HU183007B

HU183007B - Fungicide composition

Info

Publication number: HU183007B
Application number: HU79BA3886A
Authority: HU
Inventors: Helmut Kaspers; Wilhelm Brandes
Original assignee: Bayer Ag
Priority date: 1978-11-16
Filing date: 1979-11-15
Publication date: 1984-04-28
Also published as: AR223856A1; EP0011210A1; EP0011210B1; GR72827B; NZ192103A; BR7907395A; IL58708A; DK484979A; DE2962358D1; USRE31625E; ES485992A1; EP0011210B2; MA18644A1; US4296116A; IL58708A0

Description

A találmány tárgya új fungicid szer, amely készítmény 0,1-95 súly%-ban egy (!) általános képletű karboximid származék ahol a képletben Y jelentése (1) vagy (2) képletű csoport és egy (11) képletű N.N-dimetil-N'-fenii-N'-fflLiür-diklórinetil-tioj-szulfamid kombinációját tartalmazza l;0,5 -8, célszerűen 1:1 4 arányban, továbbá valamely szilárd segédanyagot és/vagy folyékony oldószert így célszerűen természetes kőzetlisztet vagy xilol és ctklohcxán elegyét és adott esetben valamely felületaktív szert, célszerűen dibutil-naftalinszulfonátot és ligninszulfonátot tartalmaz.

Ismeretes, hogy bizonyos karboximid-származékok jelentős fungicid hatással rendelkeznek, különösen az olyan gombakórokozókkal szemben, mint a Botrytis cinerea [lásd K. H. Büchel: Pflanzenschutz und Svhadlingsbekámpfung. 148. oldal, Georg Thieme Verlag Stuttgart (1977)]. A gyakorlatban az ismert anyagok alkalmazásakor így például a szőlészetben a növények esetenként károsodást szenvednek, ami az ismert szerek általános alkalmazását korlátozhatja.

Azt tapasztaltuk, hogy a tatálrnány szerinti fungicid szer jelentős fungicid hatással rendelkezik.

Meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány szerinti hatóanyagkombinácíó nemcsak jelentős fungicid hatással rendelkezik, hanem ezen túlmenően a szert a növények igen jól tűrik. Ennek következtében a találmány szerinti megoldás a technika szintjét gazdagítja.

A találmány szerinti hatóanyag-kombinációhoz alkalmazott karboximid-származékokat az (I) általános képlettel jellemezhetjük. A képletben Y jelentése (1) vagy (2) képletű csoport, a vegyületek közelebbről az (Éa) és (lb) képlettel szemléltethetők.

Az (la) és (lb) képletű vegyületek ismertek [lásd a technika állásánál említett tankönyvet, továbbá Wegler R.: Chemie dér Pflanzenschutz- und Schádüngsbekampfungsmittel, 4. kötet, 202 -217. oldal, SpringerKiadó, Berlin/Heidelberg/New York (1977)]. E vegyületeket a mezőgazdaságban alkalmazzák, előállításuk hasonlóképpen ismert (lásd például Wegler R. fent említett művet, továbbá a 3 903 090 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírást, ahol az (la) képletű vegyület van leírva, valamint a 2 207 576 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási iratot, amely az (lb) képletű vegyiííetet ismerteti.

A találmány szerinti megoldások közül különösen előnyös az a kombináció, amely az (la) képletű vegyületet (procimidor néven), továbbá a (II) képletű vegyületet, (diklórfluanid néven) tartalmazza. E kombináció alkalmazásakor növekszik a növényeknek az egyes karboxamid komponensekhez viszonyított tűrőképessége.

Az (1) általános és a (II) képletű vegyületek együttes alkalmazása nemcsak a növények toleranciája szempontjából kedvező, hanem egyidejűleg megkönnyíti a növényvédelmet: egyetlen műveleti lépésben lehet ugyanis a szőlő legjelentősebb, gombák által előidézett betegségeit leküzdeni. A (II) képletű diklórfluanid csak kis mértékben hat a szőlő-peronoszpórára (Plasmopara viticola) továbbá a vörösüszögre (Pseudopeziza tracheiphíla), és amely kórokozókkal szemben hivatalosan engedélyezett „zm. (Növényvédőszerek jegyzéke, 1978; Biologischen Bundesanstalt für Land und Fortwirtschaft).

