HUT77158A - Eljárás és berendezés képátvitelre - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás második képszekvencia (cél-képszekvencia) első képszekvenciából (forrás-képszekvencia) való előállítására, különösen megfigyelőnél idődimenzióval rendelkező eseményről vizuális benyomás létrehozására, ahol a második képszekvencia második képváltó frekvenciával és második megfelelő képintervallummal, az első képszekvencia pedig első képváltó frekvenciával és első megfelelő képintervallummal rendelkezik, amely eljárás során a cél-képszekvencia képeinek legalább egy részét a forrás-képszekvenciának legalább két, egymást időben követő, intenzitás-súlyozó tényezővel értékelt képeiből ezek additív keverésével nyerjük. A találmány tárgya továbbá berendezés az eljárás foganatosítására.

A film- és televízióiparban a képrendszerek vonatkozásában több, egymástól eltérő szabvány létezik, amelyekben például azt rögzítik, hogy milyen módon jegyzik fel a mozgó eseményeket egy szükségképpen diszkrét számú külön kép segítségével videóra vagy filmre. Gyakran van szükség arra, hogy egy meghatározott képrendszer képanyagát olyan vetítési rendszerben adják vissza, amely egy másik képszabványhoz van kiképezve. Ezért ezen képanyagot előzetesen a vetítés, illetve visszaadás képrendszeréhez alkalmasan kell feldolgozni. Ezt a folyamatot képátvitelnek nevezzük.

A jelen találmány olyan televízió-, komputer- vagy filmképeknek - amelyeket speciális feljegyzési rendszerben (azaz másodpercenként meghatározott számú képekkel) állítottak elő - olyan vetítési rendszerbe való átvitelére vonatkozik, amely egy másik feljegyzési rendszerhez van kialakítva (tehát a másodpercenkénti képszáma eltérő).

A jelen leírásban ezen eltérő feljegyzési rendszereket képrendszereknek nevezzük.

Hat alapvető képrendszer létezik. Ezek az alábbiak:

1. NTSC-TV: 60 kép/s (amerikai” szabvány),

-22. PAL-TV: 50 kép/s (európai” szabvány),

3. Film 16: 32 kép/s (archív filmek),

4. Film 24: 48 kép/s (mozifilm szabvány),

5. Film 60: 160 kép/s (showscan rendszer),

6. Számítógépes képek: programozható számú kép/s.

A fent felsorolt képrendszerekre az alábbiakban egyenként részletesebben is kitérünk.

1. NTSC-TV: az NTSC névlegesen másodpercenként 30 képpel” jellemezhető. Minden egyes kép viszont két, mezőnek” nevezett különálló félképből áll. Ezen két mező egy NTSC videoképet oly módon épít fel, hogy az első félkép az összes, páratlan rendszámú sorhoz való képinformációt, a második félkép pedig az összes fennmaradó sorhoz, tehát a páros rendszámú sorhoz való képinformációt szolgáltatja. Az NTSC videoképeket ezért interlaced” képeknek (keresztbe fűzött videokép) nevezik. Ezért, mivel mindegyik mező más időintervallumot képvisel, mindegyik mezőt külön képként kell figyelni. Ebből kifolyólag abból kell kiindulni, hogy az NTSC rendszer másodpercenként 60 képpel rendelkezik.

2. PAL-TV: a PÁL rendszer névlegesen másodpercenként 25 képpel jellemezhető. Mivel viszont ugyanúgy, mint az NTSC rendszernél minden egyes kép két különálló képből áll, amelyeket mezőnek” neveznek, a képek szintén interlaced” képek. Mivel minden egyes mező más időintervallumot reprezentál, ezért ebben az esetben is minden mezőt külön képként feli figyelembe venni. így tehát abból kell kiindulni, hogy a PÁL rendszer 50 képpel/másodperc rendelkezik.

3. Film 16: a hangosfilm bevezetése előtt rendezett filmeket másodpercenként 16 képpel” vették fel. Ezen képek ténylegesen láthatók, ha egy archív film filmszalagját megnézzük. A filmfelvétel és -vetítés során viszont ténylegesen másodpercenként 32 képváltás történt, viszont ezen váltások közül ténylegesen csak tizenhat képet képvisel. A többi 16 váltás fekete kép”-hez vezetett, amely a filmszalag szállítása során zárt lezárás eredménye volt. Ezek a filmanyagon megvilágítatlan exponálatlan” csíkokként vagy sá• · · · • · · ·

-3 vökként ismerhetők fel a megvilágított képek között. A filmen szereplő mozgáshatás elemzése során ezen láthatatlan fekete képek” ugyanazt a szerepet játsszák, mint a látható képek. Ezért abból kell kiindulni, hogy az archív” Film 16 másodpercenként 32 képpel rendelkezik.

4. Film 24: a Film 24 névlegesen másodpercenként 24 képpel” rendelkezik. Ezen képek ténylegesen is láthatók, ha egy filmszalagot megnézünk. Ugyanúgy, minta Film 16 rendszer esetén, viszont a filmfelvétel és -vetítés során ténylegesen a dupla számú kép jelentkezik, itt tehát másodpercenként 48 látszólagos kép. Ezen váltások közül csupán 24 váltás képvisel új képet. A többi 24 váltás fekete kép-hez vezet, amely a filmszállítás során zárt lezárás eredménye. Ezért abból kell kiindulni, hogy a Film 24 másodpercenként 48 képpel rendelkezik.

5. Film 60: a showscan” film névlegesen másodpercenként 60 képpel” rendelkezik. A filmszalag megtekintésekor ezen képek ténylegesen is láthatók. A filmfeljegyzés és -vetítés során másodpercenként 120 képváltozás lép fel, ezen képváltásokból viszont csak 60 képet képvisel. A fennmaradó 60 váltás fekete ”kép”-hez vezet, ami a filmszalag szállítása során zárt lezárást eredményez. Ezért abból kell kiindulni, hogy a Film 60 másodpercenként 120 képpel rendelkezik.

6. Számítógépes képek: a számítógépes képek mesterségesen előállított képek, amelyek nem a valóságot fényképezik”. A mozgás (animáció) számított folyamat, amelyet tetszőleges kép, illetve képváltó rendszer számára lehet szerkeszteni. Amennyiben speciális képrendszer számára számítógépes képeket szerkesztünk, és ezeket egy másik képrendszerbe át kell vinni, úgy ezeket ugyanúgy, mint saját képrendszert kell kezelni.

A jövő televíziójaként említett nagy felbontású televízió (High Definition) az NTSC és a PÁL szabvány továbbfejlesztését képezi, és másodpercenként pontos számú képpel működik (pontosan 50 vagy 60 kép másodpercenként). Az NTSC és a PÁL rendszer a másodpercenkénti 60, illetve 50 képtől kis mértékben eltérő képrátával működik. Ezen két rendszer közötti képátvitel vonatkozásában viszont fontos, hogy a 60 NTSC kép és az 50 PÁL

-4• · · · · · • · · • · · ··· kép pontosan azonos időtartamot igényel, éspedig megközelítően egy másodpercet (pontosan 1,0010 s-t).

Addig, amíg a feljegyzett képeket ugyanazon képrendszerben adjuk vissza, amelyben eredetileg feljegyzésre kerültek, a mozgásnak a képernyőn való hatása minden esetben többé-kevésbé kielégítő.

Az eredeti képek feljegyzése során a mozgás visszaadását tekintve a legjobb eredményeket az NTSC és a Film 60 rendszerekkel érték el, mivel ezen képrendszerek másodpercenkénti képszáma a legnagyobb. Minél nagyobb a másodpercenkénti képszám, annál jobban érzékeli az emberi szem a mozgáshatást, azaz a mozgás folyamatosnak hat.

Mozgásfeljegyzés szempontjából a legrosszabb eredeti képrendszer a Film 16 rendszer. A Film 16 rendszer esetén viszont a tényleges mozgáshatás az eredeti filmeken (32 kép/másodperc esetén) már nem látható, mivel a képvetítéshez alkalmazott eredeti készülékek már nem állnak rendelkezésre. Az archív filmeknél alkalmazott gyorsítás” hatása másodpercenként 48 kép vetítésének eredménye (Film 24). Ezen találmány lehetővé teszi, hogy az ilyen filmeknél az eredeti mozgást rekonstruálják.

A film és televízió segítségével történő visszaadások során kétféle torzítás, illetve képzavar lép fel. A torzítás egyik fajtája az un. strobe-flicker”, a torzítás másik fajtáját pedig ”jitter”-nek nevezik. A strobe-flicker” (stroboszkóphatásszerű villogás) kizárólag a felvétel vagy vetítés során a folyamatos mozgás eléréséhez alkalmazott túl alacsony képrátára vezethető vissza. A film és videó eltérő alaptechnológiái miatt a film vetítővásznain, illetve a televízió képernyőin különböző jellegű (strobe-flicker) jelenségek tapasztalhatók. Ilyen jellegű zavaroknak nincs köze az olyan hatásokhoz, amelyek az egyik képrendszer képeinek egy másik képrendszerbe való átvitele során keletkeznek.

Képremegés (image jitter) viszont a képátvitel egyik alkalmazott - tisztán mechanikus - eljárására vezethető vissza. A kiindulási rendszer egyes képeinek szisztematikus kihagyása vagy megismétlése a cél-képrendszerben a feljegyzett mozgás megszakításaihoz vezethet.

• · · · • ··

Mivel ezen zavar a képráták függvényében többé-kevésbé nagyon rövid időközönként megismétlődik, remegő kép benyomását kelti. Az US 1,815,455 (Waller) és US 5,153,620 (Songer) lajstromszámú szabadalmi leírások a ”strobe-flicker” jelenség kiküszöbölésére megoldást javasolnak. Annak ellenére, hogy a ”strobe-flicker” jelenség - ahogy a fentiekben említettük - nem a képátvitellel keletkezik, célszerűnek tűnik, hogy a két szabadalom szerinti megoldást röviden ismertessük, mivel olyan módszereket írnak le, amelyek csak látszólag vethetők össze a jelen találmány szerintiekkel.

Az US 1,815,455 lajstromszámú szabadalmi leírás szerinti eljárás esetén megkísérlik, hogy a ”strobe-flicker” jelenséget a vonatkozó képet közvetlenül megelőző képek és azt közvetlenül követő képek egy képen való megjelenítésével csökkentsék. Ezen egymásra helyezés érdekes vizuális hatáshoz vezet, éspedig a mozgás legyezőszerű szétszórásához az egyes képekben.

Ezen legyezőszerű szétszóró hatás viszont nem oldja meg a strobe-flicker” vagy jitter” jelenségekkel kapcsolatos problémákat. Az 5,153,620 lajstromszámú szabadalmi leírás szerint két képet azonos arányban - egy képet képezően - egymásra helyeznek, és ezzel a filmvetítés során a strobe-flicker” hatás csökkentését célozzák meg. Az ily módon történő keverés (egymásra helyezés) elmosódott, homályos (blured”) képekhez vezet, és sem a ”strobe-flicker”, sem a jitter” jelenséggel kapcsolatos problémákat nem oldja meg.

A fentiekben említett USA-beli szabadalmi leírásban ismertetett megoldások célja nem a létrehozott képanyagnak egy másik képrendszerben való visszaadása, mivel az időegységben leadott képek számát nem változtatják meg. Azonos képráta mellett végrehajtott kétszeres vagy többszörös megvilágítások nem alkalmasak arra, hogy a képátvitellel kapcsolatos problémát megoldják, és ezenkívül a létrehozott képanyag minőségi romlásához (életlenség) vezetnek a kiindulási anyaggal összehasonlítva.

Jelenleg minden képrendszerben olyan képet adnak vissza, amelyek eredetileg más képrendszerekben kerültek feljegyzésre. Amennyiben az ere-6deti számú képet egyszerűen mechanikusan az új képrendszerben vetítjük (ahogy az archív Film 16 esetében történt), a mozgás és hang visszaadása vonatkozásában komoly zavarok lépnek fel. így például egy eredetileg NTSC rendszerben feljegyzett videofelvétel visszaadása a PÁL rendszerben lassítva jelenne meg és egy eredetileg a PÁL rendszerben felvett videofelvétel viszszaadása NTSC rendszerben gyorsítva jelenne meg. Annak érdekében, hogy az eredeti mozgáshatást biztosítsuk, szükség van arra, hogy a feljegyzési anyag képeinek számát azon képek számához igazítsuk, amelyek azon rendszer vonatkozásában szükségesek, amelyben a feljegyzett anyagot vissza kell adni. A képszám beállításának ezen folyamatát transzformációnak vagy transzfernek (átvitel) nevezzük. Az egyik képrendszerből való képeknek egy másik képrendszerbe való transzformálására szolgáló eddig ismert megoldások képremegéshez (jitter) vezetnek. Ennek okait az alábbiakban részletesebben is ismertetjük:

Tárgyak szemmel történő megfigyelése során normál esetben egy meghatározott időponthoz rendelt képet látunk. Ezen kép folyamatos mozgásban van. Viszont nem létezik olyan technika, amely ilyen jellegű kép felvételére alkalmas volna. Ehelyett a mozgást külön-külön állóképek sorozataként jegyzik fel.

Annak érdekében, hogy egy mozgás folyamatos benyomását a képernyőre vigyük, ezen (előnyösen legalább hatvan darab) állóképek folyamatos mozgását kell figyelni, hogy folyamatos mozgás illúzióját keltsük. Ez az összes kép-, illetve képváltó rendszer alapját képezi. A képfolyam minden egyes megszakítása (például hiányzó vagy ismétlődő képek vagy egy-egy kép nem pontos időbeli hozzárendelése miatt) a mozgás vizuális észlelésében zavarokhoz vezet. Egy-egy kép eltávolítása a mozgásban hézagot okoz, míg az egyes képek megismétlése a mozgás befagyásához” vezet. Ezen és további, a mechanikus átviteli technikák által okozott problémák leegyszerűsített bemutatásához egy óra számlapjának példáját alkalmazzuk.

A megfigyelés tárgyát egy óra másodpercmutatója képezi. Feltételezzük, hogy ezen másodpercmutatót olyan képrendszerrel filmezzük, amely

-7képrendszer másodpercenként csak egy képet vesz fel, feltételezőik továbbá négy másodperces időintervallum vizsgálatát. A feljegyzett anyag minden egyes képe a másodpercmutató egy-egy lépését képviseli. Amennyiben ezt az anyagot olyan rendszerrel vetítjük, amelynek vetítése négy másodpercet kitevő időintervallum alatt az anyagból három képet igényel (ezen rendszernél tehát minden egyes képet 1,33 másodpercig vetítünk) és mechanikus átviteli eljárást alkalmazunk, akkor a feljegyzett anyagból egy képet eltávolítunk. Ezáltal a másodpercmutatónak egy lépését kihagytuk. A képernyőn a másodpercmutató mozgásában egy ugrás jelenik meg. Ezen ugrást a hiányzó kép (a kihagyott lépés) okozza.

Ugyanezen példát alkalmazva, ha az eredeti felvételt olyan képrendszerben hajtották végre, amely négy másodperc alatt három képet vesz fel, úgy a felvett anyag minden egyes képe a másodpercmutató 1,33 lépését képviseli. Amennyiben ezt az anyagot olyan rendszerben adjuk vissza, amely rendszernél az anyag négy képének vetítéséhez négy másodpercet kitevő időintervallum szükséges, és a mechanikus transzformálásnak egy eljárását alkalmazzuk, úgy a feljegyzett anyagnak egy képét meg kell ismételni. így tehát a másodpercmutató egy lépését meg kell ismételni. A képernyőn a másodpercmutató mozgásában befagyás” (freeze) jelenik meg. Ezen befagyásit a megismételt lépés okozza.

Az ugrástól és befagyástól eltekintve a megmaradó képek mindkét példa esetén nem korrekt vizuális információt képviselnek. Abban az esetben, amikor képeket távolítunk el, illetve hagyunk ki (ugrás esetén), minden egyes képet 1,33 másodpercig vetítjük, míg a ténylegesen ezen képen bemutatott folyamat csak egy másodpercig tart. Abban az esetben pedig, amikor képeket ismételünk meg (a befagyás), minden egyes képet egy másodpercig vetítünk, míg a képen bemutatott folyamat ténylegesen 1,33 másodpercig tart.

