HUT77101A - Folyékony tisztítókompozíciók és környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciók - Google Patents

Description

A találmány szerinti környezetbarát, cseppfolyós detergenskompozí(a) 1-50 tömeg%-ban legalább egy felületaktív anyagból;

0í) 0-15 tömeg%-ban szolubilizálószerből;

(c) 0,1 -10 tömeg%-ban zsírleválasztó adalékanyagból; és (d) a 100 tömeg% eléréséhez még szükséges mennyiségben vízből állnak, és zsírleválasztó adalékanyagként olyan vegyületet tartalmazak, amelynek (I) általános képletében

X jelentése hidrogénion vagy alkálifémkation;

n értéke 2-16;

R_x jelentése metilcsoport vagy hidrogénatom;

R₂ jelentése 1-12 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport;

R₃ jelentése 2-16 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport; és y jelentése az 5000-15000 daltonos molekulatömeg biztosításához szükséges érték.

találmány-szerinti kompozíciók az-eddig ismert hasonló készúményeknél hatásosabban távolítják (d j^emény felületekről az olajos és/vagy zsíros szennyeződéseket, és alkalmazásuk környezetvédelmi szempontból ,·; υω

KÖZZÉTÉVE

Képviselő:

DANUBIA Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. Budapest

P97o1926

FOLYÉKONY TISZTÍTÓKOMPOZÍCIÓK ÉS KÖRNYEZETBARÁT CSEPPFOLYÓS DETERGENSKOMPOZÍCIÓK

COLGATE-PALMOLIVE COMPANY, New York, NY, US

Feltalálók:

MISSELYN Anne-Marie, Villers-L’Eveque,

MAHIEU Marianne, Ferrieres,

ERILLI Rita, Liege,

BONNECHERE Genevieve, Awans,
YIANAKOPOULOS George, Liege,		BE
A bejelentés napja:	1995. 11. 09.
Elsőbbségei:	1994. 11. 15.	(08/336,935)	US
	1995. 08. 09.	(08/512,972)	US
A nemzetközi bejelentés száma:	PCT/US95/14828
A nemzetközi közzététel száma:	WO 96/15216

85760-5894A TEL/kov

A találmány mindenekelőtt kemény felületek tisztítására kifejlesztett, mikroemulzió formájában készült, sok célra felhasználható, zsíros szennyezőanyagok és/vagy kádszennyeződések hatásos eltávolítására alkalmas, öblítés nélkül is ragyogóan fényes felületet biztosító, tökéletesített folyékony tisztítókompozíciókra és zsírleválasztó adalékanyagot tartalmazó, zsíros szennyezőanyagok hatásos eltávolítására alkalmas, környezetbarát, cseppfolyós detergenskompozíciókra vonatkozik.

A legutóbbi évek óta elterjedten alkalmaznak sok célra felhasználható cseppfolyós detergenseket kemény felületek - például festett asztalosmunkák és borítások, falicsempék, mosogatókádak, fürdőkádak, linóleumpadlók, padlócsempék és mosható tapéták - tisztítására. Ezek a sok célra felhasználható folyadékok vízoldható, szintetikus, szerves detergensek és vízoldható detergensképző sók áttetsző vagy átlátszatlan, vizes elegyeiből állnak. Az eddig előállított sok célra felhasználható folyékony kompozíciókban előszeretettel alkalmaztak vízoldható, szervetlen foszfátképző sókat, hogy a folyékony készítményekkel hasonló tisztítóhatást lehessen elérni, mint a granulált vagy poralakú, sok célra felhasználható tisztítószerekkel. Ilyen korábban használt, foszfáttartalmú kompozíciókat ismertetnek a 2 560 839. sz., a 3 234 138. sz. és a 3 350 319. sz. amerikai egyesült államokbeli, valamint az 1 223 739. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírások.

A talajvíz foszfátkoncentrációjának a csökkentésére irányuló környezetvédelmi erőfeszítések eredményeként megjelentek a piacon olyan, továbbfejlesztett, sok célra alkalmazható cseppfolyós tisztítószerek, amelyek nem vagy az addig használt készítményeknél kisebb koncentrációban tartalmaztak szervetlen foszfátképző sókat. Az utóbbi típusú tisztítószerek közül egy különösen jól alkalmazható, önopalizáló folyadékot ismertet a 4 244 840. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás.

• · · ·

Meg kell azonban említeni, hogy ezek a technika állásához tartozó, sok célra felhasználható folyékony detergensek detergensképző sókat vagy más, azok helyettesítésére szolgáló adalékokat tartalmaznak és hajlamosak arra, hogy filmet, foltokat vagy csíkokat hagyjanak maguk után hátra az öblítetlen tisztított felületeken - mindenekelőtt a fényes felületeken. Ezeknek a cseppfolyós tisztítószereknek az alkalmazása után tehát a tisztított felületeket gondosan le kell öblíteni, és ez a felhasználó számára időrabló munkát jelent.

A korábban alkalmazott, sok célra felhasználható tisztítófolyadékok említett hátrányainak a kiküszöbölésére a 4 017 409. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban paraffinszulfonát és kis mennyiségben alkalmazott szervetlen foszfátképző só elegyének az alkalmazását javasolják. Ezek a kompozíciók azonban - foszfáttartalmuk miatt - környezetvédelmi szempontból nem teljesen elfogadhatók. Alternatív megoldásként rendelkezésre állnak a 3 935 130. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti foszfátmentes, sok célra felhasználható tisztítófolyadékok, amelyek fotömegükben anionos és kationos detergensekből, kisebb menynyiségben pedig glikoléter oldószerből és szerves aminból állnak. Ezek a tisztítószerek sem teljes mértékben kielégítőek, mert a tisztításhoz nagy koncentrációban kell alkalmazni a szerves detergenseket. A szerves detergensek nagy koncentrációban habzást idéznek elő, a habzás miatt viszont alapos ölbítésre van szükség, és ezt tapasztalataink szerint a mai fogyasztók nem tartják kívánatosnak.

Másik megoldásként - amennyiben a termék homogenitása és világos színe fontos szempont - elő lehet állítani sok célra felhasználható folyékony detergenskompozíciókat „olaj-a-vízben” (o/v) mikroemulziók formájában is. Ezek a mikroemulziók egy vagy több felületaktív detergensvegyületet, vízzel nem elegyedő oldószert (rendszerint szénhidrogén oldószert), vizet • · *J

-4és - a termék stabilitásának a biztosítása céljából - valamilyen felületaktív társadalékot („cosurfactant”) tartalmaznak. Az o/v mikroemulzió definíciószerűen folytonos vizes fázisban 2,5-80 nm-es részecskeméretű olajfázisú részecskékből spontán módon képződő kolloid diszperzió.

A mikroemulziók - tekintettel a diszpergált olaj fázisú részecskék rendkívül kis méretére - áttetszőek, világosak és a fázisszétválás szempontjából rendszerint nagyon stabilak.

Az o/v mikroemulziós zsíreltávolító oldószereivel foglalkozó szabadalmi dokumentumok közül megemlítjük például a 0 137 615. sz. és a 137 616. sz. európai közrebocsátási iratokat (Herbots és munkatársai), a 160 762. sz. európai közrebocsátási iratot (Johnston és munkatársai) és a 4 561 991. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást (Herbots és munkatársai). Ezeknek a szabadalmi dokumentumoknak mindegyikében közük azt is, hogy a zsíreltávolító oldószert legalább 5 tömeg% mennyiségben alkalmazzák.

Az 1985. március 13-án közrebocsátott 2 144 736. sz. nagy-britanniai közrebocsátási iratból (Herbots és munkatársai) az is ismeretes, hogy o/v mikroemulziós cseppfolyós detergenskompozíciókban a magnéziumsók növelik a szerves zsíreltávolító oldószerek - például a terpének - zsíreltávolítási teljesítményét. A Herbots és munkatársai által ezen a szakirodalmi helyen ismertetett kompozícióknak legalább 5 % mennyiségű, zsíreltávolító oldószerből és magnéziumsóból álló elegyet, célszerűen legalább 5 % oldószert és legalább 0,1 % magnéziumsót kell tartalmazniuk. (Oldószerként vízzel nem elegyedő, nempoláris oldószer és vízben rosszul oldódó, kissé poláris oldószer elegyét lehet alkalmazni.)

Tekintettel azonban arra, hogy az o/v mikroemulziókban, alacsony hatóanyag-összkoncentráció mellett a mikroemulzió stabilitásának romlása nélkül csak viszonylag korlátozott - a vizes fázis mennyiségére vonatkoz• · tatva például 18 tömeg% - koncentrációban lehetnek jelen a vízzel nem elegyedő és a vízben rosszul oldódó komponensek, ilyen nagy mennyiségekben jelenlévő zsíreltávolító oldószer esetén csökkenthet a mikroemulzió által és a mikroemulzióba fázisszétválás előidézése nélkül felvehető zsíros vagy olajos szennyeződések összmennyisége.

A detergenseket tartalmazó, o/v mikroemulziók formájában kiszerelt cseppfolyós tisztítószerekkel foglalkozó, a technika állásához tartozó szakirodalmi helyek közül példaként megemlítjük a 4 472 291. sz. (Rosario), a 4 540 448. sz. (Gauteer és munkatársai) és a 3 723 330. sz. (Sheflin) amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokat.

Terpéneket - például d-limonént - vagy más zsíreltávolító oldószereket tartalmazó, de nem o/v mikroemulziók formájában kiszerelt cseppfolyós detergenskompozíciót ismertetnek a 80 749. sz. európai közrebocsátási iratban, valamint az 1 603 047. sz., a 4 414 128. sz. és a 4 540 505. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásokban. A 4 414 128. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban például részletesen közlik egy cseppfolyós vizes detergenskompozíció összetételét:

(a) 1-20 tömeg% szintetikus, anionos, nemionos, amfoter vagy ikerionos felületaktív anyag vagy ilyen felületaktív anyagok elegye;

(b) 0,5-10 tömeg% monoterpén vagy szeszkviterpén vagy ilyen terpének elegye, azzal a megszorítással, hogy az (a) és a (b) tömegaránya (5:1) és (1 : 3) közé esik; és (c) 0,5-10 tömeg%, vízben 15 °C-on 0,2-10 tömeg% oldhatóságú poláris oldószer.

Az előbb említett amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésben ismertetett készítményekben más komponensek is jelen lehetnek: 0,05-2 tömeg%-ban szappan, amely valamilyen 13-24 szénatomos zsírsav alkálifémsója, ammóniumsója vagy alkanol-ammónium-sója lehet, • ·

0,5-13 tömeg%-ban kalcium-kelátképző adalék, legfeljebb 10 tömeg%-ban nemvizes oldószerek - például alkoholok és glikoléterek - és legfeljebb 10 tömeg%-ban hidrotróp vegyületek, például karbamid, etanol-amin-származékok, valamint (rövid szénláncú alkil)-aril-szulfonátok. Az ennek a szabadalmi leírásnak a példái között szereplő valamennyi készítmény viszonylag nagy mennyiségű detergensképző sót tartalmaz, és ez a felületi fényesség szempontjából káros.

Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a mi tapasztalataink szerint a rézeltávolítást elősegítő magnéziumvegyületeket tartalmazó készítmények esetében nehezebb stabil mikroemulziós rendszereket előállítani kis menynyiségű detergensképző sók - például alkálifém-polifoszfátok, alkálifém-karbonátok és nitrilo-triecetsavas sók - hozzáadása után, és ilyen készítményeknek a környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciókba való belekeverése esetén a tisztított felületen üledék marad vissza.

Az 5 082 584. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan mikroemulziós kompozíciókat ismertetnek, amelyek anionos felületaktív anyagot, felületaktív társadalékot, nemionos felületaktív anyagot, illatanyagot, valamint vizet tartalmaznak. Meg kell azonban említetnünk, hogy ezek a kompozíciók nem rendelkeznek zsírleválasztó hatással.

Kemény felületek tisztításakor az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy zsírbevonat alakul ki a felületen. A kemény felületek tisztításakor tehát előnyös, ha képesek vagyunk minimálisra csökkenteni a zsírlerakódást. A találmány szerinti különleges, új mikroemulziós, sok célra felhasználható, kemény felületek tisztítására alkalmas kompozíciókban és környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciókban zsírleválasztó adalékanyag van, amelynek jelenlétében csökken a zsírlerakódás az éppen tisztított felületen.

A találmány tárgyát képező, tökéletesített, áttetsző, a kemény felületeket kedvezőbb felületi feszültségüknek köszönhetően az eddigieknél hatásosabban tisztító kompozíciók fényes kikészítésű kemény felületek - például műanyag-, üveg- és fémfelületek - tisztítására alkalmas mikroemulziók vagy mikroemulzióktól eltérő kompozíciók formájában, kemény felületek tisztítására általánosan használható tisztítókompozíciók formájában vagy környezetbarát, cseppfolyós detergenskompozíciók formájában állnak rendelkezésre.

Részletesebben kifejtve, a hígítatlan formában (tisztán) felhasznált, tökéletesített tisztítókompozíciók - az eddig ismert kompozíciókénál kedvezőbb felületi feszültségüknek köszönhetően - jó zsírleválasztó tulajdonságokat mutatnak, és alkalmazásuk esetén a tisztított felületek fényessége minden további öblítési vagy törlési művelet elvégzése nélkül vagy minimális mértékű öblítés vagy törlés után biztosítható. Az utóbbi állítást igazolja, hogy csekély mennyiségű vagy szemmel nem is látható szennyeződés marad vissza az öblítetlen tisztított felületeken, és ez azt jelenti, hogy a találmány szerinti kompozíciók alkalmasak az eddig ismert hasonló készítmények egyik hátrányos tulajdonságának a kiküszöbölésére. A találmány szerinti mikroemulziók, illetve mikroemulzióktól eltérő kompozíciók vagy környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciók zsírleválasztó hatást mutatnak, amely abban nyilvánul meg, hogy a találmány szerinti kompozíciók a felhasználásukkal előzetesen megtisztított felületeken megakadályozzák, hogy a zsíros szennyezőanyagok rögzítődjenek, illetve a kereskedelmi forgalomban lévő mikroemulziós készítményekkel tisztított felületekhez viszonyítva csökkentik a felületen megtapadó zsíros szennyezőanyagok mennyiségét, és ez azt jelenti, hogy a zsírral szennyezett felületet ezt követően a tisztítási műveletek során könnyebb metisztítani. Meglepő, hogy ezeket a kívánt eredményeket még abban az esetben is el lehet érni, ha nincsenek jelen polifoszfátok vagy más, szervetlen vagy szerves

detergensképző sók, sőt teljesen vagy gyakorlatilag teljesen hiányoznak a zsíreltávolító oldószerek is.

