HU183256B - Bipolar diaphragm electrolyzer and bipolar cell - Google Patents
Bipolar diaphragm electrolyzer and bipolar cell Download PDFInfo
- Publication number
- HU183256B HU183256B HU802851A HU285180A HU183256B HU 183256 B HU183256 B HU 183256B HU 802851 A HU802851 A HU 802851A HU 285180 A HU285180 A HU 285180A HU 183256 B HU183256 B HU 183256B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- bipolar
- baffles
- anode
- vertical
- wall
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C25—ELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES; APPARATUS THEREFOR
- C25B—ELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES FOR THE PRODUCTION OF COMPOUNDS OR NON-METALS; APPARATUS THEREFOR
- C25B9/00—Cells or assemblies of cells; Constructional parts of cells; Assemblies of constructional parts, e.g. electrode-diaphragm assemblies; Process-related cell features
- C25B9/60—Constructional parts of cells
- C25B9/65—Means for supplying current; Electrode connections; Electric inter-cell connections
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C25—ELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES; APPARATUS THEREFOR
- C25B—ELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES FOR THE PRODUCTION OF COMPOUNDS OR NON-METALS; APPARATUS THEREFOR
- C25B9/00—Cells or assemblies of cells; Constructional parts of cells; Assemblies of constructional parts, e.g. electrode-diaphragm assemblies; Process-related cell features
- C25B9/70—Assemblies comprising two or more cells
- C25B9/73—Assemblies comprising two or more cells of the filter-press type
- C25B9/77—Assemblies comprising two or more cells of the filter-press type having diaphragms
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Electrochemistry (AREA)
- Materials Engineering (AREA)
- Metallurgy (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Electrolytic Production Of Non-Metals, Compounds, Apparatuses Therefor (AREA)
- Electrodes For Compound Or Non-Metal Manufacture (AREA)
- Piezo-Electric Transducers For Audible Bands (AREA)
- Electrochromic Elements, Electrophoresis, Or Variable Reflection Or Absorption Elements (AREA)
Description
A találmány tárgya bipoláris díafragmás vagy membrános elektrolizáló kádra vonatkozik, amely egy házból, az abban elrendezett zárólemezt alkotó anódelemből és katódelemből, valamint több bipoláris elemből áll, melyek fő mérete lényegében a függőleges síkban helyezkedik el. Az elektrolizáló kád tartalmaz továbbá egy bipoláris falat, amely elválasztja egymástól az anódteret és a katódteret, a függőleges perforált elektródák a bipoláris falhoz képest párhuzamosan és meghatározott távolságban helyezkednek el. Az anódokat és katódokat diafragmák vagy membránok választják el egymástól. Az elektródatér teljes szélességében egy sor terelőlemez oszlik el, amelyek a bipoláris faltól egészen a perforált elektródáig terjednek, ami által számos függőleges áramlási csatorna jön létre, amelyek a fal magasságában nagy részben elnyúlnak. Az egymástól megfelelő távolságban elrendezett terelőlemezek váltakozva, hol az egyik, ho! a másik irányban hajlanak el a bipoláris falsíkra merőleges, függőleges falsíkhoz képest. A függőleges áramlási csatornát oldalirányban meghatározó terelőlemezek élei által befogott elektródafelületnek az áramlási keresztmetszethez való aránya eltér a két említett terelőlemez egyike és a szomszédos terelőlemez éle által befogott felületnek a csatorna keresztmetszethez való arányától.
A találmány tárgya továbbá bipoláris elem a fenti bipoláris diafragmás kádhoz, amely bipoláris, függőleges katódlemezt foglal magába, amely az anód felőli oldalon szelepfémmel van bevonva, továbbá a katódlemez kerü-
J 83 256 lete körül elrendezett négyszögletes keretet foglal magába. A találmány szerinti bipoláris elem terelőlemezeket foglal magába, amelyek a bipoláris fa! - amely az anód felőli oldalon „szelepfém”-ből, a katód felőli oldalon pedig acélból van kialakítva - felületeinek teljes szélességében vannak elosztva, tartalmazza továbbá egy ..szelepfémből” készült anód elektródát, amely az említett, „szelepfémből” készült terelőlemezek élein helyezkedik el és nem-passziválható burkolattal van ellátva, magába foglal továbbá egy katód elektródát, ami katódosan ellenálló fémből készül és az említett acél terelőlemezek éleire van felhelyezve, a terelőlemezek váltakozva hajolnak el hol az egyik, hol a másik irányban a bipoláris falra merőleges függőleges síkhoz képest, ily módon létrehozva egy sor függőleges áramlási csatornát, amelyek a bipoláris fal majd teljes magasságában elnyúlnak, és a két szomszédos terelőlemez élei által befogott elektródafelületnek a terelőlemezek által meghatározott áramlási keresztmetszethez való aránya eltér a sorban szomszédos áramlási csatorna megfelelő arányszámától.
A találmány tárgya új típusú bipoláris diafragmás vagy membrános elektrolizáló kád és bipoláris elem.
A klór és az alkáli fémek hidroxidjai, mint például a nátriumhidroxid vagy a káliumhidroxid ma már széles körben alkalmazott anyagok minden iparosított országban. Ezeket majdnem minden esetben alkáli fémek kloridjainak vizes oldatából nyerik elektrolízis útján, és a termelés nagy része olyan üzemekben megy végbe, amelyek diafragmával vagy membránnal ellátott elektrolizáló káddal dolgoznak. A mérettartó szerkezeti anyagok előtérbe kerülésével az ún. szűrőprés elrendezést használják leginkább a diafragmával vagy membránnal ellátott elektrolizáló kádakhoz.
Az ilyen típusú elektrolizáló kádak számos függőleges elrendezésű bipoláris elemet tartalmaznak. Egy bipoláris válaszfal egyik oldalán a katódszerkezet, másik oldalán pedig az anódszerkezet található és az egyik bipoláris elem anódszerkezete és a sorban mellette elhelyezkedő bipoláris elem katódszerkezete között membránok vagy diafragmák vannak. Az elektrolizáló kád a sorozat két szélén egy anódos zárólemezt és egy katódos zárólemezt tartalmaz, amelyek az áramforrás megfelelő sarkaira vannak csatlakoztatva.
A bipoláris lemez vagy fal többszörös feladatot tölt be. Tulajdonképpen a szóban forgó elektródatér záróiapjaként szolgál és villamosán összekapcsolja a bipoláris elem egyik oldalán lévő katódot a másik oldalon lévő anóddal. Egy keret, amely gyakran egybe van építve a bipoláris fallal, íömítőfelületet alkot az elektródatér körül. Az elektródák általában rácsszerűen vannak kiképezve, terpesztett lemezek vagy perforált lemezek, amelyeket bordák vagy összekötőelemek rögzítenek a bipoláris falhoz, azzal párhuzamosan és megfelelő távolságban. Az elektródák gyakran komplanárisan helyezkednek el a keret tömítőfelületéhez képest és az elektródák közötti rést, valamint az elektródáknak a diafragmától való távolságát sok esetben a keret tömítőfelülete és a diafragma között elhelyezett, megfelelő vastagságú tömítések határozzák meg.
Minden egyes bipoláris elem keretén be- és kiömlőnyílások vannak az elektrolit és az elektrolízis termékeinek vezetésére, úgyhogy az elektrolit bevezetése, vala2 mint a termék kinyerése minden elektródatémél különkülön megy végbe elosztó- és gyűjtőhelyek útján, amelyek az elektrolizáló kádon kívül helyezkedhetnek el vagy belső járatokként vannak kialakítva, amelyeket úgy nyerünk, hogy koaxiális lyukakat fúrunk a keret teljes vastagságában.
Műszaki és gazdaságossági szempontokból egyaránt szükségessé vált olyan elektrolizáló tér kialakítása, amely nagy elektródafelületekkel rendelkezik, de ugyanakkor az elektródatér szélessége minimális és amely terek párhuzamosan betáplálhatók és leüríthetők elosztókkal és gyűjtőterekkel, amelyek akár az elektródatéren belül vagy azon kívül vannak elhelyezve.
Az egyik ilyen műszaki megoldás a bipoláris elektrolizáló kádak energiaellátására vonatkozik, amely igen nagy számú sorbakapcsolt egységcellából áll és ezért a kivezetőkapcsoknál többszáz voltos tápfeszültségre van szükség. Figyelembe véve a korszerű szilícium egyenirányítók áramirányfordítási képességének határait, az egyes egyenirányító áramkörök csak egy bizonyos számú sorbakapcsolt elektrolizáló teret tudnak árammal ellátni. Éppen ezért kívánatos, hogy az elektródafelületek a lehető legnagyobbak legyenek, hogy elfogadható arányt kapjunk az egyenirányító áramkörök költségei és az elektrolizáló kádak termelési kapacitása között.
Ugyanakkor a tömör elrendezés és annak szükségessége, hogy megtakarítsuk az igen drága, a kivitelezéshez azonban elengedhetetlenül szükséges anyagokat, megkívánják, hogy a bipoláris elemek a lehető legvékonyabbak legyenek, hogy az elektródaterek mélységét és szélességét a minimumra lehessen csökkenteni. így tehát a korszerű elektrolizáló kádakat már úgy alakítják ki, hogy az elektródafelület 2 m2-nél is nagyobb legyen, ugyanakkor az elektródatér mélysége mindössze néhány cm nagyságrendű.
Ezek a cellageometriák, habár bizonyos szempontból optimálisnak tekinthetők, problémát jelentenek a teljes cellafelület egyenletes üzemeltetése tekintetében és ez a probléma még súlyosabbá válik azáltal, hogy az elektrolízist — kézenfekvő gazdaságossági okok miatt - nagy áramsűrűséggel kellene elvégezni.
