HU180191B - Energy line bearer - Google Patents

Description

A találmány tárgya mozgó fogyasztó és helyhez kötött csatlakozás közé beiktatható energiavezeték hordozó, mely kifelé néző ütköző felületekkel ellátott szűk csőtagokból· és befelé néző ütköző felületekkel ellátott tág csőtagokból áll, amelyek egymással összekapaszkodnak és egymáshoz képest csak egy irányban hajlithatók el; a szűk csőtagok középelkjukban körbefutó ütköző gyűrűt tartalmaznak, melynek mindkét oldalán a másik ütrköző felületig terjedően csatornák helyezkednek el a tág csőtagokon levő ütköző felületek befogadására, továbbá a tág csőtagok a keresztmetszet egyik felének tartományában mindkét oldalon mintegy a csatorna szélességének feléig meg vannak rövidítve és a szűk csőtagokra feltolható két csőtagfélből vannak öSzszeállitva.

A 28 05 8J2 és a 28 55 715 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásokból ismeretes egy a fentiekben leírt jellegű energiavezeték hordozó. Ennél az energiaveseték hordozónál a szűk osőtagok középe lkjukban körbefutó ütköző gyűrűvel vannak ellátva és szimmetrikusan vannak kiképezve, mig a tág csőtagok - az energiavezeték hordozót hosszmetszetben tekintve - mindkét oldalon egy csatorna szélességéig vannak lerövidítve, úgyhogy az energiavezeték hordozó lefektetett helyzetből csak az.egyik oldal felé hajlítható. Lefektetett helyzetben a tág csőtagok ütköző felületei a somleges szálból képezett középsik felett a körbeíutó ü,tköző gyűrűhöz, mig ezen sik alatt a szűk csőtagok külső ütköző felületeihez illeszkednek, mégpedig teljes hosszukban, mivel ebben a lefektetett helyzetben a szűk és tág csötagokon levő ütköző felületek egymással párhuzamosan

-1180191 futnak. Hajlított véghelyzetben viszont a tág csőtagok ütköző felületei a semleges szál által képezett középeik felett csak a középső tartományukban támaszkodnak a külső ütköző felületekhez és ezen sík alatt a szemközti oldalon a középső tartományban támaszkodnak a szűk csőtag körbefutó ütköző gyűrűjéhez, mivel ebben a hajlított helyzetben az energia vezeték hordozó egymással szemközti oldalfalain levő ütköző felületek egymással hegyes szöget zárnak be. Emiatt az energiavezeték hordozó hordósziláxdsága lecsökken a hajlítási tartományban, ott, ahol a felső fekvő ág súlya a legjobban terheli, mivel a fellépő hajlító erőket az ütköző felületek közti viszonylag keskeny átfedés i tartományoknak kell átvlnniök a külső és belső oldalon a középső tartományban.

Ebből kiindulva a találmány céljául annak a feladatnak a megoldását tűztük ki? hogy a bevezetőben leirt jellegű, tökéletesebb hordószilárdsaggal, jó oldal- és csavaró-szilárdsággal rendelkező energiavezeték hordozót hozzunk létre, melynél a semleges szál középen van és a tág csőtagok ütköző felületei hajlított véghelyzetben is felfekszenek a szűk csőtagok ütköző felületein illetve gyűrűin.

E célkitűzés technikai megoldásaként azt javasoltuk, hogy a szűk csőtagok középső ütköző gyűrűje a tág csótagfelek tartományában párhuzamos ütköző perenekkel, mig a szűk csótagfelek tartományában mindkét száron a semleges szál felé egymásból széttartóan kiinduló ütköző peremekkel rendelkezzék, és hogy a szűk csőtagok külső ütköző felületei a széles csótagfelek tartományában mindkét száron a semleges szál felé kívülről befelé összetartó ütköző peremekkel, mig a keskeny csótagfelek tartományában egymással párhuzamosan futó ütköző peremekkel rendelkezzenek.

