HU177360B - Drivable rail grinder - Google Patents

Description

A találmány tárgya' meneszthető síncsiszológép, amely sínfejfelületek egyenetlenségeinek lecsiszolására alkalmas, és gépalvázon magasságállíthatóan és a sínek hosszirányában csoportokban egymás után elrendezett, a sínfej csiszolandó felületeinek körze- ⁵ téré szorítható, szerszámkereten elrendezett csiszolószerszámokkal van ellátva.

A vágányfenntartási munkák keretében a vágányok sínfelületeinek ápolása és karbantartása meneszthető sín csiszológépek segítségével végzett ¹⁰ rendszeres lecsiszolással egyre nagyobb jelentőségű. A növekvő közlekedéssűrűség, az egyre emelkedő vonatsúlyok és menetsebességek következtében a sínek olyan mértékben vannak igénybe véve, hogy a sínfejfelületeken egyre gyakrabban és egyre erő- ¹⁵ södő mértékben kagylós sínkopások, hullámosságok és más szabálytalanságok lépnek fel. Amellett, hogy ezek a sínfutófelületeken képződő deformációk és kopáshelyek a vasúti járművek menettulajdonságait hátrányosan befolyásolják és éppen ezért 20 biztonsági okokból sebességkorlátozási intézkedéseket kell foganatosítani, ezek befolyásolják az utasok utazási komfortját is, a kocsiszekrények ezeknél keletkező lengéseivel és dübörgéseivel. A kagylós kopások és a sínfelületeken kialakuló ha- 25 sonló kopások a vágánytestre magára is rendkívül hátrányosak. A sínek ugyanis a lengésekből eredően túl vannak terhelve és a sínrögzítő egységek kilazulnak. Ezeken túlmenően a vágányhelyzet változásával, valamint a kavicságyazat fellazulásával 30 is számolni kell, elsősorban az aljak felfekvéseinek körzeteiben. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a vágány névleges állapotát - különös tekintettel a sínek felületi tulajdonságaira - helyreállítsuk, mégpedig már a kagylós sínkopások, illetve a hullámosságok keletkezéseinek stádiumában,

A sínfelületek fent említett hibáinak kiküszöbölésére különböző meneszthető síncsiszológépet fejlesztettek ki. „Forgó” csiszoló szerszámokkal ellátott síncsiszolókocsit ismertet például az 1 206 461 számú nyugatnémet szabadalmi leírás. Ennél a gépnél két csiszolószerszámegység elkülönített, saját futóművel felszerelt szerszámtartókon a gép két alváza közötti körzetben vágányhosszirányban egymás mögött van elrendezve. Mindegyik csiszolószerszámegység sínszálankén! három külön magasságállítható csiszolószerszámmal van ellátva, amelyek függőleges tengelyű hajtómotorból és az alsó tengely végen elrendezett csiszolótárcsából állnak. A síncsiszoló kocsi minden egyes csiszoiószerkezetnek a sínfejfelületekre szorításához szabályozószerkezettel van ellátva. Eltekintve attól, hogy ezek a szabályzószerkezetek jelentős ráfordítást igényelnek, hiányossága ennek a megoldásnak, hogy ezzel a géppel a sínfejnek csak viszonylag keskeny felületi körzete, a sínoldalak azonban semmiképpen nem munkálhatok meg. Éppen ezért ezzel a sínfejprofil csiszolás útján még közelítőleg sem állítható helyre. Mivel a csiszolótárcsák a sínfejfelületekkel lényegében vonal-alakban érintkeznek, egy ilyen berendezésnek a csiszolási teljesítménye, azaz egy csiszolási menetnél elérhető lemunkálási mélység viszonylag csekély.

A sínek kagylós kopásának és egyéb egyenetlenségének helyreállításához szükséges csiszoló-menetek í számának csökkentése végett, amely csiszoló-menetek a viszonylag lassú előrehaladás miatt csupán a hosszabb vonatszünetekben végezhetők, ismeretes olyan megoldás is, amelynél forgó csiszolószerkezetekkel felszerelt több csiszolókocsit komplett K síncsiszolóvonattá egyesítettek. Ezt a síncsiszolóvonatot rendszerint a megmunkálandó szakaszokon két, nagyáttételű hajtószerkezettel ellátott mozdonnyal vontatják. Ezek a síncsiszolóvonatok nagy ráfordítást, nagyszámú kísérőszemélyzetet, viszo- 1. nyíthatatlanul magas karbantartási és a bevetéstervezéshez szükséges szervezési ráfordítást igényelnek. Ezeknek a „forgó” csiszolószerszámokkal felszerelt gépeknek további hiányosságai között említhető meg, hogy a csiszolószerszámok megfelelő vezetése 21 és vezérlése jelentős technikai ráfordítással jár, továbbá a csiszolt sínfejfelületek hiányosan vannak profilírozva. Ezeken túlmenően a mágneses érintkezőknél, útkereszteződéseknél és hasonlóknál a csiszolótárcsák munkakörzetében levő akadályok 2t további problémákat okoznak.

További ismert csiszolóelven működő síncsiszológépet ismertet például az 1 021 746 számú nyugatnémet szabadalmi leírás. Ez a sínfejre szorítható, a sínfejfelületeken síkszerűen felfekvő csiszolókövek- 3( kel, úgynevezett köszörűkövekkel van ellátva. A rendszerint géphosszirányban csoportosan egymás után elrendezett köszörűkövek, - amelyek a köszörülés! menetnél csupán a gép haladási sebességével vannak a sínfejfelületek fölött húzva - 35 csiszolási teljesítménye azonban viszonylag csekély. Ennél a megoldásnál gyakran ismételt csiszolási utak válnak szükségessé, hogy legalább a sínfejfelületek durvább egyenetlenségeit eltávolítsák. Ezzel hosszabb vágányszakaszokon át a csiszolás folyto- 40 nossága nem biztosítható. Ezek a gépek éppen a fenti okok miatt idáig alárendelt célokra voltak alkalmazva, vagy ott, ahol kisebb teljesítmény elegendő, például villamos vágányok csiszolásánál.

