HU181901B - Eljárás építőipari szervetlen kötőanyagok folyósságának és kezdeti szilárdságának növelésére - Google Patents

Description

Chemie Linz Aktiengesellschaft, Linz, Ausztria

Eljárás építőipari szervetlen kötőanyagok folyósságának és kezdeti szilárdságának növelésére

A találmány tárgya eljárás szervetlen kötőanyagok folyósságának és kezdeti szilárdságának növelésére.

A találmány szerinti eljáráshoz melamin-karbamidformaldehid alapú keverékgyantákat alkalmazunk, amelyek a velük előállított építőanyagok folyósságát és kezdeti szilárdságát javítják. A találmány kiterjed az adalékanyagokkal előállított építőanyagokra is.

A 2 141 569 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi t . leírásból ismert, hogy a cement alapú építőanyagok folyós! ' ságát olyan anyagokkal, amelyek a cementre diszpergáló ( hatást gyakorolnak, növelni lehet. Mivel a folyósság növelése útján kisebb víz-cementértéket lehet fenntartani, az ilyen adalékkal előállított építőanyag nagyobb szilárdsága érhető el. Eszerint a szabadalmi leírás szerint alkalmazott szerek fontos alkotórészként szulfonsav-csoportokat tartalmaznak, amelyek formaldehidgyantához kötődnek, mimellett ezek a gyanták aromás szulfonsavaknak — különösen naftalinszulfonsavaknak — formaldehiddel való kondenzálásával állíthatók elő.

A 2 141 569 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás elvét követve számos szulfonsavat, így például a Iigninszulfonsavakat (2 169 980 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), a polibenzilszulfonsavakat (2 445 569 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) és szulfittal vagy szulfonsavval módosított, legalább két NH₂-csoporttal rendelkező amino-s-triazin alapú gyantákat is javasoltak már cementdiszpergáló szerként, amelyeknek mindenekelőtt folyósító hatásuk van, amivel kisebb vízfelhasználás jár együtt, ezenkívül szilárdságnövelö hatással is rendelkeznek.

Amennyiben a keverővíz megtakarításáról lemondanak, az építőanyag jobban önthetővé vagy szivattyúzhatóvá válik ugyan, de kisebb kezdeti szilárdság mutatkozik mindenekelőtt a kötés első óráiban, amely a kötési folyamat elhúzódásával jár együtt.

A 263 607 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint alkalmazott módosított triazingyanták elsősorban melamin-formaldehidgyantáknak alkáliszulfitekkel vagy dikénessav alkálifémsóival képzett reakciótermékei, amelyeknél a szulfitgyök a gyanta metilolcsoportjaival reagál. E módosított gyanták10 nak az SO₃H-csoportjai elsősorban —O—CH₂-hidakon keresztül a triazinhoz kötődnek.

Emellett még azokat a szulfonsavval módosított gyantákat kell megemlíteni, amelyek diaminotriazinokból, így acetoguanaminból vagy benzonguanaminból származtathatók le, amelyeknél a szufon-csoportok a metil- vagy fenil-csoportokhoz, tehát a gyantaképzéshez alkalmazott triazinhoz kötődnek közvetlenül. Az ilyen szufonsavak nagyon nehezen hozzáférhetők és az ezekből leszármaztatott gyanták a gyakorlatban nem találtak alkalmazásra.

A 342 867 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint olyan aminotriazin-formaldehidgyanták előállításánál, amelyek szulfonsavcsoportokkal vannak módosítva, alkáliszulfitokkal való gyantaképzés közben, a melamin egészen 40 mól%-ig terjedő mennyiségben karbamiddal helyettesíthető, anélkül, hogy annak hatását zavarná az építőanyagok adalékanyagként történő felhasználásnál.

Meglepő módon azt találtuk, hogy olyan speciálisan módosított aminoplasztgyanta alapú adalékanyagokat készíthetünk szervetlen kötőanyag alapú építőanyagokhoz, ame30 lyek nagyon jó folyósító hatással rendelkeznek anélkül,

-1181901 hogy negatív hatást gyakorolnának a kezdeti szilárdság kialakulására, ha aminoplasztgyantákként melamin-karbamid-formaldehidgyantákat használunk, amelyeket meghatározott mennyiségű aromás aminoszulfonsavakkal — különösen szulfanilsavval — módosítunk. Ezek az új adalékanyagok azzal tűnnek ki, hogy akkor is kezdeti szilárdságnövekedést okoznak, ha az építőanyag folyósságának a javára lemondunk a keverővízmegtakarításról. Meglepő emellett az is, hogy a karbamidhányad a gyantában lényeges a jó kezdeti szilárdságértékek elérésére, míg a karbamid eddig a legjobb esetben is egy, ebben a tekintetben nem hatásos pótanyagként volt használható az aminotriazin esetében.