így tehát a mechanikus átviteli eljárások (transzfer eljárások) alkalmazása esetén a transzformált képek egyike sem képviseli a korrekt időt és mozgást. A mechanikus transzformálás által okozott összes zavart ”jitter”-nek nevezzük. Annak ellenére, hogy a meglévő képrendszerek között nincs olyan

-8·* • « rendszer, amely másodpercenként 1 vagy 1,33 képpel működne, hanem másodpercenként 32, 48, 50 vagy 60 képpel, a mechanikus transzformálási eljárások az egyéb képrendszereknél ugyanazon ”jitter” hatásokat okozzák, mint amilyeneket fent leírtunk.

Annak ellenére, hogy világszerte számos cég a legkülönbözőbb kísérleteket hajtotta végre a ”jitter” probléma megoldása érdekében, kielégítő megoldás nem született.

Az US 3,511,567 (Dejoux) és US 4,889,423 (Trumbull) lajstromszámú szabadalmi leírások a film- és televízióiparban való képtranszformálásra vonatkoznak. Ezen szabadalmak tartalmát a jelen ismertetésbe hivatkozással bevonjuk. Mivel ezen transzformálások a képek eltávolításán vagy megismétlésén alapulnak, ezen eljárásokat a jelen bejelentésben mechanikus transzformálási eljárásoknak nevezzük. Az említett dokumentumok olyan transzformálási eljárásokat ismertetnek, amelyek az alábbi elven alapulnak: amennyiben az eredetileg felvett anyagban túl sok kép van jelen, úgy a felesleges képeket eltávolítják. Amennyiben viszont az eredetileg felvett anyagban nem szerepel elegendő kép, úgy meghatározott képeket megismételnek, hogy a szükséges képszámot rendelkezésre bocsáthassák.

Az US 3,511,567 lajstromszámú szabadalmi leírásban leírt transzformálási eljárást sok éven keresztül a televízióiparban alkalmazták. Ezen transzformálási eljárás viszont nem oldja meg a ”jitter” problémát. Ellenkezőleg, gyakorlatilag ”jitter”-t hoz létre.

Az US 4,889,423 lajstromszámú szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelynek során nagy képváltó rátával jellemzett mozgást kisebb képváltó rátával jellemzett mozgássá transzformáinak. Ezt néhány kép keverésével és néhány kép eltávolításával hajtják végre. Ezen eljárás a ”jitter” problémát nem tudja megoldani, mivel az eredeti képrendszer időbeli viszonyait, illetve időzítését nem tartja fenn. A Dejoux-féle eljárással összehasonlítva a transzformált képanyaggal megjelenített mozgásfolyamat az eredeti mozgáshoz képest csupán egy mennyiségileg eltérő időeltolódással rendelkezik. Mindkét eljárás az átvitel során a kiindulási anyag képeinek időbeli vi·»« • · ··· ·- * ·9 « · * + · * ί « Λ -···»» * ·*

-9szonyait tönkreteszi és ezáltal remegő” mozgóképet állít elő.

Ezt a problémát egy további példa kapcsán részletesebben is ismertetjük:

Az 1. ábrán négy kép sorozata látható, amely egy film négy képének film-megvilágításával hozható létre olyan képmezőre vonatkoztatva, amely egy mozgó, kör alakú tárgyból áll. A jobb érthetőség kedvéért az időtartamok fokban vannak megadva, ahol 360° négy képből álló sorozatot képvisel, amely 1/6 másodperces időtartamnak felel meg. Ahogy az 1. ábrán látható, a kör alakú, mozgó tárgy mozgásának megfelelően a képmegvilágítás időintervalluma alatt (45° vagy 1/48 s) hosszúra nyújtott képként jelenik meg. A bemutatott négy filmkép központjai egymástól azonos időbeli távolságban (vagy szögben) helyezkedik el, amely a képváltó rátának felel meg. Mivel feltételezzük, hogy a tárgy egyenletes lineáris mozgásnak van alávetve, a tárgy középpontjai közötti távolságok vagy az időben egymást követő képek közötti távolságok egyenlőek és a leképezés eredményeként létrejött kép szélei között azonos távolság keletkezik az időben egymást követő képeknél. Amennyiben a képeket a felvételi szabványtechnikának megfelelően figyeljük meg, a megfigyelő a tárgyat egy egyenletes lineáris mozgásban lévő tárgyként érzékeli.

A 2. ábrán filmképek olyan sorozata látható, amely akkor keletkezne, ha ugyanazt a kör alakú tárgyat egyenletes lineáris mozgással másodpercenként 60 képpel megvalósított videofelvételen jegyeznénk fel, és ismert eljárás alkalmazásával mozifilmmé (Film 24) transzformálnánk. A 2. ábrán felismerhető, hogy a tárgyleképezések a négy kép mindegyikén azon képekhez képest nyújtottak, amely képeket az eredeti megvilágítással a filmtechnika alkalmazása esetén nyernénk, továbbá látható, hogy az első képen és a második képen lévő leképezések egymást átfedik, míg a második képen lévő leképezés a harmadik képen lévő leképezéstől egyértelműen külön van választva. Amennyiben ezt a filmet egy Film 24-vetítő segítségével néznénk meg, úgy a megfigyelő az első és második kép közötti átmenet során lassított tárgymozgást, míg a második és a harmadik kép közötti átmenet során gyorsított egye- 10···· · ···· ·· • · · · · • · ··· · · · ·· • · · · · · · •· ······ · ·· netlen tárgymozgást észlelne, ami képremegés (jitter”) benyomását kelti.

A jelen találmány előtt meglévő, például NTSC és PÁL közötti képátvitelre szolgáló összes eljárás mechanikai intézkedéseken alapul. Ez azt jelenti, hogy vagy minden esetben egy-egy képet eltávolítanak, vagy megismételnek. A mechanikai transzformálásra szolgáló, legújabb javított eljárások esetén az összes erőfeszítés vagy a hézag vagy a befagyás simítására” irányúi. Ezen simítási eljárások viszont nem alkalmasak a vázolt probléma megfelelő megoldására. A jitter” simítása az élességre hat rontóan és nem oldja meg azt a problémát, hogy minden egyes kép időviszonya pontatlan.

Annak érdekében, hogy jitter” okozása nélkül korrekt idő-mozgás viszonyt hozzunk létre, szükség van olyan transzformálási eljárásra, amely a transzformálási feljegyzési közegben olyan képeket állít elő, amelyek az eredeti rendszerben felvett képekkel megegyező tulajdonságokkal rendelkeznek. Minden esetben szükség van arra, hogy teljesen új képeket állítsunk elő. A jelen találmány olyan transzformálási, illetve transzfer (átviteli) eljárásokra vonatkozik, amelyek az eredeti idő-mozgás viszonyokat fenntartják.

A találmány képeknek egy első képrendszerből egy másik képrendszerbe való transzformálására szolgáló eljárásra vonatkozik, amely a mozgókép-információ vonatkozásában időváltozásokat és képzavarokat nem okoz, mint ahogy ez az eddig ismert mechanikai átviteli eljárásokra jellemző. Az első képrendszerből (azaz az eredeti felvétel képrendszeréből) való első szekvencia több képet tartalmaz. Hasonlóképpen a második képrendszerből (azaz az újonnan létrehozandó képszekvencia) való második szekvencia is több képet tartalmaz. Az újonnan létrehozandó, második képrendszerhez való összes képet úgy hozzuk létre, hogy az első képrendszerből való legalább két képet speciális viszonyban additív módon keverünk oly módon, hogy az első szekvencia képeinek az újonnan létrehozott képhez való időbeli távolságait egyéni (individuális) súlyozó tényezőkkel határozzuk meg. Ily módon az első képrendszerből való képeket sima, folyamatos módon a második képrendszer számára oly módon kombináljuk, hogy a képremegéseket (jitter”), befagyásokat és ugrásokat kiküszöböljük. Ezen képátviteli eljárást például ké• · · ·

- 11 ···· ·· ·· • · · · · • · · ··· ·· • · · · • · · · · · peknek az alábbi képrendszerek közötti transzformálásához alkalmazhatjuk: NTSC televízió, PÁL televízió, Film 16, Film 24, Film 60 (showscan” rendszer) és számítógépes grafika.

A találmány szerinti eljárás során általában a célszekvencia minden egyes képét teljes mértékben újra felépítjük és az eredetileg meglévő képek közül, mint olyanok, egy sem szerepel a célszekvencia részeként. Ennek érdekében a célszekvencia minden egyes előállítandó képe számára a kiindulási szekvencia azon két képét kell megtalálni, amelyek az előállítandó képhez a képfelvétel során képviselt időpont vonatkozásában a legjobban hasonlítanak. Ezenkívül ezen képek közötti időbeli megegyezés mértékét kell meghatározni. Az időbeli megegyezés ezen mértéke meghatározza azon százalékos arányt, amellyel egy, a kiindulási szekvenciához tartozó kép a célszekvencia új képének létrehozásában vesz részt. Ezen százalékos arány az eddig ismert eljárásokkal ellentétben - egy meghatározott képsorozat (a továbbiakban: alap-képszekvencia) egyes képei vonatkozásában változtatható. Egy új kép létrehozására szolgáló eljárásokként vagy kétszeri megvilágítás (film) vagy elektronikus képkeverés (videó) alkalmazható. Ezen eljárások esetén a kiindulási képek súlyozását mindenkor specifikus eszközökkel kell megvalósítani.

A találmány szerinti képátviteli eljárás során is előfordulhat, hogy a kiindulási képszekvencia egyes képeit a célszekvencia előállítása során nem vesszük figyelembe. Ez viszont teljes mértékben a jelen találmány céljaival van összhangban, tehát a visszaadás során észlelt mozgás folyamatosságában megszakítás nem léphet fel. így tehát akkor hagyhatók el képek, ha ezen képek teljes mértékben azon időintervallumban helyezkednek el, amely a célrendszernek egy fekete képe” által van képviselve, vagy amennyiben nem tartoznak azon két képhez, amelyek az előállítandó képhez időben legközelebb helyezkednek el. Ezáltal a gyakorlatban a kiindulási képszekvencia egy-egy képének a kihagyása azon átviteli konstellációkra korlátozódik, amelyekben a kiindulási rendszer nagy képrátával jellemzett képrendszer és a célrendszer kis képrátával jellemzett film-képrendszer (például NTSC-ből Film

- 12···· · ···· ·· ···· · ·· · • · · · · ··· · · • · · · · · · ·· ······ · ··

16-ba való átvitel esetén).

A találmányt az alábbiakban előnyös példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az

1. ábrán egy egyenletesen mozgó, kör alakú objektum képét képviselő olyan ábrázolás, mint amilyen egy mozifilm egymást követő képein jelenne meg, a

2. ábrán a mozgó, kör alakú objektum ábrázolása, mint amilyen mozifilmen jelenne meg, ha televíziójelek transzformálása révén egy ismert átviteli eljárás alkalmazása esetén ezen mozifilmre átvitelre került volna, a

3. ábrán a mozgó, kör alakú objektum képének ábrázolása, mint amilyen mozifilmen jelenne meg, ha televíziós felvételről a jelen találmány egy első kiviteli alakjának megfelelően átvitelre kerülne,

4a ábrán az NTSC képrendszert képviselő időzítési diagram, a 4b ábrán a PÁL képrendszert képviselő időzítési diagram, az

5. ábrán az NTSC és PÁL képrendszert és az ezek közötti idősorrendi viszonyt ábrázoló forgó ék”-diagram, a

6. ábrán az NTSC és a Film 24 képrendszert és az ezek közötti idősorrendi viszonyt ábrázoló forgó ék”-diagram, a

7. ábrán a Film 60 és a Film 24 képrendszert és a köztük fennálló idősorrendi viszonyt ábrázoló forgó ék”-diagram, a

8. ábrán a Film 60 és a Film 16 képrendszert és a köztük fennálló idősorrendi viszonyt ábrázoló forgó ék”-diagram, a

9. ábrán a Film 60 és a PÁL képrendszert és a köztük fennálló idősorrendi viszonyt ábrázoló forgó ék”-diagram, a

10. ábrán a Film 24 és a Film 16 képrendszert és a köztük fennálló idősorrendi viszonyt ábrázoló forgó ék”-diagram, a

11. ábrán az NTSC és a Film 16 képrendszert és a köztük fennálló idősorrendi viszonyt ábrázoló forgó ék”-diagram, a

12. ábrán a PÁL és a Film 16 képrendszert és a köztük fennálló idő• · ·

- 13 sorrendi viszonyt ábrázoló forgó ék”-diagram, a

13. ábrán a PÁL és a Film 24 képrendszert és a köztük fennálló idősorrendi viszonyt ábrázoló forgó ék”-diagram, a

14. ábrán az NTSC és a Film 60 képrendszert és a köztük fennálló idősorrendi viszonyt ábrázoló forgó ék”-diagram, a

15. ábrán az NTSC és a PÁL képrendszert a startidők eltolásával megváltoztatott idősorrendi viszonnyal bemutató forgó ék”-diagram, a

16. ábrán a találmány szerinti berendezésnek egy első kiviteli alakját ábrázoló leegyszerűsített blokkvázlat, és a

17. ábrán a találmány szerinti berendezésnek egy második kiviteli alakját ábrázoló leegyszerűsített blokkvázlat látható.

(A 6-14. ábrákon látható, függőlegesen sraffozott körszegmensek fekete, megvilágítatlan képeket” képviselnek.)

A mechanikai átviteli eljárással transzformált képekben nincs jitter”, amennyiben a filmen vagy szalagon nincs feljegyzett mozgás, azaz ha nincs mozgás. A képremegés (jitter) csak akkor látható, ha mozgás lép fel. Ez a magyarázata annak, hogy meghatározott vetített jelenetek miért keltenek rossz vagy jó optikai benyomást. Sok változó befolyás miatt (például elfordulás, hajlítás, a kamera zoom-ja, stb.) meglehetősen bonyolult a jitter intenzitásának meghatározása. Utólagos korrekció azért nehéz, mert a feljegyzett képek egyéni állóképek, amelyek nem tartalmaznak látható” matematikai információt a mozgásról és az időről.

A 3. ábra a találmánynak egy első kiviteli alakja szerinti eljárást ismertet, amelynél az időben egymást követő NTSC televízióképek megvilágítási intenzitását az egyes televízió-mezőképek időintervallumának az előállítandó mozikép (Film 24) megfelelő korreszpondáló időintervallumához képesti átfedése szerint változtattuk. A találmány ezen kiviteli alakjának megfelelően a mozifilmképeket az alábbi képintenzitások alkalmazásával állítjuk elő:

• · · · • ·

- 14Kép 1 = 87,5% 1A + 12,5% 1B

Kép 3 = 37,5 % 2A + 62,5 % 2B

Kép 5 = 87,5 % 3B + 12,5 % 4A

Kép 7 = 37,5 % 4B + 62,5 % 5A

Az 5B és 7B mezőket nem alkalmaztuk.

Figyelembe kell venni, hogy a leegyszerűsítés kedvéért ezen intenzitásokat azon feltétel mellett határoztuk meg, hogy az 1 filmképet olyan időintervallumhoz kell hozzárendelni, amely egyidejűleg az 1A televíziókép-intervallummal kezdődik. A szakember felismeri, hogy más lehetőségek is léteznek, hogy például egyszerűen az 1 filmkép kezdőpontját az 1A televízióképhez viszonyítva eltoljuk, ami más százalékos viszonyokhoz vezet, viszont ugyanazon elven alapul, amely szerint a mezőképintenzitást a mezők időintervalluma átfedési mértékének megfelelően a vonatkozó filmmegvilágítási időintervallumhoz viszonyítva százalékosan hozzárendeljük.

A 3. ábrán bemutatott eljárás szerint a mozifilmképek mindegyikét az időben egymást követő televízióképekből nyert képinformáció alkalmazásával súlyozott képintenzitással állítjuk elő, amikoris minden egyes televíziókép intenzitásának súlyozása a televízió- videomező időintervallumának és a mozifilm időintervallumának időbeli átfedésének felel meg.