Általánosan megfogalmazva, a találmány tárgyát képező készítmények közé tartoznak egyfelől azok a stabil, áttetsző, sokféle célra felhasználható, kemény felületek tisztítására megfelelő tisztítókompozíciók, amelyek olajok és zsírok eltávolítására különösen alkalmasak, és vízzel nagymértékben felhígított „olaj-a-vízben” típusú mikroemulziók formájában egy vizes fázisból, valamint egy olajos fázisból állnak. A hígított o/v mikroemulziók teljes mennyiségükre vonatkoztatva:

0,1-20 tömeg%-ban anionos felületaktív anyagot;

0,1 -10 tömeg% nemionos felületaktív anyagot;

0,1-50 tömeg% mennyiségű, olajos vagy zsíros szennyezőanyagok feloldására korlátozott mértékben képes vagy gyakorlatilag nem képes, vízzel elegyedő felületaktív társadalékot;

0,1-10 tömeg% zsírleválasztó adalékanyagot;

0-15 tömeg% magnéztium-szulfát-heptahidrátot;

0,4-10,0 tömeg% illatanyagot vagy vízben oldhatatlan szénhidrogént; és

10-85 tömeg% vizet tartalmaznak.

Nagyon meglepő, hogy bár az illatanyagok önmagukban nem oldószerei a zsíros vagy olajos szennyezőanyagoknak - még akkor sem, ha egyes illatanyagokban ténylegesen akár a 80 %-ot is eléri a jó zsíroldószerként ismert terpének mennyisége -, a találmány szerinti kompozíciók hígított formában a bennük lévő illatanyag tömegének akár a 10-szeresét is elérő tömegű vagy még ennél is nagyobb mennyiségű olajos és zsíros szennyezőanyagot képesek szolubilizálni. Az olajos és a zsíros szennyezőanyagot amely az anionos felületaktív anyag hatására távozik a kemény felületről «·· ·

vagy lazul fel a kemény felületen - az o/v mikroemulzió olajos fázisa veszi fel.

Általánosan megfogalmazva, a találmány tárgyát képező készítmények közé tartoznak másfelől az „olaj-a-vízben” (o/v) mikroemulziók vagy „víz-az-olajban” (v/o) mikroemulziók formájában kiszerelt, nagyon koncentrált mikroemulziós készítmények, amelyekből hígított o/v mikroemulziós kompozíciókat tudunk előállítani, ha a felhasználás előtt további víz hozzáadásával hígítjuk őket. Részletesebben kifejtve, ezek a koncentrált mikroemulziós kompozíciók

0,1-20 tömeg% anionos felületaktív anyagot;

0,1-20 tömeg% nemionos felületaktív anyagot;

0,1-50 tömeg% felületaktív társadalékot;

1-10 tömeg% zsírleválasztó adalékanyagot;

0,4-10 tömeg% illatanyagot vagy vízben oldhatatlan, 6-18 szénatomos szénhidrogént;

0,5-50 tömeg% felületaktív társadalékot; és

20-97 tömeg% vizet tartalmaznak.

A találmány tárgyát képezik továbbá azok a környezetbarát, az eddig ismert hasonló készítményekhez képest jobb zsírleválasztó tulajdonságokkal rendelkező cseppfolyós detergenskompozíciók, amelyek mintegy (a) 1-50 tömeg% mennyiségben legalább egy, a zsírsavakból előállított szappanok közül, a nemionos felületaktív anyagok közül, az anionos felületaktív anyagok közül, az ikerionos felületaktív anyagok közül és az alkil-poliszacharidok közül, valamint a felsoroltak elegyei közül kiválasztott felületaktív anyagot;

(b) 0,1 -10 tömeg%-ban zsírleválasztó adalékanyagot;

(c) 0-15 tömeg%-ban szolubilizálószert; és • ·

- 10- ( (d) a 100 tömeg%-hoz még szükséges mennyiségben vizet tartalmaznak.

A találmány tárgyát képezik továbbá azok a sokféle célra felhasználható, kemény felületek tisztítására alkalmas kompozíciók is, amelyek mintegy (a) 1-30 tömeg% mennyiségben legalább egy, a nemionos felületaktív anyagok, az anionos felületaktív anyagok, valamint a nemionos felületaktív anyagok és az anionos felületaktív anyagok elegyei közül kiválasztott felületaktív anyagot;

(b) 1-15 tömeg%-ban felületaktív társadalékot;

(c) 0,1-5 tömeg%-ban magnéziumot tartalmazó szervetlen vegyületet;

(d) 0,05-0,3 tömeg%-ban illatanyagot;

(e) 0,1-10 tömeg%-ban zsírleválasztó adalékanyagot; és (f) a 100 tömeg%-hoz még szükséges mennyiségben vizet tartalmaznak, azzal a megjegyzéssel, hogy a kompozíciókban lévő zsírsav-alkálifém-sók mennyisége nem éri el a 2 tömeg%-ot.

A találmány szerinti stabil mikroemulziós kompozíciók mintegy 0,1-20 tömeg%-ban anionos felületaktív anyagot;

0,1 -50 tömeg%-ban felületaktív társadalékot;

0,1-10 tömeg%-ban nemionos felületaktív anyagot;

0,1-5 tömeg%-ban magnézium-szulfát-heptahidrátot;

0,1-10 tömeg%-ban zsírleválasztó adalékanyagot;

0,1-10 tömeg%-ban vízben nem oldódó szénhidrogént vagy illatanyagot; és a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségben vizet tartalmaznak, azzal a megjegyzéssel, hogy a kompozíciókban lévő zsírsav-alkálifém-só mennyisége nem éri el a 2 tömeg%-ot ··* ·

A találmány szerinti detergenskompozíciók egyik csoportját olyan „olaj-a-vizben” mikroemulziók, másik csoportját pedig olyan, ezekből a mikroemulziókból vizes hígítással készített kompozíciók képezik, amelyek főkomponensként vizet, anionos/nemionos felületaktív anyagot, felületaktív társadalékot, zsírleválasztó adalékanyagot és szénhidrogént vagy illatanyagot tartalmaznak.

A találmány szerint a szénhidrogén szerepét egy vízben oldhatatlan illatanyag játssza. Vízbázisú kompozíciókban - különösen abban az esetben, ha az illatanyag koncentrációja legalább 1 tömeg% - jelen kell lenniük szolubilizálószereknek - például hidrotróp alkálifém-(rövid szénláncú alkil)-aril-szulfonátnak, trietanol-aminnal, karbamidnak stb. -, hogy az illatanyag feloldódjék, minthogy az illatanyagok általában jó illatú illóolajokból és aromás vegyületekből álló elegyek, amelyek vízben rendszerint oldhatatlanok. Ezért néhány fontos területen előnyökre lehet szert tenni olyan módon, hogy az illatanyagot az o/v mikroemulziós kompozícióból álló végtermék olaj fázisaként (szénhidrogén fázisaként) építjük be a vizes tisztítókompozícióba.

Először is javulnak a végtermékként előállított tisztítókompozíciók kozmetikai tulajdonságai: a kompozíciók egyrészt tiszták (a mikroemulzió-képződés következményeként), másrészt nagyon illatosak (az illatanyag-koncentráció értékének köszönhetően).

Másodszor megemlítjük, hogy detergensképző (mosószererősítő) szerek vagy pufferek alkalmazása nélkül semleges vagy savas közegben és kis hatóanyagkoncentrációk mellett nagyobb zsírleválasztó hatás és nagyobb zsíreltávolító kapacitás érhető el tisztán (hígítatlanul) alkalmazott kompozíciókkal vagy felhígított, koncentrált kompozíciókkal, és ha a kompozíciókat hígított formában használjuk fel, növelhető a tisztítási teljesítmény is.

·*< ·

A leírásban és az azt követő igénypontokban az „illatanyag” kifejezést szokásos értelemben használjuk. Illatanyagnak nevezünk minden, vízben nem oldódó, jó illatú anyagot vagy anyagelegyet, beleértve a természetes (vagyis mezei vagy kerti virágokból, füvekből, gyümölcsfák virágaiból vagy növényekből extrahálással előállított), a mesterséges (vagyis természetben előforduló olajok vagy olajkomponensek elegyítésével előállított) és a szintetikusan előállított illatos anyagokat. Az illatanyagok tipikus esetben különböző szerves vegyületek - így alkoholok, aldehidek, éterek, aromás vegyületek, valamint változó - például 0-80 tömeg%, rendszerint 10-70 tömeg% - mennyiségű illóolajok (például terpének) bonyolult elegyei. Maguk az illóolajok illékony, jó illatú vegyületek, amelyek az illatanyag többi komponensének a feloldására is szolgálnak.

A találmány szerinti kompozíciók esetén az illatanyag pontos összetétele mindaddig nem különösebben fontos a tisztítási teljesítőképessége szempontjából, amíg az illatanyag megfelel annak a két követelménynek, hogy vízzel elegyedjék és kellemes illata legyen. Természetesen az illatanyagnak és az összes többi komponensnek - különösen házi használatra szánt tisztítókompozíciók esetén - kozmetikai szempontból elfogadhatóknak kell lenniük, például nem lehetnek mérgezőek, csak csekély mértékben lehetnek allergének stb.

A híg o/v mikroemulzióban a szénhidrogének - például az illatanyagok - 0,4-10 tömeg%-ban, előnyös esetben 0,4-3,0 tömeg%-ban, különösen előnyös esetben pedig 0,5-2,0 tömeg%-ban vannak jelen. Abban az esetben, ha a szénhidrogén (az illatanyag) mennyisége nem éri el a 0,4 tömeg%-ot, az o/v mikroemulzió formálása nehezebbé válik. Abban az esetben, ha a szénhidrogént (az illatanyagot) 10 tömeg%-nál nagyobb mennyiségben alkalmazzuk, a kompozíció előállítási költsége növekszik anélkül, hogy a tisztítás szempontjából további előnyöket lehetne tapasztalni, sőt »·*· ··»»

tulajdonképpen a tisztítási teljesítmény még valamivel kisebb is lesz, minthogy a mikroemulzió olajos fázisa által felvenni képes zsíros vagy olajos szennyezőanyagok teljes mennyisége arányosan csökken.

Ezen túlmenően megemlítjük, hogy bár terpén oldószereket egyáltalán nem tartalmazó illatanyag-kompozíciókkal jobb zsíreltávolítási teljesítmény érhető el, az illatanyag-előállítóknak nyilván nehéz az ilyen típusú termékekhez - vagyis a nagyon költségérzékeny fogyasztók számára készült termékekhez - olyan elég olcsó illatanyag-kompozíciókat formálni, amelyek 20 tömeg%-nál - rendszerint 30 tömeg%-nál - kisebb mennyiségben tartalmaznak ilyen terpén oldószereket.

így pusztán gazdasági megfontoláson alapuló gyakorlati oka van annak, hogy a találmány szerinti híg o/v mikroemulziós detergens tisztítókompozíciók gyakran magukban foglalnak - a kompozíció teljes mennyiségére vonatkoztatva - 0,2-7 tömeg% terpén oldószereket, amelyeket az illatanyag-komponenssel viszünk bele a kompozícióba. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említenünk, hogy a találmány szerinti hígított o/v mikroemulziók kielégítő zsíreltávolító és olaj eltávolító kapacitással rendelkeznek, még akkor is, ha a tisztítókompozícióban lévő terpén oldószer mennyisége kevesebb, mint 1,5 tömeg%, például legfeljebb 0,6 vagy 0,4 tömeg%, vagy még kevesebb.

így egy tipikus, 1 tömeg% illatanyagot tartalmazó találmány szerinti hígított o/v mikroemulzió 20 ml-e - mikroemulziós jellegének megtartása mellett - akár 2-3 ml zsíros és/vagy olajos szennyeződést is képes szolubilizálni függetlenül attól, hogy az illatanyag 0 tömeg%, 0,1 tömeg%, 0,2 tömeg%, 0,3 tömeg%, 0,4 tömeg%, 0,5 tömeg%, 0,6 tömeg%, 0,7 tömeg% vagy 0,8 tömeg% terpén oldószert tartalmaz. Más szavakkal kifejezve, a találmány szerinti kompozíciók fontos jellemzője, hogy zsíreltávolítási képességük önmagában a mikroemulziós jellegüknek az eredménye, vagyis

nem függ attól, hogy a mikroemulzióban van-e jelen „zsíros szennyeződés eltávolítására alkalmas” oldószer.

Az illatanyag helyett alkalmazhatunk 0,4-8,0 tömeg%-ban - előnyösen 0,4-3,0 tömeg%-ban - 6-18 szénatomos, illóolajban vagy vízben oldhatatlan paraffint vagy izoparaffint is.

Megfelelő illóolajok lehetnek a következők: Anethole 20/21 (természetes ánizsolaj), „china star” ánizsmagolaj, „globe brand” ánizsmagolaj, perubalzsam, bazilolaj (India), orrcseqeolaj, Black pepper oleoresin 40/20, Bois de Rose (Brazília) FOB, Bomeol Flakes (Kína), fehér kámforolaj, technikai minőségű szintetikus kámforpor, kanangaolaj (Jáva), kardamómaolaj, kassziaolaj (kínai fahéjolaj, Kína), cédrusfaolaj (Kína) BP, fakéregből származó fahéjolaj, levélből származó fahéjolaj, citronellaolaj, rügyből előállított szegfuszegolaj, levélből előállított szegfuszegolaj, korianderolaj (Oroszország), kumaringyanta (69 °C, Kína), ciklámenaldehid, difenil-oxid, etil-vanilin, eukaliptol (Cineol; 1,8-epoxi-p-metán), eukaliptuszolaj, Eucalyptus citriodora, édeskömény olaj, gerániumolaj, gyömbérolaj, gyömbérből származó gyantatartalmú olaj (India), fehér grapefruitolaj, gvajakfaolaj, gurjunbalzsamolaj, Heliotropin [(pieronál); 3,4-(metil-dioxi)-benzaldehid], izobomil-acetát, Isolongifolene, borókabogyóolaj, L-metil-acetát, levendulaolaj, citromolaj, citromfuolaj, desztillált Citrus aurantifolia olaj, Litsea Cubeba olaj, Longifolene, mentolkristályok, metil-cedril-keton, metil-kavikol, metil-szalicilát, ambrettmósusz, ketonmósusz, xilolmósusz, muskotálydió-olaj, narancsolaj, pacsuliolaj, borsmentaolaj, fenil-etil-alkohol, bogyóból előállított pimentaolaj, levélből előállított pimentaolaj, rozalin, szantálfaolaj, szandenol, zsályaolaj, Clary sage, szaszafrászolaj, fodormentaolaj, közönséges levendulaolaj, tagetészolaj, teafaolaj, vanillin, vetiverolaj (Jáva), egyvirágú körtikéből előállított olaj.

• ·

Ami az o/v mikroemulziókban jelenlévő anionos felületaktív anyagokat illeti, a találmány szerint bármilyen szokásosan alkalmazott, vízoldható anionos felületaktív anyag vagy ilyen anionos detergenseket tartalmazó elegy felhasználható. A leírásban az „anionos felületaktív anyag” kifejezést a detergeáló hatással rendelkező anionos felületaktív anyagokra, valamint a vegyes (anionos és nemionos) felületaktív anyagokra használjuk.

