HU181967B - Process for producing propylene-ethylene aulk copolymeres - Google Patents

Process for producing propylene-ethylene aulk copolymeres Download PDF

Info

Publication number
HU181967B
HU181967B HU79SU1028A HUSU001028A HU181967B HU 181967 B HU181967 B HU 181967B HU 79SU1028 A HU79SU1028 A HU 79SU1028A HU SU001028 A HUSU001028 A HU SU001028A HU 181967 B HU181967 B HU 181967B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
polymerization
ethylene
propylene
polymer
weight
Prior art date
Application number
HU79SU1028A
Other languages
English (en)
Inventor
Akinobu Shiga
Masahiro Kakugo
Koji Yamada
Hajime Sadatoshi
Kazuki Wakamatsu
Hiroshi Yoshioka
Original Assignee
Sumitomo Chemical Co
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Sumitomo Chemical Co filed Critical Sumitomo Chemical Co
Publication of HU181967B publication Critical patent/HU181967B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08FMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED BY REACTIONS ONLY INVOLVING CARBON-TO-CARBON UNSATURATED BONDS
    • C08F297/00Macromolecular compounds obtained by successively polymerising different monomer systems using a catalyst of the ionic or coordination type without deactivating the intermediate polymer
    • C08F297/06Macromolecular compounds obtained by successively polymerising different monomer systems using a catalyst of the ionic or coordination type without deactivating the intermediate polymer using a catalyst of the coordination type
    • C08F297/08Macromolecular compounds obtained by successively polymerising different monomer systems using a catalyst of the ionic or coordination type without deactivating the intermediate polymer using a catalyst of the coordination type polymerising mono-olefins
    • C08F297/083Macromolecular compounds obtained by successively polymerising different monomer systems using a catalyst of the ionic or coordination type without deactivating the intermediate polymer using a catalyst of the coordination type polymerising mono-olefins the monomers being ethylene or propylene
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08FMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED BY REACTIONS ONLY INVOLVING CARBON-TO-CARBON UNSATURATED BONDS
    • C08F297/00Macromolecular compounds obtained by successively polymerising different monomer systems using a catalyst of the ionic or coordination type without deactivating the intermediate polymer
    • C08F297/06Macromolecular compounds obtained by successively polymerising different monomer systems using a catalyst of the ionic or coordination type without deactivating the intermediate polymer using a catalyst of the coordination type
    • C08F297/08Macromolecular compounds obtained by successively polymerising different monomer systems using a catalyst of the ionic or coordination type without deactivating the intermediate polymer using a catalyst of the coordination type polymerising mono-olefins
    • C08F297/083Macromolecular compounds obtained by successively polymerising different monomer systems using a catalyst of the ionic or coordination type without deactivating the intermediate polymer using a catalyst of the coordination type polymerising mono-olefins the monomers being ethylene or propylene
    • C08F297/086Macromolecular compounds obtained by successively polymerising different monomer systems using a catalyst of the ionic or coordination type without deactivating the intermediate polymer using a catalyst of the coordination type polymerising mono-olefins the monomers being ethylene or propylene the block polymer contains at least three blocks

