyagok hőkezelésére, oly módon, hogy az anyagot függőleges irányban lentről felfelé egy első hőkezelési zónán vezetjük át, ahol a műgyanta oldószere elpárolog és kémiai reakció indul be. Az első hőkezelési zónát elhagyó, még ragacsos anyag egy hűtőzónába kerül, ahol azt mindkét oldalán hűtőközeg segítségével lehűtjük, úgy, hogy a kémiai reakciókat és a tapadóképességet befagyasztjuk. Fordítás után az anyag függőlegesen fentről lefelé halad egy második hőkezelési zónába, ahol újból beindulnak a kémiai reakciók.

A hűtőzóna bekapcsolásával az első hőkezelési zóna és a fordítóhengersor közé lehetővé vált, hogy a második hőkezelési zónában nagy sebességgel mozgassuk az anyagot, mivel ott a hőkezelés .optimális mértékben igazítható a belépő anyag pontosan meghatározott tulajdonságaihoz. A második hőkezelési zóna végén a feltekercselés előtt újból lehűtjük az anyagot.

183 352

A találmány tárgya új eljárás és berendezés, előnyösen

B keményíthető műgyantával, impregnált anyagok hőkezelő lésére, melynek során áz impregnált anyagot felfelé egy n első hőkezelési zónán, majd egy fordítóhengersoron átB haladva lefelé egy második hőkezelési zónán vezetjük át,

B oly módon, hogy az anyagot miután elhagyta az első

B* hőkezelési zónát és mielőtt áthaladna a fordítóhenger· soron egy hűtőzónában lehűtjük.

B>s Az eljárás és a berendezés különösen Duroplasttal

H| impregnált gyapjú és szerves vagy szervetlen szálakból

Bf készített szövet, előnyösen üvegszálszövet hőkezelésére

Íp alkalmas.

Η Az ilyen típusú ismert berendezések, melyekben tehát ; Ij a függőlegesen vezetett anyag a hőkezelés során megfordul, úgy vannak méretezve, hogy a fordítás előtti hőkezelés során a gyanta elveszítse ragacsos tulajdonsá·

P gait. Ezenkívül az anyagot közvetlenül a megfordítás előtt a fordítóhengerekkel érintkező belső felén hűtőid levegővel fúvatják, hogy az anyag érintkező felülete és a

Η) hűtött fordítóhengerek közötti hőmérsékletkülönbséget ; l· csökkentsék és ezáltal elkerüljék a gyanta tapadását a í Pij henger köpenyére. A fordítás előtti hőkezelés hatásos; I,; sága növelésének a berendezés építési magassága szabott jq: határt. Itt olyan kompromisszumot kellett találni, mely¹ ben összhangban van mind a hőkezelés befejezéséhez szükséges tartózkodási időt eredményező ésszerű anyagig sebesség, mind az elfogadható építési magasság, b A találmány célja az ellentmondó feladatok meg: I oldása oly módon, hogy változatlan anyagsebesség mel; { lett csökkentsük az építési magasságot vagy fordítva, j ι azonos építési magasság mellett növeljük az anyagsebesI / séget. Ezt, az eddigi ismeretek alapján paradox módon |{ úgy érjük el, hogy a fordítás előtt egyrészt nem törekszünk teljes hőkezelésre, másodszor az anyag lehűtéséig vei megállítjuk a hőkezelés alatt megindult folyamato:;í kát.

;í Az eddigi elvekkel ellentétben, melynek során az j anyagot a fordítás előtt minél erősebben hőkezelték, | ‘ hogy minél jobban megközelítsék a gyanta nem raga,i esős állapotát, az ábrázolt megoldásnak az az alapja, hogy az anyag lehűtésével a ragacsosságot, ezzel egyidő! ben azonban a polimerizációt is úgyszólván befagyaszt7 juk, miáltal az anyag a fordítás során nem visz magával