Ilyen köszörűköveket alkalmaznak új, illetve régi 45 sínek felületeinek becsiszolására használt berendezéseknél is. Ilyen berendezést ismertet például az 1 277 069 számú nyugatnémet közzétételi irat. Ennek görgősora van, amelyen a megmunkálandó sínek folyamatos sebességgel lassan előre vannak me- ₅θ nesztve. A sínek hosszirányában görgők segítségével vezetett szerszámkereten három, sínhosszirányban egymás után elrendezett, külön magasságállítható köszörűkőből álló szerszámegység van elrendezve. A szerszámkeret a sínek hosszirányában viszonylag ₅₅ lassú, periodikus ide-oda mozgással van excenter-hajtás segítségével eltolva. A köszörűköveknek a sínfelületre szorítása ennél úgy van megválasztva, hogy a szerszámkeret sínhaladási iránnyal ellentétes irányú elmozdulásánál az első helyen levő és a ₆₀ legnagyobb rászorítási nyomás alatt álló köszörűkő a sínfejfelületen a kagylósüvegeket lemunkálja. A két további, mindig csökkentett rászorítási nyomással terhelt köszörűkő ennél azután a sínfejfelületek durva és finom csiszolását végzi. Ezeket az ismert ₆₅ berendezéseket elsősorban marógéppel előmunkált profílos új sínek becsiszolásánál alkalmazzák.

A találmánnyal célunk a fent említett hiányosságok kiküszöbölése.

A találmánnyal megoldandó feladat olyan meneszthető, nagyteljesítményű síncsiszológép létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a gyakorlatban előforduló sínfejfelületegyenetlenségeket a sínfej névleges profiljának egyidejű és maradéktalan helyreállítása mellett kiküszöböljük, valamint amely szerkezeti kialakítását tekintve viszonylag kisebb ráfordítással jár. Ezeken túlmenően ennek a gépnek a mindenkori vonalvezetéstől, illetőleg a megmunkálandó vágányszakasz felületeinek állapotától függetlenül egyenletes és egységes csiszolási teljesítményt kell nyújtania.

A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a bevezetőben leírt csiszológépnél legalalább egy csiszolószerszám, illetve csiszolószerszámcsoport a csiszológép, illetve a szerszámkeret menetmozgásával egyidejű, szuperponált, járulékos munkamozgást, főleg géphosszirányú ideoda munkamozgást biztosító hajtóegységgel van ellátva. Ezzel a kialakítással elsőízben sikerült meglepően egyszerű módon a csiszológép teljesítőképességét a csiszolószerszámok, illetőleg a csiszolószerszám csoportok tényleges csiszolási útjának jelentős növelésével - szemben csupán a gép menetsebességével előrehaladó csiszolószerszámokkal többszörösére növelni. A gép folyamatos menetmozgásának és az ezzel egyidejű, vágányhosszirányú, járulékos munkamozgás egyesítésével a sínszálak minden felületkörzetét az egyes csiszolószerszámok többször érintik. Ennélfogva nemcsak az egy csiszolási menetnél elérhető lemunkálási mélység sokszorozható meg, hanem különleges simaságú és minőségileg lényegesen javított csiszolási eredmény érhető el. Ez a símasági hatás nemcsak a köszörűköveknek, mint csiszolószerszámoknak köszönhető, hanem ez legalábbis részben a gép forgó csiszoló szerszámokkal való felszereléséből adódik. Ennél ugyanis a csiszoló szerszámoknak a sínfelületekhez való járulékos viszonylagos mozgásával a rezgésnyomok keletkezése teljes mértékben kiküszöbölhető.

A találmány sokféle módon és viszonylag egyszerű eszközökkel megvalósítható, különösen olyan síncsiszológépeknél, amelyek saját hajtással, és önálló energiaellátó berendezéssel vannak felszerelve. A csiszolószerszámok, illetve szerszámcsoportok járulékos munkamozgásának létrehozásához szükséges hajtóegységek közvetlenül a gépen levő áramforrásról, hidraulikus, vagy pneumatikus energiaforrásról vannak táplálva, és célszerűen a gép központi kiszolgáló, illetőleg vezetőhelyéről vannak vezérelve.

A találmány igen célszerű példakénti kiviteli alakjánál a szerszámkereten elrendezett csiszolószerszám járulékos, folyamatos munkamozgáshoz végtelenített, körbenfutó csiszolószalagként van kialakítva, hajtóegység pedig a szerszámkereten elrendezett, előnyösen változtatható fordulatszámú motorként van kialakítva. Ez az építési mód a sínekhez képesti többszörös elrendezésből származó előnyök mellett különösen nagy motorfordulatszámoknál

1//5ÖU mutatkozik előnyösnek, nagy csiszolási teljesítményével, a csiszolószalagnak a sínfej alakjához való jó idomulási képességével, nagyobb megmunkálási felületek lehetőségével, valamint konstrukciós egyszerűségével és a csiszolószalag kényelmes cserélhetőségével.