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Graft Or Block Polymers (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás javított tulajdonságú propilén—etilén tömbkopolimerek előállítására. A javított tulajdonságok alatt különösen az ütésállóságot, merevséget, áttetszőséget, ütési elszíneződést és felületi fényességet értjük.
Kristályos polioleíineket azóta állítanak elő, hogy Zieglerés Natta feltalálták a szereoreguláris katalizátort. Mint általános célra alkalmazható gyanta, különösen a kristályos polipropilén érdemel említést kiváló merevsége és hőállósága révén.
A kristályos polipropilén hátránya azonban, hogy alacsony hőmérsékleten törik, így nem alkalmazható olyan célra, ahol hideg ütésállóság a követelmény. Ennek a hátránynak leküzdésére sok kísérletet végeztek. Különösen jelentősek ipari szempontból azok az eredmények, melyeket a 14 834/1963,1836/1964és 15 535/1964 számú japán közzétételi iratok tartalmaznak. Ezek a közzétételi iratok propilén és más olefinek, különösen etilén kopolimerizációjával foglalkoznak.
Az így előállított tömbkopolimereknek is vannak hátrányai. Rosszabb például az így készített sajtolt vagy forgácsolt termékek merevsége és áttetszősége, mint a kristályos polipropiléné. Ezen kívül, ha a tömbkopolinter ütés vagy hajlítás révén deformálódik, a deformált területen elszíneződés lép fel (a továbbiakban „ütési elszíneződés”-nek nevezzük), és ennek következtében a termék kereskedelmi értéke nagy mértékben csökken, így tehát olyan tömbkopolimert kell előállítani, mely ütés hatására nem színezödik cl, azaz a lehető legkisebb elszíneződés jön létre.
Ezeknek a hátrányoknak a leküzdésére sok eljárást dolgoztak ki, melyben a tömbkopolimerizációt három lépésben hajtják végre. A 20 621/1969 számú japán közzétételi iratban leírt eljárással jobb áttetszőséggel rendel5 kező, a 24 593/1974 számú japán közzétételi iratban leírt eljárással ütés hatására kevésbé elszíneződő, a - 25 781/1973 számú japán közzétételi iratban (nem vizsgált) leírt eljárással pedig jobb ütésállósággal rendelkező polimer állítható elő.
Ezekkel az eljárásokkal nem állíthatók elő azonban megfelelő, minden szempontból jó tulajdonságú polimerek.
A fentieken túl a 8094/1977 számú japán közzétételi irat (nem vizsgált) olyan eljárást ír le jobb ütésállósággal ' 5 és merevséggel rendelkező polimerek előállítására, mely folyamatos háromlépéses eljárás és a második lépésben nem használnak molekulasúlyszabályozó szert.
A tömbkopolimerizációnál — különösen a kétlépéses eljárásban — mind a keverékek, mind a folyamatos el20 járások jól ismertek. A folyamatos kétlépéses eljárásban — ahol két vagy több reaktor van sorba kapcsolva — a katalizátorrészecskék minden reaktorban meghatározott tartózkodási idő eloszlásúak. Az előállított polimerrészecskéknek a polimerizációs mennyiségben való 25 eloszlása a katalizátorrészecskéknek megfelelő. Ennek eredményeképpen, még ha a polimerrészecskéket olvadt állapotban extruderrel vagy fröccsgéppel keverjük is, az olvadt keverékben — ha nem keverjük homogénné — ncm-diszpergált polimerrészecskék (halszcmck) lesznek >0 jelen. így tehát egyenletes fizikai és optikai tulajdonsá gokkal rendelkező tömbkopolimer nem állítható elő, a sajtolt termék megjelenése kívánni valót hagy maga után és az ütőszilárdsága — mely a tömbkopolimer lényeges tulajdonsága — csökken.
A keverék-eljárással előállított tömbkopolimereknek már nincsenek a fenti hiányosságaik, nem javult azonban még eléggé az áttetszőségük és nem megfelelő az ütési elszíneződésük sem.
Vizsgálataink alapján megállapítottuk továbbá, hogy a folyamatos háromlépéses eljárással előállított sajtolt termékeken sok halszem van, aminek következtében a sajtolt termék megjelenése éppen úgy nem lesz kifogástalan, mint a kétlépéses polimerizációs folyamatban előállított termékeké, ezen kívül viszonylag alacsony a termékek ütőszilárdsága, kicsi a felületi fényessége. Még mindig nem megfelelő az ütési elszíneződés, valamint az áttetszőség.
Háromlépéses etilén-propilén tömbpolimerizációs eljárást ismertet a 2 508 146 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat és a 7 835 789 számú japán közrebocsátási irat. Az ezekben ismertetett eljárások szerint előállított termékekre vonatkozó adatokat tartalmazza leírásunk 6. összehasonlító példája.
A találmány tárgya új eljárás kialakítása speciális szerkezetű propilén-etilén tömbkopolimerek előállítására, melyben a polimerizációt részletekben, háromlépéses eljárásban, sztereoreguláris katalizátor alkalmazásával hajtjuk végre.
A találmány tárgya továbbá olyan propilén-etilén tömbkopolimerek előállítása, melyek egyformán jó ütőszilárdsággal, merevséggel, áttetszőséggel és ütési elszíneződéssel rendelkeznek.
A találmány tárgya ezen kívül olyan propilén-etilén tömbkopolimerek előállítása, melyekből előállított sajtolt termékben kevés halszem van és jó a felületi fényessége.
A leíráshoz csatolt rajz a 4. összehasonlító példában említett három tömbből álló kopolimer folyamatos előállítására szolgáló berendezést ábrázolja.
Jelen találmány olyan eljárást ír le propilén-etilén tömbpolimerek előállítására propilénnek és etilénnek sztereoreguláris katalizátor alkalmazásával végzett háromlépéses polimerizációjával, melyre az jellemző, hogy a polimerizáció első lépésében egyedül propilént vagy propilén/etilén keveréket alkalmazunk, amikoris az etilén/propilén mólarány (a továbbiakban etilén/propilén reakcióarányának nevezzük) legfeljebb 6/94, előnyösen legfeljebb 4,5/95,5, majd az összes monomer mennyiség 60—95 súly%-át, előnyösen 65—93 súly%-át polimerizáljuk, a polimerizáció második lépésében propilén/etilén keveréket alkalmazunk, amikoris az etilén/propilén mólarány 41/59—69/31, majd az összes monomer menynyiség 1—20 súly%-át, előnyösen 2—15 súly%-át polimerizáljuk, a polimerizáció harmadik lépésében egyedül etilént vagy etilén/propilén keveréket alkalmazunk, amikoris az etilén/propilén mólarány legalább 90/10, majd az összes monomer mennyiség 4—35 súly%-át, előnyösen 6—30 súly%-át polimerizáljuk, amikoris előnyösen a monomer mennyiség a második lépésben kevesebb, mint a harmadik lépésben és a polimerizációt az első és a harmadik lépésben hidrogén jelenlétében, a második lépésben hidrogén jelenlétében vagy anélkül végezzük cs minden lépésben a monomereket részletekben adagoljuk.
A találmány szerinti eljárást az alábbiakban részletezzük.
A találmány szerinti propilén-etilén tömbkopolimerizációt alapvetően úgy hajtjuk végre, mint a szokásos izotaktikus polipropilén polimerizációját, melyben sztereoreguláris katalizátort alkalmazunk, azzal az eltéréssel, hogy a tömbpolimerizációt sok lépésre osztjuk és figyelemmel kísérjük az etilén/propilén reakcióarányt, valamint a polimerizációs mennyiséget a második és a harmadik lépésben.
A találmány szerinti eljárásban sztereoreguláris katalizátorként jól ismert, főként titán-trikloridból, szerves alumínium-vegyületekből és adott esetben elektron-donorokból álló katalizátorok alkalmazhatók.
A titán-triklorid különböző módon állítható elő, például a titán-tetrakloridnak fémmel vagy szerves fémvegyülettel történő redukciójával, a redukált termék aktiválásával, előállítható az 1 391 067 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint vagy a 831 630 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentés szerint.
A szerves alumínium-vegyület lehet például dimetil-aluminium-klorid, dietil-alumínium-bromid és trietil-alumínium. Különösen előnyös a dietil-alumínium-klorid.
A katalizátor harmadik komponenseként szereplő elektron-donorok lehetnek például éterek, észterek, kén, halogének, benzol, azulén-származékok, szerves vagy szervetlen nitrogéntartalmú vegyületek és szerves vagy szervetlen foszfortartalmú vegyületek.