I maradékhőt, ami a hőkezelés alatt beindult folyamatok ’ szabályozhatatlan folytatódását eredményezné. Ezáltal az anyag teljes szélességében és teljes vastagságában egyenletes hőmérséklet eloszlással lép be a második hőkezelési zónába, ezért a második hőkezelési zónában is pontosan szabályozott hőkezelés hajtható végre. Ily módon alacsonyabb építési magasság vagy nagyobb anyagsebesség esetén is elegendő idő marad, hogy a fordítás után a hőkezelést ismét elindítsuk és be is fejezzük. Meglepő eredmény az is, hogy az eljárás gazdaságossága nem csökken az anyag lehűtéséhez szükséges energia felhasználásával, mivel ezt kellőképpen ellensúlyozza a magasabb termelékenység és a lecsökkent építési költség. Ehhez járul még a minőség javulása is, mivel elmarad az anyag egyoldalú lehűlése a hűtőlevegő egyoldalú befúvása, de mindenekelőtt a fordítóhenger miatt. Egy ilyen berendezés tehát nem egy kényszerű kompromisszum eredménye, mivel elérhető vele a mindenkori kívánságokhoz igazított optimum mindkét hőkezelési zónában és a hűtőzónában, de a hűtési teljesítményben is, amely méretezhető akár egy sokkszerű hűtési hatás eléréséhez is.

A találmány tárgya tehát eljárás előnyösen keményíthető műgyantával impregnált anyagok, előnyösen Duroplasttal impregnált gyapjú és szerves vagy szervetlen szálakból készített szövet, különösen üvegszál szövet 5 hőkezelésére, melynek során az impregnált anyagot felfelé egy első hőkezelési zónán, majd egy fordítóhengersoron áthaladva lefelé egy második hőkezelési zónán vezetjük át, oly módon, hogy az anyagot miután elhagyta az első hőkezelési zónát és mielőtt áthaladna a 10 fordítóhengersoron egy hűtőzónában mindkét oldalán hűtőközeg, előnyösen levegő hatásának tesszük ki.

A találmány szerinti eljárás foganatosítása során a hőkezelés hőmérsékletét és a hőkezelendő anyag sebességét szakember az adott körülmények alapján átlagos ismereteire támaszkodva kiszámíthatja.

Az eljárás során a hűtőzónában az anyagot oly mértékben kell lehűteni, hogy a hűtőközeg a maradék hőt teljes egészében elszállítsa.

A találmány tárgya továbbá egy berendezés a talál20 mány szerinti eljárás foganatosításához, amely egy első, lentről felfelé irányuló hőkezelési zónából, egy az anyag megfordítására szolgáló fordítóhengersorból és egy ezt követő második, fentről lefelé irányuló hőkezelési zónából áll. A találmány szerinti berendezés jellemző 25 vonása, hogy az első hőkezelési zóna után és a fordítóhengersor előtt egy hűtőzóna van kialakítva, amelyben az anyag mindkét oldalán hűtőközeg, előnyösen levegő hatásának tehető ki, és amelyben a nyomás alacsonyabb az első hőkezelési zónában alkalmazott nyomásnál.

A következőkben a rajz alapján részletesen leírjuk a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli példáját. A rajz vázlatosan ábrázolja egy impregnált anyagok hőkezelésére alkalmas függőleges elrendezésű berendezés felső részét.

Az ábrán levő berendezés egy lentről felfelé irányuló 1 első hőkezelési zónából és ennek szomszédságában egy fentről lefelé irányuló 2 második hőkezelési zónából áll, melyeknek csak a felső része látható a rajzon. A két 1,2 hőkezelési zóna felett van a 3 fordítótér. A két 1,2 hőkezelési zóna felépítése messzemenően megfelel az ismert berendezések két hőkezelési zónájának, és ezért az ismert módon alakíthatók ki. Az első 1 hőkezelési zóna felső részében egymás felett és egymással szemben 4 fúvótokok vannak elrendezve, melyek 5 bevezető fúvó45 kákát tartalmaznak. A bevezető fúvókákkal a bevezetett melegített közeg, például melegített levegő áramát lefelé irányítjuk, ezt az irányt a rajzon nyíllal jelöltük. Az első hőkezelési zóna, a rajzon nem ábrázolt, alsó része a melegítőközeg elszívására alkalmas elszívóberen50 dezéssel van ellátva.

