HU181973B - Process for preparing macrolide antibiotics acylated in position 3" - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás az (I) általános képletű új, 3 -helyzetben acilezett makrolid antibiotikumok — ebben a képletben

R₍ jelentése hidrogénatom vagy 2—3 szénatomos alkanoilcsoport;

R₂ jelentése hidrogénatom vagy 2—4 szénatomos alkanoilcsoport;

Rj és R₂ közül legalább egyik hidrogénatomot jelent;

R’ és R” közül az egyik R₃ csoportot, a másik R₄ csoportot jelent, ahol

R₃ jelentése 2—6 szénatomos alkanoilcsoport,

R₄ jelentése 2—5 szénatomos alkanoilcsoport — vagy sóik előállítására.

A són a találmány leírása során valamilyen fiziológiásán elfogadható sót értünk. Erre előnyös példák szervetlen sók, így hidrokloridok, szulfátok vagy foszfátok, vagy szerves sók, így acetátok, propionátok, tartarátok, citrátok, szukcinátok, maleátok, aszpartátok vagy glutamátok. Más nem toxikus sók is számításba vehetők.

Az új (I) általános képletű vegyületek érzékeny vagy ellenálló törzsekkel szemben fokozottabb antibakteriális hatással rendelkeznek, mint a már ismert 16-tagú makrolid antibiotikumok, például a leukomicin csoportba tartozó antibiotikumok, így a josamicin, az SF — 837 csoportba tartozó antibiotikumok, az YL — 704 csoportba tartozó antibiotikumok és az espinomicin csoportba tartozó antibiotikumok. Az említett új vegyületek különösen hatásosak más makrolid típusú antibiotikumokkal, így oleandromicinnel, eritromicinnel, karbomicinnel és spiramicinnel szemben ellenálló tör181973 zsek ellen. Továbbá a 4-helyzetben végbemenő dezacileződés, a 16-tagú makrolid típusú antibiotikumok inaktiválódásának egyik oka nem következhet be könynyen, és ennélfogva a vérben fenntartott szint magasabb. 5 Ezenkívül a makrolid típusú antibiotikumok általános jellemzője, az állandó keserű íz is csökken, és így csecsemők részére, akiknek nem adható be tabletta vagy kapszula, előnyösen szirupok készíthetők. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek klinikai vizsgáló latokban fertőzések ellen kiváló gyógyító hatásokat mutatnak.

A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek érzékeny vagy ellenálló törzsekkel szemben fokozottabb antibakteriális hatással rendelkeznek, mint az eddig 15 ismert 16-tagú makrolid-antibiotikumok, így a leukomicin csoportba tartozó antibiotikumok, például a josamicin, az SF—837 csoportba tartozó antibiotikumok, az YL—704 csoportba tartozó antibiotikumok és az espinomicin csoportba tartozó antibiotikumok. 20 A találmány szerinti új vegyületek kölönösen hatásosak más makrolid-antibiotikumokkal, így oleandromicinnel, eritromicinnel, karbomicinnel és spiramicinnel szemben ellenálló törzsek ellen. Továbbá a 4-helyzetben végbemenő dezacileződés, a 16-tagú makrolid-antibiotikumok 25 inaktiválódásának egyik oka, nem fordulhat elő könynyen, és ennélfogva a vérben fenntartott szint megnövekedik. Ezenkívül a makrolid-antibiotikumokra általánosan jellemző, tartósan erős keserű íz csökken, így csecsemők részére, akiknek nem lehet beadni tablettá30 kát vagy kapszulákat, szirupok is készíthetők. A talál

-1181973 mány szerinti (I) általános képletű antibiotikumok kitűnnek klinikai fertőzések esetén tapasztalt kiváló gyógyító hatásukkal.

A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek nómenklatúrájában az (I) általános képlet 3-helyzetében vagy a 3- és 4-helyzetében levő szubsztituens játszik fontos szerepet. Ennélfogva, ha a 3-helyzet acilezve van, és a 4 -helyzetben levő eredeti acilcsoport nem megy át a 3-helyzetbe acil-átrendeződéssel, azaz az (I’) általános képletű vegyületek esetében — ahol R₃ jelentése 2—6 szénatomos alkanoilcsoport; R₄ jelentése 2—5 szénatomos alkanoilcsoport; Rj és R₂az előbbivel azonos jelentésűek — a nómenklatúra a (II) általános képletű ismert antibiotikum kiindulási anyagokon alapul.

Ha az eredeti 4-heIyzetben levő acilcsoport acilátrendeződés folytán átkerül 3”-helyzetbe, azaz az (I”) általános képletű vegyületek esetében — ahol Rj, R₂, R_s és R₄ jelentése az előbb megadottakkal azonos — úgy a nómenklatúra a leukomicin U-n alapul, egy olyan (II) általános képletű antibiotikumon — ahol R| jelentése acetilcsoport és R₄ jelentése hidrogénatom — és a leukomicin V-n, egy olyan (II) általános képletű antibiotikumon — ahol Rj és R₄ jelentése hidrogénatom.

[Lásd 48—4555 sz. közzétett japán szabadalmi leírás és „Progress in Antimicrobial and Anticancer Chemotherapy” Vol II. 1043—1049 (1970)].

Az említett (II) általános képletű ismert antibiotikumok közé — ahol Rj és R₄ jelentése az előbbiekkel azonos — a következő antibiotikumok tartoznak:

Antibotikumok	Rí	R<
Leukomicin A (	hidrogénatom	3-metil-butiril-
Leukomicin A5	hidrogénatom	butiril-
Leukomicin A7	hidrogénatom	propionil-
Leukomicin A9	hidrogénatom	acetil-
Leukomicin A3	acetil-	3-metil-butiril-
Josamicin (=Leu-
komicin A3)	acetil-	3-metil-butiril-
YL — 704 A4	acetil-	3-metil-butiril-
Leukomicin A4	acetil-	butiril-
Leukomicin A6	acetil-	propionil-
YL — 704 B3	acetil-	propionil-
Leukomicin A8	acetil-	acetil-
YL —704 A,	propionil-	3-metil-butiril-
SF — 837 A2	propionil-	butiril-
Espinomicin A2	propionil-	2-metil-propioniI-
SF — 837	propionil-	propionil-
SF — 837 A,	propionil-	propionil-
YL — 704 Bj	propionil-	propionil-
Espinomicin Aj	propionil-	propionil-
YL — 704 C2	propionil	acetil-
Espinomicin A3	propionil-	acetil-

Az olyan (II) általános képletű antibiotikumban — ahol Rj jelentése hidrogénatom — 4 hidroxilcsoport van, mégpedig a 3-, 9-, 2'- és 3-helyzetben, és az olyan (II) általános képletű antibiotikumban — ahol R, jelentése acetil- vagy propionil-csoport — 3 hidroxilcsoport van, mégpedig a 9-, 2'- és 3-helyzetben.

Ezek közül a csoportok közül a 3-, 9- és 2'-helyzetű hidroxilcsoportok könnyen acilezhetők, és ennélfogva számos acilezett származékukat közölték már. A 3helyzetű hidroxilcsoportról azonban azt közölték, hogy inaktív.

Közölték már a 3-helyzetű hidroxilcsoporton acilezett származékokat is 49—124 087, 51—26 887 és 54—32 493 sz. nyilvánosságra hozott japán szabadalmi bejelentés, illetve 2 273 818 számú nyilvánosságra hozott francia szabadalmi bejelentés, 2 537 375 és 2 835 547 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat]. Ezekben a vegyületekben a közlések szerint eredetileg -0-acilcsoport (acetil- vagy propionilcsoport) volt a 3-helyzetben, és a 9-, 2'- és 3-helyzetekben triacileznek, majd a 2'-acilcsoportot eltávolítják. Olyan 3-helyzetben acilezett származékokat előállítani (a továbbiakban 3'-acilszármazékokat), amelyekben

3- és 9-helyzetben legalább egy hidroxilcsoport van, további! a 3- és 9-acilcsoportok különbözőek, vagy különösen az előbb említett ismert antibiotikumokba egyedül a 3-helyzetbe acilcsoportot bevinni az ismert acilezési módszerekkel gyakorlatilag lehetetlen volt a 3-helyzetű hidroxilcsoporton kívül jelenlevő nagyon reakcióképes hidroxilcsoportok miatt.

Azt találtuk, hogy a 3-tói eltérő helyzetű hidroxilcsoport, különösen a 3- és/vagy 9-helyzetű hidroxilcsoport, védhető olyan védőcsoporttal, amely könnyen eltávolítható 3-dezacileződés nélkül a 3 -helyzetű hidroxilcsoport acilezését követően.

A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek az alább leírt eljárásokkal állíthatók elő.

[A] eljárás:

Eljárás (Γ) általános képletű vegyület — ahol R, jelentése 2—3 szénatomos alkanoilcsoport; és R₂jelentése hidrogénatom — azaz olyan (la) általános képletű vegyület előállítására — ahol R, ₍ jelentése 2—3 szénatomos alkanoilcsoport; és R₃ és R₄ jelentése az előbbiekkel azonos.

A (III) általános képletű vegyületet — ahol R₅ jelentése halogénezett acetilcsoport, p-nitro-benzoil- vagy szilil-csoport; R₆ jelentése hidrogénatom vagy R₆, csoport, ahol R₆₁ jelentése 2—4 szénatomos alkanoilcsoport ; és Rj és R₄ jelentése az előbb megadottakkal azonos — acilezzük egy 2—6 szénatomos alifás karbonsav-helogeniddel melegítés közben valamilyen szerves oldószer és szerves tercier amin jelenlétében, így egy (IV) általános képletű vegyület — ahol R_g jelentése R₆j csoport vagy R₃ csoport és R_(I, R₃, R₄, R_s és R₆₁ jelentése az előbb megadottakkal azonos — és egy (IV’) általános képletű vegyület — ahol R_([, R₃, R₄, R₅ és R_s jelentése az előbbiekkel azonos — keverékét kapjuk.

Az említett elegyet, ha R₅ jelentése halogénezett acetil- vagy p-nitro-benzoil-csoport, metanolban vagy etanolban ammóniával reagáltatjuk, így hasítjuk le a

9-helyzetű védőcsoportot, majd metanolban melegítve lehasítjuk a 2'-helyzetű acilcsoportot. Abban az esetben, ha R₅ jelentése szililcsoport, akkor az említett keveréket a szililcsoport és a 18- és 2'-helyzetű acilcsoportok eltávolítása céljából a következő eljárások valamelyike szerint reagáltatjuk:

a) a szililcsoportot és a 18- és 2'-helyzetű acilcsoportot vizes rövidszénláncú alkanolban melegítve távolítjuk el, amely a bázist is tartalmazhatja;

b) a szililcsoportot és a 18-helyzetű acilcsoportot melegítés nélkül reagáltatjuk vizes rövidszénláncú alkanol

-2181973

Ial a bázis jelenlétében, majd ezt követően távolítjuk el a 2'-helyzetű acilcsoportot metanolban melegítve, amely vizet is tartalmazhat;

c) a 18-helyzetű acilcsoportot ammóniát tartalmazó metanollal reagáltatva távolítjuk el, és ezután távolítjuk el a szililcsoportot és a 2'-helyzetű acilcsoportot vizes rövidszénláncú alkanolban végzett melegítéssel; vagy

d) a 18-helyzetű acilcsoportot ammóniát tartalmazó metanollal reagáltatva távolítjuk el, ezután a 2'-helyzetű acilcsoportot metanollal melegítve és a szililcsoportot vizes savval reagáltatva távolítjuk el.

Az előbbi (III) általános képletü vegyület olyan vegyület, amelyben a (TI) általános képletü antibiotikum

9-helyzetű hidroxilcsoportját valamilyen előnyös védőcsoport bevitelével védjük, hogy meggátoljuk a 9-helyze1ű hidroxilcsoport acilezését a 3-acilezési reakció során. Az említett védőcsoport olyan csoport, amely szelektíve könnyen eltávolítható enyhe körülmények között a 3-acilezés után a kémiai szerkezet károsítása nélkül; például halogénezett acetilcsoport, így klóracetil-, diklór-acetil-, triklór-acetil- vagy trifluor-acetilcsoport, p-nitro-benzoil-csoport vagy szililcsoport. Ezek közül a védőcsoportok közül a klórozott acetilcsoport, így klór-acetil- vagy diklór-acetil-csoport bevitelét közük az 50—96 584 sz. nyilvánosságra hozott japán szabadalmi bejelentésben. A többi védőcsoport bevitele az említett szabadalmi leírás módszerei szerint végezhető, az.az karbonsav-halogeniddel, előnyösen karbonsavkloriddal reagáltatva valamilyen tercier szerves amin jelenlétében inért szerves oldószerben.

Szililcsoport bevitele a (II) általános képletü antibiotikum vagy 2'-acilszármazékának alkalmas szililező reagenssel, így triszubsztituált halogén-szilánnal vagy hcxaszubsztituált szilazánnal végzett szililezésével történhet. Triszubsztituált halogén-szilánra példák a rövidszénláncú trialkil-szilil-halogenidek, például a trimetil-szilil-klorid. Hexaszubsztituált szilazánokra példák a rövidszénláncú hexaalkil-szilazánok, például a hexametil-szilazán. Bármely szililező reagens használható, ha a bevezetett szililcsoport vízzel nem távolítható el.