A találmány szerinti eljárást végrehajthatjuk vagy valamilyen inért szénhidrogénben vagy valamelyik folyékony monomerben, természetesen inért szénhidrogén távollétében. Kivitelezhető a találmány szerinti eljárás gázfázisú monomerben is. A polimerizáció hőmérséklete nincsen külön korlátozva, általában 20—90 °C, előnyösen 40—80 °C közötti hőmérséklet.
A polimerizáció első lépésében egyedül propilént vagy propilén/etilén keveréket polimerizálunk, amikoris az etilén/propilén reakcióarány legfeljebb 6/94, előnyösen legfeljebb 4,5/95,5. Amennyiben csak propilént polimerizálunk és a polimerizációt a továbbiakban a találmány szerint hajtjuk végre, úgy egyenletesen jó tulajdonságú polimert kapunk. Ha jobb tulajdonságot akarunk elérni az áttetszőségben, az ütési elszíneződésben és az ütőszilárdságban, kis engedményt kell tennünk a merevségben és ebben az esetben kis mennyiségű etilént kell adagolnunk pótlólag a kopolimerizációs elegybe. A kopolimerizáció során polimerizálhatjuk a propilént és kis mennyiségű etilént egyidejűleg, kevert állapotban, vagy először a propilént polimerizáljuk egyedül, majd ezt követően kopolimerizáljuk a propilént és a kis mennyiségű etilént. Mindkét esetben azonos eredményt kapunk. Ha az etilén/propilén reakcióarány meghaladja a találmány által meghatározott értéket, úgy a merevség nagy mértékben csökken.
A polimerizáció második lépésében a kopolimerizációt propilén/etilén keverékkel végezzük, amikoris az etilén/propilén reakcióarány 41/59—69/31. Nem megfelelő a 41/59 alatti és 69/31 feletti reakcióarány, mivel ilyenkor az ütőszilárdság nagy mértékben lecsökken.
A polimerizáció harmadik lépésében egyedül etilént vagy etilén/propilén keveréket alkalmazunk, amikoris az etilén/propilén reakcióarány legalább 90/10. 90/10 alatti rcakcióarány nem megfelelő, mivel ilyenkor az ütés hatására nagyobb mértékű elszíneződés lép fel.
-2181967
Előnyös, ha a polimerizációs mennyiség a második lépésben kevesebb, mint a harmadik lépésben. Ha a második polimerizációs lépésben kevesebb a polimerizációs mennyiség, mint a harmadik lépésben, úgy lényeges javulást érhetünk el az ütési elszíneződésben, merevségben és áttetszőségben.
A polimerizációt az első és harmadik lépésben hidrogén jelenlétében hajtjuk végre. Ha a polimerizációt hidrogén molekulasúlyszabályozó szer nélkül hajtjuk végre, úgy a polimer feldolgozhatósága gyakran rossz lesz. Ebben az esetben nehezen dolgozható fel a polimer a szokásos sajtolással.
A második polimerizációs lépést végrehajthatjuk hidrogén jelenlétében vagy anélkül. Hajói feldolgozható és jó felületi fényességű sajtolt terméket adó polimert akarunk előállítani, akkor a második lépésben használunk hidrogént. Ha azonban nagyobb ütőszilárdságú polimert kívánunk előállítani, akkor nem használjuk a molekulasúlyszabályozó szert.
Mind a három lépést részletekben hajtjuk végre. A találmány szerinti részletekben végrehajtott polimerizációs eljárás rendkívül kevés halszemet eredményez a termékben, a szokásos folyamatos polimerizációval előállított termékekhez képest. így a találmány szerinti elárással előállított sajtolt termékek külső megjelenése jó, kiváló az ütőszilárdságuk és ütési elszíneződésük.
A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal és összehasonlító példákkal illusztráljuk, anélkül azonban, hogy bármilyen szempontból azokra korlátoznánk eljárásunkat.
A példák eredményeit az 1—13. táblázatok mutatják be. A táblázatokban szereplő fizikai tulajdonságokat az alábbi vizsgálati módszerekkel határozzuk meg. Melt index: ASTM D 1238—57T
Törékenységi hőmérséklet: ASTM D 746
Merevség: ASTM D 747—58T Zavarosság: ASTM D 1003
Próbatest: sajtolt lemez (1 mm vastag) Ütőszilárdság: ASTM D 256
Vizsgálati hőmérséklet: 20 °C, —20 °C
Ütési elszíneződés: Fröccsöntött lemezt (1 mm vastagságú) 20 °C hőmérsékleten Du Pont ütést vizsgáló berendezésbe helyezzük; félgömb alakú (6,3 mm-es sugár) éket érintkeztetünk a lemezzel; az ék tetejére 20 és 50 cm magasról súllyal (1 kg) ütést mérünk; mérjük az elszíneződött felületet.
Felületi fényesség: ASTM D 523
Próbatest: fröccsöntött lemez (1 mm vastag)
Belső viszkozitás (η-val jelöljük): 135 °C hőmérsékleten tetralinban mérjük.
A fentiek szerinti vizsgálatokat a következők szerint elkészített próbatesteken végezzük: A példák szerint előállított polimerrészecskéket összekeverjük ismert adalékanyagokkal — mint például antioxidánsok —, extruderen pelletizáljuk, majd fröccsgépen sajtoljuk.
1. példa
TíCl3 AA-t (Toho Titanium Co., Ltd. terméke; 32 g), dietil-alumínium-kloridot (144 g) és heptánt (100 1) beviszünk 250 l-es keverővei felszerelt autoklávba. A polimerizáció első lépését propilén alkalmazásával hajtjuk végre hidrogén jelenlétében, a polimerizáció hőmérsékletét 70 °C-on, a polimerizációs nyomást 9 kh/cm2G értéken tartjuk. A propilén adagolását akkor szüntetjük meg, amikor a polimerizációs mennyiség a 30,4 kg-ot eléri, majd a reagálatlan monomert azonnal eltávolítjuk. Az autoklávban levő polimerből mintát veszünk és mér5 jük az η-értéket.
A polimerizáció második lépésében etilént és propilént alkalmazunk hidrogén jelenlétében, a polimerizáció hőmérsékletét 60 °C-on a polimerizációs nyomást 2,5 kg/cm2G értéken tartjuk. Az etilén és propilén adagolá10 sát akkor állítjuk le, amikor a polimerizációs mennyiség eléri a 3,4 kg-ot, majd a reagálatlan monomereket azonnal eltávolítjuk. Ennek a polimerizációs szakasznak a során a’ autoklávban levő gázfázisban az etilén koncentrációja 15—18 mol%, általában 17 mol%. A poli15 merből kis mennyiségű mintát veszünk és mérjük az ηértéket.
A polimerizáció harmadik lépésében etilént és propilént alkalmazunk hidrogén jelenlétében, a polimerizáció hőmérsékletét 60 °C-on, a polimerizációs nyomást 2,7 20 kg/cm2G értéken tartjuk. Az etilén és propilén adagolását akkor fejezzük be, amikor a polimerizációs mennyiség a 8,5 kg értéket eléri, majd a reagálatlan monomereket eltávolítjuk. Ennek a polimerizációs szakasznak a során az autoklávban levő gázfázisban az etilén kon25 centrációja 71—77 mol%, általában 74 mol% volt.
Az így kapott polimer-iszaphoz n-butanolt adunk és így elbontjuk a katalizátort. Az iszapot szűrjük és szárítjuk, így fehér, porszerű polimert kapunk.
A második és harmadik lépésben fennálló etilén/pro30 pilén reakcióarányt az anyagmérleg alapján számítottuk ki. A számított értékeket és a polimerizáció eredményeit az 1. táblázat tartalmazza. A kapott polimer fizikai és optikai tulajdonságait a 2. táblázat tartalmazza.
Az etilén/propilén reakcióarányokat ismert módon 35 infravörös spektroszkópiával is meghatároztuk. Az így kapott értékek csaknem azonosak voltak az anyagmérleg alapján kapott értékekkel (ez az érték majdnem ugyanaz a következő példákban és összehasonlító példákban is).
A következő 1. összehasonlító példa eredményeit az 1. példa eredményeivel összehasonlítva látható, hogy az
1. példa szerint előállított propilén/etilén tömbkopolimer fizikai és optikai tulajdonságai sokkal kiegyensúlyozottabbak, mint az ismert kétlépéses tömbkopolimerizációs 45 eljárással előállított polimereké.
1. összehasonlító példa
Az 1. példában leírtakkal teljesen analóg módon 50 250 l-es keverővei felszerelt autoklávba beviszünk TiCl3 AA-t (Toho Titanium Co., Ltd. terméke; 32 g), dietil-alumínium-kloridot (144 g) és heptánt (1001), majd végrehajtjuk a polimerizáció első lépését. A propilén adagolását akkor állítjuk le, amikor a polimerizációs mennyi55 ség eléri a 30,1 kg-ot, majd a reagálatlan monomert azonnal eltávolítjuk. A polimerből kis mennyiségű mintát veszünk és mérjük az η-értéket.