így például a nátriumklorid-oldatnak a fent leírt típusú elektrolizáló kádban történő elektrolízisénél - mikoris a kád egy félig permeábilis diafragmával, mint kationos membránnal van ellátva - a majdnem telített sóoldatot az egyes anódterekbe egy bevezető nyíláson keresztül vezetik be, ami többnyire az anód fenékrészének környezetében van kialakítva. Az elhasznált sóoldat és az anódnál keletkezett klórgáz a cellát az anódtér tetején vagy ahhoz közeleső nyíláson keresztül hagyja el és egy elosztó-csővezetékben lesz összegyűjtve; majd a klór leválasztása után a sóoldatot vagy visszavezetik a telítési/tisztítási fokozatba, vagy pedig a frissen telített sóoldattal együtt az anódtérbe kerül visszavezetésre.
A nátriumionok a membránon keresztül a katódtérbe vándorolnak, a katódnál hidrogén és nátriumhidroxid keletkezik. A katódtérbe vizet vagy hígított nátriumhidroxidot vezetnek be, a hidrogéngázt és a koncentrált kausztikumot pedig regenerálják. A kloridionoknak az anód aktív felületére, a kettős anódos rétegen keresztül diffúzió útján való átvitelével együttjáró, jól ismert kinetikai problémák általában igen nagy örvénylést és magas ionkoncentrációt követelnének meg az anolitben, azaz az anolit ütközési sebességének igen nagynak kellene lennie, az anód felülete mentén, hogy csökkenjen
183 256 a víz közvetlen elektrolízise folytán keletkező oxigén az oldalrészeken.
Tekintetbe véve azonban az anód nagy felületi kiterjedését az anódtér mélységéhez képest, igen bonyolult és költséges lenne — elsősorban a szivattyúkapacitás tekintetében hogy nagy és egységes örvénylési sebességet hozzanak létre, annál is inkább, mert a gyakorlatban az anolit az anódkamrában stagnál. Hogy részben kiküszöböljék a cirkulációs sebesség hiányát, magas kloridion-koncentrációt igyekeznek fenntartani az anolitben, akár az elhasznált, az anódtérből levezetett sóié folyamatos regenerálásával, akár sósav hozzáadásával.
A gyakorlatban azonban aligha lehet ezekkel a módszerekkel egyenletes állapotot elérni a teljes anódfelületen, ugyanakkor igen nagy költségtöbbletet jelentenek a sóoldat telítettségét biztosító és a tisztító berendezések. Ezzel egyidejűleg még mindig fennáll annak lehetősége, hogy oxigén fejlődik az anoliton belüli koncentrációs gradiensek folytán, különösképpen ott, ahol az anolitban sok az elhasznált kloridion. Az oldalt végbemenő reakciók nemcsak hogy csökkentik az áramlási hatásfokot, hanem káros hatást is fejtenek ki az anódok aktivitására, mert ezek igen gyorsan elveszítik katalitikus képességüket, ha oxigén fejlődik. Másrészt viszont a kationcserében részt vevő membránok, és bár kisebb mértékben, a tradicionális porózus diafragmák igen érzékenyek a katódoldali kausztikus koncentrációkkal szemben. Ezen oknál fogva, a diafragmával érintkezésbe kerülő kausztikus koncentrációt ésszerű határok között kell tartani, főképpen pedig meg kell akadályozni a koncentráció-gradiensek létrejöttét a diafragmának a katódoldalra kinyúló teljes részén.
A találmány elé azt a célt tűztük ki, hogy a vizes halogenid oldatok elektrolízisére diafragma típusú bipoláris elektrolizáló kádakban, amelyek függőleges elektródákkal vannak felszerelve, tökéletesebb elektrolízist lehessen végezni, éspedig oly módon, hogy az elektrolitban többszörös recirkulációs mozgás jöjjön létre és a mozgás egyenletesen oszoljon meg a teljes elektródafelületen.
A találmány elé továbbá azt a célt tűztük ki, hogy egy új rendszerű, bipoláris, diafragmás elektrolizáló kádat hozzunk létre függőleges elrendezésű elektródákkal az elektrolit belső recirkulációjának biztosítására, és újszerű bipoláris elemeket alakítsunk ki.
A találmány elé kitűzött célt egy olyan bipoláris, diafragmás vagy membrános elektrolizáló kád alkalmazásával érjük el, amely egy házból és az abban elrendezett, egyidejűleg zárólemezként szolgáló anódelemből és katódelemből áll, valamint több bipoláris elemet tartalmaz, amelyek fő mérete lényegében a függőleges síkban helyezkedik el, továbbá egy bipoláris fala van, amely elválasztja egymástól az anódteret és a katódteret; a függőleges perforált elektródák párhuzamosan és meghatározott távolságban helyezkednek el a bipoláris falhoz képest, az anódokat és a katódokat diafragmák és membránok választják el egymástól. A találmány szerinti továbbfejlesztés abban van, hogy az elektródatér teljes szélességében terelőlemezekből kialakított sor van, a terelőlemezek kinyúlnak a bipoláris faltól egészen a perforált elektródáig, ami által számos függőleges áramlási csatorna jön létre, és ezek a fal magasságának nagy részében elnyúlnak; az egymástól megfelelő távolságban elrendezett terelőlemczek váltakozva hol az egyik, hol a másik irányban hajlanak el a bipoláris falsíkra merőleges függőleges síkhoz képest, mikoris a függőleges áramlási csatornát oldalirányban meghatározó terelőlemezek élei által befogott elektródafelületnek a csatorna áramlási keresztmetszetéhez való aránya eltér az egyik említett terelőlemez éle és a szomszédos terelőéle által befogott elektródafelületnek az említett függőleges áramlási csatorna keresztmetszetéhez való arányától.
Azáltal, hogy egy sor terelőlemezt hozunk létre, amelyek kinyúlnak megközelítőleg a teljes elektródatér hosszában és olyan szélességben, ami lényegében megfelel az elektródatér mélységének, tehát megfelel a bipoláris szeparátor és az elektróda fémrácsozata közötti távolságnak, valamint azáltal, hogy a terelőlemezek váltakozva hol az egyik, hol a másik irányban lejtenek a szeparátor és az elektróda felületére merőleges síkhoz képest, az egész elektródatér áramlási keresztmetszete számos, függőleges orientációjú áramlási csatornákra van felosztva, és az elektródarácsozattal szomszédos terelőlerrezek élei az egész elektródafelületet több kisebb felületre osztják fel. Továbbá azáltal, hogy a két szomszédos terelőlemez és a megfelelő függőleges csatorna által kimetszett elektródafelület aránya eltér a két terelőlerrez egyike és egy másik terelőlemez által befogott elektródatérnek az előbbivel szomszédos függőleges csatorna keresztmetszetéhez való arányától, az elektrolitbar többszörös recirkulációs mozgás jön létre, amely a térben lévő teljes elektrolittömeget megmozgatja, függet'enül annak szélességétől. Ha gáz képződik a rácsos elektróda felületén, ami érintkezésbe kerül a diafragmával vagy membránnal, a gázbuborékok eltávoznak a ráctos elektróda lyukain keresztül és felfele szállnak az elektroliton keresztül, ugyanakkor a terelőlemezek igen jó hatásfokkal arra kényszerítik a buborékáramot — a nely a terelőlemezek által befogott elektródafelületen kerül kibocsátásra —, hogy szálljon fel az említett terelőlemezek által oldalirányban meghatározott, függőleges csatornában lévő elektrolitből.
Másrészt viszont, ha nagy befogott elektródafelület felel meg egy kis áramlási keresztmetszetnek és fordítva, a sorban következő csatorna vonatkozásában, az előző csatornában nagy lesz a gázbuborékok sűrűsége, míg az emelletti szomszédos csatornában lényegesen kisebb mértékű buboréksűrűség észlelhető. Ezen oknál fogva, a felszálló gázbuborékok és a folyadék közötti viszkóz kő csönhatási erők nagyságrendi különbsége folytán az els5 csatornában févő elektrolit felfele „rántódik”, ugyanakkor a felfele törekvő mozgás egy lefele irányuló niczgást hoz létre a szomszédos csatornában lévő elektrolitban. Ily módon az elektródafelület teljes egészében — ínnak szélességétől teljesen függetlenül — korlátlan számú recirkulációs mozgás hozható létre, ami mozgásba hozza az elektródatérben lévő teljes elektrolittöneget. A terelőlemezek készülhetnek bármilyen semleges anyagból, amely kellőképpen ellenálló az elektrolittal és az elektrolízis termékeivel szemben; a terelőleniezeket lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy a perforált elektródaszerkezet támasztékául szolgáljanak és egyidejűleg az áramvezetés feladatait is betöltsék.
A találmányt részleteiben kiviteli példák kapcsán ismertetjük, amelyek azonban nem ölelik fel a lehetséges változatok sorát az oltalmi körön belül, a csatolt rajzmellékletek alapján, ahol az
l.ábra a találmány szerinti bipoláris, diafragmás elektrolizáló kád két bipoláris elemének felülnézete, a
-3183 256
2. ábra az 1. ábra felső részének kinagyított képe, a
3. ábra a találmány egy másik kiviteli alakját képviselő bipoláris, diafragmás elektrolizáló kád bipoláris elemének részleges felülnézete, a
4. ábra az 1. ábra IV-IV vonala mentén vett függőleges metszeti képe, az
5. ábra egy további előnyös kiviteli alakot jellemző bipoláris elem felülnézetének részleges, kinagyított képe, a
6A és 6B ábrák a találmány szerinti elektrolizáló kád bipoláris elemének perspektivikus nézete az anód felől nézve, a
7. ábra az összeszerelt állapotban lévő elektrolizáló kád oldalnézete.
Hivatkozással az 1. ábrára, amely a bipoláris, diafragmás elektrolizáló kád elemsorát reprezentáló két bipoláris elemet mutat be, melyek nátriumklorid-oldat elektrolízisére alkalmasak, valamint a 2. ábrára, amely ennek kinagyított részletét mutatja be, mindegyik bipoláris elem egy bipoláris 1 falat vagy válaszfalat foglal magába, ez előnyösen bimetall és robbantásos kötéssel és/vagy laminálással állítható elő. Az említett bimetall magába foglal egy acéllemezt vagy egyéb alkalmas la katódanyagot, amely mintegy 7—15 mm vastagságú, és egy másik fémlapot, ami vagy titán, vagy „szelepfém” (valve metál), amelynek vastagsága 1—2,5 mm. A négyszögletes 2 keret 15—30 mm vastagságú hegesztett acélrudakból készül. Az anódteret meghatározó keretfelület titánból vagy „szelepfémből” (valve metál) készült 2b lemezzel van bevonva, amely tömített módon van ráhegesztve a bipoláris 1 fal titánból vagy „szelepfémből” készült lb lemezére.