A fenti szililezési reakciót általában valamilyen inért szerves oldószerben, például diklór-metánban, kloroformban vagy metil-izobutil-ketonban végezzük, szobahőfokon vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten. A szililező reagens mennyisége körülbelül 1—1,8 mólekvivalens. Triszubsztituált szilil-halogeniddel végzett szililezési reakcióban előnyösen szerves tercier amint használunk dehidrohalogénező reagensként. Példaként piridin, kinolin, N-metil-morfolin vagy dimetil-anilin említhető.

A (III) általános képletü szililezett terméket a reakcióelegy vízre öntésével és vízzel nem elegyedő alkalmas szerves oldószerrel végzett extrahálásával nyerhetjük ki. A (III) általános képletü vegyület szililcsoportja vízzel szemben stabil, és vízzel nem távolítható el.

Amint az előbbiekben említettük, a (II) általános képletü antibiotikum 9-helyzetű hidroxilcsoportjának védésénél a 2'-helyzetű hidroxilcsoportot tetszés szerint védőcsoporttal lehet védeni. Az illető védőcsoportra példa valamilyen 2—4 szénatomos alkanoilcsoport, igy előnyösen az acetilcsoport. A 2'-acetilezést az 53—7434 sz. közzétett japán szabadalmi leírásban leírt eljárás szerint végezhetjük.

Az előbbi (III) általános képletü vegyületeket alifás karbonsav-halogcnidekkel 3-acilezzük. A reakciót ter cier szerves amin jelenlétében inért szerves oldószerben melegítés közben végezzük. Inért szerves oldószerre példa aceton, metil-étil-keton, etil-acetát, dimetoxi-etán, tetrahidrofurán, dioxán, benzol vagy toluol. Tercier szerves aminokra példa piridin, pikolin vagy kollidin. A többi ismert szerves amin, így trietil-amin, dimetil-anilin, tribenzil-amin, N-metil-piperidin, N-metil-morfolin, kinolin vagy izokinolin is használható. Alifás karbonsav-halogenidekre példák 2—6 szénatomos alifás karbonsav-halogenidek, így acetil-klorid, propionil-klorid, butiril-klorid, izobutiril-klorid, izovaleril-klorid vagy kaproil-klorid. A reakcióhőmérséklet 50—120 °C lehet. A reakcióidő a reakcióhőmérséklettől függően változhat, és miután a reakció előrehaladását szilikagélen végzett vékonyréteg-kromatográfiával követhetjük, az idő 1—150 óra közötti tartományban határozható meg.

A fenti acilezési reakcióban a 3''-helyzetben levő hidroxilcsoportot acilezzük, és melléktermékként a 1717 18 és 18-helyzetben [—CH=CHOR₃] szerkezeti részletet 17 18 tartalmazó vegyület keletkezik a [—CH₂—CHO] szerkezeti részletet tartalmazó vegyület helyett. Abban az esetben, ha hidroxilcsoport van 3-helyzetben, és előzetesen nem védett hidroxilcsoport 2'-helyzetben, ezek a hidroxilcsoportok is acileződnek. Ennélfogva az alifás karbonsav-halogenid mennyisége az acilezendő hidroxilcsoportok számától függően változhat.

Az olyan reakcióban, amelyben egy (III) általános képletü vegyületet — ahol R_t jelentése hidrogénatom — használunk kiindulási anyagként, és különböző acilcsoportokat viszünk be 3- és 3 -helyzetbe, másszóval olyan (IV) általános képletü vegyületet állítunk elő — ahol R_n és R₃ jelentése egymástól eltérő acilcsoport — az acilcsoportot, így acetil- vagy propionil-csoportot, előbb a (III) általános képletü vegyület 3-helyzetű hidroxilcsoportjára visszük be, utána acilezünk 3helyzetben.

Az így kapott (IV) és (IV”) általános képletü vegyületek elegyét úgy választhatjuk szét, ha a reakcióelegy pH-ját vízben 8—10 közé állítjuk lúggal, és a csapadékként kivált anyagot kiszűrjük, vagy ha a reakcióelegy oldószere vízzel nem elegyedő szerves oldószer, a reakcióelegyet vízbe öntjük, a pH-t 8—10 közé állítjuk, utána vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel extraháljuk. További tisztítás szilikagélen, aktív alumínium-oxidon vagy adszorpciós gyantán történő kromatografálással végezhető például benzol/aceton eleggyel eluálva.

A (IV) és (IV’) általános képletü vegyületek elegyének

9-, 18- és 2-helyzeteiből a védőcsoport eltávolítása a 9helyzetü védőcsoporttól függ. Abban az esetben, ha R_s jelentése halogénezett acetil- vagy p-nitro-benzil-csoport, a 9-helyzetű védőcsoportot metanolban vagy etanolban ammóniával kezelve szobahőfokon távolítjuk el. A reakció lefolyása szilikagélen végzett vékonyrétegkromatográfiával követhető, és a reakció befejezhető, ha a (IV) és (IV’) általános képletü vegyület foltja már nem jelentkezik.

Ezzel a reakcióval a IV’ általános képletü vegyület 17 18 17 18 _ [—CH=CHOR₃] csoportja az eredeti [—CH₂CH0] csoporttá alakul. Az ammóniát és alkoholt kidesztilláljuk a reakcióelegyből, így olyan vegyületet kapunk, ahol a 9- és 19-helyzetű védőcsoportokat eltávolitottuk. Az illető vegyületet vizet tartalmazó metanolban melegítve

-3181973 távolítjuk el a 2-helyzetű acilcsoportot. A melegítést metanolban visszafolyatás közben forralva végezzük. A reakció szilikagélen végzett vékonyréteg-kromatográfiával követhető.

Abban az esetben, ha R₅ jelentése szililcsoport, a 9-, 5

18- és 2'-helyzetű védőcsoportokat a következőképp távolítjuk el.

A) A 18- és 2'-helyzetű szililcsoportot és acilcsoportot bázist tartalmazó vizes alkanolban végzett melegítéssel távolítjuk el.

B) A 18-helyzetű szililcsoportot és acilcsoportot melegítés nélkül vizes rövidszénláncú alkanolban bázis jelenlétében reagáltatva távolítjuk el, míg a 2’-helyzetű acilcsoportot vizet tartalmazó metanolban történő melegítéssel távolítjuk el.

C) A 18-helyzetű acilcsoportot ammóniát tartalmazó metanolban történő kezeléssel távolítjuk el, míg a 2'helyzetű szililcsoportot és acilcsoportot vizes rövidszénláncú alkanolban végzett melegítéssel távolítjuk el.

D) A 18-helyzetű acilcsoportot ammóniát tartalmazó metanolban reagáltatva távolítjuk el, a 2-helyzetű acilcsoportot metanolban melegítve, és a szililcsoportot vizes savval végzett kezeléssel.

A fentiekben említett rövidszénláncú alkanol előnyösen metanol vagy etanol. Az 4) és B) módszernél a bázis tercier szerves amin, alkálifém-karbonát vagy bázisos ioncserélő gyanta. A melegítést a szerves oldószerben visszafolyatás közben történő forralással végezzük. A B) módszernél például a melegítés nélkül vagy a hőmérséklet meghatározása nélkül végzett reakció szobahőmérsékleten vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten történő reagáltatást jelent. A reakció végpontját szilikagélen végzett vékonyréteg-kromatográfiával állapíthatjuk meg.

A kívánt (la) általános képletü vegyület az így előállított vegyületből az alább megadott eljárással kapható.

[B] eljárásé Eljárás (Γ) általános képletü vegyület — ahol Rí jelentése hidrogénatom, és R₂ jelentése 2—4 szénatomos alkanoilcsoport — azaz olyan (Ib) általános képletü vegyület előállítására — ahol R₂₁ jelentése 2—4 szénatomos alkanoilcsoport, és R₃ és R₄ jelentése az előbb megadottakkal azonos.

Az (Ib) általános képletü vegyületet úgy állítjuk elő, hogy egy (V) általános képletü vegyületet — ahol R₆ jelentése hidrogénatom vagy olyan R_Ó1 csoport, amelyben R₆₁ jelentése 2—4 szénatomos alkanoilcsoport; R₂ és R₄ jelentése az előbb megadottakkal azonos — szerves bázis jelenlétében egy 2—4 szénatomos alifás karbonsavanhidriddel reagáltatva egy (VI) általános képletü vegyületté alakítunk — ahol R₇ jelentése R_6I vagy R₂₁ csoport, és R₂₁, R₄ és R₆₁ jelentése az előbb megadottakkal azonos — majd a (VI) általános képletü vegyületet egy

2—6 szénatomos alifás karbonsav-halogeniddel tercier szerves amin jelenlétében inért szerves oldószerben melegítve (VII) általános képletü vegyületté alakítjuk — ahol R₂₁, R₃, R₄ és R₇ jelentése az előbb megadottakkal azonos — és eltávolítjuk a 18-helyzetű védőcsoportot metanolos ammóniaoldattal vagy etanolos vizes alkálifém-karbonát oldattal kezelve, majd a 2'-helyzetű acilcsoportot metanolban végzett melegítéssel.

A fenti (V) általános képletü vegyület olyan (II) általános képletü antibiotikum — ahol Rj jelentése hidrogénatom — így leukomicin-Aj, -A₅, -A₇, -A₉ vagy ezek acilszármazékai. Acilszármazék 9-acil-, 2'-acil- vagy 9,2'-diacil-származék.

A védőcsoportnak a fenti (V) általános képletü vegyület 3- és 18-helyzetébe való bevitelét úgy végezzük, hogy a megfelelő karbonsavanhidriddel reagáltatjuk szervetlen bázis jelenlétében.

Szervetlen bázisra példa valamilyen alkálifém-hidroxid, így kálium-hidroxid vagy nátrium-hidroxid, valamilyen alkálifém-karbonát, így kálium-karbonát vagy nátrium-karbonát, és valamilyen alkálifém-hidrogén-karbonát, így nátrium-hidrogén-karbonát. Előnyösek alkálifém-karbonátok vagy alkálifém-hidrogén-karbonátok. Megfelelő karbonsavanhidridek 2—4 szénatomos karbonsavanhidridek, így ecetsavanhidrid, propionsavanhidrid vagy tejsavanhidrid.

A védőcsoportot 30—100 °C hőmérsékleten, előnyösen 40—60 °C hőmérsékleten visszük be.

Ha olyan (V) általános képletü antibiotikumot használunk, amely előzőleg 9-helyzetben acilezve lett, az (V) általános képletü antibiotikum foltját figyeljük a vékonyréteg-kromatogramon, és ha olyan (V) általános képletü antibiotikumot használunk, amelyben 9-helyzetben hidroxilcsoport van, akkor az említett hidroxilcsoportnál acilezett származék foltját figyeljük a reakció befejeződésének megállapítása céljából.

A fenti reakcióval a 18-heIyzetű aldehidcsoportot acilezzük és a 3-helyzetű hidroxilcsoportot védjük a 18helyzetű szénatom és a 3-helyzetű oxigénatom közötti gyűrűzárás létrehozásával. Abban az esetben, ha a 9helyzetű hidroxilcsoport előzetesen nincs acilezve, és/ vagy a 2-helyzetű hidroxilcsoport előzetesen nincs acilcsoporttal, előnyösen acetilcsoporttal acilezve, úgy ezek a hidroxilcsoportok acileződhetnek.

Mivel a 3- és 18-helyzet ilyen védése a legelőnyösebb a szelektív reakció szempontjából, és nagyon stabil is, ez a védés nagyon kiváló és alkalmas a 3-helyzetű hidroxilcsoport részére.

A (VI) általános képletü terméknek a reakcióelegyből való elkülönítése a (IV) általános képletü vegyületnek az előbbi [A] eljárásnál leírt elkülönítéséhez és tisztításához hasonlóan végezhető.

A (VI) általános képletü vegyület 3 -helyzetű acilezése hasonló eljárással végezhető, mint a (III) általános képletü vegyület 3-acilezése az előbbi [A] eljárásnál. Az így kapott (VII) általános képletü vegyület hasonló módszerrel különíthető el tisztítható, mint a (IV) általános képletü vegyület az előbbi [A] eljárásban.

A (VII) általános képletü vegyület 3- és 18-helyzetü védőcsoportjainak eltávolítása kvantitatíve elvégezhető, ha szobahőmérsékleten ammóniát tartalmazó metanolos oldatban vagy vizes alkálifém-karbonát oldatot tartalmazó etanolos oldatban hagyjuk állni. A reakció szilikagélen végzett vékonyréteg-kromatográfiával követhető, mikoris a (VII) általános képletü vegyület foltjának eltűnése jelzi a reakció befejeződését.

A 9, 2',3-triacil-származékbóI, amely a reakcióelegy vákuumban végzett bepárlásával nyerhető, a 2'-aciIcsoportot vizet tartalmazó metanolban végzett melegítéssel távolítjuk el. A melegítést metanolban¹ visszafolyatás közben végzett forralással végezzük. A reakciót szilikagélen végzett vékonyréteg-kromatográfiával követjük, befejezhető akkor, amikor az előbbi 9,2',3-triacil-származék foltja már nem mutatható ki.

A metanol eldesztillálásával kapott terméket az elöb181973 biekben az (Ib) általános képletű vegyületnél leírtak szerint különítjük el, és tisztítjuk.

[C] eljárás: Eljárás (Γ) általános képletű vegyület — ahol Rj cs R₂ jelentése hidrogénatom — azaz (Ic) általános képletű vegyület előállítására — ahol R₃ és R₄ je- 5 lentése az előbb megadottakkal azonos.