A megfelelő vízoldható, szappantól eltérő, anionos felületaktív anyagok közé tartoznak azok a felületaktív vagy detergeáló hatású vegyületek, amelyeknek a molekulája egy rendszerint 8-26 szénatomos - előnyös esetben 10-18 szénatomos - szerves hidrofób csoportot és - hogy a felületaktív anyag vízoldható legyen - legalább egy vízszolubilizáló csoportot, mégpedig szulfonátcsoportot, szulfátcsoportot vagy karboxilátcsoportot tartalmaz. A hidrofób csoport rendszerint 8-22 szénatomos alkil- vagy acilcsoport, illetve ilyen csoportot magában foglaló csoport. Ezeket a felületaktív anyagokat vízoldható sóik alakjában használjuk fel. A sóképző kation általában nátrium-, kálium-, ammónium-, magnézium-, mono(2-3 szénatomos alkanol)-ammónium-, di(2-3 szénatomos alkanol)-ammónium- vagy tri(2-3 szénatomos alkanol)-ammónium-kation, amelyek közül a nátrium-, magnézium- és ammóniumkationok előnyösek.

Az anionos felületaktív anyagként megfelelő szulfonált vegyületekre példaként megemlítjük a jól ismert, hosszú szénláncú alkil-molekularészt és egygyurus, aromás molekularészt tartalmazó szulfonátokat, például a 10-16 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot tartalmazó benzolszulfonátokat, a (8-15 szénatomos alkil)-toluolszulfonátokat és a (8-15 szénatomos alkil)-fenolszulfonátokat.

Szulfonátként előnyösen alkalmazhatók azok a lineáris alkil-benzolszulfonátok, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak olyan izomereket, amelyeknél a fenilcsoport az alkillánc 3-as vagy még magasabb számozású

szénatomjához kapcsolódik, és ennek megfelelően kis koncentrációban (jóval 50 % alatti koncentrációban) tartalmaznak olyan izomereket, amelyeknél a fenilcsoport az alkillánc legfeljebb 2-es szénatomjához kapcsolódik; vagyis előnyösen alkalmazhatók olyan, lineáris alkil-benzolszulfonátokból álló elegyek, amelyeknek főtömegét olyan izomerek alkotják, amelyekre az jellemző, hogy a benzolgyűru az alkillánc 3-as vagy még magasabb számozású (például 4-es, 5-ös, 6-os vagy 7-es) szénatomjához kapcsolódik, és ennek megfelelően kis mennyiségben tartalmaznak olyan izomereket, amelyekre az jellemző, hogy a benzolgyűru az alkillánc 2-es vagy 1-es helyzetében lévő szénatomjához kapcsolódik. Különösen előnyösen alkalmas szulfonátokat ismertetnek a 3 320 174. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban.

A megfelelő anionos felületaktív anyagok közé tartoznak továbbá az olefinszulfonátok, beleértve a hosszú szénláncú alkénszulfonátokat, a hoszszú szénláncú hidroxi-alkánszulfonátokat és az alkénszulfonátokból, valamint hidroxi-alkánszulfonátokból álló elegyeket. Ezeket az olefinszulfonát detergenseket ismert módon lehet előállítani kén-trioxid (SO₃) és olyan, hosszú szénlácú - 8-25 szénatomos, előnyös esetben 12-21 szénatomos olefinek reagáltatásával, amelyek RCH^HRj általános képletében R jelentése 6-23 szénatomos, hosszú szénláncú alkilcsoport, R, jelentése pedig

1-17 szénatomos alkilcsoport vagy hidrogénatom. A reakcióelegy szultonokat és alkénszulfonsavakat tartalmaz. Ezt követően a szultonokat át lehet alakítani szulfonátokká. Az előnyösen alkalmazható olefinszulfonátok az R alkilcsoportban 14-16 szénatomot tartalmaznak. Ezeket a szulfonátokat 2-olefinek szulfonálásával állítják elő.

A megfelelő anionos szulfonát felületaktív anyagokra példaként megemlítjük még a 10-20, előnyös esetben 13-17 szénatomot tartalmazó paraffinszulfonátokat. A primer paraffinszulfonátokat hosszú szénláncú a-olefí• ·

nek és biszulfítok reagáltatásával állítják elő. A 2 503 280. sz., a 2 507 088. sz., a 3 260 744. sz. és a 3 372 188. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban, valamint a 735 096. sz. német szabadalmi leírásban hosszú szénláncú α-olefmek és biszulfítok reagáltatásával előállított primer paraffinszulfonátokat, valamint olyan paraffinszulfonátokat ismertetnek, amelyek a paraffínlánc különböző szénatomjaihoz kapcsolódó szulfonátcsoportot tartalmazó paraffinszulfonátok elegyeinek tekinthetők.

A kielégítő eredménnyel alkalmazható, szulfátcsoportot tartalmazó anionos felületaktív anyagok közé tartoznak a 8-18 szénatomos alkil-szulfát-sók és azok a 8-18 szénatomos alkil-poli(etilén-oxi)-szulfát-sók, amelyek R(OC₂H₄)_nOSO₃M általános képletében n jelentése 1-12, előnyös esetben 1-5, M jelentése pedig szolubilizálókation, amely nátrium-, kálium-, ammónium-, magnézium-, monoetanol-ammónium-, dietanol-ammónium- vagy trietanol-ammónium-kation lehet. Az alkil-szulfátokat elő lehet állítani kókuszdióolaj vagy faggyú vagy kókuszdióolaj és faggyú elegyében lévő gliceridekből kinyert alkoholok szulfatálásával, és a keletkezett elegy semlegesítésével. Az alkil-poli(etilén-oxi)-szulfátokat pedig etilén-oxid és 8-18 szénatomos alkanol kondenzációs termékének a szulfatálásával és az így kapott termék semlegesítésével lehet előállítani. Az alkil-poli(etilén-oxi)-szulfátok abban különböznek egymástól, hogy az előállításuk során 1 mól alkanolt eltérő számú móloknak megfelelő mennyiségű etilén-oxiddal reagáltattak. Az előnyösen alkalmazható alkil-szulfátok és az előnyösen alkalmazható alkil-poli(etilén-oxi)-szulfátok alkilcsoportja 10-16 szénatomos.

A találmány szerinti kompozíciók előállításához megfelelnek a molekulánként 2-6 etilén-oxid-egységet tartalmazó (8-12 szénatomos alkil)-fenil-poli(etilén-oxi)-szulfátok is. Ezeket a detergenseket 1 mólekvivalens alkil-fenol és 2-6 mólekvivalens etilén-oxid reagáltatásával, majd a keletke··· ♦

zett etoxilezett alkil-fenol szulfatálásával és a szulfatált tennék semlegesítésével lehet előállítani.

Megfelelő anionos detergensek azok a (9-15 szénatomos alkil-éter)-poli(etilén-oxi)-karboxilátok is, amelyek R(OC₂H₄)_nOX COOH általános képletében n jelentése - a határértékeket is beleértve - 4 és 12 közötti, előnyösen 5 és 10 közötti egész szám;

X jelentése metiléncsoport, (a) képletu csoport vagy olyan csoport, amelynek C(O)R₁ általános képletében Rj jelentése 1 -3 szénatomos alkiléncsoport.

Az előnyösen alkalmazható vegyületek a (9-11 szénatomos alkil-éter)-(OC₂H₄)₇.₉ C(O)CH₂CH₂COOH, a (13-15 szénatomos alkil-éter)-(OC₂H₄)₇.₉-(b) csoport és a (10-12 szénatomos alkil-éter)-(OC₂H₄)₅.₇-CH₂COOH képletu vegyületek. Ezeket a vegyületeket etilén-oxid és a megfelelő alkohol kondenzáltatásával, majd a keletkezett reakcióterméknek klór-ecetsawal való, éter-karbonsavak keletkezését eredményező reagáltatásával (3 741 911. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) vagy borostyánkősavanhidriddel, illetve ftálsavanhidriddel való reagáltatásával lehet előállítani.

Az előzőekben említett, szappantól eltérő anionos felületaktív anyagok közül előnyösen alkalmazhatók a 9-15 szénatomos (lineáris alkil)-benzolszulfonátok és a 13-17 szénatomos paraffmszulfonátok vagy alkénszulfonátok. Különösen előnyösen alkalmazhatók a 10-13 szénatomos alkil-benzolszulfonátok nátriumsói és a 13-17 szénatomos alkánszulfonátok nátriumsói.

A szappantól eltérő anionos felületaktív anyag mennyisége a hígított o/v mikroemulziós kompozíció tömegére vonatkoztatva általában 0,1-20,0 %, előnyös esetben 1-7 %.

• · · • · · ·

A találmány szerinti zsírleválasztó elegyekben zsírleválasztó adalékanyagként a BASF által gyártott zsírleválasztó hatóanyagokat használjuk fel 0,1-10 tömeg%, előnyös esetben 0,5-8,0 tömeg% mennyiségben. A zsírleválasztó hatóanyagok polimerek, amelyek (I) általános képletében X jelentése hidrogénatom vagy alkálifémkation, például káliumkation vagy nátriumkation, n értéke - a határértékeket is beleértve - 2 és 16 közötti, előnyösen 2 és közötti egész szám;

Rj jelentése metilcsoport vagy hidrogénatom;

R₂ jelentése 1-12 szénatomos - célszerűen 4-8 szénatomos -, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport;

R₃ jelentése 2-16 szénatomos - célszerűen 2-12 szénatomos -, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport; és y jelentése 5000 és 15000 közötti molekulatömeget eredményező érték.

A felületaktív társadalék lényeges szerepet játszhat a híg o/v mikroemulziók és a koncentrált mikroemulziós kompozíciók képződésében. Nagyon röviden összefoglalva arról van szó, hogy a felületaktív társadalék távolléte esetén a víz, a detergens(ek) és a szénhidrogén (például az illatanyag) megfelelő arányokban összekeverve kis koncentráció esetén micelláris oldatot képez vagy a találmány tárgyaként elsőnek említett „olaj-a-vízben” emulziót alkot. Abban az esetben, ha a felületaktív társadalékot hozzáadjuk ehhez az elegyhez, az emulgeált cseppek és a vizes fázis közötti határfelületen a felületi feszültség igen kicsi (de sohasem negatív) értékre csökken. A felületi feszültségnek ez a csökkenése az emulgeált cseppek spontán módon végbemenő felaprózódását eredményezi, a felaprózódási folyamat addig tart, amíg áttetsző, kolloidális emulzió, például mikroemulzió nem képződik. Mikroemulziós állapotban egyensúly alakul ki a termodinamikai tényezők és a mikroemulzió teljes szabad energiájával összefüg-20gésben változó stabilitási értékek között. Az elegy teljes szabad energiáját meghatározó termodinamikai tényezők közé tartoznak például a következők:

(1) a részecske-részecske potenciál;

(2) a felületi feszültség vagy a szabad energia (nyújtás és hajlítás);

(3) a cseppek diszperziós entrópiája; és (4) a kémiai potenciál változásai a mikroemulzió képződése során. Termodinamikailag stabil elegyet kapunk, ha a felületi feszültséget vagy a szabad energiát a lehető legkisebb értékre csökkentjük (2) és a cseppek diszperziós entrópiáját maximális értékre növeljük (3). A stabil o/v mikroemulzió képződésében a felületaktív társadaléknak tehát az a szerepe, hogy (a) csökkentse a felületi feszültséget (2); és (b) módosítsa a mikroemulzió szerkezetét és növelje a lehetséges konfigurációk számát (3).

A felületaktív társadalék csökkenti a határfelületi film szilárdságát is (c).

Az 5 °C és 43 °C közötti hőmérséklettartományban például a következő három fő csoportba sorolható vegyületeket találtuk a mikroemulziók elkészítéséhez különösen alkalmas felületaktív társadalékoknak:

(1) vízoldható, 3-4 szénatomos alkanolok, polipropilénglikolok, amelyek

HO(CH₃CHCH₂O)_nH általános képletében n jelentése - a határértékeket is beleértve - 2 és 8 közötti egész szám, valamint az etilénglikol és a propilénglikol monoalkil-éterei és észterei, amelyek R(X)_nOH és általános képletében R jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport, R₁ jelentése 2-4 szénatomos alkilcsoport, X jelentése (OCH₂CH₂) vagy [OCH₂(CH₃)CH] és n jelentése 1, 2, 3 vagy 4;

(2) 2-10 szénatomos, előnyös esetben 3-6 szénatomos alifás monokarbonsavak és alifás dikarbonsavak; és

-21 • ·

Ί (3) trietil-foszfát.

Megemlítjük még, hogy amennyiben speciális pH-érték beállítására van szükség, az előző bekezdésben említett, három csoportba sorolt felületaktív társadalékok közül kettőt vagy többet tartalmazó elegyek is felhasználhatók.

Azokat a találmány szerinti mikroemulziós kompozíciókat, amelyekben a második csoportba sorolt monokarbonsav és dikarbonsav felületaktív társadalékoknak a koncentrációja 2-10 tömeg%, kádak és más olyan kemény felületű tárgyak tisztítására, amelyek nem savállóak vagy cirkóniumfehéret tartalmazó zománccal vannak bevonva, és így a felületük károsodhat, ha eltávolítjuk róla a mészlerakódást, a szappanhártyát és a zsíros szennyezőanyagokat. A mono- és a dikarbonsavakkal együtt 0,01-0,02 tömeg% mennyiségben adott esetben amino-alkilén-foszfonsavat is lehet alkalmazni, amely elősegíti a cirkóniumfehéret tartalmazó zománcfelületek károsodásának a megakadályozását. A kompozíciók előállításához ezenkívül 0,05-1 tömeg% mennyiségben foszforsavat is fel lehet használni.

Az alifás karbonsavak jellegzetes képviselői közé tartoznak a 3-6 szénatomos alkilláncot tartalmazó egyértékű és kétértékű savak, valamint a

3-6 szénatomos alkenilláncot tartalmazó egyértékű és kétértékű savak, például a glutársav, valamint a glutársavnak az adipinsawal és a borostyánkősavval alkotott elegyei, továbbá az említett savaknak az elegyei.

Az 5 °C és 43 °C között használt mikroemulziók előállításához felületaktív társadalékként nagyon alkalmasak például a következő vegyületek: glicerin, etilénglikol, 300 és 1000 molekulatömegű, vízoldható polietilénglikolok, olyan propilénglikolok, amelyek HO(CH₃CHCH₂O)_nH általános képletében n - a határértékeket is beleértve - 2 és 18 közötti egész szám, olyan elegyek, amelyeket polietilénglikolból, polipropilénglikolból (Synaloxból), valamint az etilénglikolok és a propilénglikolok olyan, C₁₆-alkil-22-

-étereiből és észtereiből lehet előállítani, amelyek - az említés sorrendjében megadva - R(X)_nOH és Rj(X)_nOH általános képleteiben R jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport, R_t jelentése 2-4 szénatomos acilcsoport, X jelentése (OCH₂CH₂) vagy [OCH₂(CH₃)CH] és n jelentése - a határértékeket is beleértve - 1 és 4 közötti egész szám; dietilénglikol, trietilénglikol, (1-6 szénatomos alkil)-laktát, l-metoxi-2-propanol, l-metoxi-3-propanol és 1-metoxi-2-butanol, l-metoxi-3-butanol és l-metoxi-4-butanol.