A találmány szerinti megoldás másik célszerű példakénti kiviteli alakjánál a géphosszirányba előnyösen sínszálanként vízporlasztószerkezettel társított köszörűkövekkel képzett csiszolószerszámcsoportokkal ellátott, legalább két szerszámkerete egymás után van elrendezve, valamint a két csiszolószerszámcsoport géphosszirányban ellentétes mozgásirányú, ide-oda munkamozgásához közös hajtóegységgel van ellátva. A csiszolószerszámoknak, különösen a köszörűköveknek az ide-oda való járulékos munkamozgása nemcsak a kagylószerű kopások maradéktalan és gyors lemunkálását segíti elő, hanem a sínfejek felületi hibáinak is — nagyobb hullámhosszak esetén, mintegy a csiszolósz- szám- ; csoport összhosszának nagyságrendjében A két csiszolószerszámcsoport ellenkező irányú mozgású járulékos munkamozgásával megakadályozzuk továbbá, hogy a csiszolási súrlódóerőkből származó reakcióerők, amelyek a csiszolószerszámok, ; különösen a köszörűkövek és a sínfejfelületek között lépnek fel, a gépkeretre átadódjanak. Ezen túlmenően a két csiszolószerszámcsoport számára együttes hajtóegység alkalmazásával a gép egyszerűbb, hely- és súlytakarékos felépítése válik lehető- 3 vé. Az ide-oda való munkamozgás fent leírt módja — amely a folyamatos előremenethez hozzáadódik — további előnyöket hoz magával, ha csiszolószerszámokként köszörűköveket alkalmazunk. Ezekkel a sínfejek eredeti profilja beleértve a sínfej 3 oldalakat is, mindenféle komplikált vezető- és vezérlőszerkezet nélkül maradéktalanul helyreállítható. A köszörűköveknek ezen túlmenően — szemben a forgó csiszolószerszámokkal — a sínszál meglevő íveléséhez jobb illeszkedési képességük van, 4 úgyhogy ezek a csiszolószerszámok vágányívekben szükséges oldalvezetése igen egyszerűen megoldható.

Különösen előnyös a találmány szerint, ha a hajtóegység a sínekkel társított két csiszolószer- 4; számcsoport szinkron hajtására van kialakítva, ahol mindkét csiszolószerszám számára, illetve a két sínnel társított négy csiszolószerszámcsoport számára közös hajtóegységgel van ellátva. A szinkronhajtással a két sínszál megmunkálásánál nemcsak 5( egységes csiszolási eredmény biztosítható, hanem a jobb, illetve bal sínszállal társított csiszolószerszámcsoportok munkamozgásának különböző mozgásritmusával, illetőleg fáziseltolásával a lengésjelenségek kialakulása megakadályozható. Továbbá, a szinkron- 5í hajtás különösen akkor célszerű ha az alábbiakban leírt módon az egymással szemben fekvő csiszolószerszámcsoportok keresztkapcsolatokkal egy szerkezeti egységként vannak összefogva.

Különösen előnyös, ha a közös hajtóegység, 6C illetve hajtóegységek mindig a két, sínekkel társított csiszolószerszámcsoport, illetve a két sín közötti valamennyi csiszolószerszámcsoport középkörzetében mintegy központosán van, illetve vannak elrendezve. Ezáltal a berendezés messzemenő vibrá- 65 ciós szabadságánál kifogástalan tömegkiegyensúlyozás érhető el.

A találmány szerinti megoldás különösen előnyös példakénti kiviteli alakjánál a hajtóegység 5 ide-oda mozgó rudazattal összekötött excenter-, illetve forgattyús-, illetve bütyköstengelyből áll, amely a gépalvázon elrendezett hajtómotorral van összekötve. Olyan megoldás is lehetséges, amelynél a hajtóegység hidraulikus munkahenger. A mindig 0 legcélszerűbb hajtásmód kiválasztása a gép tervezett, illetve a rendelkezésre álló kialakításától, illetve más szempontok, például súlyelosztás és a rendelkezésre álló tér kihasználása szerint történhet.

Megnyugtató csiszolási eredmény eléréséhez a 5 találmány további jellemzője szerint a szerszámkeret ide-oda való munkamozgásának teljes lökete legalább a fele, főleg azonban mintegy kétharmada a csiszolószerszám hosszának, ahol a szerszámkeret ide-oda mozgásának frekvenciája mintegy 8 Hz. 0 Ezektől az értékektől azonban a gép alkalmazásterületétől és szerkezeti méreteitől függően lényegesen el lehet térni.

A találmány szerinti síncsiszológép igen egyszerű szerkezeti kialakítását teszi lehetővé az olyan kivi5 teli alak, amelynél a szerszámkeret, a rudazat és a gép hosszirányára merőleges forgattyústengely közelítőleg ugyanazon vízszintes síkban van elrendezve, *valamint a forgattyústehgely a hajtómotorral összekötött excentertengellyel forgattyús hajtáson át •j lengőmozgásba hozhatóan van kialakítva, valamint adott esetben mindkét sínszálhoz tartozó csiszolószerszámcsoportok szerszámkeretei a forgattyústengely forgattyúskaijaival egyenként csuklósán vannak összekötve. Ezzel az elrendezéssel megakadályoz. ható, hogy a szerszámkereteken ható hajtóerők által síneken átfektetett függőleges síkokban reakciónyomatékok keletkezzenek, amelyek a köszörűkövek rányomási erejének különböző, illetőleg periodikusan változó megosztásához vezetnek. A leírt ₍ hajtószerkezetnél az alkalmazott szerkezeti egységek robosztusak és egyszerűek.