Az (Ic) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy egy (VIII) általános képletű vegyületet — ahol R₅₁ jelentése klórozott acetilcsoport; R₆ jelentése hidrogénatom vagy R₆₁ csoport, ahol R₆₁ jelentése 2—4 szén- 1( atomos alkanoilcsoport; és R₄ jelentése az előbbivel azonos — reagáltatunk egy 2—4 szénatomos alifás karbonsavanhidriddel valamilyen szervetlen bázis jelenlétében egy (IX) általános képletű vegyületté — ahol R₇ jelentése R₆₁ csoport vagy R₂₁ csoport, ahol R₂₁ je- 1: lentése 2—4 szénatomos alkanoilcsoport; és R₅₁, R₆₁ és R₄ jelentése az előbb megadottakkal azonos — és a (IX) általános képletű vegyületet 3 -helyzetben egy 2— 6 szénatomos alifás karbonsav-halogeniddel acilezzük tercier szerves amin jelenlétében valamilyen inért szer- 2 vés oldószerben.

Az (Ic) általános képletű vegyületet a következőképp is előállíthatjuk:

A (X) általános képletű 2'-acil-antibiotikumot — ahol R₄ és R₆₁ jelentése az előbbiekkel azonos — 3- és 9-hely- 2 zetben védjük klórozott acetil-halogeniddel tercier szerves amin jelenlétében valamilyen inért szerves oldószerben (XI) általános képletű vegyületté alakítva — ahol R₄, R_S1 és R₆₁ jelentése az előbb megadottakkal azonos.

Az illető (XI) általános képletű vegyületet 3 -helyzet- : ben valamilyen 2—6 szénatomos alifás karbonsav-halogeniddel tercier szerves amin jelenlétében valamilyen iners szerves oldószerben acilezve (XII) általános képletű vegyületet — ahol R₂₁, R₃, R₄, R_s és R₇ jelentése az előbb megadottakkal azonos — vagy (XIII) általános képletű vegyületet kapunk — ahol R₃, R₄, R₅₁ és R₆₁ jelentése az előbb megadottakkal azonos.

Az illető (XII) vagy (XIII) általános képletű vegyületet metanolban vagy etanolban ammóniával reagáltatva (XIV) általános képletű vegyületet kapunk — ahol R₃, ‘ R₄ és R₆ jelentése az előbb megadottakkal azonos — és az illető (XIV) általános képletű vegyületről vizet tartalmazó metanollal melegítve távolítjuk el a 2'-helyzetű acilcsoportot.

Az előbbiekben említett (VIII) általános képletű vegyület olyan (II) általános képletű antibiotikum, amelyben a 9-helyzetű hidroxilcsoportra előzőleg védőcsoportot vittek fel a 3- és 9-helyzetű hidroxilcsoportok acileződésének meggátlására az ezt követő 3-acilezési reakcióban. Az illető védőcsoport olyan csoport, amely könynyen eltávolítható a 3-acilezést követően kialakult kémiai szerkezet károsodása nélkül. Ilyen előnyösen valamilyen klórozott acetilcsoport, például klór-acetil-, diklór-acetil- vagy triklór-acetil-csoport.

Ebben a 9-helyzetben védett vegyületben szükség esetén előzőleg vagy utólag védve lehet a 2'-helyzetű hidroxilcsoport. Előnyös védőcsoport valamilyen 2—4 szénatomos alkanoilcsoport, például acetilcsoport.

A (VIII) általános képletű vegyület 3-helyzetű hidroxilcsoportját a megfelelő karbonsavanhidriddel, előnyösen ecetsavanhidriddel valamilyen szervetlen bázis jelenlétében reagáltatva védhetjük, így a 3- és 18-helyzeteket védjük. A védőcsoport bevitele az előbb a [B] eljárásban leírt módszerhez hasonlóan végezhető. A szilikagélen készített vékonyréteg-kromatogramon a (VIII) általános képletű vegyület foltjainak eltűnése jelzi a reakció végbemenetelét. A (IX) általános képletű vegyület az [A] eljárásban leírtakhoz hasonló módszerrel különíthető el.

Ebben az eljárásban a (XI) általános képletű vegyület használható a (IV) általános képletű vegyület helyett az (Ic) általános képletű vegyület előállításához.

A (XI) általános képletű vegyület olyan vegyület, amelyben a 3- és 9-helyzetű hidroxilcsoportra védőcso) port van felvive az acileződés meggátlására az ezt követő 3-acilezésnél. A 2'-helyzetű hidroxilcsoport előnyösen más védőcsoporttal védendő. Előnyös az acetilcsoport. A (X) általános képletű 2'-aciIezett antibiotikum 3- és 9-helyzetű hidroxilcsoportját alkalmas védőcsoporttal 5 védjük. Előnyös példa valamilyen klórozott acetilcsoport, így klór-acetil-, diklór-acetil- vagy triklór-acetilcsoport. A védőcsoport felvitelét 2—3-szoros feleslegű klórozott acetil-halogeniddel végezzük.

Az [A] eljárásnál a (IV) általános képletű vegyület el0 különítésére leírt módszer alkalmazható a (IX) vagy (XI) általános képletű vegyület 3-acilezésével nyert (XII) vagy (XIII) általános képletű vegyületek kinyerésére is.

A (XII) általános képletű vegyület 9-, 3- és 18-hely;5 zetű vagy a (XIII) általános képletű vegyület 3- vagy 9helyzetű védőcsoportjainak eltávolítása ammóniát tartalmazó metanolos vagy etanolos oldattal történő kezeléssel végezhető. A reakciót szobahőmérsékleten végezhetjük. A reakció befejeződését a szilikagélen készített 10 vékonyréteg-kromatogramon a (XII) vagy (XIII) általános képletű vegyület foltjának eltűnése jelzi.

A reakcióelegyből az ammónia és a metanol eldesztillálásával kapott (XIV) általános képletű vegyületet vizet tartalmazó metanolban melegítjük a 2'-acetilcsoport el15 távolítása céljából. A melegítést a metanol visszafolyatás közben történő forralásával végezzük. A metanol eldesztillálásával nyert terméket megtisztítva kapjuk az (Ic) általános képletű vegyületet.

Az (Ic) általános képletű vegyület még a következő10 képp is előállítható:

A (XXI) általános képletű vegyületet — ahol R₅₃ jelentése szililcsoport; R₄ és R₆ jelentése az előbb megadottakkal azonos — valamilyen 2—6 szénatomos alifás karbonsav-halogeniddel melegítés közben valamilyen 45 inért szerves oldószerben acilezve a (XXII) általános képletű vegyület — ahol R_g jelentése R₆ vagy R₃ csoport; és R₃, R₄, R₅₃ és R₆₁ jelentése az előbb megadottakkal azonos — és a (ΧΧΙΓ) általános képletű vegyület — ahol R₃, R₄, R_s3 és R₈ jelentése az előbb meg50 adottakkal azonos — keverékét kapjuk.

A keveréket a következőképp dolgozzuk fel:

A) a szililcsoportot és a 18- és 2'-helyzetű acilcsoportot bázist tartalmazó vizes rövidszénláncú alkanolban melegítve eltávolítjuk;

B) a szililcsoportot és a 18-helyzetű acilcsoportot me-zr legítés nélkül vizes rövidszénláncú alkanolban bázis jelenlétében reagáltatva távolítjuk el, a 2'-helyzetű acilcsoportot pedig vizet tartalmazó metanolban melegítve;

C) a 18-helyzetű acilcsoportot ammóniát tartalmazó metanollal reagáltatva távolítjuk el, utána a szililcsoportot és a 2'-helyzetű acilcsoportot vizes rövidszénláncú alkanollal melegítve; vagy

D) a 18-helyzetű acilcsoportot ammóniát tartalmazó metanollal kezelve távolítjuk el, ezután a 2'-helyzetű

-5181973 acilcsoportot metanollal melegítve hasítjuk, és a szililcsoportot vizes savval kezelve távolítjuk el.

A (XXI) általános képletü vegyület az [A] eljárásnál előbb leírtak szerint a (III) általános képletü vegyület — ahol R₅ jelentése szililcsoport — előállításához hasonló módszerrel állítható elő, és előnyösen a (II) általános képletü antibiotikumra vagy 2'-acil-származékára számítva 2—5 mól feleslegű szililező reagenst használunk.

A (XXI) általános képletü vegyület 3 -acilezésével előállított (XXII) és (ΧΧΙΓ) általános képletü vegyületek az előbb az [A] eljárásnál a (III) általános képletü vegyület 3 -helyzetben végzett acilezésével előállított (IV) és (IV’) általános képletü vegyületek keverékének kinyerésére alkalmazott módszerhez hasonló módszerrel nyerhetők ki.

A szililcsoport és a 18- és 2'-acilcsoport a (XXII) és (ΧΧΙΓ) általános képletü vegyületkeverékről eltávolítható továbbá az előbb [A] eljárásnál leírtakhoz hasonló módszerrel is, ahol a szililcsoportot és a 18- és 2'-acilcsoportot távolítottuk el a (IV) és (IV’) általános képletü vegyületkeverékről, amelyek képletében R₅ jelentése szililcsoport.

[D] eljárás: Eljárás (I”) általános képletü vegyület — ahol R_t jelentése 2—3 szénatomos alkanoilcsoport; és R₂ jelentése hidrogénatom — azaz olyan (ld) általános képletü vegyület előállítására — ahol Rj ₍jelentése 2— 3 szénatomos alkanoilcsoport; és R₃ és R₄ jelentése az előbb megadottakkal azonos.

A fenti (ld) általános képletü vegyületet a következőképp állíthatjuk elő:

Egy (XV) általános képletü 2'-acil-antibiotikumot — ahol R₆₁ jelentése 2—4 szénatomos alkanoilcsoport, és Rj és R₄ jelentése az előbb megadottakkal azonos — p-nitro-benzoil-halogeniddel reagáltatunk valamilyen tercier szerves amin jelenlétében valamilyen inért szerves oldószerben, így egy (XVI) általános képletü vegyületet kapunk — ahol R_J2 jelentése p-nitio-oenzoílesöpört ; és Rj, R₄ és R₆₁ jelentése az előbb megadottakkal azonos — majd ezt a (XVI) általános képletü vegyületet valamilyen 2—6 szénatomos alifás karbonsavanhidriddel alkálifém-karbonát vagy tercier szerves bázis jelenlétében melegítve acilezzük, így a (XVII) általános képletü vegyület — ahol R_n, R₃, R₄, R₅₂ és R₈ jelentése az előbb megadottakkal azonos — és a (XVIII) általános képletü vegyület — ahol Rjj, R₃, R₄, R₅₂ és R₈ jelentése az előbbivel azonos — keverékéhez jutunk. Az illető keveréket etanolban ammóniával kezelve eltávolítjuk a 9-helyzetű védőcsoportot és a 18-helyzetű acilcsoportot, majd vizet tartalmazó metanolban melegítve távolítjuk el a 2'-acilcsoportot.

A fenti (XV) általános képletü 2'-acil-antibiotikum ismert módszerrel előállítható az 53—7434 sz. közzétett japán szabadalmi leírásban és a J. Med. Chem. 20 (5), 732—736 (1977)-ben közzétett eljárás szerint.

A (XV) általános képletü 2'-acil-antibiotikum 9-helyzetű hidroxilcsoportjának védése p-nitro-benzoil-halogeniddel, előnyösen p-nitro-benzoil-kloriddal tercier szerves aminnal valamilyen iners szerves oldószerben reagáltatva valósítható meg. Iners szerves oldószerekre példaként aceton, 2-butanon, diklór-metán, etil-acetát, dimetoxi-etán, tetrahidrofurán és dioxán említhető. Tercier szerves aminként például piridin, pikolin vagy kol lidin, vagy egyéb ismert tercier szerves amin használható. A reakciót jeges hűtés közben vagy szobahőmérsékleten hajtjuk végre.

Ha klórozott acetilcsoportot, például monoklór-acetil- vagy diklór-acetil-csoportot használunk p-nitro-benzoilcsoport helyett védőcsoportként a 9-helyzet részére, úgy a 3-heIyzetű acilcsoport az ezt követő eljárás során az illető védőcsoport eltávolításakor egyidejűleg 10 szintén lehasad, ennélfogva a p-nitro-benzoilcsoport az előnyös védőcsoport a 9-helyzet része.

Az így kapott (XVI) általános képletü vegyület úgy nyerhető ki, hogy vízzel elegyedő szerves oldószer reak15 cióközeg esetén a közeg pH-ját 8—10-re állítva a csapadékot kiszűrjük. A vegyület extrakcióval is kinyerhető abban az esetben, ha a reakcióközeg vízzel nem elegyedő szerves oldószer. Ekkor a reakcióelegyet vízbe öntjük, és a pH 8—10-re állítása után vízzel nem elegyedő 20 szerves oldószerrel extraháljuk. További tisztítás szükség esetén szilikagélen, aluminium-oxidon vagy adszorpciós gyantán végzett kromatografálással történhet.

A (XV) általános képletü vegyület — ahol R[ jelen25 tése hidrogénatom — 3- és 3 -helyzeteibe különböző acilcsoportok bevitele esetén, nevezetesen (XVII) és (XVIII) általános képletü vegyületek — ahol RÍ és R₃ egymástól eltérő acilcsoportokat jelentenek — előállítása esetén a kívánt acilcsoportot, így acetil- vagy propio30 nil-csoportot előbb visszük be a (XVI) általános képletü vegyület 3-helyzetébe.

