HUT76118A

HUT76118A - An absorbent body and apparatus for its manufacture

Info

Publication number: HUT76118A
Application number: HU9602325A
Authority: HU
Inventors: Ted Guidotti; Eje Oesterdahl
Original assignee: Moelnlycke Ab
Priority date: 1994-02-24
Filing date: 1995-02-22
Publication date: 1997-06-30
Also published as: NO963521L; CO4340673A1; JP3926381B2; CN1141587A; EP0796072B1; CZ247296A3; ES2136281T5; DK0796072T4; GR3031037T3; DE69510370D1; DE69510370T3; FI963292A; SE508244C2; FI963292A0; SE9400642L; ZA951016B; TNSN95014A1; SK106696A3; AU1905595A; PE3896A1

Description

hez, például pelenkához, inkontinencia betéthez vagy egészségügyi betéthez, amely tartalmaz abszorbens anyagból kialakított réteget (2,3;27;37) és úgynevezett szuperabszorbens részecskékből kialakított réteget (4,5;30,31;32,33 ; 3843), amelyek az előbb említett rétegekre (2,3;27;37) vannak elhelyezve.

A találmány lényege, hogy a részecskékből kialakított rétegek (4,5; 30,31;32,33;38-43) olyan mintázat szerint vannak elrendezve, amelyekbe átmenő nyílások (8,9;34;35) vannak, és ezek a részecske rétegek (4,5;30,31;32,33;38-43) vannak a megfelelő abszorbens anyagból kialakított rétegek (6,3 illetőleg 2,3 ; 26,27; 36,37) között elhelyezve.

A találmány tárgya továbbá Berendezés abszorbens elem gyártására abszorbens termékhez, úgymint pelenkához, inkontinencia betét vagy egészségügyi betéthez.

A találmány szerinti berendezés lényege, hogy az elrendezés tartalmaz a részecskéket adott mintázat szerint mozgó szövetanyagra felhordó eszközt (16) továbbá az anyagból képezett első elemet (15) egy, a felhordó eszköz (16) alá továbbító elemet, egy második szálas anyagból kialakított elemet (20) az első szálas anyagból kialakított elem (15) fölé helyező elemet azt követően, hogy az első elemre (15) részecske réteget vittünk fel, a második elemre (20) adott mintázat szerint részecskéket felhordó eszközt (21), a mintázat az első elemen (15) lévő részecske mintázathoz képest eltoltan van kialakítva, majd tartalmaz az ilymódon kialakított abszorbens elemet összenyomó elemet.

(1. ábra)

PÉLDAΝY

Abszorbens elem valamint berendezés a gyártására

A találmány tárgya abszorbens elemre vonatkozik, amely abszorbens termékeknél, úgymint pelenkánál, inkontinencia betétnél vagy egészségügyi betétnél alkalmazható, és amely tartalmaz egy abszorbens anyagból kialakított réteget és egy olyan réteget, amely úgynevezett szuperabszorbens anyagokat tartalmaz, és amely réteg van az abszorbens anyagból kialakított réteg fölé helyezve.

A találmány tárgya továbbá berendezés, amelynek segítségével a találmány szerinti abszorbens elemet gyártani lehet.

A napjainkban alkalmazott abszorbens elemeknek az abszorpciós kapacitása a jelenleg forgalomban lévő és a bevezetőben említett abszorbens termékeknél betételemként általában elegendő arra, hogy mindazt a folyadékot, amelyet a viselője a normál használati periódus alatt ürít, elnyelje. A különféle szivárgási problémák ezeknél a termékeknél sokkal gyakrabban lépnek azonban fel, mint ahogy azt az abszorbens betételemként alkalmazott abszorbens elem

84316-8882 KK/Gf • ···· · ·· · · kapacitása indokolná, lényegében nincsenek is összhangban az abszorbens betételein abszorpciós kapacitásával, azaz az abszorpciós kapacitás nincsen teljes egészében kihasználva. Ebből a szempontból vizsgálva döntő tényezőnek tekinthető, hogy milyen a terméknek az képessége, amellyel a rákerülő folyadékot szét tudja teríteni, és hogyan tudja a folyadékot elnyelni, azaz a folyadék továbbítási paramétereinek milyen a hatásfoka. A folyadék befogadó paraméterek alatt azt értjük, hogy az abszorbens elemnek milyen lehetősége illetőleg képessége van arra, hogy egy adott mennyiségű gyorsan kiürített folyadékot elnyeljen, azaz azt a tulajdonságát vizsgáljuk, hogy az abszorbens elem felületéről milyen gyorsan tudja a folyadékot a betételem belsejébe továbbítani. Minél nagyobb a folyadék befogadó kapacitás, annál gyorsabban fog a viselője által kiürített folyadék az abszorbens betételem belsejébe jutni.

Manapság szokásos az, hogy az abszorbens termékekben alkalmazott abszorbens betételemeknél úgynevezett szuperabszorbens anyagokat alkalmaznak. Ez azért célszerű, mert így az ilyen jellegű termékeknek a teljes abszorpciós kapacitást lehet növelni. Szuperabszorbens anyagok alatt értünk minden olyan anyagot, amely olyan mennyiségű folyadékot képes elnyelni, amely az anyag tömegének a többszörösét teszi ki. Ilyen anyagokat gyakran használnak por formájában, szemcse formájában, granulátum formájában, pehely formájában, rövid szálakként kialakítva, vagy hasonló formában. Az ilyen jellegű anyagoknál az elnyelt folyadék lényegében gél állapotba megy át. Ezeknek az anyagoknak azonban igen alacsony a folyadékterítő képessége. Ebből következik az is, hogy annak érdekében, hogy a szuperabszorbens anyagok nagy abszorpciós kapacitását kihasználjuk, mindenképpen szükség van arra, hogy ezeket az anyagokat úgy helyezzük el, hogy a viselője által ürített folyadék a szuperabszorbens anyagok minden egyes részecskéjéhez eljusson.

Ezt azáltal érhetjük el, hogy a szuperabszorbens anyagokat egy olyan rétegbe helyezzük el, amelyek erősen összenyomott cellulóz pelyhet tartalmaznak, úgynevezett szálfátyolt, és a szálfátyol rétegben lévő kapillárisok kényszerítik a folyadékot arra, hogy a réteg mentén szétterüljön, és ilymódon eljusson a rétegbe kevert szuperabszorbens részecskékhez is.

