HUT74821A - Multistage plant culture method and multistage plant culture apparatus for use therein - Google Patents

Description

A találmány tárgya egy többszintes növénytermesztési eljárás, amely tökfélék, burgonyafélék, rózsafélék és hasonló növények termesztésénél alkalmazható, valamint az ezen eljáráshoz szükséges többszintes növénytermesztési berendezés .

A korábbi módszerek ismertetése:

A zöldségek - többek között a padlizsán, a paradicsom, az uborka, a sárgadinnye és egyebek -, valamint gyümölcsfák üvegházakban való termesztése illetve nevelése széles körben elterjedt az utóbbi időben. Ezen módszerek esetében a palántákat ágyásokba vagy termesztőládákba ültetik, például kőgyapot táblákat vágy hasonló gyökereztető anyagot tartalmazó ládákba. A termesztőládákban termesztett zöldségek esetén a palántákat a talajra helyezett termesztőládákba ültetik és felfelé engedik növekedni. A lehető legtöbb termés elérése érdekében a termést csak akkor takarítják be, ha már több egymás felett elhelyezkedő virágcsoport is termést hozott. A paradicsomtövek termését például csak akkor takarítják be, amikor már az ötödik vagy hatodik virágcsoport is termést hozott.

Az ilyen, ötödik vagy hatodik virágcsoportig növesztett paradicsomtövekről évente általában két betakarítás lehetséges. Az ültetéstől a betakarítás befejezéséig terjedő időszakot nevezzük egy ciklusnak. Az első betakarítás után bizonyos pihenési időt kell tartani (amelynek hossza egy hét és egy hónap közötti időtartam lehet), ami a megmaradó növények kitisztításához és az ágyások sterilizálásához szükséges, csak ezután indíthatjuk ···· ·· • · • · ···· · ··

el a második ciklust. Még akkor is csak két betakarítást érhetünk el, a hetedik vagy nyolcadik virágcsoportig növesztett tövekkel, ha a pihenési időt a minimálisra csökkentjük és a második ciklus palántáit az első betakarítás befejezése után azonnal elültetjük (így növeszthetjük legmagasabbra a növényeket). Továbbá, a termés betakarítását körülbelül az ötödik virágcsoport virágzásakor lehet elkezdeni, így az ültetés és az első termés betakarítása közötti időszak holt időszaknak számít, amely alatt nem takarítható be termés.

Ennek megfelelően ennél a hagyományos termesztési eljárásnál egy hosszú holt időszak telik el az ültetés és a termés betakarításának kezdete között, és a betakarítási időszak is behatárolt. Ez indokolja olyan termesztési eljárás keresését, amely folyamatos betakarítást tesz lehetővé hosszú időn keresztül.

Ezen cél érdekében fejlesztettek ki egy olyan módszert, amelynél a növényeket több virágcsoport eléréséig növesztik. A kezdeti holt időszak ebben az esetben is megmarad, de a növényeket akár több mint a harmincadik virágcsoport szintjéig is fel lehet növeszteni. Mivel azonban a virágzással és terméshozással együtt a szár és a levelek is növekednek, ezért olyan tápoldatra van szükség, amely biztosítja a vegetatív és a reproduktív növekedés közötti egyensúlyt. A megfelelő tápoldat-ellátás biztosítása igen bonyolult feladat, és nagyon sok múlik a termesztők ügyességén. Ez a sokszintes termesztési eljárás ezért túlságosan munkaigényes, és így nem teszi lehetővé a ♦

tápoldat-ellátás automatizálását és a nagy mennyiségben való termesztést.

Az 1,491/459 számú francia szabadalom egy olyan módszert ismertet, ahol a növényeket különböző magasságokban elhelyezett szinteken növesztik, és ahogy a növény növekedik, egyre lejjebbi szintekre helyezik azt át. Ennél a hagyományos eljárásnál a növények egyik szintről a következő szintre történő áthelyezésének időpontját is meg kell határozni: ehhez az adott növényhez az egyes szinteken eltöltendő előre meghatározott időtartamokat és előre meghatározott szükséges naponkénti napsugárzási mennyiségeket vesznek alapul. Annak eldöntése, hogy elérkezett-e az idő a növények áthelyezésére, azaz, hogy a növények megkapták-e már az adott szinten szükséges napi napsugárzási mennyiséget, nagyban a dolgozók szubjektív ítéletén múlik. Ez a hagyományos eljárás tehát nem teszi lehetővé az automatizálást és a nagy mennyiségben való termesztést.

A találmány ismertetése

Jelen találmány célja olyan többszintes növénytermesztési eljárás kidolgozása, amely kiküszöböli a korábbi módszerek most ismertetett problémáit. A módszer folyamatos betakarítást tesz lehetővé hosszú időn keresztül, a tápoldat-ellátás előre beállítható módon történik. Az eljárás lehetővé teszi az automatizálást, kevés manuális beavatkozást igényel és lehetővé teszi a nagy mennyiségben való termesztést.

Jelen találmány másik célja olyan többszintes növénytermesztési berendezés bemutatása, amely lehetővé teszi ennek a többszintes növénytermesztési eljárásnak a hatékony megvalósítását, elsősorban azáltal, hogy csökkenti az alacsonyabb szinteken elhelyezkedő növényekre eső napsugárzás leárnyékolását.

Jelen találmány egyik célkitűzésének megfelelően bemutatunk egy olyan többszintes növénytermesztési eljárást, amely termesztőládákba ültetett palánták növesztéséhez használható, ahol a növények legalább egy hosszirányú sorba rendezve helyezkednek el a termesztőládákban. A legalább két, különböző magasságokban elhelyezett - felső ill. alsó - szinttel rendelkező többszintes növénytermesztési berendezés minden szintjére legalább egy termesztőláda kerül, amelyben a termesztés történik. A termesztőládát, miután az abban lévő növényeket előre meghatározott ideig növesztettük az adott szinten, mindig egy szinttel lejjebb helyezzük, a legfelső szinttől egészen a legalsó szintig. A legalsó szintről a termesztőládát eltávolítjuk, a megüresedett legfelső szintre pedig új palántákat tartalmazó új termesztőládát helyezünk. A termesztőládák alsóbb szintekre helyezéséből és az új termesztőládák elhelyezéséből álló lépés-sorozatot újra és újra megismételjük.