A találmány tárgya tehát eljárás a szervetlen építőipari kötőanyagok folyósságának és kezdeti szilárdságának növelésére, amelyre az jellemző, hogy a szervetlen kötőanyaghoz 0,01—20 s% mennyiségben valamely aromás aminoszulfonsavval módosított, formaldehiddel készült melamin-karbamid keverékgyanta vizoldható sóját — ahol az aromás aminoszulfonsav mólaránya a melamin és karbamid összegéhez (0,2—1,0): 1,0 a melaminmólaránya a karbamidhoz pedig 0,75 : 0,25 és 0,30: 0,70 között van — hozzákeverjük.

A melamin és karbamid összegének a mólaránya a formaldehidhez rendszerint 1 :(1,5—3,0).

Különösen kedvező szilárdságbeli tulajdonságokat érünk el, ha a gyantában a karbamid-részarány a melaminhoz képest túlsúlyban van, tehát a karbamidnak az aránya a melaminhoz 1-nél nagyobb, mimellett kedvező, ha a formaldehid-részarányt egyidejűleg lehetőleg kis értéken tartjuk.

Aromás aminoszulfonsavként különösen a szulfanilsavat nevezzük meg. Más aromás aminoszulfonsavak azok, amelyek például a benzolból vagy a naftalinból származtathatók le, például a metanilsav, naftionsav, l-naftilamin-6-szulfonsav (Cleve-sav), l-naftilamin-5-szulfonsav (Laurent-sav), l-naftilamin-3,6-diszulfonsav és az l-naftilamin-3,6,8-triszulfonsav szintén használhatók.

Módosított aminoplasztgyanták vízoldható sóiként elsősorban az alkálifém- vagy alkáliföldfémsókat, különösen a nátrium-, kálium- vagy kalciumsókat, továbbá az ammóniumsót nevezzük meg.

Építőanyagokként — amelyekhez a találmány szerinti adalékanyagokat adjuk hozzá a tulajdonságok javítása érdekében — elsősorban a cementhabarcs és a beton jönnek számításba, mimellett az adalékanyag mind a folyóbetonhoz (a keverővíz megtartása esetén), mind a nagyszilárdságú betonhoz alkalmas, ez utóbbi esetben a találmány szerint keverővizet takaríthatunk meg. A találmány szerinti eljárás gipsz, anhidrit, mész, magnéziumcement vagy agyagföldcement kötőanyagalapon készülő építőanyag előállításához is használható.

A szernek — amely rendszerint körülbelül 29%-os vizes oldatként készül — 0,01—20 súly% szilárdgyanta mennyiségben történik az építőanyagban lévő szervetlen kötőanyagtartalomra vonatkoztatva. Előnyösen a gyantamenynyiség szilárd állapotra számítva 0,1—10 súly%. A vizes oldat alakjában előállított aminoplasztgyantát azonban a szokásos száritóeljárások, például a permetezőszárítás sze2 rint — az újból folyósítható tulajdonságok megtartása mellett — meg is száríthatjuk és poralakú gyantaként adhatjuk az építőanyagokhoz.

A szer hozzákeverését szokásosan közvetlenül a kötőanyagnak vízzel és a szokásos adalékanyagokkal kész keverékké való feldolgozása előtt végezzük. Az is lehetséges például, hogy előnyösen először a módosított aminoplasztgyanta sóját elegyítjük a keverővízzel és csak azután adagoljuk a kötőanyagot és az adalékokat, így a homokot, kavicsot és hasonlókat.