A (XVI) általános képletü vegyület megfelelő alifás karbonsavanhidriddel való acilezését bázis jelenlétében 35 történő melegítéssel végezzük. A bázisra példák alkálifém-karbonátok, így kálium-karbonát vagy nátrium-karbonát, és tercier szerves aminok, így piridin, pikolin vagy kollidin. A piridinszármazékokon kívül más ismert tercier szerves amin is használható. A reakcióhőmérsék40 let általában 50—120 °C, előnyösen 80—100 °C. A reakcióidő a reakcióhőmérséklettől függően változhat, a reakció előrehaladása ugyanis szilikagélen végzett vékonyréteg-kromatográfiával követhető, a kromatogramon a (XVI) általános képletü vegyület foltjának 45 eltűnése jelzi a reakció befejeződését, ami általában 1— 100 óra.

A fenti reakció eredményeképp az eredeti 4-acilcsoport átvándorol 3-helyzetbe, és a 2—6 szénatomos alkanoilcsoport, nevezetesen acetil- vagy propionil-csoport 50 lép be 4-helyzetbe. Továbbá (XV) általános képletü 2'-acil-antibiotikum esetében — ahol R_t jelentése hidrogénatom — acileződik a 3-helyzetű hidroxilcsoport. Ezenkívül bizonyos mértékben a 18-helyzetű aldehidcsoport is acileződik, és így a (XVII) és (XVIII) általá55 nos képletü vegyületeket kapjuk.

A (XVII) és (XVIII) általános képletü vegyületek így előállított elegye kívánt esetben szétválasztható, és tisztítható, azonban maga a keverék felhasználható a követ60 kező reakcióhoz.

A (XVII) és (XVIII) általános képletü vegyületek

9-helyzetü védőcsoportjának eltávolítása szobahőmérsékleten metanolban vagy etanolban ammóniával kezelve végezhető. Ezzel a reakcióval a (XVII) általános kép65 letű vegyület 18-helyzetű acilcsoportját is eltávolítjuk.

-6181973

A reakció végbemenetele szilikagélen végzett vékonyréteg-kromatográfiával követhető, és befejezettnek tekinthető, ha a (XVII) és (XVIII) általános képletű vegyületeknek megfelelő foltok eltűnnek a vékonyrétegkromatogramon. 5

A vegyületet, amelyben a 9-helyzetű védőcsoportot eltávolítottuk, úgy nyerjük ki, hogy a reakcióelegyből eldesztilláljuk az ammóniát és az alkoholt, és az illető vegyület 2'-helyzetű acilcsoportjának eltávolítását vizet 1( tartalmazó metanollal visszafolyás közben forralva végezzük.

Az (Id) általános képletű vegyületet a metanol eldesztillálása és tisztítás után kapjuk. i;

[E] eljárás: Eljárás (I) általános képletű vegyület — ahol Rj jelentése hidrogénatom; és R₂ jelentése 2—4 szénatomos alkanoilcsoport — azaz olyan (le) általános képletű vegyület előállítására — ahol R₂₁ jelentése 2—4 21 szénatomos alkanoilcsoport; és R₃ és R₄ jelentése az előbb megadottakkal azonos.

Az (le) általános képletű vegyületet úgy állítjuk elő, hogy egy (V) általános képletű vegyületet szerves bázis 2 jelenlétében valamilyen 2—4 szénatomos alifás karbonsavanhidriddel reagáltatva (VI) általános képletű vegyületté alakítunk, amely (VI) általános képletű vegyületet valamilyen 2—6 szénatomos alifás karbonsavanhidriddel alkálifém-karbonát vagy tercier szerves amin 3i jelenlétében melegítve (XIX) általános képletü vegyületté acilezünk — ahol R₂₁, R₃, R₄ és R₇ jelentése az előbb megadottakkal azonos — és a (XIX) általános képletű vegyület 18-helyzetű védőcsoportját metanolban ammóniával vagy etanolban vizes alkálifém-karbonáttal reá- 3 gáltatva eltávolítjuk, majd a 2'-acilcsoportot metanollal melegítve hasítjuk.

Az (V) és (VI) általános képletű vegyületek előállítását az előbbiekben a [B] eljárásnál írjuk le. 4

A (VI) általános képletű vegyület megfelelő karbonsavanhidriddel (XIX) általános képletű vegyületté történő acilezését a (XVII) és (XVIII) általános képletű vegyületeknek a (XVI) általános képletű vegyületből t történő előállítására az előbbiekben a [D] eljárásban leírt módszer szerint végezhetjük.

A (XIX) általános képletű vegyület 3- és 18-helyzetű védőcsoportjának eltávolítását a (XIX) általános képle- I tű vegyület ammóniát tartalmazó metanollal vagy vizes alkálifém-karbonátot tartalmazó etanollal szobahőmérsékleten vagy szükség esetén melegítés közben történő kezelésével végezhetjük. Ennél a reakciónál a 18-helyzetű acilcsoport lehasadásával visszaalakul az eredeti aldehidcsoport. A reakció szilikagélen végzett vékonyréteg-kromatográfiával követhető, befejeződését a (XIX) általános képletű vegyületnek megfelelő folt eltűnése jelzi.

A 9-, 2'-, 3-triaciIszármazékot, amely az ammóniának és a metanolnak vagy etanolnak a reakcióelegyből való eldesztillálásával nyerhető, a [D] eljárásban leírtakhoz hasonló módszerrel kezeljük, amelynek során méta nollal (amely vizet is tartalmazhat) melegítve 2'-dezacileződést érünk el, így távolítjuk el a 2'-helyzetű acil csoportot. A metanol eldesztillálása és tisztítás után kapjuk az (le) általános képletű vegyületet.

[F] eljárás: Eljárás (I”) általános képletű vegyület — ahol R| és R₂ jelentése hidrogénatom — azaz olyan (If) általános képletű vegyület előállítására — ahol R₃ és R₄ jelentése az előbb megadottakkal azonos.

Az (If) általános képletű vegyületet úgy állítjuk elő, hogy a (VIII) általános képletű vegyületet szervetlen bázis jelenlétében valamilyen 2—4 szénatomos alifás karbonsavanhidriddel reagáltatva (IX) általános képletű vegyületté alakítjuk, a (IX) általános képletű vegyületet valamilyen 2—6 szénatomos alifás karbonsavanhidriddel valamilyen alkálifém-karbonát vagy tercier szerves amin jelenlétében melegítve a (XX) általános képletű vegyületté acilezzük — ahol R₅₁ jelentése klórozott acetilcsoport; R_? jelentése R_Ó1 csoport vagy R₂₁ csoport; és ®-21’ ®\>l> ^3 és R₄ jelentése az előbb megadottakkal azonos — majd eltávolítjuk a 9-helyzetű és a 3,- 18helyzetű védőcsoportokat metanolban ammóniával reagáltatva, utána metanollal melegítve eltávolítjuk a 2'-acilcsoportot.

A (VIII) és (IX) általános képletű vegyületek előállítását az előbbiekben a [C] eljárásnál írtuk le.

A (IX) általános képletű vegyület karbonsavanhidriddel (XX) általános képletű vegyületté történő acilezése hasonló módszerrel végezhető, mint a (XVII) és (XVIII) általános képletű vegyületek (XVI) általános képletű vegyületből történő előállítása a [D] eljárásban.

A 9-helyzetű és a 3,18-helyzetű védőcsoportok eltávolítása a (XX) általános képletű vegyület metanolban ammóniával szobahőmérsékleten történő kezelésével végezhető. A reakció során a 18-helyzetű acilcsoport lehasad, és visszaalakul az eredeti aldehidcsoport. A reakciót szilikagélen készített vékonyréteg-kromatogramon a (XX) általános képletű vegyületnek megfelelő folt eltűnésével követjük.

A reakcióelegyből az ammónia és a metanol eldesztillálásával kapott 2',3-diaciIszármazékot metanolban (amely vizet is tartalmazhat) melegítjük az előbbi [D] eljárásban a 2'-dezacilezés módszeréhez hasonlóan, így lehasítjuk a 2'-helyzetű acilcsoportot. A metanol eldesztillálásával kapott terméket megtisztítjuk, így jutunk az (If) általános képletű vegyülethez.

Az (I) általános képletű vegyületeket a makrolidtípusú antibiotikumok elkülönítésére és tisztítására ismert módszerekkel, így bepárlással, extrakcióval, mosással, ismételt átextrahálással és átkristályosítással, illetve szilikagélen, aktivált alumínium-oxidon, adszorpciós gyantán vagy ioncserélő gyantán végzett kromatografálással nyerjük ki.

A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek ) antimikrobiális spektruma az I. táblázatban látható.

Az adatok azt mutatják, hogy a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek az ismert antibiotikumokhoz viszonyítva fokozott antimikrobiális hatást fejtenek ki nemcsak érzékeny, hanem ellenálló törzsekkel szemben 5 is.

-7181973

T. táblázat

Minimális inhibíciós koncentráció (MIC)

Anyag Vizsgált organizmus	3-acetil LM + +—A5	3-propionil LM—A 5	3-butiril LM—A 5	3,3-diacetiI LM—A5	9,3Λ-ί1ίίΐ06ΐί1 LM— A s	3-acetiI LM—A5	4-acetil-3-butiril LM—A5	LM-A5	LM A3
Staph. aureus 6538P	1,6	0,8	0,8	1,6	0,8	1,6	1,6	1,6	3,1
Staph. aureus MS353 Staph. aureus MS353	1,6	1,6	1,6	1,6	1,6	1,6	1,6	1,6	3,1
C36	0,4	0,8	0,4	0,8	0,8	1,6	0,8	1,6	1,6
Strept. faecalis 1501 Staph. aureus	0,8	0,8	0,8	1,6	1,6	1,6	0,8	1,6	3,1
MS353AO*	>100	>100	>100	>100	>100	100	25	>100	>100
Staph. aureus 0116*	6,3	12,5	50	50	12,5	12,5	50	>100	>100
Staph. aureus 0119*	100	>100	100	>100	100	>100	>100	>100	>100
Strept. pyogenes 1022*	0,4	0,4	0,8	1,6	0,4	0,8	6,3	>100	>100

* Eritromicinnel, oleandromicinnel, 16 tagú makrolidokkal szemben ellenálló klinikailag izolált törzsek (A-csoportú makrolid-rezisztens törzsek); inokulum 10^G/ml, táptalaj hígításos módszer.

** LM=Leukomicin.

A találmányt a következő példákkal szemléltetjük.

A példákban feltüntetett R_f-értékek mért értékek, melyeket — ha másképp nem adjuk meg — az alábbi vékonyréteg-kromatográfiás körülmények között kaptunk:

hordozó: Silica Gél 60 (Art. 5721, Merek Co.), futtatószerek:

A: n-hexán: benzol: aceton: etil-acetát: metanol (90:80:25:60:30);

B: benzol: aceton (3: 1);

C: benzol: aceton (5: 1).

1. példa

3,3-Diacetil-leukomicin A₅:

g 9-(diklór-acetil)-leukomicin A₅ (R_fA=0,55, RfB=0,ll) 250 ml vízmentes acetonnal készült oldatához hozzáadunk 11,5 ml vízmentes piridint majd 9,5 ml acetil-kloridot, és 50 °C-on 18 órát reagáltatjuk. A reakcióelegyet 250 ml jeges vízbe öntjük, a pH-t vizes ammóniaoldattal 9,5-re állítjuk, és kétszer extraháljuk 250 ml kloroformmal. A kloroformos fázist vízmentes nátrium-szulfittal vízmentesítjük, és vákuumban szárazra párolva 9,82 g barnás színű port kapunk, amelynek fő komponense 3,2',3-triacetil-9-(diklór-acetil)-leukomicin A_s (R_fB=0,62; R_fc=O,35).

Ezt a port feloldjuk 300 ml ammóniával telített metanolban, 1 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk állni, és vákuumban szárazra párolva fő komponensként 3,2',3-triacetil-leukomicin A₅-öt (R_fA=0,67; R_rB^0,27; R_fC=0,09) tartalmazó port kapunk.

A port feloldjuk 300 ml metanolban, 20 órán át viszszafolyatás közben forraljuk, és vákuumban bepároljuk. A maradékot szilikagél oszlopon benzol: aceton (7:1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. Az R_fA=0,58-as foltokat tartalmazó frakciókat egyesítjük, és vákuumban bepárolva 875 mg terméket kapunk. R_fA=O,58; RfB⁼0,15.

Tömegspektrum adatok (m/e): 855 (M⁺), 796 (M⁺59), 768 (M+-87).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃,

100 MHz):

1,43 (3-helyzet: CH₃); 2,02 (3''-helyzet: acetoxi-);

2,29 (3-helyzet: acetoxi-); 9,79 (formil-) ppm.

A fenti 9-(diklór-acetil)-leukomicin A_s-öt az 50— 96 584 sz. japán szabadalmi leírásban közölt eljárással 30 nyerjük ki.

2. példa

3-Acetil-Ieukomicin A₃:

g 2'-acetil-leukomicin A₃-t feloldunk 10 ml diklór-metánban, majd hozzáadunk 0,7 ml vízmentes piridint és 0,7 ml diklór-acetil-kloridot keverés és jeges hűtés 40 közben, végül 1 órán át kevertetjük szobahőmérsékleten. A reakcióelegyhez 10 ml vizet adunk, majd 1 n sósavoldattal 2-re állítjuk a pH-t. A vizes réteg elválasztása után a diklórmetános réteget egymás után vízzel és telített nátrium-hidrogén-karbonát oldattal mossuk. Vízmentes nátrium-szulfáttal végzett szárítás után az oldatot vákuumban szárazra párolva 2'-acetil-9-(diklór-acetil)-leukomicin A₃-t kapunk.