Ennél a többszintes növénytermesztési eljárásnál a többszintes növénytermesztési berendezés szintjeinek N száma (N egész szám) úgy határozandó meg, hogy kielégítse a Η x N < TI egyenletet, ahol TI egy teljes termesztési időszakot jelöl, ami az ültetéstől ill. a beoltástól vagy

dugványozástól a betakarítás végéig tart, H pedig a betakarítás tervezett időtartama. Az egyes szinteken való termesztési időtartam megegyezik a betakarítás tervezett H időtartamával. A palánta felneveléséhez szükséges P időtartam, ami a mag elültetésétől ill. a dugványozástól vagy beoltástól az új termesztőládának a legfelső szintre való elhelyezéséig tart, a következő képlettel számítható ki: P = TI - H x N.

Továbbá, a többszintes növénytermesztési berendezés szintjeinek N száma, valamint egy termesztési periódus (T2), amely a legfelső szintre helyezéstől a legalsó szintről való elvételig tart pontosan meghatározható úgy, hogy az egyes szinteken való termesztési időtartam (G) kielégítse a G = T2/N egyenletet.

Ezen többszintes növénytermesztési módszer alkalmazása esetén, ha a többszintes növénytermesztési berendezés szintjeinek száma kettő, a növényeket legkorábban a korai terméshozásig, legkésőbb a betakarítás kezdetéig növesztjük a felső szinten, ekkor áthelyezzük az alsó szintre, ahol a betakarítás végéig maradnak. Ezen módszer esetén legcélszerűbb, ha a palántákat a hajtáscsúcs lemetszéséig növeljük a felső szinten, és ekkor helyezzük át az alsó szintre, ahol tovább növesztjük azokat a betakarítás befejeztéig.

Ha a többszintes növénytermesztési berendezés szintjeinek száma három, a palántákat legalább a korai rügydifferenciálódásig, legkésőbb a korai terméshozásig növeszthetjük a felső szinten, ekkor a termesztőládát áthelyezzük a középső szintre. A középső szinten tovább • ·

növesztjük legkésőbb a áthelyezzük betakarítás a növényeket betakarítás legalább kezdetéig, szintre, a korai ezután a a legalsó végéig növesztjük tovább.

használata esetén célszerű a palántákat ahol növényeket a Ilyen berendezés legalább a korai rügy-differenciálódásig, legkésőbb a korai terméshozásig a felső szinten növeszteni, és a termesztőládát ekkor áthelyezni a középső szintre. A középső szinten növesztjük tovább a növényeket a hajtáscsúcs lemetszéséig, ekkor helyezzük át a termesztőládát a legalsó szintre, ahol a növényeket a termés betakarításának végéig növesztjük tovább.

A többszintes növénytermesztési eljárás jól használható több csoportban virágot és termést hozó növények legfeljebb három szakaszban történő növesztéséhez vagy alakra neveléséhez, különösen paradicsomtövek esetén.

A többszintes növénytermesztési eljárás során megvalósított tápoldat-ellátás megoldásához célszerű, hogy az elsősorban vegetatív növekedés érdekében öntözött növények alatt elhelyezett elvezető csövekben összegyűjtött megmaradt tápoldatot elvezessük és az elsősorban reproduktív növekedésben érintett palánták tápoldat-ellátására használjuk fel.

Jelen találmány egy másik célkitűzésének megfelelően bemutatunk egy többszintes növénytermesztési berendezést, amely a növények több szinten történő nevelésének megvalósításához használható. A többszintes növénytermesztési berendezés egy tartóelemeket magába foglaló tartóvázból, valamint egy termesztőláda emelő szerkezetből áll. A tartó elemek, amelyekre , az adott hosszúságú termesztőládákat helyezzük, különböző magasságokban helyezkednek el. A termesztőláda emelő szerkezet részét képezik a termesztőládákhoz vihető ill. azoktól elmozdítható tartóegységek, amelyek alkalmasak a termesztőládák megtartására ill. felfelé és lefelé történő mozgatására, így segítségükkel áthelyezhetjük a termesztőládákat egy magasabban elhelyezkedő tartóelemről egy alacsonyabban elhelyezkedő tartóelemre.

Ebben az esetben a tartóváz tartórudakat tartalmazhat, amelyekre a termesztőládákat függesztjük a termesztőládákhoz rögzíthető tartókötelek segítségével. A tartórudak a termesztőládák fölött helyezkednek el hosszanti irányban. A tartóváz továbbá a tartórudakat alátámasztó konzolokat tartalmaz, amelyek függőleges oszlopokra vannak rögzítve különböző magasságokban a termesztőládák hosszanti oldalára merőlegesen.

A termesztőládák tartóelemeiként használhatunk a függőleges oszlopokra rögzített, a termesztőládák végeit alátámasztó tartótagokat is.

Továbbá, a tartóelemek részét képezhetik függőleges oszlopokra rögzített, a termesztőládák végeit alátámasztó tartótagok is, a tartóváz pedig rudakat és azokat alátámasztó konzolokat tartalmazhat, amelyek különböző magasságokban, a termesztőládák hosszanti oldalára merőlegesen vannak függőleges oszlopokra rögzítve, tartalmazhat továbbá a rudakra felfüggesztett, a termesztőládák felé leeresztett vezető-zsinegeket, amelyeknek iránya az egyes növények növekedésének irányát szabályozza.

·

A termesztőláda-emelő szerkezet termesztőláda tartó egysége meg tudja közelíteni legalább az egyik tartórudat és a termesztőládákat, miközben egy termesztőládát tart.

A termesztőláda-emelő szerkezet célszerűen elmozdítható a tartóváz egyik oldala mentén a termesztőládák hosszanti oldalával párhuzamos irányban. Például síneket helyezhetünk el a tartóváz egyik oldalán a termesztőládák hosszanti oldalával párhuzamos irányban kialakított alapfelületen, amely síneken az emelőszerkezet elmozdítható. Ebben a példában az emelőszerkezet egy alapegységet tartalmaz, ez az alapegység egy, a sínen elmozdítható első alapelemet, valamint egy, az első alapelemre rögzített és az első alapelem mozgására merőleges irányban elmozdítható második alapelemet tartalmaz. A második alapelem elmozdításával az emelőszerkezet tartóegysége a termesztőládákhoz vihető vagy azoktól eltávolítható.