Egy gyakorlati megvalósításnál célszerűnek bizonyult,„hogy a szűk csőtagokon levő csatornák szélessége a középső ütköző gyűrű mindkét oldalán, közvetlenül a semleges szál felett illetve alatt éppen csak olyan nagy legyen? amilyen megfelel a tág csőtagok anyagvastagságának. Ha szükségesnek mutatkozna az energiavezeték hordozó hajlítási sugarának bizonyos mértékű megváltoztatása, ezt a széles csótagfelek tartományában a külső ütköző felületek szélességének, valamint a szűk csőtagokon levő keskeny csótagfelek tartományában az ütköző gyűrű szélességének megváltoztatásával érhetjük el.

A találmány szerint kialakított energiavezeték hordozó előnye, hogy a tág csőtagok ütköző felületei hajlított véghelyzetben is teljes hosszukban íelfekszenek a külső ütköző felületeken illetve a szűk osőtagok ütköző gyűrűin. Ezáltal a szűk éá tág csőtagokon az ütköző felületek keskeny átfedés! tartományai által átvivendő erők nagyobb felületen oszlanak el, és a tág csőtagok peremének felhajlása - különösen a caőtagok iveit részeiben - nehezebben következik be. A találmány szerint kialakított energiavezeték hordozó ennélfogva nagyobb sulyok elviselésére képes, anélkül, hogy a csőtagok a hajlítási tartományban egymásból kipattannának illetve felhajlanának.

Igen nagy hosszúságoknál a kielégítő oldal- és csavarószilárdság elerése céljából célszerűnek látszott a szűk csőtagok felső és alsó oldalain belső hasítékokat elhelyezni és pántokat behúzni. Kükönleges felhasználásoknál hasznos lehet további közbülső pántok behúzása, hogy az energiavezeték hordozó

-2180191 belső torét különböző szintekre osszuk vastagabb és vékonyabb kábelek, vagy kábelek és tömlők számára, hogy azok rendeltetésszerű haszhalatnál ne csússzanak egymásra és/vagy ne tekeredjenek egymás köré.

A hasítékok a középen célszerűen szükek és be- és kilépésnél tágabbak, hogy a pántok ne törjenek meg a hajlítási sugárban. Maguk a pántok úgy acélból, mint szilárd vagy rugalmas műanyagból készülhetnek.

Egy a találmány szerint kialakított energiavezeték hordozó olyan kivitelezésénél, ahol a felső és alsó oldalon egy-egy pánt van behúzva, még nagy hosszúságok esetén is rendkívül jó oldal- és csavaroszilárdsággal rendelkezik. Ezért még nagy sulylyal terhelve is képes nagyobb szabad úthosszák áthidalására.

A találmány tárgyának további sajátosságait és előnyeit a csatolt rajzok alábbi leírása világítja meg; a rajzokon az energiavezetek hordozó egy előnyben részesített megvalósítását vázlatosan ábrázoljuk. A rajzok közül az 1. ábra egy energiavezeték hordozó néhány egymással összekötött csőtagját mutatja oldalnézetben;

a 2. ábra ugyanezen csőtagokat mutatja felülnézetben;

a 3· ábra egy szűk csőtag vízszintes metszete;

a 4. ábra ugyanezen csőtagot mutatja alulnézetben;

az 5· ábra ugyanezen csőtag felülnézetben;

a 6. ábra ugyanezen csőtag oldalnézetben;

a 7. ábra két szűk csőtagot és egy még különálló csőtagot ábrázol vízszintes metszetben;

a 8. ábra a 7· ábrán látható kép oldalnézetben;

a 9· ábra egy tág csőtaggal egymással összekötött két szűk csőtagot mutat oldalnézetben;

a 10. ábra tág csőtagok két csőtagfelének feszítő szegecscsel való összekötését mutatja keresztmetszetben;

a 11. ábra egy mozgó fogyasztó és rögzített csatlakozás közti önhordó energiavezeték hordozó működési vázlata;

a 12. ábra egy behúzható pánt számára hasítékokkal ellátott szűk csőtag vízszintes metszete egy további kivitelezéshez;

a 13. ábra egy a 12. ábrán látható átalakított szűk csőtagot mutat több szinten behúzott pántokkal, vízszintes metszetbán.