Ezt feloldjuk 10 ml vízmentes acetonban, és utána hozzáadunk 2 ml vízmentes piridint. Keverés és hűtés közben hozzáadunk 1,4 ml acetil-kloridot, utána 20 órán át keverjük 50 °C-on. A reakeióelegyet 100 ml jeges vízbe öntjük, és az elegy pH-ját tömény vizes ammónium-hidroxid oldattal 9,5-re állítjuk, a kivált csapadékot kiszűrjük, vízzel mossuk, és megszárítjuk. A megszárított anyagot szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (18: 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A fő komponenst tartalmazó frakciókat vákuumban szárazra párolva 460 mg 2',3-diacetil-9-(diklór-acetil)-leukomicin A₃-t kapunk. (R_fB=0,62; R_fC=0,36).

A fenti terméket 10 ml ammóniával telített metanolban feloldjuk, és 2 órán át állni hagyjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson eldesztilláljuk. A maradékot 20 ml metanolban feloldjuk, és 17 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakeióelegyet vákuumban szárazra pároljuk, és a maradékot szilikagéllel töltött

-8181973 oszlopon benzol: aceton (6: 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,62 R_fA értékű anyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük, és vákuumban szárazra párolva 310 mg terméket kapunk. R_fA=0,62; R_fB=0,17.

Tömegspektrum adatok (m/e): 869 (M⁺), 810 (M⁺59), 768 (M+-101).

A fenti 2'-acetil-leukomicin A₃-t az 53—7434 sz. közzétett japán szabadalmi leírásban leírtak szerint állítottuk elő.

3. példa

9,3-Diacetil-leukomicin A_;:

g leukomicin A₅ (R_fA=O,38; R_fB=0,04; R_fc= 0,01) 40 ml ecetsavanhidriddel készült oldatához hozzáadunk 17,4 g nátrium-hidrogén-szulfátot, majd 1 órán át szobahőmérsékleten és 5 órán át 60 ‘’C-on kevertetjük. A reakcióelegyet 400 ml jeges vízbe öntjük, és vizes ammónium-hidroxid oldattal 9,5-re állítjuk a pH-t. A csapadékot kiszűrjük, vízzel mossuk, és megszárítva

22,4 g port kapunk. Ezt szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (9 : 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,76 R_fA-értékű anyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük, és vákuumban megszáritva 15,8 g 9,18,2'-triacetil-3,18-O-ciklo-leukomicin A₅-öt kapunk. Rf_A= 0,76; R_fB=0,50; R_fc=0,22.

Tömegspektrum adatok (m/e): 897 (M⁺), 810 (M⁺87), 750 (M+-87, -60).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz): 2,06 (2'-OAc), 2,10 (18-OAc), 2,20 (9OAc) ppm.

Olvadáspont: 106—111 °C (nincs éles olvadáspontja).

Az ultraibolya spektrum adatai:

X^et“°' 235,2 mu (e=2,6xl0⁴).

A fenti termékből 5 g-ot feloldunk 50 ml vízmentes etil-acetátban, hozzáadunk 5 ml vízmentes piridint, és keverés és jeges hűtés közben belecsepegtetünk 4,0 ml acetil-kloridot. 10 perc eltelte után 45 órán át 60 °C-on reagáltatjuk. A reakcióelegyet 500 ml jeges vízbe öntjük, a pH-t vizes ammónium-hidroxid oldattal 9,5-re állítjuk, és kétszer extraháljuk 300 ml kloroformmal. A kloroformos fázist vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra párolva 5,06 g port kapunk, amely 9,18,2',3-tetraacetil-3,18-O-ciklo-leukomicin A₅-öt tartalmaz (R_fB=0,71; R_fc=0,46).

Aport feloldjuk 150 mletanolban, azoldathoz 11,5 ml 5%-os vizes nátrium-karbonát oldatot adunk, és szobahőmérsékleten 48 órát kevertetjük. Az etanolt csökkentett nyomáson eldesztilláljuk, és a maradékot kloroformban oldjuk. Az oldatot vízzel mossuk, a kloroformot eldesztilláljuk. A maradékot 50 ml metanolban oldjuk, 18 órán át visszafolyatás közben forraljuk, és a reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk. Az így kapott maradékot szilikagéllel töltött oszlopon benzol : aceton (10: 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,67 R_fA-értékű anyagot tartalmazó frakciókat vákuumban bepárolva 1,26 g terméket kapunk. R_fA= 0,67; R_fB=0,28.

Tömegspektrum adatok (m/e): 855 (M⁺), 796 (M⁺59), 768 (M+-87).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz):

1,43 (3-CH₃), 2,03 (3-OAc), 2,03 (9-OAc), 9,91 (CHO) ppm.

4. példa

3-Acetil-leukomicin A₃:

A 3. példa szerinti eljárásban kiindulási anyagként leukomicin A₅ helyett 9-(diklór-acetil)-leukomicin A₅-öt használva 14,7 g 18,2'-diacetil-9-(diklór-acetil)-3,18-O-ciklo-leukomicin A₅-öt kapunk. R_fA=0,79; R_fB= 0,51; R_fC=0,22.

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz):

2,06 (2'-OAc); 2,11 (18-OAc); 6,38 (9-COCHCl₂) ppm.

g fenti vegyületet feloldunk 10 ml vízmentes etil-acetátban, hozzáadunk 1,5 ml γ-kollidint, majd keverés és jeges hűtés közben belecsepegtetünk 0,72 ml acetil-kloridot. Ezután tovább kevertetjük 60 °C-on 20 órát majd 70 °C-on 24 órát. A reakcióterméket 60 ml kloroformban oldjuk, és 0,1 n sósavoldattal, vízzel, telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal és újból vízzel mossuk. Az oldatot vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot 20 g szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk benzol: aceton (15:1) eleggyel eluálva. A 0,74 R_fB-értékű frakciókat szárazra párolva 604 mg 18,2',3-triacetiI-3,18-O-ciklo-9-(diklór-acetil)-leukomicin A₅-öt kapunk. (R_fB=0,74; R_fc=0,51.)

A fenti vegyületet feloldjuk 10 ml ammóniával telített metanolban, 20 órán át állni hagyjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot feloldjuk 20 ml metanolban, 15 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. Az így kapott maradékot 10 g szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk benzol: aceton (3 : 1) eleggyel. A 0,45 R_fA-értékű frakciókat vákuumban bepárolva 450 mg terméket kapunk. R_fA=0,45; R_re=0,10.

A tömegspektrum adatai (m/e): 813 (M⁺), 754 (M⁺59), 726 (M+-87).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz):

1,43 (3-CH₃); 2,02 (3-OAc); 9,88 (CHO) ppm.

5. példa

3,4-Diacetil-3’-butil-leukomicin V:

g 2'-acetil-leukomicin A₅-öt feloldunk 20 ml vízmentes diklór-metánban, hozzáadunk 0,46 ml vízmentes piridint és 960 mg p-nitro-benzoil-kloridot, majd szobahőmérsékleten 15 órát reagáltatjuk. A reakcióelegyet 10 ml vízbe öntjük és 1 n sósavoldattal pH 2-re állítjuk a vizes réteget elválasztjuk, és a diklór-metános réteget egymás után vízzel és telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal mossuk. Az oldatot vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, utána vákuumban szárazra pároljuk, így csaknem kvantitatíve 2’-acetil-9-(p-nitro-benzoilj-leukomicin A₅-öt kapunk. Ezt feloldjuk 20 ml vízmentes piridinben, hozzáadunk 2,5 ml ecetsavanhid-

-9181973 ridet, és 3 napig 100 °C-on reagáltatjuk. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároljuk, és a maradékot 20 ml kloroformban feloldjuk. Hozzáadunk 10 ml vizet, a pH-t 1 n sósavoldattal 2-re állítjuk, és az elválasztott kloroformos réteget vízzel és telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékhoz 50 ml ammóniával telített metanolt adunk, éjszakán át állni hagyjuk, és vákuumban bepároljuk. A maradékot 50 ml metanolban oldjuk, éjszakán át visszafolyatás közben forraljuk, és vákuumban szárazra pároljuk. Az így kapott maradékot szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (6 : 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,58 R_fA-értékű eluátumokat vákuumban bepárolva 225 mg terméket kapunk. R_fA=0,58; R_fB=0,17.

A tömegspektrum adatai (m/e): 855 (M⁺), 796 (M⁺59), 768 (M+-87).

A fenti 2'-acetil-Ieukomicin A₅-öt az 53—7434 sz. közzétett japán szabadalmi leírásban leírt eljárással állítottuk elő.

6. példa

4-Acetil-3-izovaleril-leukomicin U:

g 2'-acetil-leukomicin A₃-t feloldunk 20 ml vízmentes diklór-metánban, hozzáadunk 0,43 ml vízmentes piridint és 896 mg p-nitro-benzoil-kloridot, és 3 napig szobahőmérsékleten reagáltatjuk. A reakcióelegyhez 10 ml vizet adunk, a pH-t 1 n sósavoldattal 2-re állítjuk, a vizes réteget elválasztjuk, a diklór-metános réteget sorjában vízzel, telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal és vízzel mossuk. Nátrium-szulfáttal való szárítás után az oldatot szárazra párolva 2'-acetiJ-9-(p-nitro-benzoil)-Ieukomicin A₃-t kapunk. Ezt feloldjuk 20 ml vízmentes piridinben, hozzáadunk 2,5 ml ecetsavanhidridet, és 3 napig 100 °C-on reagáltatjuk. A reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, hozzáadunk 20 ml kloroformot és 20 ml vizet, a vizes réteg pH-ját 2-re állítjuk, és a vizes réteget elválasztjuk. A kloroformos rétegei vízzel és telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal mossuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A mara dékot 50 ml ammóniával telített metanolban oldjuk, szó bahőmérsékleten 3 napig állni hagyjuk, majd vákuumban bepároljuk. Az így kapott maradékot feloldjuk 50 ml metanolban, 20 órán át visszafolyatás közben fór raljuk, és vákuumban bepároljuk. A maradékot szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (7 :1) eleggyel eluálva kromatografáljuk, és a 0,60 R_fA-értékű frakciókat egyesítjük, és vákuumban szárazra párolva 190 mg terméket kapunk. R_fA=0,60; R_fB=0,16.

Tömegspektrum adatok (m/e): 896 (M⁺), 810 (M⁺59), 768 (M+-101).

7. példa

9,4''-Diacetil-3 ''-butiril-leukomicin V:

A 3. példa szerint kapott 5 g 9,18,2'-triacetil-3,18-O-ciklo-leukomicin A₅-öt feloldunk 30 ml vízmentes pírdinben, hozzáadunk 15 ml ecetsavanhidridet, és 100 °C-on 39 órát reagáltatjuk. A reakcióelegyet 500 ml vízbe öntjük, amely ammónium-hidroxidot tartalmaz (pH 9,5), vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban szárazra párolva 5,05 g port kapunk, amely fő komponensként 9,18,2',4-tetraacetiI-3 -bútiril-3,18-0-ciklo-leukomicin V-t tartalmaz. R_fB=0,73; R_fc=0,50.

Tömegspektrum adatok (m/e): 939 (M⁺), 880 (M⁺59), 852 (M+-87).

Ezt a port feloldjuk 150 ml etanolban, hozzáadunk

11,5 ml 5%-os vizes nátrium-karbonát oldatot, 45 órán át szobahőmérsékleten és 12 órán át 70 °C-on hagyjuk állni. Az etanolt csökkentett nyomáson eldesztilláljuk, és a maradékot feloldjuk 150 ml kloroformban, az oldatot kétszer mossuk 100 ml vízzel, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban bepárolva 4,73 g port kapunk. A port 50 ml metanolban oldjuk, 17 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd vákuumban bepároljuk. A maradékot szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (10 : 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk, és a 0,66 R_fA-értékű frakciókat egyesítjük, és vákuumban bepárolva 2,12 g terméket kapunk. Rf_A= 0,66; R_fB=0,28.

Tömegspektrum adatok (m/e): 855 (M⁺), 796 (M⁺59), 768 (M+-87).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz):

1,44 (3-CH₃); 2,02 (9-OAc); 2,15 (4-OAc); 9,90 (CHO) ppm.

8. példa

4-Acetil-3-butiriI-leukomicin V:

A 3. példa szerinti eljárásban kiindulási anyagként leukomicin A₃ helyett 9-(klór-acetil)-leukomicin A_s-öt használva 18,2'-diacetiI-9-(klór-acetil)-3,18-O-cikIo-leukomicin A₅-öt kapunk. Kitermelés: 74%. R_fA=O,78; R_fB=0,50; R_fc=0,22.

