HU182993B - Apparatus for s-z twisting the twist members of electric cables and leads as well as method for operating the apparatus - Google Patents

Description

A találmány tárgya villamos kábelek és vezetékek sodratelemeinek SZ-sodrására vonatkozik és célja az, hogy csökkentse a sodrásirány fordulási helyeinek befolyását a sodrott termék mechanikai és/vagy villamos tulajdonságaira.

Az a fejlődés, amely villamos kábelek és vezetékek SZ-sodrási technikájában a 60-as évek elején kezdődött, olyan SZ-sodrási eljárásokat és SZ-sodrógépeket eredményezett, amelyekkel 2...5 sodratelem nehézség nélkül összesodorható. Az SZ-sodrást manapság páros, hármas vagy csillagnégyes hírközlő kábelek ereinek összesodrására, továbbá többerű, rögzített szerelésre alkalmas, utólag köpennyel ellátott erősáramú vezetékek sodrására alkalmazzák 2,5 mm² érkeresztmetszetig.

Az SZ sodrás alkalmazása mindenütt számításba jöhet, ahol egy sodrási művelet és egy további munkafolyamat egymással kombinálható. A fentiekben már említett gyártási folyamatokon kívül ugyanez érvényes hajlékony elemek sodrásának egy további munkafolyamattal történő kombinációjára, például hajlékony vezetékek ereinek összesodrására és ezt követően köpennyel történő borítására, amikor a vezetők finomszálú huzalsodratból állnak, vagy finomszálú huzalsodratból álló vezeték sodrására és a szigetelésnek ezt követő fölvitelére (extrudálására). Ilyen hajlékony vezetékek pl. többeres vezetékek, háztartási készülékek csatlakozó vezetékei, telefonok csatlakozó zsinórjai.

A gyakorlatban a sodratelemek SZ-sodrása általában tároló szerkezetek segítségével történik, amelyekben az egy ággá összefogott sodrott terméket nyújtva vezetik és amelyek egy-egy első, a tároló szerkezetek bemenő végén elrendezett sodróporjtból, példaképpen sodróhüvelyből, és egy-egy második, a tároló szerkezetek kimenő végén elrendezett második sodrópontból, példaképpen sodróhüvelyből vagy irányváltó görgőből, és egy-egy, közvetlenül az első sodrópont után és közvetlenül a második sodrópont előtt elrendezett forgatható sodrófejből állnak. Az egyes sodrófejek forgástengelye a sodrási tengelyben fekszik, amelyben egyúttal az egy ággá összefogott sodratelemeket is vezetik. Az SZ-sodrás céljából vagy mindkét sodrófej forgásirányát, vagy változatlan forgásiránnyal csupán az egyik, vagy mindkét sodrófej fordulatszámát olyan távolságokban változtatják, amelyek annak az időnek felelnek meg, amely alatt a sodrott termék egy keresztmetszete az első sodróponttól a második sodrópontig eljut (1. a 15 15 730. számú NSZK közzétételi iratban és a 22 30 972. számú NSZK szabadalmi leírásban közölt ismertetést). A sodrófejek forgásának változtatását rendszerint két lépésben végzik, nevezetesen a forgás bal és jobb forgásirány, vagy egy kisebb és egy nagyobb fordulatszám között változik. Az is ismeretes, hogy görgős tárolóként fölépített tároló szeikezet forgó mozgását egy sodrási perióduson belül több lépésben változtatják. Ezáltal elérhető, hogy a sodrásirány fordulási helyeinek a távolsága a kész sodrott termékben nagyobb legyen, mint a tároló szerkezet tárolási hossza (1. az NSZK 18 01 055. számú nyilvánosságrahozatali iratban).

Az újabban kifejlesztett és üzemben lévő SZ-sodrógépekben, amelyekben a sodrott terméket a tároló szerkezeten keresztül nyújtott állapotban vezetik, a tároló szerkezet bemenete és kimenete közötti és ezáltal a kimenetnél és a bemenetnél elrendezett két sodrófej közötti távolság mintegy 2 ... 10 m. Minthogy a sodrófejek forgását olyan távolságokban változtatják, amelyek annak az időnek felelnek meg, amely alatt a sodrott termék egy keresztmetszete átfut a tároló szerkezeten, a sodrásirány fordulási helyei közötti távolság a kész sodrott termékben ugyancsak mintegy 2 ... 10 m. A sodrásirány ezen fordulási helyei mind mechanikai, mind villamos szempontból a termék gyenge helyei, ugyanis a sodratelemek a fordulási helyeken kisodródva föllazulhatnak, vagy mert a sodratelemek hajlékonysága a fordulási helyeken csökkent mértékű, és mert a sodratelemek a fordulási helyeken viszonylag sodratlanul helyezkednek el egymáshoz képest úgy, hogy hírközlő kábelekben itt különösen nagymértékű villamos csatolások lépnek föl. Számos olyan intézkedés ismeretes, amelyeknek a célja, hogy a sodrásirány fordulási helyei közötti előbb említett távolságot megtartva ezeknek a fordulási helyeknek a káros határait csökkentsék, például olyan módon, hogy a sodratelemeket a fordulási helyek tartományában viszonylag rövid csapáshosszúsággal sodorják, vagy a fordulási helyek közötti távolságot egy középélték körül periodikusan változtatják.