Az előnyösen 1,5-3 mm vastagságú titánlemezből készült, csatornaként kialakított, trapéz alakú 3 terelőlemezeket előnyösen az lb lemezen, a 3 terelőlemezek fenekén kialakított nyílásokon vagy lyukakon keresztül hegesztjük fel. A 3 terelőlemezek függőleges irányban az anódtér majdnem teljes magasságában elnyúlnak és a 2 keret belső felületétől bizonyos távolságban (ami előnyösen néhány centiméter nagyságrendű, lehetőleg több mint 3 cm) végződnek. A 3 terelőlemezek egymástól egységes távolságban vannak elhelyezve az anódtér teljes szélességében.
Az anód titánból vagy „szelepfémből” készült szita vagy terpesztett lemez alakú 4 elektróda, ami be van vonva megfelelő ellenállással rendelkező, nem passziválható anyaggal (lásd a 3.711.385 és 3.778.307 sz. USA szabadalmi leírásokat). A célnak megfelelő anódbevonatok lehetnek a platinacsoporthoz tartozó fémoxidok, nem-nemesfémek oxidjainak vezetőképes keveréke, így például pervoszkitok, spinellek stb. a háló vagy terpesztett lemez alakú 4 elektróda a komplanárisan elrendezett 3 terelőlemez szélére hegeszthető fel, de ahogy ez a leírás további részéből kitűnik, a felhegesztés el is hagyható. Az anódtér A mélységének függvényében a trapéz alakú 3 terelőlemez 3a és 3b oldalainak lejtése, valamint az egyes 3 terelőlemezek közötti B távolság oly módon van kialakítva, hogy a 3 terelőlemez 3a és 3b oldalainak két éle által befogott anódfelület (az
1. ábrában C-vel jelölve) és a 3 terelőlemez áramlási keresztmetszete közötti arány eltér a két szomszédos terelőlemez 3a és 3b oldala által befogott anódfelület (az 1. ábrában D-vel jelölve) és a szomszédos két 3 terelőlemez ugyanazon két 3a és 3b oldalai által oldal4 irányban meghatározott áramlási keresztmetszet közötti aránytól.
Teljesen lényegtelen, hogy a két említett arányszám közül melyik a nagyobb, csak az a lényeges, hogy egymástól különbözzenek. Jelen kiviteli alak esetében például az egyik arányszám 1,5-8-szor nagyobb lehet, mint a másik, így például egy körülbelül 1 méter magasságú 3 terelőlemez esetében előnyösen 3—5-ször nagyobb az egyik arányszám, mint a másik.
Az 1. és 2. ábrákban ábrázolt kiviteli alak esetében a C anódfelület 3 terelőlemez áramlási keresztmetszet arányszám háromszor akkora, mint a D anódfelület és a mellette lévő két szomszédos 3 terelőlemez áramlási keresztmetszetének arányszáma.
Lényegében a bipoláris elemek anódoldalával kapcsolatosan leírtaknak megfelelően, a bipoláris elem acéllemezéből készült la katódanyagára 1,5—3 mm vastagságú trapéz alakú 5 terelőlemezek vannak felhegesztve, amelyek előnyösen acél-, nikkel- vagy egyéb más lemezanyagból készülnek és jó ellenálló képességet tanúsítanak a kausztikus anyagokkal és a hidrogénnel szemben; a felhegesztést előnyösen a megfelelő anódoldali 3 térelőlemezekkel ellentétes irányban végezzük. Ebben az esetben a trapéz alakú 5 terelőlemezek függőleges irányban majdnem a katódtér teljes magasságában kinyúlnak és a keretfelülettől 3 cm-nyire végződnek. A katódszita vagy terpesztett lemez alakú 6 elektróda acélból, nikkelből vagy bármely más anyagból készülhet, amely jó ellenálló képességgel rendelkezik a kausztikus anyagokkal és a hidrogénnel szemben. A szita vagy terpesztett lemez alakú 6 elektróda felhegeszthető - bár ez nem szükségszerű - a trapéz alakú 5 terelőlemezek ferdesíkú oldalainak komplanáris élére.
A befogott katódfelületek és a megfelelő áramlási keresztmetszetek közötti arányszám — ahogy azt már az anódoldallal kapcsolatosan ismertettük - 1,5-8 értékű tényezővel különbözhet. így például, ha egy katódtér egy méter magasságú, a tényező értéke előnyösen három és öt között van.
A bipoláris elemeket vonórudakkal vagy a két monopoláris véghelyzetű anódos vagy katódos elem között elhelyezett pneumatikus vagy hidraulikus emelőkkel szereljük össze, ily módon létrehozva a nagy teljesítményű elektrolizáló kádat.
Ahogy az az 1. ábrából kitűnik, a 7 diafragma az egyik bipoláris elem anódrácsozata és a sorban mellette lévő bipoláris elem katódrácsozata között helyezkedik el; ez előnyösen egy kationokat átbocsátó membrán, ami viszont nem ereszti át a gázt és a hidrodinamikus folyadékáramot. Előnyös kialakítású membrántípusnak tekinthető például az a 7 diafragma, ami egy vékony tetrafluoretilén/perfluorszulfoniletoxivinil éter kopolimer filmből áll; ez néhány tized mm vastagságú és a du Pont de Nemours cég hozza forgalomba NAFION név alatt. A 2 keretek tömítő felülete és a 7 diafragma között megfelelő 8 tömítések vannak elrendezve.
Előnyösen mind az anódrácsozat 4 elektródája, mind pedig a katódrácsozat 6 elektródája majdnem érintik a 7 diafragmát a cella összeszerelése után, de ezek egymástól bizonyos távolságban is elhelyezkedhetnek úgy, hogy a közöttük lévő távolság általában ne haladja meg a 2 mm-t. Mind az anód 4 elektróda, mind pedig a katód 6 elektróda valamilyen villamosán vezető, elektrokémiailag ellenálló anyag részecskéinek porózus rétegeiből állhat, amely a 7 diafragma megfelelő oldalára meleg-41
183 256 sajtolással van felvíve. Jelen esetben például a perforált anód 4 elektróda és a katódok 6 elektróda áramláselosztókként és kollektorokként is funkcionálnak. A villamos kapcsolatot a 4, 6 elektródák és a megfelelő elosztók és gyűjtőhelyek között mechanikai nyomás biztosítja, mikoris az anód 4 elektróda és a katód 6 elektróda 104-I0B Pa tartományon belüli nyomást fejtenek ki a 7 diafragma felületére, ami hordozza a 4, 6 elektródákat. Amikor az anód- és a katódrácsozatot képező 4 és 6 elektródákat az elektrolizáló kád összeszerelésekor a 7 diafragmához nyomjuk, ezeket nem kell szükségszerűen ráhegeszteni a 3 és 5 terelőlemezek kotnplanáris éleire, elegendő, ha ezek csupán rá vannak helyezve. Az így létrejövő szorítónyomás elegendő ahhoz, hogy jó elektromos érintkezést hozzon létre a 3, 5 terelőlemezek élei és a 4, 6 elektródák között. Sőt mi több, azáltal, hogy nincsenek hegesztési pontok, a 3 és 5 terelőlemezek ferde élei nem lesznek összenyomva, így a szerkezet egy bizonyos elaszticitással jellemezhető, a
3, 5 terelőlemezek ferdén lejtő oldalai kismértékben elhajolhatnak, ily módon kompenzálva bizonyos határokon belül azt, hogy az anód- és katódrácsozatok nem teljesen síkok és nem egészen párhuzamosak. Az anódhoz tartozó 3 terelőlemez 3a és 3b oldalai és a katódhoz tartozó 5 terelőlemez oldalai ferdén vannak elrendezve, ezáltal hidrodinamikai eszközökként szolgálnak, a cella
4, 6 elektródái számára áramláselosztókként is működnek, ami kellő számú bipoláris elem összeszerelése útján érhető el.
A 3. ábra a találmány szerinti elektrolizáló kád különböző kiviteli alakjait mutatjuk be, ahol az azonos funkciót végző részeket ugyanazon számokkal jelöltük, mint az 1. és 2. ábráknál.
Ennél a kiviteli alaknál a 3, 5 terelőlemezeket oly módon építjük fel, hogy a bipoláris 1 fal mindkét oldalára azonos V keresztmetszetű 3, 5 terelőlemezeket hegesztünk fel, és ellentétben az 1. és 2. ábrák szerinti kiviteli alakkal, a villamos érintkezés az elektródarácsozatokkal a V keresztmetszetű 3, 5 terelőlemezek csúcsainál jön létre. Az érintkezési pontok merevsége, ami azáltal jön létre, hogy a 3, 5 terelőlemezek a megfelelő szabad éleik mentén a bipoláris 1 falra vannak hegesztve, megkönnyíti az elektródahálóknak a 3, 5 terelőlemezek csúcsaira való felhegesztését, ami különösen olyan szerkezeti elrendezés esetében előnyös, amikor a 4 és 6 elektródákat a 7 diafragmától bizonyos távolságban kívánjuk elhelyezni és a 4, 6 elektródákat fel kell hegeszteni a 3, 5 terelőlemezekre.
Ebben az esetben a 3, 5 terelőlemezek két széle által befogott elektródafelületnek a 3, 5 terelőlemezek áramlási keresztmetszetéhez való aránya eltér a két szomszédos 3, 5 terelőlemez közötti elektródafelületnek az áramlási keresztmetszethez való arányától. Ebben a speciális esetben a 3, 5 terelőlemez két éle által befogott elektródafelület lényegében nullával egyenlő, így tehát igen lényeges, hogy az a követelmény, miszerint a két arányszám egymástól eltér, teljesítve legyen, Ahogy az a 3. ábrából egyértelműen kitűnik, ahelyett, hogy számos egyedi 3, 5 terelőlemezt alakítanánk ki, a 3, 5 terelőlemezeket azáltal hozzuk létre, hogy egy megfelelő kialakítású hullámlemezt hegesztünk fel a bipoláris 1 falra.