A 3. ábrán bemutatott eredő 1 mozifilm kép a mozgó, kör alakú objektum viszonylag sötét, hosszúra kinyújtott képét olyan pozíciókon belül tartalmazza, amelyek az 1a televíziómezőnek felelnek meg, valamint viszonylag gyenge képet tartalmaz olyan pozíciókban, amelyek az 1b televíziómezőnek felelnek meg, aminek révén árnyékkal” ellátott, hosszúra kinyújtott képet nyerünk. Megállapítottuk, hogy az árnyékkal” rendelkező kép megtekintése a figyelőben a mozgó objektum rögzített pozícióját tekintve ugyanazt az észlelési hatást kelti, mint amilyet az 1. ábrán bemutatott filmkép hozna létre. Hasonlóképpen a 2a és 2b mezők televízióképeit a találmány szerint olyan megvilágítási intenzitásokkal kombináljuk, amelyek a 2a, 2b televíziómezők

- 15 és a 2 mozifilmkép időbeli átfedésének felelnek meg. Az ily módon előállított kettős kép” eredményeként az objektumról olyan benyomást nyerünk, mintha az objektum a 2b mezőnek megfelelő pozícióhoz közelebb lévő pozícióban lenne.

Ahogy a fentiekben már említettük, a találmány lényege ebből következően abban van, hogy egy előírt szabvány szerint előállítandó képsorozat minden egyes képét olyan képekből szintetizáljuk (állítsuk elő mesterségesen), amelyeket eltérő szabvány szerint jegyeztek fel, ahol az eredeti és az előállítandó képsorozatot egy közös időtengelyre vagy időskálára vonatkoztatjuk. Mindenkor az eredeti képsorozatnak egy újonnan előállítandó képet időben átfedő vagy ehhez legközelebb lévő képeinek képtartalmait az új képen feldolgozzuk. Ennek során az eredeti képsorozat minden egyes alkalmazott képéhez súlyozó tényezőt rendelünk hozzá, amellyel ezt az új képbe bevisszük. Ezen súlyozó tényezőt a mindenkori eredeti kép és az újonnan előállítandó kép időbeli átfedésének mértékétől, illetve a köztük az időskálán mért távolságtól függ.

Ezen súlyozó tényezők levezetésének első lépését a kiindulási és a célképrendszer számára egy közös időalap felépítése képezi. Ennek során lényeges gondolatot képez az a felismerés, hogy egy kiindulási és egy célképrendszer egyes képeinek időbeli viszonyait csupán azon két időpont közötti időtartamban kell megvizsgálni, amelyekben szinkron képváltás történik. Ezáltal a teljes átviteli folyamat ezen - az alábbiakban alapképsorozatként nevezett - elementáris” képszekvencia alapján levezetett szabályok periodikus megismétléseként értékelhető. Az alapképsorozat számára kiszámított súlyozó tényezők az átvitel összes periódusához ciklikusan alkalmazandók. Az alapképsorozat időtartama és a súlyozó tényezők specifikusak egy transzfer konstellációhoz.

Az alapképsorozat képeinek számát minden egyes képrendszerben és minden egyes transzfer konstellációban egyszerű módon az alábbiak szerint számíthatjuk ki: az átvitelben résztvevő két képrendszer képrátáinak legkisebb közös többszörösét kell megállapítani és ezt a számot a képráta érté• · · ·

- 16···· «· ·· • « · · · •·· ··· ·· • · · · kekkel osztani. A két eredő szám á vonatkozó képrendszerek alapképsorozatának képszámát specifikálja. A számítás során azon képrátákat kell alkalmazni, amelyek a képváltások időegységre vonatkoztatott tényleges számáról információt tartalmaznak. Ezek azon képráták, amelyek videó esetén az interlaced” képek időjellemzőit és film esetén mind a megvilágított (frames), mind a nem megvilágított (black frames) képek időaspektusait veszik figyelembe. Az alapképsorozatok időtartamának kiszámításánál fontos sajátosságot kell figyelembe venni: az összes olyan transzfer konstelláció esetén, amelyeknél legalább egy film-képrendszer vonatkozásában az alapképsorozat képszáma páratlan, az alapképsorozat időtartamát meg kell duplázni, mivel egyébként két, egymást követő alapképsorozat effektív (nem fekete) filmképek eltérő számával rendelkeznének. Ezt a szabályozást ténylegesen a film-képrendszerek közötti összes átvitelnél kell alkalmazni.

Az alapképsorozatok képszámai a gyakorlatilag fontos transzfer konstellációk számára az alábbi táblázatban vannak felsorolva:

Ahogy a fentiekben már említettük, a találmány lényege abban van, hogy egy előírt szabvány szerint előállítandó képsorozat minden egyes képét olyan képekből szintetizáljuk (mesterségesen állítjuk elő), amelyeket eltérő normában jegyeztek fel, ahol az eredeti és az előállítandó képsorozatot egy közös időtengelyre vagy időskálára vonatkoztatjuk. Az új képen mindenkor az eredeti képsorozatnak az újonnan előállítandó képet időben átfedő vagy hozzá legközelebb elhelyezkedő képeihez tartozó képtartalmakat dolgozzuk fel. Ennek során az eredeti képsorozat minden egyes felhasznált képéhez intenzitás súlyozó tényezőt rendelünk hozzá, amellyel ezt az új képbe bevonjuk. Ezen súlyozó tényező a mindenkor eredeti kép és az újonnan létrehozandó kép időbeli átfedésének mértékétől, illetve a köztük az időskálán mérhető távolságtól függ.

Ezen súlyozó tényezők levezetésének első lépését a kiindulási és a célképrendszer számára egy közös időalap felépítése képezi. Ennek során lényeges gondolatot képez az a felismerés, hogy egy kiindulási és egy célképrendszer egyes képeinek időbeli viszonyait csupán azon két időpont kő• · · ·

- 17zötti időtartamban kell megvizsgálni, amelyekben szinkron képváltás történik. Ezáltal a teljes átviteli folyamat ezen - az alábbiakban alapképsorozatként nevezett - elementáris” képszekvencia alapján levezetett szabályok periodikus megismétléseként tekinthető. Az alapképsorozat számára kiszámított súlyozó tényezők az átvitel összes periódusához ciklikusan alkalmazandók. Az alapképsorozat időtartama és a súlyozó tényezők specifikusak egy transzfer konstellációhoz.

n_s,t = fs, T/ggT(f_s, t)

A két eredő érték n_s, T a vonatkozó képrendszerek alapképsorozatának képszámát specifikálja.

Az alapképsorozat képeinek számát minden egyes képrendszerben és minden egyes transzfer konstellációban egyszerű módon az alábbiak szerint számíthatjuk ki: az átvitelben résztvevő két képrendszer f_s, τ képrátáinak legkisebb közös többszörösét (ggT) kell megállapítani és a képráta értékeket ezen számmal kell elosztani:

A számítás során azon képrátákat kell alkalmazni, amelyek a képváltások időegységre vonatkoztatott tényleges számáról információt tartalmaznak. Ezek azon képráták, amelyek videó esetén az interlaced” képek időjellemzőit és film esetén mind a megvilágított (frames), mind a nem megvilágított (black frames) képek időaspektusait veszik figyelembe. Az alapképsorozatok időtartamának kiszámításánál fontos sajátosságot kell figyelembe venni: az összes olyan transzfer konstelláció esetén, amelyeknél legalább egy film-képrendszer vonatkozásában az alapképsorozat képszáma páratlan, az alapképsorozat időtartamát meg kell duplázni, mivel egyébként két, egymást követő alapképsorozat effektív (nem fekete) filmképek eltérő számával rendelkeznének. Ezt a szabályozást ténylegesen a film-képrendszerek közötti összes átvitelnél kell alkalmazni.

Az alapképsorozatok képszámai a gyakorlatilag fontos transzfer kon···

- 18 stellációk számára az alábbi táblázatban vannak felsorolva:

Ezen összefüggések egy új i-edik kép Fj_t tOí) - az S forrás-képszekvenciának két, ezen időponthoz legközelebb lévő, tj, illetve tj + 1 időpontokban fellépő (átvitt, illetve visszaadott) Fj, s(tj) és Fj + 1, s (tj + 1) képéből való szintézise esetén a T cél-képszekvencia tj időpontjára vonatkoztatva matematikai úton az alábbi egyenlettel fejezhetők ki.

Fi, τ (ti) = Cj, s x Fj, s (tj) + Cj +1, s x Fj + 1, s (tj +1), ahol i és j egész számok és Cj, s, Cj + 1, s a j-edik, illetve j + 1-edik eredeti (forrás) kép számára a súlyozó tényezők, amelyek például szabványosított súlyozó tényezőkként az alábbi egyenletekkel határozhatók meg:

Cj_iS = 1 - (/tj - tj/) / (tj + 1 - tj),

Cj +1, s = 1 - (/tj ₊1 - tj/) / (tj ₊1 -tj).

Tehát egy új kép előállítása (szintézise) során az alábbi alapvető lépéseket foganatosítjuk:

1. Egy időzítő segítségével az első képszekvencia (forrás-képszekvencia) és az előállítandó második képszekvencia (cél-képszekvencia) számára egy közös időskálát határozunk meg.

2. A forrás-képszekvenciához, valamint az előállítandó cél-képszekvenciához tartozó minden egyes képnek a - a képnek az átvitel vagy viszszaadás során történő megjelenésére vonatkozó időintervallum egy-egy jellemző pontja (előnyösen középpont) által a hozzátartozó szabványban képviselt - helyzetét a közös időskálán határozzuk meg.

3. A cél-képszekvencia minden egyes előállítandó képe számára a

forrás-képszekvenciának azon képeit határozzuk meg, amelyek az előállítandó képnek az időskálán tervezett helyzetével korreszpondálnak, illetve képintervallum-középpontjának helyzetéhez legközelebb helyezkednek el.

4. Az első képszekvencia meghatározott korreszpondáló képeinek mindenkori időintervallumában lévő jellemző pontoknak (előnyösen középpontok) a cél-képszekvenciához tartozó előállítandó kép időintervallumának középpontjától való távolságát határozzuk meg.

5. A forrás-képszekvencia minden egyes korreszpondáló képe számára egy képspecifikus, szabványosított intenzitás-, illetve amplitúdó-súlyozó tényezőt számítunk ki, amely a képintervallumához tartozó jellemző pontnak a cél-képszekvenciához tartozó előállítandó képintervallumétól való távolságától függ.

6. A cél-képszekvencia minden egyes előállítandó képének képtartalmát a forrás-képszekvencia - a mindenkori súlyozó tényezővel szorzott, korreszpondáló - képeinek additív keverésével képezzük.

A cél-képszekvenciát ennek során mindenkor azonos módon előállított (viszont természetesen mindenkor specifikus tartalommal rendelkező), azonos hosszúságú alap-képsorozatok, illetve -szekvenciák sorozatából képezzük, amelyeknek időtartamát - ahogy a fentiekben említettük - oly módon határozzuk meg, hogy mind az első, mind a második képszekvencia képeinek száma lehetőleg minimális, egész számú legyen. A képspecifikus súlyozó tényezőket a cél-alapszekvencia minden egyes képének előállításához a fentiek szerint fekete” képintervallumoknak és/vagy interlaced” képeknek a kiindulási és/vagy cél-képszekvenciában való jelenlétét figyelembe véve számítjuk ki.

A találmány szerinti eljárás elvének további ismertetése céljából egy egyszerű konceptuális szerkezetet” fejlesztettünk ki, amelyet az alábbiakban forgó ék”-nek nevezünk. A forgó ék” alkalmazásával minden egyes képhez az új képrendszerben egy matematikai értéket rendelünk hozzá. Ez egy lehetséges út, amely a képtranszformálás végrehajtásához szükséges számítási eredményekhez vezet.

-20• ··· ··

A forgó ék” az óramutató elvét hasznosítja, amelyet a fentiekben említettünk. A két eltérő képrendszerben a sorozat” a képek mennyisége, illetve az időtartam, amelyeken belül mindkét rendszerben egy lehetőleg kis számú, egész számú kép fut le. Például a PÁL rendszer és az NTSC rendszer összehasonlítása esetén, ahogy a 4a és 4b ábrákon látható, az első teljes sorozat az NTSC rendszerben hat képet (4a ábra) és a PÁL rendszerben négy képet (4b ábra) foglal magába. A sorozat időtartama 0,1 másodperc mind az NTSC rendszerben (0,0167 s/kép, hat képpel szorozva = 0,1 s), mind a PÁL rendszerben (0,02 s/kép, öt képpel szorozva = 0,1 s).

A transzformálási folyamat során egy sorozat időtartamára új képeket kell felépíteni és az eljárási módot a soron következő sorozatokban meg kell ismételni. A fentiekben említett példa esetén az NTSC rendszerből a PÁL rendszerbe való átvitel során az NTSC rendszerben (0,1 s) lévő hat eredeti képből a PÁL rendszerben öt új képet (szintén 0,1 s-nek megfelelően) kell felépíteni. Ellenkező esetben a PÁL rendszerből az NTSC rendszerbe való átvitel során a PÁL rendszerben lévő öt eredeti képből az NTSC rendszerben hat új képet kell felépíteni. Ily módon kell az új képeket felépíteni és minden egyes filmképsorozat vonatkozásában az eljárást meg kell ismételni.

A forgó ék” elvének megértéséhez egy fehér óramutatót képzeljünk el, amely fekete felületen sorozatonként 360°-ot kitevő sebességgel forog. Amennyiben ezt az óramutatót NTSC rendszerben jegyezzük fel (vesszük fel), a teljes fordulatot hat képben jegyezzük fel. Minden egyes kép megvilágítása során a fehér mutató 60°-os éket (360° osztva hat képpel) pásztáz, lásd 4a ábrát. Amennyiben ezt az óramutatót a PÁL rendszerben jegyezzük fel, úgy a teljes fordulatot öt képben jegyezzük fel. Minden egyes feljegyzett képen az óramutató 72°-os szöget rajzol le (360° osztva öt képpel), lásd 4b ábrát.

Ily módon a sorozat minden egyes képe matematikai értékkel rendelkezik és lehetővé válik, hogy a képek közötti viszonyt képileg ábrázolható módon, matematikailag fejezzük ki.

-21 NTSC-PAL: a sorozat időtartama 0,1 s.

NTSC a 4a ábráról:

#1 kép = O°-tól 60°-ig #2 kép = 60°-tól 120°-ig #3 kép = 120°-tól 180°-ig #4 kép = 180°-tól 240°-ig #5 kép = 240°-tól 300°-ig #6 kép = 300°-tól 360°-ig (360° = 0°)

PÁL a 4b ábráról:

(a = megelőző sorozat; b = soron következő sorozat) #5a kép = 288°-tól 360°-ig (360° = 0°) - (Az előző sorozat utolsó képe) #1 kép = O°-tól 72°-ig #2 kép = 72°-tól 144°-ig #3 kép = 144°-tól 216°-ig #4 kép = 216°-tól 288°-ig #5 kép = 288°-tól 360°-ig (360° = 0°) #1 b kép = O°-tól 72°-ig (A következő sorozat első képe)

Amennyiben minden egyes kép számára ezen matematikai értékeket alkalmazzuk, úgy lehetővé válik, hogy az alábbi módon minden egyes képhez egy központot” vagy egy központi időzítő tényezőt (central timing factor) határozzunk meg:

-22NTSC képközpontok (a 4a ábráról):

#1 kép = 30° #2 kép = 90° #3 kép = 150° #4 kép = 210° #5 kép = 270° #6 kép = 330°

PÁL képközpontok (a 4b ábrából):

#5A kép = -36° (324° az előző sorozat kezdetétől) #1 kép = 36° #2 kép = 108° #3 kép = 180° #4 kép = 252° #5 kép = 324° #1bkép = 396° (36° a következő sorozat kezdetétől).

Ezen számértékekkel létrehoztuk azon feltételeket, hogy a két képrendszer egyes képei között az időbeli viszonyokat meghatározzuk és a hozzátartozó súlyozó tényezőket kiszámítsuk. Ezen folyamat grafikai ábrázolásához a forgó ék”-elvét oly módon terjesztjük ki, hogy az átvitelben résztvevő két képrendszer átvitelspecifikus ékdiagramjait egyetlenegy koncentrikus ékdiagrammá egyesítjük. Az így létrehozott diagramon azonnal látható, hogy a kiindulási rendszer melyik két képét kell egy alapképsorozaton belül a célrendszer meghatározott képéhez időben hozzárendelni. Az 5. ábrán ezt az NTSC < - > PÁL átvitel vonatkozásában mutatjuk be. Ezen példa alapján az alábbiakban a képrendszerek közötti képhozzárendelést és a súlyozó tényezők kiszámítását ismertetjük részletesebben.