A polimerizáció második lépésében etilént és propilént alkalmazunk hidrogén jelenlétében, a polimerizáció 60 hőmérsékletét 60 °C-on, a polimerizációs nyomást 4 kg/cm2G értéken tartjuk. Amikor a polimerizációs mennyiség eléri a 8,7 kg értéket, a reagálatlan monomereket eltávolítjuk. Ennek a polimerizációs szakasznak a során az autoklávban levő gázfázisban az etilén kon65 centrációja 41—46 mol%, általában 44 mol%.
-3181967
A kapott polimer-iszapot az 1. példában leírtakkal analóg módon kezeljük, és fehér porszerű polimert kapunk.
A polimcrizáció eredményeit az 1. táblázat, a kapott polimer fizikai és optikai tulajdonságait a 2. táblázat tartalmazza. Az 1. és 2. táblázatból az alábbi következ tetések vonhatók le: Az ismert polimerizációs eljárással összehasonlítva a találmány szerinti eljárással előállított polimer jobb tulajdonságú a zavarosság, ütési elszíneződés szempontjából és észrevehetően kiegycnsúlyozot5 tabbak fizikai és optikai tulajdonságai.
1. táblázat
Első lépés Második lépés Harmadik lépés
Polimerizációs mennyiség (x) Polimerizációs mennyiség (x) Etilén/propilén reakcióarány Polimerizációs mennyiség (x) Etilén/propilén reakcióarány
súly% dl/g súly® ó dl/g mólarány súly% dl/g mólarány
1. példa 71,9 1,70 8,0 2,26 45/55 20,1 3,74 94/6
1. összehasonlító példa 77,6 1,65 22,4 3,71 77/23
2. táblázat
Mell index Törékenységi hőmérséklet Merevség Zavarosság Ütőszilárdság Ütési elszíneződés
20 °C - 20 °C 20 cm 50 cm
g/10 min °c kg/cm2 % kg.cm/cm2 cm!
1. példa 1,8 -36 9700 78 17 5,3 1,7 3,1
1. összehasonlító példa 1,9 -38 9500 96 13 4,9 2,4 4,8
2. példa (1) A katalizátor szintézise
1. katalizátor készítése szamaradó anyagot a hexán eltávolítása után szárítjuk és így kapjuk az (I) szilárd titán-triklorid katalizátort.
(2) Propilén-etilén tömbkopolimerizáció
2001-es keverővei ellátott reaktorba beviszünk hexánt (45,4 1) és titán-tetrakloridot (11,8 1). Ezután keverés közben három óra alatt cseppenként hozzáadjuk hexán (43,11) és dietil-alumínium-klorid (9,41) oldatát. A reakcióelegy hőmérsékletét ezután 15 percig —10 és 0 °C között tartjuk.
Az adagolás befejezése után a hőmérsékletet 65 °C-ra emeljük és ezen a hőmérsékleten tartjuk a reakcióelegyet 2 órán keresztül, majd további 2 órán keresztül keverjük. A redukció termékét elválasztjuk a folyadéktól és hatszor heptánnal (50 1) mossuk.
2. katalizátor készítése
Az 1. példa szerint elkészített redukált terméket hexánban szuszpendáljuk (92 1), majd hozzáadunk di-i-amilétert (19,61).
A reakcióelegyet 35 °C hőmérsékleten 1 órán keresztül keverjük és a kapott (éterrel kezelt) szilárd anyagot elválasztjuk a folyadéktól és hatszor hexánnal (50 1) mossuk.
3. katalizátor készítése térfogati titán-tetrakloridot tartalmazó hexános oldatot (601) hozzáadunk az éterrel kezelt szilárd anyaghoz és a kapott szuszpenziót 70 °C hőmérsékleten 2 órán keresztül keverjük. A kapott szilárd anyagot elválasztjuk a folyadéktól és tízszer hexánnal (50 1) mossuk. A viszA 2. példa szerint előállított (I) szilárd titán-triklorid katalizátort (3,6 g), dietil-alumínium-kloridot (128 g) és heptánt (100 1) beviszünk 250 1-es keverővei felszerelt autoklávba.
A polimerizáció első lépésében propilént alkalmazunk hidrogén jelenlétében, a polimerizáció hőmérsékletét 73 °C-on, a polimerizációs nyomást 7 kg/cm2G értéken tartjuk. A propilén adagolását akkor állítjuk le, amikor a polimerizácós mennyiség eléri a 28,4 kg-ot, majd eltávolítjuk a reagálatlan monomert.
A polimerizáció második lépésében etilént és propilént alkalmazunk, a polimerizáció hőmérsékletét 60 ‘’Con, a polimerizációs nyomást 2 kg/cm2G értéken tartjuk. Az etilén és propilén adagolását akkor állítjuk le, amikor a polimerizációs mennyiség eléri az 1,5 kg értéket, majd eltávolítjuk a reagálatlan monomereket.
A polimerizáció harmadik lépésében etilént és propilént alkalmazunk hidrogén jelenlétében, a polimerizáció hőmérsékletét 60 °C-on, a polimerizációs nyomást 2 kg/cm2G értéken tartjuk. Az etilén és propilén adagolását akkor állítjuk le, amikor a polimerizációs mennyiség eléri a 7,9 kg értéket, majd eltávolítjuk a reagálatlan monomert.
A polimerizáció során az etilénnek az átlagos koncentrációja a gázfázisban a második, illetve harmadik lépésben 26, illetve 73 mol%.
Minden polimerizáció befejezése után a kapott polimerből kis mennyiségű mintát veszünk és mérjük az η-értéket.
-4181967
A kapott polimer-iszapot az 1. példában leírtakkal analóg módon alkohollal kezeljük és így kapjuk a fehér, porszerű polimert. A polimerizáció eredményeit és a polimer fizikai és optikai tulajdonságait a 3., illetve 4. táblázat mutatja.
A következő, 2. összehasonlító példa és jelen példa eredményeinek összehasonlításából kiderül, hogy az ismert háromlépéses polimerizációs eljárás alkalmazásával előállított polimer tulajdonságai több szempontból rosszak a találmány szerinti eljárással kapott polimer tulajdonságaihoz képest.
2. összehasonlító példa
A 2. példában leírtakkal analóg módon az (I) szilárd katalizátort, dietil-alumínium-kloridot és heptánt tartalmazó katalizátort bevisszük 250 1-es keverővei felszerelt autoklábva és az első polimerizációs lépésben propilént alkalmazunk hidrogén jelenlétében. Amikor a polimerizációs mennyiség eléri a 20,6 kg értéket, a reagálatlan monomert eltávolítjuk.
A polimerizáció második lépésében etilént és propilént alkalmazunk hidrogén jelenlétében, a polimerizáció hőmérsékletét 50 °C-on, a polimerizációs nyomást 3,0 kg/cm2G értéken tartjuk. Amikor a polimerizációs mennyiség eléri a 2,8 kg értéket a reagálatlan monomereket eltávolítjuk.
Ennek a polimerizációs lépésnek a során az autokláv5 bán levő gázfázisban az etilén koncentrációja 54 mol%.
A polimerizáció harmadik lépésében etilént és propilént alkalmazunk hidrogén jelenlétében, a polimerizáció hőmérsékletét 50 °C-on, a polimerizációs nyomást 5,5 kg/cm2G értéken tartjuk. Ha polimerizációs mennyiség 10 eléri a 4,8 kg értéket, a reagálatlan monomereket eltávolítjuk. Ennek a lépésnek a során az autoklávban levő gázfázisban az etilén koncentrációja 81 mol%.
Minden lépésben a polimerizáció befejeztével mintát veszünk a kapott polimerből és mérjük az 77-értéket.
A kapott polimer-iszapot a 2. példában leírtakkal analóg módon kezeljük, szárítjuk és így kapjuk a fehér poralakú polimert. A polimerizáció eredményeit és a kapott polimer fizikai és optikai tulajdonságait a 3. és 4. 20 táblázat tartalmazza. A 4. táblázat alapján látható, hogy a találmány szerinti eljárás jobb eredményt szolgáltat zavarosság, ütőszilárdság, törékenységi hőmérséklet és elszíneződés szempontjából, mint a 2. összehasonlítópélda szerinti ismert háromlépéses eljárás.
3. táblázat
Első lépés Második lépés Harmadik lépés
Polimerizációs mennyiség (η) Polimerizációs mennyiség Etilén/propilén reakcióarány Polimerizációs mennyiség (η) Etilén/propilén reakcióarány
súly/ζ dl/g súly% dl/g mólarány súly% dl/g mólarány
2. példa 75,1 1,54 40 1,95 59/41 20,9 3,98 94/6
2. összehasonlító példa 73,1 1,58 9,9 3,03 83/17 17,0 4,71 95/5
4. táblázat
Melt Törékenység! Merevség Zavarosság Ütőszilárdság Ütési elszíneződés
index hőmérséklet 20 °c -20 qC 20 cm 50 cm
g/10 min °C kg/cma % kg. cm/cm8 cm3 * * *
2. példa 2,0 -41 10 100 76 12 4,9 1,6 3,0
2. összehasonlító példa 0,8 -9 12 200 87 6,3 3,2 1,5 2,8
3. példa (1) A katalizátor készítése
1. katalizátor készítése
500 cm3-es reaktorból a levegőt eltávolítjuk és argonnal töltjük meg, majd beleviszünk heptánt (80 cm3) és titán-tetrakloridot (20 cm3). Ezután cseppenként 3 óra alatt keverés közben hozzáadjuk heptán (100 cm3) és etil-alumínium-szeszkviklorid (41,2 cm3) oldalát, miközben a reakcióelegy hőmérsékletét 10 °C-on tartjuk.
Az adagolás befejezése után a hőmérsékletet 95 °C-ra emeljük és ezen a hőmérsékleten tartjuk a reakcióelegyet 35 percen keresztül, majd ezt követően két órán keresztül keverjük. Állás után a redukció termékét elválasztjuk a folyadéktól és négyszer heptánnal (100 cm3) mos50 suk.
2. katalizátor készítés