Ugyancsak ismeretes az, hogy a szuperabszorbens anyagból például külön rétegeket alkotnak, amelyek azután együttműködnek az ezen szuperabszorbens anyagokat tartalmazó réteg egyik vagy mindkét oldalán elhelyezett folyadékterítő vagy folyadékdiszpergáló rétegekkel. Abban az esetben, ha a szuperabszorbens anyag külön réteget képez, problémát jelent az úgynevezett gél állapot blokkolása, azaz akkor, amikor szuperabszorbens anyag a folyadékot elnyeli, és gél állapot alakul ki, és az így kialakult gél állapot megakadályozza azt, hogy a folyadék, ami még a rétegbe jut, a rétegen áthaladjon.

Az US 4,994,053 sz. szabadalmi leírás olyan abszorbens terméket ismertet, amelynél van egy olyan réteg vagy lap, • · · * · • · amely adott minta szerint elrendezve körülhatárolt és előre megadott tartományokban szuperabszorbens részecskékből kialakított szemcséket tartalmaz, majd efölött egy cellulóz szálfátyol réteg van elhelyezve. Az US 5,118,387 sz. szabadalmi leírás pedig egy olyan abszorbens terméket ismertet, amelynél az abszorbens részecskék egy szálakból kialakított rétegben lévő üregek vagy szálközök között adott mintázat szerint vannak elhelyezve. A mintázatot úgy hozzák létre, hogy a szálakból kialakított réteget adott pontokon, adott tartományokban mechanikusan összenyomják, például egy görgő vagy henger segítségével.

Mindazok az abszorbens betételemek, amelyeknél cellulóz pehelyből kialakított szálfátyol rétegbe szuperabszorbens részecskék vannak keverve, általában jobb folyadék befogadó paraméterekkel rendelkeznek, mint azok az abszorbens betételemek, ahol a szálfátyol réteg és a részecskék, tehát a szuperabszorbens részecskék egymástól leválasztott rétegekbe vannak elhelyezve, különösen akkor, ha többszöri folyadékürítés következik be. Másrészt a rétegelt abszorbens betételemeknek általában jobbak az újranedvesedéi paraméterei, azaz amikor a termék terhelés alá kerül, jobban képesek visszatartani a folyadékot, amelyet az abszorbens termék elnyelt, mint azok az abszorbens betételemek, ahol a szuperabszorbens részecskék a szálfátyol bundába vannak keverve.

Az előbbiekben felsorolt abszorbens termékek esetében a teljes folyadékürítés általában periodikus, ami alatt általában azt értjük, hogy egy adott mennyiségű folyadék kerül ürítésre majdnem pillanatszerűen, majd ezt egy viszonylag hosszabb időszak követi, mielőtt a következő ürítésre sor kerülne. Pelenkák és inkontinencia betétek esetében egyetlen alkalommal igen nagy mennyiségű folyadék ürülhet, ez pedig a pelenkával vagy inkontinencia betéttel szemben olyan követelményeket támaszt, hogy kiürített folyadékot a pelenka felületéről rendkívül gyorsan kell elvezetni az abszorbens betételem belsejébe, azaz a betételemnek igen jó folyadékbefogadó paraméterekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy minimálisra csökkenjen a szivárgásnak a kockázata. Mivel a folyadékürítésre több alkalommal kerül sor az alatt az időtartam alatt, ami alatt az abszorbens betételemet a felhasználója viseli, kívánatos az is, hogy a terméknek a jó folyadékelnyelő képessége a termék viselésének teljes időtartama alatt fennálljon. Természetesen a termék folyadéktovábbító paraméterei a legjobbak akkor, amikor az első folyadékürítés történik, és az ezt követő folyadékürítés során már ez némileg csökken, rendkívül fonto azonban, hogy ez a csökkenés olyan kis értéken legyen tartható, amennyire csak lehetséges.

A találmánnyal célul tűztük ki egy olyan abszorbens betételem előállítását, amelynél a folyadék befogadó paramétereket javítjuk a rétegesen kialakított abszorbens terméknél, ugyanakkor azonban a jó újranedvesedési paraméterei megmaradnak.

A találmány tehát olyan abszorbens elem, amely abszorbens termékekhez, úgymint pelenkához, inkontinencia betéthez vagy egészségügyi betéthez alkalmazható, és amely tartalmaz egy abszorbens anyagból kialakított réteget, és egy úgynevezett szuperabszorbens részecskékből álló réteget, amely az abszorbens anyagból kialakíott rétegre van elhelyezve.

A találmány szerinti abszorbens betételem lényege abban van, hogy a részecskékből kialakított rétegek olyan mintázat szerint vannak elrendezve, amelyekbe átmenő nyílások vannak, és ezek a részecske rétegek vannak a megfelelő abszorbens anyagból kialakított rétegek között elhelyezve.

Ez az elrendezés nagy mértékben javítja az abszorbens betételemek folyadékelnyelő paramétereit, ha összehasonlítjuk azokkal az abszorbens betételemekkel, ahol a szuperabszorbens rétegből az előző réteget teljes egészében lefedő réteg került kialakításra, ugyanakkor azonban megmarad az abszorbens betételem új, vagy igen jó újranedvesedési tulajdonsága.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy az abszorbens anyag szálas szerkezetű anyagként van kiképezve, és a szuperabszorbens részecskéket tartalmazó rétegnél a részecskék teljes egészében vagy részlegesen a szálszerkezetben helyezkednek el. Maga az abszorbens elem több abszorbens anyagból álló rétegből van kialakítva, ezen rétegekre van a részecskékből álló réteg elhelyezve, ezek a rétegek adott mintázat szerint tartalmaznak folyadékot teljesen áteresztő nyílásokat. A nyílások a különböző részecskékből álló rétegekben adott esetben