Olyan eljárás is ismeretes, amely szerint a sodrásirány fordulási helyei közötti távolságot jelentősen megnövelik azáltal, hogy nagyon nagy tárolási hosszúságú tároló szerkezetet választanak. Az erre a célra javasolt szerkezeti elrendezés olyan, hogy a sodrási tengellyel koaxiálisán az utóbbi körül oszcilláló mozgást végző tekercstest van elrendezve, amelyen a sodrott termék nagyszámú a sodrási tengely körül futó menetben van fölcsévélve és amelyhez kétoldalról vezető szervek vannak hozzárendelve, amelyek egyike a sodrott terméket a tekercstestre föltekercseli, a másik pedig letekercseli. Maga a tekercstest úgy van kialakítva, hogy az annak egyik végén a sodrott termékből képzett menet a tekercstest hossza mentén annak másik végére továbbítható legyen (1. az NSZK 16 85 842. számú nyilvánosságrahozatali iratban). Egy ilyen tároló szerkezettel előállított sodrott terméket, amelynél tehát a sodrásirány fordulási helyei messze vannak egymástól, rövid fölhasználási hosszakra lehet földarabolni, amelyeken belül nincsenek sodrásirány fordulási helyek. Az ehhez szükséges tároló szerkezet azonban szerkezetileg igen bonyolult és költséges, nehéznek tűnik a kialakítása a sodrott termék azon helyeinek rögzítése szempontjából, ahol a tároló szerkezet tekercselési irányát változtatják, és a gyártási sebesség viszonylag kicsi lehet.

A találmány célja olyan SZ-sodrógép kialakítása villamos kábelek és vezetékek gyártására, hogy nagy gyártási sebességgel és viszonylag kis géphosszal a kész sodrott termékben viszonylag nagy, 500 .. . 1000 m-es távolságok adódjanak a sodrásirány fordulási helyei között.

E feladat megoldása során a találmány olyan berendezésből indul ki, amely villamos kábelek és vezetékek SZ-sodrásához olyan tároló szerkezetet tartalmaz, amely egy helyhez kötötten elrendezett, a sodratelemeket leadó egység és egy ugyancsak helyhez kötötten elrendezett, a sodrott terméket kihúzó és fölcsévélő egység között van elrendezve és amely a tároló szerkezet bemeneténél elrendezett első sodrópontból (sodróhüvelyböl) és a tároló szerkezet kimeneténél elrendezett második sodrópontból (sodróhüvelyből, irányváltó görgőből) és egyegy, közvetlenül az első sodrópont után, ill. a második sodrópont előtt elrendezett, változó fordulatszámmal forgatható sodrófejből áll úgy, hogy a sodrófejek forgás-21

182 993 tengelye a sodrási tengellyel egybeesik, cs az egy ágba összefogott sodratelemeket is a sodrási tengelyben vezetik. A találmánynak megfelelően

a) a két sodrófej között a sodratelemekből képzett ág egyenes irányú vezetésére több helyhez kötött egyenes irányú vezető eszköz és irányváltására legalább egy helyhez kötött terelő eszköz van elrendezve;

b) a sodrófejek és az egyenes irányú vezető eszközök különböző síkokban és ezeken a síkokon belül egytengelyűén vannak elrendezve:

c) egy sík utolsó egyenes irányú vezető eszköze és a következő sík első egyenes irányú vezető eszköze között mindig egy-egy irányváltásra szolgáló terelő eszköz van elrendezve és

d) legalább az egyenes irányú vezető eszközök vagy azok egy része a sodrási tengely körül a sodrófejekkel azonos irányban forgatható és/vagy az egyenes irányú vezető eszközök vagy azok másik részének vezető felületei az egy ágat képező sodratelemek kerületi irányban az utóbbira terhelésmentesen, vagy csaknem terhelésmentesen feküsznek föl.

Egy SZ-sodrógép tároló szerkezetének ilyen módon történő kialakítása esetén az eredetileg egyenes tároló szakasz több egymással szöget bezáró rész szakaszra van fölosztva. Ezeket a rész szakaszokat, amelyeket egy-egy sodrott termék irányváltására alkalmas terelő eszköz köt össze egymással, a mindenkori helyigénynek megfelelően lehet térbelileg egymáshoz képest elrendezni. Így pl. két rész szakasz 100°-os szöget zárhat be egymással, vagy három rész szakasz háromszögben vagy négy rész szakasz négyszögben rendezhető el. Előnyösen a rész szakaszokat mégis egymással párhuzamos síkokban rendezik el. minthogy ezáltal a legkisebb helyigény adódik. Ebben az esetben az egyes rész szakaszokat olyan irányváltó berendezések kötik össze, amelyek a sodrott termék irányát 180°-kai változtatják meg, úgy, hogy ezáltal a tároló rész szakaszok együttesen harmonikaszerű elrendezést adnak. Ezáltal a nagy tároló szerkezetekhez egyébként szükséges építési hossz töredékére csökken. így a tároló szerkezet építési hossza nem, vagy csak lényegtelenül haladja meg a villamos kábelek és vezetékek gyártásához szükséges gépi berendezések építési hosszát. Példaként egy 100 m szükséges hosszúságú tároló szakasz tíz. egyenként 10 m hosszú rész szakaszra bontható, úgyhogy a tároló szerkezet építési hossza összesen csak 10 m. vagy egy 240 m hosszú tároló hat. egyenként 40 m-es rész szakaszra bontható. Itt figyelembe kell venni, hogy a sodratelemek SZ-sodrása után gyakran olyan gyártási folyamat következik, amelynek során a sodratelemeket extrudált műanyag köpennyel veszik körül és ahol ezt a műanyag köpenyt ezt követően hűtő berendezésben bűtik. Az erre a célra a kereskedelemben kapható hűtőkádak építési hossza 20 . . . 50 m körül van. Amennyiben tehát a tároló szerkezetet a sodratelemek sodrásához és ezt követő köpennyel borításhoz használják, a tároló szerkezet a hütő berendezés mellett, azzal párhuzamosan helyezhető el anélkül, hogy ezáltal a teljes gyártó berendezés építési hossza megnövekednek. Ez különösen akkor ál! fönn, ha az új sodró berendezést tömlővezetékek ereinek sodrására alkalmazzák, amelyeket ugyan nagy gyártási hosszakban készítenek, de amelyeknek a fölhasználási hosszai viszonylag kicsik, úgy. hogy a kész vezetékből a sodrásirány fordulási helyek kivághatok anélkül, hogy nagy anyagveszteség vagy hosszú maradék darabok jönnének létre.