-23 Az egy-egy rendszerben lévő minden egyes kép középpontját a másik rendszer perspektívájából tekinthetjük meg. Az NTSC rendszer és a PÁL rendszer között a képrendszer perspektívák ezen megfigyelése könnyebben követhető az 5. ábrán, amely a PÁL sorozatot és az NTSC sorozatot ugyanazon kör alakú skálán való szuperpozícióban (keverésben) mutatja. Az NTSC perspektívából például a #2 NTSC kép (90°-nál lévő középpontjával) a #2 PÁL kép (108°-nál lévő középpontjával) előtt (vagy annál korábban, azaz időben előbb) 18°-kal, viszont időben 54°-kal később, mint a #1 PÁL kép (amelynek középpontja 36°-nál helyezkedik el) helyezkedik el. Ily módon az NTSC rendszer összes képét az alábbiak szerint elemezhetjük:

A. #1 NTSC kép (30°-nál lévő középpontjával) 6°-kal a #1 PÁL kép (36°nál lévő középpontjával) előtt, viszont 66°-kal a #5a PÁL kép (-36°nál lévő középpontjával, az előző sorozatból) után helyezkedik el,

B. #2 NTSC kép (90°-nál lévő középpontjával) 18°-kal a #2 PÁL kép (108°-nál lévő középpontjával) előtt, viszont 54°-kal a #1 PÁL kép (36°-nál lévő középpontjával) után helyezkedik el,

C. #3 NTSC kép (150°-nál lévő középpontjával) 30°-kal a #3 PÁL kép (180°-nál lévő középpontjával) előtt, viszont 42°-kal a #2 PÁL kép (108°-nál lévő középpontjával) után helyezkedik el,

D. #4 NTSC kép (210°-nál lévő középpontjával) 42°-kal a #4 PÁL kép (252°-nál lévő középpontjával) előtt, viszont 30°-kai a #3 PÁL kép (180°-nál lévő középpontjával) után helyezkedik el,

E. #5 NTSC kép (270°-nál lévő középpontjával) 54°-kal a #5 PÁL kép (324°-nál lévő középpontjával) előtt, viszont 18°-kal a #4 PÁL kép (252°-nál lévő középpontjával) után helyezkedik el,

F. #6 NTSC kép (330°-nál lévő középpontjával) 66°-kal a #1 b PÁL kép (396°-nál lévő középpontjával, 36°-nál a következő sorozatban) előtt, viszont 6°-kal a #5 PÁL kép (324°-nál lévő középpontjával) után helyezkedik el.

-24• · · · · · · • · · · · • · · · · · · • · · ······ ·

Az egyes képek középpontjait a PÁL perspektívából is elemezhetjük, így például a #2 PÁL kép (180°-nál lévő középpontjával) időben 18°-kal a #2 NTSC képhez (90°-nál lévő középpontjával) képest késik, viszont a #3 NTSC képet (150°-nál lévő középpontjával) időben 42°-kal megelőzi. A PÁL rend5 szerből származó összes képet ily módon az alábbiak szerint elemezhetjük:

A. #1 PÁL kép (36°-nál lévő középpontjával) 6°-kal a #1 NTSC kép (30°nál lévő középpontjával) után, viszont 54°-kal a #2 NTSC kép (90°-nál lévő középpontjával) előtt helyezkedik el,

B. #2 PÁL kép (108°-nál lévő középpontjával) 18°-kal a #2 NTSC kép (90°-nál lévő középpontjával) után, viszont 42°-kal a #3 NTSC kép (150°-nál lévő középpontjával) előtt helyezkedik el,

C. #3 PÁL kép (180°-nál lévő középpontjával) 30°-kal a #3 NTSC kép (150°-nál lévő középpontjával) után, viszont 30°-kal a #4 NTSC kép (210°-nál lévő középpontjával) előtt helyezkedik el,

D. #4 PÁL kép (252°-nál lévő középpontjával) 42°-kal a #4 NTSC kép (210°-nál lévő középpontjával) után, viszont 18°-kal a #5 NTSC kép (270°-nál lévő középpontjával) előtt helyezkedik el,

E. #5 PÁL kép (324°-nál lévő középpontjával) 54°-kal a #5 NTSC kép (270°-nál lévő középpontjával) után, viszont 6°-kal a #6 NTSC kép (330°-nál lévő középpontjával) előtt helyezkedik el.

Annak érdekében, hogy a korreszpondáló képek között az időbeli megegyezéseket százalékosan is meghatározhassuk, azokat szabványosítani kell, azaz a kiindulási képrendszernek egy képe által képviselt fogtartományra kell vonatkoztatni. PÁL rendszerből NTSC rendszerbe való átvitel esetén a korreszpondáló képek időkülönbségeit így tehát 72°-kal kell elosztani. Fordított esetben az osztó 60°-ot tesz ki. Ennek alapján az alábbi értékek adódnak:

-25NTSC rendszer PÁL rendszerből:

A. #1 NTSC kép 8,3 %-kal #1 PÁL kép előtt, viszont 91,7 %-kal #5a PÁL kép után,

B. #2 NTSC kép 25 %-kal #2 PÁL kép előtt, viszont 75 %-kal #1 PÁL kép után,

C. #3 NTSC kép 41,7 %-kal #3 PÁL kép előtt, viszont 58,3 %-kal #2 PÁL kép után,

D. #4 NTSC kép 58,3 %-kal #4 PÁL kép előtt, viszont 41,7 %-kal #5 PÁL kép után,

E. #5 NTSC kép 75 %-kal #5 PÁL kép előtt, viszont 25 %-kal #5 PÁL kép után,

F. #6 NTSC kép 91,7 %-kal #1 b PÁL kép előtt, viszont 8,3 %-kal #5 PÁL kép után helyezkedik el.

PÁL rendszer NTSC rendszerből:

A. #1 PÁL kép 10 %-kal #1 NTSC kép után, viszont 90 %-kal #2 NTSC kép előtt,

B. #2 PÁL kép 30 %-kal #2 NTSC kép után, viszont 70 %-kal #3 NTSC kép előtt,

C. #3 PÁL kép 50 %-kal #3 NTSC kép után, viszont 50 %-kal #4 NTSC kép előtt,

D. #4 PÁL kép 70 %-kal #4 NTSC kép után, viszont 30 %-kal #5 NTSC kép előtt,

E. #5 PÁL kép 90 %-kal #5 NTSC kép után, viszont 10 %-kal #6 NTSC kép előtt helyezkedik el.

• · · · • · · · • ·

-26Ezen adatok azt adják meg, hogy egy kiindulási képrendszer két képe időjellemzői vonatkozásában mennyiben térnek el egy célképrendszer képeitől, amely cél képrendszer szintéziséhez részarányosán kerülnek bevitelre. Könnyen belátható, hogy a képviselt időpontra vonatkoztatva a kiindulási kép és az újonnan létrehozandó (szintetizálandó) kép között meglévő kis különbség a kiindulási kép számára nagy súlyozási értéket eredményez. Analóg módon nagy különbség megfelelően kis súlyozási értéket eredményez. A képek súlyozási tényezője tehát a kiindulási kép és a célkép közötti időbeli eltolás százalékos arányának 100 %-ra vonatkoztatott komplementer értékeként kerül meghatározásra. Ezáltal a súlyozó tényezők kiszámításához a fent megadott egyenlet alkalmazható, amelyhez bemeneti mennyiségekként csupán a két forráskép (j, j + 1) és a célkép (i) időbeli középpontjaira van szükség.

A PÁL rendszer és az NTSC rendszer közötti transzformáláshoz a(z) (alap-)sorozat egyes képei számára az alábbi értékek (százalékban) adódnak:

NTSC rendszer PÁL rendszerből:

A. #1 NTSC kép 91,7 %-ban #1 PÁL képből és 8,3 %-ban #5a PÁL képből kerül felépítésre,

B. #2 NTSC kép 75 %-ban #2 PÁL képből és 25 %-ban #1 PÁL képből kerül felépítésre,

C. #3 NTSC kép 58,3 %-ban #3 PÁL képből és 41,7 %-ban #2 PÁL képből kerül felépítésre,

D. #4 NTSC kép 41,7 %-ban #4 PÁL képből és 58,3 %-ban #3 PÁL képből kerül felépítésre,

E. #5 NTSC kép 25 %-ban #5 PÁL képből és 75 %-ban #4 PÁL képből kerül felépítésre,

F. #6 NTSC kép 8,3 %-ban #1b PÁL képből és 91,7 %-ban #5 PÁL képből kerül felépítésre.

···· · ·· · • · ··· · · · · · • · · · · · · •· ······ · ·*

-27PAL rendszer NTSC rendszerből;

A. #1 PÁL kép 90 %-ban #1 NTSC képből és 10 %-ban #2 NTSC képből kerül felépítésre,

B. #2 PÁL kép 70 %-ban #2 NTSC képből és 30 %-ban #3 NTSC képből kerül felépítésre,

C. #3 PÁL kép 50 %-ban #3 NTSC képből és 50 %-ban #5 NTSC képből kerül felépítésre,

D. #4 PÁL kép 30 %-ban #4 NTSC képből és 70 %-ban #3 NTSC képből kerül felépítésre,

E. #5 PÁL kép 10 %-ban #5 NTSC képből és 90 %-ban #6 NTSC képből kerül felépítésre.

Ezen százalékadatok az 5. ábrán bemutatott kevert (szuperponált) forgó ék” diagramra vonatkoznak.

A jelen találmányon alapuló film-, illetve képátviteli folyamatok nem okoznak jitter” hatást és az új képrendszer minden egyes képe korrekt időt (egy időbeli lefutás során) képvisel.

A fentiekben ismertetett matematikai elvek alkalmazásával konkrét összefüggések vezethetők le különösen az alábbi rendszerek közötti képtranszformáláshoz: NTSC rendszerből PÁL rendszerbe (ahogy a fentiekben ismertettük), PÁL rendszerből NTSC rendszerbe (ahogy a fentiekben ismertettük), Film 16 rendszerből NTSC rendszerbe, NTSC rendszerből Film 16 rendszerbe, Film 24 rendszerből NTSC rendszerbe, NTSC rendszerből Film 24 rendszerbe, Film 16 rendszerből Film 24 rendszerbe, Film 24 rendszerből Film 16 rendszerbe, Film 16 rendszerből Film 60 rendszerbe, Film 60 rendszerből Film 16 rendszerbe, Film 24 rendszerből Film 60 rendszerbe, Film 60 rendszerből Film 24 rendszerbe, PÁL rendszerből Film 24 rendszerbe, Film 24 rendszerből Pál rendszerbe, Film 16 rendszerből PÁL rendszerbe, PÁL rendszerből Film 16 rendszerbe, PÁL rendszerből Film 60 rendszerbe, Film 60 rendszerből PÁL rendszerbe, NTSC rendszerből Film 60 rendszerbe és • · · • ·

-28 Film 60 rendszerből NTSC rendszerbe. Nyilvánvaló, hogy szakember a fentiekben ismertetett elvek alapján más rendszerek vonatkozásában - különböző képváltó rátákkal előállított számítógépes grafikát is magába foglalva hasonló átvitelekhez további transzformálási előírásokat állíthat fel.

A transzformálási eljárást az alábbiakban az itt említett rendszerek vonatkozásában az NTSC-PAL átvitelhez hasonlóan ismertetjük:

Például a Film 24 rendszer és az NTSC rendszer között is lehetséges transzformálás. A 6. ábrán a transzformálásra vonatkozóan a képsorozatok forgó ék” ábrázolása látható. Az alapképsorozatok időtartama 0,0833 másodperc. Ezen időintervallumban öt NTSC kép és négy Film 24 kép (amelyek közül két kép képtartalommal rendelkezik, két kép pedig fekete ”kép”) található.

Ezen képsorozatban az NTSC rendszerre vonatkozó adatok az alábbiak:

A. #1 kép = O°-tól 72°-ig, 36°-nál lévő középponttal,

B. #2 kép = 72°-tól 144°-ig, 108°-nál lévő középponttal,

C. #3 kép = 144°-tól 216°-ig, 180°-nál lévő középponttal,

D. #4 kép = 216°-tól 288°-ig, 252°-nál lévő középponttal,

E. #5 kép = 288°-tól 360°-ig, 324°-nál lévő középponttal.

A Film 24 adatait ezen képsorozatban az alábbiakban adjuk meg (a = előző sorozat, b = következő sorozat):

A. #3a kép = 180°-tól 270°-ig, 225°-nál lévő középponttal (azaz -135°nál, ez az előző sorozat utolsó képe),

B. #1 kép = O°-tól 90°-ig, 45°-nál lévő középponttal,

C. #2 kép = 90°-tól 180°-ig, 135°-nál lévő középponttal (fekete ”kép”),

D. #3 kép = 180°-tól 270°-ig, 225°-nál lévő középponttal,

E. #4 kép = 270°-tól 360°-ig, 315°-nál lévő középponttal (360° = 0° fekete kép”), és • · • · ·

-29F. #1b kép = 0°-tól 90°-ig, 45°-nál lévő középponttal (a következő sorozat első képe).

A 6. ábrából az NTSC rendszer és a Film 24 rendszer (az alábbi táblázatokban ”Film”-ként említve) közötti összefüggések vezethetők le:

NTSC képek Film 24 képekből (fokban):

A. #1 NTSC kép 9°-kal a #1 Film kép előtt, viszont 171°-kal a #3a Film kép után,

B. #2 NTSC kép 117°-kal a #3 Film kép előtt, viszont 63°-kal a #1 Film kép után,

C. #3 NTSC kép 45°-kal a #3 Film kép előtt, viszont 135°-kal a #1 Film kép után,

D. #4 NTSC kép 153°-kal a #1b Film kép előtt, viszont 27°-kal a #3 Film kép után,

E. #5 NTSC kép 81°-kal a #1b Film kép előtt, viszont 99°-kal a #3 Film kép után helyezkedik el.

Film 24 képek NTSC képekből (fokban):

A. #1 Film kép 9°-kal a #1 NTSC kép után, viszont 63°-kal a #2 NTSC kép előtt helyezkedik el,

B. #2 Film kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

C. #3 Film kép 45°-kal a #3 NTSC kép után, viszont 27°-kal a #4 NTSC kép előtt helyezkedik el,

D. #2 Film képnek fekete ”kép”-nek kell lennie, (#5 NTSC képre nincs szükség).

A fokban történő meghatározásnak az előtt”, illetve után” által jelölt • · · ·

-30időbeli megelőzés, illetve követés mértéke szerinti százalékos arányokká való átalakítása az alábbi értékeket szolgáltatja:

NTSC képek Film 24 képekből (százalékban):

A. #1 NTSC kép 5 %-kal a #1 Film kép előtt, viszont 95 %-kal a #3a Film kép után,

B. #2 NTSC kép 65 %-kal a #3 Film kép előtt, viszont 35 %-kal a #1 Film kép után,

C. #3 NTSC kép 25 %-kal a #3 Film kép előtt, viszont 75 %-kal a #1 Film kép után,

D. #4 NTSC kép 85 %-kal a #1b Film kép előtt, viszont 15 %-kal a #3 Film kép után,

E. #5 NTSC kép 45 %-kal a #1b Film kép előtt, viszont 55 %-kal a #3 Film kép után helyezkedik el.

Film 24 képek NTSC képekből (százalékban):

A. #1 Film kép 12,5 %-kal a #1 NTSC kép után, viszont 87,5 %-kal a #2 NTSC kép előtt helyezkedik el,

B. #2 Film képnek fekete ”kép”-nek kell lennie,

C. #3 Film kép 62,5 %-kal a #3 NTSC kép után, viszont 37,5 %-kal a #4 NTSC kép előtt helyezkedik el,

D. #4 Film képnek fekete ”kép”-nek kell lennie (a #5 NTSC képre nincs szükség).

Ezen százalékarányok alapján az NTSC rendszer és a Film 24 rendszer közötti átvitel esetén egy-egy sorozat egyes képei vonatkozásában az alábbi végleges értékek adódnak:

-31 NTSC képek Film 24 képekből (százalékban):

A. #1 NTSC kép 95 %-ban #1 Film képből és 5 %-ban #3a Film képből kerül felépítésre,

B. #2 NTSC kép 35 %-ban #3 Film képből és 65 %-ban #1 Film képből kerül felépítésre,

C. #3 NTSC kép 75 %-ban #3 Film képből és 25 %-ban #1 Film képből kerül felépítésre,

D. #4 NTSC kép 15 %-ban #1b Film képből és 85 %-ban #3 Film képből kerül felépítésre, és

E. #5 NTSC kép 55 %-ban #1b Film képből és 45 %-ban #3 Film képből kerül felépítésre.

Film 24 képek NTSC képekből (százalékban):

A. #1 Film kép 87,5 %-ban #1 NTSC képből és 12,5 %-ban #2 NTSC képből kerül felépítésre,

B. #2 Film kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

C. #3 Film kép 37,5 %-ban #3 NTSC képből és 62,5 %-ban #4 NTSC képből kerül felépítésre, és

D. #4 Film kép fekete kép” kell, hogy legyen (a #5 NTSC képre nincs szükség).

A 7. ábrán a Film 60 rendszer és a Film 24 rendszer közötti képtranszformálásra vonatkozó kevert (szuperponált) forgó ék” diagramok láthatók. Az alapképsorozat időtartama 0,0833 másodperc. Ezen időintervallumon belül a Film 24 rendszerben négy kép (amelyek közül kettő képtartalommal rendelkezik, míg a másik kettő fekete ”kép”), a Film 60 rendszerben pedig tíz kép (amelyek közül öt képtartalommal rendelkezik, a másik öt pedig fekete ”kép”) található. Itt a fentiekben említett kivételszabályozást kell alkalmazni: fölállíthatnánk két Film 24 képpel és öt Film 60 képpel egy kisebb alapképsorozat• · ·

- 32 • ··

-kombinációt. A Film 60 rendszer vonatkozásában viszont ez azt jelentené, hogy két, egymást követő alapképsorozatban eltérő számú megvilágított kép lenne, ami eltérő képhozzárendelésekhez vezetne. Ezért a képszámot mindkét rendszer vonatkozásában meg kell duplázni.