Továbbá, a többszintes növénytermesztési berendezéshez célszerűen tápoldat-ellátó rendszer is tartozik. A tápoldat-ellátó rendszer folyadékszállító csövekkel rendelkezik, amely a tápoldatot a termesztőládákban lévő anyaghoz szállítja, a folyadékszállító csövek egyik végén a folyadék beviteléhez szükséges nyílás található, a csövek oldalfalán pedig kis lyukak helyezkednek el. A folyadékszállító csöveket a termesztőládákban hosszanti irányban helyezzük el. A tápoldat-ellátó rendszer továbbá tápoldat-szállító csövekkel is rendelkezik, amelyek a folyadékszállító csövekhez szállítják a tápoldatot. A tápoldat-szállító csövek hegyes csúcsban végződnek, amelyek a folyadékszállító csövek végén található folyadékbeviteli nyílásra néznek anélkül, hogy ahhoz fizikailag rögzítve lennének. A tápoldat-ellátó rendszer része továbbá egy vízelvezető rendszer is amely a termesztőládákból kinyúló vízelvezető csövekből és ezek folytatását képező, ezekkel fizikailag nem összekapcsolt vízelvezető tömlőkből áll.

Jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési berendezéshez tartozhatnak továbbá meghatározott hosszúságú termesztőládák, valamint a tartórudakat is magába foglaló tartóváz is. A tartórudak tartják a termesztőládákat a hozzájuk rögzített tartókötelek segítségével, a tartórudak a termesztőládák fölött hosszanti irányban elrendezve helyezkednek el. A berendezés részét képezik továbbá a tartórudakat alátámasztó konzolok, amelyek különböző magasságokban, a termesztőládák hosszanti oldalára merőlegesen vannak függőleges oszlopokra rögzítve.

Hasonlóan, a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési berendezéshez tartozhatnak meghatározott hosszúságú termesztőládák, valamint a tartótagokat is magába foglaló tartóváz is. A termesztőládákat azok két végénél alátámasztó tartótagok függőleges oszlopokra rögzítve helyezkednek el. Ilyen berendezés esetén a tartóváz részét képezhetik rudak, és a rudakat alátámasztó konzolok, amelyek különböző magasságokban, a termesztőládák hosszanti oldalára merőlegesen vannak a függőleges oszlopokra rögzítve, valamint a rudakra felfüggesztett, a termesztőládák felé leeresztett vezető-zsinegek, amelyek az egyes palánták növekedésének irányát szabályozzák.

Más esetben a tartóváz a termesztőládák hosszanti oldalával párhuzamos irányban a termesztőládák fölött elhelyezkedő tartórudakkal rendelkezhet, amelyre a termesztőládákat függeszthetjük a hozzájuk rögzített tartókötelek segítségével, a tartórudakat konzolok támaszthatják alá, amelyek különböző magasságokban, a termesztőládák hosszanti oldalára merőlegesen vannak a függőleges oszlopokra rögzítve.

Az ábrák rövid ismertetése

A jelen találmány előzőekben bemutatott tulajdonságai, előnyei még világosabbá válnak a következő részletes ismertetés alapján, amelyhez a következő ábrák tartoznak:

Az 1. ábra a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési berendezés első megvalósítási alakjának sematikus vázlatát mutatja perspektivikus ábrázolásban, amelynél a felső tartóelemre két termesztőládát helyeztünk, amelyek frissen ültetett palántákat tartalmaznak.

A 2. ábra a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési berendezés sematikus vázlatát mutatja perspektivikus ábrázolásban azon állapotban, amikor az 1. ábrán látható termesztőládákat a felső szintről az alsó szintre helyeztük.

A 3. ábra az 1. ábrán látható többszintes növénytermesztési berendezés sematikus vázlatát mutatja perspektivikus ábrázolásban azon állapotban, amikor a felső szintre két új termesztőládát helyeztünk.

A 4. ábra a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési berendezés egy másik megvalósítási alakjának sematikus vázlatát mutatja perspektivikus ábrázolásban.

Az 5. ábra 4. ábrán látható többszintes növénytermesztési berendezés vízelvezető rendszerének egy részletét mutatja keresztmetszeti ábrázolásban.

Az előnyös megvalósítási alakok ismertetése

Az 1. - 3. ábrák a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési eljáráshoz használható többszintes növénytermesztési eszköz első megvalósítási alakját mutatják.

Ezen a megvalósítási alakon mutatjuk be részletesen a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési eljárást paradicsomtövek példáján. A jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési eljárás tényleges alkalmazása esetén célszerű és hatékony a többszintes növénytermesztési berendezés második megvalósítási alakját használni, amelyet a 4. és 5. ábrák segítségével ismertetünk a későbbiekben. A jobb megértés kedvéért azonban a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési berendezést az egyszerűbb első megvalósítási alakon mutatjuk be.

A 1.

ábrán látható többszintes növénytermesztési berendezés (14) egy lemezből vagy hasonló anyagból készült felső tartóelemmel (14a) rendelkezik, amelyet valamilyen alkalmas tartószerkezet, például tartórudak tartanak az alapfelülettől (például a talajfelszín vagy a padló) megfelelő magasságban; rendelkezik továbbá elemmel (14a) megegyező anyagból készült két darab alsó tartóelemmel (14b és 14c), amelyek nem pontosan a felső tartóelem (14a) alatt, hanem ahhoz képest a két oldal irányba eltolva helyezkednek el. A felső tartóelem (14a) és az alsó tartóelemek (14b és 14c) magassága közötti különbséget a termesztett növényeknek megfelelően kell megválasztani oly módon, hogy az alsó tartóelemekre (14b és

14c) helyezett termesztőládákba ültetett növények a növekedésükhöz szükséges elegendő napsugárzást kapjanak, ne árnyékolják le azokat a felső tartóelemre (14a) helyezett termesztőládákba ültetett növények.