A 4. ábra a bipoláris elem függőleges nézetét mutatja az 1. ábra IV—IV vonala mentén. Az anódtér fenekén található az anolit vezetésére szolgáló 9 nyílás, míg az elhasznált anolit és az anódos gáz a 2 keret felső oldalán lévő 10 nyíláson keresztül távozik. A katódtér hasonló módon van kialakítva, a 11 nyílás szolgál a víz vagy a hígított kausztikum bevezetésére, míg a koncentrált kausztikus oldat és a hidrogén a 12 nyíláson át távoznak.
Az elektronizáló kád működése során az elektrolizáló áram áthalad az elemi cellák teljes során az anodikus záróelemtől kiindulva, egy elemi cella katódrácsozatának minden egyes bipoláris elemén át, a katód merevítőbordáin, a bipoláris szeparátoron, az anód merevítőbordáin, a szomszédos elemi cella anódrácsozatán át, és így tovább, a katódos zárólemezig. Az anódon klórgáz keletkezik éspedig parányi buborékok formájában, amelyek áthaladnak az anódrácsozat lyukain és felfele szállnak a sóoldaton keresztül, az anódtéren belül. A szolvatáh nátriumionok keresztülvándorolnak a 7 diafragmán és eljutnak a katódfelületre, ahol összevegyülnek a hidroxil-ionokkal, amelyek a víz katódos reakciója után jönnek létre, hogy kausztikumot alkossanak. A katódon parányi buborékok alakjában keletkező hidrogén áthalad a katódrácsozat lyukain és felszáll a katódkamrában lévő katoliton keresztül.
Hivatkozással az 1. és 2. ábrákra, az egyik szegmensnek megfelelő C anódfelületen keletkező klórmennyiség a 3 terelőlemezen keresztül kényszerül felszállni, míg a másik megfelelő szegmensen (D anódfelületen) létrejövő klórmennyiség a két szomszédos 3 terelőlemez 3a és 3b oldalai által meghatározott áramlási keresztmetszeten keresztül kénytelen távozni. Tekintettel arra, hogy a klórmennyiség (azaz az anódfelület) és az áramlási keresztmetszet közötti arányszámok a két esetben eltérnek, különösképpen ha az első sokkal nagyobb, miit a második, a 3 terelőlemezben lévő anolitot a sűrűn jelentkező gázbuborékok felfelé kényszerítik. Ez a felfele irányuló mozgás az elektrolit lefele történő mozgását ho 'za létre a 3 terelőlemezen kívül, mivel a gázbuboréko< sűrűsége itt sokkal alacsonyabb. Ennek következtében egymás mellett többször recirkulációs mozgás jön létre az anódtér teljes szélességében, ami által az egész anolittömeg folyamatos recirkulációban vesz részt. Az anódtér fenekén lévő 9 nyílásokon keresztül betáplált koncentrált sóié azonnal cirkuláltatva lesz, ami által meggátoljuk a koncentráció-gradiensek kialakulását, és egyenletesebb üzemelés érhető el a teljes anódfelületen.
A klórgázbuborékok nagy része a teret a tetőn lévő 10 nyíláson át (lásd 4. ábrát) hagyja el az elhasznált anolittel együtt, a térbe betáplált koncentrált sóié térfogatának megfelelően. A hidrogénbuborékok lényegében ugyanezt a hatást idézik elő a katolitban. A katódtér ferekén lévő 11 nyíláson (lásd 4. ábrát) át bevezetett víz vagy hígított kausztikum azonnal cirkuláltatva lesz, ami által meggátoljuk a koncentráció-gradiensek létrejöttét és biztosítjuk a megfelelő kausztikum-koncentrációt a teljes katódfelületen. Sőt mi több, a katolit nagy sebessége a katódrácsozatot képező 6 elektróda mentén igen hatásos módon és gyorsan hígítja a katódfelületen képződött, erősen lúgos filmet. Az 5. ábra ábrázolja a találmány szerint kialakított villamos kapcsolatot az egyes bipoláris elemek katódja és anódja, azaz 6 és 4 elektródája között a bipoláris szeparátoron és a 3, 5 terelőlemezeken keresztül, mely utóbbiak ferdén lejtenek a merőleges síkhoz, a szeparátorhoz és a 4, 6 elektródákhoz képest.
Az 5. ábrán a találmány szerint összeszerelt bipoláris elem síkmetszete látható nagyításban. Az összeszerelés az ilábbiak szerint foganatosítható.
! 83 256
Egy acélból vagy bármely más, erre a célra alkalmas anyagból készült la katódlemezen számos le horony van kimunkálva, melyek egymáshoz képest párhuzamosan és egymástól azonos távolságban vannak elhelyezve, az la katódlemeznek majdnem teljes magasságában kinyúlnak és annak alsó és felső széleitől néhány centiméternyire végződnek. Bimetall lemezből (1-2 mm vastag titán, 4-10 mm vastag réz) ld bimetall csíkokat vágunk, előnyösen 1-3 cm szélességben, amelyeknek hosszúsága az le hornyoknak megfelelő nagyságú. Az ld bimetall csíkok rézből való oldalára egymástól egyenlő távolságban egy vagy két, rézből készült le menetes csap van felhegesztve.
Ezt követően az ld bimetall csíkokat beillesztjük az 1c hornyokba, majd az le menetes csapokat átvezetjük az le hornyok fenékrészén kimunkált lf lyukakon. Az le menetes csapokra acélból vagy egyéb, megfelelő katódos anyagból készült lg sapkás anyát csavarunk fel. A megfelelő hidraulikus tömítés egy tömítőgyűrűvel, vagy ahogy az az 5. ábrán látható, egy hegesztési varrattal érhető el. A vékony, titánból vagy „szelepfémből” készült lb lemezt az la katódlemez felületére helyezzük. Az lb lemezen előnyösen több lyuk vagy rés van kialakítva az lb bimetall csíkok felvételére, ugyanakkor a 3 terelőlemezek is résekkel vagy lyukakkal rendelkeznek, amelyek koaxiálisak az lb lemezen lévő résekkel vagy lyukakkal. A hegesztési réseknek vagy lyukaknak megfelelően mind a 3 terelőlemezt, mind pedig az lb lemezt egy munkamenetben felhegesztjük a Ti-Cu összetételű ld bimetall csík titánoldalára. A katódoldalon az terelőlemezeket hegesztjük fel az lg sapkás anyákra.
A bipoláris elemet végül is a 2 keret felszerelésével tesszük teljessé, amely el van látva a megfelelő be- és kivezető nyílásokkal, majd felszereljük a titán 2d burkolatot, ami tömitett módon van ráhegesztve a titán lb lemezre, végül az anódrácsozatot és a katódrácsozatot képező 4, 6 elektródákat szereljük fel.
A villamos áram a 6 elektródából átáramlik a ferdelejtésű 5 terelőlemezen, az lg sapkás anyákon, az le menetes csapokon, majd az ld bimetall csík rézoldala leosztja az áramot a ferdesíkú anódbordákra, amelyek a titánból készült 3 terelőlemez 3a, 3b oldalait alkotják, majd az áram átáramlik több hegesztési ponton, amelyek összekötik a 3 terelőlemezeket és az lb lemezt az ld bimetall csík titánoldalával.
Az 5. ábrán bemutatott szerelési mód igen előnyös a költséges bimetali-lemezek alkalmazásához viszonyítva, amelyek „szelepfémből” és acélból vannak.
A találmány szerinti megoldásnál nagy hatásfokú, de minimális mennyiségű bimetáll szükséges („szelepfém”/ réz), ami igen nagy költségmegtakarítással jár. Sőt mi több, igen vékony titán vagy egyéb „szelepfém”-lemezek használhatók anódburkoló lb lemezként is; ezek előnyösen 1 mm-nél vékonyabbak, mivel a 3 terelőlemezek az ld bimetall csíkok „szelepféní’-oldalára lesznek felhegesztve. Amennyiben bimetall lemezeket használunk, a titán vagy egyéb fém olyan vastagságú legyen, hogy a 3 terelőlemezeket fel lehessen hegeszteni anélkül, hogy a „szelepfém” bevonat megsérüljön (előnyösen legalább 1 mm, de lehetőleg nem kevesebb, mint
1,5 mm).
A találmány szerinti eliendezés további nagy előnye, hogy a villamos áramot lényegében a réz továbbítja a bipoláris szeparátoron keresztül, aminek eredményeképpen az ohmikus veszteségek a minimumra csökkent6 hetők. A réz mintegy védőanyagként is szolgál, ami meggátolja a hidrogénatom diffúzióját az acélból, vagy egyéb, a hidrogénatomok számára permeabilis anyagból készült katódfelületekről a titánra, amely az anódbevonatot és az anódhoz tartozó 3 terelőlemezeket alkotja. A réz védőanyag vastagsága bőven elegendő ahhoz, hogy gyakorlatilag megakadályozza a hidrogén vándorlását a „szelepfémre” a 3 terelőlemezek hegesztési pontjainál, az ld bimetall csík ,,szelepfém”-oldalán, ami által elkerülhető a hidrogénatom és a „szelepfém” vegyüléséből adódó elridegülés.
A 6A ábra a találmány szerinti bipoláris elem perspektivikus nézete az anód felől nézve. Ennél az ábránál is az azonos elemeket az előző ábráknál alkalmazott számokkal jelöltük. A 2 keret belső felülete, a bipoláris szeparátor lb lemez felülete és az anódrácsozatot képező 4 elektróda által meghatározott anódtér teljesen el van szeparálva a bipoláris szeparátor másik oldalán lévő katódtértől. Az anód-terelőlapok, melyeket a 3 terelőlemezek ferdesíkú falai alkotnak, az anódteret számos áramlási csatornára osztják fel. Azáltal, hogy váltakozva különböző mennyiségű gáz száll fel, recirkulációs mozgás jön létre, amelyet a 6A ábrában nyilakkal jelöltünk.