A találmány szerinti használható módosított aminoplaszt gyanták előállítását szokásos módszerekkel végezzük, fgy például a melamint a formaldehid egy részével és az amínoszulfonsav valamely sójával, előnyösen alkálisójával, alkalikus tartományban előkondenzálhatjuk és ezt követően adjuk hozzá a karbamidot, amelyet előzőleg már metiloloztunk. Ezután a pH-értéket savak hozzáadásával körülbelül 4—6,5 értékre csökkentjük és a kondenzálást a kívánt viszkozitás eléréséig, amely rendszerint 5—50 mPas/20° tartományban van és 20%-os oldat alakjában van jelen, elvégezzük. A kondenzációs reakció befejezését a pH-értéknek 7,5 és 9 közé történő emelésével sikerül elérni. Lehetőség van azonban arra is, hogy a melamin és a karbamid előkondenzálását egyidejűleg végezzük, a szulfonsavat hozzáadjuk, majd a lejátszódott reakció után a pH-éiték lecsökkentése útján a tulajdonképpeni kondenzációt megindítsuk.

A kondenzációt előnyösen emelt hőmérsékleten végezzük avégett, hogy a reakcióidőt lerövidítsük. A kondenzálást azonban szobahőmérsékleten is végezhetjük mindenekelőtt akkor, ha alacsonyabb pH-értékeken dolgozunk.

A következő példák a találmány közelebbi megvilágítására szolgálnak, de a találmány nem korlátozódik csupán a példákban megadottakra.

1—12. példa a g melamint (M) b g 36,9%-os formaiinnal (F/M) egy reakcióedényben összekeverünk és az elegy pH-ját 3 n nátriumhidroxid-oldattal 9,0-re állítjuk be. Az elegyet melegítjük és miután a melamin feloldódott c g aminoszulfonsavsó(S) d g vízzel (H₂O/S) készített oldatát adjuk hozzá. Ezt az elegyet pedig 77 C°-on tartjuk alkalikus pH-tartományban (pH-= 10,5) és utána e g vízzel (H₂O/V) hígítjuk. Ezután f g karbamid(U) g 36,9%-os formáimnál (F/U) készített oldatát adjuk hozzá. Az elegyet ezután 5,5—6,0 pH-ra savanyítjuk kénsavval és hangyasavval, és 75C°-on 9 mPas/20 C° eléréséig, amelyet Haake-féle rotációsviszkoziméterben mérünk, és D = 976 s ⁴ sebességesésig kondenzálunk. Az elegy pH-ját 30%-os nátriumhidroxid-oldattal 8,5 értékre állítjuk. Ezt követően az elegyet 20 C°-ra hű tjük és így egy gyakorlatilag 20—22% szilárdanyagtartalmú vízzel hígítható gyantaoldatot kapunk.

Az ily módon kapott gyantákat a következő táblázatban foglaljuk össze, mimellett az 1—7. példáknál szulfanilsavat, a 8. példánál metanilsavat, a 9. példánál l-naftiIamin-6-szulfonsavat, a 10. példánál l-naftilamin-4-szulfonsavat, all. példánál l-naftilamin-5-szulfonsavat és a 12. példánál 1-naftilamin-3,6-diszulfonsavat alkalmazunk aromás aminosavként.

-2181901

Példa- szám	U : M : S : F mólarány	a
M
1	0,5 : 0,5 : 0,4 : 2,25	63
2	0,25 :0,75 :0,4: 2,25	94,5
3	0,4 : 0,6 : 0,4 : 2,4	75,6
4	0;6 :0,4:0,4: 2,1	50,4
5	0,7 : 0,3 : 0,4 : 2,25	37,8
6	0,5 : 0,5 : 0,4: 1,5	63
7	0,5 : 0,5 : 0,55 : 3,0	63
8	0,5 : 0,5 : 0,33 : 2,25	126
9	0,5 : 0,5 : 0,4 : 2,25	126
10	0,5 : 0,5 : 0,4 : 2,25	126
11	0,5 : 0,5 : 0,4 : 2,25	63
12	0,5 : 0,5 : 0,2 : 2,25	63

b	c	d	e	f	g
F/M	s	H2O/S	h2o/v	u	F/U
121,95	99,6	293,2	399,5	30	60,97
156,8	99,6	359,5	388,5	15	26,13
146,34	99,6	320,8	401,4	24	48,78
97,56	99,6	265,6	397,47	36	73,13
84,55	99,6	239,2	409,35	42	98,36
81,3	99,6	289	366,9	30	40,65
lo2,6	136,95	355,6	475,5	30	81,3
243,9	170,4	558,3	813,8	60	122,0
243,9	210,6	693,1	104,9	60	122,o
243,9	210,6	693,1	104,9	60	122,0
121,9	105,3	346,8	522,2	30	61,0
121,9	91,8	275,0	—	30	61,0