Ezen képsorozatban a Film 60 rendszerre vonatkozóan az alábbi adatokat nyerjük:

A. #1 kép = O°-tól 36°-ig, 18°-nál lévő középponttal,

B. #2 kép = 36°-tól 72°-ig, 54°-nál lévő középponttal (fekete kép”),

C. #3 kép = 72°-tól 108°-ig, 90°-nál lévő középponttal,

D. #4 kép = 108°-tól 144°-ig, 126°-nál lévő középponttal (fekete ”kép”),

E. #5 kép = 144°-tól 180°-ig, 162°-nál lévő középponttal,

F. #6 kép = 180°-tól 216°-ig, 198°-nál lévő középponttal (fekete ”kép”),

G. #7 kép = 216°-tól 252°-ig, 234°-nál lévő középponttal,

H. #8 kép = 252°-tól 288°-ig, 270°-nál lévő középponttal (fekete ”kép”),

I. #9 kép = 288°-tól 324°-ig, 306°-nál lévő középponttal,

J. #10 kép = 324°-tól 360°-ig, 342°-nél lévő középponttal (360° = 0° fekete ”kép”).

Ezen képsorozatban a Film 24 rendszerre vonatkozó adatok a következők (a = előző sorozat, b = következő sorozat):

A. #3a kép = 180°-tól 270°-ig, 225°-nál lévő középponttal (-135°-az előző sorozat utolsó képe),

B. #1 kép = O°-tól 90°-ig, 45°-nál lévő középponttal,

C. #2 kép = 90°-tól 180°-ig, 135°-nál lévő középponttal (fekete ”kép”),

D. #3 kép = 180°-tól 270°-ig, 225°-nál lévő középponttal,

E. #4 kép = 270°-tól 360°-ig, 315°-nál lévő középponttal (360° = 0°fekete ”kép”),

F. #1b kép = O°-tól 90°-ig, 45°-nál lévő középponttal (a következő sorozat első képe), ·· · · ··

-33 A 7. ábrán a Film 60 rendszer és a Film 24 rendszer között az alábbi összefüggés látható:

Film 60 képek Film 24 képekből (fokban):

A. #1 Film 60 kép 27°-kal a #1 Film 24 kép előtt, viszont 153°-kal a #3a Film 24 kép után helyezkedik el,

B. #2 Film 60 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

C. #3 Film 60 kép 135°-kal a #3 Film 24 kép előtt, viszont 45°-kal a #1 Film 24 kép után helyezkedik el,

D. #4 Film 60 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

E. #5 Film 60 kép 63°-kal a #3 Film 24 kép előtt, viszont 117°-kal a #1 Film 24 kép után helyezkedik el,

F. #6 Film 60 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

G. #7 Film 60 kép 171°-kal a #1b Film 24 kép előtt, viszont 9°-kal a #3 Film 24 kép után helyezkedik el,

H. #8 Film 60 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

I. #9 Film 60 kép 99°-kal a #1b Film 24 kép előtt, viszont 81°-kal a #3 Film 24 kép után helyezkedik el,

J. #10 Film 60 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen.

Film 24 képek a Film 60 képekből:

A. #1 Film 24 kép 27°-kal a #1 Film 60 kép után, viszont 45°-kal a #3 Film 60 kép előtt helyezkedik el,

B. #2 Film 24 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

C. #3 Film 24 kép 63°-kal a #5 Film 60 kép után, viszont 9°-kal a #7 Film 60 kép előtt helyezkedik el,

D. #4 Film 24 kép fekete kép” kell, hogy legyen (#9 Film 60 képre nincs szükség).

• · · ·

-34Ezen fokértékeknek százalékértékekké való átalakításakor az alábbi eredményeket nyerjük:

Film 60 képek Film 24 képekből:

A. #1 Film 60 kép 15 %-kal a #1 Film 24 kép előtt, viszont 85 %-kal a #3a Film 24 kép után helyezkedik el,

B. #2 Film 60 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

C. #3 Film 60 kép 75 %-kal a #3 Film 24 kép előtt, viszont 25°-kal a #1

Film 24 kép után helyezkedik el,

D. #4 Film 60 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

E. #5 Film 60 kép 35 %-kal a #3 Film 24 kép előtt, viszont 65 %-kal a #1

Film 24 kép után helyezkedik el,

F. #6 Film 60 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

G. #7 Film 60 kép 95 %-kal a #1 b Film 24 kép előtt, viszont 5 %-kal a #3

Film 24 kép után helyezkedik el,

H. #8 Film 60 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

I. #9 Film 60 kép 55 %-kal a #1b Film 24 kép előtt, viszont 45 %-kal a #3 Film 24 kép után helyezkedik el,

J. #10 Film 60 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen.

Film 24 képek Film 60 képekből:

A. #1 Film 24 kép 37,5 %-kal a #1 Film 60 kép után, viszont 62,5 %-kal a #3 Film 60 kép előtt helyezkedik el,

B. #2 Film 24 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen,

C. #3 Film 24 kép 87,5 %-kal a #5 Film 60 kép után, viszont 12,5 %-kal a #7 Film 60 kép előtt helyezkedik el,

D. #4 Film 24 kép fekete ”kép” kell, hogy legyen (#9 Film 60 képre nincs szükség).

• · * «

• ··

-35 A Film 60 rendszer és a Film 24 rendszer közötti transzformálás vonatkozásában a sorozat minden egyes képéhez való súlyozó tényezők végleges százalékértékei az alábbiak:

Film 60 képek Film 24 képekből (százalékban):

A. #1 Film 60 kép 85 %-ban #1 Film 24 képből és 15 %-ban #3a Film 24 képből kerül felépítésre,

B. #2 Film 60 kép fekete kép”,

C. #3 Film 60 kép 25 %-ban #3 Film 24 képből és 75 %-ban #1 Film 24 képből kerül felépítésre,

D. #4 Film 60 kép fekete ”kép”,

E. #5 Film 60 kép 65 %-ban #3 Film 24 képből és 35 %-ban #1 Film 24 képből kerül felépítésre,

F. #6 Film 60 kép fekete ”kép”,

G. #7 Film 60 kép 5 %-ban #1b Film 24 képből és 95 %-ban #3 Film 24 képből kerül felépítésre,

H. #8 Film 60 kép fekete ”kép”,

I. #9 Film 60 kép 45 %-ban #1b Film 24 képből és 55 %-ban #3 Film 24 képből kerül felépítésre, és .

J. #10 Film 60 kép fekete ”kép”.

Film 24 képek Film 60 képekből (százalékban):

A. #1 Film 24 kép 62,5 %-ban #1 Film 60 képből és 37,5 %-ban #3 Film 60 képből kerül felépítésre,

B. #2 Film 24 kép fekete ”kép”,

C. #3 Film 24 kép 12,5 %-ban #5 Film 60 képből és 87,5 %-ban #7 Film 60 képből kerül felépítésre, és

D. #4 Film 24 kép fekete ”kép” (#9 Film 60 képre nincs szükség).

• ··· ··· ·· • · « · · »····* a **

A 8. ábrán a Film 16 rendszer és a Film 60 rendszer között a képszekvenciák transzformálását szemléltető kevert forgó ék” diagram látható. Ezen transzformálás esetén a sorozatok időtartama 0,25 másodpercet tesz ki. A sorozatban a Film 16 rendszerből nyolc kép (ezek közül négy kép képtartalommal rendelkezik, négy kép pedig fekete ”kép”) és a Film 60 rendszerből harminc kép (ezek közül tizenöt kép képtartalommal rendelkezik, tizenöt kép pedig fekete ”kép”) található. így is érvényesül az a szabályozás, hogy a képek számát mindkét alapképsorozatban meg kell duplázni, hogy olyan alapképsorozatokat hozzunk létre, amelyeknél a ténylegesen megvilágított képkockák (frames) száma állandó.

A Film 60 rendszer és a Film 16 rendszer közötti transzformálásra vonatkozóan a képsorozat egyes képei számára az alábbi százalékértékek adódnak:

Film 60 képek Film 16 képekből (százalékban):

A. #1 Film 60 kép 81,7 %-ban #1 Film 16 képből és 18,3 %-ban #7a Film 16 képből kerül felépítésre,

B. #2 Film 60 kép fekete ”kép”,

C. #3 Film 60 kép 8,3 %-ban #3 Film 16 képből és 91,7 %-ban #1 Film 16 képből kerül felépítésre,

D. #4 Film 60 kép fekete ”kép”,

E. #5 Film 60 kép 35 %-ban #3 Film 16 képből és 65 %-ban #1 Film 16 képből kerül felépítésre,

F. #6 Film 60 kép fekete ”kép”,

G. #7 Film 60 kép 61,7 %-ban #3 Film 16 képből és 38,3 %-ban #1 Film képből kerül felépítésre,

H. #8 Film 60 kép fekete ”kép”,

I. #9 Film 60 kép 88,3 %-ban #3 Film 16 képből és 11,7 %-ban #1 Film képből kerül felépítésre,

-37• * «»

J. #10 Film 60 kép fekete ”kép”,

K. #11 Film 60 kép 15 %-ban #5 Film 16 képből és 85 %-ban #3 Film 16 képből kerül felépítésre,

L. #12 Film 60 kép fekete ”kép”,

M. #13 Film 60 kép 41,7 %-ban #5 Film 16 képből és 58,3 %-ban #3 Film képből kerül felépítésre,

N. #14 Film 60 kép fekete ”kép”,

O. #15 Film 60 kép 68,3 %-ban #5 Film 16 képből és 31,7 %-ban #3 Film képből kerül felépítésre,

P. #16 Film 60 kép fekete ”kép”,

Q. #17 Film 60 kép 95 %-ban #5 Film 16 képből és 5 %-ban #3 Film 16 képből kerül felépítésre,

R. #18 Film 60 kép fekete ”kép”,

S. #19 Film 60 kép 21,7 %-ban #7 Film 16 képből és 78,3 %-ban #5 Film

16 képből kerül felépítésre,

T. #20 Film 60 kép fekete ”kép”,

U. #21 Film 60 kép 48,3 %-ban #7 Film 16 képből és 51,7 %-ban #5 Film képből kerül felépítésre,

V. #22 Film 60 kép fekete kép”,

W. #23 Film 60 kép 75 %-ban #7 Film 16 képből és 25 %-ban #5 Film 16 képből kerül felépítésre,

X. #24 Film 60 kép fekete ”kép”,

Y. #25 Film 60 kép 1,7 %-ban #1b Film 16 képből és 98,3 %-ban #7 Film képből kerül felépítésre,

Z. #26 Film 60 kép fekete ”kép”,

AA. #27 Film 60 kép 28,3 %-ban #1b Film 16 képből és 71,7 %-ban #7

Film 16 képből kerül felépítésre,

BB. #28 Film 60 kép fekete ”kép”,

CC. #29 Film 60 kép 55 %-ban #1b Film 16 képből és 45 %-ban #7 Film 30 16 képből kerül felépítésre, és

DD. #30 Film 60 kép fekete kép”.

-38Film 16 képek Film 60 képekből (százalékban):

A. #1 Film 16 kép 31,25 %-ban #1 Film 60 képből és 68,75 %-ban #3 Film 60 képből kerül felépítésre,

B. #2 Film 16 kép fekete ”kép” (#5 Film 60 képre és #7 Film 60 képre nincs szükség),

C. #3 Film 16 kép 56,25 %-ban #9 Film 60 képből és 43,75 %-ban #11 Film 60 képből kerül felépítésre,

D. #4 Film 16 kép fekete ”kép” (#13 Film 60 képre és #15 Film 60 képre nincs szükség),

E. #5 Film 16 kép 81,25 %-ban #17 Film 60 képből és 18,75 %-ban #19 Film 60 képből kerül felépítésre,

F. #6 Film 16 kép fekete ”kép” (#21 Film 60 képre nincs szükség),

G. #7 Film 16 kép 6,25 %-ban #23 Film 60 képből és 93,75 %-ban #25 Film 60 képből kerül felépítésre, és

H. #8 Film 16 kép fekete ”kép” (#27 Film 60 képre és #29 Film 60 képre nincs szükség).

A 8. ábrából kitűnik, hogy a Film 16 alapszekvenciájának néhány képe az időskálán (a számlapon) a Film 60 alapszekvencia három képe által van átfedve, például a #7 Film 16 kép a #23, #25 és a #27 Film 60 képek által.

Ebben az esetben - és hasonló esetekben, mint például az NTSC rendszerből a Film 16 rendszerbe vagy a PÁL rendszerből a Film 16 rendszerbe való transzformálás esetén - a találmány keretén belülinek tekintendők az olyan megoldások is, amelyeknél az új képsorozat egy képének mesterséges előállításába az eredeti képsorozatból több, mint két, időben egymást követő képet vonunk be, ahol ebben az esetben is a súlyozó tényezők az alkalmazott képek képintervallum-középpontjainak az előállítandó kép középpontjától való távolságától függnek. Egy megfelelő berendezés (lásd az alábbiakban szereplő, a 16. és 17. ábrára vonatkozó ismertetést is) ebben az

-39• · ·· • ·» · ·· esetben úgy van kiképezve, hogy alkalmas legyen arra, hogy három vagy több eredeti kép képtartalmát egy új képpé keverje.

A 9. ábrán a Film 60 rendszer (showscan”) és a PÁL rendszer közötti képtranszformálásra vonatkozó forgó ék” diagram látható. A 12. ábrán látható sorozat időtartama 0,1 másodpercet tesz ki. Ez öt PÁL képnek és tizenkét Film 60 képnek (ezek közül hat kép képtartalommal rendelkezik, hat kép pedig fekete kép”) a sorozatban való szereplésének felel meg.

Ezenkívül az időintervallumoknak és azok középpontjainak - a képspecifikus súlyozó tényezők kiszámításának kiindulási pontját képező - adatai azonnal a mindenkori, sorozatonkénti képszámból nyerhetők és a vonatkozó viszonyok az ábrán vannak bemutatva. Ebből ismét a kiindulási és a célképszekvencia képei közötti időbeli viszonyok határozhatók meg a fentiekben általánosan leírt és a PAL-NTSC, NTSC-PAL transzformálásra vonatkozó és további ismertetett eljárások szerint.