A polipropilénglikolok jellemző képviselői közé tartoznak a 200 és 1000 dalion közötti molekulatömegű dipropilénglikolok és polipropilénglikolok, például a 400 dalton molekulatömegű polipropilénglikol. Kielégítő eredménnyel alkalmazható glikoléterek még a következők: etilénglikol-monobutil-éter (butil-celloszolv), dietilénglikol-monobutil-éter (butil-karbitol), trietilénglikol-monobutil-éter, monopropilénglikol-monobutil-éter, dipropilénglikol-monobutil-éter, tripropilénglikol-monobutil-éter, tetraetilénglikol-monobutil-éter, monopropilénglikol-monometil-éter, dipropilénglikol-monometil-éter, tripropilénglikol-monometil-éter, propilénglikol-monometil-éter, etilénglikol-monohexil-éter, dietilénglikol-monohexil-éter, propiíénglikol-tercier-butil-éter, etilénglikol-monoetil-éter, etilénglikol-monometil-éter, etilénglikol-monopropil-éter, etilénglikol-monopentil-éter, dietilénglikol-monometil-éter, dietilénglikol-monoetil-éter, dietilénglikol-monopropil-éter, dietilénglikol-monopentil-éter, trietilénglikol-monometil-éter, trietilénglikol-monoetil-éter, trietilénglikol-monopropil-éter, trietilénglikol-monopentil-éter, trietilénglikol-monohexil-éter, monopropilénglikol-monoetil-éter, dipropilénglikol-monoetil-éter, tripropilénglikol-monoetil-éter, monopropilénglikol-monopropil-éter, dipropilénglikol-monopropil-éter, tripropilénglikol-monopropil-éter, monopropilénglikol-monopentil-éter, dipropilénglikol-monopentil-éter, tripropilénglikol-monopentil-éter, monopropilénglikol-monohexil-éter, dipropilénglikol-monohexil-éter, tripropilénglikol-mo• ·

nohexil-éter, monobutilénglikol-monometil-éter, dibutilénglikol-monometil-éter, tributilénglikol-monometil-éter, monobutilénglikol-monoetil-éter, dibutilénglikol-monoetil-éter, tributilénglikol-monoetil-éter, monobutilénglikol-monopropil-éter, dibutilénglikol-monopropil-éter, tributilénglikol-monopropil-éter, monobutilénglikol-monobutil-éter, dibutilénglikol-monobutil-éter, tributilénglikol-monobutil-éter, monobutilénglikol-monopentil-éter, dibutilénglikol-monopentil-éter, tributilénglikol-monopentil-éter, monobutilénglikol-monohexil-éter, dibutilénglikol-monohexil-éter, tributilénglikol-monohexil-éter, etilénglikol-monoacetát és dipropilénglikol-propionát. Mikroemulziós kompozíciókat tudunk előállítani, ha ezeket a glikol típusú felületaktív társadalékokat legalább 0,5 tömeg%, előnyös esetben legalább 1,5 tömeg% vízben oldhatatlan szénhidrogénnel kombinálva 1,0-14 tömeg%, előnyös esetben 2,0-10 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk.

Bár az előbb említett glikoléterek és savak mindegyikével elérhető az előírt stabilitás, a költségeket és a kozmetikai szempontból való értékelést (mindenekelőtt az illatot) figyelembe véve a glikoléterek közül a dietilénglikol-monobutil-éter, a savak közül pedig az adipinsavat, glutársavat és borostyánkősavat tartalmazó savelegy a legelőnyösebben alkalmazható felületaktív társadalék. Az előbb említett savelegyben a savak mennyiségi aránya nem különösebben kritikus tényező és módosítható a kívánt illat biztosítása céljából. A savelegyben főkomponensként rendszerint az említett három telített alifás kétértékű sav közül a vízben legjobban oldódó glutársavat alkalmazzuk, hogy a savelegy vízoldhatósága a lehető legnagyobb legyen. Általában egyformán jó eredményeket lehet elérni olyan savelegyekkel, amelyekben az adipinsav : glutárav : borostyánkősav tömegaránya (1-3) : (1-8) : (1-5), előnyös esetben (1-2) : (1-6) : (1-3), például 1:1:1, 1 :2: 1, 2 :2 : 1, 1 : 2 : 1,5, 1:2:2, 2:3:2.

24ti

Az alacsony és magas hőmérsékleteken egyaránt stabil mikroemulzió kompozíciók előállításához felületaktív társadalékként felhasználható vegyületek egy további csoportját képezik a már említett poli(etilén-oxi)-karbonsav-alkil-éterek, valamint a foszforsav monoetil-észterei, dietil-észterei és trietil-észterei, például a trietil-foszfát.

A felületaktív társadalékoknak a mikroemulziós kompozíciók stabilizálásához szükséges mennyisége természetesen függ olyan tényezőktől, mint a felületaktív társadalék felületi feszültséggel kapcsolatos tulajdonságai, a primer felületaktív anyagok és illatanyagok típusa és mennyisége, valamint bármely más, a kompozícióban jelenlévő és a korábban felsorolt termodinamikai tényezőket befolyásoló további komponens típusa és mennyisége. A primer felületaktív anyagoknak, valamint az illatanyagnak a korábban már megadott koncentrációszintjei, valamint minden más további komponensnek a továbbiakban meghatározásra kerülő koncentrációszintjei mellett általában 0-50 tömeg%, előnyös esetben 0,5-15 tömeg%, különösen előnyös esetben 1-7 tömeg% felületaktív társadalék jelenléte biztosítja a híg o/v mikroemulziók stabilitását.

Amint a kompozíciók elkészítésével foglalkozó szakemberek tapasztalni fogják, a mikroemulziós végtermék pH-ja függ a kiválasztott felületaktív társadaléktól. A felületaktív társadalék kiválasztása - amint ezt már említettük - a társadalék árától és kozmetikai tulajdonságaitól - mindenekelőtt az illatától - függ. így például 1-10 pH-jú mikroemulziós kompozíciókban egyedüli felületaktív társadalékként alkalmazhatunk akár az első csoportba, akár a harmadik csoportba sorolt felületaktív társadalékokat, de többértékű fém sójának jelenlétében a pH-tartomány 1-8,5-re csökken. Másrészről megemlítjük, hogy a második csoportba tartozó felületaktív társadalékokat csak abban az esetben lehet felhasználni egyedüli felületaktív társadalékként, ha a termék pH-ja 3,2 alatt van. Ehhez hasonlóan a ·**

harmadik csoportba tartozó felületaktív társadalékokat abban az esetben lehet alkalmazni egyedüli felületaktív társadalékként, ha a termék pH-értéke 5 alatt van. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említeni, hogy amennyiben savas felületaktív társadalékokat alkalmazunk glikoléter felületaktív társadalékokkal összekeverve, gyakorlatilag semleges (például 7 ± 1,5, előnyös esetben 7 ± 0,2 pH-értékű) kompozíciókat tudunk formálni.

A találmányra jellemző, hogy zsíreltávolító képességű detergensképzők nélkül is elő lehet állítani semleges és savas kompozíciókat, minthogy az eddig ismert o/v mikroemulziós készítmények leggyakrabban nagyon lúgosak és/vagy nagy mennyiségű detergensképzőt tartalmaznak.

Az alacsony pH-értékű o/v mikroemulziós készítményeknek nem csak zsíros és olajos szennyezőanyagokkal szemben kiváló a tisztítási képességük: szappanrétegek és mészlerakódások eltávolításakor is kiváló tisztítási teljesítményt nyújtanak úgy tisztán (hígítatlanul), mint hígított állapotban.

A találmány szerinti, az eddig ismert készítményekhez képest jobb felületi feszültséggel kapcsolatos tulajdonságokkal rendelkező mikroemulziós kompozíciók utolsó fontos komponense a víz. A mikroemulziós kompozíciókban a víz a rendszerint hígított o/v mikroemulziós kompozíció tömegére vonatkoztatva rendszerint 20-97 %, előnyös esetben 70-97 % mennyiségben van jelen.

Feltételezzük, hogy a leírás előző részéből már világosan kitűnt, hogy a találmány szerinti, sok célra felhasználható, híg o/v mikroemulziós folyékony tisztítókompozíciók különösen akkor hatásosak, ha úgy kerülnek felhasználásra, ahogy vannak, vagyis további vizes hígítás nélkül, minthogy a kompozíciónak mint o/v mikroemulziónak a tulajdonságai legjobban tiszta (hígítatlan) formában nyilvánulnak meg legjobban. Tisztában kell ugyanakkor lenni azzal, hogy - a felületaktív anyagok, a felületaktív társadalékok, az illatanyag és a többi komponens koncentrációjától függően - bizonyos ··· ·

hígításra van lehetőség a mikroemulzió megbontása nélkül. így például a felületaktív anyagok (vagyis a primer anionos és a nemionos detergensek) koncentrációja kedvezően alacsony, rendszerint akár 50 %-os hígítás is lehetséges anélkül, hogy a hígítás fázisszétválást idézne elő, vagyis a mikroemulziós állapot az ilyen mértékű hígítás ellenére is fennmarad.

Meg kell azonban említenünk, hogy a hígítás eredményeként létrejött kompozíciók még nagymértékű - például 2-10-szeres vagy még nagyobb mértékű - hígítás után is megőrzik tisztítóhatásukat a zsíros, olajos vagy más típusú szennyezőanyagokkal szemben. Sőt, magnéziumionok vagy más többértékű ionok, például alumínium kationok jelenlétében - amint erről a továbbiakban még részletesebben szó lesz - hígítás esetén fokozódik a primer detergensek tisztítási teljesítménye.

Másrészről megemlítjük, hogy a találmányhoz tartozik olyan, nagyon koncentrált mikroemulziók formálása is, amely mikroemulziók felhasználás előtt további vízmennyiség hozzáadásával hígításra kerülnek.

A találmány tárgyát képezik azok a stabil, koncentrált mikroemulziós vagy savas mikroemulziós kompozíciók is, amelyek mintegy (a) 1-30 tömeg%-ban anionos felületaktív anyagot;

(b) 0,1-10 tömeg%-ban zsírleválasztó adalékanyagot;

(c) 0,1-50 tömeg%-ban felületaktív társadalékot;

(d) 0,4-10 tömeg%-ban vízben oldhatatlan szénhidrogént vagy illatanyagot;

(e) 0-18 tömeg%-ban legalább egy dikarbonsavat;

(f) 0-1 tömeg%-ban foszforsavat;

(g) 0-0,2 tömeg%-ban amino-alkilén-foszfonsavat;

(h) 0-15 tömeg%-ban magnézium-szulfát-heptahidrátot; és (i) a 100 tömeg%-hoz még szükséges mennyiségben vizet

tartalmaznak, azzal a megjegyzéssel, hogy a zsírsav-alkálifém-só mennyisége nem érheti el a 2 tömeg%-ot.

Ezeket a mikroemulziókat fel lehet hígítani a tömegüknek akár a 20-szorosát vagy még többszörösét - előnyös esetben 4-10-szeresét - kitevő vízmennyiséggel, hogy a már ismertetett hígított mikroemulziós kompozíciókhoz hasonló o/v mikroemulziók keletkezzenek. Annak ellenére, hogy a hígítás mértékét megfelelő módon úgy választjuk meg, hogy a hígítás után o/v mikroemulziós kompozíciók jöjjenek létre fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a hígítás során egymást követően folyamatosan alakulhatnak ki mikroemulziók és mikroemulzióktól eltérő kompozíciók.

A mikroemulziós kompozíciók formálásához szükséges, már ismertetett fő komponenseken kívül a találmány szerinti kompozíciók gyakran tartalmazhatnak - és előnyös esetben tartalmaznak is - egy vagy több, a termék összteljesítményét javító további komponenst.

Ilyen komponensek lehetnek a több vegyértékű fémkationok - elsősorban a magnéziumkation - szervetlen vagy szerves sói, illetve oxidjai. A fémsók vagy fémoxidok alkalmazásából számos előny származik, így például - különösen azokon a területeken, ahol lágy a víz - javul a hígított kompozíció tisztítási teljesítménye és minimálisra csökken a mikroemulziós állapot eléréséhez szükséges illatanyag mennyisége. Magnéziumsóként különösen előnyös felhasználni magnézium-szulfátot akár vízmentes, akár hidratált alakban (például heptahidrátként). Jó eredményeket értünk már el magnézium-oxid, magnézium-klorid, magnézium-acetát, magnézium-propionát és magnézium-hidroxid alkalmazásával is. Ezeket a magnéziumsókat semleges vagy savas pH-jú készítményekben lehet felhasználni, minthogy ezeknél a pH-értékeknél nem csapódik ki magnézium-hidroxid.

Bár a többértékű fémek sóiként, valamint oxidjaiként és hidroxidjaiként magnéziumsókat, illetve magnézium-oxidot és magnézium-hidroxidot

-28előnyös alkalmazni más többértékű fémek sói, oxidjai és hidroxidjai is felhasználhatók azzal a feltétellel, hogy a felhasznált sók nem lehetnek mérgezőek és a kívánt pH-értékeken oldhatóknak kell lenniük az elegy vizes fázisában. Tehát más megfelelő fémionok, például alumíniumionok, rézionok, nikkelionok, vasionok és kalciumionok ugyancsak alkalmazhatók például olyan tényezőktől függően, mint amilyen az elegy pH-ja és a primer felületaktív anyagok, valamint felületaktív társadalékok fajtája, továbbá a beszerezhetőségi és a költségtényezők. Meg kell említeni például, hogy az egyébként előnyösen alkalmazható paraffmszulfonát anionos detergensként való felhasználása esetén a kalciumsók kicsapódnak, tehát nem szabad őket felhasználni. Azt is megfigyeltük már, hogy az alumíniumsók legjobban az

5-nél kisebb pH-jú közegben vagy abban az esetben fejtik ki legjobban a hatásukat, ha semleges pH-júra tervezett kompozíciókhoz kis mennyiségű, például 1 tömeg%-nak megfelelő mennyiségű citromsavat adunk. Ilyen esetekben alternatív megoldásként úgy is eljárhatunk, hogy az alumíniumsót citrátsó formájában adjuk hozzá a kompozícióhoz. A felhasznált sók anionja általában az anionoknak ugyanazon csoportjaiból kerülhet ki, mint a magnéziumsókkal kapcsolatban már említett anionok. Az anion lehet például halogenid - így bromid vagy klorid -, szulfát, nitrát, acetát vagy propionát. Amint már említettük, számításba jön a hidroxidok és az oxidok alkalmazása is. Hígított kompozíciók esetén a fémvegyületet célszerű olyan mennyiségben hozzáadni a kompozícióhoz, amely elegendő ahhoz, hogy az anionos felületaktív anyag a többértékű fémkationnal sztöchiometriailag legalább ekvivalens mennyiségben legyen jelen. így például a magnézium kationok minden egyes gramm-ionnyi mennyiségére legalább 2 gramm mól mennyiségű paraffinszulfonátnak, alkil-benzolszulfonátnak stb. kell jutnia, míg az alumínium kationok (Al³⁺) minden egyes gramm-ionnyi mennyiségére számítva legalább 3 gramm mól mennyiségű anionos felületaktív

anyagnak kell jutnia. A többértéku fém sójának a mennyiségi arányát tehát rendszerint úgy állapítjuk meg, hogy a vegyület egy ekvivalensnyi mennyisége az anionos detergens savas formájából 0,1-1,5 ekvivalens, előnyös esetben 0,9-1,4 ekvivalens mennyiséget semlegesítsen. Nagyobb anionos detergens-koncentrációk esetén a többvegy értékű fém sójának 1 ekvivalens anionos detergensre vonatkoztatva 0,5-1 ekvivalens mennyiségben kell jelen lennie.

