HU176926B - Prosevochnoe ustrojstvo - Google Patents

Description

A találmány tárgya szitaberendezés - szitálógép - amely szitaszekrényből, egy vagy több, széleiknél befogott szabad szitafelületből, a szitálásra feladott anyag részére szolgáló adagolórészből, valamint az egyes frakciók számára szolgáló kivezetőrészből áll, ahol gondoskodás történt legalább egy rezgéstkeltő gerjesztőeszközről, amely a szitafelületekre ütközőelemeken keresztül fejti ki hatását, s ahol az említett Utközőelemek a szitakeretben vagy szitaszekrényben ágyazott egy vagy több tengelyen helyezkednek el.

A szitálóberendezéseknél ismert az a megoldás, ahol a szitaszövet felületét, vagy közvetlenül ütköztetik, vagy a szitaszovetfelületet hordozó egész keretet gerjesztik rezgőmozgásra. A találmány szerinti szitálóberendezésnél a szitafelületet közvetlenül ütköztetjük, azaz rezegte! jük, earel szemben viszont a szitakeret és a szitaszekrény, mint a szitakeret hordozója, nyugalomban marad.

Annak biztosítására, hogy a szitaszövetet rezgőmozgásra ger— jesszük, többféle lehetőség vált ismeretessé. Az egyik javaslat szerint lökőrud-szerü ütközőket kell a szitaszövetfelület fölé szisztematikusan elosztva elhelyezni, ahol azután az ütközők kis lapocska-alakú elemek utján felfekszenek a szitaszövetre, vagy az ütközők össze vannak kötve a szitaszövettel. Egy másik kiviteli megoldásnál a szitaszövet teljes szélessége mentén elhelyezett gerjesztőléceket alkalmaztak.

Mindkét megoldásnál közös az, hogy a hajtás közösen történik, egy a szitakeretben ágyazott tengelyen keresztül, amely keresztirányban egyoldalas karokat hordoz, s ezeken helyezkednek el az ütközőelemek. Ezt a tengelyt egy emelőkaron keresztül a szitakereten kívül elhelyezkedő elektromágneses hajtómű utján torziós lengőmozgásra gerjesztik.

Az ilyen konstrukcióknál hátrányos az, hogy a verőléctartó egyoldalas elhelyezéséből adódóan maradó eredőerők lépnek fel, amelyeket a keretnek kell felvennie, hátrányos továbbá a hajtóműhöz csatlakozó költség- és munkaigényes emelőkar-konstrukció.

A találmány elé azt a célt tűztök ki, hogy a bevezetésben ismertetett tipusu olyan szitaberendezést hozzunk létre, amelynél az említett hátrányok kiküszöbölhetők. További feladata a találmánynak az is, hogy a szitaberendezéseknél lehetőség szerint kiküszöböljük a fellépő szabad eredőerőket is.

.A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy ütközőelemekként verőléceket alkalmazunk, amelyek a verőléchordozókon a tengelylez kepest kétoldalt, előnyösen szimmetrikusan vannak elhelyezve.

találmány szerinti kiviteli megoldás segítségével kiküszöbölhetők az ismert konstrukciók hátrányai, mivel a verőléchordozók egyoldalas elhelyezésével ellentétben, itt kiegyensúlyozott rendszer jön létre.

- 3 A találmány egy kedvező kiviteli alak jónál a verőléchordozók a szitához oldalnézetben egymással V-alaku elrendezést mutatnak.

Ismét egy találmányi jellemző adódik azáltal, hogy a verőlécek hosszúságát a szitaszélesség, mintegy 1/3-tól l/ó-ig terjedően választjuk meg. Ezáltal elérhető egyrészt az, hogy a teljes elredezés lényegesen könnyebbé válik, másrészt, hogy a gerjesztő vibrátor meghatározott elektromos kapcsolása segítségével a verőlécekre különféle mozgások adhatók át, s ilymódon a szitálóhatást szabályozhatjuk.

t\ találmány szerinti szitálóberendezés további részleteit néhány példaképpeni kiviteli alak kapcsán részletesen ismertetjük a csatolt rajzok segítségével. Ezeken a rajzokon az 1. ábra a gép oldalnézete, a 2. ábra pedig a hozzá tartozó feilnézet.