További előnyös kiviteli lehetőség mutatkozik a találmány szerint abban, ha a síncsiszológép hajtóegységként hossztengelyével mintegy függőlegesen, adott esetben a gép hossz-szimmetriatengelyében elrendezett, a hajtómotorral összekötött excentertengellyel van ellátva, amelyen a csiszolószerszámcsoportok szerszámkerétéi hajtórúdon át csuklósán vannak elrendezve. Az ilyen hajtószerkezet a csekély helyszükségletén túlmenően azért is előnyös, mivel az excentertengelyek hajtókaijai, valamint az ahhoz csuklósán kapcsolódó hajtórudak a sínsík fölött rendezhetők el. így a hajtóerők által a szerszámkeretben ébredő nyomatékok a lehető legalacsonyabb értéken tarthatók.

Különös előnyök adódnak a találmány szerinti további jellemzőből, amikoris a hajtómotor fordulatszáma és/vagy az excenter — illetve forgattyústengely forgattyúkarhossza változtatható, például a gép menetsebességétől függően szabályozható. Ezzel az intézkedéssel lehetővé válik, hogy a menet mozgást és a csiszolószerszámok járulékos munkamozgását úgy összehangoljuk, hogy a rendelkezésre álló gépteljesítmény kihasználásával valamennyi előforduló üzemmódnál optimális csiszolási eredményt érjünk el. A hajtásnak ez a vezérlése teljesen automatikusan is történhet, úgyhogy a mozdonyvezető eközben teljesen más feladatokra koncentrálhat.

A síncsiszológép szerkezeti egyszerűség szem- 5 pontjából különösen előnyös kivitelénél a szerszámkeret géphosszirányban elhelyezkedő, a sínek mentén vezetett, a gép keresztirányában hajlításra rugalmas, például élére állított lemezből kialakított hossztartóból áll, amely a gépalvázzal magassági 10 irányban állíthatóan, géphosszirányban pedig elmozdíthatóan van összekötve, valamint amely mindig egy csiszolószerszám oldható rögzítéséhez az egyenként magasságállítható és a hossztartón alulról tányérrugókon, távtartóhüvelyeken, vagy hasonló- 15 kon támasztható tartósarut tart. Ezzel az elrendezéssel az egyes köszörűkövek nemkívánatos önműködő magasságállítása a sínszál magasságvonalán megakadályozható, egyidejűleg azonban a hossztartó rugalmassága folytán a köszörűkövek ol- 20 dalirányú illeszkedésé a sínek hosszvonalán lehetővé válik. így az egy csiszolócsoporttá egyesített köszörűkövek bizonyos mértékben a csiszolószerszámcsoport teljes hosszával egy átmenő csiszolótestet képeznek. Ezáltal lehetővé válik, hogy a 25 sínfej felületi hibáit lecsiszoljuk, még abban az esetben is, ha azok hullámhossza az egyes köszörűkövek hosszának többszörös, illetve a csiszolószerszámcsoport teljes hosszának közelítőleg 2/3-a, illetve 3|4-e között van. 30

Előnyös továbbá, ha a gép egymással szembenfekvő sínszálakkal társított szerszámcsoportjai egymással össze vannak kötve. Ez pedig a találmány szerint igen előnyös módon úgy történhet, hogy a gép hossz-sziminetriasíkját tekintve egymással szem- 35 benfekvő csiszolószerszámcsoportok hossztartói géphosszirányban hajlításra rugalmas, például élére állított lemezből kialakított kereszttartókkal vannak összekötve, amelyek a tartósaruk körzetében a hossztartókhoz vannak rögzítve, és előnyösen hossz- 40 irányban állíthatóan vannak kialakítva. A hajlításra rugalmas kereszttartók az egymással szetnbenfekvő köszörűköveknek a sínfejek belső oldalára való rászorítása mellett a köszörűköveknek hossztengely körüli ferde helyzetét is akadályozzák. A 45 kereszttartó segítségével a szembenfekvő sínszálakkal társított csiszolószerszámcsoportok illesztése az adott nyomtávkülönbségekhez, elsősorban vágányíveknél egyszerűen elvégezhető.

A találmány szerint végül minden szerszámkeret a gépalvázon legalább két, teleszkópszérű, hosszváltoztatásra képes, előnyösen munkahengerekből kialakított vezetőrúd segítségével lengően van felfüggesztve. valamint a szerszámkeret keresztirányú me- 55 nesztéséhez menesztőszerkezettel, előnyösen munkahengerrel van ellátva. Ezekkel az intézkedésekkel egyszerű módon gondoskodtunk arról, hogy a köszörűkövek a szükséges vízszintes, illetőleg függőleges rászorító erőkkel legyenek a sínfejfelü- 60 letekre rányomva.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti síncsiszológép néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: 65

Az 1. ábra a találmány szerinti síncsiszológép példakénti kiviteli alakjának oldalnézete,

A 2. ábra az 1. ábra szerinti síncsiszológép részletének felülnézete,

A 3. ábrán az 1. és 2. ábra szerinti gép részletének perspektivikus képe látható,

A 4. ábra a találmány szerinti síncsiszológép további példakénti kiviteli alakjának oldalnézet-részlete,

Az 5. ábra a 4. ábrán V—V vonal mentén vett metszet, viszonylag nagyobb léptékben,

A 6. ábrán a találmány szerinti síncsiszológép ismét további példakénti kiviteli alakjának részletét oldalnézetben tüntettük fel,

A 7. ábra a találmány szerinti síncsiszológép forgó csiszolószerszámml ellátott példakénti kiviteli alakjának részbeni perspektivikus képe.