Ennél a megvalósítási alaknál a felső tartóelem (14a) elegendően széles ahhoz, hogy elférjen rajta két, egymás mellett elhelyezett termesztőláda (10 és 11), az alsó tartóelemek (14b és 14c) pedig olyan szélesek, hogy elférjen rajtuk egy-egy termesztőláda. Kívánság szerint a felső tartóelem (14a) szélességét akkorára is választhatjuk, hogy csak egy termesztőláda férjen el rajta, az alsó tartóelemek (14b és 14c) közül pedig az egyiket elhagyhatjuk. Továbbá, a felső és alsó tartóelemeket (14a, 14b és 14c) készíthetjük keresztben elhelyezett csövekből is. Továbbá, az alsó tartóelemek (14b és 14c) helyetti tartófelületként használhatjuk az alapfelületet (a talajt vagy a padlót) is. Ennél a megvalósítási alaknál, bár az 1.-3. ábrákon és a leírásnál kétszintes berendezést mutattunk be, a szintek száma nem feltétlenül csak kettő lehet, használhatunk több, különböző magasságokban elhelyezett szintekből álló többszintes növénytermesztési berendezést is.

Továbbá, ha a termesztett növények terméseinek minőségét semmilyen szempontból nem befolyásolja kedvezőtlenül, ha egy adott szintig való növesztés után kevesebb napfényt kapnak, akkor az alsó tartóelemeket (14b és 14c) pontosan a felső tartóelem (14a) alá is helyezhetjük.

Az első és második termesztőládák (10 és 11) a szakmában jól ismertek. Felépítésük a következő: egy pl. fa

V vagy műanyag dobozból vagy műanyag lemezből készült ládában (10a és 11a), helyezkedik el a gyökereztető anyag (10b és llb), pl. termőföld vagy az annak pótlásaként használatos kőgyapot, valamint a tápoldatot tartalmazó víz. A két termesztőláda az 1. ábrán látható módon a hosszanti oldalaikkal egymás mellé fektetve helyezkedik el a felső tartóelemen (14a).

Ebben az esetben a termesztőládákban (10 és 11) elhelyezett gyökereztető anyagba (10b és llb) paradicsom palántákat (15 és 16) ültetünk egymástól meghatározott távolságokban a megfelelő időpontban, például amikor a palántákat (15 és 16) már felneveltük az első virágcsoport virágzásáig. Ennél a megvalósításnál a növényt először csíráztatóban nevelik az első valódi levelek megjelenéséig (minden palántán egy levél), ezután a csíranövényeket átültetik a gyökereztető anyagba, (10b és llb) a palántanevelő ágyásba. Körülbelül a korai rügy-differenciálódás idején, azaz amikor kettő - négy valódi levél kifejlődik (dugványozás vagy beoltás esetén amikor kettő - négy új valódi levél kifejlődik az eredetiek mellett), a gyökereztető anyagba (10b és llb) ültetett palántákat behelyezik a ládákba (10a és 11a), de még nem helyezik a többszintes növénytermesztő berendezésre (14), hanem más alkalmas helyen tárolják. Itt növesztik tovább a palántákat az első virágcsoport virágzásáig, majd a termesztőládákat (10 és 11) áthelyezik a többszintes növénytermesztő berendezés (14) felső tartóelemére (14a). Más esetben a palántát a csíráztatóból a gyökereztető anyagba (10b és llb) ültetik és itt növesztik tovább a virágzásig, ezután helyezik a ládába (10a ill. 10b), és a termesztőládákat (10 és 11)

V rögtön a többszintes növénytermesztő berendezés (14) felső tartóelemére (14a) helyezik.

Az első ill. második termesztőládába (10 és 11) ültetett palántákat (15 és 16) legalább a korai terméshozásig, legkésőbb a betakarítás kezdetéig, optimálisan a hajtáscsúcsok lemetszéséig növesztjük a felső tartóelemen (14a). A termesztési feltételek, mint például az elnyelt napsugárzás mennyisége és a felső tartóelemen (14a) történő növesztés! folyamat alatt kapott tápoldat mennyisége, nagyban befolyásolják a termés minőségét és mennyiségét, ezért megfelelő gondot kell fordítani ezekre. Paradicsom termesztése esetén a töveket a harmadik virágcsoport felett két levéllel kell megmetsz.eni a felső tartóelemen (14a) történő növesztés ideje alatt. Ennek a megvalósításnak a példája esetén a metszés időpontja körülbelül a harmadik virágcsoport rügyeinek megjelenése és ugyanezen virágcsoport terméshozása közötti időszakra esik.

Ezután következik az a lépés, hogy az első és második termesztőládát (10 és 11) áthelyezik az alsó tartóelemekre (14b ill. 14c) a 2. ábrán látható módon. Kétszintes növénytermesztési berendezés (14) alkalmazása esetén az áthelyezés körülbelül a teljes termesztési idő felénél történik, a pontos időpont a termesztés körülményeitől függően változhat az előzőekben ismertetett határok között. Paradicsom termesztése esetén a palántákat a felső tartóelemen (14a) növesztjük a fent említett metszési időpontig. A termesztőládáknak a felső tartóelemről (14a) az alsó tartóelemekre (14b és 14c) való áthelyezésének a legmegfelelőbb időpontja a harmadik virágcsoport korai terméshozása és βζ első virágcsoport termésének betakarításának kezdete közötti időszak. A megüresedett felső tartóelemre (14a) két új - harmadik és negyedik termesztőládát (12 és 13) helyezünk a 3. ábrán látható módon. A harmadik és negyedik termesztőládában (12 és 13) lévő palántákat (17 és 18) szintén a fent leírt módon növesztjük, hasonló módon gyökereztető anyagba (12b és 13b) ültetve.

Az alsó tartóelemre (14b és 14c) való áthelyezés után az első és a második termesztőládában (10 és 11) lévő növényeket (15 és 16) termésük betakarításának befejeztéig növesztjük. A paradicsomtövek (15 és 16) ekkor már elszíneződési periódusba jutnak,.és bár a harmadik virágcsoport termése ekkor érik, a termesztési feltételek (az elnyelt napsugárzás és a tápoldat-ellátás) pontos betartása ekkor már nem annyira fontos mint a felső tartóelemen (14a) történő növesztés időszaka alatt.