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDCI₃, 100 MHz):

2,07 (3H, 2'-OAc); 2,12 (3H, 18-OAc); 4,31 (2H,

9-COCH₂Cl₂) ppm.

g fenti anyagot feloldunk 15 ml ecetsavanhidridben, hozzáadunk 3,5 g kálium-karbonátot, 26 órán át 90 °C-on és 6 órán át 100 °C-on reagáltatjuk. A reakcióelegyet 200 ml vízbe öntjük, a pH-t vizes ammónium-hidroxid oldattal pH 9,5-re állítjuk, és kétszer extraháljuk 200 ml kloroformmal. Az extraktumot vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk, így 5,07 g port kapunk. A port szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (16 : 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,72 R_fB-értékű eluátumokat egyesítjük, és vákuumban bepároljuk, így

2,47 g 18,2',4-triacetil-3-butiril-9-(klór-acetil)-3,18-O-ciklo-leukomicin V-t kapunk (R_fB=0,72 ; R_fc=0,47). Ezt feloldjuk 60 ml ammóniával telített metanolban, 17 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk állni, majd vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 60 ml metanolban feloldjuk, és 20 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk, és szilikagéllel töltött oszlopon benzol : aceton (4: 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,45 R_fAértékű frakciókat egyesítjük, és vákuumban szárazra pároljuk. így 1,72 g terméket kapunk. R_fA=0,45; R_fB= 0,10.

-10181973

Tömegspektrum adatok (m/e): 813 (M⁺); 754 (M⁺59); 726 (M+-87).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz):

1,44 (3-CH₃); 2,16 (4-OAc); 9,93 (CHO) ppm.

9. példa

3-Acetil-SF-837:

ml acetonban feloldunk 4,0 g SF-837 anyagot, hozzáadunk 2,5 ml ecetsavanhidridet, és 3 órán át szobahőmérsékleten kevertetjük. A reakcióelegyet 400 ml jeges vízbe öntjük, a pH-t 7%-os vizes ammónium-hidroxid oldattal 8,5-re állítjuk, és kétszer extraháljuk 200 ml benzollal. A benzolos réteget vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra párolva 4,15 g 2'-acetil-SF-837-et kapunk. (R_fA=0,66; R_fB^O,33). (Kitermelés: 98,6/0.)

Az anyagot feloldjuk 40 ml acetonban, hozzáadunk 1,34 ml vízmentes piridint, és hűtés közben belecsepegtetünk 1,07 ml diklór-acetil-kloridot, majd hűtés közben 1 óra 20 percig kevertetjük. A reakcióelegyet 400 ml jeges vízbe öntjük, és a pH-t 7%-os vizes ammóniaoldattal 9,5-re állítjuk. A csapadékot szűrjük, mossuk és vákuumban megszárítva 4 13 g 2'-acetil-9-(diklór-acetil)-SF-837-et kapunk porszerű anyagként. (R_fA = =0,83 ; R_ffl=0,71; R_fC=0,45).

g 2'-acetil-9-(diklór-acetil)-SF-837-et feloldunk 10 ml vízmentes etil-acetátban, hozzáadunk 1,5 ml γ-kollidint, és jeges hűtés közben belecsepegtetünk 0,73 ml acetil-kloridot. A reakcióelegyet 2 órán át szobahőmérsékleten, majd 48 órán át 70 °C-on keverjük. A reakcióelegyet 50 ml jeges vízbe öntjük, a pH-t 7%-os vizes ammónia oldattal 5,7-rc állítjuk, és kétszer extraháljuk 50 ml kloroformmal.

Az extraktumot vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és vákumban bepároljuk. A maradékot feloldjuk 10 ml acetonban, 100 ml jeges vízbe öntjük, és a pH-t vizes ammóniaoldattal 9,5-re állítjuk. A csapadékot kiszűrjük, vízzel mossuk, és megszárítva 850 mg terméket kapunk. Ezt szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (20:1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,71 R_fc-értékű anyagot tartalmazó eluátumokat vákuumban bepárolva 550 mg 2',3-diacetil-9-(diklór-acetil)-SF-837-et kapunk. (R_fB=0,87; R_fc=0,71).

A vegyületet feloldjuk 10 ml ammóniával telített metanolban, szobahőmérsékleten 2 órán át állni hagyjuk, vákuumban szárazra pároljuk, feloldjuk 20 ml metanolban, és éjszakán át 70 °C-on melegítjük. A reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk, és a maradékot szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (5 : l)elegygyel eluálva kromatografáljuk. A 0,58 R_fA-értékű anyagot tartalmazó eluátumokat vákuumban bepárolva 420 mg terméket kapunk. R_fA=0,58; R_fB=0,22.

Tömegspektrum adatok (m/e): 855 (M⁺), 796 (M⁺59), 782 (M+-73).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz):

1,43 (3-OCH₃); 2,01 (3-OAc); 2,57 [3'-N(CH₃)₂J: 3,58 (4-OCH₃); 9,72 (CHO) ppm.

10. példa

3-Acetil-3-propionil-leukomicin A₅:

A 2. példa szerinti eljárásban kiindulási anyagként leukomicin A₃ helyett 2'-acetil-leukomicin A₅-t használva 2'-acetil-9-(dikIór-acetil)-leukomicin A₅-öt állítunk elő.

g 2'-acetil-9-(diklór-acetil)-leukomicin-A₃-öt feloldunk 10 ml acetonban, hozzáadunk 1,6 ml vízmentes piridint, majd jeges hűtés közben 1,3 ml acetil-kloridot, és 2,5 órán át 45 C-on reagáltatjuk. A reakcióelegyet 100 ml jeges vízbe öntjük, a pH-t vizes ammóniaoldattal

9,5-re állítjuk, és kétszer extraháljuk 50 ml kloroformmal. A kloroformos réteget vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és szárazra párolva 2,02 g 3,2-diacetil-9-(diklór-acetil)-leukomicin A₅-öt kapunk. R_fA=0,84; R_fB=0,67; R_fc=0,36.

1,5 g 3,2”-diacetil-9-(diklór-acetil)-leukomicin A₅-öt feloldunk 15 ml dioxánban, hozzáadunk 2,26 ml γ-kollidint, majd hűtés közben 1,39 ml propionil-kloridot, és 100 °C-on 44 órát reagáltatjuk. A reakcióelegyet 150 ml jeges vízbe öntjük, és 150 ml benzollal extraháljuk. A benzolos réteget híg vizes ammóniaoldattal mossuk, és vákuumban bepároljuk. A maradékot kevés benzolban feloldjuk, és szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (25:1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,74 R_fcértékű anyagot tartalmazó eluátumot szárazra párolva 562 mg 3,2-diacetil-9-(diklór-acetil)-3-propionil-1eukomicin A₅-öt kapunk. R_fB=0,83; R_fc=0,74.

A mágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz): 1,43 (3-CH₃); 2,03 (2'-Ac); 2,29 (3-Ac);

2,46 [3'-N(CH₃)₂]; 3,52 (4-OCH₃); 6,04 (9-COCHCl₂);

9,76 (CHO) ppm.

A fenti terméket feloldjuk 10 ml ammóniával telített metanolban, és 1 órán át állni hagyjuk. A reakcióelegyet vákuumban bepároíjuk, és a maradékot 20 ml metanolban oldjuk, 16 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot kevés benzolban feloldjuk, és szilikagéllal töltött oszlopon benzol: aceton (10: 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,57 R_fA-értékű anyagot tartalmazó frakciókat vákuumban bepárolva 420 mg terméket kapunk. R_fA=O,57; R_fB=0,19.

Tömegspektrum adatok (m/e): 869 (M⁺), 796 (M⁺73), 782 (M+-87).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz): 1,44 (3-CH₃); 2,30 (3-Ac); 2,60 [3'N(CH₃)₂]; 3,59 (4-OCH₃); 9,75 (CHO) ppm.

11. példa

3-Acetil-3-propionil-leukomicin A_s:

A 10. példa szerinti eljárásban 2'-acetil-9-(diklór-acetil)-leukomicin A₅ helyett kiindulási anyagként 2'-acetil-9-(klór-acetil)-leukomicin A₅-öt használva 400 mg terméket kapunk.

A fenti 2'-acetil-9-(klór-acetil)-leukomicin A₅-öt az 50—96 584 sz. közzétett japán szabadalmi leírásban közölt eljárás szerint kapott 9-(klór-acetil)-leukomicin acetilezésével, az 53—7434 sz. közzétett japán szabadalmi leírásban közölt 2'-acetilezéssel állítjuk elő.

-11181973

12. példa

9-Acetil-3-propionil-leukomicin A₅:

A 3. példában leírt eljárás szerint kapott 10 g 9,18,2'- 5

-triacetil-3,18-0-ciklo-leukomicin A₅-öt feloldunk 100 m! etil-acetátban, hozzáadunk 16 ml γ-kollidint, majd hűtés és keverés közben 9,69 ml propionil-kloridot, és 70 °C-on 4 napig kevertetjük. A reakcióelegyhez 200 ml kloroformot adunk, és kétszer mossuk 200 ml vízzel, majd egy- 10 szer 200 ml híg vizes ammónium-hidroxid oldattal. A kloroformos réteget vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot kevés benzolban feloldjuk, és szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (17 : 1) eleggyel eluálva kro- 15 matografáljuk. A 0,75 R_fB-értékű anyagot tartalmazó frakciókat vákuumban szárazra pároljuk, így 4,02 g 9,18,2'-triacetil-3,18-O-ciklo-3-propionil-leukomicin Aj-öt kapunk. (R_fB=0,75; R_fc=O,56).

A kapott anyagot 40 ml ammóniával telített metanol- 20 bán feloldjuk, 17 órán át állni hagyjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot feloldjuk 50 ml metanolban, 17 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd vákuumban szárazra pároljuk.

A maradékot szilikagéllel töltött oszlopon benzol: 25 aceton (7 : 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,67 R_fA-értékű anyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük, és vákuumban szárazra párolva 3,1 g terméket kapunk. R_fA=0,67; R_fB=0,33; R_fc=0,13.

Tömegspektrum adatok (m/e): 869 (M⁺), 796 30 (M+-73), 783(M+-87).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDCi₃,

100 MHz): 1,42 (3-CH₃); 2,00 (9-Ac); 2,54 [3'N(CH₃)₂j; 3,53 (4-OCH₃); 9,84 (CHO) ppm.

13. példa

-Propíonil-leukomicin A₅:

g 4. példa szerint kapott 18,2'-diacetil-9-(diklor-acetil)-3,18-0-ciklo-leukomicin A₅-öt feloldunk 50 ml vízmentes dioxánban, hozzáadunk 7,5 ml vízmentes γ-kollidint, majd jeges hűtés közben hozzácsepegtetünk

4,5 ml propionil-kloridot, és 90 °C-on 20 órát kevertet-. 45 jük. Hozzáadunk 500 ml benzolt, kétszer mossuk 50 ml vízzel, és egyszer 500 ml híg vizes ammónium-hidroxid oldattal. A benzolos réteget vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra párolva 5,1 g port kapunk. Ezt a port szilikagéllal töltött oszlopon ben- 50 zol: aceton (18 :1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,78 R_fg-értékű anyagot tartalmazó frakciókat szárazra párolva 2,8 g 18,2'-diacetil-9-(diklór-acetil)-3,18-O-ciklo-3 -propíonil-leukomicin A₃-t kapunk.

Benzol/n-hexán elegyből végzett átkristályosítással 55 színtelen kristályokat kapunk, amelyek olvadáspontja 177—179 °C.

A fenti kristályokat feloldjuk 50 ml ammóniával telített metanolban, 4 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk állni, és vákuumban szárazra pároljuk. 60

A maradékot 50 ml metanolban oldjuk, 16 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot kevés benzolban feloldjuk, és szilikagéllal töltött oszlopon benzol: aceton (6:1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,47 R_fA-értékű 65 anyagot tartalmazó frakciókat szárazra párolva 2,1 g terméket kapunk. R_fA=0,47; R_fB=0,14.

Tömegspektrum adatok (m/e): 827 (M⁺), 754 (M+-73), 740(M+-87).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃. 100 MHz): 1,44 (3-CH₃); 2,57 [3'-N(CH₃)₂]; 3,56 (4-OCH₃); 9,86 (CHO) ppm.

14. példa

-Butiril-leukomicin A ₅:

g 4. példában kapott 18,2'-diacetil-3,18-O-ciklo-9-(diklór-acetil)-leukomicin A_s-öt feloldunk 50 ml vízmentes dioxánban, hozzáadunk 7,51 ml vízmentes γ-kollidint, majd jeges hűtés közben 5,37 ml butiril-kloridot, és 90 °C-on 16 órát kevertetjük. A reakcióelegyhez 500 ml benzolt adunk, kétszer vízzel és egyszer 500 ml híg vizes ammónium-hidroxid oldattal mossuk A benzolos réteget vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, és szárazra pároljuk. A maradékot szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (20 : 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,65 R_fc-értékű anyagot tartalmazó frakciókat vákuumban szárazra párolva 2,72 g 18,2'-diacetil-3,18-O-ciklo-9-(diklór-acetil)-3-butiriI-leukomicin A₅-öt kapunk. R_fB=0,80; R_fc=0,65.

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃,

100 MHz): 1,43 (3-CH₃); 2,06 (2'-Ac); 2,11 (18-Ac); 2,48 [3'-N(CH₃)₂]; 3,46 (4-OCH₃); 6,36 (9-COCHCl₂).

Olvadáspont: 196—198 °C. (Színtelen kristályok benzol : n-hexán elegyből átkristályosítva.)

A fenti terméket 20 ml ammóniával telített metanolban oldjuk, 16 órán át állni hagyjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 50 ml metanolban oldjuk, 16 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (6: 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,48 R_fA-értékű anyagot tartalmazó frakciókat szárazra pároljuk, így 1,7 g terméket kapunk. R_fA=0,48; R_fB=0,15.