Az új SZ-sodró berendezés effektív tárolási hossza megnövelhető azáltal, hogy azoknak a sodrófejeknek a fordulatszámát, amelyek mindig ugyanabban az irányban forognak, nem az eddig szokásos módon csupán két lépésben, hanem legalább két növekvő és ugyanannyi csökkenő lépésben változtatjuk. Az előirányzott lépések számától függően ezen a módon a kész sodrott termékben a sodrásirány fordulási helyek közötti távolság a tároló szerkezet tényleges tárolási hosszának többszörösére növelhető. Ezen a módon a sodrott termék egyenletes sodrása úgy érhető el. hogy két egymás utáni lépés közötti fordulatszám különbség mindig ugyanannyi. Példaként a sodrófejek fordulatszámának három növekvő és három csökkenő lépésben, azaz egy sodrási perióduson belül összesen hat lépésben történő változtatása révén a fordulási helyek közötti távolság a tároló szerkezet tárolási hosszának háromszorosára növelhető.

Egy a találmánynak megfelelően kialakított tároló szerkezetben a tároló szerkezet bemeneténél és kimeneténél elrendezett sodrófejek és a sodrott termék vezetésére szolgáló egyenes irányú vezető eszközök különböző síkokban vannak elrendezve. A tároló szerkezet lehető legnagyobb tárolási hossza érdekében ajánlatos az egyenes irányú vezető eszközöket kettőnél több párhuzamos síkban elrendezni úgy, hogy a bemenetnél elhelyezett sodrófej az első síkban, a kimenetnél elhelyezett pedig az utolsó síkban legyen.

Olyan SZ-sodrógépek tároló szerkezeteire, amelyekben a sodrott terméket a tároló szerkezeten belül nyújtva, azaz a sodrási tengelyben vezetik, jellemző, hogy a nyújtva vezetett sodrott termék saját tengelye körül forgó mozgást végez. Az új tároló szerkezethez használt egyenes irányú vezető eszközöknek és irányváltó terelő eszközöknek lehetővé kell tenniök, ill létre kell hozniok a nyújtva vezetett sodrott termék ilyen forgó mozgását. Az egyenes irányú vezető eszközöknél az úgy érhető el. hogy a sodrott terméket körülvevő vezető eszközök belső átmérője a sodrott termék átmérőjénél nagyobb, úgy. hogy a sodrott termékre gyakorlatilag nem hat kerület irányú erő, vagy hogy az egyenes irányú vezető eszközök a sodrott termékkel együtt forognak a sodrási tengely körül. Az egyenes irányú vezető eszközök ennek megfelelően forgatható sodrófejekként képezhetők ki vagy forgatható csodarabokból állnak. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a sodrott termék forgó mozgásának átvitele az irányváltó terelő eszközök tartományában az egyik síkból a következő síkba, a találmány továbbfejlesztéseként közvetlenül minden egyes terelő eszköz előtt és után egy-egy további sodrófej helyezhető el úgy. hogy ezek a további sodrófejek a tároló szerkeze bemeneténél és kimeneténél elhelyezett sodrófejekkel azonos irányban forgathatók legyenek. A sodrófejeket egyenes irányú vezető eszközöknek, vagy a sodrott termék irányváltására szolgáló terelő eszközök részének tekinthetjük. A sodrott terméknek az egyik síkból a következő síkba, különösen a következő párhuzamos síkba történő tényleges átvezetése ebben az esetben egyetlen íránvváltó tárcsa vagy görgő segítségével történhet, amely kihúzó egységként is kialakítható. Ebben az esetben a sodrott termék az irányváltó tárcsára való fölfutáskor nagymértékben kisodródik és az irányváltó tárcsáról való lefutáskor újból összesodródik úgy. hogy a sodrott termék a forgó mozgás rövid ideig tartó megszűnése ellenére az irányváltó tárcsa előtt és után azonos sodrott-3132 993 sági állapotban van és az irányváltó tárcsa elhagyása után forgó mozgása folytatódhat.