A 3. példa szerinti 1. katalizátor készítésénél kapott redukált terméket toluolban (250 cm3) szuszpendáljuk, majd hozzáadunk jódot és di-n-butil-étert olyan mennyiségben, hogy reakcióarányuk a redukciós termékben található titán-trikloridhoz 0,1, illetve 1,0 legyen. A reakciót ezután 95 °C hőmérsékleten 1 órán keresztül folyót) tatjuk.
A reakció befejezése után a felülúszó folyadékot eltávolítjuk és a visszamaradó anyagot háromszor toluollal (30 cm3), majd kétszer heptánnal (30 cm3) mossuk. A visszamaradó anyagot szárítjuk és így kapjuk a (II) 65 szilárd titán-triklorid katalizátort.
-5181967 (2) Propilén-etilén tömbkopolimerizáció
Légmentesített, keverővei felszerelt 2001-es autoklávba 300 Hgmm nyomáson (túlnyomás) beviszünk propilént, majd az autoklávban levő nyomást — 500 Hgmm-re (túlnyomás) csökkentjük. Ezt a műveletet háromszor megismételjük.
Ezután (II) szilárd titán-triklorid katalizátort (2,6 g) és dietil-alumínium-kloridot (51 g) viszünk be az autoklávba.
A polimerizáció első lépésében folyékony propilént (51 kg) alkalmazunk hidrogén jelenlétében és a polimerizáció hőmérsékletét 70 °C-on tartjuk. Amikor a polimerizációs mennyiség eléri a 26,7 kg értéket, a reagálatlan monomert eltávolítjuk.
A polimerizáció második lépésében gázfázisban alkalmazunk etilént és propilént hidrogén jelenlétében, a polimerizáció hőmérsékletét 70 °C-on, a polimerizációs nyomást 10 kg/cm2G értéken tartjuk. Amikor a polimerizációs mennyiség eléri a 2,6 kg értéket, a reagálatlan monomereket eltávolítjuk. Ennek a polimerizációs szakasznak a végén az autoklávban levő gázfázisban az etilén átlagos koncentrációja 20 mol%.
A polimerizáció harmadik lépésében gázfázisban alkalmazunk etilént és propilént hidrogén jelenlétében, a polimerizáció hőmérsékletét 60 °C-on, a polimerizációs nyomást 4,5 kg/cm2G értéken tartjuk. Amikor a polimerizációs mennyiség eléri a 7,3 kg értéket, a reagálatlan monomereket eltávolítjuk. Ennek a polimerizációs lépésnek a során az autoklávban levő gázfázisban az etilén koncentrációja átlagosan 81 mol%. Minden polimerizációs lépés után kis mennyiségű mintát veszünk a polimerből és mérjük az η-értéket.
A kapott polimert bevisszük ezután 200 1-es keverővei felszerelt autoklávba, majd hozzáadunk propilén-oxidot (180 g) és a reakcióelegyet 60 °C hőmérsékleten 30 percig keverjük és így a visszamaradó katalizátor nem okoz kárt a polimerben. A polimert azután szárítjuk és ig} fehér, porszerű polimert kapunk.
A polimerizáció eredményeit az 5. táblázat, a polimer fizikai és optikai tulajdonságait a 6. táblázat tartalmazza.
A következő 3. összehasonlító példa és jelen példa megmutatja, hogy a nem a találmány szerinti eljárás alkalmazásával kapott polimer mind fizikai, mind optikai tulajdonságaiban rosszabb, mint a találmány szerinti eljárással előállított polimer.
3. összehasonlító példa
A polimerizációt a 3. példában leírtakkal analóg módon indítjuk el és hajtjuk végre, azzal az eltéréssel, hogy az alábbi polimerizációs feltételeket alkalmazzuk. Első lépés (folyadékfázisú polimerizáció) polimerizáció hőmérséklete 70 °C polimerizációs mennyiség 26,3 kg
Második lépés (gázfázisú polimerizáció) polimerizáció hőmérséklete 70 °C polimerizációs nyomás 10 kg/cm2G polimerizációs mennyiség 3,1 kg a gázfázis átlagos etilén koncentrációja 9 mol/„ Harmadik lépés (gázfázisú polimerizáció) polimerizáció hőmérséklete 60 °C polimerizációs nyomás 4,5 kg/cm2G polimerizációs mennyiség 4,8 kg a gázfázis átlagos etilén koncentrációja 77 mol% A polimerizáció minden lépését hidrogén alkalmazása nélkül hajtjuk végre. A kapott polimert a 3. példában leírtakkal analóg módon kezeljük és szárítjuk és így kapjuk a fehér, porszerű polimert.
A polimerizáció eredményeit és a polimer fizikai és optikai tulajdonságait az 5. és 6. táblázat mutatja. A 3. példa és a 3. összehasonlító példa összevetésével látható, hogy a találmány szerinti eljárással kapott polimer jobb tulajdonságokkal rendelkezik zavarosság, ütőszilárdság, törékenységi hőmérséklet tekintetében és szemmel láthatóan egyenletesen jó fizikai és optikai tulajdonságokkal bír.
5. táblázat
Első lépés Második lépés Harmadik lépés
Polimerizációs mennyiség (η) Polimerizációs mennyiség (η) Etilén/propilén reakcióarány Polimerizációs mennyiség (η) Etilén/propilén reakcióarány
súly% dl/g súly% di/g mólarány súly% dl/s mólarány
3. példa 73,0 1,57 7,1 1,92 46/54 19,9 3,54 93/7
3. összehasonlító példa 76,9 1,76 9,1 1,98 25/75 14,0 3,13 91/9
6. táblázat
Mell index Törékenység! hőmérséklet Merevség Zavarosság Ütőszilárdság Ütési elszíneződés
20 °C -20 °C 20 cm 50 cm
g/10 min °C kg/cm8 % kg. crn/cm2 cm2
3. példa 2,5 -38 9300 79 16 5,1 1,7 3,2
3. összehasonlító példa 2,9 -25 9700 93 9,6 3,4 1,8 3,3
-6181967
4. példa
A háromlépéses polimerizációt az 1. példában leírtakkal analóg módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy TiCl3 AA-t (Toho Titanium Co., Ltd.; Grade; TAC) (25 g), dietil-alumínium-kloridot (144 g) és heptánt (100 1) viszünk be 250 1-es autoklávba és a polimerizációs feltételek az alábbiak.
Első lépés polimerizáció hőmérséklete polimerizációs nyomás polimerizációs mennyiség Második lépés polimerizáció hőmérséklete polimerizációs nyomás polimerizációs mennyiség °C kg/cm2G
29,7 kg mol% °C kg/cm2G
6,8 kg mol/'o °C
1,6 kg/cm2G
2,8 kg a gázfázis átlagos etilén koncentrációja 19
Harmadik lépés polimerizáció hőmérséklete polimerizációs nyomás polimerizációs mennyiség a gázfázis átlagos etilén koncentrációja 81
A polimerizációt az első és harmadik lépésben hidrogén jelenlétében, a második lépésben hidrogén nélkül végezzük. A polimerizáció befejeztével a monomerek adagolását leállítjuk, majd a reagálatlan monomereket eltávolítjuk. A kapott polimer-iszapot az 1. példában leírtakkal analóg módon kezeljük és így kapjuk a fehér, poralakú polimert.
A polimerizáció eredményeit és a polimer fizikai és optikai tulajdonságait a 8. és 9. táblázat tartalmazza.
A következő, 3. és 4. összehasonlító példa és a találmány szerinti példa összehasonlításával kiderül, hogy a találmány szerinti eljárással előállított terméken lényegesen kevesebb halszem van, mint a folyamatos tömbkopolimerizációval előállított terméken, valamint fizikai és optikai tulajdonságai is jobbak, mint a folyamatos eljárással előállított polimeré.
4. összehasonlító példa
A leírásban utaltunk a csatolt ábrára. A,, A2, A3, A4 és A5 2501-es, keverővei felszerelt, egymással sorba kapcsolt autoklávok. Ab A3 és As az első, második és harmadik polimerizációs lépés reaktorai A2 és A4 a reagálatlan monomerek eltávolítására szolgáló tartályok. A szivattyúk (P)t P2, P3, P4 és P5) két egymást követő tartály között vannak elhelyezve az iszap továbbítására. A monomer és hidrogén betáplálását azF,, F2és F4 vezetékeken, a katalizátort és heptánt pedig az F2 vezetéken tápláljuk be. A reagálatlan monomert és hidrogént a 5 Pu( és Pu2 vezetéken vezetjük el.
Heptán tartalmú titán-triklorid AA-t (Toho Titanium Co., Ltd., Grade TAC) (0,25 g/1) és dietil-alumínium-kloridot (1,44 g/1) alkalmazunk 25,2 l/ó sebességgel. A propilént és hidrogént az F, vezetéken vezetjük a poli10 merizációs reakcióba.
A kapott polimer-iszapot átvisszük az A2 reaktorba, a reagálatlan monomernek és hidrogénnek a Put vezetéken való eltávolítása után az iszapot átvisszük az A3 reaktorba és az F3 vezetéken propilént és etilént vezetünk 15 be a polimerizációs folyamatba. Ezt követően az A3 tartályban kapott iszapot átvisszük az A4 reaktorba, a reagálatlan monomer és a hidrogén eltávolítása után az iszapot átvisszük az A, reaktorba és etilént, propilént és hidrogént vezetünk be az F2 vezetéken és kopoli20 menzaijuk a monomereket. A kapott polimer-iszapot a P5 szivattyúval szívatjuk le. A fenti műveleteket mind folyamatosan végezzük.