Tömegspektrum adatok (m/e): 841 (M⁺), 754 (M +--87).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz): 1,42 (3-CH₃); 2,57 [3'-N(CH₃)₂]; 3,55 (4-OCH₃); 9,84 (CHO) ppm.

15. példa

4-Acetil-3,3-dipropionil-leukomicin V:

A 9. példa szerint kapott 1 g 2'-acetiI-SF-837-et feloldunk 10 ml vízmentes diklór-metánban, hozzáadunk 0,23 ml vízmentes piridint és 480 mg p-nitro-benzoil-kloridot, majd szobahőmérsékleten 17 órát kevertetjük. A reakcióelegyhez egyenlő mennyiségű vizet adunk, alaposan összekeverjük, és az elválasztott diklórmetános réteget 10 ml vízzel és 10 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal mossuk. Vízmentes nátrium-szulfáttal végzett szárítás után az oldatot szárazra pároljuk, így 2'-acetil-9-(p-nitro-benzoil)-SF-837et kapunk (R_fB=0,72; R_fc=0,44). Az anyagot feloldjuk vízmentes piridinben, hozzáadunk 1,2 ml ecetsavan-12181973 hidridet, és 90 °C-on 3 napig reagáltatjuk. A reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, és feloldjuk 10 ml kloroformban, majd 10 ml híg sósavoldattal, 10 ml vízzel és 10 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal mossuk. A maradékot kevés benzolban oldjuk, és szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (20 : 1) elegy gyel kromatografáljuk. A fő eluátumot vákuumban bepároljuk, és 15 ml ammóniával telített metanolban oldjuk, 2 napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, vákuumban bepároljuk, hozzáadunk 20 ml metanolt, és 18 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk, cs szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (7 : 1) eleggyel eluáljuk. A 0,56 R_fA-értékű anyagot tartalmazó eluátumokat szárazra párolva 280 mg terméket kapunk. R_fA=0,56; R_fB= =0,18.

Tömegspektrum adatok (m/e): 855 (M⁺), 796 (M+-59), 782 (M+-73).

16. példa

-Butiril-4'’-propionil-leukomicin V:

A 4. példában kapott 5 g 18,2'-diacetil-9-(diklór-acetiI)-3,18-O-ciklo-leukomicin A₃-öt feloldunk 30 ml vízmentes piridinben, hozzáadunk 15 ml propionsavanhidridet, és 100 °C-on 40 órát reagáltatjuk. A reakcióelegyet 500 ml jeges vízbe öntjük, a pH-t vizes ammónium-hidroxid oldattal 9,5-re állítjuk, és kétszer extraháljuk 300 ml kloroformmal. A kloroformos réteget vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk, majd vákuumban szárazra párolva 5,13 g port kapunk. A port szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (18 : 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,63 R_fcértékű anyagot tartalmazó eluátumot szárazra párolva

1,5 g 18,2'-diacetil-3-butiril-3,18-0-ciklo-9-(diklór-acetiI)-4-propionil-leukomicin V-t kapunk.

Ezt az anyagot feloldjuk 30 ml ammóniával telített metanolban, 16 órán át állni hagyjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 50 ml metanolban oldjuk, 20 órán át visszafolyatás közpen forraljuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. A kapott maradékot szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (6 : 1) eleggyel eluálva kromatografáljuk. A 0,46 R_fA-értéku anyagot tartalmazó eluátumot vákuumban szárazra párolva 1,2 g terméket kapunk. R_fA=0,46; R_fB=0,ll.

Tömegspektrum adatok (m/e): 827 (M⁺), 754 (M+-73), 740 (M+-87).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDCI-, 100 MHz): 1,43 (3-CH₃); 2,57 [3'-N(CH₃)₂]; 3,54 (4-OCH₃); 9,87 (CHO) ppm.'

17. példa

3-Izovaleril-leukomicin A_s:

g 2'-acetil-leukomicin A₅-öt feloldunk 25 ml vízmentes diklór-metánban, hozzáadunk 1,64 ml vízmentes piridint, majd jeges hűtés közben belecsepegtetünk 1,77 ml diklór-acetil-kloridot, és 1 órán át kevertetjük. A reakcióelegyhez hideg vizet adunk, és 25 ml diklórmetánnal extraháljuk. A diklór-metános réteget vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, vákuumban szárazra párolva kvantitatív kitermeléssel 2'-acetil-3,9-(diklór-acetil)-leukomicin A₅-öt kapunk.

g fenti terméket feloJdunk 50 ml vízmentes dioxánban, hozzáadunk 7,87 ml γ-kollidint, majd hűtés közben belecsepegtetünk 6,62 ml izovaleril-kloridot, és 90 °C-on 80 órát kevertetjük. A reakcióelegyet 500 ml hideg vízbe öntjük, és kétszer extraháljuk 400 ml benzollal. A benzolos réteget vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 20 ml metanolban oldjuk, hozzáadunk 20 ml ammóniával telített metanolt, és szobahőmérsékleten 30 percig kevertetjük. A reakcióelegyet 500 ml hideg vízbe öntjük, kétszer extraháljuk 400 ml benzollal, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk benzol: aceton (15 : 1; 7 : 1 és 5 : 1) eleggyel végzett gradiens elúcióval. A fő frakciókat egyesítjük, és vákuumban szárazra párolva 1,25 g nyers 2'-acetil-3''-izovaleril-leukomicin A_s-öt kapunk. Ezt feloldjuk 20 ml metanolban, 20 órán át visszafolyatás közben forraljuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot újra kromatografáljuk szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (9:1) eleggyel eluálva. A 0,48 R_fAértékű anyagot tartalmazó frakciókat bepároljuk, így 830 mg terméket kapunk. R_fA=O,48.

Tömegspektrum adatok (m/e): 855 (M⁺), 768 (M+-87), 754 (M+-101).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz): 1,42 (3-CH₃); 9,89 (CHO) ppm.

18. példa

3-Acetil-leukomicin A]:

g 2'-acetil-leukomicin A,-et feloldunk 25 ml vízmentes diklór-metánban, hozzáadunk 1,64 ml vízmentes piridint, jeges hűtés közben belecsepegtetünk 1,77 ml diklór-acetil-kloridot, és 1 órát kevertetjük. A reakcióelegyhez 25 ml hideg vizet adunk, és 25 ml diklórmetánnal extraháljuk. A diklór-metános réteget vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra párolva kvantitatív kitermeléssel 2'-acetil-3,9-(diklór-acetil)-leukomicin Aj-et kapunk.

g fenti termék 50 ml vízmentes etil-acetáttal készített oldatához hozzáadunk 9,4 ml γ-kollidint, és jeges hűtés közben belecsepegtetünk 4,6 ml acetil-kloridot, majd 72 órán át 70 °C-on kevertetjük.

A reakcióelegyet 250 ml jeges vízbe öntjük, és kétszer extraháljuk 150 ml kloroformmal. A kloroformos réteget híg vizes sósavoldattal (pH 2), vízzel és telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 10 ml metanolban oldjuk, hozzáadunk 10 ml ammóniával telített metanolt, majd szobahőmérsékleten 30 percig kevertetjük. A reakcióelegyet 250 ml jeges vízbe öntjük, és kloroformmal kétszer extraháljuk. A kloroformos réteget vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot szilikagéllel töltött oszlopon benzol: aceton (8:1) eleggyel eluálva kromatografáljuk, a? eluátumot bepárolva 1,4 g nyers 2,3-diacetil-leukomicin A_ret kapunk porként. A porszerű nyersterméket feloldjuk 20 ml metanolban, 20 órán át visszafolyatás

-13181973 közben forraljuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot ismét kromatografáljuk szilikagél oszlopon benzol: aceton (6:1) eleggyel eluálva. A 0,46 R_rA-értékű anyagot tartalmazó eluátumot vákuumban szárazra párolva 716 mg terméket kapunk. R_fA=0,46.

Tömegspektrum adatok (m/e): 827 (M⁺), 768 (M+-59), 726 (M+-101).

A magmágneses rezonanciaspektrum adatai (CDC1₃, 100 MHz): 1,43 (3—CH₃); 2,00 (3-OAc); 9,89 (CHO) ppm.

19. példa

-Acetil-leukomicin A₅:

g 2'-acetil-leukomicin A₅-öt feloldunk 300 ml vízmentes diklór-metánban, hozzáadunk 44 ml vízmentes piridint és 39 ml trimetil-szilil-kloridot, majd 1 órán át szoba hőmérsékleten kevertetjük. A reakcióelegyet 2 liter vízbe öntjük, és 500 ml kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot 0,1 n sósavoldattal, vízzel és 3%-os vizes ammónium-hidroxid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk, így 69 g nyers 2’-acetil-3,9-bisz(trimetil-sziliI)-leukomicin A₅-öt kapunk.

A fenti anyagot feloldjuk 200 ml vízmentes etil-acetátban, hozzáadunk 227 g tribenzil-amint, majd jeges hűtés közben 51 ml acetil-kloridot, és 70 °C-on 40 órát kevertetjük. A reakcióelegyet 2 liter vízbe öntjük, vizes ammónium-hidroxid oldattal 9,5-re állítjuk a pH-t, és 1 liter kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepárolva 2',3-diacetil-3,9-bisz(trimetil-szilil)-Ieukomicin A₅-öt kapunk, amely kismennyiségű 18,2,3 -triacetiI-3,9-bisz(trimetil-szilil)-17-dehidro-leukomicin A₅-ötés nagymennyiségű tribenzil-amint tartalmaz. Ehhez jeges hűtés közben 250 ml ammóniával telített metanolt adunk, és 1,5 órát kevertetjük szobahőmérsékleten. A reakcióelegyet 2 liter vízbe öntjük, és 1 liter kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk, A maradékot 600 ml hideg metanolban oldjuk, és kiszűrjük az oldatlan tribenzil-amint. A szűrletet 20 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd vákuumban szárazra pároljuk, igy 69 g nyers 3-acetil-3,9-bisz(trimetil-szilil)-leukomicin Aj-öt kapunk.

Az anyagot feloldjuk 250 ml ecetsav: tetrahidrofurán : víz (3:1:1) elegyben, és 1 órán át szobahőmérsékleten kevertetjük. A reakcióelegyhez 1 liter kloroformot adunk, és 3%-os vizes ammónium-hidroxid oldattal mossuk. A kloroformos réteget vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra párolva 64 g nyers 3-acetil-leukomicin A₅-öt kapunk, amelyet kevés benzolban feloldunk, és szilikagéllel töltött oszlopra öntjük. Az elúciót gradiens módszerrel benzol: aceton (10: 1 — 8:1 — 6:1) eleggyel végezzük. Az egyes frakciókat szilikagél rétegen vékonyréteg-kromatográfiával vizsgáljuk, és a 0,45 R_fA-értékű anyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük, és vákuumban szárazra párolva 45,5 g tisztított terméket kapunk. (Kitermelés: 70,0%). R_fA=0,45; R_fB=0,10.

Tömegspektrum adatok (m/e): 813 (M⁺), 754 (M+-59), 726 (M+-87).

Hatásosság: 2850 γ/mg (standard leukomicinhez viszonyítva).

20. példa

3-Propionil-leukomicin A₅:

g 2'-acetil-leukomicin A₅-öt feloldunk 300 ml diklór-metánban, hozzáadunk 44 ml vízmentes piridint és 39 ml trimetil-szilil-kloridot, majd 1 órán át kevertetjük szobahőmérsékleten. A reakcióelegyet 2 liter vízbe öntjük, és 300 ml kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot 0,1 n sósavoldattal, vízzel és 3%-os vizes ammónium-hidroxid oldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra párolva 70 g nyers 2'-acetil-3,9-bisz(trimetil-szilil)-leukomicin A₅-öt kapunk.

A fenti nyersterméket feloldjuk 200 ml dioxánban, hozzáadunk 230 g tribenzil-amint, majd jeges hűtés közben 65 ml propionil-kloridot, és 90 °C-on 24 órát kevertetjük. A reakcióelegyet 2 liter vízbe öntjük, a pH-t vizes ammónium-hidroxid oldattal 9,5-re állítjuk, és 1 liter kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és szárazra párolva 2'-acetil-3,9-bisz(trimetil-szilil)-3-propionil-leukomicin A₅-öt kapunk, amely kismennyiségű 2'-acetil-3,9-bisz(trimetil-szilil)-18,3'-dipropionil-17-dehidroleukomicin A₅-öt és nagymennyiségű tribenzil-amint tartalmaz. Ehhez hozzáadunk 250 ml ammóniával telített metanolt, és szobahőmérsékleten 1,5 órát kevertetjük. A reakcióelegyet 2 liter vízbe öntjük, és 1 liter kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot hideg metanolban oldjuk, és kiszűrjük az oldatlan tribenzil-amint. A szűrletet 20 órán át visszafolyatás közben forraljuk, és vákuumban szárazra párolva nyers 3,9-bisz(trimetil-szilil)-3-propionil-leukomicin A₅-öt kapunk. Az anyagot 250 ml ecetsav : tetrahidrofurán : víz (3:1: 1) elegyben oldjuk, és 1 órán át kevertetjük szobahőmérsékleten. A reakcióelegyhez 1 liter kloroformot adunk, és 3%-os vizes ammónium-hidroxid oldattal mossuk. A kloroformos réteget vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra párolva 60 g nyers 3-propioniI-leukomicin A₅-öt kapunk, amelyet kevés benzolban feloldunk, és szilikagéllel töltött oszlopba öntjük. Az eluálást gradiens módszerrel benzol: aceton (15 : 1 — 10 : 1 — 8:1) elegyekkel végezzük. Az egyes frakciókat szilikagélen vékonyréteg-kromatográfiával vizsgáljuk, és a 0,57 R_fA-értékű anyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük, majd vákuumban szárazra párolva

52,5 g tisztított terméket kapunk. (Kitermelés: 79,4%). R_fA=0,57;R_fB=0,14.