A (ii) képletű vegyület (diklórfluanid) már régóta ismeretes, hasonlóképpen ismert előállítása és fungicid 2 hatása, (lásd Wegler R. említett müvét, 11. kötet 94 95. oldal, továbbá IV. kötet 193 194. oldal),

A (II) képletű hatóanyagok helyett adóit esetben hasonló szerkezetű amido- és imido-vegyületek N-poliIialogén-alkil-tio-származékait is alkalmazhatjuk. E vegyületek közül megemlíthetjük az N-(triklór-meliltio)-ftálimidet, továbbá e vegyület megfelelő tetrahidro-származékát, mindkét vegyület már hosszabb idő óta növényvédőszerként, fungicidként alkalmazott és ismert vegyület (lásd Wegler R. említett művét, II. kötet 109- 190. oldal, továbbá IV. kötet 190-192, oldal). E vegyületek a (III) és (IV) képlettel jellemezhetők.

A (II) képletű vegyületek közül a 4-metil fenil-származékokal is megemlíthetjük, amelyet röviden tolilfluanidnak nevezünk (lásd Wegler R. említett művét

IV. kötet, 194. oldal).

A két hatóanyag-csoport súly aránya a találmány szerinti kombináció esetében viszonylag széles határok között változhat, általában egy súlyrész karboxrmidmre 0,5-8, célszerűen 1- 4 srilyrész N^-dimetÜ-N'-fene-N(fluor-diklór-metil-tio)-seuiFamidot alkalmazunk.

A fungicid szereket az alabbi kórokozókkal szemben alkalmazhatjuk: Plasmodiophoromycetes, Oo.nycetes, Chytridiomycetes, Zygpmycetes, Aseomycetes, Basrdiomycetes. Deuterotnycetes.

Minthogy a hatóanyagkombinácfót a növények öt tűrik, ez lehetővé teszi, hogy a vegyületeket a kívánt koncentrációban alkalmazzuk a növények föld feletti részén, a talajon, továbbá a vetőmaggal együtt.

A hatóanyagokat szokásos módon alakíthatjuk készítménnyé. Ezek közölt megemlítjük az oldatokat, emulziókat, szuszpenziókat, porokat, habokat, pasztákat, granulátumokat, aeroszolt, természetes és szintetikus anyagok hatóanyagbevonalait, polimer anyagokból készült kapszulákat, vetőmagbevonatokaí, továbbá égőtölteteket, füstpatronokat, -készítményeket, spirálokat s a többi, valamint az ULV hideg ellenes és a melegköd-krszítrnényeket.

A készítményeket ismert módon állítjuk elő, így például a hatóanyagot valamely segédanyaggal vagy folyékony oldószerrel, nyomás alatt cseppfolyósított gáz és/vagy szilárd hordozóanyaggal adott cselben valamely felniét aktív szerrel, így emulgeálószerrel és/vagy diszpergáloszerrel és/vagy habképzőszerrel elegyítjük. Abban az esetben, ha segédanyagként vizet a^ralmazurdt, az oldás elősegítésére szerves oldószert rs alkalmazhatunk. A szerves oldószerek közül az alábbiakat említjük meg: aromás oldószereket, mint xilol, toluol vagy alkil-naftalin; klórozott aromás o.jószcreket vagy alifás szénhidrogéneket, mint klór-benzol, klór-etilén vagy metilénklorid, alifás szénhidrogéneket, mint eiklofoexánt vagy paraffinokat, Így például köoíajfrakciókat, alkoholokat, mint butanol vagy glikol, továbbá ezek észtereit vagy étereit, ketonokat, mint aceton, ruetH-etfl-keton, metilizobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószereket, mint dimetít formamid és dimetil-szulfoxid, továbbá víz. Cseppfolyósított gázok alatt azokat a folyadékokat értjük, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gáz halmazállapotúak, így például az aeroszol-hajtóanyagok, mint halogénezett szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén vagy széndioxid. Szilárd hordozóanyagként az alábbiak vehetők figyelembe: például természetes kőzetzúzalékok, mint kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatómaföld, továbbá szintetikus kőzet·