Az o/v mikroemulziós kompozíciók habzásgátló adalékanyagként a kompozíció mennyiségére számítva 0-2 tömeg%, előnyös esetben 0,1-2,0 tömeg% mennyiségben, adott esetben 8-22 szénatomos zsírsavat vagy 8-22 szénatomos zsírsav-szappanat tartalmaznak. Zsírsav vagy zsírsav-szappan hozzáadása esetén jobban leöblíthető a kompozíció, függetlenül attól, hogy tisztán vagy hígított formában használjuk fel. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említenünk, hogy amennyiben zsírsav vagy zsírsav-szappan van jelen, meg kell növelni a felületaktív társadalék koncentrációját ahhoz, hogy a termék stabilitását fenn lehessen tartani. Abban az esetben, ha a zsírsavat 2 tömeg%-nál nagyobb mennyiségben alkalmazzuk, anyagmaradék képződik tisztítás közben a felületen.

A szappan formájában felhasználható zsírsavakra példaként megemlítjük a kókuszdióolajból desztillálással kinyerhető zsírsavakat, a „vegyes növényolajokra” jellemző típusú zsírsavakat (például a telített, valamint az egy vagy több kettős kötést tartalmazó 18 szénatomos zsírsavakat), az olajsavat, a sztearinsavat, a palmitinsavat, az eikozánsavat, azzal a megjegyzéssel, hogy általában a 8-22 szénatomos zsírsavak felelnek meg.

A találmány szerinti mikroemulzió kompozíciók - kívánság szerint más komponenseket is tartalmazhatnak további hatások elérése céljából vagy azért, hogy a termék a fogyasztó számára még vonzóbb legyen. Példaként a következőket említjük meg:

• · ·

-30színezékek vagy festékek legfeljebb 0,5 tömeg%-ban; baktericidek legfeljebb 1 tömeg%-ban;

konzerválószerek vagy oxidációgátló adalékok - például formaiin, 5-klór-2-metil-4-izotiazolin-3-on és 2,6-di(tercier-butil)-p-krezol - legfeljebb 2 tömeg%-ban; és pH-szabályozó szerek - például kénsav vagy nátrium-hidroxid - szükség szerint.

Az említett adalékanyagokon kívül legfeljebb 4 tömeg% mennyiségben opalizálószert is lehet adalékként alkalmazni, amennyiben átlátszatlan kompozíciókat kívánunk előállítani.

Az „olaj-a-vízben” típusú mikroemulziók végső formájukban alacsony és magas hőmérsékleteken egyaránt stabilak. Részletesebben kifejtve, ezek a kompozíciók áttetszők és stabilak maradnak az 5 °C és 50 °C közötti hőmérséklettartományban, mindenekelőtt a 10 °C és 43 °C közötti hőmérséklettartományban. A kompozíciókat a tervezett végfelhasználástól függően savasak vagy semlegesek. A folyadékok könnyen önthetőek és a 25 °C-on Brookfield RVT viszkoziméterben az 1-es orsóval 20 fordulat/perc fordulatszámon mért viszkozitásuk 6-60 mPa · s. A viszkozitást célszerű a 10 mPa · s és 40 mPa · s közötti tartományban tartani.

A kompozíciók közvetlenül vagy hígított állapotban használhatók fel. Bármelyik megoldást választjuk, öblítésre legfeljebb csak minimális mértékben van szükség, és a tisztított felület gyakorlatilag anyagmaradványoktól és csíkoktól mentes. Ezen túlmenően a találmány szerinti kompozíciók környezetvédelmi szempontból elfogadhatóak és jobban fényesítik a tisztított kemény felületeket, mint az eddig ismert kompozíciók, mert detergensképző adalékoktól - például alkálifém-polifoszfátoktól - mentesek.

A hígítás nélküli felhasználásra szánt folyékony kompozíciókat az úgynevezett „spray-and-wipe” (felszórásos-törléses) típusú alkalmazások-31 • ·

hoz nyomás alatt tartva lehet kiszerelni aeroszolos konténerekben vagy szivattyús permetezőkészülékekben.

Tekintettel arra, hogy a kompozíciók - úgy ahogy elkészültek - vizes folyékony készítmények és az o/v mikroemulziók képződéséhez nincs szükség semmiféle különleges keverési műveletre, könnyű őket előállítani olyan módon, hogy az összes komponenst megfelelő edényben vagy tartályban egyszerűen összekeverjük. A komponensek bekeverésének a sorrendje nem különösen lényeges, a különböző komponenseket általában egymás után, egyszerre vagy külön elkészített vizes oldatok formájában lehet beadagolni. Eljárhatunk olyan módon is, hogy a fémes detergenseket és a felületaktív társadalékokat külön elkészítjük, majd összekeverjük egymással és az illatanyaggal. Abban az esetben, ha magnéziumsót vagy valamilyen más, a magnéziumtól eltérő vegyértékű fémet tartalmazó vegyületet alkalmazunk, az adott vegyületet közvetlenül vagy vizes oldat formájában adagolhatjuk be. A formálás a környezet hőmérsékletén is végrehajtható, nincs szükség magas hőmérsékletek alkalmazására.

A találmány szerinti zsírleválasztó adalékanyagot bármilyen típusú, kemény felületek tisztítására alkalmas kompozícióban, így például sokféle célra felhasználható, nem mikroemulziós tisztítószerekben és környezetbarát cseppfolyós detergensekben.

A 6 és 8 közötti pH-értékű, környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciók hozzávetőleges összetétele a következő:

(a) legalább egy felületaktív anyag, mégpedig nemionos felületaktív anyag, anionos felületaktív anyag, ikerionos felületaktív anyag, zsírsav-szappan felületaktív anyag és/vagy alkil-poliszacharid felületaktív anyag 1-50 tömeg%, még előnyösebben 2-40 tömeg% és legelőnyösebben 3-35 tömeg% mennyiségben;

• ·

(b) zsírleválasztó adalékanyag 0,1-50 tömeg%, még előnyösebben 0,4-20 tömeg% és legelőnyösebben 0,1-10 tömeg% mennyiségben;

(c) szolubilizálószer, 0-15 tömeg%, még előnyösebben 1-12 tömeg% mennyiségben; és (d) víz, a 100 tömeg% eléréséhez még szükséges mennyiségben, azzal a megkötéssel, hogy a kompozíciók zsírsav-alkálifém-só-tartalma kevesebb, mint 2 tömeg%.

Környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciókban a nemionos felületaktív anyagok a környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíció mennyiségére számítva 0-50 tömeg%-ban, előnyösen 1-30 tömeg%-ban, legelőnyösebben 2-25 tömeg%-ban lehetnek jelen. Ezek a felületaktív anyagok növelik a kompozícióknak az olajos szennyeződések eltávolításában megnyilvánuló hatékonyságát és kímélik az emberi bőrt.

A környezetbarát cseppfolyós kompozíciók, valamint a mikroemulziós kompozíciók nem tartalmaznak egyáltalán szerves peroxidokat, alkil-aril-fenol-származékokat, alkoxilezett fenolgyantát, magnézium-alumínium-szilikátokat és alkálifém-szilikátokat.

A találmány szerinti kompozícióban felhasználható, vízoldható nemionos felületaktív anyagok kereskedelmi forgalomban lévő, jól ismert termékek. Megemlítjük közülük a primer alifás alkoholok etoxilátjait, a szekunder alifás alkoholok etoxilátjait, az alkil-fenol-etoxilátokat, az etilén-oxid/propilén-oxid primer alkanolokkal képzett kondenzációs termékeit - például a BASF Plurafac védjeggyel forgalmazott termékeit - és az etilén-oxid szorbitán-zsírsav-észterekkel alkotott kondenzációs termékeit, például az ICI által gyártott, Tween védjeggyel ellátott termékeit. A nemionos szintetikus szerves felületaktív anyagok általában szerves alifás vagy alkilaromás hidrofób vegyületnek és a hidrofil etilén-oxidnak a kondenzációs termékei. Gyakorlatilag minden olyan hidrofób vegyület kondenzálható etilén-

-33-oxiddal vagy annak polihidratált termékével, a polietilénglikollal, amely karboxilcsoporttal, hidroxilcsoporttal, amidocsoporttal vagy a nitrogénatomhoz kapcsolódó szabad hidrogénatomot tartalmazó aminocsoporttal rendelkezik A kondenzáció eredményeként vízoldható, nemionos felületaktív anyag keletkezik.

A nemionos felületaktív anyagok magukban foglalják a hosszú szénláncú alkoholok (például a 8-18 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkanolok) 5-30 mól etilén-oxiddal képzett kondenzációs termékeit - például a lauril-alkohol vagy a mirisztil-alkohol 16 mól etilén-oxiddal (EO), a tridekanol 6 mól etilén-oxiddal, a mirisztil-alkohol 1 mól alkoholra vonatkoztatva 10 mól etilén-oxiddal, a kókuszzsírból származó zsíralkoholok 10-14 szénatomos alkoholok elegyéből álló frakciójának 1 mól alkoholra számítva 6 mól vagy 9 mól etilén-oxiddal képzett kondenzációs termékeit, valamint a faggyúból származó alkoholok 1 mól alkoholra számítva 6-11 etilén-oxid-egységet tartalmazó etoxilátjait.

Az előző bekezdésben felsorolt nemionos felületaktív anyagoknak egyik előnyösen alkalmazható csoportját képezik a Neodol etoxilátok (Shell Co.), amelyek nagyobb szénatomszámú (9-15 szénatomos) primer alkoholok - például 9-11 szénatomos alkanolok - 8 mól etilén-oxiddal (Neodol 91-8), 12-13 szénatomos alkanolok 6,5 mól etilén-oxiddal (Neodol 23-6,5), 12-15 szénatomos alkanolok 12 mól etilén-oxiddal (Neodol 25-12), 14-15 szénatomos alkanolok 13 mól etilén-oxiddal (Neodol 45-13) és más zsíralkohol elegyek etilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei. Ezek az etoxamerek - amelyeknek a HLB-értéke (hidrofób-lipofil egyensúlyi értéke) 8-15 - jól alkalmazhatók o/v emulziók előállításához, míg a 8 alatti HLB-értékű etoxamerek - amelyek molekulánként 5-nél kevesebb etilén-oxid-egységet tartalmaznak - általában gyenge emulgeálószerek és rossz felületaktív anyagok.

További megfelelő vízoldható alkohol/etilén-oxid kondenzátumok a 8-18 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú szekunder alifás alkoholok 5-30 mól etilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei. Az ilyen típusú, kereskedelmi forgalomban lévő nemionos felületaktív anyagokra példaként megemlítjük a Union Carbide által forgalmazott Tergitol 15-S-9-et - amely 11-15 szénatomos szekunder alkanolok 9 etilén-oxid-egységet tartalmazó kondenzációs terméke -, valamint a Tergitol 15-S-12-t, amely 11-15 szénatomos szekunder alkanolok 12 etilén-oxid-egységet tartalmazó terméke.

A megfelelő nemionos felületaktív anyagok közé tartoznak azok a poli(etilén-oxid)-molekularészt tartalmazó kondenzációs termékek is, amelyeket az egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportban 8-18 szénatomot tartalmazó alkil-fenolokból lehet előállítani az alkil-fenol 1 móljára számítva 5-30 mól etilén-oxid felhasználásával. Ezeknek az alkil-fenol-etoxilátoknak a jellemző példáiként megemlítjük a nonil-fenolnak 1 mól nonil-fenolra számítva 9,5 mól etilén-oxid felhasználásával előállított kondenzációs termékét, a dinonil-fenolnak 1 mól dinonil-fenolra számítva 12 mól etilén-oxid felhasználásával előállított kondenzációs termékét, a dinonil-fenolnak 1 mól dinonil-fenolra számítva 15 mól etilén-oxid felhasználásával előállított kondenzációs termékét és a diizooktil-fenolnak 1 mól diizooktil-fenolra számítva 15 mól etilén-oxid felhasználásával előállított kondenzációs termékét. Az ilyen típusú nemionos felületaktív anyagok közül kereskedelmi forgalomban van például a GAF Corporation által forgalmazott Igepal CO-630, amely nonil-fenol-etoxilát.

Az alkalmas nemionos felületaktív anyagok közé tartoznak a 8-20 szénatomos alkanolok és az etilén-oxidot, valamint propilén-oxidot (2,5 : 1)-(4 : 1) tömegarányban - előnyösen (2,8 : 1) - (3,3 : 1) tömegarányban - tartalmazó elegyek olyan, vízoldható kondenzációs termékei is, amelyekben az etilén-oxidból és a propilén-oxidból származó molekularé-

-35t szék összmennyisége - a láncvégi hidroxil-etil-csoportokat vagy hidroxi-propil-csoportokat is beleszámítva - 60-85 tömeg%, előnyös esetben 70-80 tömeg%. Ezek közül a BASF-Wyandotte cégtől beszerezhető felületaktív anyagok közül különösen előnyösen alkalmazhatók a 10-16 szénatomos alkoholok etilén-oxidot és propilén-oxidot 3 : 1 tömegarányban tartalmazó eleggyel képzett, összesen 75 tömeg% alkoxi-molekularészt tartalmazó kondenzációs termékei.

Az ismertetett samponban nemionos detergenskomponensként alkalmazhatók a szorbitán-mono( 10-20 szénatomos alkánsav)-észtereknek és a szorbitán-tri(10-20 szénatomos alkánsav)-észtereknek 2-30 mól etilén-oxiddal képzett, 8-15 HLB-értéku kondenzátornál is. Ezeket a jól ismert felületaktív anyagokat Tween védjeggyel ellátva az Imperial Chemical Industries-tól lehet beszerezni. A megfelelő felületaktív anyagok közé tartozik a poli(oxi-etilén) (4)-szorbitán-monolaurát, a poli(oxi-etilén) (4)-szorbitán-monosztearát, a poli(oxi-etilén) (20)-szorbitán-trioleát és a poli(oxi-etilén) (20)-szorbitán-trisztearát.

