HU176539B - Process for preparing aqeous suspensions containing vermicnlite lamellae and profilated bodies with a vermiculite base - Google Patents
Process for preparing aqeous suspensions containing vermicnlite lamellae and profilated bodies with a vermiculite base Download PDFInfo
- Publication number
- HU176539B HU176539B HU77IE812A HUIE000812A HU176539B HU 176539 B HU176539 B HU 176539B HU 77IE812 A HU77IE812 A HU 77IE812A HU IE000812 A HUIE000812 A HU IE000812A HU 176539 B HU176539 B HU 176539B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- vermiculite
- suspension
- september
- priority
- process according
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
- C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
- C04B30/00—Compositions for artificial stone, not containing binders
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B28—WORKING CEMENT, CLAY, OR STONE
- B28B—SHAPING CLAY OR OTHER CERAMIC COMPOSITIONS; SHAPING SLAG; SHAPING MIXTURES CONTAINING CEMENTITIOUS MATERIAL, e.g. PLASTER
- B28B1/00—Producing shaped prefabricated articles from the material
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
- C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
- C04B14/00—Use of inorganic materials as fillers, e.g. pigments, for mortars, concrete or artificial stone; Treatment of inorganic materials specially adapted to enhance their filling properties in mortars, concrete or artificial stone
- C04B14/02—Granular materials, e.g. microballoons
- C04B14/04—Silica-rich materials; Silicates
- C04B14/20—Mica; Vermiculite
- C04B14/206—Mica or vermiculite modified by cation-exchange; chemically exfoliated vermiculate
- C04B14/208—Mica or vermiculite modified by cation-exchange; chemically exfoliated vermiculate delaminated mica or vermiculite platelets
-
- E—FIXED CONSTRUCTIONS
- E04—BUILDING
- E04C—STRUCTURAL ELEMENTS; BUILDING MATERIALS
- E04C2/00—Building elements of relatively thin form for the construction of parts of buildings, e.g. sheet materials, slabs, or panels
- E04C2/02—Building elements of relatively thin form for the construction of parts of buildings, e.g. sheet materials, slabs, or panels characterised by specified materials
- E04C2/10—Building elements of relatively thin form for the construction of parts of buildings, e.g. sheet materials, slabs, or panels characterised by specified materials of wood, fibres, chips, vegetable stems, or the like; of plastics; of foamed products
- E04C2/24—Building elements of relatively thin form for the construction of parts of buildings, e.g. sheet materials, slabs, or panels characterised by specified materials of wood, fibres, chips, vegetable stems, or the like; of plastics; of foamed products laminated and composed of materials covered by two or more of groups E04C2/12, E04C2/16, E04C2/20
- E04C2/243—Building elements of relatively thin form for the construction of parts of buildings, e.g. sheet materials, slabs, or panels characterised by specified materials of wood, fibres, chips, vegetable stems, or the like; of plastics; of foamed products laminated and composed of materials covered by two or more of groups E04C2/12, E04C2/16, E04C2/20 one at least of the material being insulating
-
- E—FIXED CONSTRUCTIONS
- E04—BUILDING
- E04C—STRUCTURAL ELEMENTS; BUILDING MATERIALS
- E04C2/00—Building elements of relatively thin form for the construction of parts of buildings, e.g. sheet materials, slabs, or panels
- E04C2/02—Building elements of relatively thin form for the construction of parts of buildings, e.g. sheet materials, slabs, or panels characterised by specified materials
- E04C2/10—Building elements of relatively thin form for the construction of parts of buildings, e.g. sheet materials, slabs, or panels characterised by specified materials of wood, fibres, chips, vegetable stems, or the like; of plastics; of foamed products
- E04C2/24—Building elements of relatively thin form for the construction of parts of buildings, e.g. sheet materials, slabs, or panels characterised by specified materials of wood, fibres, chips, vegetable stems, or the like; of plastics; of foamed products laminated and composed of materials covered by two or more of groups E04C2/12, E04C2/16, E04C2/20
- E04C2/246—Building elements of relatively thin form for the construction of parts of buildings, e.g. sheet materials, slabs, or panels characterised by specified materials of wood, fibres, chips, vegetable stems, or the like; of plastics; of foamed products laminated and composed of materials covered by two or more of groups E04C2/12, E04C2/16, E04C2/20 combinations of materials fully covered by E04C2/16 and E04C2/20
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
- Y10T428/2982—Particulate matter [e.g., sphere, flake, etc.]
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Ceramic Engineering (AREA)
- Architecture (AREA)
- Structural Engineering (AREA)
- Civil Engineering (AREA)
- Materials Engineering (AREA)
- Wood Science & Technology (AREA)
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Manufacturing & Machinery (AREA)
- Mechanical Engineering (AREA)
- Silicates, Zeolites, And Molecular Sieves (AREA)
- Laminated Bodies (AREA)
- Preparation Of Clay, And Manufacture Of Mixtures Containing Clay Or Cement (AREA)
- Devices For Post-Treatments, Processing, Supply, Discharge, And Other Processes (AREA)
- Cold Cathode And The Manufacture (AREA)
Description
Eljárás vermikulit-lemezkéket tartalmazó vizes szuszpenziók és vermikulit-alapú idomtestek előállítására
A találmány tárgya eljárás vermikulit-lemezkéket tartalmazó vizes szuszpenziók, továbbá vermikulit-alapú szilárd idomtestek (pontosabban vermikulit-lemezkékből álló lapok és ilyen lapokat tartalmazó habosított műanyag-testek) előállítására.
Ismeretes, hogy számos filloszilikát-típusú ásványi anyag különféle sók vizes oldataival duzzasztható. Ilyen anyag például az alább közlendő meghatározásnak megfelelő vermikulit. Egy ismert eljárás szerint (1 016 385 és 1 119 305 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás) a vermikulít-rétegeket szétválasztják, az egyedi részecskék, illetve rétegek méreteit a kolloid mérettartományig csökkentik, és az így kapott anyagból duzzasztás után rugalmas lapokat képeznek. A „vermikulit” megjelölésen az idézett közleményekben az ásványtaniig, illetve kereskedelmileg vermikulitnak nevezett ásványféleségen kívül olyan egyéb filloszilikátokat is értenek, amelyek a vermikulitéhoz hasonló rétegeket tartalmaznak, és a vermikulittal azonosan vagy ahhoz hasonlóan duzzaszthatók (ilyen anyagok például a hidrobiotitok és a klorit-vermikulitok). A leírásban és az igénypontsorozatban a „vermikulit” megjelölést ugyanilyen értelemben használjuk.
Abban az esetben, ha rétegekre bontott vermikulitból kívánnak megfelelően rugalmas és szívós idomtesteket előállítani, nehézséget jelent, hogy a kiindulási anyagok sok esetben jelentős mennyiségben tartalmaznak olyan darabos anyagot, amely nem válik szét megfelelően rétegekre, következésképpen rontja á vermikulit-lemezekből kialakított idomtestek szilárdságát vagy rugalmasságát.
Azt tapasztaltuk, hogy ha a vermikulit gondosan szabályozott körülmények között végrehajtott duzzasztása és őrlése után a kapott rendszerből eltávolítjuk a késztermék fizikai tulajdonságait rontó, nagyobb méretű részecskéket, olyan nyersanyagot (pontosabban: vizes szuszpenziót) kapunk, amelyből kiváló minőségű idomtestek alakíthatók ki.