Ί egymáshoz képest vízszintesen eltolva helyezkednek el, és egymást átfedik. Nem várt módon azt tapasztaltuk, hogyha az abszorbens elem ilyen szerkezettel van kialakítva, úgy a folyadékbefogadó paraméterei olymértékben javultak, hogy azok lényegében megfeleltek egy olyan abszorbens betételem ezen paramétereinek, ahol a szuperabszorbens részecskék voltak az abszorbens anyaghoz, például szálfátyol bundához keverve és mindez anélkül valósult meg, hogy a termék újranedvesedési paraméterei romlanának.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy az abszorbens anyagból kialakított réteg összenyomott cellulóz szálbundából van kialakítva, és a részecskékből kialakított rétegben lévő átmenő nyílások olyan cellulóz fátyolbundával van kötve, amely kisebb mértékben van összenyomva, mint a cellulóz fátyolbunda a cellulóz fátyolbundából kialakított réteg azon részein, amelyek a nyílásokon kívül levő részen helyezkednek el. Ennek a kiviteli alaknak az az előnye, hogy a rétegek szálas anyagból vannak, amelyeknek igen nagy a folyadékterítő képessége. Ilyen anyagok például vegyi-termomechanikus szálfátyol bunda anyagok vagy vegyileg merevített cellulóz szálak, vagy szintetikus anyagok, amelyek előnyösen a legfelső részecskéket tartalmazó rétegre van elhelyezve, azaz az abszorbens betételemnek azon legkülső oldalán van elhelyezve, amely amikor az abszorbens betételemet tartalmazó abszorbens termék viselésre kerül, a viselőjének a testéhez legközelebb esik. Az úgynevezett szuperabszorbens anyagok részecskéi a felső réteg szálas anyagai közé vannak keverve. Előnyös lehet egy olyan kiviteli alak is, ahol a nyílásokból képezett mintázat minden egyes rétegben diszkrét résekként van kiképezve, amelyek az abszorbens betételemben hosszirányban a teljes hossz mentén elnyúlóan vannak kialakítva.

A találmány tárgya továbbá berendezés a találmány szerinti termék előállítására. A berendezés lényege abban van, hogy hogy az elrendezés tartalmaz a részecskéket adott mintázat szerint mozgó szövetanyagra felhordó eszközt továbbá az anyagból képezett első elemet egy, a felhordó eszköz alá továbbító elemet, egy második szálas anyagból kialakított elemet az első szálas anyagból kialakított elem fölé helyező elemet azt követően, hogy az első elemre részecske réteget vittünk fel, a második elemre adott mintázat szerint részecskéket felhordó eszközt, a mintázat az első elemen lévő részecske mintázathoz képest eltoltan van kialakítva, majd tartalmaz az ilymódon kialakított abszorbens elemet összenyomó elemet.

Előnyös egy olyan kiviteli alak is, ahol a részecskéket az első és a második elemre felhordó eszköz mindegyike tartalmaz részecskeszórót és szállítószalagot a részecskeszórók az elemek fölött mozdulnak el, és amely tartalmaz továbbá egy olyan üregmintázatot, amely a részecske felviteli mintázatának felel meg, és olyan távolságra van az első elemtől elhelyezve, amely legalább akkora, hogy a részecskék az első elemre egyenletesen és folyamatosan vannak úgy felvive, hogy az áramlás szélessége egyenlő vagy kissé nagyobb, mint a mintázat szélessége a szállítószalagokon tartalmaz még a berendezés a szalagon felfogott részecskéket, továbbító elemet.

A találmány tárgya továbbá abszorbens termék, például pelenka, inkontinencia betét, vagy hasonló, amely a találmány szerinti abszorbens betételemmel van ellátva a folyadék áteresztő rétege és a folyadék záró rétege között.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben.

Az

1. ábrán la. ábrán

2. ábrán

3. ábrán részben metszetben látható a találmány egyik példakénti kiviteli alakja, a az 1. ábrán bemutatott termék kinagyított metszete látható, a vázlatosan látható az 1. ábrán bemutatott termék előállítására szolgáló berendezés, a a 2. ábrán bemutatott berendezés azon része látható, amely a részecskéket az alatta lévő szövetanyagra továbbítja, a a találmány szerint kialakított abszorbens betételem különböző kiviteli alakjainak metszetei láthatók, az

4. ábrán • · · · · ·

Ιι

- 10 5. ábrán

6. ábrán

7. ábrán egy olyan diagra látható, ahol a 4. ábrán bemutatott kiviteli alakok esetében a folyadék befogadási időt vizsgáltuk négy egymás után következő folyadék ürítés esetén, majd vizsgáltuk az ujranedvesedést a harmadik folyadék ürítés után, a további öt példakénti kiviteli alak látható metszetben, a pedig a 6. ábrán bemutatott kiviteli alakokra vizsgáltuk a folyadék befogadási időt négy egymás után következő folyadék ürítés esetén, és vizsgáltuk az ujranedvesedést a harmadik folyadék ürítés után.

Visszatérve az ábrákra, az 1. ábrán látható egy 1 abszorbens elem, amely két olyan 2 és 3 réteget tartalmaz, amelyeknek olyan a szálszerkezete, hogy igen jók a folyadék diszpergálási és terítési paraméterei. Például mindkét 2 és 3 réteg vegyi cellulóz szálbundából van kialakítva, majd a 2 és 3 rétegekre egy-egy 4 illetőleg 5 réteg van elhelyezve, amelyek úgynevezett szuperabszorbens 7 részecskéket tartalmaznak.

Az 1 abszorbens elem ezen túlmenően pedig tartalmaz még egy további 6 réteget, amely lehet egy lap is, amelynek a szálszerkezete olyan, hogy igen nagy a pillanatnyi folya11 dékelnyelő képessége, ez a 6 réteg lehet például vegyitermomechanikus cellulóz szálfátyol, vegyileg merevített cellulóz szálelrendezés, szintetikus szövet vagy hasonló, amelybe szuperabszorbens 7 részecskék vannak keverve.

A szuperabszorbens 7 részecskéket tartalmazó 4 és 5 rétegek 8 és 9 nyílásokkal vannak ellátva, amelyek itt olyan résekként vannak kiképezve, amelyek az 1 abszorbens elem hossziránya mentén, annak teljes hossza mentén elnyúlóan vannak kialakítva. A 4 és 5 rétegekben lévő 8 illetőleg 9 nyílások az egyes 4 és 5 rétegekben egymáshoz képest vízszintes irányban eltolva vannak kialakítva. A jelen leírás ismertetésénél a függőleges irányt úgy használjuk, hogy az az 1 abszorbens elemnek azon oldalára, amely használat során a viselőjével szemben van, merőleges, azaz lényegében közel esik a viselőjének a testéhez.