A találmány szerint kialakított energiavezeték hordozó váltakozó sorrendben tartalmaz A szűk csőtagokat és B tág csőtagokat, melyek alakzáróan vannak összeállítva és a lefektetett helyzetből csak egyik oldalra tudnak elfordulni, míg a lefektetett helyzetben a másik három oldal felé merev csodarabot képeznek.

Az ábrázolt kiviteli formában minden A szűk csőtag derékszög keresztmetszetű 1 gyűrűből áll, amely külső kerületén a külső 2 és 3 ütköző felületek, valamint a középső körbefutó 4 ütköző gyűrű által határolt 5 és 6 csatornát képezi. A 7 semleges szál által képezett középslk felett és alatt a felső és alsó oldalon mindkét 5 és 6 csatorna egyforma széles, de az A szűk oaőtag oldalfalain összetartanak. A középső 4 ütköző gyűrű a felső f’élrészben keskeny, és egymással párhuzamos 8 és 9,,ütköző peremeket tartalmaz. Ezzel szemben az alsó félben a középső

-3180191 ütköző gyűrű csak a középső tartományban keskeny és rendelkezik egymással párhuzamos B* és 9* ütköző peremekkel, míg az utóbbiak az oldalsó szárakon kívülről befelé, a 7 semleges szál felé széttartóan futnak ki egymásból. Ezzel szemben a külső 2 és J ütköző felületek az alsó félben az egymással párhuzamosan futó 10 és 11 ütköző peremmel rendelkeznek, míg a felső félben az oldalsó szárakon levő 10* és 11* ütköző peremek kívülről befelé a középső 4 ütköző gyűrű és a 7 semleges szál felé összetartóan futnak. Λ külső 2, 3 ütköző felületeken a 8-11 ütköző peremek és az A szűk csőtag középső 4 ütköző gyűrűjének ezen eltérő kialakítása által a 7 semleges szál két oldalán különböző alakzatok vannak, melyek jelentőségét az alábbiakban a B tág csőtagok formatervezésével kapcsolatban irjuk le.

Az ábrázolt megvalósításnál minden B tág csőtag két U-alaku 12 és 13 csőtagfélből áll. A felső 12 csotagfél szélesebb az alsó 13 csőtagfélnél. Ezáltal az alsó 13 csőtagfél a 7 semleges szál tartományában mindkét oldalon körülbelül annyit ugrik kifelé, mint amennyi az 5 v&gy θ csatorna szélessége. Peremén mindkét 12 és 13 csotagfél befelé néző 14 és 15 ütköző felőletét tartalmaz, melyek beleakadnak az A szűk csőtagokon levő 5 és 6 csatornába.

A külső 12 csotagfél mindkét szárán egy 16 toldalék van, melyet összerakott állapotban átfednek a másik 13 csotagfél szárainak végei. A két 12 es 13 csotagfél összekötését az átfedés! tartományban a 17 feszítő szegecs biztosítja.