A találmány tárgya tehát eljárás vermikulit-lemezkéket tartalmazó vizes szuszpenziók, továbbá vermikulit-alapú szilárd idomtestek előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy (1) ásványi vermikulitot nátrium-, lítium- és/vagy 1—6 szénatomos alkil-csoportokat hordozó ammóniumkationt tartalmazó egy vagy több só vizes oldatával kezelve, majd vízzel mosva eredeti térfogatának legalább kétszeresére duzzasztunk, (2) a duzzasztott vermikulitot tartalmazó vizes szuszpenziót nyíróerő hatásának tesszük ki mindaddig, amíg az alapszuszpenzióból egy 50 μ-nál kisebb méretű vermikulit-részecskéket tartalmazó, legalább 100 cP flokkulált viszkozitású vizes szuszpenzió különíthető el, (3) a kapott teljes szuszpenzióból eltávolítjuk az 50 μ-nál nagyobb átmérőjű részecskéket, majd szilárd idomtestek előállítása esetén, (4) az így kapott vizes szuszpenzióból a szuszpendált vermikulit-részecskéket szilárd formázó felületre választjuk le, a rendszerből eltávolítjuk a vizet, és (5) kívánt esetben a kapott vermikulit-réteget habosított műanyagra visszük fel vagy habosított műanyagba ágyazzuk be.
A találmány szerinti eljárás első lépésében az ásványi vermikulitot előnyösen eredeti térfogatának legalább négyszeresére duzzasztjuk. Sok esetben akkor érjük el a legjobb eredményeket, ha 6 : 1-nél nagyobb duzzasztási arányt biztosítunk. A lítium-, nátrium- vagy alkilammónium-kationt tartalmazó sók anionjai előnyösen közömbös (azaz a duzzasztási lépésben nem bomló), a megfelelő kationnal stabil sót képező anionok, például halogenid-ionok lehetnek. Különösen előnyöseknek bizonyultak a klorid-iont tartalmazó sók.
A duzzasztást úgy hajthatjuk végre, hogy az ásványi anyagot a megfelelő só(k) vizes oldatában áztatjuk. A duzzasztás hőmérsékletét a célnak megfelelően választjuk meg. Figyelembe véve, hogy a duzzadás szobahőmérsékletet meghaladó hőmérsékleteken rendszerint gyorsabban megy végbe, előnyösen úgy járunk el, hogy az ásványi anyagot tartalmazó vizes oldatot visszafolyatás közben forraljuk.
A maximális mértékű duzzadást csak úgy érhetjük el, ha az ásványi anyagot tiszta vízzel mossuk, és adott esetben a vizes sóoldattal végzett kezelés után vízben áztatjuk. Sok esetben előnyösen járunk el akkor, ha az ásványi anyagot egymás után két különböző só vizes oldatával kezeljük, és az egyes kezelési műveletek között az ásványi anyagot vízzel mossuk vagy vízben áztatjuk.
A találmány szerinti eljárás második lépésében a szuszpendált, duzzasztott vermikulit-részecskéket rétegekre bontjuk. Ez a művelet igen könnyen hajtható végre, feltéve, hogy a szuszpenzióra nyíróerőt gyakorolunk. A nyiróerőt nyíróelemet, például körülhatárolt térfogatban ható forgó lapátokat vagy lemezeket tartalmazó őrlőberendezés, keveröberendezés vagy aprítóberendezés alkalmazásával fejthetjük ki. Többgörgős őrlőberendezésekben nyíróelemként ellenirányban forgó görgőket is alkalmazhatunk. A megfelelő nyíróerőt úgy is biztosíthatjuk, hogy a szuszpenziót vibrációs kezelésnek, például ultrahang-kezelésnek vetjük alá.
Ebben a lépésben olyan vizes szuszpenziót kell kialakítanunk, amely a vermikulitot apró lapocskák vagy lemezkék formájában tartalmazza, azaz a részecskék egyik mérete sokkal kisebb a másik két méretnél. Ennek megfelelően előnyösen úgy járunk el, hogy a szuszpenzióra nem gyakorolunk túl erős őrlő vagy ütő hatást, mert ez elősegítené a részecskék három méretének kiegyenlítődését. A szuszpenziót előnyösen nagy sebességű forgó keverőberendezésben, Így forgólapátos laboratóriumi keverőberendezésben (például „Greaves HS” Mark III típusú keverőberendezésben) vagy háztartási vagy élelmiszeripari turmixgépben őröljük vagy aprítjuk. A nagy intenzitású őrlőberendezések egyes típusait, például a kolloid malmokat vagy a „Polytron”típusú keverőberendezéseket csak kellő elővigyázattal alkalmazhatjuk, e berendezések ugyanis a rétegekre már szétvált anyag apró lemezkéit gyorsan széttörik. Ilyen típusú berendezések alkalmazásakor tehát a berendezést csak a megadott flokkulált viszkozitás-érték eléréséhez szükséges legrövidebb ideig üzemeltetjük.
A „flokkulált viszkozitás” megjelölésen a leírásban és az igénypontsorozatban a híg sósavoldattal flokkulált, 3,5 süly% vermikulitot tartalmazó szuszpenziók 58 sec*1 nyírásintenzitás mellett fellépő maximális viszkozitását értjük. Miként korábban közöltük, a szuszpenzió flokkulált viszkozitása nem lehet 100 cP-nál kisebb érték. A második lépésben előnyösen olyan szuszpenziót alakítunk ki, amelynek flokkulált viszkozitása legalább 400 cP.
A viszkozitás ellenőrzése és vizsgálata lehetőséget nyújt a rétegekre bontás menetének követésére. A flokkulált viszkozitás meghatározásakor általában úgy járunk el, hogy a szuszpenzió alikvot részéből szűréssel eltávolítjuk az 50 μπι-nél nagyobb méretű részecskéket, a szűrletet híg sósavoldattal flokkuláljuk, majd a szuszpenziót viszkoziméterbe, például „Haake Rotovisko RV3” típusú viszkoziméterbe töltjük, és a megadott nyírásintenzitás mellett mérjük a viszkozitást. Minthogy a flokkulált viszkozitás a fenti meghatározás értelmében egy maximum-érték, úgy járunk el, hogy a szuszpenzióból több alikvot részt különítünk el,minden egyes alikvot részhez különböző mennyiségű híg sósavoldatot adunk, a kapott minták viszkozitását mérjük, és a kapott eredményekből meghatározzuk az elérhető maximális viszkozitást. így például egy adott szuszpenzió 50 ml-es alikvot részeivel végzett méréssorozatban grafikus összefüggés alapján határoztuk meg, hogy a maximális viszkozitás eléréséhez 20—30 ml 0,1 n sósavoldatra vagy 1—5 ml 1 n sósavoldatra van szükség.