A 3. ábra a rezgést vagy vibrálást előidéző mágnesek más elhelyezését egy további kiviteli alak kapcsán semlélteti.

A 4-6. ábra a szitálóberendezés belsejében és rajta elhelyezett tengelyek ágyazását vagy megerősítését szemlélteti és ezzel kapcsolatban a 4. ábra oldalnézet, az 5. ábra metszet a 4. ábra V-V voráLa szerint és a 6, ábra nézet a Z nyíl irányából.

A 7. ábra a szita felső megerősítését vagy felfüggesztését nagyobb léptékben és metszetben mutatja, a 8. ábra pedig a szita feszitőberendezését metszetben szemlélteti.

A 9. ábra a gép fedelének megerősítését az 1. ábrához viszonyítva nagyobb léptékben és metszetben semlélteti.

A 10-12. ábra a konzolok kialakítását szemlélteti olyképp, hogy a 10. ábra oldalnézet az 1. ábrához viszonyítva nagyított léptékben, a 11. ábra felülnézet részben metszve és a 12. ábra metszet a 10. ábra XII-XII vonal mentén.

A 13-16. ábra a rezgést létesítő mágnesek megerősítési módját a tengelyeken az 1. és 3. ábrához képest nagyított léptékben es két nézetben szemlélteti.

Úgy amint az 1. ábra mutatja, a találmány szerinti szitaberendezés lényegileg két fő részből áll éspedig az 1 szitát és a rezgető szerveket tartalmazó felső 6 szitaszekrényből, valamint az egészében a 11 számmal jelölt alsó szitaszekrényből. A felső ó szitaszekrény az alsó 11 szitaszekrényhez képest a 14 tengely körül a 15 emelő segítségével elfordítható. Ez az emelő lényegileg olyan szerkezetű lehet, mint amilyent kocsik vagy gépjármüvek emelésére szoktak használni.

A berendezésnek a 13a nyíllal jelölt bevezető része a 6 szitaszekrény felső részén van és a 8 tölcsért tartalmazza. A berendezésnek a 8 tölcsérrel szembenfekvő végén van a 9 kivezetőrész, amelyen azok az anyagok távoznak, amelyek szemnagyságuknál fogva a szita nyilasain átesni nem tudtak. Ez a kivezető rész a 11 szitaszekrény 17' toldatában végződik. A szita nyílásain átesett anyag gyűjtésére az alsó 11 szitaszekrénynek egy ló gyűjtőiére van, amely Jényegileg teljes egészében az 1 szita alatt helyezkedik el. A 9 kivezető rész felső darabján helyeztük el a 20 szitafeszitőt, amelynek egyes részletei, továbbá a rezgéskeltő szerkezet részletei is a következőkben az egyes ábrák kapcsán válnak érthetővé.

Az 1 szita alatt vannak a 2 verőlécek és ezeket a V-alaku verőléchordozók tartják. Az említett V-alak nyilasa, vagy másszóval a verőléchordozók által bezárt szög 90 és 160° között lehet. Az 1. ábra szerinti kivitelnél ez a szög 100°. A. 3 tengely alatt van a rezgeskeltő vagy rezgetőként alkalmazott 5 vibrátor, amely által létesített mozgást a 13. ábrán a 13b nyíl szemlélteti.

- 5 176926

A 2. ábra a 3 tengelyt és az ahhoz képest részarányoson elhelyezett 2 verőléceket, valamint a 4 verőléchordozókat szemléltetik· Ez az ábra azt is mutatja, hogy a 3 tengelyeken felváltva két vagy négy verőléc van megerősítve, éspedig olykép, hogy minden egyes verőléc-pár a hozzátartozó 4 verőléchordozókkal együtt az 5 vibrátor felett helyezkedik cl. Ezáltal a vibrációs hatását nagyon jól lehet szabályozni.

A 3 tengelyeknek a felső ó szitaszekrényben ás ezen a szitaszekrényen történő megerősítése vázlatosan a 2. ábrán látható, a részleteket a 4-6. ábra szemlélteti; az 1. ábra szerinti kivitelhez tartozik még a 13. és 14. ábra, a 3. ábra szerinti megoldás további részleteit pedig a 15. és ló. ábra szemlélteti.