A sodrott termék forgásának és ezzel együtt sodrottsági állapotának átvitele az irányváltó terelő eszközök tartományában úgy is megvalósítható, hogy az egyenirányú vezető eszközök vezető felületein kívül az irányváltó eszközök vezető felületei is kerületi irányban terhelésmentesen, vagy csaknem terhelésmentesen feküsznek föl a tengelye körül forgó mozgást végző sodrott termékre. A sodrott termék ilyen módon történő irányváltoztatása például hajlékony, saját hossztengelye körül forgatható csőtengely vagy hajlékony tömlők segítségével oldható meg. Előnyös az olyan terelő eszköz is, amely három vagy több, egy köríven elrendezett vezető görgőből áll, amely megoldásnál biztosítani kell, hogy az egyes vezető görgők körülforgási szöge 60°-nál ne legyen nagyobb. Nagyobb számú terelő görgő esetén a terelő göTgők közé egy hajtott sodiófej is beépíthető a sodrott termék forgó mozgásának fenntartása érdekében. Amennyiben nagyon kis súrlódási tényezője anyagok rendelkezésre állnak, az irány váltó terelő eszköz egy csüszótalpból is állhat.

Különösen előnyös az irányváltó terelő eszköz olyan kialakítása, amely több, egy körív mentén elrendezett, a vezetés tengelyéhez képest ferdén elhelyezett görgőből vagy hengerből áll. Ilyen terelő eszköz esetén a görgők ferde elhelyezése révén elérhető, hogy a sodrott termék a görgőkről, vagy hengerekről való lefutásakor kényszerített fotgó mozgást végezzen saját tengelye körül, azaz a terelő görgők ferde helyzetük következtében a sodrott terméket forgató hajtást alkotnak, amelyhez a hajtóerőt a sodrott termék saját hosszirányú mozgása szolgáltatja.

Előnyös lehet, ha a terelő görgők vagy hengerek ferdeségi szögét, vagy azok helyzetét a sodrott termék hosszirányához képest változtathatóan alakítjuk ki, hogy a sodrott terméknek a görgők vagy hengerek által létrehozott forgó mozgását az SZ-sodrógép sodrófejeinek különböző fordulatszámaihoz illeszthessük. A ferdeségi szög változtatása például úgy valósítható meg, hogy a görgők vagy hengerek tengelyének egyik végét rögzített helyen, de csuklósán, a másik végét pedig a sodrott termék vezetési tengelyének irányában eltolhatóan csapágyazzuk (1. a 24 58 353. sz. NSZK nyilvánosságra hozatali iratot).

Az üyen irányváltó berendezés gyakorlati kivitele szempontjából ajánlatos a görgőket vagy hengereket egy hengeres testen elrendezni. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a terelő görgők vagy terelő hengerek két, a csapágyakat hordozó körgyűrűben vannak csapágyazva, amely utóbbiak a terelő görgők vagy hengerek ferdeségének változtatása céljából egymástól függetlenül elfordíthatok, vagy a görgők vagy hengerek térbeli helyzetének változtatása céljából tengelyük körül együttesen elfordíthatok.

önmagukban ismertek olyan sodrógépek, amelyekben a sodratelemeket sodrokengyel segítségével kettős összecsapással sodorják össze és amelyekben a sodrott terméket a sodrókengyelen belül 180°-os szögben visszafordítják olyan szerkezet segítségével, amely a sodrókengyel mentén egymás mögött elrendezett, a sodrott termék vezetési tengelyéhez képest ferdére állított görgőkből vagy görgőpárokból áll. Ilyen szerkezet alkalmazását azonban olyan SZ-sodrógép keretében, amely több rész szakaszra fölosztott, nyújtott vezetésű közbenső tárolót tartalmaz, a vonatkozó 15 10 091. számú NSZK közrebocsátási irat nem említi.

Az üj SZ-sodrógépek üzeme közben a sodrott terméknek a tároló szerkezeten belüli többszöri irányváltoztatása következtében a sodrott termékre nagy húzóerők hathatnak. Ezen húzóerők csökkentése érdekében célszerű a bemenetnél és a kimenetnél elrendezett két sodrófej között egy vagy több kihúzó egységet elrendezni, amelyek egy-egy egyenes irányú vezető eszközzel egytengelyűek és a sodrófejekkel azonos irányban forgathatók. Az ilyen kihúzó egységek, amelyeknek fordulatszáma a sodrófejekkel szinkron változik, egyidejűleg egy-egy egyenes irányú vezető eszköz szerepét is betöltik.

Az új tároló szerkezet célszerű kialakításakor úgy kell eljárni, hogy a tároló szerkezet bemeneténél és kimeneténél elrendezett sodrófejeket, és az egy-egy irányváltó terelő eszköz előtt és után elrendezett további sodrófejeket két párhuzamos síkban egymás fölött és/vagy egymás mellett rendezik el. Ebben az esetben könnyen megoldható az egy síkban elrendezett sodrófejek közös hajtása is, amikor ezek a sodrófejek azonos vagy eltérő fordulatszámmal foroghatnak. Más tényezőkkel együtt a két párhuzamos sík távolsága, amelyekben a sodrófejek vannak elrendezve, határozza meg a tároló szerkezet tárolási kapacitását. A lehető legnagyobb tárolási kapacitás érdekében ennek a távolságnak 20 m-nél, előnyösen pedig 30 m-nél nagyobbnak kell lennie.

Az új SZ-sodró berendezés egy példakénti kiviteli alakját az 1. ábrán mutatjuk be vázlatosan a 2. és 3. ábra diagramjaival együtt. Az SZ-sodró berendezés egyik szerkezeti elemeit a 4 ... 14. ábrákon mutatjuk be.