A különböző lépések polimerizációs feltételeit a 7. táblázat mutatja. Mérjük minden polimerizációs reak25 torból (Ap A3 és Aj vett mintán az ^-értéket és az anyagmérleg alapján minden lépésben számítjuk az et ilén/propilén reakcióarányt és a polimerizációs mennyiséget. Az eredményeket a 8. táblázat mutatja.
Miután butanol adagolásával elbontjuk a katalizá30 tort, az iszapot szűrjük, szárítjuk és így kapjuk a fehér, porszerű polimert. A kapott polimer fizikai tulajdonságait a 9. táblázat mutatja.
A 7. és 8. táblázat alapján nyilvánvaló, hogy a 3. öszszehasonlító példa szerinti polimer minden lépésben na35 gyón hasonlít a 3. példa megfelelő lépése szerinti polimerhez η-értékében, az etilén/propilén reakcióarányban és a polimerizációs mennyiségben.
A 3. példa szerinti lemez készítésével analóg módon 1 mm vastag lemezt készítünk fröccsöntéssel, a lemezen 40 azonban nagyszámú halszem van. Amennyiben a lemez átlátszó, úgy a lemez belsejében figyelhető meg nagy mennyiségű halszem, ami nagy mértékben rontja a lemez külső megjelenését. A lemeznek rosszabb az ütőszilárdsága és felületi fényessége, mint a 3. példa sze45 rinti lemeznek. A fentieken túl problémát jelent a lemez nagy ütési elszíneződése, mivel az ütési elszíneződést vizsgálatban a halszemek körüli részek elszíneződtek.
7. táblázat
A-i ^2 Aj a4 a5
Propilén betáplálást sebessége, kg/ó 10,55 1,12 0,10
Etilén betáplálás! sebessége, kg/ó 0 0,26 1,55
Nyomás, atm. 10 0,5 3 0,5 3
Hőmérséklet, °C 70 70 60 60 60
A gázfázis átlagos hidrogénkoncentrációja, mól% 3,5 0,1-nél 4,2
Átlagos tartózkodási idő, ó 3,7 0,7 kevesebb 1,0 0,5 1,8
Polimerizációs mennyiség, kg 6,1 0,6 1,5
-7181967
8. táblázat
Első lépés Második lépés Harmadik lépés
Polimerizációs mennyiség (η) Polimerizációs mennyiség W Etilén/propilén reakcióarány Polimerizációs mennyiség (η) Etilén/propilén rcakci óarány
súly% dl/g súlv% dl/g mólarány súly;, dl/g mólarány
4. példa 75,6 1,65 7,1 2,21 48/52 17,3 4,22 96/4
4. összehasonlító példa 74,4 1,66 7,3 2,19 49/51 18,3 4,12 95,5
9. táblázat
Mell index Törékenység! hőmérséklet Merevség Zavarosság Ütőszilárdság Ütési elszíneződés Felületi fényesség
20 °C - 20 °C 20 cm 50 cm
g/10 min °C kg/cma kg. cm/cm8 cm2 %
4. példa 1,5 -32 10 100 77 14 5,2 1,4 2,6 64
4. összehasonlító példa 1,7 -25 10 200 89 8,2 3,8 2,4 4,3 48
5. példa
A polimerizációt az 1. példában leírtakkal analóg módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy a polimerizáció első lépésében etilén és propilén keverékét adagoljuk, míg az etilén/propilén reakcióarány 0,7/99,3. Az eredményeket a 10. táblázat tartalmazza, melyből látható, hogy a kapott termék ütési elszíneződése és ütési szilárdsága jobb, merevsége kedvezőtlenebb, mint az 1. példa szerinti terméké. Mindent összevetve a kapott polimer az 1—4. példa szerinti termékekhez hasonló jó tulajdonságokkal rendelkezik.
5. összehasonlító példa
A polimerizációt a 4. példában leírtakkal analóg módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy a harmadik lépés (A5) reaktorába nem viszünk be hidrogént. Ennek eredményeképpen a kapott polimer a polimerizációs meny30 nyiség és az etiléntartalom tekintetében minden lépésben csaknem azonos a 4. példa szerinti értékekkel.
A polimert extruderen nem lehetett pelletizálni, mivel a melt indexe 0,1 g/10 perc-nél kisebb. Ezért megkíséreltük a poralakú polimer fröccsöntését, de ez nehezen ment, mivel a polimert nem lehetett teljesen olvadt állapotba hozni.
Az előállított cikkeknek mind felületén, mind belsejében sok halszcm van.
6. példa
A polimerizációt az 1. példában leírtakkal analóg módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy a polimerizáció harmadik lépésében csak etilént adagolunk. Az eredményeket a 10. táblázat tartalmazza. A táblázat adataiból látható, hogy a kapott polimer az 1—4. példa szerint előállított termékekhez hasonló jó tulajdonságokkal rendelkezik.
10. táblázat
Melt index Törékenység hőmérséklet Merevség Zavarosság Ütőszilárdság Ütési elszíneződés
20 ”C -20 °C 20 cm | 50 cm
g/min °C kg/cma ’/. kg. cm/cm2 cm2
5. példa 1,6 -35 9200 78 25 5,4 1,5 2,8
6. példa 1,9 -31 9800 80 13 4,5 1,6 3,0
6. összehasonlító példa
A polimerizációt az 1. példában leírtakkal analóg módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy a 11. táblázatban megadott etilén/propilén reakcióarányokat és polimerizációs mennyiségeket alkalmazzuk. A kapott eredményeket a 12. táblázat tartalmazza. A táblázat adataiból látható, hogy a kapott polimer a törékenység, zavarosság és ütőszilárdság szempontjából rosszabb minő65 ségű az előző példák szerint előállított termékeknél.
-8181967
11. táblázat
1. lépés 2. lépés 3. lépés
(η) (η) (η)
Polimerizációs arány Polimerizációs mennyiség Etilén/propilén reakcióarány Polimerizációs mennyiség Etilén/propilén reakcióarány
dl/g súly% dl/g súly/ζ mól/mól dl/g súly% mól/mól
6. összehasonlító példa 2,05 15 2,07 71 2/98 3,18 14 89/11
12. táblázat
Melt index Törékenységi hőmérséklet Merevség Zavarosság ÜtŐszílárdság Ütési elszíneződés
20’C -20’C 20 cm 50 cm
g/10 min °c kg/cm* 7. kg. cm/cm2 cm2
6. összehasonlító példa 1,7 -25 8600 88 8,6 3,6 1,4 2,1
7. példa
A polimerizációt az 1. példában leírtakkal analóg módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy a polimerizációs mennyiség az első, második és harmadik lépésben a 13. táblázatban megadott. A kapott termék tulajdonságait a 14. táblázat tartalmazza. A táblázat adatai alapján a kapott polimer kiváló törékenységi hőmérséklettel és ütőszilárdsággal rendelkezik, többi tulajdonságai is jók.
8. példa
A polimerizációt az 1. példában leírtakkal azonos módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy a polimerizációs mennyiség az első és a harmadik lépésben a 13. táblázatban megadott. A kapott termék tulajdonságait a 14. táblázat tartalmazza. A táblázat adatai alapján a polimer a többi példa szerinti termékekhez hasonló jó tulajdonságokkal rendelkezik.
9. példa
A polimerizációt az 1. példában leírtakkal analóg módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy a polimerizá30 ciós mennyiség az első lépésben a 13. táblázatban megadott. A kapott termék jellemzőit a 14. táblázat tartalmazza. A táblázat adatai alapján a terméknek különösen jó a merevségi jellemzője és egyéb tulajdonságai is jók.
10. példa
A polimerizációt az 1. példában leírtakkal analóg módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy az első lépésben etilént és propilént együtt adagolunk. A polimerizációs mennyiségek az első, második és harmadik lépésben a 13. táblázatban megadottak. Az első lépésben először csak a propilént polimerizáljuk, míg a polimerizációs mennyiség a 2/3-ot eléri. Ekkor etilént adagolunk a rendszerbe úgy, hogy a gázfázisban az etilén koncentrációja 5% legyen. Az átlagos etilén/propilén reakcióarány az első lépésben 4,9/95,1. A kapott termék jellemzőit a 14.táblázat tartalmazza.Ennek alapján a polimernek kedvező a törékenységi hőmérséklete, az ütőszilárdsága és ütési elszíneződése.
13. táblázat
Első lépés Második lépés Harmadik lépés
Polimerizációs mennyiség (η) Polimerizációs mennyiség (η) Etilén/propilén reakcióarány Polimerizációs mennyiség ; (η) Etilén/propilén reakci óarány
súly% dl/g súly% dl/g mólarány súly% dl/g mólarány
7. példa 68,5 1,65 14,0 2,93 47/53 17,5 3,60 95/5
8. példa 66,7 1,82 5,9 2,45 49/51 27,4 3,59 94/6
9. példa 84,9 1,66 5,2 2,22 52/48 10,8 3,17 93/7
10. példa 74,2 2,06 5,7 2,31 45/55 20,2 3,35 93/7
-9181967
14. táblázat
Melt index Törékenység! hőmérséklet Merevség Zavarosság Ütőszilárdság Ütési elszíneződés
20 °C —20°C 20 cm 50 cm
g/10 min °C kg/cm’ % kg. cm/cm2 cm2
7. példa 1,1 -47 8 700 89 N 7,2 1,7 3,8
8. példa 1,0 -30 9 900 81 14 5,1 1,4 2,8
9. példa 2,3 -24 11 000 84 10 3,5 1,9 3,4
10. példa 1,1 <-50 3 500 79 N 2,0 <1 <1
Megjegyzés: N=nem törött el