A PÁL rendszer és a Film 16 rendszer közötti transzformálás esetén a képszekvenciák egyes képeinek felépítéséhez szükséges súlyozó tényezők érvényes értékeiként eszerint az alábbi értékek nyerhetők:

Film 60 képek PÁL képekből:

A. #1 Film 60 kép 70,8 %-ban #1 PÁL képből és 29,2 %-ban #5a PÁL képből kerül felépítésre,

B. #2 Film 60 kép fekete kép”,

C. #3 Film 60 kép 54,2 %-ban #2 PÁL képből és 45,8 %-ban #1a PÁL képből kerül felépítésre,

D. #4 Film 60 kép fekete kép”,

E. #5 Film 60 kép 37,5 %-ban #3 PÁL képből és 62,5 %-ban #2 PÁL képből kerül felépítésre,

F. #6 Film 60 kép fekete kép”,

G. #7 Film 60 kép 20,8 %-ban #4 PÁL képből és 79,2 %-ban #3 PÁL képből kerül felépítésre, ···· · ·· · • · **· ··· ·· •·· ······ · · ·

-40Η. #8 Film 60 kép fekete ”kép”,

I. #9 Film 60 kép 4,2 %-ban #5 PÁL képből és 95,8 %-ban #4 PÁL képből kerül felépítésre,

J. #10 Film 60 kép fekete ”kép”,

K. #11 Film 60 kép 87,5 %-ban #5 PÁL képből és 12,5 %-ban #4 PÁL képből kerül felépítésre, és

L. #12 Film 60 kép fekete kép”,

PÁL képek Film 60 képekből:

A. #1 PÁL kép 65 %-ban #1 Film 60 képből és 35 %-ban #3 Film 60 képből kerül felépítésre,

B. #2 PÁL kép 45 %-ban #3 Film 60 képből és 55 %-ban #5 Film 60 képből kerül felépítésre,

C. #3 PÁL kép 25 %-ban #5 Film 60 képből és 75 %-ban #7 Film 60 képből kerül felépítésre,

D. #4 PÁL kép 5 %-ban #7 Film 60 képből és 95 %-ban #9 Film 60 képből kerül felépítésre, és

E. #5 PÁL kép 85 %-ban #11 Film 60 képből és 15 %-ban #1b Film 60 képből kerül felépítésre.

A 10. ábrán a Film 24 rendszer és a Film 16 rendszer közötti képtranszformálást szemléltető forgó ék” diagram látható. Az alapképsorozat időtartama 0,125 másodpercet tesz ki. Ezen alapképsorozat a Film 24 rendszerből hat képet (ezek közül három kép képtartalommal rendelkezik, három kép pedig fekete ”kép”) és a Film 16 rendszerből négy képet (ezek közül két kép képtartalommal rendelkezik, két kép pedig fekete kép”) tartalmaz.

A transzformáláshoz releváns időintervallumok és azok középpontjai szintén a képsorozatonkénti képszámból vezethetők le és alapvetően a 10. ábráról olvashatók le. A Film 24 rendszer és a Film 16 rendszer közötti transzformálás esetén a mindenkori képsorozatok egyes képeinek felépítése

-41 vonatkozásában az alábbi előírások vezethetők le:

Film 24 képek Film 16 képekből:

A. #1 Film 24 kép 91,7 %-ban #1 Film 16 képből és 8,3 %-ban #3a Film 16 képből kerül felépítésre,

B. #2 Film 24 kép fekete ”kép”,

C. #3 Film 24 kép 58,3 %-ban #3 Film 16 képből és 41,7 %-ban #1 Film képből kerül felépítésre,

D. #4 Film 24 kép fekete ”kép”,

E. #5 Film 24 kép 25 %-ban #1b Film 16 képből és 75 %-ban #3 Film 16 képből kerül felépítésre, és

F. #6 Film 24 kép fekete kép”.

Film 16 képek Film 24 képekből:

A. #1 Film 16 kép 87,5 %-ban #1 Film 24 képből és 12,5 %-ban #3 Film 24 képből kerül felépítésre,

B. #2 Film 16 kép fekete kép”,

C. #3 Film 16 kép 37,5 %-ban #3 Film 24 képből és 62,5 %-ban #5 Film 24 képből kerül felépítésre, és

D. #4 Film 16 kép fekete ”kép”.

A 11. ábrán az NTSC rendszer és a Film 16 képváltó rendszer közötti transzformálást szemléltető forgó ék” diagram látható. Egy-egy sorozat időtartama 0,25 másodpercet tesz ki. Ezen sorozaton belül tizenöt NTSC kép és nyolc Film 16 kép (képtartalommal rendelkező négy kép és négy fekete kép” hatásával) található. Az (ebben az esetben ugyanúgy, mint az összes forgó ék diagramoknál, kör alakú) időtengelyén lévő képintervallumok, azok középpontjainak helyzete és a köztük fennálló időbeli viszonyok közvetlenül a képsorozatonként! képszám alapján határozhatók meg és az ábrán láthatók.

-42így tehát a fentiekben megadott előírás szerint és a részletesen ismertetett példákhoz hasonlóan az NTSC rendszer és a Film 16 rendszer közötti transzformálás esetén a képsorozatok egyes képeinek felépítése az alábbi:

NTSC képek Film 16 képekből:

A. #1 NTSC kép 88,3 %-ban #1 Film 16 képből és 11,7 %-ban #7a Film 16 képből kerül felépítésre,

B. #2 NTSC kép 15 %-ban #3 Film 16 képből és 85 %-ban #1 Film 16 képből kerül felépítésre,

C. #3 NTSC kép 41,7 %-ban #3 Film 16 képből és 58,3 %-ban #1 Film 16 képből kerül felépítésre,

D. #4 NTSC kép 68,3 %-ban #3 Film 16 képből és 31,7 %-ban #1 Film 16 képből kerül felépítésre,

E. #5 NTSC kép 95 %-ban #3 Film 16 képből és 5 %-ban #1 Film 16 képből kerül felépítésre,

F. #6 NTSC kép 21,7 %-ban #5 Film 16 képből és 78,3 %-ban #3 Film 16 képből kerül felépítésre,

G. #7 NTSC kép 48,3 %-ban #5 Film 16 képből és 51,7 %-ban #3 Film 16 képből kerül felépítésre,

H. #8 NTSC kép 75 %-ban #5 Film 16 képből és 25 %-ban #3 Film 16 képből kerül felépítésre,

I. #9 NTSC kép 1,7 %-ban #7 Film 16 képből és 98,3 %-ban #5 Film 16 képből kerül felépítésre,

J. #10 NTSC kép 28,3 %-ban #7 Film 16 képből és 71,7 %-ban #5 Film 16 képből kerül felépítésre,

K. #11 NTSC kép 55 %-ban #7 Film 16 képből és 45 %-ban #5 Film 16 képből kerül felépítésre,

L. #12 NTSC kép 81,7 %-ban #7 Film 16 képből és 18,3 %-ban #5 Film 16 képből kerül felépítésre,

M. #13 NTSC kép 8,3 %-ban #1b Film 16 képből és 91,7 %-ban #7 Film ··

-43 16 képből kerül felépítésre,

N. #14 NTSC kép 35 %-ban #1b Film 16 képből és 65 %-ban #7 Film 16 képből kerül felépítésre, és

O. #15 NTSC kép 61,7 %-ban #1b Film 16 képből és 38,3 %-ban #7 Film 16 képből kerül felépítésre.

Film 16 képek NTSC képekből:

A. #1 Film 16 kép 56,25 %-ban #1 NTSC képből és 43,75 %-ban #2 NTSC képből kerül felépítésre,

B. #2 Film 16 kép fekete kép” (#3 NTSC képre és #4 NTSC képre nincs szükség),

C. #3 Film 16 kép 81,25 %-ban #5 NTSC képből és 18,75 %-ban #6 NTSC képből kerül felépítésre,

D. #4 Film 16 kép fekete ”kép” (#7 NTSC képre nincs szükség),

E. #5 Film 16 kép 6,25 %-ban #8 NTSC képből és 93,75 %-ban #9 NTSC képből kerül felépítésre,

F. #6 Film 16 kép fekete ”kép” (#10 NTSC képre és #11 NTSC képre nincs szükség),

G. #7 Film 16 kép 31,25 %-ban #12 NTSC képből és 68,75 %-ban #13 NTSC képből kerül felépítésre, és

H. #8 Film 16 kép fekete ”kép” (#14 NTSC képre és #15 NTSC képre nincs szükség).

A PÁL rendszer és a Film 16 rendszer közötti transzformálást szemléltető forgó ék” diagram a 12. ábrán látható. A képsorozat időtartama 0,5 másodpercet tesz ki. Ezen sorozaton belül található huszonöt PÁL kép és tizenhat Film 16 kép (amelyek közül nyolc kép képtartalommal rendelkezik, nyolc kép pedig fekete kép”).

A képintervallumokra és azok középpontjaira, valamint a képrendszer képszekvenciáknál a köztük való időbeli viszonyokra vonatkozó adatok a fen-

-44tiekben részletesen ismertetett módon szintén a sorozatonkénti képszám alapján határozhatók meg és az ábráról olvashatók le (a kiválasztott ábrázolás esetén egy teljes sorozat mindenkor 360°-nak felel meg).

A PÁL rendszer és a Film 16 rendszer közötti transzformálás esetén a mindenkori alapképsorozat egyes képeinek létrehozására szolgáló előírásként az alábbiak adódnak:

PÁL képek Film 16 képekből:

A. #1 PÁL kép 91 %-ban #1 Film 16 képből és 9 %-ban #15a Film 16 képből kerül felépítésre,

B. #2 PÁL kép 23 %-ban #3 Film 16 képből és 77 %-ban #1 Film 16 képből kerül felépítésre,

C. #3 PÁL kép 55 %-ban #3 Film 16 képből és 45 %-ban #1 Film 16 képből kerül felépítésre,

D. #4 PÁL kép 87 %-ban #3 Film 16 képből és 13 %-ban #1 Film 16 képből kerül felépítésre,

E. #5 PÁL kép 19 %-ban #5 Film 16 képből és 81 %-ban #3 Film 16 képből kerül felépítésre,

F. #6 PÁL kép 51 %-ban #5 Film 16 képből és 49 %-ban #3 Film 16 képből kerül felépítésre,

G. #7 PÁL kép 83 %-ban #5 Film 16 képből és 17 %-ban #3 Film 16 képből kerül felépítésre,

H. #8 PÁL kép 15 %-ban #7 Film 16 képből és 85 %-ban #5 Film 16 képből kerül felépítésre,

I. #9 PÁL kép 47 %-ban #7 Film 16 képből és 53 %-ban #5 Film 16 képből kerül felépítésre,

J. #10 PÁL kép 79 %-ban #7 Film 16 képből és 21 %-ban #5 Film 16 képből kerül felépítésre,

K. #11 PÁL kép 11 %-ban #9 Film 16 képből és 89 %-ban #7 Film 16 képből kerül felépítésre,

L.

Μ.

N.

Ο.

Ρ.

ο

Q.

R.

S.

Τ.

U.

V.

W.

X.

Υ.

-45 #12 PÁL kép 43 %-ban #9 Film 16 képből és 57 %-ban #7 Film 16 képből kerül felépítésre, #13 PÁL kép 75 %-ban #9 Film 16 képből és 25 %-ban #7 Film 16 képből kerül felépítésre, #14 PÁL kép 7 %-ban #11 Film 16 képből és 93 %-ban #9 Film 16 képből kerül felépítésre, #15 PÁL kép 39 %-ban #11 Film 16 képből és 61 %-ban #9 Film 16 képből kerül felépítésre, #16 PÁL kép 71 %-ban #11 Film 16 képből és 29 %-ban #9 Film 16 képből kerül felépítésre, #17 PÁL kép 3 %-ban #13 Film 16 képből és 97 %-ban #11 Film 16 képből kerül felépítésre, #18 PÁL kép 35 %-ban #13 Film 16 képből és 65 %-ban #11 Film 16 képből kerül felépítésre, #19 PÁL kép 67 %-ban #13 Film 16 képből és 33 %-ban #11 Film 16 képből kerül felépítésre, #20 PÁL kép 99 %-ban #13 Film 16 képből és 1 %-ban #11 Film 16 képből kerül felépítésre, #21 PÁL kép 31 %-ban #15 Film 16 képből és 69 %-ban #13 Film 16 képből kerül felépítésre, #22 PÁL kép 63 %-ban #15 Film 16 képből és 37 %-ban #13 Film 16 képből kerül felépítésre, #23 PÁL kép 95 %-ban #15 Film 16 képből és 5 %-ban #13 Film 16 képből kerül felépítésre, #24 PÁL kép 27 %-ban #1b Film 16 képből és 73 %-ban #15 Film 16 képből kerül felépítésre, és #25 PÁL kép 59 %-ban #1b Film 16 képből és 41 %-ban #15 Film 16 képből kerül felépítésre.

-46··· · ··

Film 16 képek PÁL képekből:

A. #1 Film 16 kép 71,9 %-ban #1 PÁL képből és 28,1 %-ban #2 PÁL képből kerül felépítésre,

B. #2 Film 16 kép fekete ”kép” (#3 PÁL képre nincs szükség),

C. #3 Film 16 kép 59,4 %-ban #4 PÁL képből és 40,6 %-ban #5 PÁL képből kerül felépítésre,

D. #4 Film 16 kép fekete ”kép” (#6 PÁL képre nincs szükség),

E. #5 Film 16 kép 46,9 %-ban #7 PÁL képből és 53,1 %-ban #8 PÁL képből kerül felépítésre,

F. #6 Film 16 kép fekete ”kép” (#9 PÁL képre nincs szükség),

G. #7 Film 16 kép 34,4 %-ban #10 PÁL képből és 65,6 %-ban #11 PÁL képből kerül felépítésre,

H. #8 Film 16 kép fekete kép” (#12 PÁL képre nincs szükség),

I. #9 Film 16 kép 21,9 %-ban #13 PÁL képből és 78,1 %-ban #14 PÁL képből kerül felépítésre,

J. #10 Film 16 kép fekete ”kép” (#15 PÁL képre nincs szükség),

K. #11 Film 16 kép 9,4 %-ban #16 PÁL képből és 90,4 %-ban #17 PÁL képből kerül felépítésre,

L. #12 Film 16 kép fekete ”kép” (#18 PÁL képre és #19 PÁL képre nincs szükség),

M. #13 Film 16 kép 96,9 %-ban #20 PÁL képből és 3,1 %-ban #21 PÁL képből kerül felépítésre,

N. #14 Film 16 kép fekete ”kép” (#22 PÁL képre nincs szükség),

O. #15 Film 16 kép 84,4 %-ban #23 PÁL képből és 15,6 %-ban #24 PÁL képből kerül felépítésre, és

P. #16 Film 16 kép fekete ”kép” (#25 PÁL képre nincs szükség).

A 13. ábrán a PÁL rendszer és a Film 24 képváltó rendszer közötti átalakítást szemléltető forgó ék” diagram látható. Ebben az esetben az alap-47···· »· ·· • · · · · ··· ·4· ·· • · · · képsorozat időtartama 0,5 másodpercet tesz ki. Egy sorozaton belül huszonöt PÁL kép és huszonnégy Film 24 kép (amelyek közül tizenkét kép képtartalommal rendelkezik, a másik tizenkettő kép pedig fekete ”kép”) található.

Az időintervallumok és a hozzátartozó középpontok ismételten a képsorozatoknak a megadott számú képekre való felosztásából adódnak és ezek alapján - a 13. ábrán látható képi ábrázolásnak megfelelően - egy előállítandó képsorozat egyes képeinek és a kiindulási képsorozat velük időben szomszédos, illetve ezeket átfedő képei közötti időbeli összefüggések határozhatók meg.

