HU180882B - Process for preparing a composition containing factor ix further factor ii and x from plasma - Google Patents

Description

A találmány tárgyai; eljárás a vér frakcionálására, közelebbről a II, IX és X faktorok szelektív adszorpciójával az azokat tartalmazó preparátum előállítására plazmából.

A vér koagulációjának folyamata bonyolult élettani jelenség, amelyben részt vesznek az egészséges teljes vérben jelenlévő többféle vegyületek. Ismeretes, hogy egyes emberekben teljes mértékben vagy részben hiányoznak a vér koagulációs mechanizmusában résztvevő bizonyos faktorok. Azoknak a betegeknek a vérében, akik a klasszikus hemofiliában szenvednek, az úgynevezett antihemofíliás A faktor (AHF, VIII faktor) hiányzik. Azoknak a betegeknek a véréből, akik a hemofília B betegségben szenvednek, hiányzik a plazma tromboplasztin komponense (PTC, IX faktor).

A vér koagulációs mechanizmusában szereplő további faktorok a II, VII és X faktorok. Mint a VIII és IX faktoroknál láttuk, ezen vegyületek hiányát is kimutatták bizonyos betegekben. A II, VII és X faktorok a vérplazma frakcionálásakor általában a IX faktorral együtt válnak el, és ennek a négy vegyületnek a sűrítményét protrombin-komplexként ismerjük.

A nagymennyiségű vér és a vérösszetevők gyűjtését és tárolását végző modem vérbank-programok alapvető fontosságú kérdése a tárolási rendszer. A második világháború óta általános gyakorlattá vált az, hogy a vért citromsav, nátriumcitrát és dextróz oldatban gyűjtik. Ezt a készítményt ACD-vémek nevezik.

A vér tárolása jóval egyszerűbb abban az esetben, ha a tárolás a vér különböző összetevőinek megőrzését jelenti, mivel az elkülönített összetevők környezeti igényeit könynyebb megtalálni, mint a teljes vérét.

Ezenfelül költséges és káros a beteg számára, ha a szükségesnél több vér-összetevőt kap. A hemofíliás beteg például bizonyos vérkoagulációs faktorokat igényel, ideális esetben tehát csak ezeket a vegyületeket, vagy ezeket a vegyületeket 5 a kis mennyiségben jelenlévő szükségtelen faktorok mellett sűrítményben tartalmazó készítményt kell adagolnunk.

Ismeretes az az eljárás, amellyel a VIII és IX vérkoagulációs faktorokat és a protrombin-komplexet tartalmazó készítményt frakcionálással előállítjuk a vérből. A legtöbb frakci10 onáláson alapuló módszer alkalmazásakor szükség van arra, hogy a plazmából vagy más kiindulási anyagból elkülönítsük a VII faktort, mielőtt hozzákezdenénk a IX faktor vagy a protrombin-komplex előállításához. így például a 3 631 018 számú és a 3 652 530 számú egyesült államokbeli 15 szabadalmi leírások és az ezekben megadott irodalmi adatok szerint a VIII faktort először krioprecipitátként különítik el a plazmából, esetleg glicinnel vagy polietilén-glikollal végzett kicsapással.

A vér frakcionálására használt más módszerek szerint a 20 protrombin-komplexet báriumszulfátos adszorpciós módszerrel különítik el (2 999 791 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás); Soulier és munkatársai [(La Presse Medicale, 72, 1223—1228 (1964)] pedig trikalciumfoszfátos adszorpciót írnak le. Tullis [New England Journal of Medicine, 25 273, 667—674 (1965)] a protrombin-komplexet DEAEcellulózzzal kivitelezett ioncserével állítja elő, ugyanakkor Wado és Mozen a 3 717 708 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírásban DEAE-Sephadex-et használ. Ambersson és munkatársai a 3 920 625 számú egyesült államokbeli 30 szabadalmi leírásban a DEAE-Sephadex gyantát a IX fak-1180882 tort tartalmazó sűrítmények előállítására használják fel. Fekete és Shanbrom a 3 560 475 és a 3 682 881 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírásban a protrombin-komplexet polietilén-glikollal állítják elő. Használnak ezenfelül alumíniumhidroxidot és más hasonló gélszerű anyagokat a protrombin-komplex faktorainak koncentrálására (például Bitwell, 2 867 567 sz. egyesült államokbeli szabadalmi leírás).