A 2. ábrán egy olyan elrendezés látható, amelynek segítségével folyamatosan állítható elő a találmány szerinti 1 abszorbens elem. Az elrendezés tartalmaz egy első önmagában ismert módon kialakított szálbunda gyártására alkalmas 10 henger elrendezést, amely egy forgó 11 formázó hengerrel van ellátva, amelybe 12 formázó minták vannak elhelyezve, amelyek egymás után vannak levegőn továbbított cellulóz szálakkal megtöltve, aholis lényegében a cellulóz szálaknak a 12 formázó mintába történő behelyezéséhez levegőnél kisebb nyomást használunk akkor, amikor a 11 formázó henger egy 13 fejrésznél elhalad, amelybe a pehelyszerű anyagot továbbító vezeték van csatlakoztatva.

- 12 Azt követően, hogy a 12 formázó minták a 13 fejrésznél elhaladtak, ezekben a 12 formázó mintákban kialakulnak a 15 elemek, amelyek azután túlnyomás segítségével az alatta lévő 14 szállítószalagra kerünek.

Azt követően, hogy a 15 betétek a 14 szállítószalagon elhelyezésre kerültek, a 14 szállítószalag továbbmozogva eljut egy 16 felhordó eszköz alá, amely a 15 elemre adott mintázat szerint a részecskéket elhelyezi. A 16 felhordó eszköz részletesebben a 3. ábrán látható, amely lényegében olymódon van kialakítva , amely a SE-B 468,305 sz. szabadalmi leírásban ismertetve van. A 16 felhordó eszköz tartalmaz egy 17 részecskeszórót, amely 17 részecskeszóró a részecskéket egyenletes és megfelelő szélességű áramlatban viszi fel egy 18 szállítószalagra, amely 18 szállítószalag van ellátva a mintázat szerinti nyílásokkal. A 3. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alaknál a 18 szállítószalagon lévő mintázat résszerű, lényegében négyszögalakú nyílások sorozatából áll, ezeken a nyílásokon keresztül vannak azután a részecskék a 17 részecskeszóróval vagy pedig egy megfelelő szerkezettel az alattuk elhaladó 15 elemekre felvive. Az a sebesség, amellyel a 18 szállítószalag és a 14 szállítószalag továbbítva van, megfelelően szinkronizálva van, a szinkronizálás úgy van megállapítva, hogy a 18 szállítószalagon lévő, résekből álló sorok közötti távolság megfeleljen a 15 elemek közötti távolságnak, ílymódon tehát a részecskék a 15 elem teljes hossza mentén felvitelre kerülnek. A már előbb említett dokumentumban a 16 felhordó • · · · · • · · · • · · · • ······ • · ·

- 13 eszköz részletesen ismertetve van.

Azt követően, hogy a 15 elem a 16 felhordóeszköz alatt elhaladt, az immár alakra formázott, vagy például öntéssel előállított 15 elem mostmár a megfelelő mintázat szerint felvitt részecskékkel együtt egy további 19 formázó henger alá jut, amely a 2. ábrán látható, amely egy második 19 formázó hengerről felvitt réteget tartalmazó 20 elemet helyez a részecskéket hordozó 15 betételem fölé, majd az ílymódon kapott három részből álló elem egy második 21 felhordó eszköz alá kerül. Ez a 21 felhordó eszköz hasonló módon működik, mint a 16 felhordó eszköz, azzal az eltéréssel, hogy a hozzá tartozó 22 szállítószalagban lévő rések a 14 szállítószalag mozgásirányához képest keresztirányban el vannak tolva, tehát a 16 felhordó eszköz 18 szállítószalagján lévő réseihez képest keresztirányban helezkednek el.

Az ílymódon kapott összetett elem két olyan formázott 15 és 20 elemből áll, és a részecskéket tartalmazó rétegek, amelyeket ílymódon azután létrehoztunk, egy harmadik 23 formázó henger alatt vannak tovább vezetve, ahol egy harmadik 24 elemet helyeznek a 15 és 20 elemekből összeállított rétegelt elem fölé, majd ismét egy részecskékből álló réteget viszünk fel. Az így kapott összetett termék három formázott 15,20 és 24 elemet, és két lényegében részecskékből álló réteget tartalmaz, amelyek azután egy pár 25 nyomóhenger között vannak átvezetve. Ezek a 25 nyomóhengerek ezt az összetett terméket összenyomják, a részecs• · · · • ·· ··«. ·· · • ······ ····· · • ♦ « * · · ·

- 14 kékből álló rétegek ílymódon benyomódnak a megfelelő alattuk lévő 15 és 20 elemekbe, és eredőként olyan résszerű nyílások alakulnak ki a részecskéket tartalmazó rétegben, amelyeket a nyomás hatására a szálfátyol bunda megtölt, de kevésbbé, mint akkor amikor a szálfátyol bundából kialakított formázott elemeket előállítjuk a kompresszióval. Ez az így létrehozott termék, az 1. ábrán figyelhető meg, ahol jól látható a részecskéket hordozó 4 réteg, valamint a szálfátyol bundából kialakított 2 és 3 rétegek, továbbá jól megfigyelhetők a résszerű 8 nyílások is.

Annak érdekében, hogy a találmány szerinti megoldással elért előnyöket és hatásokat megvizsgáljuk, összehasonlító vizsgálatokat végeztünk, ahol két különböző a találmány szerint kialakított elemet hasonlítottunk össze szintén két különböző minta elemmel, amelyet ismert módon állítottak elő. A vizsgálat során néztük a folyadék befogadó paramétereket és az ujranedvesedési paramétereket. A négy vizsgált, a 4. ábrán metszetben látható, A,B,C és D elemek mindegyike tartalmaz egy felső 26 réteget, amely vegyi termomechanikus szálfátyol bundából van kialakítva, amelyekhez szuperabszorbens anyagok vannak keverve. A szuperabszorbens anyag a felső 26 réteg tömegének 10%-át képezte. Mindegyik A-D elem tartalmaz egy alsó 27 réteget, amely vegyi úton előállított szálfátyol bundából áll. Az A elem egy olyan 28 réteget tartalmaz, amely szuperabszorbens részecskékből áll, és amely a felső 26 réteg és az alsó 27 réteg között helyezkedik el. A B elem abban különbözik az A • · · · · • · · ·