Hivatkozással főleg a 2. és 6. ábrára, a felső 6 szitaszekrényhez a 13 feszitőlemezek csatlakoznak, éspedig a 4. ábrán jól látható 19 csavarok segítségével. Az egyes 18 feszitőlemezekhez 21 félhengereket hegesztőnk. A 21c félhengerek felső részükön egy-egy további 21b félhengerhez csatlakoznak, ez utóbbi a 21a félhengertől pl. 22 csavarok oldása után eltávolítható, A 21 félhengerek között helyezzük el a 23 gumigyűrűt, amely a 3 tengelyt ágyazza. A 23 gumigyűrűk ágyazása illetve tartása a 21 félhengerek közötti 22 csavarok meghúzásával történik.

A 23 gumigyűrűk anyagának megfelelő megválasztása által a 3 tengely mozgásának módját befolyásolhatjuk vagy szabályozhatjuk. Ha egyenes vonalban ide-oda járó mozgást kívánunk létrehozni (amit a továbbiakban oszcilláló mozgásnak fogunk nevezni), lágy gumianyagot kellett választani a tengely ágyazására, a tengely forgómozgása esetén pedig keményebb 23 gumigyűrűket alkalmazunk.

Az 1. és 2. ábra szerint, figyelemmel a 3. ábrára is, látható, hogy az 5 vibrátorok a 24a ill. 24b feszitőlemezek közbeiktatásával vannak megerősítve. Emellett a 3 tengely oszcilláló mozgása ese176926 tén α 24α feszitőlemezek hegesztés révén kapcsiódnak a vibrátorokhoz, ha pedig a 3 tengelyek ide-oda forgó mozgást végeznek, a 24b feszítőlemezeket hegesztjuk a 4 verőléchordozókhoz, lásd a 14. és ló. ábrát is. Az 5 vibrátorok mindkét kivitelnél 25 csavarok segítségével kapcsolódnak a 24 feszitőlemezekhez.

Az 1 szita megerősítése és feszítése legjobban a 7. és

8. ábrán látható. A 7. ábra a felső megerősítést mutatja, amely mereven kapcsolódik a felső 6 «Szitaszekrényhez. Λ függőleges 6a falhoz a lényegileg vízszintes helyzetű 6b fal csatlakozik, amelynek szabad vége felfelé visszahajlitott és igy a 6c horgot alkotja. Az utóbbi az 1 szita ugyancsak visszahajlitott végével kapcsolódik és igy jón létre a szitán a horogalaku la rész. A 7. ábra még a 26 védőlemezei is szemlélteti, amely 27 csavarok segítségével kapcsolódik a függőleges 6a falhoz.

A 26 védSemez célja, hogy a 8 tölcsérben haladó anyagot az egyik szitára vezesse. Ennek a védőlemeznek a biztosabb tartása végett c függőleges 6a falon, a védőlemez felé fordított oldalon 23 lécet erősítünk meg vagy helyezünk el, miáltal a 26 védőlemez 27 csavarokkal a óc falhoz erősíthető.

visszaha jtott

Ία rész lemezből készül és ennek két lapja között a szita anyagát súrlódással erősítjük meg, de szükség esetén az la részben szegecseiéit is alkalmazhatunk.

Az 1 szita

alsó részét a 20 szitareszitő tartja. A G. ábra

szerint az 1 szitának ezen c helyér? ugyancsak visszaha jlitott 1 b része van, amely a 29 feszitőléccel kapcsolódik és utóbbi a menetes 31 or sóval szabályozható·Α 29 feszitőléc és 31 aceó hegesztéssel vannak összekapcsolva. Ilymódon, mivel a 31 orsó áthalad a 6d lemezen, amely az orsót vezeti, a szabályozás lehetővé válik.

- 7 176926

A 31 orsónak az említett részekből kinyúló szabad végén csavarmenet van és ezen van a 32 anya. Ez az anya a óe toldaton fekszik fel, amely üreges kialakítású és igy alkalmas a 31 orsó felvételére. A 6e toldat hegesztés révén kapcsolódik a ód lemezzel, A 8. ábrán vázlatosan jelölt óf L-acél olyképpen van meghajlítva, hogy alkalmas a 31 orsó alátámasztására. A 32 anya forgatásánál a 31 orsó, valamint a visszahajtott 1b rész mozgatható vagy feáthető, miáltal az 1 szitát a kívánt módon megfeszíthetjük.