A PÁL rendszer és a Film 24 rendszer közötti transzformálás esetén a mindenkori alapképsorozatok felépítésére alkalmazandó előírások az alábbiak:

PÁL képek Film 24 képekből (százalékban):

A. #1 PÁL kép 99 %-ban #1 Film 24 képből és 1 %-ban #23a Film 24 képből kerül felépítésre,

B. #2 PÁL kép 47 %-ban #3 Film 24 képből és 53 %-ban #1 Film 24 képből kerül felépítésre,

C. #3 PÁL kép 95 %-ban #3 Film 24 képből és 5 %-ban #1 Film 24 képből kerül felépítésre,

D. #4 PÁL kép 43 %-ban #5 Film 24 képből és 57 %-ban #3 Film 24 képből kerül felépítésre,

E. #5 PÁL kép 91 %-ban #5 Film 24 képből és 9 %-ban #3 Film 24 képből kerül felépítésre,

F. #6 PÁL kép 39 %-ban #7 Film 24 képből és 61 %-ban #5 Film 24 képből kerül felépítésre,

G. #7 PÁL kép 87 %-ban #7 Film 24 képből és 13 %-ban #5 Film 24 képből kerül felépítésre,

H. #8 PÁL kép 35 %-ban #9 Film 24 képből és 65 %-ban #7 Film 24 képből kerül felépítésre, « · »·

-48I. #9 PÁL kép 83 %-ban #9 Film 24 képből és 17 %-ban #7 Film képből kerül felépítésre,

J. #10 PÁL kép 31 %-ban #11 Film 24 képből és 69 %-ban #9 Film képből kerül felépítésre,

K. #11 PÁL kép 79 %-ban #11 Film 24 képből és 21 %-ban #9 Film képből kerül felépítésre,

L. #12 PÁL kép 27 %-ban #13 Film 24 képből és 73 %-ban #11 Film képből kerül felépítésre,

M. #13 PÁL kép 75 %-ban #13 Film 24 képből és 25 %-ban 11 Film képből kerül felépítésre,

N. #14 PÁL kép 23 %-ban #15 Film 24 képből és 77 %-ban #13 Film képből kerül felépítésre,

O. #15 PÁL kép 71 %-ban #15 Film 24 képből és 29 %-ban #13 Film képből kerül felépítésre,

P. #16 PÁL kép 19 %-ban #17 Film 24 képből és 81 %-ban #15 Film képből kerül felépítésre,

Q. #17 PÁL kép 67 %-ban #17 Film 24 képből és 33 %-ban #15 Film képből kerül felépítésre,

R. #18 PÁL kép 15 %-ban #19 Film 24 képből és 85 %-ban #17 Film képből kerül felépítésre,

S. #19 PÁL kép 63 %-ban #19 Film 24 képből és 37 %-ban #17 Film képből kerül felépítésre,

T. #20 PÁL kép 11 %-ban #21 Film 24 képből és 89 %-ban #19 Film képből kerül felépítésre,

U. #21 PÁL kép 59 %-ban #21 Film 24 képből és 41 %-ban #19 Film képből kerül felépítésre,

V. #22 PÁL kép 7 %-ban #23 Film 24 képből és 93 %-ban #21 Film képből kerül felépítésre,

W. #23 PÁL kép 55 %-ban #23 Film 24 képből és 45 %-ban #21 Film képből kerül felépítésre,

X. #24 PÁL kép 3 %-ban #1b Film 24 képből és 97 %-ban #23 Film

-49képböl kerül felépítésre, és

Y. #25 PÁL kép 51 %-ban #1b Film 24 képből és 49 %-ban #23 Film 24 képből kerül felépítésre.

Film 24 képek PÁL képekből (százalékban):

A. #1 Film 24 kép 97,9 %-ban #1 PÁL képből és 2,1 %-ban #2 PÁL képből kerül felépítésre,

B. #2 Film 24 kép fekete ”kép”,

C. #3 Film 24 kép 89,6 %-ban #3 PÁL képből és 10,4 %-ban #4 PÁL képből kerül felépítésre,

D. #4 Film 24 kép fekete ”kép”,

E. #5 Film 24 kép 81,2 %-ban #5 PÁL képből és 18,8 %-ban #6 PÁL képből kerül felépítésre,

F. #6 Film 24 kép fekete ”kép”,

G. #7 Film 24 kép 72,9 %-ban #7 PÁL képből és 27,1 %-ban #8 PÁL képből kerül felépítésre,

H. #8 Film 24 kép fekete ”kép”,

I. #9 Film 24 kép 64.6 %-ban #9 PÁL képből és 35,4 %-ban #10 PÁL képből kerül felépítésre,

J. #10 Film 24 kép fekete ”kép”,

K. #11 Film 24 kép 56,2 %-ban #11 PÁL képből és 43,8 %-ban #12 PÁL képből kerül felépítésre,

L. #12 Film 24 kép fekete ”kép”,

M. #13 Film 24 kép 47,9 %-ban #13 PÁL képből és 52,1 %-ban #14 PÁL képből kerül felépítésre,

N. #14 Film 24 kép fekete ”kép”,

O. #15 Film 24 kép 39,6 %-ban #15 PÁL képből és 60,4 %-ban #16 PÁL képből kerül felépítésre,

P. #16 Film 24 kép fekete ”kép”,

Q. #17 Film 24 kép 31,3 %-ban #17 PÁL képből és 68,7 %-ban #18 PÁL

- 50·· · képből kerül felépítésre,

R. #18 Film 24 kép fekete kép”,

S. #19 Film 24 kép 22,9 %-ban #19 PÁL képből és 77,1 %-ban #20 PÁL képből kerül felépítésre,

T. #20 Film 24 kép fekete ”kép”,

U. #21 Film 24 kép 14,6 %-ban #21 PÁL képből és 85,4 %-ban #22 PÁL képből kerül felépítésre,

V. #22 Film 24 kép fekete ”kép”,

W. #23 Film 24 kép 6,3 %-ban #23 PÁL képből és 93,7 %-ban #24 PÁL képből kerül felépítésre, és

X. #24 Film 24 kép fekete ”kép” (#25 PÁL képre nincs szükség).

A 14. ábrán az NTSC rendszer és a Film 60 képváltó rendszer közötti átvitelt szemléltető kombinált forgó ék” diagram látható. Az alapképsorozatok az NTSC rendszer vonatkozásában egy képet (mezőt) és a Film 60 rendszer vonatkozásában két képet (frames) tartalmaznak, ahol az utóbbi alapképsorozatban egy ténylegesen megvilágított és egy fekete kép” váltakozik. Az időintervallumok nagysága, a középpontok helyzete, valamint a két alapképsorozat képei közötti időbeli viszonyok ismételten közvetlenül az alapkép20 sorozatok képszámának kombinációjából határozhatók meg és a 14. ábráról könnyen leolvashatók.

Ebből következően a vonatkozó kiindulási szekvenciából a vonatkozó cél-szekvencia egyes képeinek való felépítésére az alábbi előírások adódnak:

NTSC kép Film 60 képekből:

#1 NTSC kép 75,0 %-ban #1 Film 60 képből és 25 %-ban #1 Film 60 képből kerül összeállításra.

- 51 ·· · · ···· ·· • · · • ·· ·· · • · • · · · ·

Film 60 képek NTSC képből:

A. #1 Film 60 kép 75 %-ban #1 NTSC képből és 25 %-ban #1a NTSC képből kerül összeállításra,

B. #2 Film 60 kép fekete ”kép”.

Azáltal, hogy a két alapképsorozatot az ezidáig a számítások alapját képező kombinált forgó ék” diagramokban szinkron módon indítottuk, viszonylagos hozzárendelésüknek egy speciális esetéből indultunk ki, amelyet viszont kívánatos alkalmazni, mivel csak ez az eljárás biztosítja a filmindítás szinkronitását az átvitel előtt és után. Lehetőség van arra is, hogy az alapképsorozatok kissé megváltozott, egymáshoz képesti hozzárendeléséből induljunk ki, hogy például egy meghatározott transzfer konstellációhoz egy másik jellegű optimalizálást biztosítsunk. A két alapképsorozat ennek során keletkező eltolódása új képközéppontokhoz és ezáltal módosított súlyozó tényezőkhöz vezet (a cél-alapképsorozat első képe és a kiindulási képsorozat időben korreszpondáló képei közötti - a szinkron módon indított képsorozatok alapján meghatározott - hozzárendelést viszont nem szabad megváltoztatni). A súlyozó tényezők kiszámítására alkalmazható és a fentiekben megadott egyenletet változatlanul alkalmazhatjuk, ha az ebbe az egyenletbe bevitt képközéppontokat olyan kombinált forgó ék” diagram segítségével határozzuk meg, amely diagram a két alapképsorozat közötti eltolódást figyelembe veszi. A 15. ábrán az NTSC rendszer és PÁL rendszer közötti átvitel vonatkozásában ilyen jellegű diagram látható.

Alternatív módon a fentiekben megállapított képközéppontokat változatlanul fenntarthatjuk és a súlyozó tényezőket egy, az eltolódást figyelembe vevő alábbi egyenlet segítségével számíthatjuk ki:

- 52Cj, s - 1 - I tj - (tj + d) | / (tj + 1 - tj)

Cj+1,s = 1- I tj + 1-(tj+d) | / (tj + 1-tj) ahol d = eltolódás, offset.

A d eltolódás ebben az esetben a célrendszerhez tartozó alapképsorozat indítási pontjának a kiindulási rendszeréhez képesti eltolódásaként van definiálva. Pozitív előjel órajárással megegyező irányban történő eltolódást jelöl. A 15. ábrán tehát a PÁL alapképsorozatnak az NTSC alapképsorozathoz való eltolódása +24°-ot tesz ki. Ilyen eltolódás nem vezethet ahhoz, hogy a létrehozandó alapképsorozat első képe számára a kiindulási képsorozat képeihez való hozzárendelés megváltozzon. A célrendszerhez tartozó első kép képközéppontjának eltolódása tehát ezért a kiindulási rendszerhez tartozó, időben korreszpondáló két kép képközéppontjai által definiált tartományon belül fordulhat elő. A 15. ábrán bemutatott transzfer konstelláció esetén az eltolódás így tehát -6° és +54° közötti tartományra van korlátozva.

Az eredeti képrendszerben lévő képeket mindenkor kizárólag a fentiekben az egyes mintákhoz megadott arányban visszük át az új képrendszerbe. A képrendszerek közötti átvitel két lépést tartalmazhat: az átviendő kép előkészítése és a tényleges képátvitel.

Az átviendő anyag előkészítése az anyagból hiányzó vizuális információk rekonstruálása. Az interlaced” videokép esetén, mivel minden egyes videokép egy interlaced” (keresztbefűzött) képet tartalmaz, szükség van arra, hogy a transzformálás előtt a hiányzó részt a fekete vonalakban rekonstruáljuk. Ehhez léteznek ismert eljárások a hiányzó kép rekonstruálására, amelyeket állókép (freeze frame) videoképsorozatból való kinyerésére alkalmaznak (a jelen bejelentésben a videomezőt is videoképnek nevezzük).

A képtranszfer lépés vonatkozásában legalább két transzfer eljárás létezik: az egyik eljárás a kétszeres megvilágítási eljárás. Az egyik képrend-

• · · ··· · ··

-53 szerből a másik képrendszerbe való transzformálás során az eredeti képrendszer két, egymást követő képét optikai printerrel különböző megvilágítások alkalmazásával (megvilágítási idő vagy -sűrűség a fentiekben megadott súlyozó tényezőknek, illetve arányoknak megfelelően) az új képrendszer képfelületére vetítjük.

Az egyik videoképrendszerből a másik videoképrendszerbe való átvitel során a kiindulási videoképrendszerből két, egymást követő rekonstruált videoképet eltérő jelszintekkel (a fentiekben ismertetett számítási módoknak, illetve arányoknak megfelelően) elektronikusan az új videoképrendszernek egy képévé keverjük.

A 16. ábrán digitálisan működő 100 transzformáló berendezés működési blokkokból álló blokkvázlatként vázlatosan van ábrázolva, amely második fj képváltó szekvenciával rendelkező, második T képszekvenciának - első fs képváltó frekvenciával rendelkező, első Ms feljegyzési közegre feljegyzett első S képszekvenciából - második Μγ feljegyzési közegre való feljegyzésére szolgál.

Másodpercenként névlegesen harminc (ténylegesen hatvan) képnek megfelelő képrátával 101 NTSC videokamera segítségével videoszalagra felvett S videofelvételből indulunk ki. Ezt a 100 transzformáló berendezésnek adjuk át.

A 100 transzformáló berendezés tartalmaz: 102a vezérlő egységgel ellátott, szintén az NTSC szabvány szerint működő, első visszaadó készüléket képező 102 videorecordert, központi 103 időzítőt, amelynek kimenete a többi egység (kivéve a 108-cal és 109-cel jelölt egységet, valamint a 101 videokamerát és a 112 lejátszó készüléket, amelyek nem tartoznak a 100 transzformáló berendezéshez) vezérlő bemenetéivel van összekötve, 104 központi feldolgozó egységet (mikrovezérlő), bemeneti oldalon a 102 videorecorder adatkimenetével összekapcsolt soros első 105 teljeskép tárolót, valamint az első 105 teljeskép tároló adatkimenetével bemeneti oldalon öszszekapcsolt soros második 106 teljeskép tárolót. Ezenkívül a 100 transz- 54formáló berendezés egy, a 105 és 106 teljeskép tároló adatkimeneteivel, valamint a 104 központi feldolgozó egység egyik kimenetével összekapcsolt, két külön vezérelhető 107a, 107b csatornával rendelkező, önmagában ismert digitális 107 keverő berendezést, bemeneti oldalon a 107 keverő berendezéssel összekapcsolt soros harmadik 110 teljeskép tárolót, egy, a 104 központi feldolgozó egység egyik bemenetével összekapcsolt beviteli 108 billentyűzetet, a 104 központi feldolgozó egység egyik kimenetével összekapcsolt 109 monitort, valamint egy, PÁL szabvány szerint működő 111a vezérlő egységgel ellátott felvevő készüléket képező második 111 videorecordert is tartalmaz.

A 111 videorekorder által másodpercenként névlegesen 25 (ténylegesen 50) kép felvételét biztosító PÁL szabvány szerint T cél-képszekvenciával felvett My videoszalag végül - a 100 transzformáló berendezésből való kiadást követően a feljegyzésnek PÁL rendszerű 112 lejátszó készüléken keresztül történő lejátszására rendelkezésre áll.

A transzformálási eljárás megkezdése előtt az Ms videoszalagot a 102 videorecorderbe behelyezzük, a beviteli 108 billentyűzeten keresztül - a fentiekben részletesebben ismertetett NTSC-PAL átalakításnak megfelelő transzformálási folyamat elvégzésére - a 104 központi feldolgozó egységet programozzuk és adott esetben vezérlő adatokat (offset, stb.) viszünk be. Ezt követően a 103 időzítőt, valamint (ezen keresztül szinkronizálva) a 102 videorecordert lejátszáshoz és a 111 videorecorder felvételhez indítjuk.

A 102 videorecorder visszaadási üzemét - olyan üzemi mód, amely az egyes képeknek a 104 központi feldolgozó egység és a 105, 106, 110 teljeskép tárolók segítségével történő, külön-külön feldolgozását teszi lehetővé - a 104 központi feldolgozó egységen (a külső 103 időzítővel együttműködve) keresztül vezéreljük. A 102 videorecorder - szintén a 104 központi feldolgozó egység által ütemezve - mindenkor egy j-edik képet vesz át az első 105 teljeskép tárolóba. Ez, mihelyt a forrásképsorozat soron következő szükséges j+1-edik képe a 102 videorecorderen megjelenik, a második 106 teljeskép tá-55rolóba átkerül és egyidejűleg a j+1-edik kép a 105 teljeskép tárolóba kerül beírásra. így tehát minden egyes időpontban az S forrás-videofeljegyzésnek az i-edik célkép mesterséges előállításához szükséges két kép digitális feldolgozásra alkalmasan tárolt alakban áll rendelkezésre.

Miután mindkét 105 és 106 teljeskép tároló töltve van, a 104 központi feldolgozó egység a 103 időzítő ütemjelének hatására a j értékétől és a transzformálási programnak a 104a tárolóban táblázat alakjában tárolt - az iedik kép PÁL rendszerben való mesterséges előállításához való - programadataiból kiindulva az NTSC szabvány szerinti j-edik és j+1-edik kép számára a Cj, s és Cj + 1, S súlyozó tényezőket és megfelelően beállítja a 107a és

107b csatornák jelszintjeit. Ezt követően a 105, 106 teljeskép tárolók tartalmait mindenkor a beállított szinttel súlyozzuk, a 107 keverő egységben képelemenként összeadjuk és az eredményt a harmadik 110 teljeskép tárolóban tároljuk. Onnan a PÁL képszekvenciának az ily módon szintetizált iedik képét a 103 időzítő ütemjelének hatására a második 111 videorecorderen keresztül jegyezzük fel.