- 15 elemtől, hogy alul két 27 réteg van, amelyek között egy további 29 réteg van elhelyezve, amely szintén szuperabszorbens anyagot tartalmaz. A C és D elemek lényegében úgy kerültek kialakításra, ahogyan a B elem, az eltérés az, hogy a 30,31 illetőleg 32 és 33 rétegekben a szuperabszorbens részecskék olyan mintázat szerint vannak elrendezve, hogy közöttük minden egyes sorban 34 és 35 nyílások vannak, amelyek a folyadék teljes áthatolását teszik lehetővé, és ezek a 34 illetve 35 nyílások az adott C és D elem teljes hossza mentén vannak kialakítva. A C elemben a 34 rések a 30 és 31 rétegekben egymáshoz képest eltolva vannak kialakítva olymódon, hogy az anyag részecskék a 3 0 és 31 rétegekben nincsenek fedésben, míg a D elemnél a szuperabszorbenseket tartalmazó 32 és 33 rétegek úgy vannak elrendezve, hogy a 32 és 33 rétegekben lévő 35 nyílások kisebbek, mint a 33 és 32 rétegeknek a szélessége, és az eltolás az a értékű, tehát az egymás fölött lévő szuperabszorbens részecskéket tartaalmazó 32 és 33 rétegek fele átfedésben van egymással.

A vizsgálati A-D elemek mind azonos méretűek voltak, 100x280 mm méretűek, és ugyanazon anyagból is készültek. Az

Az A elemnek a felülettömege 843 g/m² sűrűsége 166 g/dm³ volt, a B elem esetében a felülettömeg 840 g/m², sűrűsége pedig 164,8 g/dm³, a C elemnek a felülettömege 836 g/m² volt, sűrűsége 169,5 g/dm³, végül a D elemnek a felülettömege 861 g/m² volt, sűrűsége pedig 171,1 g/dm³. Mindegyik A-D elem ugyanannyi mennyiségű abszorbens anyagot

- 16 tartalmazott.

Az A-D elemekkel a vizsgálatot a következő módon végztük: először 60 ml vizsgálati folyadékot, (amely 0,9 %os NaCl oldat volt,) egy 80 mm átmérőjű nyíláson keresztül, amelyet egy lemezen képeztünk ki, öntöttünk a felső 26 rétegre. Azt az időt mértük, amelynek során az összes folyadékot a vizsgálati A-D elem elnyelte. Ezt az eljárást háromszor ismételtük meg húsz perces időközönként, azaz minden ezt követő folyadékbevitel húsz perc elteltével történt. Az újranedvesedést a harmadik folyadékbevitel után mértük úgy, hogy nyolc szűrőpapírt helyeztünk a vizsgálati A-D elem tetejére, és ezeket a papírokat 1,1 kg tömeggel, 2,8 kPa nyomással nyomtuk 15 sec-on keresztül. A szűrőpapírokat a felvitel előtt és a felvitel után is megmértük, és a tömegnövekedésüket vizsgáltuk. Ezt követően negyedszer is felvittük a folyadékot a felületre, és ezt követően újra megmértük az újranedvesedési paramétereket. A

4. ábrán bemutatott kiviteli alakokra vonatkozó mérési eredmények az 5. ábrán láthatók, ahol jól láthatók az A-D elemekre vonatkozó folyadék elnyelési paraméterek. Minden egyes folyadékbevitelt egy-egy oszloppal jeleztük, és az oszlopnak a magassága jelzi a befogadási időt sekundumokban és ez leolvasható az ábráról. A négy folyadékbevitelt négy egymás mellett elhelyezkedő oszlop jelzi, az első üres oszlop sz első, a második szürke oszlop a második, a harmadik fekete oszlop a a harmadik, míg a sraffozott negyedik oszlop a negyedik bevitelt jelzi. A jobb oldalon látható skála pedig azt mutatja, hogy mennyi az a folyadék mennyiség, amelyet a szűrőpapír elnyelt, ezt a fekete négyszögek jelzik az ábrán, és ez az a paraméter, amely az újranedvesedésre utal.

Az 5. ábrán látható, hogy az A és B elemeknek a folyadékbefogadó paraméterei lényegében azonosak voltak, míg az újranedvesedési paraméterek vizsgálatánál a B elem esetében lényegesen kisebb folyadék tömegnövekedés volt tapasztalható. A folyadéktovábbítás szempontjából tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy célszerűbb, ha egy olyan konstrukciót alakítunk ki, ahol az 1 abszorbens elem két részecskékből álló réteget tartalmaz inkább, mint egy réteget, ahogyan az az A elemnél is volt, feltételezve természetesen azt, hogy az alsó 27 réteg jó folyadékterítő képességű anyagból van kialakítva.

Az 5. ábrán jól megfigyelhető, hogy a C és D elemeknek jobb a folyadékbefogadó képessége, mint az A és B elemeké. Látható az is, hogy az újranedvesedési paramétereik is jók. Annak ellenére, hogy viszonylag nagy nyitott részek vannak a szuperabszorbens részecskéket tartalmazó 30 és 31 rétegekben, a C elemnek az újranedvesedési paraméterei kb. az A elem újranedvesedési paramétereinek felelnek meg, míg a D elem újranedvesedési paramétere nem különösképpen nagyobb, mint a B elemé.