Összerakott állapotban az A szűk csőtagok és a B tág csőtagok az 5 vagy 6 csatorna szélességének mértékéig egymáshoz képest elhajolhatnak. Amellett a B tá^ csőtagok 14 és 15 ütköző felületei az 1. és 2. ábra bal felén ábrázolt leteritett helyzetben a 7 semleges szál felett a 4 ütköző gyűrű egymással párhuzamos 8, 9 ütköző peremein fekszenek fel*_? míg a B tág csőtagok a 7 semleges szál alatt a 2 és 3 ütköző felület párhuzamos 10 és 11 ütköző peremén fekszenek fel. Az 1. és 2. ábra jobb oldalán ábrázolt hajlított helyzetben viszont a B tág csőtagok 14 és 15 ütköző felületei a 7 semleges szál felett a,2 és 3 ütköző felület felfelé széttartó 10* és 11* ütköző peremén fekszenek fel, rnig a 7 semleges szál alatt a 4 ütköző gyűrű felfelé széttartó 8’ és 9* ütköző peremeihez simulnak. Az A szűk csőtag 5 és 6 csatornáinak mindkét oldalán az 5 és 6 csatornák összetartó kialakítása, valamint azok különböző kiképzése a 7 semleges szál felett és alatt tehát úgy hat, hogy a B tág csőtagok 14 és 15 ütköző felületei a két véghelyzetben teljes hosszukon tökéletesen felfekszenek az A szűk csőtagok 2, 3 ütköző felületein illetve 4 ütköző gyűrűjén.

Az A szűk csőtagok előnyösen szigetelőanyagból, különösen műanyagból állnak, úgyhogy belső oldalukon sima es kímélő 18 felszínt szolgáltatnak a 19 energiavezeték hordozó számára. Azonban minden A szűk csőtag 1 gyűrűjén befelé nyúló 20 tartókat is kiképezhetünk, hogy a 19 energiavezetékeket a 7 semleges szál lengő mozgása esetén rögzítsük.

A B tág csőtagok oélszerüen vékony bádogból hidegen sa^tolhatók vagy nyomhatók. Azonban az is lehetséges, hogy a csótagfelek közepén kifelé nyúló 21 bordákat nyomunk, melyek egyrészt fokozzák az alaktartást, másrészt támaszként szolgálnak a 19 energiavezeték hordozó számára a rendeltetésszerű használat folyamán. Továbbá a 12 és 13 csőtagfelek szárába 22 nyílásokat sajtolhatunk a belső tér szellőztetése céljából, hogy ne

-4180191 következzék be hőtorlódás.

Egy az előzőekben leírtak szerint felépített és összeállított 19 energiavezeték hordozó arra szolgál, hogy egy helyhez leütött 23 csatlakozó és egy mozgó 24 fogyasztó, mint egy szerszámgép szupportja közé helyezzük el, a 19 energiavezeték, például elektromosság, nyomólevegő és/vagy hütőanyag számára szolgáló kábelek és tömlők kíméletes és feszítsémentes vezetése céljából. Emellett a 19 energiavezeték hordozónak a felső 25 ágban önhordónak kell lennie, hogy ne lógjon be és a 19 energiavezeték ne törjön meg. Az alsó 26 ág felé haladva a 19 energiavezeték hordozó csak azon R sugáron görbülhet meg, amely megfelel a legérzékenyebb 19 energiavezetek megengedhető hajlítási sugarának. A 19 energiavezeték hordozó önhordó konstrukciójának feltételei, azaz egy bizonyos hajlítási R sugár betartass, valamint a 19 energiavezeték kíméletes és feszítés nélküli vezetése megvalósulnak az A szűk csőtagok és- a B tág csőtagok találmány szerinti formatervezése utján.

A 12. ábra szerinti kivitelezésnél az oldalfalakon levő gyűrűt a belső oldalán fenn és lenn 27 hasítékokkal látjuk élj melyekbe a teljes szélességet átérő 28 pánt nyúlik be széleivel. A 27 hasítékok középen szükebbek, mint a belépésnél és kilépésnél, hogy a 28 pántok a hajlítási tartományban ne törjenek meg.

A 13· ábrán mutatott megvalósításban az 1 gyűrűt további 27 hasítékokkal látjuk el, úgyhogy több 29 közbülső pánt húzható be, melyek a 19 energiavezeték hordozó belső terét különböző szintekre osztják. Ezáltal a különböző vastagságú 19 energiavezetékek nagyobb hosszúság esetén is egymástól gondosan elválasztva tarthatók, hogy ne csússzanak össze.