13. példa

PZ 275 jelű portlandcementből cementhabarcs párhuzamos mintáit állítjuk elő, mimellett egy kontroli-próba kivételével az 1. példa szerint előállított, találmány szerinti adalékanyagot adagolunk 1 súly% szilárdgyanta mennyiségben a cementre számítva. A próbákat 15,5—16,0 cm nagyságú állandó szétterülési mértékre állítjuk be, az adalékanyag vízmegtakarító hatását is kihasználjuk. Ezekből a próbákból a DIN 1164 szabvány szerint 4 x 4 x 16 cm méretű próbatesteket készítünk és vizsgálunk. Az eredményeket a táblázatban adjuk meg, mimellett B a hajlitóhúzószilárdságot és D a nyomószílárdságot jelenti N/cm²-ben.

	Kontroll	1. példa szerinti adalékanyag
W/Z	0,53	0,46
24 óra
B '	220	350
D	1010	1320
2 nap
B	370	450
D	1980	2510
4 nap
B	550	560
D	3210	3540
7 nap
B	618	670
D	3690	4430

14. példa

Ugyancsak PZ 275 jelű portlandcementből készítünk próbákat 0,5 állandó víz-cementaránnyal. A kontroli-kísérlet kivételével az 1—12. példa szerinti adalékanyagokat alkalmazzuk a 13. példában leírt módon. A vizsgálatot a DIN 1164 szabvány szerint 4 x 4 x 16 cm méretű próbatestekkel végezzük. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze, mimellett B és D ismét a hajlítóhúzószilárdságot és a nyomószilárdságot jelenti N/cm²-ben.

Pél- da	Szétterülési mérték cm, DIN 1164	18 óra	24 óra
B	D	B	D
kontroll	12,3	278	1190	360	1640
1	22,8	314	1350	420	1810
2	25,2	353	1350	467	1850

Pél- da	Szétterülési mérték cm, DIN 1164	18 óra	24 óra
B	D	B	D
3	25,6	329	1240	407	1810
4	24,0	335	1330	456	1770
5	23,0	310	1210	424	1700
6	25,2	320	1170	425	1590
7	23,8	316	1337	350	1660
8	23,0	310	1200	400	1820
9	22,4	350	1320	365	1620
10	22,2	354	1290	476	1824
11	20,6	375	1200	350	1580
12	18,0	369	1150	335	1470

15. példa

8,3 kg PZ 275 jelű portlandcementből, 4,98 kg vízből, 10,88 kg 0—1 mm méretű, 10,88 kg 1—4 mm méretű, 8,16 kg 4—8 mm méretű 13,6 kg 8—16 mm méretű, és 10,88 13—32 mm méretű kavicsból, ahol a méretek a gömbalakra vonatkoznak, egy kényszerkeverő gépben betonkeveréket állítunk elő. Az ÖNORM 3303 szabvány szerint meghatározott szétterülési mérték nullbetonnál 40 cm.

Amennyiben a betonhoz ugyanolyan W/Z-arány (víz/ cement-arány) mellett az 1. példa szerint készített vizes gyantaoldatot adjuk 0,4% szilárdgyantának megfelelő mennyiségben a cementre vonatkoztatva, a szétterülési mérték 53 cm-re növekszik.

A találmány szerinti, ily módon készített folyékony beton hajlítóhúzószilárdságának az alakulását a kontrollértékekkel összehasonlítva, a következő táblázatban mutatjuk be N/cm² értékben.

	1. példa szerinti gyanta	Kontroll
12 óra	202	77
18 óra	550	360
48 óra	1820	1540
7 nap	2770	2470
28 nap	3720	3330

példa

A 15. példában leírt adalékanyagokkal 8,3 kg PZ 275 jelű portlandcementet betonná dolgozunk fel (W/Z = 0,58),

-3181901 amely az ÖNORM 3303 szabvány szerint 40 cm szétterülési mértéket mutat. Amennyiben ugyanazon betonkeverék készítésénél az 1. példa szerinti gyantaoldatot adagoljuk 0,6% szilárd gyantamennyiségnek megfelelően a cementre vonatkoztatva, akkor a mintegy 40,5 cm körülbelül ugyanazon szétterülési mérték eléréséhez csak 0,54 W/Z-arány szükséges.