így tehát ha a felső tartóelem (14a) és a felső tartóelemen elhelyezett növények leárnyékolják az alsó tartóelemeken (14b és 14c) elhelyezett növényekre eső napsugárzást, lecsökkentve ezzel az elnyelt fény mennyiségét, a termés minőségét ez nem befolyásolja károsan.

Továbbá, a felső tartóelemen (14a) elhelyezett növények öntözésére használt tápoldat azon részét, ami a gyökereztető anyagon átszivárgóit lecsapolhatjuk és az alsó tartóelemeken (14b és 14c) elhelyezett növények tápoldatellátására használhatjuk fel. Ily módon a felső tartóelemen (14a) elhelyezett, elsősorban vegetatív növekedést mutató növények öntözésére használt tápoldat lecsapolt maradékát összegyűjtjük és .az alsó tartóelemeken (14b és 14c) elhelyezett növények tápoldat-ellátására használhatjuk fel akár azonnal, akár úgy, hogy az összegyűjtött tápoldatott a felhasználást megelőzően alkalmas várakozási ideig valamilyen tartályban tároljuk. Ezen módszer azért hatékony, mert metszett termesztés esetén az alsó tartóelemen (14b ill. 14c) történő növesztés időszakában paradicsomtövek esetén a harmadik virágcsoportig a tövek elsősorban reproduktív növekedést mutatnak. Másrészt a növények ekkor már az elszíneződési periódusba kerülnek, bár a harmadik virágcsoport termése ekkor érik, és mint azt feljebb és alább említjük, ekkor már a tápoldat összetételének eltérése az ideálistól a termés minőségét nem befolyásolja károsan.

Másrészt, a felső tartóelemre (14a) helyezett harmadik és negyedik termesztőládák (12 és 13) gyökereztető anyagába (12b és 13b) ültetett növényeket (17 és 18) a korábban ismertetett előre meghatározott ideig növesztjük. Ezalatt az első és második termesztőládák (10 és 11) az alsó tartóelemeken (14b és 14c) helyezkednek el, így a felső tartóelemen (14a) elhelyezett harmadik és negyedik termesztőládába (12 és 13) ültetett növényeket (17 és 18) érő napsugárzást az első és második termesztőládák (10 és 11) növényei (15 és 16) nem árnyékolják le.

Ezután megtörténik az első és a második termesztőládába (10 és 11) ültetett növények (15 és 16) termésének betakarítása. A betakarítás befejezése után az első és a második termesztőláda (10 és 11) kidobásra kerül, vagy pedig a ládákban (10a és 11a) található gyökereztető ··· anyagot (10b és 11b) eltávolítjuk és előkészítjük az újra felhasználásra.

Következő lépésben a harmadik és a negyedik termesztőládát (12 és 13) helyezzük le az alsó tartóelemekre (14b és 14c), a felső tartóelemre (14a) pedig két új termesztőládát helyezünk, amelyek újabb palántákat tartalmaznak. Ezt a folyamatot ismételjük újra és újra.

Az itt bemutatott paradicsom-termesztési módszer alkalmazásával a termés mennyisége megnövelhető. Ha a paradicsomtöveket a harmadik virágcsoport szintjéig növesztjük, egy évben nyolc betakarítás lehetséges. A hagyományos módszerekkel összehasonlítva (amelyeknél a nyolcadik virágcsoport szintjéig növesztett tövekről évi két betakarítás lehetséges) az itt bemutatott módszer körülbelül 1.5-ször nagyobb mennyiségű termést hoz.

Bár itt a többszintes növénytermesztési eljárás kétszintes növénytermesztési berendezést hasznosító megvalósítását mutattuk be, a jelen találmány nem korlátozódik erre a megvalósítási alakra, a berendezést sokféle változtatással elkészíthetjük. Használhatjuk például a növénytermesztési berendezés háromszintes változatát, amely felső, középső és alsó tartóelemeket tartalmaz. Ez esetben a kétszintes növénytermesztési berendezés felső és alsó tartóelemei (14a, 14b és 14c) a háromszintes növénytermesztési berendezés középső és alsó tartóelemeinek felelhetnek meg. Először a háromszintes növénytermesztési berendezés legfelső tartóelemén növesztjük a palántákat legalább a korai rügy-differenciálódásig, legkésőbb a korai terméshozásig, majd áthelyezzük azokat a kétszintes növény20 termesztési berendezés felső tartóelemének (14a) megfelelő középső tartóelemre. Részletesebben: csiráztatás után, körülbelül a korai rügy-differenciálódás időszakában, azaz amikor kettő - négy levél már kifejlődött, a palántákat átültetjük a gyökereztető anyagba amelyet ezután a termesztőládába helyezünk, a termesztőládát pedig a felső tartóelemre helyezzük, ahol a palántákat legkésőbb a korai terméshozásig növesztjük. Továbbá, a palánták gyökereztető anyagba ültetésének időpontját úgy is megválaszthatjuk, hogy az különbözzön a palántákat tartalmazó gyökereztető anyag termesztőládába helyezésének időpontjától. A palántákat körülbelül az első valódi levelek megjelenésekor (minden egyes palántán egy levél megjelenése) ültethetjük a gyökereztető anyagba, a palántákat tartalmazó gyökereztető anyagot pedig körülbelül a második - negyedik valódi levél kifejlődésekor helyezhetjük a termesztőládába. Majd, miután a palántákat legfeljebb a korai terméshozásig növesztettük a felső tartóelemen, a termesztőládát áthelyezzük a középső tartóelemre.

Miután a középső tartóelemre helyeztük a termesztőládát, a korábban ismertetett kétszintes növénytermesztési berendezés esetéhez hasonlóan a palántákat legalább a korai terméshozásig, legfeljebb a betakarítás megkezdéséig, célszerűen a hajtáscsúcsok lemetszésének időpontjáig növesztjük a középső tartóelemen. Ezután a termesztőládákat áthelyezzük az alsó szintre, ahol a növényeket a betakarítás befejezéséig növesztjük tovább.