A 6B ábra ugyancsak egy bipoláris elemet ábrázol perspektivikus, az anód felőíi nézetben. A találmány ezen másik kiviteli alakjánál a 3 terelőlemezek váltakozva hol az egyik, hol a másik oldal felé lejtenek, a bipoláris szeparátor felületére merőleges síkhoz képest, a másik irányban, tehát hosszában és nem keresztben. Más szavakkal, a 3 terelőlemezek kinyúlhatnak a bipoláris szeparátor felületéből, ami erre merőleges, annak ellenére, hogy a szeparátor felületére merőleges síkhoz képest váltakozva, hol az egyik, hol a másik irányba lejtenek. Ilyen módon a függőleges áramlási csatornákban négyszög keresztmetszetű szakaszok jönnek létre, amelyek felfele haladva hol nagyobbak, hol kisebbek. Ebben az esetben is a csatornát oldalirányban meghatározó 3 terelőlemezek a köztük lévő gázmennyiséget arra kényszerítik, hogy áthaladjon egy olyan áramlási felületen, amely eltér a szomszédos csatorna áramlási felületétől; ennek következtében a gázbuborékok sűrűsége is eltérő lesz a két szomszédos csatornában. Ez az elektrolit felfele történő mozgását idézi elő abban a csatornában, ahol nagyobb a gázbuborékok sűrűsége, ugyanakkor a szomszédos csatornában az elektrolit lefele mozdul el.
Az anódhoz tartozó 3 terelőlemezek a bipoláris szeparátortól az anódrácsozatot képező 4 elektródáig nyúlnak ki, annak két felületére merőlegesen és váltakozva hol az egyik, hol a másik oldalon lejtenek a két felületre merőleges függőleges síkhoz képest. Ilyen módon a tér teljes szélességében számos függőleges áramlási csatorna jön létre felfele váltakozóan csökkenő vagy növekvő keresztmetszetekkel.
így példának okáért a függőleges X csatorna felfele csökkenő keresztmetszetű, míg a mellette lévő Y csatorna felfele növekvő keresztmetszettel rendelkezik. Az anódrácsozatot képező 4 elektródán keletkező gáz áthalad a rácsozat lyukain és felfele való haladása során a 3 terelőlemezekhez ér. Figyelembe véve a két csatorna áramlási keresztmetszeteit egy bizonyos magasságban, az X csatornában lévő elektrolitban igen nagy mértékű a gázbuborékok sűrűsége, míg az Y csatornában lényegesen kisebb mértékű a buboréksűrűség, mivel itt az elektródafelület, azaz a felfogott gáz mennyisége
183 256 is sokkal kisebb mini az X csatornában. Az elrendezés következtében az X csatornában az elektrolit felfele kényszerül, míg az Y csatornában a megfelelő térfogatú elektrolit lefele mozdul el és így létrejön a recirkulációs mozgás (az ábrában nyilakkal jelölve).
A 7. ábra a találmány szerinti elektrolizáló kád függőleges nézetét ábrázolja; ennél a kiviteli alaknál az elektrolizáló kádban egy anódos 13 záróelem van elrendezve, amely az elektromos forrás pozitív sarkára csatlakozik. Az anódos 13 záróelem egyetlen egy anódteret és egy anódkonstrukciót tartalmaz, melynek felépítése hasonló az előbbi ábrákkal kapcsolatosan leírt bipoláris elemekéhez. Egy bizonyos számú 14 bipoláris elem — hasonló kivitelben, mint az előbbiekben leírtak — villamosán sorbakapcsolt cellaegységeket képez. Az elrendezést a 15 katódos elem egészíti ki, amely a villamos tápforrás negatív sarkára van kapcsolva. A 15 katódos elem egyetlen egy katódtérből áll és egy katódból, amely az utolsó bipoláris elem anódjával működik együtt. A szűrőprés két darab elektrolizáló 16 szorítólap segítségével, vonórudakkal, vagy ahogy már az előbbiek kapcsán említettük, egy hidraulikus vagy pneumatikus emelővel szerelhető össze.
Az itt következőkben néhány példával illusztráljuk a találmány néhány kiviteli alakját, természetesen az oltalmi kör nem korlátozódik ezen kiviteli alakokra.
7. példa
A találmány szerinti - az 1. ábra szerinti felépítésű elektrolizáló kád az alábbi mértani paraméterekkel jellemezhető:
— az anódtér mélysége 2 cm — a katódtér mélysége 2 cm — a terek magassága 100 cm — a terek szélessége 150 cm — a terelőlemezek függőleges irányú kinyúlása (3 és 5 terelőlemezek) 90 cm — a befogott elektródafelület és a két szomszédos áramlási csatorna áramlási keresztmetszetének arányszáma 3,5
A két bipoláris elemet az anód- és katód záróelemek közé iktattuk be egy rendszerbe, ami három elemi cellaegységet foglal magába. A 7 diafragmát a du Pont de Nemours cég által gyártott Nafion 227 típusú kationos membrán alkotja. 300 g/1 nátrium kloridot tartalmazó sóoldatot, amelyet sósavval pH 3,5 értékre savasítottunk, az anódtér fenékrészén vezettük be, az anolít recirkulációjára semmiféle külső eszköz nem állt rendelkezésre. A vizet ezzel egyidejűleg a katódtér fenékrészén vezettük be. Az üzemelési feltételek a következők voltak:
- hőmérséklet 90 °C
- áramsűrűség 2500 A/m2 — az anolit koncentrációja az anódtér kivezetésénél 160 g/I — a katolit koncentrációja a katódtér kivezetésénél 20 %
A cellafeszültség 3,9 V volt, a katódon az áramkihozatal 93 % volt.
2. példa
Az alkalmazott elektrolizáló kád mértani jellemzői megegyeztek az 1. példában alkalmazott elektrolizáló kád paramétereivel, azzal a különbséggel, hogy a függőleges csatornák helyett ugyanannyi függőleges, a szeparátor síkjára merőleges bordát alkalmaztunk, amelyeknek vastagsága a duplája volt az 1. példánál alkalmazott csafomákat alkotó 3, 5 terelőlemezek vastagságának, Ebben az esetben is Nafion 227 típusú kationos membránt helyeztünk el 7 diafragmaként a bipoláris elemek közé. Azonos üzemelési feltételek mellett a cellafeszültség 4,1 V volt, de a katódon az áramkihozatal mindössze 88 % volt.
Ekkor az anódterekbe beadagolásra kerülő koncentrált sóoldat áramlási ütemét növeltük, hogy az anódteret elhagyó anolit magas koncentrációjú legyen, ily módon törekedve arra, hogy az 1. példánál kapott feszültséget és áramkihozatalt elérjük. A kapott eredményeket a táblázatban foglaljuk össze.
| Az anódtérből | Cella- | Katód- |
| eltávozó anolit | feszültség | áramkihozatal |
| koncentrációja | ||
| g/1 | V | % |
| 220 | 4,1 | 88 |
| 250 | 4,0 | 89 |
| 280 | 3,9 | 91 |
Ezt követően, fenntartva az áramlás ütemét oly módon, hogy az elhasznált anolit koncentrációja 280 g/1 legyen, a katódtérből levett katolit egy részét folyamatosan visszavezettük a terek fenekébe egy recirkulációs cső segítségével, ugyanakkor konstans szinten tartva a rendszerből folyamatosan levett katolit koncentrációját, azaz 20 súly% NaOH-szintet tartottunk. A visszavezetés ütemét progresszíven növeltük a visszacirkuláltató szivattyú kapacitásának változtatásával. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
| A katolit vissza- | Cella- | Katód-· |
| ciikuláltatásának | feszültség | áramkihozatal |
| üteme | V | % |
| 2 | 3,9 | 91 |
| 5 | 3,9 | 92 |
| 10 | 3,9 | 92 |
| Ha összehasonlítjuk | az 1. példa | szerinti üzemelési |
adatokat a referenciaként szolgáló 2. példa adataival, a találmány által nyújtott előnyök nyilvánvalóvá válnak. A jelenlegi módszerhez hasonló eredményeket csak olyan módszerekkel lehetett eddig elérni, amelyek rendkívül költségesek, figyelembe véve egyrészt a szivattyúzás! kapacitást, másrészt pedig a sóié regenerálásához és tisztításához szükséges berendezéseket.
A szakember számára teljesen kézenfekvő, hogy a találmány szerinti elektrolizáló berendezés, melyben nagy hatásfokú recirkulációs mozgást hozunk létre a bipoláris, diafragma típusú, függőleges elektródákkal felszerelt elektrolizáló kád elektródaterében, igen előnyösen alkalmazható egyéb elektrolízises folyamatoknál
183 256 is, amelyek során gáz fejlődik, így például víz, sósav, lítium vagy káliumklorid elektrolíziséhez. A terelőlemezek készülhetnek műanyagból és beilleszthetők már meglévő elektrolizáló kádakba, amelyeknél az árammegosztás az elektródák felé függőleges elrendezésű, az E elektródasíkra merőleges fémbordákkal vagy egyéb módon kialakított elosztókkal történik.
A találmány szerinti berendezés tekintetében számtalan változat lehetséges, anélkül, hogy az oltalmi körtől eltérnénk.