Amint az 1—3. ábrákon látható, 1 síncsiszológép hajtott 3 kerékpárokkal ellátott 2 futómű segítségével 6 vágány 4 és 5 sínén folyamatosan meneszthető.

gépalvázon, amely mindkét homlokoldalán 8 vonó- és ütközőszerkezettel van ellátva, annak érdekében, hogy az 1 síncsiszológép adott esetben vonatszerelvénybe besorolható legyen, az 1 síncsiszológép hajtására, vezérlésére energia és üzemanyagellátására alkalmas szerkezetek vannak elrendezve. Ezek a szerkezetek nevezetesen a 9 hajtómotor, 11 nyomótartállyal ellátott 10 kompresszoregység, 13 szelepegységgel, valamint központi 14 vezérlőszerkezettel ellátott vízkészletező 12 tartály, amelyek 15 vezetőfülkében vannak elrendezve. Továbbá az 1 síncsiszológép kezeléséhez és megfigyeléséhez szükséges berendezésekkel is el van látva. A 9 hajtómotor hajtókapcsolata a két 3 kerékpárral önmagában ismert többfokozatú hajtóművel és kardántengellyel történik, amelyet a rajzon vázlatosan szaggatott vonallal és 16 hivatkozási számmal jelöltünk. A 9 hajtómotor továbbá 17 vezérlővezetéken át a központi 14 vezérlőszerkezettel van összekötve. A 10 kompresszoregység 11 nyomótartályából 18 sűrített levegővezeték indul ki, amely 19 szelepegységen át vezérelhető. A 19 szelepegység a 14 vezérlőszerkezettel 20 vezetéken át van összekötve. További szaggatottan jelzett 21 vezetéken át a 12 vízkészletező tartály 13 szelepegysége a 14 vezérlőszerkezettel van összekötve.

Az 1 síncsiszológép 4, illetve 5 sínszálanként a 2 futóművek közötti körzetben géphosszirányban egymásután elrendezett 22, 23, illetve 22’, 23’ csiszolószerszámcsoporttal van ellátva. Ezeknek mindegyike az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetében a 4, illetve 5 sínek hosszirányában egymás mögött elrendezett, köszörűkőként kialakított négy 24 csíszolószerszáma van, amelyek közösen 25 szerszámkereten egyenként magasságállíthatóan vannak elrendezve. A 25 szerszámkeret géphosszirányban elhelyezkedő, például élére állított lemezből és a 6 vágányra keresztirányban viszonylag rugalmas hossztartóként van kialakítva.

Minden 25 szerszámkeret a 7 gépalvázon két teleszkópszerűen hosszállítható vezető segítségével lengően van felfüggesztve. Ezek az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetében pneumatikus 26 munka177360 hengerek, amelyek a 18 sűrített levegő vezetékekhez csatlakoznak és a 19 szelepegység segítségével szabályozhatók. A 25 szerszámkeret két, a belső 27 sínfejfelülethez kapcsolódó 28 vezetőcsap segítségével a mindenkori 4, illetőleg 5 sín hosszirányában van vezetve. *

Az egyes, lényegében faragott kő alakú 24 köszörűkövek, amint a 3. ábrán látható 30 tartósamban 31 csavarok segítségével oldhatóan vannak rögzítve. A 24 köszörűkövek alsó oldala előnyösen a 29 sínfej névleges profiljának megfelelő ellenprofílként van kialakítva. Minden 30 tartósaru a felső oldalán elrendezett, függőleges 32 vezetőcsap segítségével a 25 szerszámkereten rögzített 33 vezetőelem furatában a 25 szerszámkereten magasságállíthatóan van vezetve, és alsó oldala a szerszámkereten támaszkodik — a mindenkori csiszolási elvnek megfelelően rugózva, vagy mereven. A 3. ábrán a 30 tartósaru rugózott támaszkodását tüntettük fel 34 tányérrugó segítségével. Ezzel szemben l. 1. ábrán merev támaszkodás látható a 32 vezetőcsapra felhúzott 35 távtartóhüvelyen át. A 30 tartósaru elfordulás elleni biztosításához, valamint a 24 köszörűköveknek a sínszálak hosszirányában történő beszabályzásához minden 30 tartósaru felső oldalán két 36 vezetőnyúlvány van elrendezve, amelyek a 25 szerszámkeretet villaszerűén körülfogják.

A 24 köszörűkövek hűtéséhez, valamint a keletkező csiszolási forgács leöblítéséhez a 25 szerszámkereten vízporlasztó 37 fúvókák vannak elrendezve, amelyek az egymás után következő 24 köszörűkövek közötti terekre vannak irányítva. Egy-egy további vízporlasztó 37 fúvóka van az illető csiszolószerszámcsoport előtt és után közvetlenül elrendezve. A vízporlasztó 37 fúvókák szaggatott vonallal jelzett vezetékeken át a vízkészletező 12 tartályhoz csatlakoznak, valamint a vízporlasztó 37 fúvókák vízhozzávezetése a 14 vezérlőszerkezettől központilag van szabályozva,

A 24 köszörűkövek csiszolási teljesítményének növeléséhez az 1 csiszolószerszámcsoportoknak a folyamatos menetmozgás mellett, amelyet 38 hivatkozási számmal jelzett nyíllal jelöltünk, vágányhosszirányban egyidejű járulékos munkamozgást adunk. Evégett az egyik sínszállal például a 4 sínnel társított mindkét 22 és 23 csiszolószerszámcsoportofc-közös 39 hajtószerkezetről ellentétes irányú vágányhosszirányú ide-oda munkamozgással 41 és 40 nyíl irányában van eltolva. A két 22 és 23 csiszolószerszámcsoport ellentétes mozgásirányával a 24 csiszolókövek és a sínfejfelületek közötti súrlódás hatására fellépő hosszirányú erők legalábbis közelítőleg ki vannak egyenlítve.