Claims (1)

  1. Eljárás propilén-etilén kopolimerek előállítására propilénnek és etilénnek sztereoreguláris katalizátor alkalmazásával végzett háromlépéses polimerizációjával, azzal jellemezve, hogy a polimerizáció első lépésében egyedül propilént vagy propilén/etilén keveréket alkalmazunk, amikoris az etilén/propilén mólarány legfeljebb 6/94, és ennek során az összes monomer mennyiség 60 95 súly%-át polimerizáljuk, a polimerizáció második lépésében propilén/etilcn keveréket alkalmazunk, amikoris az etilén/propilén mólarány 41/59—69/31, és ennek során az összes monomer mennyiség 1—20 súly%-át polimerizáljuk, a polimerizáció harmadik lépésében egyedül etilént vagy etilén/propilén keveréket alkalma20 zunk, amikoris az etilén/propilén mólarány legalább
    90/10, és ennek során az összes monomer mennyiség 4—35 súly/'0-át polimerizáljuk, és a polimerizáció első és harmadik lépését hidrogén jelenlétében, a második lépését pedig hidrogén jelenlétében vagy anélkül végez25 zük.
HU79SU1028A 1978-07-20 1979-07-18 Process for producing propylene-ethylene aulk copolymeres HU181967B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP8915178A JPS5516048A (en) 1978-07-20 1978-07-20 Preparation of propylene-ethylene block copolymer