A találmány szerinti eljárás során az összes eddig ismert módszertől eltérően a IX faktort oly módon különítjük el a plazmából, hogy az tartalmazza a II és X faktorokat, nem tartalmazza azonban a VII faktort, amely általában jelen van a protrombin-komplex eddig ismert módszerek szerint előállított sűrítményeiben. Ezenfelül a találmány szerinti «(járással előállított preparátum előnyösen különíthető el a plazmából a VIII faktor elkülönítése előtt.

A találmány szerinti eljárás értelmében a II, IX és X faktorokat a folyékony halmazállapotú plazmából vízben nem oldódó, keresztkötéseket tartalmazó polielektrolit jellegű kopolimer segítségével különítjük el; a kopolimer etilén és malcinsav-anhidridből áll, és oldalláncként di-(rövidszénláncú)-alkilamino-(rövidszénláncú)-alkil-funkcionális csoportokat tartalmaz. Ha ezt a polielektrolit kopolimert viszonylag kis koncentrációban, a plazma térfogatára számítva 0,025% és 0,1% közötti mennyiségben 7,5 és 8,5 pH-n használjuk, a II, IX és X faktorokat tartalmazó úgynevezett IX faktor készítmény meglepő módon szelektíven adszorbeálódik a polielektrolit kopolimeren, míg a VII és VIII faktorok nem kötődnek, és a folyékony halmazállapotú plazmában maradnak.

Ezután, adott esetben, az adszorbeálódott IX faktort (készítményt) eluáljuk a polielektrolitról, oly módon, hogy egy élettani szempontból elfogadható sóval, például nátriumkloriddal készült vizes oldattal, például 1—3 mólos nátriumklorid oldattal eluáljuk. Az eluálást előnyösen 5,5 és 6,5 közötti pH-η végezzük, végezhető azonban magasabb pH-értékeken is.

A találmány szerinti frakcionálási eljáráskor használt kiindulási plazma általában frissen fagyasztott készítmény. A plazmát a polielektrolit kopolimerrel kivitelezett frakcionálás előtt fel kell olvasztanunk, az olvasztást előnyösen 35 C’ hőmérsékleten végezzük. Ezután hozzáadjuk a plazmához a megfelelő polielektrolit kopolimert, az adagolt mennyiség 0,025% és 0,1% között változik, előnyösen 0,035% és 0,05% közötti mennyiséget használunk; a plazma pH-ját 7,5 és 8,5 közé állítjuk be. Ezután megfelelő ideig, például legalább 10 percen át keverjük a készítményt, ez alatt az idő alatt a IX faktort tartalmazó készítmény szelektíven adszorbeálódik a polielektrolit kopolimeren, és a hátramaradó folyékony halmazállapotú plazma nem tartalmazza a II, IX és X faktorokat.

A találmány szerinti eljárás során használt vízben oldhatatlan, keresztkötéseket tartalmazó ismert polielektrolit kopolimerek az etilén és a maleinsav-anhidrid kopolimerjei, amelyek oldalláncként di-(rövidszénláncú)-alkilamino(rövidszénláncú)-alkil-funkcionális csoportokat tartalmaznak. Rövidszénláncú alkilcsoport alatt 1—4 szénatomos csoportokat értünk.

Az etilén és a maleinsav-anhidrid (EMA) alap-kopolimerjét például oly módon állítjuk elő, hogy az etilént és a maleinsav-anhidridet peroxid katalizátor jelenlétében egy előnyös oldószerben reagáltatjuk. A kopolimer előnyösen gyakorlatilag ekvimoláris mennyiségű etilén-gyököt és anhidridgyököt tartalmaz.

Az alap etilén-maleinsav-anhidrid kopolimert ezután egy olyan rövidszénláncú alkil-imino-bisz-(rövidszénláncú)-alkil-aminnal reagáltatjuk, amely két primer aminocsoportot tartalmaz, és amely keresztkötéseket hoz létre az etilén-maleinsav-anhidrid kopolimerben. A kívánt di-(rövidszénláncú)alkilamino-(rövidszénláncú)-alkil-funkcionális csoportokat 5 ezután oly módon építjük be a keresztkötéseket tartalmazó kopolimerbe, hogy reagáltatjuk a di-(rövidszénláncú)-alkilamino-(rövidszénláncú)-alkilamint az etilén-maleinsavanhidrid alap polimer hátramaradó anhidridcsoportjainak egy részével. A jobb kezelhetőség érdekében a polielektrolit 10 kopolimert előnyösen hidrogénklorid sójává alakítjuk.