-2183 no?

porok, mint nagy diszperzitású sziiícium-dioxid, alumínium-oxid és szilikátok; a granulátumokhoz használt szilárd hodroz.óanyagok között említjük meg például a természetes zúzott és frakcionált kőzeteket, mint a kalcit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves zúzalékból készült szintetikus granulátumokat, mint például fűrészporból, kókuszdió héjából, kukoricacsutkából, dohány szárából készült granulátumokat; emulgeáló és/vagy habképző-szerként az alábbiak jöhetnek figyelembe, mint például nem ionos és anionos emulgeátorok, mint poli(oxi-ctilén)-zsírsavészter, poii(oxi-etilén)-zsíralkohoi-éler, így például aíkilaril-poli(glikol-éter), alkil-szulfonát, alkil-szulfát, arilszúlfonát, továbbá fehére-hidrolizátumok; diszpergálóSzerként például ligninszulfitlüg vagy metil-cellulóz jöhet figyelembe.

A készítményekhez alkalmazhatunk ragasztóanyagokat is, mint karboxi-metij-cellulóz, természetes vagy szintetikus, poralakú, szemcse formájú vagy látex alakú polimereket, mint gumiarabicuin, poli(vinil-alkohol) vagy poli(vinil-acetát).

Színezőanyagként szervetlen pigmenteket, például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkékct vagy szerves színezéseket, így alizarint, azol-fémftafciano-színezékeket, továbbá nyomtápanyagként vas-, mangán-, bór-, réz- kobalt-, molibdén- és cink sókat alkalmazhatunk.

A készítmények általában 0,1-95, célszerűen 0,590 súly% hatóanyagot tartalmaznak.

A hatóanyagkombinációkat készítmények formájában vagy az ezekből készített további hígítások alakjában, kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták, granulátumok formájában használhatjuk fel. A felhasználás szokásos módon történhet, így öntözés, merítés, befújá-s, felhordás, ködképzés, párologtatás, injektálás, iszapolás, fölkenés, szórás, porozás, száraz pácolás, nedves pácolás, vizes pác olás, iszapos pácolás, továbbá kéregképzés útján.

A batóanyagkoncentrátumokat a növények kezelésénél széles határok között változtathatjuk. A koncentráció általában 1 és 0,0001, célszerűen 0,5 és 0,001 súly% között van.

A vetőmag kezelésénél általában a vetőmag kilójára számítva 0,001 -50 g, célszerűen 0,01-10 g hatóanyagot használunk.

A talaj kezelésénél a hatóanyagkoncentráció 0,0000 ΙΟ, 1 súly%, célszerűen 0,0001-0,02 súly% között van.

A találmány szerinti megoldást az alább következő példák szemléltetik, és igazolják, hogy az (I) általános képletű hatóanyagok és a (II) képletű diklórfluanid együttes alkalmazásával a növények tűrőképessége megnövelhető. A kísérleti eredményekből megállapítható, hogy a (II) képletű hatóanyag-komponens pozitív hatása függetlenül a kísérleti évtől, minden egyes megvizsgált fajtánál kimutatható volt. A 3. példa bizonyítja, hogy az ismert vegyületek együttes alkalmazásuk esetében a vegyületek fungicid hatása nem csökken, a kísérleti eredményekből inkább a fungicid hatás javulására lehet következtetni.

1. példa

Mesterséges esőztető-berendezéssel ellátott kísérleti telep, amely magas levegőnedvességet és tartós levélnedvességet biztosít.

A szőlőt a találmány szerinti készítménnnyel (3. kiszerelési példa) négyszer nedvesre befújjuk, a belüjást 4 10 napos időközökben megismételjük. Hogy a növény károsodását elősegítsük, a kezelések közötti időben mesterséges csőztctést végzünk. A negyedik kezelést követő 6. napon megvizsgáljuk a szőlolevclek károsodását,

A kísérletet Müller Thurgau-féle szőlőfajtával 1977ben végeztük.