A 2 második hőkezelési zóna alsó, a rajzon nem ábrázolt részében szintén tartalmaz fúvótokokat bevezetőfúvókákkal, melyek a beáramló melegített közeg, például melegített levegő áramát felfelé irányítják. Mint a raj55 zon látható a 2 második hőkezelési zóna felső része egy, csak sematikusan ábrázolt elszívóberendezésben végződik, amely 7 beömlőnyílásokkal van ellátva, melyeken keresztül eltávolítható a meleg levegő.

A 3 fordítótérben az ismert módon 8 fordítóhenger 60 helyezkedik el, amely négy darab 9,10,11 és 12 fordítóhengerből áll.

A 13 anyag, amely önmagában ismert módon impregnálószerekkel impregnálva van, felfelé, vagyis az A nyíl irányában áthalad először az 1 első hőkezelési zónán, 65 miközben az egymással szemben álló 4 fúvótokok között

183 352 vezetjük át. A 9-12 fordítóhengereken futó 13 anyagot megfordítjuk és végül lefelé, vagyis a B nyű irányában áthalad a 2 második hőkezelési zónán. A 2 második hőkezelési zóna és a feltekercselés között a 13 anyagot az ismert módon lehűtjük.

Az első hőkezelési zóna és a hűtőzóna együttes hossza körülbelül azonos a második hőkezelési zóna hosszával. A 14 hűtőzónában a 13 anyag mozgásirányában egymás felett és az anyag mindkét oldalán 15 fúvótokok vannak kiképezve. Mint azt a sematikus rajz is mutatja, ezek a 15 fúvótokok 16 bevezetőfúvókákkal vannak ellátva, melyek a 13 anyaggal szemben áramló hűtőközeget, például levegőt fújnak be, mint ezt a nyfl is mutatja. A 14 hűtőzóna tartalmaz még egy sematikusan ábrázolt 17 elszívóberendezést, amely elvezeti a hűtőközeget a hűtőzónából.

A 3 fordítótérben további három, 18, 19 és 20 fúvótok van, melyek hűtőközeget, például levegőt fújnak a 13 anyag 9-12 fordítóhengerekkel érintkező oldalára. A 13 anyag A mozgásirányából nézve a 18 fúvótok a 9 első fordítóhenger előtt, míg a másik két, 19 és 20 fúvótok a 9, 10 első, illetve a 10, 11 második fordítóhengerpár között van elhelyezve. A 3 fordítótérből egy 21 elszívón keresztül elvezetjük a hűtőközeget.

A leírt berendezés a következőképpen üzemel: Egy impregnálóberendezésen átvezetett 13 anyagot lentről felfelé függőlegesen átvezetünk az 1 első hőkezelési zónán. Itt a 13 anyag mindkét oldalán érintkezik az ellenáramban áramló melegített közeggel. Ezáltal az 1 első hőkezelési zónában a 13 anyag lassan felmelegszik, majd elpárolog az oldószer és beindulnak a kémiai reakciók (előpolimerizáció, -poliaddició, polikondenzáció). Az 1 első hőkezelési zónából kilépő 13 anyag, amely még ragacsos, áthalad a 14 hűtőzóna 15 fúvótokjai között. A 13 anyag mindkét oldalára ható közeg lehűti az anyagot, miáltal egyrészt a kémiai reakciók, másrészt a tapadóképesség megszűnik. Annak érdekében, hogy elkerüljük a hűtőlevegő átáramlását a 14 hűtőzónából az alatta levő 1 első hőkezelési zónába, a 17 elszívóberendezésen több hűtőközeget szívunk el, mint amenynyit a 15 fúvótokon át bevezetünk. Ily módon a 14 hűtőzónában alacsonyabb lesz a nyomás, mint az 1 első hőkezelési zónában.