Claims (11)
- Szabadalmi igénypontok1. Bipoláris diafragmás vagy membrános elektrolizáló kád, amely házból, abban elrendezett, zárólemezt alkotó anódelemből és katódelemből, valamint több bipoláris elemből áll, melyek fő mérete lényegében a függőleges síkban helyezkedik el, továbbá egy bipoláris fala van, amely elválasztja egymástól az anódteret és a katódteret, a függőleges perforált elektródák a bipoláris falhoz képest párhuzamosan és meghatározott távolságban helyezkednek el és az anódokat és a katódokat diafragmák vagy membránok választják el egymástól, azzal jellemezve, hogy az elektródatér teljes szélességében egy sor terelőlemez (3 vagy 5) oszlik el, melyek a bipoláris 25 faltól (1) egészen a perforált elektródáig (4 vagy 6) nyúlnak ki, és több függőleges áramlási csatornát képeznek, amelyek a fal (1) magasságának nagy részében elnyúlnak, az egymástól megfelelő távolságban elrendezett terelőlemezek (3, 5) váltakozva, hol az egyik, hol 30 a másik irányba hajlanak el a bipoláris falsíkra merőleges, függőleges síkhoz képest, mikoris a függőleges áramlási csatornát oldalirányban meghatározó terelőlemezek (3, 5) élei által befogott elektródafelületnek az áramlási keresztmetszethez való aránya eltér a két 35 említett terelőlemez (3, 5) egyike és a sorban következő, szomszédos terelőlemez (3, 5) éle és a szomszédos csatorna áramlási keresztmetszete által befogott elektródafelületnek a függőleges csatorna keresztmetszetéhez való arányától. 40
- 2. Az 1. igénypont szerinti elektrolizáló kád kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlemezek (3 és 5) keresztirányban váltakozva lejtenek hol az egyik, hol a másik irányban a bipoláris falra (1) merőleges függőleges síkhoz képest, ami által teljes hosszúságukban ál- «5 landó keresztmetszetű, függőleges áramlási csatornák alakulnak ki.
- 3. Az 1. igénypont szerinti elektrolizáló kád kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlemezek (3 és 5) hosszirányban váltakozva lejtenek hol az egyik, hol a 50 másik irányban a bipoláris falra (1) merőleges függőleges síkhoz képest, ami által olyan függőleges áramlási csatornák jönnek létre, amelyek keresztmetszete felfele váltakozva hol csökken, hol növekszik.
- 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti elektroli- 55 záló kád kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlemezek (3 és 5) fémből készülnek, az elektródákkal (4 és 6) és a bipoláris elem bipoláris falával (1) villamosán össze vannak kötve.
- 5. A 2. igénypont szerinti elektrolizáló kád kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlemezek (3 és 5) trapéz keresztmetszetű, egymástól megfelelő távolságban párhuzamosan haladó függőleges csatornákat alkotnak és a bipoláris falhoz (1) csúcsaikon keresztül kapcsolódnak.
- 6. A 2. igénypont szerinti elektrolizáló kád kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlemezek (3 és 5) „V” keresztmetszetű, egymástól megfelelő távolságban párhuzamosan haladó függőleges csatornákat alkotnak és éleik útján csatlakoznak a bipoláris falhoz (1).
- 7. A 3. igénypont szerinti elektrolizáló kád kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlemezeket (3 és 5) fémbordák alkotják, amelyek a bipoláris fal (1) síkjára merőlegesen vannak elrendezve és váltakozva, hol az egyik, hol a másik irányba hajlanak a bipoláris falra (1) merőleges függőleges síkhoz képest.
- 8. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti elektrolizáló kád kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az anódtér felületei, az anódoldali terelőlemezek és a perforált anód „szelepfémből” készült.
- 9. Bipoláris elem bipoláris diafragmás elektrolizáló kádhoz, amely bipoláris, függőleges katódlemezt foglal magába, amely az anód felőli oldalon ,,szelepfém”-mel van bevonva, továbbá az említett katódlemez kerülete körül elrendezett négyszögletes keretet foglal magába, azzal jellemezve, hogy terelőlemezeket (3 és 5) foglal magába, amelyek a bipoláris fal (1) - amely az anód felőli oldalon „szelepfém”-ből, a katód felőli oldalon pedig acélból van kialakítva — felületeinek teljes szélességében vannak elosztva, tartalmazza továbbá egy „szelepfémből” készült anód elektródát (4), amely az említett, „szelepfémből” készült terelőlemezek (3) élein helyezkedik el és nempasszíválható burkolattal (2d) van ellátva, magába foglal továbbá egy katód elektródát (6), ami katódosan ellenálló fémből készül és az említett acél terelőlemezek (5) éleire van felhelyezve, a terelőlemezek (3 és 5) váltakozva hajolnak el hol az egyik, hol a másik irányban a bipoláris falra (1) merőleges függőleges síkhoz képest, ily módon létrehozva egy sor függőleges áramlási csatornát, amelyek a bipoláris fal (1) majd teljes magasságában elnyúlnak, és a két szomszédos terelőlemez (3, 5) élei által befogott elektródafelületnek a terelőlemezek (3, 5) által meghatározott áramlási keresztmetszethez való aránya eltér a sorban szomszédos áramlási csatorna megfelelő arányszámától.
- 10. A 9. igénypont szerinti bipoláris elem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlemezek (3 és 5) hosszirányban, váltakozva hol az egyik, hol a másik irányban hajlanak a bipoláris falra (1) merőleges, függőleges síkhoz képest, ami által függőleges áramlási csatornák jönnek létre, melyek keresztmetszete felfele váltakozva hol nő, hol csökken.
- 11. A 9. igénypont szerinti bipoláris elem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőlemezek (3 és 5) keresztirányban váltakozva, hol az egyik, hol a másik irányban lejtenek, ami által függőleges áramlási csatornák jönnek létre, amelyek teljes hosszúságban állandó keresztmetszettel rendelkeznek.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| IT27690/79A IT1163737B (it) | 1979-11-29 | 1979-11-29 | Elettrolizzatore bipolare comprendente mezzi per generare la ricircolazione interna dell'elettrolita e procedimento di elettrolisi |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU183256B true HU183256B (en) | 1984-04-28 |
Family
ID=11222139
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU802851A HU183256B (en) | 1979-11-29 | 1980-11-28 | Bipolar diaphragm electrolyzer and bipolar cell |
Country Status (22)
| Country | Link |
|---|---|
| US (5) | US4279731A (hu) |
| EP (2) | EP0111149A1 (hu) |
| JP (3) | JPS56102586A (hu) |
| AR (1) | AR227296A1 (hu) |
| AT (1) | ATE44554T1 (hu) |
| AU (1) | AU532517B2 (hu) |
| BR (1) | BR8007570A (hu) |
| CA (1) | CA1169808A (hu) |
| CS (1) | CS223889B2 (hu) |
| DD (1) | DD154831A5 (hu) |
| DE (1) | DE3072159D1 (hu) |
| ES (2) | ES497263A0 (hu) |
| FI (1) | FI67728C (hu) |
| HU (1) | HU183256B (hu) |
| IT (1) | IT1163737B (hu) |
| MX (1) | MX148530A (hu) |
| NO (1) | NO157383C (hu) |
| PL (1) | PL132356B1 (hu) |
| RO (1) | RO81392B (hu) |
| SU (1) | SU1126210A3 (hu) |
| YU (1) | YU42544B (hu) |
| ZA (1) | ZA806648B (hu) |
Families Citing this family (85)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| IT1163737B (it) * | 1979-11-29 | 1987-04-08 | Oronzio De Nora Impianti | Elettrolizzatore bipolare comprendente mezzi per generare la ricircolazione interna dell'elettrolita e procedimento di elettrolisi |
| US4339323A (en) * | 1980-09-18 | 1982-07-13 | Ppg Industries, Inc. | Bipolar electrolyzer element |
| US4340460A (en) * | 1980-11-24 | 1982-07-20 | Olin Corporation | Internal downcomer for electrolytic recirculation |
| US4469580A (en) * | 1981-03-30 | 1984-09-04 | The Dow Chemical Company | Method of making an improved internally supported electrode |
| DE3132947A1 (de) * | 1981-08-20 | 1983-03-03 | Uhde Gmbh, 4600 Dortmund | Elektrolysezelle |
| US4402809A (en) * | 1981-09-03 | 1983-09-06 | Ppg Industries, Inc. | Bipolar electrolyzer |
| US4488948A (en) * | 1981-11-23 | 1984-12-18 | The Dow Chemical Company | Channel flow cathode assembly and electrolyzer |
| DE3223701A1 (de) * | 1982-06-25 | 1983-12-29 | Metallgesellschaft Ag, 6000 Frankfurt | Membran-elektrolysezelle mit vertikal angeordneten elektroden |
| JPS5917762U (ja) * | 1982-07-22 | 1984-02-03 | クロリンエンジニアズ株式会社 | 電解用陽極 |
| JPS59133384A (ja) * | 1983-01-19 | 1984-07-31 | Toyo Soda Mfg Co Ltd | 電解槽 |
| US4488946A (en) * | 1983-03-07 | 1984-12-18 | The Dow Chemical Company | Unitary central cell element for filter press electrolysis cell structure and use thereof in the electrolysis of sodium chloride |
| US4560452A (en) * | 1983-03-07 | 1985-12-24 | The Dow Chemical Company | Unitary central cell element for depolarized, filter press electrolysis cells and process using said element |
| US4673479A (en) * | 1983-03-07 | 1987-06-16 | The Dow Chemical Company | Fabricated electrochemical cell |