Bár a fenti .leírásban a termesztés csiráztatással történik, a módszer ugyanígy alkalmazható dugványozás vagy beoltás esetén is.

A jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési eljárás nem korlátozódik az eddigiekben ismertetett két- illetve háromszintes eljárásokra, alkalmazhatunk négy- vagy többszintes termesztési eljárást is. Ez esetekben az egyes szinteken való növesztés időtartamait és az áthelyezések időpontjait az ismertetett két- és háromszintes eljárások alapján határozhatjuk meg a következő módon.

Először is, a korábbi termesztési gyakorlat alapján tervezzünk el egy teljes termesztési időszakot (TI), ami az ültetéstől ill. a beoltástól vagy dugványozástól a betakarítás végéig tart, valamint egy betakarítási időszakot (H). A teljes termesztési időszak (TI) és a betakarítás időtartama (H) az évszakoktól függően változik a hőmérséklet, a napsütéses órák száma és egyéb tényezők változása következtében.

Ekkor a növénytermesztési berendezés szintjeinek száma (N) olyan egész számnak választandó, amely kielégíti a Η χ N < TI egyenletet, az egyes szinteken való nevelés időtartama pedig egyezzen meg a tervezett betakarítási időtartammal (H) . Az egyes szinteken való nevelés időtartama tehát a szintek számától (N) függ. Ebben az esetben a termesztőládák áthelyezésének időpontjai az egyes szinteken való termesztési időszakok végeivel egyeznek meg. A palánta felneveléséhez szükséges időtartam (P), ami a mag elültetésétől ill. a dugványozástól vagy a beoltástól az új ··· • · · · « termesztőládának a legfelső szintre való elhelyezéséig tart, a következő képlettel számítható ki: P = TI - Η x N.

Amennyiben P = 0, a palántákat mag elültetésétől ill. a dugványozástól vagy a beoltástól kezdve a növénytermesztési berendezés legfelső szintjén neveljük.

Az előző esetben a teljes termesztési időszak (TI) és a betakarítás időtartamának (H) meghatározása után meghatározhatjuk az egyes szinteken való nevelés időtartamát.

Továbbá, miután meghatároztuk a többszintes növénytermesztési berendezés szintjeinek N számát, valamint meghatároztunk egy termesztési periódust (T2) , amely a legfelső szintre helyezéstől a legalsó szintről való elvételig tart, az egyes szinteken való termesztési időtartamot (G) a G = T2/N egyenlet segítségével is kiszámíthatjuk.

Bár itt a paradicsom termesztésének példáját mutattuk be, a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési eljárás ezen megvalósítását más növények termesztése esetén szintén alkalmazhatjuk, például több csoportban virágot és termést hozó növények növesztéséhez vagy alakra neveléséhez. Az egyes szintekről a következő szintekre való áthelyezések időpontjai a fent megadott határok között változhatnak.

A 4. és 5. ábrákon egy másik többszintes növénytermesztési berendezést láthatunk, amelyet a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési eljárás egy második megvalósítási alakjánál alkalmazhatunk.

• · ·

Amint azt feljebb, az első megvalósítási alak ismer23 tetésekor már elmondtuk, a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési eljárás alkalmazásához használatos többszintes növénytermesztési berendezés felépítését nem rögzítjük le annál részletesebben, hogy a növénytermesztési berendezés több, különböző szinteken elhelyezett tartóelemmel rendelkezik, amelyek a termesztőtartályok különböző magasságokban való elhelyezésére alkalmasak. A jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési eljárás igen hatékonyan alkalmazható a többszintes növénytermesztési berendezés 4. és 5. ábrákon látható megvalósítási alakjának használatával, ezért cél szerű ezen megvalósítási alak alkalmazása.

Ezen megvalósítási alak esetén, a 4. ábrán látható módon, a többszintes növénytermesztési berendezés (110) két egymással szemben bizonyos távolságokra elhelyezkedő, függőleges irányú tartóvázzal (120) , a tartóvázakra (120) vízszintes irányban rögzített három hosszú és keskeny termesztőtartállyal (130), valamint a termesztőtartályok (130) fel- és lefelé mozgatását végző termesztőtartály emelő szerkezettel (170) rendelkezik.

Mindkét tartóváz (120) egy az alapfelületre (a talaj vagy a padló) függőleges helyzetben rögzített, vagy a melegház egy gerendájára függesztett oszlopot (121) tartalmaz. A tartóváz részét képezik továbbá az oszlopokra (121) megfelelő magasságokban rögzített, a másik tartóváz (120) oszlopa (121) felé vízszintes irányban kinyúló, a termesztőtartályok (130) megfelelő végeinek alátámasztására szolgáló termesztőtartály alátámasztó tagok (122), valamint ··· ··· az oszlopokra (121.) a termesztőtartály alátámasztó tagok (122) felett rögzített, a termesztőtartályok (130) hosszanti oldalára merőleges irányban kinyúló konzolok (123) is.

A konzolok (123) a termesztőtartályok (130) megtartására is szolgálnak. Pontosabban, a konzolok (123) tartórudakat (150) támasztanak alá, amely tartórudak a termesztőtartályokhoz (130) kapcsolódnak később ismertetendő módon. Ezen megvalósítás esetén tehát a termesztőtartályok (130) tartóelemeiként kétféle eszköz is szolgál: a termesztőtartály alátámasztó tagok (122) és a konzolok (123), ezért a két eszköz közül az egyiket kívánság szerint elhagyhatjuk.

Abban az esetben, ha csak a konzolokat (123) használjuk, a tartórudakat (150) és a termesztőtartályokat (130) összekapcsoló tartózsineg vagy huzal (140) alkalmazása szükséges tartóelemként. Ha viszont csak a termesztőtartály alátámasztó tagokat (122) használjuk tartóelemként, a konzolokat (123) és a tartórudakat (150) vezető zsinegek (160) végeinek rögzítésére használhatjuk fel, amely vezető zsinegek a növényeket a kijelölt növesztés! irányba vezetik (lásd később).