A 39 hajtószerkezetnek géphosszirányra keresztbe elhelyezett 42 forgattyústengelye van, amely mintegy ugyanabban a síkban van elrendezve, mint a csiszolószerszámcsoportok 25 szerszámkerete. A 42 forgattyústengelynek két, 180°-kai eltolt hajtókaija van, amelyekhez a két 25 szerszámkeret egyike 43 rudazaton át csuklósán kapcsolódik. A 42 forgattyústengely magasan elrendezett, 44 hajtómotorral összekötött 45 excentertengely által 46 forgattyúshajtáson át lengőmozgásban eltolható. A például hidromotorként kialakított 44 hajtómotor fordulatszámszabályzásával a csiszolószerszámcsoportok ide-oda történő járulékos munkamozgásának frekvenciája — például az 1 síncsiszológép menetsebességétől függően — változtatható és a mindenkori követelményekhez igazítható. Irányértékként a közepes frekvencia nagyságrendjét közelítőleg a 8 Hz-ben jelölhetjük meg. Az ide-oda való munkamozgás teljes lökete az egyes 24 köszörűkövek hosszának célszerűen legalább a fele, előnyösen azonban mintegy a 2/3-a. Avégett, hogy szükség esetén a teljes löketet változtatni lehessen, a 47 forgattyúcsap a 45 excentertengelyen radiális-irányban állíthatóan rendezhető el.

Az 1 síncsiszológép ábrázolt példakénti kiviteli alakja mindkét 4 és 5 sínekhez csiszolószerszámcsoportokkal van ellátva. Ennél a síncsiszológép 48 hossz-szimmetriasíkjához képest szemben fekvő 22 és 22’, valamint 23 és 23’ csiszolószerszámcsoportok egymással 49 kereszttartók által vannak összekötve. Ezek például élére állított lemezből vannak kialakítva és géphosszirányban viszonylag hajlításra rugalmasak, amint a 2. ábrán szaggatott vonallal jelöltük. Az előnyösen hosszirányban állíthatóan kialakított 49 kereszttartók mindkét szerszámkereten a két, a 48 hossz-szimmetriasíkhoz képest egymással szemben fekvő 30 tartósaru 33 vezetőelíme körzetében vannak rögzítve. A 49 kereszttartók segítségével a szemben fekvő csiszolószerszámcsoportok a nyomtáv differenciákhoz idomítható, mindenekelőtt vágányívek esetében. A szemben fekvő 25 szerszámkeretek keresztirányú állításához a jelen esetben ezek között vízszintes 50 munkahenger van elrendezve, amely 51 vezetéken át a 18 sűrített levegő vezetékre csatlakozik, és amelynek mindkét dugattyúvége a szemben fekvő 25 szerszámkeretek 52 konzolén csuklósán van rögzítve.

A 24 köszörűkövek behelyezéséhez illetve cseréjéhez, valamint az 1 síncsiszológép átállítási menetéhez a 25 szerszámkereteket a pneumatikus 26 munkahengerek segítségével felemeljük. Ezután a 24 köszörűköveket alulról a 30 tartósarukba helyezzük. A köszörűkövek különböző elhasználódási foka különböző hosszúságú 35 távtartóhüvelyek alkalmazásával kiegyenlíthető. Az 1 síncsiszológép szerszámait a megmunkálandó vágányszakasz mindenkori követelményeinek megfelelően kell megválasztani, nevezetesen a 24 köszörűkövek anyagát, profilját és szemcsenagyságát. Például lehetséges olyan megoldás is, amelynél közelítőleg sík alsó felületű 24 köszörűköveket alkalmazunk, amelyek azután viszonylag rövid csiszolási menet után önmaguktól felveszik a sínfej alakját. így egy folyamatosan ívelt sínfelület nyerhető. Abban az esetben viszont, ha teljes sín fejet kívánunk megmunkálni, beleértve a belső 27 sínfejfelületeket is, ajánlatos a 24 köszörűköveket előzetesen nyomkarika-szerű profillal ellátni. Annak érdekében, hogy menetirányban a sínfejfelületeken egyre növekvő simítási hatást éljünk el, a csiszolószerszámcsoportok különböző szemcsézetű 24 köszörűkövekből alakítható ki. Ezeken túlmenően olyan megoldás is lehetséges, amelynél minden csiszolószerszámcsoport egymás után következő 24 csiszolóköveit vágányhosszirányban rendre csökkentett nyomással szorítjuk a megmunkálandó sínre.

Az 1 síncsiszológép bevetésénél a 25 szerszámkeretet leeresztjük és a 24 csiszolóköveket a 26 munkahengerek segítségével szabályozható nyomással szorítjuk a sínfej felületekre. A 24 köszörűkövek oldalirányú vezetését és rászorítását a hajlításra rugalmas 49 kereszttartóval biztosítjuk. Az 1 síncsiszológép menethajtásával egyidejűleg a csiszolószerszámcsoportok ide-oda való járulékos munkamozgását előállító 39 hajtóegységet is bekapcsoljuk. Az ide-oda való munkamozgásnak a gép folyamatos 10 menetmozgásához való hozzáadásával minden egyes 24 csiszolókő csiszolás! útja meghosszabodik, legalább a háromszorosára, az olyan csiszológépekhez képest, amelyeknél a köszörűkövek menesztése csupán a gép menetsebességével történik. A 2. ábrán 15 jól látható, az ide-oda munkamozgás amplitúdója, amelyet szaggatott 53 nyíllal jelöltünk az 1 síncsiszológép 38 nyíllal jelölt menetmozgásához képest.