Ezen polielektrolit kopolimerek előállítását részletesen ismertetik a 3 554 985 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Ezen polielektrolit típusú kopolimereknek a vér frakcionálására való felhasználását a 3 555 001 számú egye15 sült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti.

Di-(rövidszénláncú)-alkilamino-(rövidszénláncú)-alkilfunkcionális csoportként előnyösen dimetil-amino-propilcsoportot használunk, előnyős keresztkötéseket kialakító vegyületként pedig metil-imino-bisz-propilamint.

A találmány szerinti eljárásban előnyösen olyan polielektrolit kopolimert használunk, amely 5 metil-imino-biszpropilamin keresztkötéseket kialakító csoportot és körülbelül 90 dimetil-amino-propilamin-funkcionális csoportot tartalmaz 100 maleinsav-anhidrid egységre számítva.

Keresztkötéseket kialakító vegyületként használhatunk a fentin kívül például divinil-benzolt és etilén-diamint is, más funkcionális-csoportként használhatjuk a dimetil-aminoetilés a dietil-aminobutil-csoportot; a fentiekkel készített polielektrolit kopolimereket szintén felhasználhatjuk a IX fak30 tort tartalmazó készítmény elkülönítésére.

Az úgynevezett IX faktor készítmény adszorpcióját követően a plazmában visszamaradó VIII faktort töményíthetjük, és ismert módszerekkel elkülöníthetjük. Az adszorbeálódott IX faktor készítményt ismert módszerekkel eluáljuk 35 a polielektrolit kopolimerről, például 1—3 mólos vizes nátriumklorid oldattal való mosással.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös kivitelezési változata szerint a IX faktort tartalmazó készítmény pH 8-on való szelektív adszorpciójára 0,035% olyan polielektrolit kopoli40 mert használunk, amely az etilén-maleinsav-anhidrid alap kopolimer 100 maleinsav-anhidrid egységére számítva 5 metil-imino-bisz-propilamin keresztkötést kialakító csoportot és közelítőleg 90 dimetil-amino-propilamin funkcionális csoportot tartalmaz. Az adszorbeálódott IX faktor készítményt 45 oly módon eluáljuk a polielektrolit kopolimerről, hogy azt pH 6-on 1,7 mólos nátriumklorid oldattal mossuk. Az eluátumot 4 C° hőmérsékleten 0,1 mólos nátriumklorid oldattal szemben dializáljuk, majd fagyasztva szárítjuk és tároljuk.

A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példákkal 50 részletesen szemléltetjük. A találmány oltalmi körét a példák természetesen nem szűkítik.

1. példa

Olyan polielektrolit kopolimert állítunk elő, amely gyakorlatilag ekvimoláris mennyiségű etilént és maleinsavanhidridet tartalmaz, a keresztkötéseket metil-imino-bisz-propilaminnal alakítjuk ki, majd a terméket dimetil-amino60 -propilaminnal oly módon reagáltatjuk, hogy az etilén-maleinsav-anhidrid alap kopolimerben lévő 100 maleinsav-anhidrid egységre számítva 5 metil-imino-bisz-propilamin keresztkötéseket kialakító csoport és 90 dimetil-aminopropilamin oldallánc essen. A terméket hidrogénklorid sóvá 65 alakítjuk.

-2180882 liter közönséges emberi plazma pH-ját 1 mólos nátriumhidroxid oldattal 8-ra állítjuk be, majd 0,35 g a fentiek szerint előállított polielektrolit kopolimert adunk hozzá, és 20 percen át keverjük a szuszpenziót. Ezután szűrjük a szuszpenziót, amikor szűrletként IX faktort nem tartalmazó plazmát kapunk. A szűrési maradékot a gyantába beépült protein eltávolítására desztillált vízzel mossuk.

Ezután a II, IX és X faktorokat tartalmazó úgynevezett IX faktor készítményt oly módon eluáljuk a polielektrolit kopolimerről, hogy 20 percen át 6,0 pH-η (a pH-t 0,1 mólos citromsavval állítjuk be) 25 ml 1,7 mólos nátriumklorid oldattal mossuk. Ezután szűrjük a kopolimert tartalmazó szuszpenziót, amiután szűrletként megkapjuk az előállítani szándékozott IX faktor készítményt. 7, egyenként 1 literrel készült párhuzamos frakcionálási kísérlet során átlagosan 483 ±48 egység IX faktor/liter készítményt kapunk, a tisztítási mutatószám 178 ±33.

egység IX faktor alatt értjük azt az anyagmennyiséget, amely 1 ml közönséges teljes plazmában található. A tisztítási mutatószámot úgy számítjuk, hogy a kiindulási plazmá- 20 bán lévő teljes protein mennyiségének és a végső IX faktor készítményben lévő teljes protein mennyiségének arányát szorozzuk a végső IX faktor készítményben jelenlévő IX faktor egységeinek és a kiindulási plazmában lévő IX faktor egységeinek arányával.