A szintetizált képek a 109 monitoron megfigyelhetők, a transzformálási folyamat a 108 billentyűzeten keresztül manuálisan befolyásolható, amennyiben erre szükség lenne.

A leírt intézkedéseket addig ismételjük, míg a teljes, NTSC szabványban rendelkezésre álló képszekvenciát (egy film”) a PÁL rendszerben újonnan fel nem vettük. Az ellenkező irányú PAL-NTSC transzformálás analóg módon történik, úgyszintén - a speciális, programban rögzítendő transzformálási mennyiségek figyelembevételével - számítógépes grafika móduszból vagy móduszba való transzformálás.

A 17. ábrán egy részben hagyományos fototechnikai módszereket alkalmazó 200 transzformáló berendezés látható, amely második fy képváltó frekvenciával és második megfelelő Ιγ képintervallummal jellemzett második T’ képszekvenciának egy első Fs feljegyzési közegre felvett, első fs képváltó

-56frekvenciával és egy első megfelelő Is képintervallummal jellemzett első S’ képszekvenciából való előállítására szolgál. A 200 transzformáló berendezést vázlatosan, működési egységekből álló blokkvázlatként ábrázoltuk.

Olyan S’ archív filmfelvételből indulunk ki, amely másodpercenként 16 képnek megfelelő képrátával 201 Film 16 kamerával Fs’ mozifilmre van felvéve. Ezt a 200 transzformáló berendezésnek adjuk át.

Ezen 200 transzformáló berendezés - hasonlóképpen, mint a fentiekben leírt kiviteli alak szerinti 100 transzformáló berendezés - tartalmaz: 202 időzítőt, 203 központi feldolgozó egységet (mikrovezérlő), 203a transzformálási táblázat tárolót, egy, a 203 központi feldolgozó egység bemenetével öszszekapcsolt beviteli 204 tasztatúrát, valamint egy, a 203 központi feldolgozó egység egyik kimenetével összekapcsolt 205 monitort, amelyeken keresztül a transzformálási folyamat vezérelhető és nyomon követhető. A 200 transzformáló berendezés továbbá egy, két vezérlő bemeneten keresztül a 203 központi feldolgozó egység egyik kimenetével összekapcsolt, önmagában ismert fototechnikai keverő-másoló, illetve kétszeres megvilágítási 206 berendezést tartalmaz, amely két, külön-külön időben vezérelhető 206a, 206b megvilágítási egységgel, 206c szállítószerkezettel az eredeti Fs’ film számára, valamint

206d szállítószerkezettel az Fp filmmásolat számára van ellátva.

Másodpercenként 24 képnek megfelelő képrátával Film 24 szabvány szerint Γ cél-képszekvenciával a keverő-másoló berendezésben megvilágított Fp film végül - a 200 transzformáló berendezésből való kiadást követően 207 Film 24 vetítőn keresztül történő lejátszásra rendelkezésre áll.

A transzformálási eljárás megkezdése előtt az Fs’ eredeti filmet a 206 keverő-másoló berendezésbe helyezzük és a 204 billentyűzeten keresztül a 203 központi feldolgozó egységet a transzformálási folyamathoz (a fentiekben részletesen ismertetett Film 16 - Film 24 átalakítási minta szerint) programozzuk. Ezt követően az időzítőt, valamint (ezen keresztül szinkronizáltan) az eredeti filmet, illetve a Film 24 szabvány szerint megvilágítandó filmet

- 57szállító 206c és 206d szállítószerkezeteket indítjuk.

A két film előtolását úgy vezéreljük, hogy a keverő-másoló 206 berendezésben az egyes képek fototechnikai feldolgozása oly módon váljon lehetővé, hogy mindenkor az eredeti Fs’ film két-két, egymással szomszédos Bj_i s’ és Bj + 1, s’ képét a megvilágítandó filmnek egy Bj, p képére vetíthessük. A keverő-másoló 206 berendezés úgy van felépítve, hogy minden egyes időpontban az eredeti film két, egymást követő képeiből mindenkor egy-egy kép valamelyik 206a, illetve 206b megvilágító egységében legyen. Ehhez kétcsatornás, megvilágítási időt vezérlő 206e egység van hozzárendelve, amely a 203 központi feldolgozó egység kimenetével van összekötve.

A 203 központi feldolgozó egység a 202 időzítő egy-egy ütemjelének hatására a j-re vonatkozó - egy belső (az ábrán nem bemutatott) képszámláló által meghatározott vagy a 206c vagy 206d szállítószerkezeten lévő számláló által közölt - értékből és az i-edik kép Film 24 szabvány szerinti szintéziséhez alkalmazott transzformálási program tárolt programadataiból kiindulva a Film 16 szabvány szerinti j-edik és j+1-edik kép számára a 203a tárolóban tárolt Cj, s’ és Cj + 1, s’ intenzitás-súlyozó tényezőket lehívja és megfelelően meghatározza a 206a, 206b megvilágítási egységek megvilágítási idejét. Ezt követően a megvilágítási időt vezérlő 206e egység és a 206a, 206b megvilágítási egységek segítségével a T célszekvencia i-edik képét megvilágítjuk és a filmeket továbbszállítjuk.

A leírt eljárást addig ismételjük, míg a teljes Film 16 szabványban rendelkezésre álló képszekvenciát a Film 24 szabvány szerint újonnan fel nem vettük. Az ellenkező irányban történő transzformálás hasonlóképpen történik, úgyszintén - a speciális, a programban rögzítendő transzformálási mennyiségeket figyelembe véve - mozifilmként rendelkezésre álló vagy mint ilyen előállítandó anyag transzformálása a showscan” szabvány szerinti rendszerből, illetve rendszerbe.

A fentiekben leírt berendezés járulékosan szintetizált képek felvételére és 205 monitoron való lejátszására szolgáló videofelvevő berendezéssel, va-58• * · ·· ·· • · · lamint a keverési folyamat választás szerinti manuális befolyásolására szolgáló, kezelő billentyűzetet tartalmazó vezérlő berendezéssel is ellátható.

Megvilágítási egységként olyan intenzitásvezérelt berendezést alkalmazhatunk, amelynél a súlyozó tényezőket egy, számértéküknek megfelelő fénygyengítéssel realizáljuk.

A 16. és 17. ábrán bemutatott mindkét berendezés esetén a központi feldolgozó egység a hozzátartozó perifériával együtt, adott esetben az időzítőt is magába foglalva, egy speciális mikroprocesszoros vezérlésű berendezés, például személyi számítógép, lehet.

Fotóanyagon rendelkezésre álló képszekvenciák feldolgozása és/vagy előállítása (magába foglalva a video-film, film-videó és film-film átvitelt is) digitális módon a 17. ábrán bemutatott berendezéshez hasonló berendezés segítségével is megvalósítható. Ennek érdekében ezt a berendezést adott esetben a bemeneti oldalon analóg-digitális képátalakítóval (például egy film15 vetítő és egy videokamera vagy egy, a vetített képek felvételére szolgáló,a vetítési felületen lévő képfelvevő felülettel ellátott CCD-array) és/vagy a bemeneti oldalon a szintetizált képszekvencia, például (lehetőleg nagy felbontású) monitoron való filmfelvételére szolgáló filmtechnikai felvevő berendezéssel kiegészíthető. Digitális/analóg átalakítást is magába foglaló alkalma20 zási esetekben előnyös lehet a (szintén önmagukban ismert) digitálisan vezérelt lézer-, illetve holográfiái megvilágítási készülék, illetve optikai printer alkalmazása.

··· ···

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás második képszekvencia (cél-képszekvencia) első képszekvenciából (forrás-képszekvencia) való előállítására, különösen megfigyelőnél idődimenzióval rendelkező eseményről vizuális benyomás létrehozására, ahol a második képszekvencia második képváltó frekvenciával és második megfelelő képintervallummal, az első képszekvencia pedig első képváltó frekvenciával és első megfelelő képintervallummal rendelkezik, amely eljárás során a cél-képszekvencia képeinek legalább egy részét a forrás-képszekvenciának legalább két, egymást időben követő, intenzitás-súlyozó tényezővel értékelt képeiből ezek additív keverésével nyerjük, azzal jellemezve, hogy a cél-képszekvencia összes képét a forrás-képszekvenciához tartozó legalább két, képenként egyénileg kiszámított intenzitás-súlyozó tényezőkkel értékelt kép keverésével nyerjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy kép időbeli helyzetét azon időintervallum egy jellemző pontjának helyzetével képviseltetjük, amelyben a kép átvitel vagy visszaadás esetén egy, a mindenkori képszekvenciához hozzárendelt átviteli, illetve visszaadási normával lép fel.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy jellemző pontként az időintervallum középpontját választjuk meg.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a forrás-képszekvencia és a létrehozandó cél-képszekvencia számára időzítő alkalmazásával közös startidőpontot és időlefutást határozunk meg, a forrás-képszekvencia minden egyes képének az időlefutás során elfoglalt helyzetét ugyanúgy, mint a létrehozandó cél-képszekvencia minden egyes képének az időlefutás során elfoglalt helyzetét határozzuk meg, a cél-képszekvencia minden egyes létrehozandó képe számára az időlefutásban elfoglalt helyzetéhez legközelebb elhelyezkedő - előnyösen két - képet határozzuk meg a forrás-képszekvenciából, a forrás-képszekvencia legközelebb elhelyezkedő képei időintervallumainak a cél-képszekvencia létrehozandó képe időintervallumához képesti időbeli távolságát vagy eltolódását - azok jellemző pontjai alapján - határozzuk meg, a forrás-képszekvencia minden egyes legközelebb elhelyezkedő képéhez egy képspecifikus szabványosított intenzitás-súlyozó tényezőt határozunk meg, amely időintervallumának a cél-képszekvencia létrehozandó képe időintervallumához képesti időbeli távolságától vagy eltolódásától függ, továbbá a cél-képszekvencia létrehozandó képét a forrás-képszekvencia a mindenkori intenzitás-súlyozó tényezővel szorzott, legközelebb elhelyezkedő képeivel való additív keverésével képezzük.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a forrás-képszekvencia feljegyzési közegen tárolva bocsátjuk rendelkezésre és/vagy a cél-képszekvenciát feljegyzési közegre tároljuk.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az additív keverést a digitális alakban rendelkezésre álló képek képelemkénti addíciójával hajtjuk végre, ahol az összegezendő jelek szintjeit a mindenkori intenzitás-súlyozó tényezőnek megfelelően állítjuk be.
7. 7. Az 5. és 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az analóg alakban, különösen fotokémiai úton előállított feljegyzésként rendelkezésre álló képeket az additív keverés előtt digitalizálásnak vetjük alá.
8. 8. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az additív kezelést egy feljegyzési közeg képfelületének a forrás-képszekvencia legközelebb elhelyezkedő képeivel történő többszörös megvilágítással hajtjuk végre, ahol a megvilágítási intenzitást és/vagy időt az intenzitás-súlyozó tényezőknek megfelelően állítjuk be.
9. 9. A 2-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy új, a cél-képszekvencia (T) jellemző pontját (tj) tartalmazó időintervallumhoz való i-edik képnek [Fjj (tj)] - a forrás-képszekvenciának (S) két, ezen említett időponttal szomszédos jellemző időpontokat (tj, illetve tj + 1) « ···

   -61 tartalmazó képeiből [Fj, s (tj)] és [Fj + 1, s (tj + 1)] történő - szintézise esetén ezen képet az alábbi összefüggésnek megfelelően állítjuk elő,

   F|,T (ti) = Cj.s X Fj, s (tj) + Cj + 1, S x Fj + 1, S (tj + 1) ahol i és j egész számok és Cj, s, Cj + 1, S θ j-edik, illetve j+1-edik forráskép számára az intenzitás-súlyozó tényezők, amelyeket szabványosított súlyozó tényezőként az alábbi egyenletekkel határozunk meg:

   Cj.s = 1 -(/ti-tj/)/(tj ₊1 -tj),

   Cj + 1, S = 1 - (/tj + 1 -tj/) / (tj + 1 -tj),
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második képszekvenciát mindenkor azonos módon létrehozott azonos hosszúságú alapszekvenciák sorozatából képezzük, amelyeknek időtartamát oly módon határozzuk meg^ hogy mind az első, mind a második képszekvenciának lehetőleg kis számú, egész számú képeit tartalmazza, és a képspecifikus súlyozó tényezőket a második alapszekvencia minden egyes képének előállításához az első és a második képváltó frekvencia, illetve az első és második képintervallumok alapján, fekete” képintervallumoknak és/vagy keresztbefűzött (interlaced) képeknek az első és/vagy második képszekvenciában való jelenlétét figyelembe véve számítjuk ki.
11. 11. Berendezés második képszekvencia (cél-képszekvencia) első képszekvenciából (forrás-képszekvencia) való előállítására, különösen megfigyelőnél idődimenzióval rendelkező eseményről vizuális benyomás létrehozására, ahol a második képszekvencia második képváltó frekvenciával és második megfelelő képintervallummal, az első képszekvencia pedig első képváltó frekvenciával és első megfelelő képintervallummal rendelkezik, ahol a

    -62«* ·* • · · · • » · · · • · · e · 9 cél-képszekvencia képeinek legalább egy része a forrás-képszekvenciához tartozó legalább két, egymást időben követő, intenzitás-súlyozó tényezővel értékelt kép additív keverésével van előállítva, amely berendezés tartalmaz: az első képváltó frekvenciával, illetve az első képintervallumokkal rendelkező

    5 forrás-képszekvencia átvitelére, illetve visszaadására szolgáló átvivő vagy visszaadó egységet, keverő egységet, amely a forrás-képszekvencia képeinek a cél-képszekvencia képét képező kevert képpé történő, választás szerinti keverésére szolgáló egység,

    10 feljegyzési vagy átviteli egységet, amely a második képváltó frekvenciával, illetve a második képintervallumokkal rendelkező, a keverő egységen keresztül visszaadott képek sorozataként létrehozott cél-képszekvencia feljegyzésére, illetve átvitelére szolgáló egység, valamint az átvivő, illetve visszaadó egység, a keverő egység és a feljegyzési, illetve

    15 átviteli egység szinkron vezérlésére szolgáló időzítő és szinkronizáló egységet, azzal jellemezve, hogy az időzítő és szinkronizáló egységgel összekötött számítóegységgel van ellátva, amely a forrás-képszekvencia képeinek keveréséhez való képspecifikus intenzitás-súlyozó tényezőknek az időzítő és

    20 szinkronizáló egység jelei alapján történő kiszámítására szolgáló egység, továbbá a keverő egység vezérlő eszközökkel van ellátva, amelyek a súlyozó tényezőknek minden egyes keverési folyamat során történő képspecifikus beállítására szolgáló eszközök, és amely vezérlő eszközök a számítóegység kimenetével vannak összekötve.

    25
12. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy elektronikus képtárolóval van ellátva, amely a forrás-képszekvencia két képe legalább egyikének időszakos tárolására szolgáló képtároló, amelynek adatkimenete a keverő egységgel van összekötve, ahol a keverő egység a digitális alakban rendelkezésre álló képtartalmak képelemkénti ösz30 szegzésére alkalmasan van kiképezve.

    -63 ·«>·· • · ·
13. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a keverő egység, illetve az elektronikus képtároló elé analóg módon feljegyzett képek digitalizálására szolgáló digitalizáló egység van kapcsolva.

    5
14. 14. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a keverő egység két külön-külön vezérelhető megvilágító egységgel ellátott optikai másolóként van kiképezve, ahol a megvilágító egységek vezérlő bemenetel a számítóegység kimenetével vannak összekötve, és amelyeknek segítségével a forrás-képszekvencia egymást követő, egy első feljegyzési kötő zegen a másolóba bevezetett képei a mindenkori hozzárendelt súlyozó tényezőnek megfelelően beállított megvilágítási intenzitással és/vagy megvilágítási idővel második feljegyzési közegre vannak rávetítve.
15. 15. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy utánkapcsolt optikai nyomtatóval ellátott elektronikus kép15 keverő egységgel van ellátva.