A 3 fordítótérben a 13 anyag egyik oldalát a 19,18 és 20 fúvótokokon át ismét hűtőlevegő hatásának tesszük ki, anélkül, hogy az anyagot az jelentősen hűtené, mivel azt már a hűtőzónában lehűtöttük. A 18,19 és 20 fúvótokok haszna, amelyek nem feltétlenül szükségesek, sokkal inkább az anyag által közrezárt tér szellőztetése.

A 3 fordítótérben megfordított 13 anyag a B nyíl irányában a 2 második hőkezelési zónába kerül, amelyben folytatódnak az első hőkezelési zónában beindult kémiai reakciók (utópolimerizáció, -poliaddició, -polikondenzáció). Mivel az anyag abban a meghatározott, illetve meghatározható állapotban lép be a második hőkezelési zónába, amelyben az első hőkezelési zónát elhagyta, a hőkezelés az optimális feltételnek megfelelően szabályozható. A feltekercselés előtt az anyagot, mint már említettük, lehűtjük, hogy a gyakran még könnyen tapadó impregnálószert gyorsan szobahőmér5 sékletre hozzuk és a kémiai reakciókat megállítsuk és ezáltal biztosítsuk az impregnált anyag eltarthatóságát.

A leírt berendezés mindenek előtt gyapjú és szerves vagy szervetlen szálakból készített szövetek, különösen üvegszálszövet kezelésére alkalmas.

Impregnálószerként főleg keményíthető műanyagokat Duroplast, például melanin-, fenol-, poliészter-, epoxi- és szilikongyantákat használunk.

Az impregnált és a leírt berendezésben hőkezelt anyagokat előnyösen rétegelt anyagokká dolgozzuk fel, oly módon, hogy azok többek között az elektro- és elektronikai iparban, például nyomtatott áramkörök készítéséhez, felhasználhatók legyenek.

Claims (5)

1. 20 Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás előnyösen keményíthető műgyantával impregnált anyagok, előnyösen Duroplaszttal impregnált gyapjú és szerves vagy szervetlen szálakból készített

   25 szövet, különösen üvegszál szövet hőkezelésére, melynek során az impregnált anyagot felfelé egy első hőkezelési zónán, majd egy fordítóhengersoron áthaladva lefelé egy második hőkezelési zónán vezetjük át, azzal jellemezve, hogy az anyagot miután elhagyta az első hőkeze30 lési zónát és mielőtt áthaladna a fordítóhengersoron egy hűtőzónában mindkét oldalán hűtőközeg, előnyösen levegő hatásának tesszük ki.
2. 2. Berendezés, előnyösen keményíthető műgyantával, impregnált anyagok hőkezelésére, amely egy első, lent35 ről felfelé irányuló hőkezelési zónából, egy az anyag megfordítására szolgáló fordítóhengersorból és egy ezt követő második, fentről lefelé irányuló hőkezelési zónából áll, azzal jellemezve, hogy az első hőkezelési zóna (1) után és a fordítóhengersor (8) előtt egy hűtőzóna

   40 (14) van kialakítva, amelyben az anyag (13) mindkét oldalán hűtőközeg, előnyösen levegő hatásának tehető ki, és amelyben a nyomás alacsonyabb az első hőkezelési zónában (1) alkalmazott nyomásnál.
3. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli formája,

   45 azzal jellemezve, hogy a hűtőzónában (14) az anyag (13) mozgási pályája mindkét oldalán és az anyag (13) mozgási irányában (A) egymásután kialakított fúvókák (16) vannak elrendezve.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli

   50 formája, azzal jellemezve, hogy a hűtőzónában (14) egy, a hűtőközeg elszívására alkalmas elszívóberendezés (17) van.
5. 5. A 2-4. igénypontok szerinti berendezés kiviteli formája azzal jellemezve, hogy az első hőkezelési zóna a

   55 hűtőzóna hosszával rövidebb a második hőkezelési zónánál.

   1 db ábra

   Felelős kiadó: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában 8O.Áfész Sokszorosítóüzem,Vác.338.86.