A szőlőt az ismert anyagokkal külön-külön, így az (ia) képletű procimidorral, az (lb) képletű vtnklozolinnal és a (II) képletű diklórfhianiddal, továbbá a találmány szerinti kombinációval permetezzük be. Λ kombináció az (la) és (II) képletű vegyületeket 2:3 arányban, továbbá az (1b) és (11) képletű vegyületet 2 :3 arányban tartalmazza. Azt tapasztaltük, hogy a találmány szerinti kombináció alkalmazásakor a szőlő lényegesen magasabb toleranciát mutatott, mint a karboximh' vegyületek egyedüli alkalmazása esetén.

Az eredmények értékelését az alábbi skála szerin' végeztük.

Jelzőszám: Károsodás mértéke károsodás nem lép fel a növények/levelek 2,5%-a károsodott a növények/levelek 5 %-a károsodott a növények/levelek 10%-a károsodott a növények/levelek 15 %-a károsodott a növények/levelek 2 5%-a károsodott ' 7 a növények/levelek 35 %-a károsodott a növények/levelek 67,5%-a károsodott a növények/levelek teljes mértékben elpusztultak \z eredményeket az 1. táblázat foglalja össze:

f. táblázat

Kísérleti eredmények Müller -Thurgaii-féle szőlőfajtával (1977)

Hatóanyag	Koncentráció súly% hatóanyag	A szőlő károsodása Károsodás jelzőszáma
kezeletlen	__	1
Hatóanyagok külön-külön:
fia) (Procimidor)	0,05	8
flb) (Vinklozolin)	0,05	7
(11) (Diklórfluanid)	0,1	1
Találmány szerinti kombináció:
(la) 1	0,05
(2:3)
^(H) >	0,075	3
(Ib) i	0,05
(2:3)
+(1I) 1	0,075	2

2. példa

A kísérleteket szokásos szőlőtenyésíeten, különféle növényfajtákkal végezzük,

-3183 007

II. táblázat (vizsgálati év: 1978)

Károsodás %-a a szőlőfajtáknál Koncentráció „ , , , —---—

Hatóanyag	súly %-ban	Bacchus	Fabsr	Kerner	Morio- Muskat	Müller- Thurgau	Rizling	Sisse
Hatóanyagok külön-külön:
(la) (Procimidor)	0,038	5	15	8	5	20	7	10
(11) (Diklórfluanid)	0,1	0	0	0	0	0	0	0

Találmány szerinti kombináció

(la) _n .-n	0,038	0,5	0,5	2	3	5	0,5	4
+ (11) ) ⁽¹·^{* 2})	0,075

Virágzás után a növényeket a találmány szerinti készítménnyel (2. kiszerelési példa) kétszer befújjuk. A felhasználható anyag mennyisége hektáronként mintegy 2000 1. A felhordást nedves leveleken késő este végezzük, Két héttel az utolsó kezelést követően a növények levelein észlelhető károsodás) %-ban fejezzük ki.

Az alábbi növényféleségeket vizsgáltuk meg: Bacchus, Faber, Kerner, MorioMuskat, MüHer-Thurgau, Riesling, Sissi.

A kezelésbe? az ismert hatóanyagokat egyenként, így az (la) képletű procimidort, a (11) képletű diklórfluanidot, továbbá a találmány szerinti kombinációt használjuk- A kombináció az (la) és (11) képletű vegyületeket 1:2 arányban tartalmá??3· A kombináció esetében a növények jobb tűrőképességet mutatnak, A számszerű eredményeket alj. táblázat foglalja össze.

3- pé lda

Botrytis-vizsgálat (saláta)/védőkezelés

A találmány szerinti készítményt csapvizzel elegyítjük, majd az így kapott vizes diszperziót alkalmazzuk.

Az így kapott permetlével a salátát 8 -10 levélstádiumban megnedvesítjük, 24 óra elteltével minden egyes levélre két kis Botrytis cin?teával benőtt agardarabot Viszünk fel· Az ilymódon fertőzött növényeket lesötétített nedves helyiségben tartjuk mintegy 20 °C hőmérsékleten. Három nappal a fertőzést követően a leveleken észlelhető károsodás mértékét értékeljük.