Az ily módon készített beton nyomószilárdsága 2 nap után 2700 N/cm², 7 nap után 3410 N/cm² és 28 nap után 4330 N/cm², szemben a kontrollkísérlettel, amely 2 nap múlva 1900 N/cm², 4 nap múlva 2250 N/cm², 7 nap múlva 2750 N/cm² és 28 nap múlva 3930 N/cm² nagyságú nyomószilárdságot mutat.

17. példa

1200g stukatúrgipszet és 504 g vizet kényszerkeverőgépben a DIN 1164,7. lap, szabvány szerint alaposan összekeverünk és a szétterülési mértéket meghatározzuk. Ennek nagysága 19 cm.

Ugyanolyan mennyiségű gipszből keverékeket készítünk, de az 1. példa szerinti vizes gyantaoldatból 0,5% szilárd gyantának megfelelő mennyiséget adagolunk a gipszre vonatkoztatva, mimellett a vízmennyiséget a kontrolihoz viszonyítva oly mértékben csökkentjük, hogy a szétterülési mérték 19 cm-re áll be.

próbából 4 x 4 x 16 cm nagyságú próbatesteket állítunk elő. A zsalu levétele után az így kapott gipszprizmákat 7 napig normálklímában (65% légnedvesség, 22 C°) tároljuk és ezt követően 40 C°-on súlyállandóságig szárítjuk.

A DIN 1164 szabvány szerint megállapított hajlítóhúzószilárdságot és nyomószilárdságot N/cm²-ben a következő táblázatban adjuk meg.

	Hajlítóhúzószilárdság	Nyomószilárdság
Kontroll	540	26100
1. példa szerinti
gyanta	781	3260

18. példa

226,8 g MgCl₂.6H₂O-ból, 600 g égetett magnezitből, 212,3 g vízből, 200 g faforgácsból és 60,6 g 1. példa szerinti gyantaoldat 2% szilárdgyantának megfelelő mennyiségéből magnezitcementet készítünk. Összehasonlításként ugyanolyan mennyiségű MgCl₂.6H₂O-t és faforgácsot 272,8 g vízzel keverünk össze gyanta nélkül. Mindkét keveréket 4x4x16cm méretű formákba töltjük, 1 óra hosszat 120 C°-on szárítjuk és 10 napig 23 C°-on tároljuk. A húzóhajlítószilárdság és a nyomószilárdság vizsgálatakor a találmány szerinti magnezitcementre 815 N/cm², illetve 1630 N/cm² értékeket kapunk szemben a kontrollra kapott 565 N/cm² és 1150 N/cm² értékekkel.

19. példa

Egy reakciólombikba beviszünk 192, 8 g 35%-os formaiint és keverés közben hozzáadunk 50,4 g melamint és 36 g karbamidot. A fűtést bekapcsoljuk és az elegy pH-ját 25C°-on nátriumhidroxiddal 9,0 értékre állítjuk, majd a hőmérsékletet 15 perc alatt 80 C°-ra növeljük. Ezen a hő4 mérsékleten átlátszó oldat keletkezik. Ezután a következő módon készített nátriumszulfanilát-oldatot adjuk az oldathoz:

271,2 g desztillált vízben feloldunk 16 g szilárd nátriumhidroxidot és ezután hozzáadunk 69,2 g szulfanilsavat, majd az oldat pH-ját szükség esetén 10,5-re állítjuk be 50%-os nátriumhidroxid-oldattal.

Az egész elegy pH-ját 10,5-re állítjuk nátriumhidroxid segítségével és az elegyet 45 percig 75 C”-on reagálni hagyjuk. Ezt követően az elegyet 401,7 g desztillált vízzel hígítjuk és utána 55 C°-ra hűtjük le. Ezt követően a pH-t 20%-os hangyasavval 5,0-re állítjuk, majd 55 C°-on a 20 C°-on kívánt viszkozitás elérésére egy 2 mm-es DIN kifolyópohárbán 63—67 másodpercig kondenzáljuk. A kívánt viszkozitás elérése után az egész elegy pH-ját 8,5-re állítjuk 50%-os nátriumhidroxid-oldattal és 30 perc alatt szobahőmérsékletre hűtjük.