A találmány szerinti eljárás harmadik lépésében az 50 μπι-nél nagyobb méretű részecskéket eltávolítjuk a szuszpenzióból. Az így eltávolított részecskéket adott esetben visszavezetjük a találmány szerinti eljárás első (duzzasztó) vagy második (aprító) lépésébe. Előnyösen járunk el akkor, ha az összes 20 μιη-nél nagyobb méretű részecskét eltávolítjuk a szuszpenzióból. Ezt a műveletet például egy második, az előzővel célszerűen azonos i vagy ahhoz hasonló fajtázási lépésben hajthatjuk végre, i
A találmány szerinti eljárás harmadik lépésében az 50 μπι-nél nagyobb méretű részecskéket minden esetben el kell távolítanunk a szuszpenzióból. Abban az esetben azonban, ha az összes 20 μπι-nél nagyobb méretű részecskét el kívánjuk távolítani, nem célszerű mindkét méretcsoport eltávolítását egy műveletben végezni. Tapasztalataink szerint a nem-kívánt méretű részecskéket hatásosabban távolíthatjuk el akkor, ha egy fajtázási művelet helyett két műveleti lépést alkalmazunk. Ha a végső idomtestek fizikai sajátságait tovább kívánjuk javítani, célszerűen az összes 5 μπι-nél nagyobb átmérőjű részecskét eltávolítjuk a szuszpenzióból. Előnyösnek bizonyult az is, ha olyan végső szuszpenziót állítunk elő, ahol a részecskék méreteloszlása viszonylag szűk határokon belül változik; például egy centrifugálási műveletben kapott középső frakció méreteloszlási görbéjének félszélessége 100-nál kisebb.
A találmány szerinti eljárás harmadik lépését, azaz a fajtázást rendszerint a követelményeknek megfelelő őrléssel kialakított, deflokkulált szuszpenziókon hajtjuk végre. Az őrlés megfelelő voltát a fent ismertetett viszkozitásméréssel ellenőrizzük; a viszkozitásmérést flokkulált szuszpenziókon végezzük. Az 50μπι-ηέΙ (vagy 20 μππ-nél) nagyobb méretű részecskéket bármilyen ismert elválasztási művelettel, például ülepítéssel, szűréssel, szitálással, centrifugálással vagy ciklonos elválasztással eltávolíthatjuk a szuszpenzióból. A legelőnyösebb módszernek a szűrés és az ülepítés bizonyult.
(a) Ülepités
A flokkulált vagy flokkulálatlan szuszpenziót alapos keveréssel homogenizáljuk, majd beavatkozás nélkül állni hagyjuk. Megfelelő idő elteltével a felső szuszpenziófázist leöntjük a tartály aljára kiülepedett anyagról· Kívánt esetben a dekantálással elkülönített szuszpen2 ziót ugyanilyen módon még egyszer vagy többször ülepíthetjük.
Ezzel a módszerrel a durva (kiülepedő) részecskéket elkülöníthetjük a finomabb (szuszpendálva maradó) részecskéktől. A szükséges műveleti paramétereket sok esetben empirikus úton is meghatározhatjuk, esetenként azonban előnyös lehet a Stokes-törvényen alapuló számítások alkalmazása. Ekkor a részecskéket például ekvivalens gömbátmérőiknek megfelelően vesszük figyelembe. Egy adott szuszpenzió esetén a következő alapvető változókat kell figyelembe vennünk:
(i) ülepítés ideje, és (ii) az adott részecskék esési magassága.
Flokkulált szuszpenziók esetén mindkét változó módosul; a vermikulit-részecskék aggregációja ugyanis a tényleges részecskeméretet és a szuszpenzió viszkozitását egyaránt befolyásolja.
A találmány szerinti eljárás megvalósítása szempontjából a legjobb eredményeket teljes mértékben deflokkulált szuszpenziókkal érhetjük el, ekkor ugyanis a legkisebb (kolloid) méretű részecskék kivételével valamennyi egyéb részecske adott esetben kiülepíthető. Abban az esetben tehát, ha kis részecskeméret biztosítására van szükség, a szuszpenziót hosszú ideig (például több órán vagy több napon át) állni hagyjuk, úgy, hogy a rendszer megközelítse az egyensúlyi állapotot. A végzett elektronmikroszkópiái vizsgálatok tanúsága szerint az így kapott szuszpenzió már csak 20 pm-nél lényegesen kisebb méretű részecskéket tartalmaz.
(b) Szűrés
A fent ismertetett ülepítési eljárással a részecskéket széles részecskeméret-tartományban feldúsíthatjuk. Ez az eljárás azonban nem előnyös akkor, ha pontosan meghatározott, éles mérethatárral rendelkező frakciókra van szükségünk. Ilyen frakciókat pontosan ismert pórusméretű szűrők alkalmazásával alakíthatunk ki, ugyanis a pórusokon nem haladhatnak át olyan részecskék, amelyeknek bármelyik mérete nagyobb a pórusméretnél. Sok esetben meghatározott célok elérése érdekében a szűrést előnyösen kombinálhatjuk a fenti ülepítési műveletekkel.
Deflokkulált vermikulit-szuszpenziók szűrése egyes esetekben nehézségekbe ütközik, a vermikulit-lemezkék ugyanis eltömhetik a szűrő pórusait. A szűrés megkönynyítésére és a szűrő pórusainak tisztítására különféle segédmódszereket (például mechanikus vagy vibrációs kezelést) alkalmazhatunk. Mechanikus kezelés esetén a szűrők pórusait dörzsöléssel vagy keféléssel tisztíthatjuk; segédeszközként rendszerint forgó kefét használunk. Vibrációs kezelés esetén eljárhatunk úgy, hogy a teljes szűrőberendezést mechanikus úton rezgésben tartjuk, vagy csak a szűrővásznak tartják rezgésben például ultrahang alkalmazásával.
A találmány szerinti eljárás második lépésében általában 1—50%, célszerűen 5—25% vermikulitot tartalmazó szuszpenziót használunk fel. A harmadik lépésben felhasznált szuszpenzió vermikulit-tartalma rendszerint 1—25%, előnyösen 5—10% lehet. A százalékos értékek a szuszpenzió térfogategységére eső vermikulit súlyának százalékos értékét jelentik.
A találmány szerinti eljárás negyedik lépését 5—10% vermikulitot tartalmazó szuszpenziókkal is végrehajthatjuk, e lépés végrehajtása előtt azonban a szuszpenziót célszerűen besűrítjük. Lapok készítéséhez célszerűen a fentinél nagyobb koncentrációjú (például 5%-tól
60—70%-ig terjedő, előnyösen 10—40%-os) szuszpenziókat használunk fel; töményebb szuszpenziók alkalmazásakor ugyanis a víz gyorsabban (következésképpen kevesebb energia felhasználásával) távolítható el egy adott méretű idomtestből.
Ebben a lépésben olyan szuszpenziókat használunk fel, amelyek 50 μιη-nél nagyobb méretű részecskéket már nem tartalmaznak. Ez az adat az egyes részecskék nagy méreteire (azaz a hossz- és keresztméretre) vonatkozik. Figyelembe véve, hogy a szuszpenzió a szilárd részecskéket apró lapok vagy lemezek formájában tartalmazza, a részecskék egyik jellemző mérete (a vastagság) a másik két méretnél lényegesen kisebb, tipikusan a legnagyobb méret néhány ezredrésze, sőt néhány tízezredrésze lehet.
A találmány szerint előállított vermikulit-szuszpenziókból különféle idomtesteket, így lapokat, lemezeket, papírokat, bevonatokat, hullámlemezeket, kapszulákat, tokokat, öntvényeket vagy profiltesteket alakíthatunk ki. Ezek az idomtestek lényegében teljes egészükben vermikulit-lemezkékből állnak, amelyekben a lemezkéket kölcsönös vonzóerők kapcsolják egymáshoz. A találmány szerint előállított vermikulit-szuszpenziókból vermikulit-lemezt vagy lapot és egyéb anyagokat, például papírt vagy műanyagot tartalmazó, szendvics-szerkezetű termékeket is előállíthatunk.