A D elemnél nem várt módon azt tapasztaltuk, hogy igen jó a folyadékelnyelő képessége, ez a folyadék elnyelőképesség lényegében megfelel egy olyan 1 abszorbens elem folyadékelnyelő képességének, amely cellulóz szálfátyolból van úgy kialakítva, hogy abba egyenletesen szuperabszorbens anyagból kialakított részecskék vannak keverve. Mivel a D elemnek kisebbek a szabad területei, hiszen a szuperabszorbens anyagból kialakított 32 és 33 rétegek egymáshoz képest el vannak tolva, eltérően a C elemétől, azt vártuk volna, hogy a folyadékelnyelő paraméterei kedvezőtlenebbek lesznek, mint a C eleménél, ezzel ellentétben azonban, ahogyan az ábrán is jól megfigyelhető, a folyadékelnyelő paraméterei jobbak, mint a C elemnél. Az 5. ábrán jól megfigyelhető az is, hogy a folyadék elnyelési idő a D elem esetében még akkor is rendkívül rövid volt, amikor a negyedik alkalommal vittünk be folyadékot a felületére. Az egyetlen különbség a D elem és C elem konstrukciójában az volt, hogy a szuperabszorbens részecskéket tartalmazó 32 és 33 rétegek olyan sávokból illetőleg csíkokból voltak kialakítva, amelyek egymást részlegesen átfedték, tehát vízszintes irányban, ahogyan ez a 4. ábrán látható, az egyes sávok egymáshoz képest a értékkel voltak eltolva, míg a C elemnél az egyes 30 és 31 rétegeket képező csíkok illetőleg sávok között a szuperabszorbens anyag vonatkozásában semmiféle átfedés nem volt megfigyelhető. Valószínűleg ez a szerkezeti különbség az, amely a D elem esetében a sokkal jobb folyadék elnyelő paraméterek elérését tette lehetővé, mint amilyen a C elem folyadék elnyelő illetőleg befogadó képessége volt. A C és D elemek mint minta elemek, a 2. ábrán bemutatott berendezés segítségével kerültek legyártásra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ilyen jellegű termékekben a szuperabszorbenseket tartalmazó 30,31 illetőleg 32,33 rétegekben kialakított réseket képező 34 illetőleg 35 nyílások egymáshoz képesti helyzete gyakorlatilag a cellulóz szálbundából képezett rétegek összenyomásakor bizonyos fokig befolyásolja az összenyomás során kialakított profilt, és ez a változás attól függ, hogy az a termék, amely a 30,31 és 32,33 rétegeket tartalmazza, attól függően, hogy a 34 illetőleg 35 nyílások hol vannak elhelyezve, a 26 és 27 rétegek között, amely cellulóz szálbundából van, az összenyomás során kissé más szerkezetet hoz létre. A kiviteli alakok illetőleg a mért értékek alapján megállapítható, hogy a C és D elemeknél a folyadékelnyelési paraméterekben igen nagy különbség figyelhető meg és ez a különbség a 30 és 31 rétegekben kiképezett 34 nyílások illetőleg a 32 és 33 rétegekben kiképezett 35 nyílások kialakítása és egymáshoz képesti helyzete következtében tudott kialakulni, mivel ezzel kapcsolódik az a tény, hogy a 26 és 27 rétegek, amelyek cellulóz szálbundában vannak, adott minta szerinti összenyomása szerkezetileg eltérő eredményt ad.

A 6. ábrán a II-V. elemek a találmány szerinti megoldással kialakított elemek különböző kiviteli alakjai, amelyekkel kapcsolatosan ugyanazokat a vizsgálatokat végeztük el, mint a C és D elemekkel kapcsolatosan, az összehasonlítást pedig a 6. ábrán látható I elemhez képest végeztük. Ezen mérés eredményeit a 7. ábrán figyelhetjük meg. A 7. ábrán egyrészt a baloldali függoelegesen tengelyen a folyadék elnyelési időt jeleztük sec-ban, míg a jobboldali tengelyen, amelyekre a kis négyszögek vonatkoznak az ábrán, az újranedvesedést vizsgálva azt néztük, hogy mennyi folyadékot nyel el az elemekre helyezett szűrőpapír. A vizsgálati feltételek ugyanazok voltak, mint az A-D elemek esetében, úgyhogy ezt itt nem ismételjük meg. Mind a négy találmány szerint kialakított II-V elem tartalmazott egy felső 36 réteget, amely vegyitermomechanikus cellulóz szálbunda volt, amelybe homogén módon szuperabszorbens anyagokat kevertünk. A szuperabszorbens anyag a felső 36 rétegben a teljes tömeg 10%-át tette ki. A felső 36 rétegek felülettömege 275 g/m² volt. Mindegyik II-V elem két 37 réteget tartalmazott, amelyek vegyi cellulóz szálbundából voltak kialakítva, felületsúlyuk 150 g/m², és ezen túlmenően pedig mindegyik elem tartalmazott 38-45 rétegeket, amelyek szuperabszorbens részecskékből voltak kialakítva.

A II elemnél a 38 és 39 rétegek úgy voltak kialakítva, hogy a szuperabszorbens részecskék hossziránybam nyúló sávokba voltak elhelyezve, ezen 38 és 39 rétegek felületsúlya 157 g/m² és lényegében nyitott résekkel voltak az egyes sávok elválasztva. A rések által képezet mintázat hasonló volt, mindkét 38 rétegben, a mintázat azonban úgy volt elhelyezve, hogy egymáshoz képest eltolva helyezkedtek el a nyílások illetőleg a sávok, azaz mind a 38 mind a 39 rétegben úgy helyezkedtek el a szuperabszorbens rétegekből képezet sávok, hogy egy-egy részük átfedésben volt egymással. A 38 és 39 rétegekben a nyitott térrész az egésznek a 31%-át tette ki, tehát lényegében ez az a szabad terület, ahol nem voltak szuperabszorbens részecskék.

A III kiviteli alakú elemnél a szuperabszorbenst tartalmazó 40 és 41 rétegek szintén hosszirányban elrendezett sávokként felvitt szuperabszorbens részecskéket tartalmaztak, a 40 és 41 rétegek felületsúlya 160 g/m² volt, és az itt lévő részecskékből képezett sávok résekkel vannak egymástól elválasztva. A III elem abban különbözött a II elemtől, hogy az egyes sávok illetőleg a közöttük lévő rések keresztirányban voltak eltolva egymáshoz képest úgy, hogy az egyes sávok egymást részben átfedték. A részecskékből képezett sávok az egyik 41 rétegben a III elemnél teljes egészében átfedték a másik 40 rétegben lévő réseket. A 40 és 41 rétegekben a szabad terület 30-35% volt.

A IV elemnél a szuperabszorbens részecskéket tartalmazó 42 és 43 rétegek hosszirányú részecskékből álló sávokból voltak szintén kialakítva, felülettömegük 183 g/m² volt, és nyitott résekkel voltak egymástól elválasztva, ahogy a korábbi kiviteli alakoknál is egyenletes azonos mintázat szerint. Ebben az esetben a mintázat a két 42 és 43 rétegben nem volt egymáshoz képest keresztirányban eltolva, gyakorlatilag tehát a 42 és 43 rétegekben a szuperabszorbens részecskék pontosan egymás fölött helyezkedtek el és átfedték egymást. Mindkét 42 és 43 rétegben a szabad terület 40% volt.