A kevésbé előnyösen alkalmazható vízoldható nemionos detergensek közé tartoznak a Pluronic védjeggyel ellátva forgalmazott termékek. A Pluronic termékeket úgy állítják elő, hogy propilén-oxid és propilénglikol kondenzáltatásával előállított hidrofób alapanyagot etilén-oxiddal kondenzálnak. A molekula hidrofób részének a „molekulatömege” 950-4000, előnyös esetben 200-2500. A hidrofób molekularészhez poli(oxi-etilén)-ből származó csoportokat kapcsolva összességében nő a molekula oldhatósága, és így a felületaktív anyag vízoldhatóvá válik. A blokkpolimerek molekulatömege 1000 és 15000 dalton között, a poli(etilén-oxid)-tartalom pedig 20 és 80 tömeg% között lehet. Előnyös esetben ezek a felületaktív anyagok cseppfolyósak. Megfelelő eredménnyel lehet felhasználni az L62-es és az L64-es minőséget.

-36A környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciókban ugyanazokat az anionos felületaktív anyagokat lehet felhasználni, mint a korábban már ismertetett mikroemulziós kompozíciókban. Az anionos felületaktív anyagok mennyisége a kompozíciók tömegére számítva 0-50 %, előnyös esetben 1-30 %, legelőnyösebb esetben 2-25 %. Ezek a felületaktív anyagok jó habzásgátló tulajdonságokat mutatnak, de csak kis mennyiségben célszerű őket felhasználni, hogy a találmány esetében megkívánt módon javuljon a kompozíciók bőrkímélő jellege.

A vízoldható ikerionos felületaktív anyagok, amelyek - 0-15 tömeg%-ban, előnyös esetben 1-12 tömeg%-ban, legelőnyösebb esetben 2-10 tömeg%-ban - ugyancsak jelen lehetnek a környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciókban, jó habzási tulajdonságokat és bőrkímélő jelleget biztosítanak a találmány szerinti nemionos, cseppfolyós detergenseknek. Az ikerionos felületaktív anyagok vízoldható betainok, amelyek (Π) általános képletében

X’ jelentése SO₃‘ vagy CO₂';

Rj jelentése 10-20 szénatomos alkilcsoport - előnyös esetben 12-16 szénatomos alkilcsoport - vagy olyan amidocsoport, amelynek (c) általános képletében

R jelentése 9-19 szénatomos alkilcsoport; és a jelentése 1, 2, 3 vagy 4;

R₂ és R₃ jelentése 1-3 szénatomos, előnyös esetben 1 szénatomos alkilcsoport; és

R₄ jelentése 1-4 szénatomos, adott esetben egy hidroxilcsoporttal rendelkező alkiléncsoport vagy hidroxi-alkilén-csoport.

Tipikus alkil-dimetil-betain például a decil-dimetil-betain vagy a 2-(N-decil-N,N-dimetil-ammónium)-acetát, a kókusz-dimetil-betain vagy a 2-(N-kókusz-N,N-dimetil-ammónium)-acetát, a mirisztil-dimetil-betain, a

palmitil-dimetil-betain, a lauril-dimetil-betain, a cetil-dimetil-betain és a sztearil-dimetil-betain. Ezekhez hasonlóan, az amido-betainok közé tartozik például a kókusz-amido-etil-betain és a kókusz-amido-propil-betain. A felsoroltak közül előnyös a kókuszzsírból előállítható 8-18 szénatomos zsírsavak elegyéből leszármaztatható kókusz-amido-propil-dimetil-betaint alkalmazni. Az azonnal oldódó, környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciók legalább 5 tömeg%-ban legalább egy olyan felületaktív anyagot tartalmaznak, amely nemionos felületaktív anyag, anionos felületaktív anyag, bétáin típusú felületaktív anyag vagy ezekből a felületaktív anyagokból előállítható elegy.

A környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciók valamennyi korábban említett komponense vízoldható vagy vízzel diszpergálható és oldott vagy diszpergált állapotban marad a tárolás során is.

A későbbiekben ismertetésre kerülő példák szerint a keletkezett homogén cseppfolyós detergensek szennyezőanyagok jelenlétében mind a kiindulási habtérfogat, mind a habstabilitás tekintetében ugyanolyan vagy jobb habzási tulajdonságokat, valamint tisztítási teljesítményt mutatnak, mint az anionos környezetbarát cseppfolyós detergensek (LDLD).

Az előzőekben ismertetett fő komponenseket olyan vizes közegben szolubilizáljuk, amely vizet és adott esetben szolubilizálószereket - például monoalkanol-amidokat és dialkanol-amidokat -, továbbá egy- és kétértékű alkoholokat - például 2-3 szénatomos monohidroxi-alkanolokat és dihidroxi-alkanolokat, így például etanolt, izopropanolt és propilénglikolt - tartalmaznak. A megfelelő vízoldható hidrotróp sók közé tartoznak például a nátrium-, a kálium-, az ammónium-, a monoetanol-ammónium-, a dietanol-ammónium- és a trietanol-ammónium-sók. Noha a vizes közeg elsősorban víz, célszerű a vízbe a már említett szolubilizálószereket is beletenni, hogy csökkenjen a cseppfolyós kompozíció viszkozitása és az a hőmérséklet,

amelyen a cseppfolyós kompozíció zavarossá válik. Általában kívánatos, hogy a kompozíció 5 °C és 10 °C közötti hőmérséklet eléréséig megőrizze az áttetszőségét. A detergenskompozíció mennyiségére vonatkoztatva a szolubilizálószert ezért rendszerint 1-15 tömeg%, előnyös esetben 2-12 tömeg%, legelőnyösebb esetben 3-8 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk, az etanolt pedig - amennyiben jelen van - legfeljebb 5 tömeg% mennyiségben, hogy a kompozíció lobbanáspontja 46 °C fölött legyen. Szolubilizálószerként célszerű etanolból és nátrium-xilolszulfonátból vagy nátrium-kumolszulfonátból vagy ennek a két szulfonátnak az elegyéből összetevődő elegyet alkalmazni. További rendkívül hatásos szolubilizálószerként vagy szolubilizáló társadalékként 0,1-5 tömeg%, előnyösen 0,5-4,0 tömeg% menynyiségben felhasználható vegyületek az izetionsav és annak alkálifémsói, amelynek

- +

CH₂OHCH₂SO₃X általános képletében X jelentése hidrogénatom vagy alkálifémkation, előnyös esetben nátriumkation.

Az eddig említett főkomponensek és adott esetben alkalmazott komponensek mellett felhasználhatunk a környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciók előállításához szokásosan és hagyományosan alkalmazott segédanyagokat is, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan a detergenskompozíció tulajdonságait. A detergenskompozíciókban így jelen lehetnek különböző színezőanyagok és illatanyagok, az ultraibolya sugarakat abszorbeáló adalékok - ilyen például a GAF Corporation által gyártott Uvinuls, komplexképző adalékok - így például etilén-diamin-tetraacetát-származékok -, magnézium-szulfát-heptahidrát, gyöngyszerű csillogást biztosító adalékok, opalizálószerek és pH-módosító adalékok. Ezeknek a segédanyagoknak az összmennyisége általában nem haladja meg a detergenskompozíció 15 tömeg%-át, és az egyes segédanyag-komponensek a legtöbb

-39esetben 0,1-5 tömeg%-ban, előnyös esetben 2 tömeg%-nál kisebb mennyiségben vannak jelen. A detergenskompozíciók tartósítószerként 0,1-4,0 tömeg% mennyiségben tartalmazhatnak nátrium-formátot is. Színstabilizáló szerként 0,01-0,2 tömeg% mennyiségű nátrium-hidrogén-szulfitot alkalmazhatunk. A tartósítószerek tipikus példái közül kiemeljük a dibróm-diciano-butánt, a citromsavat, a benzil-alkoholt, a poli(hexametilén-biguanid)-hidrokloridot, valamint a felsoroltakból előállítható elegyeket.

A találmány szerinti környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciók tartalmazhatnak 0,1-4 tömeg% - előnyös esetben 0,5-3,0 tömeg% - alkil-poliszacharid felületaktív anyagot. Az említett felületaktív anyagként felhasználható alkil-poliszacharidok hidrofób csoportja 8-20 szénatomos - előnyös esetben 10-16 szénatomos, legelőnyösebb esetben 12-14 szénatomos -, a hidrofil poliszacharid csoportja pedig molekulánként 1,5-10 - előnyös esetben 1,5-4, legelőnyösebb esetben 1,6-2,7 - szacharidegység (például galaktozid-, glükozid-, fluktozid-, glükozil-, fruktozil- és/vagy galaktozilegység). Az alkil-poliszacharid felületaktív anyagokban eltérő szacharid-molekularészek lehetnek jelen. Az x azt mutatja meg, hogy egy adott alkil-poliszacharid hány szacharidegységet tartalmaz egy adott alkil-poliszacharid-molekula esetében x csak egész szám lehet. Egy adott alkil-poliszacharid felületaktívanyag-mintában azonban általában eltérő x értékkel rendelkező molekulák vannak jelen. A mintát az x átlagos értékével lehet jellemezni, és ez az átlagérték egész számtól eltérő érték is lehet. A leírásban említett x értékek átlagértékek. A hidrofób csoportot (R) könnyebb a 2-es, 3-as vagy a

4-es helyzetben csatlakoztatni, mint 1-es helyzetben, így például könnyebb előállítani glükozilokat vagy galaktozilokat, mint glükozidokat vagy galaktozidokat. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy a hidrofób csoportot 1-es helyzetben tartalmazó vegyületek, vagyis a glükozidok, galaktozidok, fruktozidok stb. alkalmazása előnyös. Az előnyösen felhasz-40-

nálható termékekben a további szacharidegységek főleg 2-es helyzetben kapcsolódnak az előző szacharidegységhez. Előfordul kapcsolódás a 3-as, a 4-es és a 6-os helyzetben lévő szénatomokhoz is. Kevésbé előnyös, de előfordulhat, hogy egy polialkoxidlánc az R hidrofób molekularészhez és a poliszacharidlánchoz kapcsolódik. Az alkoxid-molekularész előnyös esetben etilén-oxid-egység.

Tipikus hidrofób csoportok a telített vagy telítetlen, elágazó vagy egyenes szénláncú, 8-20 szénatomos - előnyös esetben 10-18 szénatomos alkilcsoportok. Előnyös, ha az alkilcsoport telített és egyenes szénláncú. Az alkilcsoport tartalmazhat legfeljebb 3 hidroxilcsoportot és/vagy a polialkoxidlánc tartalmazhat legfeljebb 30, előnyös esetben 10-nél kevesebb alkoxid-molekularészt.

Megfelelő alkil-poliszacharidok a következők: decil-, dodecil-, tetradecil-, pentadecil-, hexadecil- és oktadecil-di-, -tri-, -tetra-, -penta- és -hexaglükozidok, -galaktozidok, -laktozidok, -fruktozidok, -fruktozilok, -laktozilok, -glükozilok és/vagy galaktozilok, valamint a felsoroltakból képezhető elegyek.

Az alkil-monoszacharidok viszonylag kevésbé oldódnak vízben, mint a nagyobb molekulatömegű alkil-poliszacharidok. Ha az alkil-monoszacharidokat alkil-poliszacharidokkal összekeverve használjuk fel, az alkil-monoszacharidok bizonyos mértékig szolubilizálódnak. A találmány egyik előnyös megvalósítási módja szerint az alkil-monoszacharidokat alkil-poliszacharidokkal összekeverve használjuk fel. A megfelelő elegyek közé tartoznak a kókuszzsírban lévő alkilcsoportokat tartalmazó di-, tri-, tetra- és pentaglükozidok, valamint a faggyúban lévő alkilcsoportokat tartalmazó tetra-, penta- és hexaglükozidok.

Alkil-poliszacharidként előnyösen alkalmazhatók azok az alkil-poliglükozidok, amelyek ·· -» *·· ·

-41 R₂O(C_nH_2nO)_r(Z)_x általános képletében

Z jelentése glükózból származó csoport; az

R szubsztituensek hidrofób csoportok, amelyek - egymástól függetlenül alkilcsoportok, alkil-fenil-csoportok és/vagy hidroxi-alkil-fenil-csoportok lehetnek, azzal a megkötéssel, hogy az alkilcsoportok 10-18, előnyös esetben 12-14 szénatomosak;

n értéke 2 vagy 3, előnyös esetben 2;

r értéke 0-10, előnyös esetben 0; és x értéke 1,5-8, előnyös esetben 1,5-4, legelőnyösebb esetben 1,6-2,7.

A kívánt glükozidokat előállíthatjuk olyan módon, hogy hosszú szénláncú alkoholokat (R₂OH) savkatalizátor jelenlétében glükózzal reagáltatunk. Az alkil-poliglükozidokat alternatív módon kétlépéses eljárással is előállíthatjuk, amely szerint először egy rövid szénláncú (1-6 szénatomos) alkoholt savkatalizátor jelenlétében glükózzal vagy poliglükoziddal (x = 2-4) reagáltatva rövid szénláncú alkil-glükozidot (x = 1-4) állítunk elő, amelyet azután a hosszú szénláncú alkohollal (R₂OH) reagáltatunk. A hosszabb szénláncok kiszorítják a rövidebb szénláncokat, és így megkapjuk a kívánt alkil-poliglükozidot. Ha ezt a kétlépéses eljárást alkalmazzuk, az alkil-poliglükozid végtermékben a rövid szénláncú alkil-glükozid-tartalomnak nem szabad elérnie az 50 tömeg%-ot, előnyös esetben a 10 tömeg%-ot, még előnyösebb esetben az 5 tömeg%-ot. Legelőnyösebb esetben a végtermék nem tartalmaz rövid szénláncú alkil-glükozidot.

Olyan alkil-poliszacharid felületaktív anyagokat célszerű felhasználni, amelyekben a reakcióba nem lépett alkohol mennyisége (vagyis a szabadalkohol-tartalom) az alkil-poliszacharid teljes mennyiségére vonatkoztatva előnyös esetben kisebb, mint 2 tömeg%, még előnyösebbe esetben pedig

kisebb, mint 0,5 tömeg%. Egyes alkalmazástechnikai célok esetén kívánatos, hogy az alkil-monoszacharid-tartalom kisebb legyen, mint 10 tömeg%.

A leírásban használt „alkil-poliszacharid felületaktív anyag” kifejezés egyaránt vonatkozik az előnyösen felhasználható, glükózból és galaktózból származó felületaktív anyagokra, valamint a kevésbé előnyösen felhasználható alkil-poliszacharid felületaktív anyagokra. A leírásban található „alkil-poliglükozid” kifejezés vonatkozik az alkil-poliglikozidokra is, mert a szacharid-molekularész sztereokémiailag megváltozik az előállítási reakciók lejátszódása során.