Az értékelést %-os eredményben adjuk meg; 0% azt jelenti, hogy a növényt károsodás nem érte; 100% azt jelenti, hogy a leveleken a károsodás teljes mértékben kifejlődött.

Az eredményeket a következő táblázat tünteti fel.

Készítmény példák

1. Porzószer

0,5 súlyrész hatóanyagot [(la) + (II) vegyületek 2:3 arányban] 99,5 súlyrész lisztfinomságú természetes kőzetzúzalékkal elegyítünk, majd az elegyet porfinomságúra őröljük· Az igy kapott készítményt a növényekre felszórjuk.

2. Porozószer (diszpergálható por) súlyiész hatóanyagot [(la) + (II) vegyület 1:2 arányban] 1 súíyrész dibutil-naftalinszulfonátot, 4 súlyrész linginszulfonáfot, 8 súlyrész nagydiszperzitású kova4

III. táblázat

Botry tis-vizsgál at (saláta) / védőhatás

Hatóanyag /

Hatóanyagkoncentráció %-ban

Károsodás %-ban

Hatóanyagok külon-kttlön:

(la) procimidor (II) diklórfluanid	0,01 0,04 0,01	16 30 100
Találmány szerinti kombináció:
(la) ι	0,01
[ 1:1		12
+(II) 1	0,01
(la) l	0,01
1 1:4		8
+(II) J	0,04

savat, továbbá 37 súlyrész természetes kőzetlisztet elegyítünk, majd az egészet porrá őröljük. Alkalmazás előtt a nedvesedő port kívánt mértékben vízzel meghígítjuk

3. Emulgeálható koncentrátum súly rész hatóanyagot, [(la) + (II) vegyület 1:0,5 arányban] 55 súlyiész xilol és 10 súlyrész cíklohexán elegyében oldunk. Ezután emulgeátorként 10 súlyrész, dodecil-benzolszulfonsav-káleiumsó, és nonil-fenol-poli(glikol-éter) elegyét adjuk hozzá. Az így kapott emulziókoncentrátumot felhasználás előtt vízzel kívánt mértékben meghígítjuk.

4. Granulátum

Szilárd hatóanyag formálása súly rész 0,5-1,0 mm szemcseméretfl homokhoz súlyrész orsóolajat, majd 7 súlyrész finomra őrölt hatóanyag előkeveréket adunk (ez 75 súlyrész (la) + (II) vegyület 2:3 arányú elegyét és 25 súlyrész porrá őrölt természetes kőzetzúzalékot tartalmaz). Az elegyet megfelelő keverőben mindaddig kevertetjük, amíg egyenletes, jól gördüld, nem porzó granulátumot nem kapunk, A granulátumot kívánt mennyiségben szórjuk fel a növi· nyekre és ezek életterére.

183 007

5. Porozószer súlyrész hatóanyagot ((la) + (II) vegyület 1:2 arányban!, 1 súlyrész dibutil-naftíl-szulfonátot, 6 súlyrész ligninszulfonátot és 8 súlyrész nagydiszperzitású kovasavat elegyítünk, majd az egészet megörüljük. Alkalmazás előtt a nedvesedé) port kívánt mértékben meghígítjuk.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Fungicid szer, azzal jellemezve, hogy a készítmény 0,195 súly %-ban egy (I) általános képletű karboximidszármazék - ahol a képletben

Y jelentése (1) vagy (2) képletű csoport és egy (II) képletű N,N-dimeti!-N -fenil-N’-(fluor-diklórmetil-tio)-szulfamid kombinációját tartalmazza, 1 :0,S8, célszerűen 1:14 arányban, továbbá valamely szilárd segédanyagot és/vagy folyékony oldószert így célszerűen természetes kőzet lisztet vagy xilol és ciklohexán elegyet és adott esetben valamely felületaktív szert célszerűen dibutil naftalinszolfonátot és lignmszulfonátot tartalmaz.