A 4. ábrán a találmány szerinti síncsiszológép további példakénti kiviteli alakja látható. Ennél 54 20 hajtószerkezet hossztengelyével mintegy függőlegesen elrendezett, 55 hajtómotorral közvetlenül összekapcsolt 56 forgattyústengelyből áll. A vágányhosszirányban egymás után elrendezett 22 és csiszolószerszámcsoportok 25 szerszámkeretei 25 56 forgattyústengely 180°-kai eltolt forgattyúkaijaíval 57 hajtórúdon át vannak összekötve. A gépnek a 4 és 5 sínekhez csiszol ószerszánicsoportokkal való felszerelése esetén az 56 forgattyústengely a gép hossz-szimmetriasíkjában központosán rendezhető 30 el, valamint valamennyi csiszolószerszámcsoportot a forgattyús tengelyen át közösen hajtó hajtással látható el.

A 4. ábrán a 30 tartósaruk más támasztását tüntettük fel. Ennél a 25 szerszámkeret alsó olda- 35 Ián a 30 tartósaru 58 csavarrugók segítségével van támasztva.

Az 5. ábrán a teljes sínfej megmunkálására alkalmas, nyomkarikához hasonló profillal ellátott köszörűkő látható, amelynek 30 tartósaruja a 40 vágányhosszirányra keresztirányban, 59 nyíl irányában elbillenthetően van kialakítva. A 30 tartósaru evégett például kulisszában vezethető, amely a 24 köszörűköveknek a sínfejfelületekkel való valamennyi érintési helyzetnek megfelelő görbe szerint 45 van kialakítva. A 30 tartósaru elbillentésére 61 munkahenger szolgál, amely 60 bakon csuklósán van rögzítve. A 60 bak a 30 tartósaruhoz helytállóan van rögzítve. A 24 köszörűkövekre ható függőleges és vízszintes rászorító erőket 62 és 63 50 nyilakkal jelöltük. A 24 köszörűkő elbillentése egyenletes és átmenet nélküli megmunkálást tesz lehetővé a 29 sínfejnek mind a 62 futófelületén, mind pedig a belső 27 sínfejfelületén.

A 6. ábrán a találmány szerinti síncsiszológép olyan példakénti kiviteli alakja látható, amelynél az emelhető' és süllyeszthető 63 szerszámkereten elrendezett csiszolószerszám végtelenít&tt körbenfutó 64 csiszolószalagként van kialakítva. Ez 65 hajtómotor által egyenletes sebességgel a 66 nyílnak megfele- go lően van hajtva. A csiszolószerszámnak ezzel a gép 38 menetmozgásával szuperponált, járulékos folyamatos munkamozgást adunk vágányhosszirányban. Ez az elrendezés a 64 csiszolószalag viszonylag kis rászorítási nyomásánál nagy csiszolás! teljesítményt, minőségileg nagyértAű csjszolási eredményt, mindenekelőtt a 65 hajtómotor nagy fordulatánál tesz lehetővé. A 64 csiszolószalagnak a sínszál mindenkori profiljához való jó idomulóképessége, valamint a csiszolószalag egyszerű és gyors cserélhetősége ennek az építésmódnak további lényeges előnyeit képezik,

A 7. ábrán további példakénti kiviteli alak látható, amelynek csiszolószerszáma forgó, 67 hajtómotorral hatott 68 csiszolótárcsaként van kialakítva. A 68 csiszolótárcsák egyenként, vagy csoportosan vágányhosszirányban elhelyezett, magasságállítható 69 szerszámkereten vannak elrendezve. Mindig két, vágányhosszirányban egymás mögött elrendezett 69 szerszámkeret hajtószerkezet útján például az 1. ábrán feltüntetett módon ellentétes mozgásirányú Ide-oda történő munkamozgással van eltolva. A 67 hajtómotorok a 68 csiszolótárcsákkal a vágányhosszirányra keresztirányban a 69 szerszámkerettel elbillenthetően vannak összekötve. E célból a 69 szerszámkereten 70 kereszttartó van rögzítve, amely 71 kulisszavezeték befogadására fecskefarok-szerű vezetékkel van ellátva. A 71 kulisszavezetékben íves 72 vezetőhorony van kiképezve. A 67 hajtómotor oldalsó bakjain elhelyezett 73 csapok a 72 vezetőhornyokba nyúlnak. A 67 motor axiális 74 bakján nem ábrázolt munkahenger 75 dugattyúrúdja csuklósán van rögzítve. A 67 motor a 68 csiszolótárcsával együtt ezáltal a vastagon jelölt 76 nyíl értelmében a 72 vezetőhoronnyal megadott pályaív mentén ide-oda billenthető. Ezáltal a sínfejfelületek egyéni megmunkálása válik lehetővé, különösen akkor, ha különböző állásszögű több 68 csiszolótárcsa ugyanazon a 69 szerszámkereten van elrendezve. Ennél a kialakításnál is a járulékos ide-odá munkamozgással minden egyes csiszolótárcsa munkakörzete megnő, és ezzel egyúttal az egész gép csiszolási teljesítménye is. Olyan megoldás is lehetséges továbbá amelynél például a síncsiszológép két végén ilyen forgó csiszolószerszámok, ezek között pedig köszörűkövek vannak elrendezve.