Az APG glikozid felületaktív anyagok közül különösen előnyösen lehet alkalmazni a Henkel Corporation of Ambler (PA) által előállított APG 625 glikozidot. Az APG 625 nemionos alkil-poliglikozid, amelynek

C_nH_2n+1O(C₆H₁₀O₅)_xH általános képletében n értéke 10 (2 %), 12 (65 %), 14 (21-28 %), 16 (4-8 %) és 18 (0,5 %); és x értéke (polimerizációs fok) 1,6.

Az APG 625 jellemzői:

pH: 6-10 (desztillált vízzel készített 10 tömeg%-os oldatban); fajlagos tömeg 25 °C-on: 1,1 g/ml; számított HLB-érték: 12,1; és

Brookfield-viszkozitás 35 °C-on (21-es forgórész, 5-10 fordulat/perc):

3-7 Pa · s.

A találmány szerinti kompozíciók a cseppfolyós detergenskompozíciók mennyiségére számítva általában tartalmazhatnak 0,01-3,0 tömeg%, előnyös esetben 0,1-3,0 tömeg%, legelőnyösebb esetben pedig 0,2-2,5 tömeg% mennyiségű selyemszármazékot is a kompozíciók részeként.

A selyemszármazékok közé tartoznak a selyemrostok és a selyemrost-hidrolizátumok. A selyemrostokat cseppfolyós detergensek előállításakor ·· ·. Xr t .· ·

-43 fel lehet használni por alakjában. Alkalmazhatunk olyan port is, amelyet selyemrostokból savas mosással és kezeléssel előállított termékből készítettünk. Selyemszármazékként előnyös selyemrostok savas, lúgos vagy enzimes hidrolizálásával előállított termékeket felhasználni. Ezeket a termékeket a 4 839 168. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Yoshiaki Abe és munkatársai), az 5 009 813. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Taichi Watanube és munkatársai) és az 5 069 898. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Marvin. E. Goldberg) ismertetik. Ezeknek a szabadalmi leírásoknak a szövegét a találmány ismertetését kiegészítő referenciaanyagnak tekintjük.

A találmány szerinti kompozíciókban felhasználható másik selyemszármazék a nyersselyem gumimentesítésével előállítható fehérje. Ezt a terméket Udo Hoppé és munkatársai ismertetik a 4 839 165. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, amelynek a szövegét a találmány ismertetését kiegészítő referenciaanyagnak tekintjük. A nyers selyemből kinyerhető legfontosabb fehérje a C,₅H25O₃N₅ összegképletű szericin, amelynek a molekulatömege 323,5.

A találmány szerinti cseppfolyós detergenskompozícióban felhasználható selyemszármazékok egy másik példája a selyemfíbroin nem rostos szerkezetű részecskékből álló finom pora. Ezt a terméket Kiyoshi Otoi és munkatársai ismertetik a 4 233 212 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, amelynek a szövegét a találmány ismertetését kiegészítő referenciaanyagnak tekintjük.

A finom port úgy készítik, hogy a gumimentesített selyemanyagot feloldják legalább egy oldószerben, például vizes réz(n)-etilén-diamin-oldatban, vizes-ammóniás réz(II)-hidroxidban, vizes-lúgos réz(II)-hidroxid-oldat és glicerin elegyében, vizes lítium-bromid-oldatban, vizes kalcium-, magnézium- és/vagy cink-klorid-oldatban, kalcium-, magnézium- és/vagy cink-44-nitrát-oldatban, kalcium-, magnézium- és/vagy cink-tiocianát-oldatban és/vagy vizes nátrium-tiocianát-oldatban. A keletkezett fibroinoldatot ezután dializálják. A 3-20 tömeg% selyemfíbroint tartalmazó, dializált vizes selyemfibroin-oldatból ezután legalább egy kezeléssel koagulálják és kicsapják a selyemfíbroint. Ezt a kezelést végezhetik például koagulálósók hozzáadásával, levegőztetéssel, az izoelektromos ponton végrehajtott koagulálással, ultrahanghullámoknak való kitétellel és nagy nyírási sebességgel végzett keveréssel.

A keletkezett termék selyemfibroingél, amelyet közvetlenül be lehet keverni a cseppfolyós detergenskompozíciókba. Úgy is eljárhatunk, hogy a gélt vízmentesítjük, megszárítjuk, majd az így kapott port feloldjuk a cseppfolyós detergenskompozíciókban.

A selyemfibroin előállításához selyemtartalmú alapanyagként fel lehet használni például a selyemgubókat, a nyersselymet, a selyemgubó-hulladékokat, a nyersselyemhulladékokat és a selyemszálhulladékokat. A selyem alapanyagot hagyományos módon - például felületaktív anyagot vagy enzimet tartalmazó meleg vízzel végzett mosással, majd szárítással - lehet gumimentesíteni vagy szericinmentesíteni. A gumimentesített anyagot ezután feloldják az oldószerben és 60 °C, valamint 95 °C közötti, előnyösen 70 °C és 85 °C közötti hőmérsékletre előmelegítik. A selyemfibroin kinyerésére szolgáló eljárást a 4 233 212. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban részletesebben ismertetik.

Selyemszármazékként célszerű felhasználni a természetes selyemben előforduló aminosavak közül egyet vagy többet tartalmazó elegyeket. A selyemben előforduló aminosavak közül legfontosabb a glicin, az alanin, a szerin és a tirozin.

A Croda Inc. gyárt és forgalmaz CROSILK LIQUID védjeggyel ellátva kis molekulatömegű selyem hidrolízisével előállított aminosavelegyet.

• ·

-45 Ez a termék tipikus esetben 27-31 tömeg% szilárd anyagot tartalmaz, és a fajlagos sűrűsége legalább 1 g/ml. A selyemből előállított aminosav elegyre vonatkozóan részletesebb felvilágosítás a 4 906 460. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Wendy W. Kim és munkatársai) található. Ezta szabadalmi leírást a találmány ismertetését kiegészítő referenciaanyagnak tekintjük. A CROSBLK LIQU1D tipikus aminosav-összetételét az

1. táblázatban adjuk meg.

1.táblázat

Az aminosavak megnevezése	Tömeg%
Alanin	28,4
Glicin	34,7
Valin	2,0
Leucin	1,2
Prolin	1,2
Tirozin	0,6
Fenil-alanin	0,9
Szerin	15,4
Treonin	1,9
Arginin	1,5
Aszparaginsav	4,7
Glutaminsav	4,1
Izoleucin	0,8
Lizin	1,4
Hisztidin	0,8
Cisztin	0,1
Metionin	0,2
Összesen	99,9

A találmány szerinti kompozíciók tartalmazhatnak még 0,1-5,0 tömeg%, előnyösen 0,5-4,0 tömeg% mennyiségben viszkozitásmódosító oldószert is. A viszkozitásmódosító adalék olyan alkohol, amelynek r₂-ch-r₃

I

OR, általános képletében

Rj jelentése metilcsoport vagy etilcsoport;

R₂ jelentése metilcsoport vagy etilcsoport; és

R₃ jelentése hidroxi-metil-csoport vagy hidroxi-etil-csoport.

A viszkozitásmódosító adalék előnyös esetben 3-metil-3-metoxi-butanol.

A 3-metil-3-metoxi-butanol kereskedelmi forgalomban van és a Sattva Chemical Company of Stamford cégtől (Connecticut, USA), valamint a Kuraray Co., Ltd.-től (Osaka, Japán) szerezhető be.

A találmány szerinti kompozíciók 0,1-4,0 tömeg% mennyiségben enzimes hidrolizálással kinyert hidrolizált állati kollagénfehérjét, továbbá lexeinfehérjét, növényi fehérjét, hidrolizált búzafehérjét vagy valamilyen, a felsoroltakból előállítható fehérjeelegyet tartalmaznak.

A találmány szerinti cseppfolyós detergenseket - például a mosogatófolyadékokat - könnyen elő lehet állítani az egyszerűen beszerezhető, a teljes kompozíciót tárolás közben hátrányosan nem befolyásoló komponensek egyszerű összekeverésével. Abban az esetben azonban, ha nemionos felületaktív anyag van jelen, célszerű még a víz beadagolása előtt összekeverni a szolubilizálószerekkel - például az etanollal - a lehetséges gélképződés megakadályozása érdekében. A felületaktív elegyet úgy készítjük el, hogy egymás után hozzáadjuk kevertetés közben az anionos felületaktív anyagot, a betaint és a zsírleválasztó szert, a nemionos felületaktív anyaghoz, amelyet előzetesen összekevertünk az említett felületaktív anyagok szolubilizálását elősegítő szolubilizálószerrel - például etil-alkohollal és/vagy nátrium• · · ·

-47- »

-xilolszulfonáttal majd kevertetés közben beadagoljuk a recept szerint szükséges mennyiségű vizet a felületaktív elegy vizes oldatának az előállítása céljából. A felületaktív anyagok szolubilizálásának az elősegítése érdekében az elegyet kissé (legfeljebb 100 °C-ra) felmelegítjük. A viszkozitás a hatóanyagok százalékos összmennyiségének a változtatásával szabályozható. A termék elkészítéséhez egyáltalán nem használunk fel sűrítőszerként polimert vagy agyagot. Minden ilyen esetben az előállított terméknek kiönthetőnek kell lennie egy viszonylag szűk szájú (1,5 cm átmérőjű) üvegből vagy egy szűk nyíláson keresztül, és a detergens készítmény viszkozitása nem lehet olyan kicsi, hogy a készítmény a vízhez hasonló legyen. A detergenstől megkívánt, Brookfield-viszkoziméterrel a 3-as forgórész felhasználásával 12 fordulat/perc fordulatszámon mért viszkozitás a környezet hőmérsékletén legalább 0,1 Pa · s és legfeljebb 1 Pa · s. A találmány szerinti detergenskompozíció viszkozitása tehát megközelítően azonos a jelenleg piacon lévő, kereskedelmi szempontból elfogadható detergensekével. A detergens viszkozitása és maga a detergens is hosszú időn át stabil marad, a termék színe nem változik és nem válik ki belőle semmilyen oldhatatlan anyag. A detergenskompozíciók pH-ja a bőrre nézve gyakorlatilag semleges: például 4,5 és 8 között, előnyös esetben 5,5 és 5,0 között van.

A találmány tárgyát képezik azok a sok célra használható, kemény felületek tisztítására alkalmas tisztítókompozíciók is, amelyek legalább egy felületaktív anyagot, zsírleválasztó szert, magnéziumtartalmú szervetlen vegyületet, illatanyagot és vizet tartalmaznak.

Az említett felületaktív anyagot a nemionos felületaktív anyagok és az anionos felületaktív anyagok közül, mégpedig a találmány szerinti mikroemulzió kompozíciók formálásához használatos, korábban már megnevezett felületaktív anyagok közül választjuk ki. Az anionos felületaktív anyag koncentrációja 0-20 tömeg%, előnyös esetben 1-10 tömeg%, a nemionos

-48felületaktív anyag koncentrációja pedig 0,1-10 tömeg%, előnyös esetben 0,5-6 tömeg%.

Zsírleválasztó szerként felhasználhatjuk ugyanazokat az adalékanyagokat, amelyeket a mikroemulzió kompozíciók formálásával kapcsolatban említettünk. Ezeknek az adalékoknak a mennyisége 0,1-15 tömeg%, előnyös esetben 1-10 tömeg%.

Szervetlen magnéziumvegyületként célszerű magnézium-szulfát-heptahidrátot felhasználni, mégpedig a találmány szerinti kompozíció mennyiségére vonatkoztatva 0,1-5 tömeg%-ban, előnyös esetben 0,4-3 tömeg%-ban.

Az illatanyagokat - amelyek ugyanabból a csoportból választhatók ki, mint a mikroemulziós kompozíciók illatanyagai - a kompozíció mennyiségére vonatkoztatva 0,3 tömeg%-nál kisebb mennyiségben, előnyös esetben 0,05-0,3 tömeg%-ban használjuk fel.

A következő példák csak a találmány szemléltetésére szolgálnak és azt semmilyen vonatkozásban nem korlátozzák.

A követkző példákkal az ismertetett találmány szerinti cseppfolyós tisztítókompozíciókat mutatjuk be. Más értelmű utalás hiányában valamenynyi megadott százalékos érték tömeg%. A példaként megadott összetételek csak szemléltető jellegűek és nem korlátozzák a találmány terjedelmét. Más értelmű utalás hiányában a példákban és a leírás más helyén megadott arányok tömegarányok.

1. példa

A 2. táblázat szerinti mikroemulziós kompozíciókat - amelyeknek az összetételét tömeg%-ban adtuk meg - a komponensek egyszerű, 25 °C-on végzett összekeverésével állítottuk elő.

-492.táblázat

Komponensek	A	B = Ajax® NME(C)	c(e)
Nátrium-(13-17 szénatomos alkil)-szulfonát	4,0	4,0	4
DEGMBE	3,5	3,5
Etilénglikol-monobutil-éter			5
MgSO4 x 7 H2O	1,5	1,5	1,5
Illatanyag (a)	0,8	0,8	1
Zsírsav	0,5	0,5
Kopolimer (d)	4	...
13-15 szénatomos zsíralkohol, 7 EO, 4 PO	3,0	3,0
9-11 szénatomos alkohol, EO (5:1)			3
Színezék	0,002	0,002
Tartósítószer	0,2	0,2
Víz	ad 1001%	ad 1001%	ad 1001%
PH	7	normál

(a) 25 tömeg%-ban terpéneket tartalmaz;

(b) minél kisebb az ütemek száma, annál jobb a zsírtalanítási teljesítmény;

(c) a Colgate-Palmolive Co. terméke;

(d) a kopolimer olyan vegyület, amelynek (I) általános képletében X jelentése káliumatom, R) jelentése metilcsoport, R₂ jelentése -CH₂-(t-butil)-csoport, R₃ jelentése 10 szénatomos alkilcsoport, n értéke 10, y értéke a polimer 7500 daltonos molekulatömegének az eléréséhez szükséges szám;

(e) az 5 082 584. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 1. példája szerinti kompozíció.

2. példa

A következő mikroemulzió kompozíciókat - amelyeknek az összetételét a táblázatban tömeg%-ban adtuk meg - a komponensek egyszerű, 25 °C-on végzett összekeverésével állítottuk elő.