2. példa

Az 1. példában megadott módon IX faktor készítményt állítunk elő oly módon, hogy közönséges emberi plazma millilitemyi mennyiségéhez 0,4 mg az 1. példában megadott polielektrolit kopolimert adagolunk, majd 7,4 pH-n 20 percen át keverjük a szuszpenziót, A II, VII, VIII, IX és X faktorok adszorpciója az alábbiak szerint valósul meg:

Faktor	Adszorbeálódott mennyiség
II	(%)’ 83
VII	0
VIII	5
IX	96
X	83

a kiindulási plazmára számítva

A kiindulási plazmában jelenlévő faktorok mennyiségét tekintve a fenti eredmények azt mutatják, hogy a II, IX és X faktorok szelektíven adszorbeálódtak, míg a VII és VIII faktorok gyakorlatilag változatlan mennyiségben a plazmában maradtak.

A koagulációs faktorok meghatározására ismert egylépéses mérését használtunk. A VIII faktor mérésére alkalmas összeállítást a Dade Division of American Hospital Supply

Corporation árusítja. A mérési módszer az aktivált részleges tromboplasztin idő (PTT) mérésén alapszik, amit a vérrögök képződéséhez szükséges faktorok hiányának megállapítására használnak. A fenti mérési módszert Brinkhousésmunka5 társai ismertették [J. Láb. Clin. Med., 41, 637 (1953)]. A különböző koagulációs faktorok ezen mérési módszere során az ismeretlen mintát egy tromboplasztin reagenssel és olyan megfelelő faktor-hiányos szubsztrát plazmával reagáltatjuk, amely nem tartalmazza a meghatározandó faktort. Mérjük 10 a vérrögképződés idejét. A tromboplasztin reagens nyers cefalint tartalmaz, amit patkány agyvelőből állítunk elő, és amely gyorsabban hozza létre a vérrögöket, mint a hemofiliás plazma. Ezek a reagensek jól ismertek, és például a 3 395 210,3 486 981 és 3 522 148 számú egyesült államokbeli 15 szabadalmi leírásban ismertetik.

A szakember számára különböző más, a találmány lényegéhez tartozó példák képzelhetők el. Mindezek érthető módon a találmány oltalmi körén belül esnek.

Claims (6)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás a IX faktort, valamint II és X faktort tartalmazó preparátum előállítására plazmából, azzal jellemezve, hogy

   25 a folyékony halmazállapotú vérplazmához 7,5 és 8,5 közötti pH-n 0,025% és 0,1% közötti mennyiségű vízben oldhatatlan, ’di-(rövidszénláncú)-alkil-amino-(rövidszénláncú)-alkilfunkciós csoportokat tartalmazó, térhálósított etilén-maleinsavanhidrid kopolimer polielektrolitot adunk, majd a polie30 lektrolit kopolimerhez szelektíven adszorbeálódott II, IX és X faktorokat eluáljuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy dimetil-amino-propil-funkciós csoportot tartalmazó kopolimert használunk.

   35
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy metil-imino-bisz-propil-aminnal térhálósított etilén-maleinsavanhidrid kopolimert használunk.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy olyan polielektrolit kopolimert hasz-

   40 nálunk, mely 100 maleinsavanhidrid csoportra számítva 5 metil-imino-bisz-propilamin keresztkötéseket kialakító csoportot és 90 dimetil-amino-propil-oldallánc-csoportot tartalmaz.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, 45 azzal jellemezve, hogy a IX faktort valamint II és X faktort

   1—3 mólos, vizes nátrium-klorid-oldattal eluáljuk a polielektrolit kopolimerről.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a polielektrolit kopolimert 0,035% és

   50 0,05% közötti mennyiségben adjuk a plazmához, és a használt polielektrolit 100 maleinsav-anhidrid csoportra számítva 5 keresztkötéseket kialakító metil-imino-bisz-propil-amino-csoportot és 90 oldalláncot képző dimetil-amino-propil-csoportot tartalmaz.