Ezen megvalósítás esetén a két tartóváz (120) két oszlopát (121) egymástól meghatározott távolságra, egymással szemben helyeztük el. Az eddig leírtaknak megfelelően a termesztőtartály alátámasztó tagok (122) oly módon vannak az oszlopra (121) rögzítve, hogy a másik oszlop (121) felé nyúljanak ki, rögzíthetjük azonban a termesztőtartály alátámasztó tagokat (122) úgy is, hogy oldalra, a tér··· mesztőtartály emelő szerkezet (170) irányába nyúljanak ki.

Továbbá, az oszlopok (121) szerepét betölthetik az üvegház oszlopai vagy az ott található alkalmas, oszlopként használható elemek is, nem feltétlenül szükséges speciális oszlopok használata.

Ezen megvalósítási alak esetén mindkét oszlopra (121) három termesztőtartály alátámasztó tagot (122) rögzítettünk háromszintes termesztés érdekében. A termesztőtartály alátámasztó tagok (122) méretét célszerű a lehető legkisebbre választani annak érdekében, hogy minél kevesebb napsugárzást árnyékoljon le az alsóbb szintekre helyezett termesztőtartályoktól (130). A termesztőtartály alátámasztó tagok (122) szélessége akár kisebb is lehet a termesztőtartályok (130) szélességénél. A termesztőtartályok (130) stabilitása akkor sem kerül veszélybe, ha a termesztőtartály alátámasztó tagok (122) mérete igen kicsi: a termesztőtartályokat (130) ugyanis már a konzolok (123) által alátámasztott tartórudak (150) egyedül is megtartanák.

A konzolokat (123) a termesztőtartály alátámasztó tagok (122) felett olyan távolságban rögzítjük az oszlopokra (121), amilyen magasra a növényeket növeszteni szeretnénk. Ezen megvalósítás esetén a középső illetve alsó konzolokat (123) a felső illetve középső termesztőtartály alátámasztó tagok (122) felső széleinél helyeztük el, de elhelyezhetjük ugyanezen tagok alsó széleinél is. A konzolok (123) végei (123a és 123b), amelyek közrefogják az oszlopot (121), a tartórudak (150) alátámasztására is szolgálhatnak. A középső és alsó konzolok (123) között helyezkedik el az oszlopon (121) egy segéd-konzol (124).

··· ··«

Ezen megvalósítási, alak esetén, vekedése során a termesztőtartályt középső szintre helyezzük át, helyezünk el a középső konzolokon növesztése érdekében. Ekkor használhatjuk (124), amelyre átmenetileg a felső szinten rudakat (150) helyezzük közvetlenül a termesztőtartályok (130) áthelyezése után, illetve ezen a segéd-konzolon (124) tarthatjuk a felső szinten használt tartórudakat (150) addig, amíg a növény el nem amikor a palánták nö(130) a felső szintről a növények tovább a segéd-konzolt használt tartóért egy kívánt magasságot.

A konzolok (123) és a rögzített. Célszerű azonban mert ez megkönnyíti a tartórudak Célszerű továbbá a konzolokon (123) segéd-konzolok (124) alakja nem az L-keresztmetszet használata, (150) elhelyezését, és segéd-konzolokon amelyekbe a tartóA termesztőtartályok (130) vagy félkör keresztmetszetű alkotják. Ebben helyezkedik el gyökereztető anyag, amelybe a Mivel téglalap dobozok hasonló törzsét négyzet, hosszú, vékony a kőgyapot vagy palántákat ültethetjük.

azonban a termesztőtartályokat (130) a termesztési súly csökkentése érdekében mennyiségét a minimálisra a palántákat előre meganyagba, például kőgyapot a termesztőtartályon illeszteni. A így megfelel az első megvalósítási alaknál bemutatott termesztőládáknak. Ezért a folyamat során mozgatni kell, a célszerű a gyökereztető anyag csökkenteni. Célszerű tehát határozott alakúra elkészített kockákba ültetni, majd ezt az (130) kialakított megfelelő elkészített termesztőtartály anyagot sávba (130) ··· termesztőládák ott ismertetett mozgatása megfelel ezen termesztőtartályok (130) mozgatásának.

A tartórudak (150) közönséges rudak, amelyek a tartóvázon (120) rögzített konzolok (123) végein (123a és 123b) helyezkednek el egymással párhuzamosan a korábban ismertetett módon. Ezen megvalósítási alak esetén a huzalból vagy hasonló anyagból készült tartóhuzalokat (140) a tartórudakról (150), azok vége felé eső részeiről vezetjük a termesztőtartályokhoz (130), ami a termesztőtartályok (130) stabil rögzítését biztosítja, amint azt korábban már említettük.

Részletesebben, a növénytermesztési berendezés minden szintjén két tartórúd (150) helyezkedik el egymással párhuzamosan a konzolok (123) végein (123a és 123b)(U-alakú vágatokba illesztve) az oszlopok (121) két oldalán, azoktól körülbelül egyenlő távolságokra. A két tartóhuzal (140) ily módon V-alakban feszül ki a termesztőtartályok (130) és a tartórudak (150) között. A termesztőtartályok (130) így három ponton vannak rögzítve a tartóhuzalok (140) és a termesztőtartály alátámasztó tagok (122) által, ami biztosítja a termesztőtartályok (130) stabilitását még abban az esetben is, ha a termesztőtartály alátámasztó tagok (122) által nyújtott alátámasztási felület kisebb a termesztőtartályok (130) szélességénél.

A tartórudakat (150) általában a termesztőtartályokkal (130) együtt mozgatjuk, szükséges tehát, hogy a tartórudakat (150) ki lehessen venni és vissza lehessen helyezni az oszlopok (121) közé, ezért a tartórudak (150) hossza kicsivel rövidebb mint az oszlopok (121) közötti távolság.

··· • · ·

Ebben az esetben, amikor a termesztőtartályt (130) a felső szintre helyezzük a vezető zsinegek (160) használata nem feltétlenül szükséges, mivel a palánták még alacsonyak. Mivel azonban a palánták már itt is felnőnek egy bizonyos magasságig, a növények számával megegyező számú vezető zsineget (160) feszíthetünk ki a tartórudak (150) és a termesztőtartály (130) között a növekedés elősegítése és a középső majd az alsó szinten folytatódó növekedés stabilizálása céljából.