A találmány szerinti eljárással közvetlenül kapott termékek folyékony vízre érzékenyek, a formázási művelet után végrehajtott ioncserés kezeléssel azonban vízállóvá tehetők. Az ioncserés kezelést például az 1016 385 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban leírt módon hajthatjuk végre.
A találmány értelmében redőzött lapokat is előállíthatunk úgy, hogy a vermikulit-szuszpenziót megfelelően redőzött felületű alapanyagra választjuk le, vagy a szárított vermikulit-lemezt formázott préslapok vagy préshengerek között préseljük. A lapokat két irányban (hossz- és kereszt irányban) is redőzhetjük; az így kapott lapok nemcsak esztétikus külsejűek, hanem mechanikai tulajdonságaik (például szakadási nyúlásuk stb.) is javulnak. A nagyméretű redőzött lapok kezelhetősége és esése is jobb a nem redőzött termékekénél. Több redőzött lapréteg összeillesztésével háromdimenziós, méhsejt-szerű'szerkezeteket is kialakíthatunk.
Az idomtestek formázása közben a vizet hőközlés közben vagy anélkül végrehajtott elpárologtatással távolíthatjuk el. Eljárhatunk úgy is, hogy a vizet a formázó felület (például minta) abszorbens anyagával itatjuk fel például a kerámiaiparban alkalmazott csúszóöntési eljáráshoz hasonló művelet szerint. A lemezkéket elektroforetikus úton is leválaszthatjuk a szuszpenzióból; ezt a módszert célszerűen akkor alkalmazzuk, ha a víz gyors eltávolítására van szükség. Miután a víz főtömegét az előbb ismertetett módszerek bármelyikével eltávolítottuk, a képződött vermikulit-réteget lefejthetjük a formázó felületről, vagy éghetetlen bevonatként a felületen hagyhatjuk. E bevonatok további előnye, hogy vfzgőz-permeabilitásuk csekély.
Azt tapasztaltuk, hogy az amerikai eredetű vermikulitokból, amelyek a dél-afrikai eredetű vermikulitoknál könnyebben válnak szét rétegekre, igen kis vízpermeabilitású lapok állíthatók elő. így például a vermikulitlapok vízpermeabilitása körülbelül a fele a polipropilénfilmek átlagos vízpermeabilitásának.
A vermikulit-szuszpenziókat tetszés szerinti ismert felületbevonási módszerrel, például porlasztással vihetjük fel a kezelendő szubsztrátumok (például műanyagok) felületére.
A vermikulit-lapokat egyéb anyagokkal, például falemezekkel, farostlemezekkel vagy kartonpapírral kapcsolhatjuk össze úgy, hogy a felületeket megfelelő ragasztószerrel összetapasztjuk, vagy a vermikulit-lapot közvetlenül ezeken az anyagokon alakítjuk ki. Az így kapott, vermikulit-bevonatot hordozó anyagok a nagybritanniai tűzbiztonsági szabványok előírásai szerint végzett vizsgálatokban kedvezőbb osztályba sorolhatók, mint a bevonatmentes anyagok. A kisfelületű lángterjedési vizsgálatban például a vermikulittal bevont anyagok elsőosztályúnak minősülnek, míg a bevonatlan alapanyagok csak harmad-, negyedosztályúnak minősíthetők.
A találmány szerinti fajtázási művelettel biztosíthatjuk, hogy a végtermékként kapott lapok fizikai jellemzői, elsősorban azok szakítószilárdsága és rugalmassága kedvezőbb a fajtázás nélküli technológiával kialakított lapokénál. A vermikulit-lapokat vagy vermikulit-papírokat előnyösen használhatjuk fel szerves polimer habok, például poliuretánhab-panelek burkolóanyagaiként vagy bélésanyagaiként a panelek tűzbiztonságának javítására. Ezeket a fokozott tűzbiztonságú paneleket szokásos rétegezési eljárásokkal alakíthatjuk ki.
Tapasztalataink szerint a vermikulit-lapok legalább 1000 C°-ig hőállóak. E hőmérséklethatárig a lapok nem repedeznek és megtartják egybefüggő állapotukat, a lapok egyes fizikai jellemzői azonban módosulhatnak.
A vermikulit-lapokat például a következő területeken használhatjuk fel:
aj tűzbiztos védőanyagokként szerves habanyagok, fa és egyéb gyúlékony anyagok égésének megakadályozására ;
bj rugalmas tűzbiztos csomagolóanyagok készítéséhez, amelyek önmagukban vagy egyéb anyagokhoz, például polimer filmekhez vagy papírhoz rétegezve megakadályozzák a tűz elterjedését;
ej tűzbiztos és nedvességálló védőanyagokként például építőanyagok külső bevonására;
d) poralakú vagy rostos hőszigetelő anyagok rugalmas tartályaiként a hőszigetelő anyag magas hőmérsékleten vagy huzamos használat hatására bekövetkező szétmállásának megakadályozására;
e) rugalmas elektromos szigetelőrétegként, például kábelburkolatként (e szigetelőrétegek tűz vagy magas hőmérséklet hatására nem sérülnek meg);
fj rugalmas tűzbiztos membránokként (ezek a membránok tűz esetén megakadályozzák a füst, gázok és egyéb szennyezőanyagok szétterjedését);
gj rugalmas láng- vagy szikravédő pajzsként például hegesztési műveletekhez;
h) kemencékben vagy égetőberendezésekben kezelendő tárgyak egymástól való elválasztására;
i) értékes, tűz hatásától megvédendő dokumentumok csomagolására vagy tárolására;
j) írott dokumentumok magas hőmérséklet hatásának ellenálló és vegyszerekkel szemben viszonylag közömbös alapanyagaiként.
A találmány szerint vizes szuszpenzióból kialakított, egymáshoz kapcsolódó vermikulit-lemezkékből álló lapok húzáskor mért törőfeszültsége legalább 8000 KNm-2, előnyösen legalább 20 000 KNm~2.
A leírásban ismertetésre kerülő valamennyi vermikulit-lap normál körülmények között meghatározott rugalmassága igen jó; a lapok sokszor hajtogathatok gyűrés közben, anélkül, hogy elszakadnának.
A törőfeszültség-értékeket 0,5 cm/perc nyújtási sebességgel végzett húzás közben határoztuk meg. A közölt adatok 24 órán át vákuum-exszikkátorban szilikagél fölött szárított lapokra vonatkoznak.
A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük.
1. példa kg „Mandoval micron” típusú dél-afrikai vermikulit és 5 liter telített, vizes nátriumklorid-oldat keverékét 8 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd a só fölöslegét vízzel kimossuk a szilárd anyagból. A vermikulitot ezután 1250 ml 1 n vizes sósavoldat és 120 ml n-butilamin összekeverésével és vizes hígításával kialakított 5 liter n-butil-ammóniumklorid-oldatban 8 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A só fölöslegét kimossuk, majd a szilárd anyagot vízben duzzadni hagyjuk. A teljesen duzzasztott anyagot (duzzadást arány: 6,0) két azonos részre („A” és „B” részre) osztjuk.