Claims (10)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Meneszthető síncsiszológép, sínfejfelületek egyenetlenségeinek lecsiszőlásához, gépalvázon magasságállíthatóan és a sínek hosszirányában csoportokban egymás után elrendezett, a sínfej csiszolandó felületeinek körzetére szorítható és szerszámkereten elhelyezett csiszolószerszámokkal, azzal jellemezve, hogy legalább egy csiszolószerszáma (24,

   55 64, 68), illetőleg csiszdlószerszámcsoportja (22, 22’, 23 , 23⁵) a síncsiszológép (1) illetve a szerszámkeret (25) folyamatos menetmozgásával egyidejű, szuperponált, járulékos géphosszirányú ideoda munkamozgást biztosító hajtószerkezettel (39, 54, 65) van ellátva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti síncsiszológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy géphosszirányban előnyösen sínszálanként (4, 5) vízporlasztó szerkezettel (12, 13, 37) társított köszörűkövekből (24)

   65 kiképzett csiszolószerszámcsoportokkal (22, 23,

   22’, 23’) ellátott, legalább két szerszámkerete (25) egymás után van elrendezve.
3. 3. A 2. igénypont szerinti síncsiszológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtószerkezet (39, 54) a sínekkel (4, 5) társított két csiszolószerszámcsoport szinkronhajtására alkalmas módon van kialakítva, ahol mindkét csiszolószerszámcsoport (22, 23) számára, illetve a két sínnel (4, 5) társított négy csiszolószerszámcsoport (22, 23, 22’, 23’) számára közös hajtószerkezettel (39, 54) van ellátva.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti síncsiszológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közös hajtószerkezet, illetve hajtószerkezetek (39, 54) a két, sínnel (4, 5) társított csiszoloszerszámcsoport (22, 23), illetve a két sín közötti valamennyi csiszolószerszámcsoport (22, 23, 22’, 23’) középkörzetében van(nak) elrendezve.
5. 5. A 2—4 igénypontok bármelyike szerinti síncsiszológép kiviteli alakja, azzal jellemez.., hogy a hajtószerkezet (39, 54) ide-oda mozgó rudazattal (43, 57) összekötött excenter-, illetve forgattyús-, illetve bütyköstengelyből (45, 56), vagy adott esetben hidraulikus munkahengerből áll, amely a gépalvázon (7) elhelyezett hajtómotorral (44, 55) van összekötve.
6. 6. A 2—5. igénypontok bármelyike szerinti síncsiszológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerszámkeret (25) ide-oda munkamozgásának teljes lökete legalább a fele, főleg azonban mintegy 2/3-a a csiszolószerszám (24) hosszának, ahol a szerszámkeret (25) ide-oda mozgásának frekvenciája előnyösen mintegy 8 Hz.
7. 7. Az 5., vagy-6. igénypont szerinti síncsiszológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerszámkeret (25), a rudazat (43) ég a gép hosszirányára merőleges forgattyústengely (43) közelítőleg ugyanazon vízszintes síkban van elrendezve, a forgattyústengely (42) a hajtómotorral (44) összekötött excentertengely (45) által forgattyúshajtáson (46) át lengőmozgásba hozhatóan van kialakítva, valamint adott esetben mindkét sínszálhoz (4, 5) tartozó csiszolószerszámcsoportok (22, 23, 22’, 23’) szerszámkeretei (25) a forgattyústengely (42) forgattyúskarjaival egyenként, csuklósán vannak összekötve.
8. 8. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti síncsiszológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hajtószerkezetként hossztengelyével mintegy függőlegesen, adott esetben a síncsiszológép (1) hossz-szimmetria⁵ tengelyében elrendezett, a hajtómotorral (55) összekötött excentertengellyel (45) van ellátva, amelyen a csiszolószerszámcsoportok (22, 23) szerszámkeretei (25) hajtórúdon (57) át csuklósán vannak elrendezve.

   ¹θ
9. 9. A 2. vagy 5. illetve az 5—8. igénypontok bármelyike szerinti síncsiszológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtómotor (44, 55, 65, 67) fordulatszáma és/vagy az excenter- illetve forgattyústengely (45, 42, 56) forgattyúkar hossza ¹⁵ változtatható például a síncsiszológép (1) menetsebességétől függően szabályozható.
10. 10. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti síncsiszológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerszámkeret (25) géphosszirányban elhelyezett, 20 a sínek (4, 5) mentén vezetett, a síncsiszológép (1) keresztirányában hajlításra rugalmas, például élére állított lemezből kialakított hossztartóból áll, amely a gépalvázzal (7) magassági irányban állíthatóan, géphosszirányban pedig elmozdíthatóan van 25 összekötve, valamint amely csiszolószerszám (24) oldható rögzítéséhez az egyenként magasságállítható és a hossztartón alulról tányérrugókon (34), távtar«tóhüvelyeken (35), vagy hasonlókon támasztható tartósarut (30) tart.

    30 11. A 10. igénypont szerinti síncsiszológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gép hossz-szimmetriasíkját (48) tekintve egymással szemben fekvő csiszolószerszámcsoportok (22, 22’, illetve 23, 23’) hossztartói géphosszirányban hajlításra rugalmas,

    35 például élére állított lemezből kialakított kereszttartókkal (49) vannak összekötve, amelyek a tartósaruk (30) körzetében vannak a hossztartókhoz rögzítve és előnyösen hosszirányban állíthatóan vannak kialakítva.

    40 12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti síncsiszológép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy minden szerszámkeret (25) a gépalvázon (7) legalább két, teleszkópszerű, hosszváltoztatásra képes, előnyösen munkahengerből (26) kialakított vezetőrúd segítsé45 gével lengően van felfüggesztve, valamint a szerszámkeret (25) keresztirányú menesztéséhez állítószerkezettel, előnyösen munkahengerrel (50) van ellátva.