Az 1. ábrán olyan gyártó berendezés látható, amely hajlékony tömlővezeték előállítására szolgál, amely tömlővezetékben először az 1 ereket egyetlen 2 sodrattá sodorják, azután ezt a 2 sodratot közvetlenül ezt követően ugyanabban a munkafolyamatban műanyag köpeny rásajtolásával 3 vezetékké dolgozzák föl. Az 1 ereknek 2 sodrattá sodrása a 4 SZ-sodró berendezés segítségével történik, a műanyag köpenyt pedig az 5 extruderrel és az utána kapcsolt 6 hütőkáddal készítik.

Az 1 erek helyhez kötötten elrendezett 7 leadó egységekről futnak a 4 SZ-sodró berendezésbe, a 8 kihúzó egység húzza át őket a 4 SZ-sodró berendezésen, amely 8 kihúzó egység tárcsás kihúzóként van kialakítva, és a 3 vezetéket végül a 9 fölcsévélő egység fölcsévéli.

A 4 SZ-sodró berendezés olyan tároló szerkezetként van kialakítva, amely a sodrott terméket nyújtva vezeti a sodrási tengelyben. A sodrott terméknek az éppen a tároló szerkézéiben tartózkodó szakaszában mindig meghatározott számú csapás tárolódik, a sodrott termék végleges sodrottsági állapotát a tároló szerkezetből való kifutáskor éri el. A tároló szerkezet először a bemenetnél elrendezett sodióhüvelyként kialakított 10 sodrópontot tartalmaz, amelybe az 1 erek befutnak. Közvetlenül ez után forgatható 11 sodrófej van elrendezve, amely a sodrarelemeket a tároló szerkezetbe befutáskor egymással összesodorja. A második sodrópontot a tároló szerkezet kimeneténél a tárcsás kihúzóként kialakított 8 kihúzó egység alkotja, azaz a sodrott terméknek a 8 kihúzó egységre való fölfutása képezi a második sodrópontot. Közvetlenül ez élőit van a második 12 sodrófej elrendezve, amelynek révén a sodrott termék a tároló szerkezetből való kifutáskor második sodrást kap, mely utóbbi a tároló szerkezetbe befutáskor kapott első sodrással együtt a végleges sodrottsági állapotot adja.

182 993

A 11 és 12 sodró fej két egymással párhuzamos a és d síkban van elrendezve. Ezekben az a és d síkokban ugyanúgy, mint a közöttük fekvő, velük párhuzamos b és c síkban vannak a 13 egyenes irányú vezető eszközök elrendezve, amelyek az egyetlen 19 sodrott ágban összefogott 1 ereket vezetik. Az egyes a, b, c és d síkok között 14 terelő eszközök vannak elrendezve a 19 sodrott ágnak 180°-kai az egyik síkból a következő síkba való átirányítására. Ezeknek a 14 terelő eszközöknek a segítségével a 19 sodrott ág harmonika vagy kígyó alakban végig fut az egész tároló szerkezeten. Mindegyik 14 terelő eszközhöz két-két 15 és 16 sodró fej van hozzárendelve, amelyek körül az első 15 sodrófej a 14 terelő eszköz előtt, a második 16 sodrófej utána van elrendezve.

A 8 kihúzó egység egyúttal terelő eszközként is szolgál a 19 sodrott ágnak a d síkból a 6 hűtőkád síkjába való átterelésére. A 8 kihúzó egység és az utána elrendezett 5 extruder között önmagában ismert 17 átsodró szerkezet van elrendezve, amelyben a sodrott termék esetleges sodráshibáinak kiküszöbölése történik. Az 5 extruder és az utána következő 6 hűtőkád között 18 jelölő egység van, amely megjelöli az extrudált köpenyt azokon a helyeken, amelyeken az 1 erek sodrása közben létrejövő sodrásirány változások találhatók. Ennek a 18 jelölő egységnek a vezérlése a 11 és 12 sodrófejek forgó mozgása által történik.

A 11 és 12 sodrófejek a 15 és 16 sodrófejekkel együtt két egymással párhuzamos A és B síkban vannak elrendezve. Ebből adódik az a lehetőség, hogy az A és a B síkban elrendezett sodrófejeket egy-egy közös hajtással lássák el. Az A és B síkok közötti távolság az a ... d síkok számával együtt meghatározza a tároló szerkezet tárolási hosszát. Az A és B síkok közötti távolság egy példakénti kiviteli alakban pl. 40 m lehet, mig az A és B síkok közötti 13 egyenes irányú vezető eszközök 10 menként vannak elrendezve. így négy párhuzamos a ... d síkkal 160 m teljes tárolási hossz adódik.

A 4 SZ-sodró berendezés üzeme közben az 1 erek összesodrását lényegében a 11 és 12 sodrófejek határozzák meg. Ezek állandó forgásiránnyal és változó fordulatszámmal forognak. Ez biztosítja, hogy a tároló szerkezeten belül nem keletkeznek sodrásirány változások, amelyek a húzó feszültség hatására és az irányváltó berendezéseken föllazulhatnának. A 4 SZ-sodró berendezés üzeme közben biztosítani kell, hogy a tároló szerkezetben tartózkodó 19 sodrott ág akadálytalanul végezhesse a 11 és 12 sodrófejek által létrehozott forgó mozgást. Ennek megfelelően kell kialakítani a 13 egyenes irányú vezető eszközöket és a 14 terelő eszközöket. A 13 egyenes irányú vezető eszközök cső alakú kialakításuknál fogva a sodrási tengelyhez képest mindig ugyanazzal a forgásiránnyal forognak, mint a 11 és 12 sodrófej, és az utóbbiakkal szinkronizmusban változtatják fordulatszámukat, amely azonos vagy megközelítően azonos a 11 és 12 sodró fejek fordulatszáinával. Ugyanez érvényes a 14 terelő eszközökhöz hozzárendelt 15 és 16 sodrófejekre, amelyek a 14 terelő eszközök részének, vagy egy-egy a ... d síkon belül az utolsó, ill. első egyenes irányú vezető eszköznek tekinthetők. Főleg a 15 és 16 sodrófejek biztosítják, hogy a 19 sodrott ág a 14 terelő eszközök tartományában is a saját tengelye körül a szükséges forgó mozgást végrehajtsa.