Az „A” anyagrészlet térfogatát vízzel 4 literre egészítjük ki, és a szuszpenziót 1 órán át „Greaves” típusú nagy sebességű keverőberendezésben (fordulatszám: 6000 fordulat/perc) őröljük. Az 50 μιη-nél nagyobb méretű részecskéket a későbbiekben ismertetésre kerülő ülepítési eljárással eltávolítjuk, és mérjük a szuszpenzió flokkulált viszkozitását. A szuszpenzió flokkulált viszkozitása 500 cP. Ülepítéskor a homogén szuszpenziót szívópalackban (folyadékmagasság: 22,1 cm) 5 percig állni hagyjuk, majd a felső szuszpenziófázist dekantálással elkülönítjük a kiülepedett szilárd anyagtól. A dekántált szuszpenziót alapos keveréssel homogenizáljuk, majd a fenti körülmények között újból ülepítjük. Ezután még három ülepítési lépést hajtunk végre; minden egyes lépésben 10—10 percre állítjuk be az ülepítés idejét. Az utolsó ülepítési lépést 15,3 cm folyadékmagasság betartásával végezzük. Az utolsó dekantálási művelettel elkülönített 3290 ml térfogatú, 4,6% szilárd anyag-tartalmú szuszpenziót, amelyet a következőkben „A” szuszpenziónak nevezünk, lappá dolgozzuk fel. Az egyes ülepítési lépésekben elkülönített szilárd maradékokat további feldolgozásra összegyűjtjük.
A duzzasztott vermikulit másik részletét, azaz a „B” anyagrészletet az „A” anyagrészlethez hasonló módon kezeljük. 3530 ml térfogatú szuszpenziót („B” szuszpenzió) kapunk, amely 4,6% szilárd anyagot tartalmaz. Az egyes ülepítési lépésekben elkülönített szilárd maradékokat további feldolgozásra összegyűjtjük.
Az „A” és „B” szuszpenzió előállításakor kapott szilárd maradékokat egyesítjük, vízzel 4 liter térfogatra egészítjük ki, és a kapott szuszpenziót az „A” szuszpenzió előállításánál ismertetett módon őröljük és ülepítjük. A kapott szuszpenzió térfogatát 4470 ml-re egészítjük ki. Az így kapott szuszpenzió („C” szuszpenzió) 3,6% szilárd anyagot tartalmaz.
Elektronmikroszkópos vizsgálat szerint a „C” szuszpenzió (i) 1 (im-nél kisebb átmérőjű szemcséket, (ii) körülbelül 1—10 [am átmérőjű szemcséket, és (fii) néhány legföljebb körülbelül 40 [am átmérőjű szemcsét tartalmaz.
9 176539
A „C” szuszpenzió bepárlásával kapott vermikulit-lap töröfeszültsége 22 251 KNm-2, nyújtási modulusza pedig 4149 MNm-2. A lap normál körülmények között meghatározott rugalmassága kedvező; a lap legalább 20-szor hajlítgatható gyűrés közben szakadás nélkül. 5 Az „A” szuszpenzió bepárlásával előállított vermikulitlap rugalmassága a fentiéhez hasonló, törőfeszültsége 23195 KNm-2, nyújtási modulusza pedig 1430 MNm-2.
2. példa kg, az 1. példa szerint felhasználttal azonos minőségű dél-afrikai vermikulit és 5 1 telített, vizes nátriumklorid-oldat keverékét fél órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd a szilárd anyagot alaposan átmossuk desztillált vízzel. A víz fölöslegét leszívatjuk, majd a szilárd anyagot 5 liter, az 1. példában közöltek szerint előállított n-butil-ammóniumklorid-oldathoz adjuk, és a szuszpenziót 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Ezután a vermikulitot desztillált vízzel mossuk, és a maximális duzzadás (duzzadást arány: 4,8) eléréséig vízben állni hagyjuk. A duzzasztott vermikulitot az 1. példában ismertetett módon, „Greaves” típusú keverőberendezés alkalmazásával őröljük.
Az őrlés után kapott szuszpenziót 50 púm száltávolságú rozsdamentes acélszitán bocsátjuk át, és így eltávolítjuk az 50μπι-ηέ1 nagyobb méretű részecskéket. A kapott szuszpenziö flokkulált viszkozitása 500 cP. A fajtázott szuszpenzió szilárd anyag-tartalma 4,12 vegyes% (g/100 ml).
A szuszpenziót éjszakán át szobahőmérsékleten, jól szellőztetett térben (például szívófülkében) vízmentesítve 0,13 mm vastag lapot alakítunk ki. Az így kapott lap törőfeszültsége 24 480 KNm2, nyújtási modulusza pedig 1929 MNm-2. A lap normál körülmények között meghatározott rugalmassága jó; a lap húsznál többször hajtogatható szakadás nélkül.
3. példa kg „Zonolite No. 4” típusú észak-amerikai vermikulitot a 2. példában ismertetett módon kezelünk. A vermikulit duzzadást aránya 5,6; az 50 pun-nél nagyobb méretű szemcséktől szűréssel elválasztott szuszpenzió szilárd anyag-tartalma 3,5 vegyes%.
A kapott szuszpenzióból a 2. példában közöltek szerint vermikulit-lapokat készítünk. A lapok törőfeszültsége 50 592 KNm-2-ig, nyújtási modulusza pedig 6069 MNm-2-ig teljed. A kapott lapok rugalmassága hasonló az 1. és 2. példa szerint előállított termékekéhez.
4. példa
150 g „Mandoval micron” típusú dél-afrikai vermikulitot 3 héten át időnkénti keverés közben 26,4 súly%os vizes lítiumklorid-oldatban áztatunk.
A kezelési idő leteltével az ásványi anyagot desztillált vízzel alaposan átmossuk, és teljes duzzadásig (duzzadást arány: 3,0) desztillált vízben állni hagyjuk.
A duzzasztott ásványi anyagot tartalmazó szuszpenzió térfogatát desztillált vízzel 3 literre egészítjük ki, és a kapott szuszpenziót 1 órán át „Greaves” típusú örlöberendezésben (fordulatszám: 6000 fordulat/perc) őröljük. Az 50 μπι-ηέΐ nagyobb méretű durva szemcséket az 1. példában ismertetett ülepítési módszerrel eltávolítjuk. Az utolsó ülepítési lépést 12,0 cm folyadékmagasság betartásával végezzük. Az utolsó ülepítési műveletben kapott felső szuszpenziófázis 22,2 vegyes% szilárd anyagot tartalmaz.
A szuszpenzióból a 2. példában megadott módon vermikulit-lapot készítünk. A lap törőfeszültsége 8892 KNm-2, nyújtási modulusza pedig 2012 MNm-2. A lap szakadás előtt normál körülmények között 14-szer hajlítgatható.
5. példa kg amerikai vermikulit és 30 súly%-os vizes lítiumklorid-oldat keverékét 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A só fölöslegét csapvízzel mossuk ki, az utolsó mosást azonban desztillált vízzel végezzük, és a duzzadást desztillált vízben tesszük teljessé. A vermikulit duzzadás! aránya 9,0. A duzzasztott vermikulitot az 1. példában megadott módon „Greaves” típusú őrlőberendezésben őröljük, majd 50 μιη száltávolságú szitán szűrjük. A szűrt szuszpenzió 4,2vegyes% szilárd anyagot tartalmaz.
A szuszpenzióból a 2. példában közöltek szerint vermikulit-lapot készítünk. A lap törőfeszültsége 10 209 KNm-2, nyújtási modulusza pedig 1283 MNm-2.