Tömegspektrum adatok (m/e): 827 (M⁺), 754 (M ⁺ 73), 740 (M+-87).

Hatásosság: 2850 γ/mg (standard leukomicinnel összehasonlítva).

Citrátjának olvadáspontja 122—127 °C,

-14181973

21. példa

-Acetil-Ieukomicin A₄ (3,3 -diacetil-leukomicin A₅):

g 2'-acetil-leukomicin Aj 150 ml vízmentes diklór-metánnal készült oldatához jeges hűtés közben 6 ml vízmentes piridint és 5,69 ml trimetil-szilil-kloridot adunk, majd 1 órán át kevertetjük szobahőmérsékleten. A reakcióelegyet 0,1 n sósavoldattal, vízzel és 37,-os vizes ammónium-hidroxid oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra párolva 30,2 g nyers 2'-acetil-9-(trimetil-szilil)-leukomicin A₅-öt kapunk.

A fenti nyersterméket 50 ml vízmentes dioxánban oldjuk, hozzáadunk 113 g tribenzil-amint és 25 ml acetil-kloridot, majd 40 órán át 80 °C-on kevertetjük. A reakcióelegyet 1 liter vízbe öntjük, a pH-t vizes ammónium-hidroxid oldattal 9,5-re állítjuk, és 500 ml kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. A maradékhoz 50 ml ammóniával telített metanolt adunk, és 2 órán át szobahőmérsékleten kevertetjük. A reakcióelegyet 1,5 liter vízbe öntjük, és 500 ml kloroformmal extraháljuk. A kloroformos réteget vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 200 ml hideg metanolban oldjuk, és kiszűrjük az oldatlan tribenzil-amint. A szűrletet 20 órán át visszafolyatás közben forraljuk, és szárazra párolva nyers 3,3-diacetil-9-(trimetil-szilil)-leukomicin Aj-öt kapunk.

A nyersterméket 125 ml ecetsav: tetrahidrofurán : víz (3:1:1) elegyben feloldjuk, és szobahőmérsékleten 2 órát kevertetjük. A reakcióelegyhez 500 ml kloroformot adunk, és 3%-os vizes ammónium-hidroxid oldattal mossuk. A kloroformos réteget vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban szárazra párolva

29,8 g nyers 3,3-diacetil-leukomicin A₅-öt kapunk. Ezt az anyagot kevés benzolban feloldjuk, szilikagéllel töltött oszlopra öntjük, és gradiens módszerrel benzol: aceton (10 : 1 — 8:1 — 6:1) eleggyel eluáljuk. A frakciókat szilikagélen vékonyréteg-kromatográfiával vizsgáljuk, a 0,58 R_fA-értékű anyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük, vákuumban szárazra pároljuk, így 21,2 g tisztított terméket kapunk. (Kitermelés: 67, 2%. R_fA= =0,58; R_ftí=0,15.

Tömegspektrum adatok (m/e): 855 (M⁺), 796 (M+-59), 768 (M+-87).

Claims (3)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás az (I) általános képletű új, 3 -acilezett makrolid antibiotikumok és sóik előállítására — ebben a képletben

   Rj hidrogénatomot vagy 2—3 szénatomos alkanoilcsoportot,

   R₂ hidrogénatomot vagy 2—4 szénatomos alkanoilcsoportot jelent, és R, és R₂ közül legalább az egyik hidrogénatom,

   R' és R közül az egyik R₃ jelű csoport és a másik R₄ jelű csoport, és

   R₃ 2—6 szénatomos alkanoilcsoportot és

   R₄ 2—5 szénatomos alkanoilcsoportot jelent azzal jellemezve, hogy

   a) az (la) általános képletű vegyületek előállítására — ebben a képletben R₃ és R₄ a tárgyi körben megadott jelentésű, R_n 2—3 szénatomos alkanoilcsoportot jelent egy (III) általános kcpletű vegyületet — ebben a képletben R₅ védőcsoportot, előnyösen halogénezett acetil-, p-nitro-benzoil- vagy szililcsoportot jelent, R₆ hidrogénatomot vagy R_6i jelű csoportot jelent, ahol R₆₁ 2—4 szénatomos alkanoilcsoport és Rj és R₄ a tárgyi körben megadott jelentésű — 2—6 szénatomos alifás karbonsav-származékkal, előnyösen savhalogeniddel acilezünk, majd a kapott (IV) és (IV’) általános képletű vegyületekről — a képletekben R₈ jelentése R₆₁ vagy R₃ jelű csoport, R_h, R₃, R₄, R₅ és R_6l a fenti jelentésű — kívánt esetben szétválasztás után a jelenlevő védőcsoportokat szelektíven eltávolítjuk, vagy

   b) az (Ib) általános képletű vegyületek előállítására — ebben a képletben R₂₁ 2—4 szénatomos alkanoilcsoportot jelent cs R₃ és R₄ a tárgyi körben megadott jelentésű — egy (V) általános képletű vegyületet — ebben a képletben R₆ hidrogénatomot vagy R₆₁ jelű csoportot jelent, ahol R_6l 2—4 szénatomos alkanoilcsoport és R₂ és R₄ a tárgyi körben megadott jelentésű — 2—4 szénatomos alifás karbonsav-származékkal, előnyösen anhidriddel reagáltatunk, majd a kapott (VI) általános képletű vegyületet — ebben a képletben R₇ jelentése R_6i vagy R₂₁ jelű csoport és R_2I, R₄ és R_6l a fenti jelentésű — egy 2—6 szénatomos alifás karbonsav-származékkal, előnyösen halogeniddel reagáltatjuk, majd a kapott (VII) általános képletű vegyületről — ebben a képletben R₂₁, R₃, R₄ és R₇ a fenti jelentésű — a jelenlevő védőcsoportokat szelektíven lehasitjuk, vagy

   c) az (Ic) általános képletű vegyületek előállítására — ebben a képletben R₃ és R₄ a tárgyi körben megadott jelentésű — c_uJ egy (VIII) általános képletű vegyületet — ebben a képletben R₅, védőcsoport, előnyösen klórozott acetilcsoport, R₆ hidrogénatom vagy R₆₁ jelű csoport, ahol R₆₎ 2—4 szénatomos alkanoilcsoport és R₄ a fenti jelentésű — 2—4 szénatomos alifás karbonsav-származékkal, előnyösen anhidriddel acilezünk, majd a (IX) általános képletű vegyületet — ebben a képletben R₇ jelentése R₆₁ vagy R₂₁ jelű csoport és R₂₁ 2—4 szénatomos alkanoilcsoport és R₅₁, R₆| és R₄ a fenti jelentésű — a 3-helyzetben alifás karbonsav-származékkal, előnyösen halogeniddel acilezzük, vagy c_b) ^egy (IX) általános képletű vegyületet — ebben a képletben R₄, R₅₁ és R₆₁ a fenti jelentésű — 2—6 szénatomos alifás karbonsav-származékkal, előnyösen halogeniddel a 3-helyzetben acilezünk, majd a kapott (XII) vagy (ΧΠΙ) általános képletű vegyületről — ebben a kct képletben R₂₁, R₅₁, R_6l, R₃, R₄, R₅ és R₇ a fenti jelentésű — a jelenlevő védőcsoportokat szelektíven lehasítjuk, és a kapott (XIV) általános képletű vegyületről — ebben a képletben R₃, R₄ és R₆ a fenti jelentésű — a 2'-helyzetű acilcsoportot eltávolítjuk, vagy c_c7 egy (XXI) általános képletű vegyületet — ebben a képletben R₅₃ védőcsoportot, előnyösen szililcsoportot jelent és R₄ és R₆ a fenti jelentésű — 2—6 szénatomos alifás karbonsav-származékkal, előnyösen halogeniddel reagáltatunk, és a kapott (XXII) és (ΧΧΙΓ) általános képletű vegyületekről — ebben a képletben R₈, R₆ vagy R₃jelű csoportot jelent és R₃, R₄, R₅₃ és R_fil a fenti jelentésű - adott esetben szétválasztásuk után a jelenlevő védőcsoportokat szelektíven lehasítjuk, vagy

   -15181973

   d) az (Id) általános képletü vegyületek előállítására — ebben a képletben R, ₍ 2—3 szénatomos alkanoilcsoportot jelent, R₃ és R₄ a tárgyi körben megadott jelentésű egy (XVI) általános képletü vegyületet — ebben a képletben R₅₂ védőcsoportot, előnyösen p-nitro-benzoilcsoportot jelent, és R_p R₄és R₆₁ a fenti jelentésű — 2— 6 szénatomos alifás karbonsav-származékkal, előnyösen anhidriddel acilezünk, majd a kapott (XVII) és (XVIII) általános képletü vegyületekről — ezekben a képletekben R_u, R₃, R₄, R₅₂és R_g a fenti jelentésű — adott esetben szétválasztás után a jelenlevő védőcsoportokat szelektíven lehasítjuk; vagy ej az (le) általános képletü vegyületek előállítására — ebben a képletben R_2l 2—4 szénatomos alkanoilcsoportot jelent és R₃ és R₄ a tárgyi körben megadott jelentésű — egy (VI) általános képletü vegyületet — ebben a képletben R₄, R₇, R₂₁ és R_6I a b) eljárásnál megadott jelentésű — 2—6 szénatomos alifás karbonsav-származékkal, előnyösen anhidriddel acilezünk, majd a kapott (XIX) általános képletü vegyületről — R₃, R₄, R₇ és Ríj a fenti jelentésű — a 18-helyzetű védőcsoportot és a 2'-acilcsoportot szelektíven lehasítjuk, vagy

   f) az (If) általános képletü vegyületek előállítására — ebben a képletben R₃ és R₄ a tárgyi körben megadott — egy (IX) általános képletü vegyületet — R₄, R₇, R₂₁, R_S1 és R₆₁ a CjJ eljárásnál megadott jelentésű —
2. 2—6 szénatomos alifás karbonsavszármazékkal, előnyösen anhidriddel acilezünk, majd a kapott (XX) általános képletü vegyületről — R₃, R₄, R₇, R₂₁, R_5I és R₆₎ a fenti jelentésű — a 9-, valamint 3,18-helyzetű védőcsoportokat és a 2'-acilcsoportot szelektíven lehasítjuk, és kívánt esetben az a)—f) eljárások bármelyikével kapott (I) általános képletü vegyületet sójává átalakítjuk. (Elsőbbsége: 1978. V. 10.)

   2. Eljárás az (Γ) általános képletü új, 3-acilezett makrolid antibiotikum előállítására — ebben a képletben R, hidrogénatomot vagy R_4I csoportot képvisel és R_u 2— 3 szénatomos alkanoilcsoport, R₃ 2—5 szénatomos alkanoilcsoportot és R₄ 2—6 szénatomos alkanoilcsoportot jelent — azzal jellemezve, hogy egy (III) általános képletü vegyületet — ebben a képletben R₄ a tárgyi körben megadott, R₅ valamilyen szililcsoport, R_t a fenti jelentésű vagy szililcsoport, R₆ hidrogénatom vagy kevés szénatomos alkanoilcsoport — 2—5 szénatomos alifás karbonsav-halogeniddel acilezünk, majd a kapott (IV) és (IV’) általános képletü vegyület keverékét — ebben a két képletben R₃, R₄ és R₅ a fenti jelentésű, R_g

   2—5 szénatomos alkanoilcsoport, R_n 2—3 szénatomos alkanoilcsoport vagy valamilyen szililcsoport —

   a) a 9- és — adott esetben — 3-helyzetű szililcsoport és a 18- és 2'-helyzetű acilcsoport eltávolítására adott esetben bázist tartalmazó vizes, kevés szénatomos alkanolban melegítjük, vagy

   b) a 9- és — adott esetben — 3-helyzetű szililcsoport és a 18-helyzetű acilcsoport eltávolítására bázis jelenlétében vizes, kevés szénatomos alkanollal, majd a 2'helyzetű acilcsoport eltávolítására adott esetben vizet tartalmazó metanolban melegítve kezeljük;

   c) a 18-helyzetű acilcsoport eltávolítására ammóniát tartalmazó metanollal, a 9- és — adott esetben — 3-helyzetű szililcsoport és a 2'-helyzetű acilcsoport eltávolítására vizes, kevés szénatomos alkanolban melegítve kezeljük ;

   d) a 18-helyzetü acilcsoport eltávolítására ammóniát tartalmazó metanollal, a 2'-helyzetű acilcsoport eltávolítására metanollal melegítve, a 9- és — adott esetben — 3-helyzetű acilcsoport eltávolítására vizes savval kezeljük. (Elsőbbsége: 1979. IV. 12.)
3. 3. Eljárás hatóanyagként (I) általános képletü makrolid antibiotikumot vagy gyógyászatilag elfogadható sóját — R_p R₂, R' és R az 1. igénypont tárgyi körében megadott — tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti bármely eljárással előállított hatóanyagot a gyógyszerkészítésben szokásos hordozó-, hígító- és/vagy egyéb segédanyaggal kikészítjük. (Elsőbbsége: 1978. V. 10.)