Úgy, amint a fentiekben röviden már említettük, a felső 6 szitaszekrény az alsó 11 szitaszekrényhez képest a 14 tengely körül elfordítható. Erre a célra a 15 emelőt használjuk, amely a 11a támaszon van elhelyezve. Ez a 15 emelő tetszés szerinti ismert módon is kialakítható, a fontos csak az, hogy olyan nagyméretű emelésre legyen képes, amelyre a jelen berendezésnél szükség van. Emellett az emelőt még 15a lábrésszel is ellátjuk, amelynek segítségével az emelő a 11c támaszra nehezedik.

A 14 tengelynek a 33 gumihüvelyben történő ágyazása azért szükséges, hogy ez a tengely az 5 vibrátor által a 6 szitaszekrényre átvitt lengéseket vagy rázkódásokat lehetőleg ne vigye át az alsó 11 szitaszekrényre. Ezt a szitaszekrényt a 12a és 12b lábak tartják. Ha a tapasztalat azt mutatja, hogy a rezgések további csillapítására van szükség, akkor a 10 padló és az említett 12a, 12b lóbak között még magukban véve ismert további csillapító eszközöket is lehet alkalmazni, amelyeket rajz nem szemléltet.

A 35 konzol felső részén egy állvány helyezhető el, és ezt a konzollal Össze is hegeszthetjük. Továbbá a konzolon anyagelosztót is elhelyezhetünk, amelynek segítségével a szitálandó anyagot a szita teljes széle®égén lehet egyenletesen elosztani. Ez a berendezés nem tartozik a jelen találmányhoz, nincsen rá mindig szükség és igy részletesen nem is ismertetjük.

- 8 r

Az emelőhöz tovóbbQ15b tengely is tartozik, amely az orsó felvétele végett üreges kialakítású. Az említett orsót a 15c forgattyuval lehet mozgatni az emelő magában véve ismert működtetése vegett.

Az emelő megtámasztására még a 6g nyúlványt is alkalmazzuk, de egyébként az emelő szerkezeti kialakítása természetesen többféle képpen módosítható.

tengely ágyazását vagy megerősítését a 10-12. ábrák kapcsán részleteseiben magyarázzuk meg. A 14 tengely úgy, amint legjobban a 12. ábra mutatja, a óh lemezhez van hegesztve. Emellett a tengelyt egy excentrikus 33 gumihüvellyel látjuk el, amely a 34 fémhüvely közbeiktatásával a 35 konzollal függ össze. A konzolt 36 csavarok a 11a támaszhoz erősitik és igy a konzol az alsó szitaszekrénnyel kapcsolódik. A súlyt igy végeredményben c 12b láb tartja.

A 7 fedél részletes kivitelét az 1. és 9. ábra kapcsán ismertetjük. Úgy amint ezek a rajzok mutatják c 7 fedél leélezett 7a lemezdarabokból állítható össze. A 7a lemezdarabok valamennyi érintkezési pontján 37 gumibetéteket alkalmazhatunk, amelyek vastagsága előnyösen kb. 10 mm. A 7 fedél megerősítése rugalmas 3o kapcsolók révén történik, amelyek szerkezeti megoldása önmagában véve ismert. Ilymódon a 7a lemezdarabok vagyis a fedél részei gyorsan és könnyen kiszerelhetők és ismét visszahelyezhetek.

A 9. ábra csak egyetlen 38 kapcsolót szemléltet, amely a berendezés homlokoldalán helyezkedik el. Természetes azonban, hogy ilyen rugalmas kapcsolókat nemcsak itt, ezen a helyen, hanem a 7 fedél kerülete mentén több helyen is alkalmazhatunk. Ezzel azt érjük el, hogy a 7a lemezdarabokat jól lehet rögzíteni. A 38 kapcsolók megeó'sitése vagy rögzítése végett a felső szitaszekrényhez tartozó 39 horog ezekhez a rugalmas kapcsolókhoz van hegesztve.