Claims (8)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Mozgó fogyasztó és helyhez kötött csatlakozás közé elhelyezhető energiavezeték hordozó, amely kifelé,irányuló ütköző felületekkel ellátott szűk csőtagokból és befelé irányuló ütköző felületekkel ellátott tág csőtagokból áll, melyek egymással összekapaszkodnak és egymáshoz képest csak egy irányban hajlithatók el; a szűk csőtagok középslkjukban körbefutó ütköző gyűrűt tartalmaznak, melynek mindkét oldalán a másik ütköző felületig terjedően csatornák vannak a tá csőtagokon levő ütköző felületek befogadása céljából, továbbá a tág csőtagok a keresztmetszet egyik felének tartományában mindkét oldalon mintegy a csatorna szélességének feléig meg vannak rövidítve és a szűk csőtagokra feltolható két csőtagfélből vannak összeállítva, azzal jellemezve, hogy a szűk csőtagok /A/ középső ütköző gyűrűje /4/ a tág csőtagok egyik széles csőtagfelének /12/ tartományában párhuzamos ütköző peremekkel /8,9/, míg a másik keskeny, csőtagfelek /13/ tartományában mindkét száron a semleges szál /7/ felé egymásból széttartóan kiinduló ütköző peremekkel /8*, 9»/ rendelkezik, és a szűk csőtagok /A/ külső ütköző felületein /2, 3/ a széles csőtagfél /12/ tartományában mindkét száron a semleges szál /7/ felé kívülről befelé a középső ütköző gyűrűn /4/ találkozó ütköző peremekkel /10*. 11’/, míg a keskeny csötagfél /13/ tartományában egymással párhuzamosan futó ütköző peremekkel /10, 11/ rendelkezik. /Elsőbbsége: 1980.10.24./

   -5180191
2. 2. Az 1. igénypont szerinti energiavezeték hordozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csatornák /5, 6/ szélessége a csatornavégeken a semleges szál /7/ mindkét oldalán megfelel a tág csőtagok /B/ anyagvastagságának. /Elsőbbsége: 1980, 10.24./

   Az 1. vagy 2. igénypont szerinti energiavezeték hordozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szűk, csőtagokon /A/ levő külső ütköző felületek /2,
3. 3/ szelessége a széles cső-» tagfél /12/ tartományában, valamint az ütköző gyűrű /4/ szélessége a keskeny csőtagfél /13/ tartományában a hajlitási sugárnak /R/ megfelelően van kialakítva. /Elsőbbsége: 1980. 10.24./
4. 4. Az l-J. igénypontok bármelyike szerinti energiavezeték hordozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szűk csőtagok /A/ oldalfalaiban a belső oldalon hasítékok /27/ vannak és ezekbe egymástól elválasztott és egymással párhuzamosan behúzott pántok /28/ vannak. /Elsőbbsége: 1980. 04.29·/
5. 5- A 4. igénypont szerinti energiávezeték hordozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hasítékok /27/ és pántok /28/ a szűk csőtagok. /A/ felső es alsó oldalain vannak. /Elsőbbsége: 1980. 04.29·/
6. 6. A 4. vagy 5· igénypont szerinti energiavezeték hordozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egy vagy több közbülső pánttal /29/ rendelkezik. /Elsőbbségé: 1980. 04.29·/
7. 7. A 4-6. igénypontok bármelyik szerinti energiavezeték hordozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hasítékok /27/ a végeiken kiszélesednek. /Elsőbbsége: 1980. 04.29·/
8. 8. A 4-7· igénypontok bármelyike szerinti energiavezeték hordozó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a pántok /28/ acélból vagy műanyagból vannak kialakítva. /Elsőbbsége: 1980. 04.29·/