A 11 és 12 sodrófejek, a 13 egyenes irányú vezető eszközök és a 19 sodrott ág irányváltására való 14 terelő eszközök forgó mozgását egy perióduson belül több lépésben változtatják. Erre mutat példát a 2. és 3. ábra. A 2. ábrán fölismerhető, hogy a sodrófejek fordulatszáma három-három növekvő, ill. csökkenő lépésben változik olyan távolságokban, amelyek a 4 SZ-sodró berendezés teljes l₀ tárolási hosszának felelnek meg, míg az egyes lépések nagyságát előnyösen azonosra választják. Egy példakénti esetben a fordulatszámot egy LSZ-sodrási perióduson belül 500, 1500, 2500, 3500, 2500, 1500 és 500 ford/perc-es lépcsőkben változtatják. Egy ilyen, három növekvő és három csökkenő lépcsőben történő fordulatszám-változás azt eredményezi, hogy a sodrásirány fordulási helyek közötti távolság a kész sodrott termékben a 4 SZ-sodró berendezés tárolási hosszának háromszorosa, amint azt a 3. ábra bemutatja. 160 m tárolási hosszal ebben az esetben a sodrásirány fordulási helyek közötti távolság 480 m.

A 4. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alakban az

1. ábrától eltérően az A és B síkokban a 20 és 21 váztartó van elrendezve, amelyben a 4 SZ-sodró berendezés sodrófejei forgathatóan vannak csapágyazva. Itt a 11 sodrófejhez a 10 sodrópont van hozzárendelve az eléje kapcsolt 22 lyuktárcsával együtt, a 12 sodrófejhez sodrópontként a 25 irány váltó görgő van hozzárendelve. A 20 váztartóban elrendezett 11, 12, 23 és 24 sodrófejek úgynevezett háromgörgős tviszterekként vannak kialakítva, mint az az 5. ábrán látható. Itt a 19 sodrott ág hullámalakban fut végig a 28, 29 és 30 görgőkön, amelyek együttesen a 31 kereten vannak rögzítve. Ez utóbbi a 20 váztartóban csapágyazott 32 hajtó kerékhez van rögzítve.

A 21 váztartóban forgathatóan csapágyazott 15 és 16 sodrófej egygörgős tviszterként van kialakítva, amelyben a 33 görgőt, mint az a 6. ábrán látható, a sodrott termék egyszer körülhurkolja. A 33 görgő itt is egy 34 keretben van rögzítve, amely utóbbi a 21 váztartóban forgathatóan csapágyazott 35 hajtó kerékkel van összekötve.

A 20 és 21 váztartók között van egy 13 egyenes irányú vezető eszközök számára kialakított 26 váztartó elrendezve, amely 13 egyenes irányú vezető eszközök 52 hüvelyekként vannak kialakítva. Az 52 hüvelyek átmérője valamivel nagyobb a sodrott termék átmérőjénél. Ilyen a 7. ábrán is bemutatott 27 vezető hüvelyek helyett a 8. ábrán bemutatott 36 vezető csövek is alkalmazhatók, amelyek belső átmérője megközelítően azonos a sodrott termék átmérőjével. A 36 vezető cső egy 37 hajtó kerékkel van összekötve, amely a 36 vezető csővel együtt forgathatóan csapágyazva van a 38 váztartóban. A 37 hajtó kerékhez hajtószíj csatlakozik.

A 20 és 21 váztartó között továbbá a 4. ábrán látható módon a forgó 53 kihúzó egység van elrendezve, amelyet egy közelebbről nem ismertetett hajtás változó fordulatszámmal hajt a 39 hajtó keréken és a 40 hajtó szíjon keresztül. A forgó 53 kihúzó egység kihúzási sebességét a forgó mozgás nem befolyásolja.

A 20 és 21 váztartókban elrendezett sodrófejeket váztartóként közösen a 41, ill. 42 hajtószíj hajtja, meiy utóbbiak közelebbről nem ismertetett motorral vannak összekötve.

A sodrott termék átterelésére az egyik síkból a következőbe a 4. ábrán bemutatott sodró berendezésen belül a 14 terelő eszközök szolgálnak, amelyekre további kiviteli alakokat mutat be a 9 ... 11. ábra.

A 9. ábrán olyan 14 terelő eszköz látható, amely hajlékony, félkör alakra meghajlított 43 csőből áll, amelynek

-5182 993 egyik vége 44 hajtó kerékhez van erősítve; ez utóbbi forgathatóan van a 21 váztartóban csapágyazva. A 10. ábrában bemutatott kiviteli alaknál a 21 váztartóhoz 45 szögidom van hozzáerősítve, amely három 46, 47 és 48 terelő görgőt hordoz; ezen 46, 47, 48 terelő görgők a 19 sodrott ágat a következő síkba való átterelés céljából 180°-kai elfordítva vezetik.