A V elemnél a legfelső, tehát közvetlenül a felső 36 réteg alatt elhelyezkedő 44 réteg volt úgy kialakítva szuperabszorbens részecskékből, hogy hosszirányú sávokban helyezkedtek el a részecskék, a felülettömeg 157 g/m² volt, és nyitott térrészek választották el egymástól a részecskékből képezett sávokat. A 44 rétegnél a szabad terület 60% volt. A két alsó 37 réteg között elhelyezkedő másik szuperabszorbenseket tartalmazó 45 réteg folyamatos rétegként volt felvive, a felülettömeg itt is 157 g/m² volt.

A II-V elemeket a I elemmel hasonlítottuk össze, amelynek a felső 36 rétege és az alsó 46 rétege megegyezett a II-V elemek felső 35 rétegével. Az alsó 46 réteg vegyi cellulóz szálbundából volt kialakítva , amelynek felülettömege 300 g/m² volt, és amelybe homogén módon 6,16 g szuperabszorbens anyag részecske volt elkeverve. Az alsó 46 réteg teljes felülettömege 220 g/m² volt.

Mindegyik I-V elem 100x280 mm méretű volt, és azonos anyagokból volt kialakítva.

A I-V elemeket az A-D elemekhez hasonló feltételek mellet vizsgáltuk, és a vizsgálati eredményeket a 7. ábra mutatja. Az egymás után elhelyezkedő oszlopok egy-egy oszlopcsoportban azokat az állapotokat mutatják, amikor az adott vizsgálandó elemre a következő folyadék adagot vittük. Látható a 7. ábrából, hogy a II-IV elemeknél a folyadék elnyelő paraméter lényegében megegyezett a I elem folyadékelnyelő paraméterével, amely I elem lényegében két

- 23 cellulóz szálbundából és egy hozzákevert szuperabszorbens részecskékből állt. A III és IV elemeknek a folyadék elnyeléssel kapcsolatos paraméterei a I eleméhez képest kedvezőbb képet mutattak akkor, amikor a negyedik adag folyadékot vittük az elemre. Az újranedvesedés lényegében a II és III elemekre kissé kedvezőbb volt, mint a I és a IV elemekre, amely utóbbi kettő szintén körülbelül megegyezett. A V elemnek az újranedvesedési paraméterei jóval kedvezőtlenebbek voltak, mint a I elemé.

A fenti vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az olyan 1 abszorbens elemek, amelyek olyan részecskeréteget tartalmaznak, amely szabad területekkel van ellátva, és ezek a szabad területek a különböző 30-33 illetve 40-44 rétegekben egymáshoz képest eltolva vannak kialakítva, a korábbiaknál kedvezőbb folyadékelnyelési és ujranedvesedési paraméterekkel is rendelkeznek.

Természetesen a találmány értelmében még számos egyéb kiviteli alak is kialakítható. A részecskéket tartalmazó

30-33 illetve 40-44 rétegben a szabad területek a bemutatottaktól eltérően is kialakíthatók. Kialakíthatók például úgy is, hogy a párhuzamosan elhelyezkedő szabad területek illetőleg nyílások helyett ívelt nyílásokat alakítunk ki, vagy adott esetben köralakúakat is, amikor egy olyan üreget képezünk, amelynek kör vagy hasonló alakja van. Az abszorbens anyagból kialakított 36,37 illetve 26,27 rétegek adott esetben előre összenyomhatok, maga az 1 abszorbens elem pedig négyszögletestől eltérő alakzatú is lehet. A találmány lehet olyan abszorbens konstrukció, amely olyan részecske réteget tartalmaz például, amikor egyetlen egy nyílás van, ez a kiviteli alak azonban nem túlságosan kedvező. Olyan kivteli alakok, amelyek kettőnél több részecske réteget tartalmaznak, szintén kialakíthatók. Természetesen a bemutatottaktól eltérő abszorbens anyagok is alkalmazhatók, előnyös azonban, hogyha alsó réteg vagy rétegek vegyi cellulóz szálbundából vannak kialakítva, mivel ezeknek igen jó a diszperziós tulajdonságuk. A találmány szerinti 1 abszorbens elem természetesen más géppel is előállítható. Például alkalmazható egy olyan továbbító elem, amely a már előnyomott szálelemeket továbbítja ahelyett, hogy egy szálbundát képező hengert alkalmaznánk, az elemek kialakíthatók kevesebb vagy több rétegből, és maga a két sor is tartalmazhat több vagy kevesebb elemet, mint a 2. ábrán bemutatott kiviteli alak, a szuperabszorbens részecskék is felvihetők a bemutatottaktól eltérő módon.

···· » 4· · • * · · • · · ··· · · _ν • · ···· · · ···· « ·· · ·· t t

Szabadalmi igénypontok

Claims

1. Abszorbens elem abszorbens termékhez, például pelenkához, inkontinencia betéthez vagy egészségügyi betéthez, amely tartalmaz abszorbens anyagból kialakított réteget (2,3;27;37) és úgynevezett szuperabszorbens részecskékből kialakított réteget (4,5;30,31;32,33;38-43), amelyek az előbb említett rétegekre (2,3;27;37) vannak elhelyezve azzal jellemezve, hogy a részecskékből kialakított rétegek (4,5;30,31;32,33;38-43) olyan mintázat szerint vannak elrendezve, amelyekbe átmenő nyílások (8,9;34;35) vannak, és ezek a részecske rétegek (4,5;30,31;32,33;38-43) vannak a megfelelő abszorbens anyagból kialakított rétegek (6,3 illetőleg 2,3 ; 26,27; 36,37) között elhelyezve.

2. Az 1. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy az abszorbens anyagból kialakított rétegekben (2,3;27;37) az anyagszerkezet összenyomott szálszerkezetként van kialakítva, míg a részecskékből álló réteg (4,5;30,31;32,33;38-43) részben vagy teljes egészében a szálszerkezetben helyezkedik el.