| US4568434A (en) * | 1983-03-07 | 1986-02-04 | The Dow Chemical Company | Unitary central cell element for filter press electrolysis cell structure employing a zero gap configuration and process utilizing said cell |
| US4581114A (en) * | 1983-03-07 | 1986-04-08 | The Dow Chemical Company | Method of making a unitary central cell structural element for both monopolar and bipolar filter press type electrolysis cell structural units |
| US4561959A (en) * | 1983-12-09 | 1985-12-31 | The Dow Chemical Company | Flat-plate electrolytic cell |
| US4575409A (en) * | 1984-01-05 | 1986-03-11 | American Hoechst Corporation | Apparatus for electrolyzing metal sheet |
| GB8407871D0 (en) * | 1984-03-27 | 1984-05-02 | Ici Plc | Electrode and electrolytic cell |
| DE3420483A1 (de) * | 1984-06-01 | 1985-12-05 | Hoechst Ag, 6230 Frankfurt | Bipolarer elektrolyseapparat mit gasdiffusionskathode |
| US4687558A (en) * | 1984-07-02 | 1987-08-18 | Olin Corporation | High current density cell |
| US4588483A (en) * | 1984-07-02 | 1986-05-13 | Olin Corporation | High current density cell |
| US4877499A (en) * | 1984-11-05 | 1989-10-31 | The Dow Chemical Company | Membrane unit for electrolytic cell |
| EP0185269A1 (en) * | 1984-12-17 | 1986-06-25 | The Dow Chemical Company | A wholly fabricated electrochemical cell |
| US4654136A (en) * | 1984-12-17 | 1987-03-31 | The Dow Chemical Company | Monopolar or bipolar electrochemical terminal unit having a novel electric current transmission element |
| EP0185270A1 (en) * | 1984-12-17 | 1986-06-25 | The Dow Chemical Company | Method of making a unitary electric current transmission element for monopolar or bipolar filter press-type electrochemical cell units |
| DE3501261A1 (de) * | 1985-01-16 | 1986-07-17 | Uhde Gmbh, 4600 Dortmund | Elektrolyseapparat |
| IT1200403B (it) * | 1985-03-07 | 1989-01-18 | Oronzio De Nora Impianti | Celle elettrolitiche mono e bipolari e relative strutture elettrodiche |
| US4619751A (en) * | 1985-04-24 | 1986-10-28 | Robinson Douglas J | Anode insulator for electrolytic cell |
| DE3519272C1 (de) * | 1985-05-30 | 1986-12-18 | Heraeus Elektroden GmbH, 6450 Hanau | Elektrodenstruktur fuer elektrochemische Zellen |
| US4923583A (en) * | 1985-11-04 | 1990-05-08 | Olin Corporation | Electrode elements for filter press membrane electrolytic cells |
| US4685514A (en) * | 1985-12-23 | 1987-08-11 | Aluminum Company Of America | Planar heat exchange insert and method |
| US4755272A (en) * | 1986-05-02 | 1988-07-05 | The Dow Chemical Company | Bipolar electrochemical cell having novel means for electrically connecting anode and cathode of adjacent cell units |
| US4702312A (en) * | 1986-06-19 | 1987-10-27 | Aluminum Company Of America | Thin rod packing for heat exchangers |
| US4880513A (en) * | 1986-06-20 | 1989-11-14 | The Graver Company | Method and apparatus for generating acid and base regenerants and the use thereof to regenerate ion-exchange resins |
| US4705106A (en) * | 1986-06-27 | 1987-11-10 | Aluminum Company Of America | Wire brush heat exchange insert and method |
| US4678548A (en) * | 1986-07-21 | 1987-07-07 | Aluminum Company Of America | Corrosion-resistant support apparatus and method of use for inert electrodes |
| US4726891A (en) * | 1986-09-12 | 1988-02-23 | The Dow Chemical Company | Flat plate bipolar cell |
| DE3726674A1 (de) * | 1987-08-11 | 1989-02-23 | Heraeus Elektroden | Elektrodenstruktur fuer elektrochemische zellen |
| US4846951A (en) * | 1988-07-15 | 1989-07-11 | The Dow Chemical Company | Process and apparatus for controlling gasket force in electrolysis cells |
| US4898653A (en) * | 1988-09-26 | 1990-02-06 | The Dow Chemical Company | Combination electrolysis cell seal member and membrane tentering means |
| US4915803A (en) * | 1988-09-26 | 1990-04-10 | The Dow Chemical Company | Combination seal and frame cover member for a filter press type electrolytic cell |
| US4940518A (en) * | 1988-09-26 | 1990-07-10 | The Dow Chemical Company | Combination seal member and membrane holder for a filter press type electrolytic cell |
| US4892632A (en) * | 1988-09-26 | 1990-01-09 | The Dow Chemical Company | Combination seal member and membrane holder for an electrolytic cell |
| US4886586A (en) * | 1988-09-26 | 1989-12-12 | The Dow Chemical Company | Combination electrolysis cell seal member and membrane tentering means for a filter press type electrolytic cell |
| BE1004364A3 (fr) * | 1989-08-11 | 1992-11-10 | Solvay | Chassis pour electrolyseur du type filtre-presse et electrolyseur monopolaire du type filtre-presse. |
| DE4120359C2 (de) * | 1990-06-21 | 1993-11-18 | Deutsche Aerospace | Verfahren zur Herstellung einer elektrochemischen Zelle und deren Verwendung |
| US5087344A (en) * | 1990-09-26 | 1992-02-11 | Heraeus Elektroden Gmbh | Electrolysis cell for gas-evolving electrolytic processes |
| GB9224372D0 (en) * | 1992-11-20 | 1993-01-13 | Ici Plc | Electrolytic cell and electrode therefor |
| IT1273492B (it) * | 1995-02-03 | 1997-07-08 | Solvay | Cassone d'estremita' di un elettrodializzatore,elettrodializzatore munito di un tale cassone e utilizzazione di detto elettrodializzatore |
| DE19512945A1 (de) * | 1995-03-28 | 1996-10-24 | Mannesmann Ag | Katalysatorrohr |
| US5928710A (en) * | 1997-05-05 | 1999-07-27 | Wch Heraeus Elektrochemie Gmbh | Electrode processing |
| JPH11106977A (ja) * | 1997-09-30 | 1999-04-20 | Asahi Glass Co Ltd | 複極型イオン交換膜電解槽 |
| JP2000192276A (ja) * | 1998-12-25 | 2000-07-11 | Asahi Glass Co Ltd | 複極型イオン交換膜電解槽 |
| CA2385847C (en) * | 1999-09-27 | 2009-01-06 | Shinko Pantec Co., Ltd. | Electrode plate for water electrolysis device, electrode plate unit, solid electrolyte membrane unit, and electrochemical cell |
| CA2329672C (en) * | 2000-12-27 | 2009-12-22 | Donald W. Kirk | Bifurcated electrode of use in electrolytic cells |
| ITMI20010401A1 (it) * | 2001-02-28 | 2002-08-28 | Nora Tecnologie Elettrochimich | Nuovo assieme bipolare per elettrolizzatore a filtro-pressa |
| NO20030763L (no) * | 2002-02-20 | 2003-08-21 | Chlorine Eng Corp Ltd | Ionebyttemembranelektrolysator |
| FI113280B (fi) * | 2002-04-03 | 2004-03-31 | Outokumpu Oy | Elektrolyysissä käytettävä siirto- ja eristyslaite |
| EP1378589B1 (en) * | 2002-04-05 | 2005-12-07 | CHLORINE ENGINEERS CORP., Ltd. | Ion exchange membrane electrolyzer |
| ITMI20021524A1 (it) * | 2002-07-11 | 2004-01-12 | De Nora Elettrodi Spa | Cella con elettrodo a letto in eruzione per elettrodeposiwione di metalli |
| ITMI20031270A1 (it) * | 2003-06-24 | 2004-12-25 | De Nora Elettrodi Spa | Cella con catodo a letto cadente per elettrodeposizioni di metalli. |
| ITMI20031881A1 (it) * | 2003-10-01 | 2005-04-02 | Nuvera Fuel Cells Europ Srl | Separatore bipolare per batteria di celle a combustibile. |
| EP1528126A1 (en) * | 2003-10-30 | 2005-05-04 | Vandenborre Hydrogen Systems N.V. | An integrated electrolyser module with an internal gas/liquid separator |
| DE102004014696A1 (de) * | 2004-03-25 | 2005-10-13 | De Nora Deutschland Gmbh | Hydrodynamische Einrichtungen für elektrochemische Zellen |
| ITMI20042248A1 (it) * | 2004-11-19 | 2005-02-19 | Uhdenora Technologies Srl | Piatto bipolare per elettrolizzatore comprendente una singola parete |
| FR2887896A1 (fr) * | 2005-07-04 | 2007-01-05 | Ecole Nale Sup Artes Metiers | Dispositif de production de poudres de fer et de zinc par electrolyse en milieux aqueux heterogenes solide-liquide et leurs applications a la cementation de metaux lourds et a la denitratation |
| CN101772594B (zh) * | 2007-08-06 | 2011-11-02 | 鲁道夫·安东尼奥·M·戈麦斯 | 改进的用于金属回收的电化学系统 |
| CN101451245B (zh) * | 2007-12-07 | 2010-09-29 | 中国蓝星（集团）总公司 | 复极式自然循环离子膜电解单元槽 |
| JP5490599B2 (ja) * | 2010-04-15 | 2014-05-14 | 株式会社オメガ | セラミックス電極の使用方法 |
| DE102013207082A1 (de) * | 2013-04-19 | 2014-10-23 | Robert Bosch Gmbh | Ausführung eines Zellseparators als platiniertes Bimetallblech |
| DE102013207075A1 (de) * | 2013-04-19 | 2014-10-23 | Robert Bosch Gmbh | Bipolarplattenkonzept mit integrierten Stromverteilern für Elektrolyseure |
| RU2017101726A (ru) | 2014-06-24 | 2018-07-24 | Кеметикс Инк. | Неразделенная ячейка для электролиза с узким зазором |
| EP3093374A1 (en) * | 2015-05-12 | 2016-11-16 | Exen Sarl | Electrolyzer apparatus |
| CN105200449B (zh) * | 2015-10-12 | 2017-07-11 | 南京工程学院 | 一种电解液贯穿孔通断机构及电解水设备 |
| CN105714328B (zh) * | 2016-03-31 | 2018-10-12 | 沈阳化工大学 | 一种强制循环离子膜电解槽 |
| US10407783B2 (en) | 2016-05-26 | 2019-09-10 | Calera Corporation | Anode assembly, contact strips, electrochemical cell, and methods to use and manufacture thereof |