All. ábrán bemutatott példakéntí kiviteli alaknál a 19 sodrott ág 180°-os szögben történő átterelése céljából több 49 terelő görgőt alkalmaznak, amelyek 50 tartótesten vannak rögzítve. A 14 terelő eszköz közepén forgatható 51 sodrófej található, amely két, egymással szemben összeszorított görgőt tartalmaz és az 50 tartótesten forgathatóan van csapágyazva és a 19 sodrott ágra a terelés tartományában járulékos sodró hatást fejt ki.

A 12. ábrán bemutatott irány váltó berendezés a 19 sodrott ág terelése céljából több 60 hengert tartalmaz, amelyek 55 tartókengyelekkel 54 tartóbakon vannak elrendezve. A 60 hengerek tengelye a 19 sodrott ág tengelyéhez képest ferdén van beállítva úgy, hogy a 19 sodrott ágra a 60 hengereken való végighaladás közben forgató hatás hat. A 60 hengerek ferdesége az 55 tartókengyelek megfelelő rögzítésével változtatható. Ebből a célból például az 55 tartókengyelek a 60 hengerek tengelyére merőleges tengely segítségével vannak az 54 tartóbakon rögzítve olyan módon, hogy az egyes 55 tartókengyelekkel összekötött tengelyek elfordítása a hozzátartozó 60 hengerek különböző ferdeségi szögét eredményezi.

Az irányváltó berendezésnek egy különösen célszerű kiviteli alakja látható a 13. ábrán. Az 56 irányváltó berendezés 5 db 57 irányváltó görgőből áll, amelyek mindkét végükön tengelyüknél fogva együttesen egy-egy 58 körgyűrűben vannak csapágyazva. Az 56 irányváltó berendezés mint egység helyhez kötötten van elrendezve. Az 58 körgyűrűk egyikét, vagy mindkettőt azonban olyan időközökben, amelyek jellemzők az SZ-sodrásra, olyan módon fordítják el meghatározott szöggel tengelyük körül, hogy az egyes 57 irányváltó görgők szöghelyzete a rajtuk végigvezetett sodrott termékhez képest ugrásszerűen változik. Minthogy eközben csak igen kis tömegeket kell gyorsítani, a szöghelyzet változtatása nagyon rövid idő alatt megtörténhet. Amennyiben az 58 körgyűrűk még további 59 irányváltó görgőkkel is föl vannak szerelve, az 58 körgyűrűkből és az 57 és 59 irányváltó görgőkből álló kosár szakaszonként változó fordulatszámmal tengelye körül forgatható is.

Végül a 14. ábrán a 19 sodrott ág irányváltására szolgáló terelő eszköznek egy nagyon egyszerű kiviteli alakja látható. Az irányváltó berendezés egyetlen 61 irányváltó tárcsából áll, amely a 62 csapágytartóban van csapágyazva és a 21 váztartóhoz van rögzítve, és amelyhez közvetlenül hozzá van rendelve a 15 és 16 sodrófej. A 61 irányváltó tárcsát 42 hajtószíj közvetítésével egy motor hajthatja és ezáltal az kihúzó egységként képezhető ki.

Befejezésül megadjuk egy példakéntí kiviteli alak jellemző adatait:

A tároló szerkezet 1 építési hossza: 85 m;

A sodrófejek és a vezető eszközök négy párhuzamos síkban vannak elrendezve;

A tároló szerkezet l₀ tárolási hossza: 340 m;

Minden egyes síkban két egyenes irányú vezető eszköz van elrendezve. A második sík közepén egy forgó kihúzó egység található;

A sodrófejek fordulatszáma egy sodrási perióduson belül három azonos nagyságú növekvő és három azonos nagyságú csökkenő lépésben 500 és 3500/min között változik;

A kihúzási sebesség: 100 m/min;

Az s csapágyhossz: 10 cm;

A sodrásirány fordulási helyei közötti L távolság: 1020 m.

Claims (21)

1. Berendezés villamos kábelek és vezetékek sodratelemeinek SZ-sodrására, amelynek a sodratelemek számára rögzítetten elrendezett leadó egység és a sodrott termék számára elhelyezett kihúzó egység és fölcsévélő egység között elrendezett tároló szerkezete van, amely tároló szerkezetnek a tároló szerkezet bemeneténél elrendezett első sodrópontja, a tároló szerkezet kimeneténél elrendezett második sodrópontja és egy-egy, közvetlenül az első sodrópont után és közvetlenül a második sodrópont előtt elrendezett, változó fordulatszámmal forgatható sodrófeje van, ahol a sodrófejek forgástengelye az egy ágba összefogott sodratelemek sodrási tengelyébe esik, azzal jellemezve, hogy a két sodrófej (11, 12) között a sodratelemekből képezett sodrott ág (19) vezetésére több helyhez kötött egyenes irányú vezető eszköz (13) és irányváltására legalább egy helyhez kötött terelő eszköz (14) van elrendezve, a sodrófejek (11, 12) és az egyenes irányú vezető eszközök (13) különböző síkokban (a, b, c, d) és ezeken a síkokon belül egytengelyűén vannak elrendezve, egy-egy, a sodrott ág (19) irányváltására szolgáló terelő eszköz (14) egy sík (a, b vagy c) utolsó egyenes irányú vezető eszköze (13) és a következő sík (b, c vagy d) első egyenes irányú vezető eszköze (13) között van elrendezve, és legalább az egyenes irányú vezető eszközök (13) vagy azok egyik része a sodrófejekkel (11, 12) azonos irányban forgatható a sodrási tengely körül, és/vagy legalább az egyenes irányú vezető eszközök (13) vagy azok másik részének vezető felületei az egy sodrott ágat (19) képező sodratelemek kerülete irányában a sodrott ágon (19) terhelésmentesen, vagy csaknem terhelésmentesen vannak fölfektetve. (Elsőbbsége: 1979. 01.08.)