6. példa
Az 1. példában a „C” szuszpenzió előállításánál ismertetett módon 3,6% szilárd anyagot tartalmazó vizes n-butil-ammónium-vermikulit-szuszpenziót állítunk elő. 300 ml így kapott szuszpenziót 9 cm folyadékmagasságig tartályba töltünk, 80 órán át állni hagyjuk, majd a 190 ml térfogatú felső szuszpenziófázist dekantálással elválasztjuk az üledéktől. Az így kapott szuszpenzió az eredetileg jelen volt szilárd anyagmennyiség 24%-át tartalmazza. A szuszpenzióból bepárlással kialakított lap törőfeszültsége 30 424 KNm-2, nyújtási modulusza pedig 4866 MNm-2.
A dekantálással elkülönített szuszpenzió elektronmikroszkópos vizsgálat szerint csak 1 μιη-nél kisebb átmérőjű részecskéket tartalmaz.
Hasonló minőségű szuszpenziót gyorsabban is előállíthatunk, ha az ülepedést folyamat meggyorsítására a szuszpenziót kis sebességű (például 4000 fordulat/perc forgássebességű) centrifugában kezeljük.
7. példa
Az 1. példában az „A” szuszpenzió előállításánál ismertetett módon 4,6% szilárd anyagot tartalmazó vizes n-butil-ammónium-vermikulit-szuszpenziót alakítunk ki. A szuszpenziót egymás után 20 μιη, 10 μιη és 5 μιη száltávolságú szitán bocsátjuk át; az átáramlás zavarait ultrahang-kezeléssel küszöböljük ki. Az egyes szűrt frakciók és a szüretien alap-szuszpenzió mintáit bepároljuk. A kapott lapok fizikai jellemzőit az 1. táblázatban közöljük. Egy külön végzett kísérletben azt tapasztaltuk, hogy az ultrahang-besugárzás Önmagában nem befolyásolja a lapok nyűjthatósági jellemzőit.
l.tóMazat | ||
keméret, pm | ||
szüretien | 23195 | 1430 |
20 | 30869 | 3416 |
10 | 438-21 | |
5 | 60 521 | 6091 |
A kész vermikulit-lapok szakítószilárdságát például 30%-ig terjedő mértékben fokozhatjuk, ha a lapokat párhuzamos préslemezek között préseljük. A lapokra például 10 MNm-2 nagyságrendű nyomást gyakorolhatunk körülbelül 10 percen át.
8. példa kg „Mandoval nrieron' típusú délafrikai vermikuhtQt 2 x 3 kg-os részletekben fél órán át 151 telített, vizes nátriumklorid-oldatban visszafolyaös közben forralunk. Az ásványi anyagot desztillált vízzel alaposan mossuk, majd 151, az 1. példában közölt módon eKállított n-butil-ammóniumklorid-oldatban forraljuk. Az ásványi anyagot desztillált vízzel ismét alaposan átmossuk, majd 20 literes tartályokban duzzasztjuk. Mindkét anyagrészlet esetén a kezelt ásványi anyag eredeti térfogatának 5,5-szeresére duzzad, A két anyagrészletet egyesítjük,,, és a kapott zagy szilárd' anyag-tartalmát 9 súly%-ra állítjuk be.
A, zagy ‘4' literes mintáit őflöfrfbrdülht/pere sebességgel; üzemelő „Greaves” típusú keveriöterendezfebeú, 2'literes, mintáit körülbelül 15O00foMitíát/perc- sebességgel üzemelő „Hadb” típusú utalómban, 1 literes-mintáit pedig 14ΘΘΘ· fordplat/perfc sebességgel- üzemelő „Kenwood”- típusú élelmiszeripari' turmixgépben aprítjuk.
Az egyes mintákat 50 pm száltávolságú szitán bocsátjuk át. Az egyes minták flbkkulált viszkozitásának meg’határozására a mintákból Mm! terfögatú, szilárd: anyag-tartalomra beállított- alikvot részeket különítünk el; a szu®®en^-rfezfetekhez-n0yek5®tmaiynyiségű 1 n vizes sósavoltiatot adunk, a vernrifculitszuszpenzíókat mágneses keverőberendezésben összekeverjük a savval, majd a kapott Sokkolóit szuszpenziókat gyors ütemben viszkoziméterbe töltjük, és meghatározzuk a viszkozitást. A viszkozitásméréseket rögzített, 58 sec** értékű nyírásintenzitással mŰködö „Hüake Uojovisko RV3S típusú vfezkoztóéteten 25-e*ton végezzük,és a kapott értékeiből’meghatározzak· a ma»· mális viszkozitást. A nem-flbkkuláft szűrt szuszpenziökból vertnjkulit-lapokat készítünk, »lapokat Mórára vákuum-exszikkátorba helyezzük, majdmegftatározzuk a.kapott termékek törőfeszültségét. Atöröfeszültség-és a dokktílált viszkozitás közötti Összefiig^Seket a 2. táblázat adatai szemléltetik.
2. táblára*
Örlőberendezés típusa | Őriésidefe perc | Konverzió, %* | Flokkulált viszkozitás, cP | Törőfeszültség ®V! |
Greaves . | 45- | ' 37 | - w | 32700 |
W | 47 | Sí® | 22750 | |
ílado | 2 ' | 35' | 650 | 22 W |
20 | 78 | 600 | 26500 | |
Kenwood | 5 | 30 | 470 | 23000 |
30 | 68 | 440 | 16200 |
* 50 pm-nel kisebb méretű részecskéké alakított vermtkuiú százalékos aránya a szmzpehzió teljes veret kWt-rartalmához' viszonyítva
Claims (14)
- Szabadalww igénypontok • I. Eljárás vemÉkiiteltefatstóaít tartal-mazo vizes szuszpenziok, illetve remikuft-atopúsáterd idomtestek HŐáffitósára ásványi vermikulit duzzasztása és-tóése útján, azzal jéffemezve, hogy (T) ásványi- vermikulítot· nátrium-, Wm*·· Ww 1—6 szénatomos alkii-csoportokathwdoróammónkitftkatirmt tartaSmazöegy vagy·®» & vraespMa^vrfkezelve, majd. vízzel mosva eredeti térfogatának kétszereséreduzzasztunk,0a duzaasMott vemifeulitet femtaazft vizesszuszpenziót nyhöero tatásának tessz®: ki miadaddfejiúníg az alapszuszpenzióból egy 50p-nál kjaebÖméretűvermikulít-részecskéket tartalmazó, legalább l'O0cPflokkuiMt viszkozitású-vizes· szus^mzftSkaökíühe®^;(3) a kapott teljes szuszpenzióból eltávolítjuk az 50 a-nál nagyobb átmérőjű' részecskéket,, majd szilárd idömtestek előállítása esetén (4) az így kapott vizes sz-uszpenzióból á, szuszpendáit vermikulit-részecskéket siflár-d föAM&fe. választjuk le, a rendszerből eltávolítjuk a vizet, és (5) kívánt esetben a kapott vermikulit-réteget habosított műanyagra visszük fel vagy habosított műanyagba ágyazzuk be. (Elsőbbsége: 1976. szeptember 23.)