3.táblázat

	W	Tj-	1 1 I	1 1 1	1 1		θ'	í 1	0Ί cn	ογ	00 θ'	ad 100 tömeg%	1 1	1 1 1	1 1 1	1 1
Kompozíciók	Ü		1	1 1 1	1 1 1		cf	1 1 1	vy cm	νγ	00 θ'	ad 100 tömeg%	1 1 1	1 1 1	1 1 1	d·	1 1 1
		1 1	1 1 1	í		θ'	1 1 (	3,5	A	0,8	ad 100 tömeg%	1 1 1	1 1	CM	1 1 1	1 1 1
W	T}-	1 1	t 1 1	1 1 1		0,5	1 1			0,8	ad 100 tömeg%	1 1 1	CM	1 1 1	1 1 1	1 1 1
ö	1 t (	0,21		1 1 1	« 1 1	1 1 1	( 1 1	1 t 1	1 t	0,035	ad 100 tömeg%	CM	1 1	» 1	1 1	1 1 t
U	1 t i	0,21		1 1 1	t t 1	1 1	t 1 t	1 1 1	1 1	0,035	ad 100 tömeg%	0,5	< 1	1 1 1	1 1	1
£0	rf	1 1	1 1 1	t 1 1	en	cT	1 1 1	vy rn		0,8	ad 100 tömeg%	’d-	1 1 1	1 1	1 1	1 1 1
		1	1 1 1	cí	1 1 1	s‘o	0,25		rí	00 θ'	ad 100 tömeg%		1 1	1 1 I	1 1 1	f
Komponensek	14-17 szénatomos paraffinszulfonát (60 %-os)	C12-C15 alkohol EO (2 : 1) Nátrium-szulfát	Propilénglikol-n-butil-éter	Levenol F-200	Is- .So 2^ '55 N ·· !n Γ*·* 20 ο ω	Kókuszolaj-zsírsav	Lauril-zsírsav	Dietilénglikol-monobutil-éter	Magnézium-szulfát-heptahidrát	Illatanyag	Víz	Norasol 102	CPHS 421	CM O M· <Z3 se CL, o	m O ΟΊ se u	<5 <Z> SC CL. U

CS f*) Tf

CPHS 42 - maleinsav-olefin-C₁₀-oxoalkohol + 11 EO, K-só

CPHS 49 - maleinsav-olefm-etil-triglikol, K-só

CPHS 59 - maleinsav-olefin-10 % (izodekanol + 7 PO), K-só

CPHS 64 - maleinsav-izobutén + 10 % (10 C₁₀-oxoalkohol + 7 EO), K-só

-51 Az illatanyag koncentrációját az 1. példa szerinti kompozícióban 0,4 tömeg%-ra csökkentjük, így stabil o/v mikroemulziós kompozíciót kapunk. Hasonlóan stabil o/v mikroemulziót kapunk, ha az 1. példa szerinti kompozícióban az illatanyag koncentrációját 2 tömeg%-ra, a felületaktív társadalék koncentrációját pedig 6 tömeg%-ra növeljük.

Összefoglalva, az ismertetett találmány általános megfogalmazásban anionos felületaktív anyagot, zsírleválasztó adalékanyagot, nemionos felületaktív anyagot, felületaktív társadalékot, szénhidrogén-komponenst és vizet tartalmazó mikroemulziós kompozíciók tökéletesítésére vonatkozik, amely szerint alapvetően fontos szénhidrogén-komponensként vízoldható illatanyagot alkalmazhatunk olyan mennyiségi arányban, amely megfelelő ahhoz, hogy akár 0,1-20 tömeg% anionos detergenst, 0,1-10 tömeg% zsírleválasztó adalékot, 0,1-50 tömeg% felületaktív társadalékot, 0,4-10 tömeg% illatanyagot és a 100 tömeg% eléréséhez még szükséges mennyiségben vizet tartalmazó híg o/v mikroemulziós kompozíciók, a korábban már ismertetett, sok célra felhasználható, kemény felületek tisztítására alkalmas tisztítókompozíciók vagy bekevert zsírleválasztó adalékanyagot tartalmazó, környezetbarát cseppfolyós detergenskompozíciók képződjenek.

Claims (28)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Stabil mikroemulziós kompozíciók, amelyeket mintegy 0,1-20 tömeg%-ban anionos felületaktív anyagból, 0,1-50 tömeg%-ban felületaktív társadalékból, 0,1-10 tömeg%-ban zsírleválasztó adalékanyagból, 0,1-10 tömeg%-ban vízben oldhatatlan szénhidrogénből vagy illatanyagból és a 100 tömeg%-hoz még szükséges mennyiségben vízből állnak, azzal jellemezve, hogy zsírleválasztó adalékanyagként olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek (I) általános képletében

   X jelentése hidrogénion vagy alkálifémkation;

   n értéke 2-16;

   Rj jelentése metilcsoport vagy hidrogénatom;

   R₂ jelentése 1-12 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport;

   R₃ jelentése 2-16 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport; és y jelentése az 5000-15000 daltonos molekulatömeg biztosításához szükséges érték.
2. 2. Stabil, áttetsző tisztítókompozíciók sokféle célra felhasználható „olaj-a-vízben” típusú mikroemulziók formájában, amelyek különösen kemény felületeken lévő olajos vagy zsíros szennyeződéseket távolítanak el hatásosan az említett mikroemulzió olajos fázisában való szolubilizálás útján, amelyeknek a vizes fázisa mintegy 0,1-20 tömeg%-ban anionos felületaktív anyagból, 0,1-10 tömeg%-ban zsírleválasztó adalékanyagból, 0,1-50 tömeg%-ban vízzel elegyedő, olajos és zsíros szennyezőanyagok feloldására gyakorlatilag képtelen felületaktív társadalékból - mégpedig 3-4 szénatomos vízoldható alkanolból, polipropilénglikolból, etilénglikol vagy propilénglikol 1-4 szénatomos alkil-éteréből vagy alkil-észteréből, 3-6 • ·

   - 53 szénatomos alifás mono- vagy dikarbonsavból, monoetil-foszfátból, dietil-foszfátból, trietil-foszfátból vagy olyan (5-15 szénatomos alkil-éter)-poli(etilén-oxi)-karbonsavból, amelynek R(OC₂H₄)_nOXCOOH általános képletében R jelentése 9-15 szénatomos alkilcsoport, n értéke 4-12 és X jelentése CH₂, Rí helyén 1-3 szénatomos alkiléncsoportot tartalmazó C(O)Ri vagy C(O) -,0,1-10 tömeg%-ban vízzel nem elegyedő vagy vízben nehezen oldódó szénhidrogénből, valamint a 100 tömeg%-hoz még szükséges mennyiségben vízből áll, azzal jellemezve, hogy zsírleválasztó adalékanyagként olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek (I) általános képletében

   X jelentése hidrogénion vagy alkálifémkation;

   n értéke 2-16;

   Rj jelentése metilcsoport vagy hidrogénatom;

   R₂ jelentése 1-12 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport;

   R₃ jelentése 2-16 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport; és y jelentése az 5000-15000 daltonos molekulatömeg biztosításához szükséges érték.
3. 3. A 2. igénypont szerinti tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy további komponensként egy többvegyértéku fémkation sóját tartalmazzák olyan mennyiségben, hogy egy ekvivalens anionos felületaktív anyagra 0,5-1,5 ekvivalens fémkation jut.
4. 4. A 3. igénypont szerinti tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy többértékú fémkation sójaként magnéziumsót vagy alumíniumsót tartalmaznak.

   • ·

   - 54
5. 5. A 3. igénypont szerinti tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy egy ekvivalens anionos felületaktív anyagra számítva 0,9-1,4 ekvivalens mennyiségű, többértékű fémkationt tartalmaznak.
6. 6. A 4. igénypont szerinti tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy többértékű fém sójaként magnézium-oxidot vagy magnézium-szulfátot tartalmaznak.
7. 7. A 2. igénypont szerinti tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy 0,5-15 tömeg% felületaktív társadalékot és 0,4-3,0 tömeg% szénhidrogént tartalmaznak.
8. 8. A 2. igénypont szerinti tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy felületaktív társadalékként vízoldható glikolétert tartalmaznak.
9. 9. A 8. igénypont szerinti tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy glikoléterként etilénglikol-monobutil-étert, dietilénglikol-monobutil-étert, trietilénglikol-monobutil-étert, propilénglikol-tercier-butil-étert, monopropilénglikol-monobutil-étert, dipropilénglikol-monobutil-étert vagy tripropilénglikol-monobutil-étert tartalmaznak.
10. 10. A 9. igénypont szerinti tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy glikoléterként etilénglikol-monobutil-étert vagy dietilénglikol-monobutil-étert tartalmaznak.
11. 11. A 2. igénypont szerinti tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy felületaktív társadalékként 3-6 szénatomos alifás karbonsavat, mégpedig akrilsavat, propionsavat, glutársavat, glutársavból, borostyánkősavból és adipinsavból álló elegyet vagy a felsoroltakból előállítható bármilyen elegyet tartalmaznak.
12. 12. A 11. igénypont szerinti tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy alifás karbonsavként adipinsavból, glutársavból és borostyánkősavból álló elegyet tartalmaznak.
13. 13. A 2. igénypont szerinti tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy anionos felületaktív anyagként (9-15 szénatomos alkil)-benzolszulfonátot vagy 10-20 szénatomos alkánszulfonátot tartalmaznak.
14. 14. Stabil, koncentrált mikroemulziós kompozíciók, amelyek mintegy (a) 1-30 tömeg% anionos felületaktív anyagot;

    (b) 0,1-8 tömeg% (I) általános képletű zsírleválasztó adalékanyagot - az (I) általános képletben

    X jelentése hidrogénion vagy alkálifémkation; n értéke 2-16;

    Rj jelentése metilcsoport vagy hidrogénatom;

    R₂ jelentése 1-12 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport;

    R₃ jelentése 2-16 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport; és y jelentése az 5000-15000 daltonos molekulatömeg biztosításához szükséges érték -;

    (c) 2-30 tömeg% felületaktív társadalékot;

    (d) 0,4-10 tömeg% vízben oldhatatlan szénhidrogént vagy illatanyagot;

    (e) 0-18 tömeg%-ban legalább egy dikarbonsavat;

    (f) 0-0,2 tömeg% amino-alkilén-foszfonsavat;

    (g) 0-1,0 tömeg% foszforsavat;

    (h) 0-15 tömeg% magnézium-szulfát-heptahidrátot; és (i) a 100 tömeg% eléréséhez még szükséges mennyiségben vizet tartalmaznak.
15. 15. Környezetbarát, cseppfolyós detergenskompozíciók, amelyek mintegy (a) 1-50 tömeg%-ban legalább egy felületaktív anyagból;

    (b) 0-15 tömeg%-ban szolubilizálószerből;

    ttt « (c) 0,1-10 tömeg%-ban zsírleválasztó adalékanyagból; és (d) a 100 tömeg% eléréséhez még szükséges mennyiségben vízből állnak, azzal jellemezve, hogy zsírleválasztó adalékanyagként olyan vegyületet tartalmazak, amelynek (I) általános képletében

    X jelentése hidrogénion vagy alkálifémkation;

    n értéke 2-16;

    Rj jelentése metilcsoport vagy hidrogénatom;

    R₂ jelentése 1-12 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport;

    R₃ jelentése 2-16 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport; és y jelentése az 5000-15000 daltonos molekulatömeg biztosításához szükséges érték.
16. 16. A 15. igénypont szerinti környezetbarát, cseppfolyós detergenskompozíciók, azzal jellemezve, hogy legalább egy felületaktív anyagként zsírsav-szappan felületaktív anyagot, nemionos felületaktív anyagot, anionos felületaktív anyagot, ikerionos felületaktív anyagot, alkil-poliszacharid felületaktív anyagot vagy valamilyen, a felsoroltakból képezhető elegyet tartalmaznak.
17. 17. A 16. igénypont szerinti cseppfolyós detergenskompozíciók, azzal jellemezve, hogy szolubilizálószerként 1-15 tömeg%-ban

    2-3 szénatomos monohidroxi-alkanolt, 2-3 szénatomos dihidroxi-alkanolt,

    1-3 szénatomos helyettesített benzolszulfonát hidrotróp vízoldható sóját vagy valamilyen, a felsoroltakból képezhető elegyet tartalmaznak.
18. 18. A 16. igénypont szerinti cseppfolyós detergenskompozíciók, azzal jellemezve, hogy etanolt legfeljebb 5 tömeg% mennyiségben tartalmaznak.

    *···
19. 19. A 17. igénypont szerinti cseppfolyós detergenskompozíciók, azzal jellemezve, hogy nemionos felületaktív anyagként 8-18 szénatomos primer alkohol és 5-30 mól etilén-oxid kondenzációs termékét tartalmazzák.
20. 20. A 19. igénypont szerinti cseppfolyós detergenskompozíciók, azzal jellemezve, hogy anionos felületaktív anyagként 12-16 szénatomos alkil-szulfátot, (10-15 szénatomos alkil)-benzolszulfonátot, 13-17 szénatomos paraffinszulfonátot vagy 12-18 szénatomos a-olefinszulfonátot tartalmaznak.
21. 21. A 16. igénypont szerinti cseppfolyós detergenskompozíciók, azzal jellemezve, hogy 1-25 tömeg% nemionos felületaktív anyagot,

    1-30 tömeg% anionos felületaktív anyagot és 1-9 tömeg% betaint tartalmaznak.
22. 22. A 16. igénypont szerinti cseppfolyós detergenskompozíciók, azzal jellemezve, hogy anionos felületaktív anyagként 12-16 szénatomos alkil-szulfátot tartalmaznak.
23. 23. A 16. igénypont szerinti cseppfolyós detergenskompozíciók, azzal jellemezve, hogy további komponensként tartósítószert is tartalmaznak.
24. 24. A 16. igénypont szerinti cseppfolyós detergenskompozíciók, azzal jellemezve, hogy színstabilizátort is tartalmaznak.
25. 25. Tisztítókompozíciók, amelyek sok célra felhasználhatók, kemény felületek tisztítására alkalmasak, azzal jellemezve, hogy mintegy (a) 1-30 tömeg%-ban legalább egy felületaktív anyagot;

    (b) 0,1-3 tömeg%-ban zsírleválasztó adalékanyagot, mégpedig (I) általános képletű vegyületet - az (I) általános képletben

    X jelentése hidrogénion vagy alkálifémkation;

    * « _ ····

    -58 n értéke 2-16;

    Rj jelentése metilcsoport vagy hidrogénatom;

    R₂ jelentése 1-12 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport;

    R₃ jelentése 2-16 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport; és y jelentése az 5000-15000 daltonos molekulatömeg biztosításához szükséges érték -;

    (c) 0,1 -5 tömeg%-ban magnéziumtartalmú szervetlen vegyületet;

    (d) 1-15 tömeg%-ban felületaktív társadalékot; és (e) a 100 tömeg%-hoz még szükséges mennyiségben vizet tartalmaznak.
26. 26. A 25. igénypont szerinti, sok célra felhasználható, kemény felületek tisztítására alkalmas tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy legalább egy felületaktív anyagként anionos felületaktív anyagot, nemionos felületaktív anyagot vagy anionos felületaktív anyag és nemionos felületaktív anyag elegyét tartalmazzák.
27. 27. A 26. igénypont szerinti, sok célra felhasználható, kemény felületek tisztítására alkalmas tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy felületaktív társadalékként etilénglikol vagy propilénglikol monoalkil-éterét vagy monoalkil-észterét tartalmazzák.
28. 28. A 27. igénypont szerinti, sok célra felhasználható, kemény felületek tisztítására alkalmas tisztítókompozíciók, azzal jellemezve, hogy magnéziumtartalmú szervetlen vegyületként magnézium-szulfát-heptahidrátot tartalmaznak.