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sodrott ág (19) irányváltására szolgáló terelő eszközök (14) vezető felületei is a folyamatosan saját tengelye körül forgó sodrott ág (19) kerülete irányában a sodrott ágon (19) terhelésmentesen, vagy csaknem terhelésmentesen vannak fölfektetve. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyenes irányú vezető eszközök (13) kettőnél több síkban (a, b, c, d) vannak elrendezve. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyenes irányú vezető eszközök (13) egymással párhuzamos síkokban (a, b, c, d) vannak elrendezve, és a sodrott ág (19) irányváltására való terelő eszközök (14) 180° vagy közel 180° irányváltási szögűek. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy közvetlenül minden egyes, a sodrott ág (19) irányváltására szolgáló terelő eszköz (14) előtt és után egy-egy további sodrófej

182 993 (15, 16) a tároló szerkezet bemeneténél és kimeneténél elrendezett sodrófejekkel (11, 12) azonos irányban forgathatóan van elrendezve. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alkja, azzal jellemezve, hogy az egyenes 5 irányú vezető eszközök (13) egyúttal sodrófejként (15,

16, 23. 24) is ki vannak képezve vagy vezető csövekből (36) áUnak. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sodrott ág (19) irányvál- 10 tására szolgáló terelő eszköz (14) egyetlen irány váltó tárcsából (61) áll. (Elsőbbsége: 1979. 01.08.)

8. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik irány váltó tárcsa (61) kihúzó egységként van kiképezve. (Elsőbbsége: 15 1979.01.08.)

9. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alkja, azzal jellemezve, hogy a sodrott ág (19) irányváltására szolgáló terelő eszközök (14) három vagy több, köríven elrendezett terelő görgőből 20 (46, ... 48. 49) állnak. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

10. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sodrott ág (19) irányváltására szolgáló terelő eszközök (14) több, köríven elrendezett, a vezetési tengelyhez képest ferdén 25 beállított irányváltó görgőből (57, 59) vagy hengerből (60) állnak. (Elsőbbsége: 1978. 07. 28.)

11. A 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a görgők (57, 59) vagy hengerek (60) ferdeségi szöge változtatható. (Elsőbbsége: 30 1978 . 07 . 28.)

12. A 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja. azzal jellemezve, hogy a ferdén beállított irányváltó görgők (57. 59) vagy hengerek (60) tartótesteken, előnyösen körgyűrűkön (58) vannak elrendezve, amelyek 35 saját tengelyük körül változó fordulatszámmal forgathatók. (Elsőbbsége: 1978. 07. 28.)

13. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sodrott ág (19) irányváltására szolgáló mindegyik terelő eszköz (14) 40 egy-egy hajlékony csőből (43) áll. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

14. Az 1 — 13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két, a tároló szerkezet be- és kimeneténél elrendezett sodrófej 45 (11, 12) között egy vagy több kihúzó egység (53) van elrendezve, arnely(ek) egy-egy egyenes irányú vezető eszközzel (13) egytengelyű(ek) és a sodrófejekkel (11, 12) azonos irányban forgatható(k). (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

15. Az 1 — 14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két, a tároló szerkezet be- és kimeneténél elrendezett sodrófej (11, 12) és a közvetlenül a sodrott ág (19) irányváltására szolgáló terelő eszközök (14) előtt és után elrendezett további sodrófejek (15, 16) két egymással párhuzamos síkban (A, B) vannak egymás fölött vagy egymás mellett elrendezve. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

16. Az 15. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ugyanabban a síkban (A vagy B) elrendezett sodrófejek (15, 16) közösen vannak meghajtva. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

17. A 15.-vagy 16. igénypont szerinti berendezés kiviteli alkja, azzal jellemezve, hogy a párhuzamos síkok (A, B) távolsága nagyobb, mint 20 m, előnyösen nagyobb, mint 30 m. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23i)

18. Az 1 — 17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tároló szerkezet és a fölcsévélő egység (9) között az összesodrott sodratelemek köpennyel való ellátására extruder (5) és a köpeny hűtésére hűtőkád (6) van elrendezve, és a tároló szerkezet a hűtőkáddal (6) párhuzamosan van elrendezve. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

19. A 18. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tároló szerkezet kimenete és az extruder (5) között az összesodrott sodra tetemeknek 180°-kai történő irányváltására irányváltó berendezés (56) van elrendezve, amely irányváltó tárcsából (61) áll. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)

20. Eljárás az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés üzemeltetésére, amelynél a sodrófejek fordulatszámát változatlan forgásiránnyal szinkron és lépcsőzetesen változtatjuk olyan távolságokban, amelyek a sodrott ág egy keresztmetszete átfutási idejének felel meg az első és a második sodrópont között, azzal jellemezve, hogy a sodrófejek (1 1. 12, 15. 16, 23, 24, 51) fordulatszámát fölváltva legalább két növekvő és ugyanannyi csökkenő lépésben változtatjuk. (Elsőbbsége: 1978.03.23.)

21. A 20. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy két egymást követő lépcső közötti fordulatszám különbség mindig azonos. (Elsőbbsége: 1978. 03. 23.)