- 2. Az- Ϊ. igénypont szerinti eljárÖ8.f<^g®eS®0ritá»?mód-jU» azzal? jeBémezve·, hogy & ásv&3® wmikülitoto étedéit térfogatának legalább négyszögére dúzzfeztjük. (Efcobbsége·: IWK szeptember-23,)·
- 3. Azl. vagy· 2. i^nypanf szermtíídtjárás fögáiiaíö- eft&l módja, sasi félfemezve; tagy w de&setáshoz olyan sókat hasznsunk fel, amdyefe közömbös,á duzzarnási· mflvéfer során kémiafflag- nem- bomB an«®t tmtalmaznak. 1U7S: szeptember'23$*. * X-igMpeMtszWwt^dgá^fc-ro^nátöMtóritmSija, azzal jellemezve, hogy közömbös anionként klorid-iont tartalmazó sókat használunk fel. (Elsőbbsége:1976. szeptember 23.)
- 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az (1) lépésben* azfevtayí-veratrikúliü> a >ri^-sérddatífe^<eré' két visszafolyatás közben forraljuk, majd az ásványi anyagot tiszta vízben’fefetjúk.'^ElsŐWs^nr lÖO. . W tember233s
- 6; Az· eföző* igénypontok bármelyike- nZéStoí eljárás foganatosMtó’módjá,amtl’jetanem, hogyw(2> Wfe' ‘bes-legaláhb-^OObPffíyglíulálti riszfezMsftwe^eftziót alakítunk -ki. (Elsőbbsége1: W76. szeptember 25í) '
- 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a (3) lépésben az összes 20 (xm-nél nagyobb méretű részecskét eltávolítjuk a szuszpenzióból. (Elsőbbsége: 1976. december 9.) 5
- 8. A 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a (3) lépésben az összes 5 [xmnél nagyobb méretű részecskét eltávolítjuk a szuszpenzióból. (Elsőbbsége: 1976. december 9.)
- 9. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a (2) lépést 1—50 súly% vermikulitot tartalmazó szuszpenziókon hajtjuk végre. (Elsőbbsége; 1976. szeptember 23.)
- 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 5—25% vermikulitot tartalmazó szuszpenziókat használunk fel. (Elsőbbsége: 1976. szeptember 23.)
- 11. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a (3) lépésben 1—25% vermikulitot tartalmazó szuszpenziókat használunk fel. (Elsőbbsége: 1976. szeptember 23.)
- 12. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 5—10% vermikulitot tartalmazó szuszpenziókat használunk fel. (Elsőbbsége : 1976. szeptember 23.)
- 13. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a (4) lépésben 5—70 súly% vermikulitot tartalmazó szuszpenzió-10 kát használunk fel. (Elsőbbsége: 1976. szeptember 23.)
- 14. A 13. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 10—40% vermikulitot tartalmazó szuszpenziókat használunk fel. (Elsőbbsége: 1976. szeptember 23.)
- 15 15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a (4) lépésben a vizet elpárologtatással, abszorpcióval vagy elektroforézissel távolítjuk el a szuszpenzióból. (Elsőbbsége: 1976. szeptember 23.)
Applications Claiming Priority (2)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
GB3951076A GB1593382A (en) | 1976-09-23 | 1976-09-23 | Production of articles from minerals |
GB5142576 | 1976-12-09 |
Publications (1)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU176539B true HU176539B (en) | 1981-03-28 |
Family
ID=26264134
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU77IE812A HU176539B (en) | 1976-09-23 | 1977-09-20 | Process for preparing aqeous suspensions containing vermicnlite lamellae and profilated bodies with a vermiculite base |
Country Status (14)
Country | Link |
---|---|
US (1) | US4608303A (hu) |
JP (1) | JPS5911547B2 (hu) |
AT (1) | AT377753B (hu) |
AU (1) | AU512983B2 (hu) |
CA (1) | CA1107460A (hu) |
DE (1) | DE2741857C2 (hu) |
DK (1) | DK146716C (hu) |
FI (1) | FI66163C (hu) |
FR (1) | FR2365535A1 (hu) |
HU (1) | HU176539B (hu) |
IT (1) | IT1085985B (hu) |
NL (1) | NL174139C (hu) |
NO (1) | NO146134C (hu) |
SE (1) | SE426314B (hu) |
Families Citing this family (25)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
DE2731204C3 (de) * | 1977-07-11 | 1981-11-05 | Hans Kramer GmbH & Co KG, 4000 Düsseldorf | Reversibel quellbares, großflächig kristallin ausgebildetes Dreischichtmineral mit von einander gelösten Kristallschichten und mit straken Adhäsions- und Kohäsions-Kräften und Verfahren zu seiner Herstellung |
JPS54147902A (en) * | 1978-05-10 | 1979-11-19 | Lonseal Kogyo Kk | Method of making artificial leather |
DE2965616D1 (en) | 1978-08-17 | 1983-07-14 | Ici Plc | Compositions of vermiculite lamellae and solid particulate materials and process for the production of vermiculite articles |
DE2849177C3 (de) * | 1978-11-13 | 1982-04-08 | Hans Kramer GmbH & Co KG, 4000 Düsseldorf | Verfahren zur Herstellung eines reversibel quellbaren, großflächig kristallin ausgebildeten Dreischichtminerals mit von einander gelösten Kristallschichten |
JPS6058688B2 (ja) * | 1980-02-18 | 1985-12-21 | 株式会社豊田中央研究所 | 粘土鉱物シ−ト材 |
GB2079674B (en) * | 1980-07-11 | 1984-05-16 | Ici Ltd | Foamed plastics laminates |
EP0044160B1 (en) * | 1980-07-11 | 1986-09-17 | Imperial Chemical Industries Plc | Fibrous composite materials and the production and use thereof |
EP0061278A1 (en) * | 1981-03-19 | 1982-09-29 | Imperial Chemical Industries Plc | Improved fibre optics systems |
JPS6170083U (hu) * | 1984-10-12 | 1986-05-13 | ||
US4877484A (en) * | 1985-03-25 | 1989-10-31 | Armstrong World Industries, Inc. | Flocced 2:1 layered silicates and water-resistant articles made therefrom |
US4800041A (en) * | 1985-11-04 | 1989-01-24 | Armstrong World Industries, Inc. | Suspensions of sheet silicate materials and products made therefrom |
GB2193953B (en) * | 1986-07-02 | 1990-05-30 | T & N Materials Res Ltd | Vermiculite moulding compositions and articles made therefrom |
JPS63220621A (ja) * | 1987-03-10 | 1988-09-13 | Matsushita Electric Ind Co Ltd | 小形個別呼出用受信機 |
US4818435A (en) * | 1987-03-12 | 1989-04-04 | Hercules Incorporated | Aqueous suspension of delaminated vermiculite |
US4812260A (en) * | 1987-03-19 | 1989-03-14 | Hercules Incorporated | Process for production of mineral dispersions |
US4801403A (en) * | 1987-07-17 | 1989-01-31 | Hercules Incorporated | Aqueous mineral dispersions |
EP0312954A3 (en) * | 1987-10-19 | 1989-10-18 | Hercules Incorporated | Process for exfoliation of vermiculite |
US4877551A (en) * | 1988-08-22 | 1989-10-31 | Hercules Incorporated | Aqueous suspension of delaminated vermiculite |
GB9102374D0 (en) * | 1991-02-04 | 1991-03-20 | Ici Plc | Polymeric film |