- 9 176926

Az 5 vibrátorok különböző módokon erősíthetők meg, vagyis azokat többféleképpen lehet a 3 tengelyhez kapcsolni, úgy amint azt az 1., 3. és 13-16. ábro kapcsán leírtuk.

A rezgéskeltő vibrátorok megfelelő kapcsolása által különböző hatásokat lehet elérni. Ha ugyanis a tengelyek ide-oda lengő mozgást végeznek de ellenfázisban, vagy pedig ha ezek a tengelyek fázisban oszcillálnak, akkor a szita alatt levő, egymás folytatását képező rövid verőlécek minden egyes gerjesztési területen úgy működnek, mint ha az egyes darabok helyett egyetlen hosszú lécet alkalmaztunk volna. Ha viszont a tengelyek fázisban forognak vagy ellenfázisban oszcillálnak, akkor a szitaszövetre az egyes lécek a szövet keresztirányában felváltva fejtenek ütéseket, miáltal ez a szitaszövet keresztirányban hullámvonal alakban mozog. Ez azt jelenti, hogy ennél a munkamódszernél a szitaszövet hullámvonal alakú lengéseket végez, ami az öntisztulást elősegíti, tehát ezzel az eljárással nehezen szitálható anyagokat is könnyen lehet feldolgozni.

Ha a lengéseket előidéző mágneseket a 3. ábra szerint excentrikusán helyezzük el, a tengelyek forgó mozgása azért jön létre, mert azok a tömegerők, amelyeket a mágnesek létesítenek, nem mennek át a tengely középvonalán, hanem irányuk a tengelyek középvonalához képest kitérő helyzetű. Ilyen módon az elfordulást létesítő erő lényegesen nagyobb, mint az az erő, amely oszcilláló mozgást igyekszik létrehozni.

A találmány természetesen nem korlátozódik a leirt szerkezeti részletekre. Több különböző kivitel képzelhető a találmány keretein belül, igy például a tengelyek és/vagy a verőlécek megfelelő elhelyezésével vagy kialakításával a szitaszövetre kifejtett hatás többféleképpen módosítható. Ilyen módon különleges célokat lehet elérni és nyilvánvaló az is,hogy a mágnesek gerjesztése a különböző vibrátorok-10176926 ηάΙ egymástól eltérő lehet. A verőlécek tartóinak vagy hordozóinak hossza elsősorban a szerkezeti kialakítástól függ, de a vibrátor által a szitára kifejtett hatás bizonyos határok között a verőlécek és tartóik hosszának változtatásával is elérhető.

Claims (7)

1. SZABDALNI IGÉNYPONTOK

   1. Szitaberendezés, amely szitaszekrényt, egy vagy több széleiknél befogott szabad szitafelületet, továbbá az adagolandó anyag számára szolgáló adagolórészt és egy-egy kivezetőrészt tartalmaz az egyes frakciók számára, végül amelynél legalább egy, a szitaszövetre Utközőelemek utján ható rezgéstkeltő van alkalmazva és az ütközőelemek a szitakeretben ágyazott egy vagy több tengelyen helyezkednek el, azzal jellemezve, hogy ütközőelemként verőlécek (2) vannak alkalmazva, amelyek verőléchordozókon (4) vannak a tengely (3) két oldalán - előnyösen szimmetrikusan - elhelyezve.
2. 2. /.z 1. igénypont szerinti szitaberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a verőléchordozók (4)’a tengely /3/ iráilányába egymással V-alakban vannak elhelyezve.
3. 3. Λ 2. igénypont szerinti szitaberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a verőléchordozók (4) által alkotott V-alaku elhelyezés szöge 90°-tól lóO°-ig terjedő értékű.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szitaberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rezgéstkeltőként alkalmazott önmagában véve ismert vibrátor (b) közvetlenül a tengelyhez (3) csatlakozik (1. ábra).
5. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szitaberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vibrátor az egyik verőléchordozóval kapcsolódik (3.ábra).
6. 6. Λζ 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szitaberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a verőlécek (2) hosszúsága a szitaszélesség 1/3 - 1/ó-od részéig terjed.
7. 7. Λζ 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szitaberendezés kiviteli alakja, azal jellemezve, hogy az egvik tengely szitagerjesztési tartományai a szomszédos tengely gerjesztési tartományait átlapolják.