A gyanta tulajdonságai:

viszkozitás 8—lOmPas szilárdanyagtartalom körülbelül 20%

PZ 275 jelű cementből DIN 1164 szabvány szerint készült cementhabarcs tulajdonságai: 18 óra után víz—cement—érték 0,5

1% szilárdgyanta/cement gyantaösszetétel

U:M:S:F = 0,6: 0,4 :0,4:2,25

	Szétterülési mérték cm-ben	N/mm2
B	B/Bo	D	D/Do
0-próba Gyanta	13,8 20—21	3,15 3,52	1,2	13,5 14,0	1,04

20. példa

Az alább megadott összetételű 1—12 és 19. példákkal analóg módon előállított gyantával különböző eredetű PZ 275 jelű cement 2 próbájával cementhabarcsot készítünk a DIN 1164 szabvány szerint és ezeket megvizsgáljuk. A víz —cementérték nagysága 0,5, a gyantahozzátét 1% szilárdgyanta a cementre vonatkoztatva. A vizsgálatokat a habarcskészítés után 18 órával végezzük. A gyantákat az összetételben úgy választjuk meg, hogy a formaldehid/karbamidarányt 1,0, a formaldehid/melamin-arányt pedig 2,5 állandó értéken tartjuk. Ezeket a gyantákat körülbelül 20%-os vizes oldatként alkalmazzuk. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze, ahol A a szétterülési mérték. A hatás jobb megvilágítása érdekében a táblázatban megadjuk azt a hányadost is, amelyet úgy kapunk, hogy az elért nyomó-, illetve húzóhajlítószilárdságértékeket osztjuk a gyantahozzátét nélküli cementhabarcspróba értékeivel.

1. cement

Gyanta U : M : F : S	A cm	B N/cm2	b/b„	D N/cm2	D/Do
Gyanta nélkül 0,2 : 0,8 : 0,4 : 2,20	13,65 26,8	3,04 2,65	0,87	14,12 11,48	0,81
0,3 : 0,7 : 0,4 : 2,05	27,0	2,62	0,86	12,46	0,88
0,4:0,6:0,4: 1,9 0,5:0,5:0,4: 1,75	25,1	nem hs 3,11	itározz 1,02	uk meg 12,46	0,88
0,6:0,4:0,4: 1,6	25,2	3,27	1,08	13,14	0,93

-4181901

2. cement

Gyanta U ; M : F : S	A cm	B N/cm2	B/Bo	D N/cm2	D/Do
Gyanta nélkül 0,2 : 0,8 : 0,4 : 2,20	13,4 24,0	2,02 1,74	0,86	7,79 7,27	0,93
0,3 : 0,7 : 0,4 : 2,05	23,7	2,17	1,07	8,61	1,11
0,4:0,6:0,4: 1,9	23,9	2|25	1,11	8,86	1,14
0,5:0,5:0,4: 1,75	23,2	2,21	1,07	8,66	1,11
0,6:0,4:0,4: 1,6	23,0	3,12	1,54	10,2	1,31

Szabadalmi igénypontok

Claims (5)

1. Eljárás szervetlen kötőanyagok folyósságának és kezdeti szilárdságának növelésére, azzal jellemezve, hogy a szervetlen kötőanyaghoz 0,01—20 s% mennyiségben valamely aromás aminoszulfonsavval módosított, formaldehiddel készült melamin-karbamid keverékgyanta vizoldható sóját — amelyben az aromás aminoszulfonsav mólaránya a raelamin és karbamid összegéhez (0,2—1,0): 1,0, a melamin mól20 aránya a karbamidhoz pedig 0,75 : 0,25 és 0,30 : 0,70 között van — keverjük hozzá.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a szervetlen kötőanyaghoz olyan

5 keverékgyanta vizoldható sóját keverjük, amelyben a két aminoplaszíképzőnek a mólaránya a formaldehidhez 1 : (1,5 -3,0).

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a szervetlen kötőanyaghoz

10 olyan keverékgyanta vizoldható sóját keverjük, amelyben az aromás aminoszulfonsav szulfanilsav, metanilsav, naftil-1amin-6-szulfonsav vagy naftil-l-amin-4-szulfonsav.

4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a szervetlen kötő15 anyaghoz olyan keverékgyanta vízoldható sóját keverjük, amelyben a módosított melamin-karbamíd-formaldehidgyanta alkálifém-, alkáliföldfém- vagy ammóniumsó alakjában van.

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a szervetlen kötőanyaghoz olyan keverékgyanta vízoldható sóját keverjük, amelynek vízoldható sójában a karbamid-melamin mólarány 1-nél nagyobb.

A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 84.5583.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen— Felelős vezető: Benkő István igazgató