3. A 2. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy az abszorbens anyagból kialakított réteg (2,3;27;37) összenyomott cellulóz szálbundából van kialakítva, és a részecskékből kialakított rétegben (30-33; 3843) lévő átmenő nyílások (8,9;34;35) olyan cellulóz fátyolbundával van kötve, amely kisebb mértékben van összenyomva, mint a cellulóz fátyolbunda a cellulóz fátyolbundából kialakított réteg azon részein, amelyek a nyílásokon (8,9;34;35) kívül levő részen helyezkednek el.

4. A 3. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a cellulóz fátyolbundából kialakított réteg (2,3;27;37) olyan cellulóz fátyolbundából van kialakítva, amelynek nagy a folyadék diszperziós képessége, például vegyi cellulóz fátyolbundából.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy az abszorbens elem (1;C;D; IIIV) legalább két abszorbens anyagból kialakított olyan réteget (2,3;27,37) tartalmaz, amelyekre részecske rétegek (4,5;30-33; 38-43) vannak fektetve, és ezek a rétegek (4,5;30-33;38-43) olyan mintázat szerinti vannak kialakítva, hogy rajtuk átmenő nyílások (8,9; 34;35) vannak.

6. Az 5. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a nyílások (8,9;35) a különböző részecske rétegekben (4,5;32,33;38-41) egymáshoz képest vízszinetesen nézve el vannak tolva.

7. A 6. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a nyílások (8,9;35) a különböző részecske rétegekben (4,5;32,33;38-41) egymást részben átfedően vannak vízszintesen elrendezve.

8. A 6. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a különböző részecske rétegekben (30,31; 40,41) a nyílások (34) közötti részecske anyag a szomszédos részecske rétegben lévő nyílásokat (34) teljes egészében átfedi.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy szálszerkezetű nagy folyadék elnyelő képességű, például vegyi-termikus fátyolbunda vegyileg merevített cellulóz szálelrendezés vagy szintetikus szövedékből kialakított réteg (6,26,36) van a legfelső részecske réteg (5;30;32) fölött elrendezve, illetőleg az abszorbens elem (1,C,D, II-IV) azon külöső oldalán elhelyezve, amely egy olyan termék esetében, amely az abszorbens elemet (1,C,D, II-IV) tartalmazza, használat közben a viselőjéhez közel esik.

10. A 9. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a külső rétegbe (6,26,36) nagy folyadékelnyelő befogadó képességű abszorbens részecskék vannak keverve.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a részecske rétegekben (4,5;3033;38-41) lévő nyílások (8,9,-34,35) olyan egymástól adott távolságra elrendezett réseket képezően vannak elrendezve, ahol a rések egymással párhuzamosan, és az abszorbens elem (1,C,D, II-IV) hosszirányában legalább a hosszának egy része mentén vannak.

12. A 11. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a részecske rétegekben lévő rések az abszorbens elem hossztengelye mentén ívelt vonalat leíróan vannak kialakítva.

13. A 12. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a különböző részecske rétegekben lévő rések az abszorbens elem hosszirányú tengelyével különböző szöget bezáróan vannak elrendezve.

14. A 11. vagy 12. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a nyílások mintázata az egyes részecske rétegekben hosszirányban elrendezett furatok sorozatából áll.

16. A 15. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a részecske rétegekben lévő nyílások kör alakúak.

17. A 15. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a részecske rétegekben lévő nyílások négyszögletesek.

18. A 15. igénypont szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy a részecske rétegekben lévő nyílások gyűrű alakúak.

19. A 11-18. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elem azzal jellemezve, hogy az egymással szomszédos rések vagy nyílás sorozatok az egyes részecske rétegekben az abszorbens elem hossztengeléyvel különböző szöget bezáróan vannak elrendezve.

20. Berendezés abszorbens elem gyártására abszorbens termékhez, úgymint pelenkához, inkontinencia betét vagy egészségügyi betéthez azzal jellemezve, hogy az elrendezés tartalmaz a részecskéket adott mintázat szerint mozgó szövetanyagra felhordó eszközt (16) továbbá az anyagból képezett első elemet (15) egy, a felhordó eszköz (16) alá továbbító elemet, egy második szálas anyagból kialakított elemet (20) az első szálas anyagból kialakított elem (15) fölé helyező elemet azt követően, hogy az első elemre (15) részecske réteget vittünk fel, a második elemre (20) adott mintázat szerint részecskéket felhordó eszközt (21), a mintázat az első elemen (15) lévő részecske mintázathoz képest eltoltan van kialakítva, majd tartalmaz az ilymódon kialakított abszorbens elemet összenyomó elemet.

21. A 20. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a részecskéket az első és a második elemre (15,20) felhordó eszköz (16,21) mindegyike tartaaalmaz részecskeszórót (17) és szállítószalagot (18,22), a részecskeszórók (17) az elemek (15,20) fölött mozdulnak el, és amely tartalmaz továbbá egy olyan üregmintázatot, amely a részecske felviteli mintázatának felel meg, és olyan távolságra van az első elemtől (15) elhelyezve, amely legalább akkora, hogy a részecskék az első elemre (15) egyenletesen és folyamatosan vannak úgy felvive, hogy az áramlás szélessége egyenlő vagy kissé nagyobb, mint a mintázat szélessége a szállítószalagokon (18,22) tartalmaz még a berendezés a szalagon felfogott részecskéket továbbító elemet.

22. Abszorbens termék, például pelenka, inkontinencia betét vagy hasonló, amely az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens elemet (1) foglalja magába egy folyadékáteresztő réteg és egy folyadékátnemeresztő réteg között.

A meghatalmazott

Hivatkozási számok jegyzéke

abszorbens elem 26 - réteg ² 5 27 - réteg réteg 28 - réteg ti 29 - réteg 5 - réteg 30-33 - réteg 6 - réteg 34-35 - nyílás 7 - részecske 36 - réteg 8,9 - nyílás 37 - réteg 10 - hengerelrendezés 38,39 - réteg 11 - formázó henger 40,41 - réteg 12 - formázó minta 42,43,44 - rét 13 - fejrész 45 - réteg 14 - szállítószalag 46 - réteg 15 - elem 16 - felhordó eszköz 17 - részecskeszóró 18 - szállítószalag 19 - formázóhenger 20 - elem 21 - felhordó eszköz 22 - szállítószalag 23 - formázó henger 24 - elem

25 - nyomóhenger