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU181967B true HU181967B (en) 1983-11-28

Family

ID=13962849

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU79SU1028A HU181967B (en) 1978-07-20 1979-07-18 Process for producing propylene-ethylene aulk copolymeres

Country Status (11)

Country Link
JP (1) JPS5516048A (hu)
BE (1) BE877781A (hu)
BR (1) BR7904624A (hu)
CA (1) CA1126899A (hu)
DE (1) DE2929053A1 (hu)
FR (1) FR2431512A1 (hu)
GB (1) GB2025994B (hu)
HU (1) HU181967B (hu)
IT (1) IT1165262B (hu)
NL (1) NL7905624A (hu)
SG (1) SG8283G (hu)

Families Citing this family (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPS5910724B2 (ja) * 1979-08-24 1984-03-10 旭化成株式会社 エチレンの連続重合法
GB2094319B (en) * 1981-03-05 1984-09-26 Mitsui Toatsu Chemicals Production of propylene block copolymer
JPS5883016A (ja) * 1981-11-13 1983-05-18 Mitsui Petrochem Ind Ltd プロピレンブロツク共重合体の製法
JPS58122909A (ja) * 1982-01-19 1983-07-21 Idemitsu Petrochem Co Ltd プロピレン−エチレン共重合体の製造方法
JPS59120611A (ja) * 1982-12-27 1984-07-12 Idemitsu Petrochem Co Ltd プロピレンブロツク共重合体の製造方法
JPS6049009A (ja) * 1983-08-30 1985-03-18 Mitsubishi Petrochem Co Ltd プロピレン重合体の製造方法
JPH0618841B2 (ja) * 1986-01-28 1994-03-16 三井東圧化学株式会社 プロピレンのブロツク共重合体の製造方法
EP0457455B2 (en) * 1990-05-14 2008-07-02 Union Carbide Chemicals & Plastics Technology Corporation Polymer compositions

Also Published As

Publication number Publication date
GB2025994B (en) 1982-11-03
IT7924500A0 (it) 1979-07-19
NL7905624A (nl) 1980-01-22
DE2929053A1 (de) 1980-01-31
SG8283G (en) 1983-09-16
BE877781A (fr) 1979-11-16
FR2431512A1 (fr) 1980-02-15
JPS6150087B2 (hu) 1986-11-01
IT1165262B (it) 1987-04-22
JPS5516048A (en) 1980-02-04
FR2431512B1 (hu) 1983-11-25
CA1126899A (en) 1982-06-29
BR7904624A (pt) 1980-04-08
GB2025994A (en) 1980-01-30

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US4975485A (en) Ethylene polymer and process for preparing same
US7579422B2 (en) Propylene random copolymer and process for the production thereof
US5250631A (en) Polymer compositions
US4245062A (en) Process for producing propylene-ethylene copolymers
EP0318190B1 (en) Polyolefin composition
US4473687A (en) Polypropylene molding composition and process for its preparation
NO300642B1 (no) Krystallinske propylenpolymerer med forbedret bearbeidbarhet i smeltet tilstand
JPS5950246B2 (ja) 成形用オレフイン共重合体の製法
KR100296264B1 (ko) 폴리프로필렌 조성물, 그 제조방법 및 그 제조방법에 사용되는 중합용 촉매제
EP0613912A2 (en) Process for producing ethylene-propylene block copolymer
EP0651012B1 (en) Propylene random copolymer composition
US5449738A (en) Process for producing ethylene-propylene block copolymer
US4337326A (en) Process for producing propylene-ethylene block copolymers
US5922813A (en) Block copolymer of propylene and ethylene
US4254237A (en) Process for producing propylene-ethylene block copolymers
JPH11228629A (ja) プロピレン系重合体、その製造方法およびそれから得られる発泡成形体
HU181967B (en) Process for producing propylene-ethylene aulk copolymeres
US3670053A (en) Production of modified polypropylenes
EP2172496B1 (en) 4-methyl-1-pentene polymer, process for production thereof, and use thereof
US5147928A (en) Preparation of propylene-ethylene copolymers
US4146591A (en) Process for producing 4-methyl-1-pentene copolymer composition
JP4590148B2 (ja) ポリエチレン樹脂組成物
EP0461883B1 (en) Polymer compositions
JP7410666B2 (ja) 射出成形体
JP2797445B2 (ja) ポリプロピレンの製造方法