US5336348A (en) * | 1992-12-16 | 1994-08-09 | W. R. Grace & Co.-Conn. | Method for forming a vermiculite film |
DE4337282A1 (de) * | 1993-11-02 | 1995-05-04 | Abb Research Ltd | Verfahren zur Herstellung einer elektrischen Isolierfolie |
US6309740B1 (en) | 1999-07-20 | 2001-10-30 | W. R. Grace & Co.-Conn. | High temperature heat transfer barrier and vapor barrier and methods |
JP4521521B2 (ja) * | 2003-07-04 | 2010-08-11 | 独立行政法人産業技術総合研究所 | 紙製品 |
US8178194B2 (en) | 2004-12-10 | 2012-05-15 | National Institute Of Advanced Industrial Science And Technology | Clay film product |
EP3577072B1 (de) | 2017-02-01 | 2021-11-24 | BYK-Chemie GmbH | Schichtsilicatlamellen mit hohem aspektverhältnis |
Family Cites Families (13)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US3076546A (en) * | 1959-04-20 | 1963-02-05 | Zonolite Company | Vermiculite concentration |
GB1016385A (en) * | 1961-12-22 | 1966-01-12 | Commw Scient Ind Res Org | Suspension of silicate layer minerals and products made therefrom |
FR1344978A (fr) * | 1962-09-25 | 1963-12-06 | Minnesota Mining & Mfg | Procédé et revêtements d'isolation thermique |
GB1076786A (en) * | 1963-07-12 | 1967-07-19 | Commw Scient Ind Res Org | Silicate layer minerals and products made therefrom |
GB1072177A (en) * | 1964-11-13 | 1967-06-14 | Grace W R & Co | Improvements in or relating to die casting |
US3455850A (en) * | 1966-03-02 | 1969-07-15 | Mobay Chemical Corp | Fire-resistant polyurethane foam |
US3434917A (en) * | 1966-03-07 | 1969-03-25 | Grace W R & Co | Preparation of vermiculite paper |
US3608835A (en) * | 1967-06-30 | 1971-09-28 | Josef Ruzicka | Ultradisintegration and agglomeration of minerals such as mica, products therefrom and apparatus therefor |
US3466222A (en) * | 1967-07-26 | 1969-09-09 | Lexsuco Inc | Fire retardant insulative structure and roof deck construction comprising the same |
CH531403A (de) * | 1969-03-21 | 1972-12-15 | Ruzicka Josef | Verfahren und Einrichtung zum Aufspalten eines hydratisierten kristallinen und blättrigen Minerals |
JPS5549340B2 (hu) * | 1972-06-13 | 1980-12-11 | ||
US3824362A (en) * | 1973-05-23 | 1974-07-16 | Illinois Tool Works | Alternate action switch mechanism |
US4130687A (en) * | 1977-04-14 | 1978-12-19 | Imperial Chemical Industries Limited | Inorganic foam |
-
1977
- 1977-09-05 NO NO773063A patent/NO146134C/no unknown
- 1977-09-07 AU AU28613/77A patent/AU512983B2/en not_active Expired
- 1977-09-12 NL NLAANVRAGE7709983,A patent/NL174139C/xx not_active IP Right Cessation
- 1977-09-13 JP JP52110416A patent/JPS5911547B2/ja not_active Expired
- 1977-09-15 AT AT0663377A patent/AT377753B/de not_active IP Right Cessation
- 1977-09-16 DE DE2741857A patent/DE2741857C2/de not_active Expired
- 1977-09-19 IT IT27690/77A patent/IT1085985B/it active
- 1977-09-20 HU HU77IE812A patent/HU176539B/hu unknown
- 1977-09-21 FI FI772780A patent/FI66163C/fi not_active IP Right Cessation
- 1977-09-22 FR FR7728597A patent/FR2365535A1/fr active Granted
- 1977-09-22 SE SE7710634A patent/SE426314B/xx not_active IP Right Cessation
- 1977-09-23 DK DK422777A patent/DK146716C/da not_active IP Right Cessation
- 1977-09-23 CA CA287,332A patent/CA1107460A/en not_active Expired
-
1982
- 1982-06-09 US US06/386,670 patent/US4608303A/en not_active Expired - Fee Related
Also Published As
Publication number | Publication date |
---|---|
FI66163B (fi) | 1984-05-31 |
US4608303A (en) | 1986-08-26 |
NL174139C (nl) | 1984-05-01 |
CA1107460A (en) | 1981-08-25 |
AU2861377A (en) | 1979-03-15 |
FR2365535B1 (hu) | 1984-06-22 |
SE426314B (sv) | 1982-12-27 |
NL7709983A (nl) | 1978-03-29 |
SE7710634L (sv) | 1978-03-24 |
NO146134C (no) | 1982-08-04 |
NL174139B (nl) | 1983-12-01 |
FR2365535A1 (fr) | 1978-04-21 |
DK422777A (da) | 1978-03-24 |
AU512983B2 (en) | 1980-11-06 |
DE2741857A1 (de) | 1978-03-30 |
DE2741857C2 (de) | 1983-02-10 |
NO773063L (no) | 1978-03-29 |
FI66163C (fi) | 1984-09-10 |
FI772780A (fi) | 1978-03-24 |
JPS5339318A (en) | 1978-04-11 |
NO146134B (no) | 1982-04-26 |
ATA663377A (de) | 1984-09-15 |
DK146716C (da) | 1984-05-28 |
IT1085985B (it) | 1985-05-28 |
AT377753B (de) | 1985-04-25 |
DK146716B (da) | 1983-12-12 |
JPS5911547B2 (ja) | 1984-03-16 |
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
HU176539B (en) | Process for preparing aqeous suspensions containing vermicnlite lamellae and profilated bodies with a vermiculite base | |
US3434917A (en) | Preparation of vermiculite paper | |
EP0407466B1 (en) | High performance paper filler and method of producing same | |
DE60008677T2 (de) | Schuppenartige Siliciumdioxidteilchen und diese enthaltende härtbare Zusammensetzung | |
DE69515347T2 (de) | Gelkomposition die eine kohlverbindung enthalten | |
US3001571A (en) | Synthetic mica flakes and structures | |
EP1360012B1 (en) | Purified attapulgite clay | |
EP0170299B1 (en) | A rheological grade sepiolite product and processes for its manufacture | |
US4569923A (en) | Process for manufacturing organoclays having enhanced gelling properties | |
EP0205281A2 (en) | Gels, gel products and methods for their production | |
EP2505604A1 (en) | Filmy material, method for producing same, and aqueous dispersion for forming filmy material | |
Rezanezhad et al. | Isolation of nanocellulose from rice waste via ultrasonication | |
EP0117356A2 (en) | Production of vermiculite products | |
US10640632B2 (en) | Bimodal cellulose composition | |
GB1593382A (en) | Production of articles from minerals | |
EP1090075B1 (en) | Low abrasion calcined kaolin pigments and enhanced filtration method | |
Kalusuraman et al. | Evaluation of surface pre-treatments on the surface characteristics modifications in sponge gourd (Luffa Cylindrica) fibers | |
GB1593383A (en) | Production of vermiculite suspension | |
DE3106913C2 (hu) | ||
JPH03152130A (ja) | 粉粒体状の微小繊維材料及びその製造方法 | |
US3528769A (en) | Method of treating secondary kaolin | |
DE69008152T2 (de) | Verbundfolie aus mechanisch delaminiertem Vermiculit. | |
JP2945262B2 (ja) | 高分子組成物 | |
JPH0549924A (ja) | 濾過助剤 | |
DE69604113T2 (de) | Verfahren zur Behandlung von Ton zur Verwendung als Pigment in der Papierbeschichtung |