| TWI633064B (zh) | 2017-06-05 | 2018-08-21 | 財團法人工業技術研究院 | 電解還原模組單元及淨水裝置 |
| CN108314145B (zh) * | 2017-12-29 | 2024-05-10 | 深圳安吉尔饮水产业集团有限公司 | 隔网、自由基电极装置及净水机 |
| JP7293709B2 (ja) * | 2019-02-19 | 2023-06-20 | 株式会社豊田中央研究所 | 電気化学反応装置および人工光合成装置 |
| DE112021002074T5 (de) | 2020-03-31 | 2023-01-12 | Tokuyama Corporation | Elektrolyseelement für die elektrolyse von alkalischem wasser und alkalisches-wasser-elektrolysebehälter |
| DE102020133770A1 (de) * | 2020-12-16 | 2022-06-23 | Forschungszentrum Jülich GmbH | Anordnung elektrochemischer Zellen |
| EP4071277A1 (en) * | 2021-04-08 | 2022-10-12 | Hitachi Zosen Inova AG | Electrolyzer |
| EP4413179A2 (en) | 2021-10-05 | 2024-08-14 | Verdagy, Inc. | Systems and methods for producing hydrogen gas |
| DK181335B1 (en) * | 2021-12-07 | 2023-08-16 | Stiesdal Hydrogen As | Electrolyser with a stack of welded four-layer modules |
| DE102022205126A1 (de) | 2022-05-23 | 2023-11-23 | Siemens Energy Global GmbH & Co. KG | Bipolare Platte und Herstellung |
Family Cites Families (32)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US1535185A (en) | 1920-01-26 | 1925-04-28 | John P Scott | Electrolytic apparatus |
| US1799116A (en) * | 1926-12-21 | 1931-03-31 | Noeggerath Jacob Emil | Electrolytic apparatus |
| CH242601A (de) * | 1941-12-11 | 1946-05-31 | Fides Gmbh | Wasserzersetzer nach Filterpressenbauart. |
| FR892885A (fr) * | 1943-03-26 | 1944-05-23 | Entpr Rene & Jean Moritz | Perfectionnements à la construction d'électrodes d'électrolyseurs pour la production d'oxygène et d'hydrogène par électrolyse de l'eau |
| CH242830A (de) * | 1946-12-13 | 1946-06-15 | Oerlikon Maschf | Bipolar-Elektrolyseur. |
| CH255873A (de) * | 1946-12-13 | 1948-07-15 | Oerlikon Maschf | Bipolar-Elektrolyseur. |
| CH263970A (de) * | 1948-06-26 | 1949-09-30 | Oerlikon Maschf | Bipolarelektrode für Wasserzersetzer. |
| US3930980A (en) * | 1970-04-23 | 1976-01-06 | Oronzio De Nora Impianti Elettrochimici S.P.A. | Electrolysis cell |
| JPS4736262U (hu) * | 1971-05-11 | 1972-12-22 | ||
| US3910827A (en) * | 1971-07-07 | 1975-10-07 | Ppg Industries Inc | Diaphragm cell |
| US3941675A (en) * | 1971-09-28 | 1976-03-02 | Friedrich Uhde Gmbh | Bipolar multiple electrolytic cell comprising a diaphragm and electrode for same |
| BE793045A (fr) * | 1971-12-21 | 1973-06-20 | Rhone Progil | Electrodes bipolaires |
| BE793122A (fr) * | 1971-12-22 | 1973-06-21 | Rhone Progil | Electrodes bipolaires demontables |
| US3813326A (en) * | 1972-11-24 | 1974-05-28 | Ppg Industries Inc | Bipolar electrolytic diaphragm cell having friction welded conductor/connector means |
| JPS5235030B2 (hu) * | 1973-04-19 | 1977-09-07 | ||
| IT989421B (it) * | 1973-06-25 | 1975-05-20 | Oronzio De Nora Impiantielettr | Cella di elettrolisi con elettrodi di forma particolare e deflettori atti ad allontanare i gas che si sviluppano agli elettrodi fuori dal lo spazio interelettrodico |
| DE2344647A1 (de) * | 1973-09-05 | 1975-04-24 | Metallgesellschaft Ag | Elektrode |
| US4013525A (en) * | 1973-09-24 | 1977-03-22 | Imperial Chemical Industries Limited | Electrolytic cells |
| US3988220A (en) * | 1974-01-04 | 1976-10-26 | Ppg Industries, Inc. | Process for electrolyzing brine in a bipolar electrolytic diaphragm cell having friction welded conductor connector means |
| US4111779A (en) * | 1974-10-09 | 1978-09-05 | Asahi Kasei Kogyo Kabushiki Kaisha | Bipolar system electrolytic cell |
| SU567771A1 (ru) * | 1975-04-14 | 1977-08-05 | Предприятие П/Я В-2287 | Диафрагменный электролизер дл получени хлора и щелочи |
| US4017375A (en) * | 1975-12-15 | 1977-04-12 | Diamond Shamrock Corporation | Bipolar electrode for an electrolytic cell |
| US4059216A (en) | 1975-12-15 | 1977-11-22 | Diamond Shamrock Corporation | Metal laminate strip construction of bipolar electrode backplates |
| GB1581348A (en) | 1976-08-04 | 1980-12-10 | Ici Ltd | Bipolar unit for electrolytic cell |
| US4116807A (en) | 1977-01-21 | 1978-09-26 | Diamond Shamrock Corporation | Explosion bonding of bipolar electrode backplates |
| JPS5413473A (en) * | 1977-02-17 | 1979-01-31 | Kurorin Engineers Kk | Double polar electrode |
| JPS5435173A (en) | 1977-08-24 | 1979-03-15 | Kurorin Engineers Kk | Double polar electrode and its manufacture |
| JPS5446180A (en) * | 1977-09-21 | 1979-04-11 | Tokuyama Soda Co Ltd | Multipolar electrode |
| US4101410A (en) * | 1977-09-26 | 1978-07-18 | Olin Corporation | Electrode assembly with flexible gas baffle conductor |
| US4218293A (en) * | 1979-02-02 | 1980-08-19 | Hooker Chemicals & Plastics Corp. | Electrochemical apparatus and process for manufacturing halates |
| IT1163737B (it) * | 1979-11-29 | 1987-04-08 | Oronzio De Nora Impianti | Elettrolizzatore bipolare comprendente mezzi per generare la ricircolazione interna dell'elettrolita e procedimento di elettrolisi |
| US4257867A (en) * | 1980-03-28 | 1981-03-24 | Energy Development Associates, Inc. | Inert gas rejection device for zinc-halogen battery systems |
-
1979
- 1979-11-29 IT IT27690/79A patent/IT1163737B/it active
-
1980
- 1980-03-10 US US06/128,972 patent/US4279731A/en not_active Expired - Lifetime
- 1980-10-29 ZA ZA00806648A patent/ZA806648B/xx unknown
- 1980-11-06 NO NO803330A patent/NO157383C/no unknown
- 1980-11-19 CA CA000364993A patent/CA1169808A/en not_active Expired
- 1980-11-20 BR BR8007570A patent/BR8007570A/pt not_active IP Right Cessation
- 1980-11-24 FI FI803655A patent/FI67728C/fi not_active IP Right Cessation
- 1980-11-26 JP JP16650980A patent/JPS56102586A/ja active Granted
- 1980-11-27 YU YU3023/80A patent/YU42544B/xx unknown
- 1980-11-28 AR AR283425A patent/AR227296A1/es active
- 1980-11-28 DD DD80225562A patent/DD154831A5/de not_active IP Right Cessation
- 1980-11-28 AT AT80107460T patent/ATE44554T1/de not_active IP Right Cessation
- 1980-11-28 HU HU802851A patent/HU183256B/hu unknown
- 1980-11-28 DE DE8080107460T patent/DE3072159D1/de not_active Expired
- 1980-11-28 MX MX184956A patent/MX148530A/es unknown
- 1980-11-28 ES ES497263A patent/ES497263A0/es active Granted
- 1980-11-28 RO RO102713A patent/RO81392B/ro unknown
- 1980-11-28 EP EP83110932A patent/EP0111149A1/en not_active Withdrawn
- 1980-11-28 AU AU64797/80A patent/AU532517B2/en not_active Expired
- 1980-11-28 CS CS808280A patent/CS223889B2/cs unknown
- 1980-11-28 EP EP80107460A patent/EP0031897B1/en not_active Expired
- 1980-11-28 SU SU803009404A patent/SU1126210A3/ru active
- 1980-11-29 PL PL1980228167A patent/PL132356B1/pl unknown
-
1981
- 1981-01-06 US US06/222,958 patent/US4417960A/en not_active Expired - Lifetime
- 1981-05-26 US US06/266,653 patent/US4389298A/en not_active Expired - Lifetime
- 1981-09-09 ES ES505339A patent/ES8300144A1/es not_active Expired
-
1982
- 1982-04-12 JP JP57060828A patent/JPS6024186B2/ja not_active Expired
- 1982-09-24 US US06/423,279 patent/US4425214A/en not_active Expired - Lifetime
-
1983
- 1983-08-25 US US06/526,417 patent/US4518113A/en not_active Expired - Lifetime
-
1984
- 1984-04-13 JP JP59075669A patent/JPS6196093A/ja active Granted
Also Published As
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU183256B (en) | Bipolar diaphragm electrolyzer and bipolar cell | |
| EP0080288B1 (en) | Electrolytic cell of the filter press type | |
| SK363585A3 (en) | Membrane electrolytic cell | |
| EP0064417A1 (en) | An electrochemical cell and methods of carrying out electrochemical reactions | |
| CA1161394A (en) | Monopolar electrolytic cell of the filter press type | |
| US5130008A (en) | Frame unit for an electrolyser of the filter-press type and monopolar electrolyser of the filter-press type | |
| US4488948A (en) | Channel flow cathode assembly and electrolyzer | |
| US3785951A (en) | Electrolyzer comprising diaphragmless cell spaces flowed through by the electrolyte | |
| EP0120628B2 (en) | Electrolytic cell | |
| SU1662353A3 (ru) | Электролизер фильтрпрессного типа дл получени гидроксида натри | |
| CN1130475C (zh) | 离子交换膜电解槽 | |
| US5593553A (en) | Electrolytic cell and electrode therefor | |
| EP0077982A1 (en) | An electrolysis process and electrolytic cell | |
| US4048046A (en) | Electrolytic cell design | |
| EP0250108B1 (en) | Electrolytic cell | |
| US4329218A (en) | Vertical cathode pocket assembly for membrane-type electrolytic cell | |
| JPS6342710B2 (hu) | ||
| CA1221657A (en) | Channel flow cathode assembly and electrolyzer | |
| JPS624469B2 (hu) | ||
| JPS6139397B2 (hu) | ||
| JPS59182983A (ja) | 電解方法及びそれに用いる電解槽 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 |