Ezen megvalósítási alak esetén a tápoldat-ellátó rendszer a fő folyadékszállító csőből (az ábrákon nem látható), tápoldat-szállító csövekből (125) és folyadékszállító (126) csövekből áll. Az oszlopokon (121) vezetett tápoldat-szállító csövek (125) csatlakoznak a talaj alatt vezetett fő folyadékszállító csőhöz. Ezen megvalósítási alak esetén a berendezés (a három termesztőtartálynak /130/ megfelelően) három tápoldat-szállító csővel (125) rendelkezik amelyek a felső, középső ill. az alsó szinthez tartoznak. A tápoldat-szállító csövek (125) csúcsos végei (125a) a folyadékszállító csövek (126) folyadékbeviteli nyílásaira (126a) néznek, amelyek az egyes termesztőtartályok (130) egyik végénél vannak kivezetve. A folyadékszállító csövek (126) egyik végén folyadékbeviteli nyílás (126a) található, a másik végük zárt, a cső falán megfelelő számú apró lyuk (126b) helyezkedik el az 5. ábrán látható módon. Timikor a folyadékbeviteli nyíláson (12 6a) bevezetett tápoldat mennyisége elér egy bizonyos szintet, a tápoldat az apró lyukakon (126b) keresztül a termesztőtartályban (130) elhelyezett gyökereztető anyagba folyik. Ebben az esetben a tápoldat a folyadékbeviteli nyíláson ·· ·» <4· V··· • Β · 4 * · · ··· ««· · ·«·· • · · · · (126a) keresztül jut a tápoldat-szállító csövekből (125) a folyadékszállító csövekbe (126). A tápoldat-szállító csövek (125) csúcsos végei (125a) nincsenek közvetlenül rögzítve a folyadékbeviteli nyílásokhoz (126a). Ennek következtében a termesztőtartályok (130) áthelyezésekor nincs szükség a tápoldat-szállító csövek (125) és a folyadékszállitó csövek (126) szétkapcsolására ill. összeszerelésére.

Ezen megvalósítási alak esetén a vízelvezető rendszer egy fő vízelvezető tömlőből (az ábrákon nem látható), vízelvezető tömlőkből (127), vízelvezető nyílásokból (128) és vízelvezető csövekből (129) áll. Ebben az esetben, a tápoldat-szállító csövekhez (125) hasonló módon a berendezés három vízelvezető tömlővel (127) rendelkezik, amelyek a három szinten elhelyezkedő termesztőtartályokhoz (130) tartoznak. Minden egyes vízelvezető tömlő (127) egyik vége (127a) a megfelelő vízelvezető nyíláshoz (128) csatlakozik.

A vízelvezető nyílások (128) az oszlopokra (121) erősített termesztőtartály alátámasztó tagokhoz (122) vannak rögzítve a termesztőtartályok (130) másik végénél, mint ahol a folyadékszállító csövek (126) folyadékbeviteli nyílásai (126a) találhatók. A vízelvezető tömlők (127) másik végei a talaj alatt vezetett fő vízelvezető tömlőhöz csatlakoznak.

A termesztőtartályokból (130) a tápoldatot a vízelvezető csövek (129) vezetik el a vízelvezető nyílásokig (128) . A vízelvezető csövek (129) a termesztőtartályok (130) azon végeinél (130a) nyúlnak ki a termesztőtartályokból (130), amelyek a vízelvezető nyílásokat (128) tartalmazó termesztőláda alátámasztó tagokhoz (122) kapcsolódnak. Amint az 5. ábrán látható, az egyes víz• ·

··· elvezető csövek (129) egyik vége felnyúlik a termesztőládába (130) egy előre maghatározott magasságig, a másik vége pedig lefelé nyílik pontosan az ahhoz tartozó vízelvezető nyílás (128) felett. Ezen megvalósítási alak esetén a folyadékelvezető csövek (129) nincsenek közvetlenül a vízelvezető nyílásokhoz (128) rögzítve, így a termesztőtartály (130) mozgatásakor nincs szükség ezen két elem szétkapcsolására ill. összeszerelésére, ami igen kényelmes megoldás, hasonlóan a tápoldat-szállító csövek (125) és a folyadékbeviteli nyílások (126a) kapcsolatához.

Ha vízelvezető csőként (129) L-betű alakú, célszerűen kerek keresztmetszetű csövet alkalmazunk az 5. ábrán látható módon, akkor ezen -csövek egyenes szakasza (amely vízszintesen halad keresztül a termesztőtartály /130/ falán) körüli elforgatása által könnyedén szabályozhatjuk a vízelvezető cső (129) vízbevezető nyílásának (129a) magasságát a termesztőtartály (130) aljához képest. Ily módon kényelmesen szabályozható a termesztőtartályban (130) maradó tápoldat mennyisége.

Ezen megvalósítási alak esetén a termesztőtartály emelő szerkezet (170) termesztőtartály-tartó egységgel (171) rendelkezik, amely képes a termesztőtartályok (130) hosszanti oldalának megközelítésére és attól való eltávolodásra, valamint a termesztőtartályok (130) tartására, felfelé és lefelé való mozgatására, és így alkalmas a termesztőtartályok (130) áthelyezésére a felsőbb szintek valamelyikéről az alsóbb szintek valamelyikére, azaz a felsőbb termesztőtartály alátámasztó tagok (122) valamelyikéről az alsóbb termesztőtartály alátámasztó tagok • · (122) valamelyikére. A termesztőtartály emelő szerkezet (170) felépítése nem lerögzített, az egyetlen kikötés, hogy a termesztőtartály emelő szerkezet (170) termesztőtartálytartó egységgel (171) rendelkezik.

Ebben a leírásban a termesztőtartályok (130) megközelítésére és attól való eltávolodásra alkalmas eszközt jelent bármilyen eszköz, amely képes a termesztőtartályok (130) megtartására és mozgatására, vagy a termesztőtartályokat (130) tartó rudak (150) mozgatására, a tartás és mozgatás befejezésére és a mozgatott tárgyról való leválásra. Az emberi kar mozgását szimuláló robotkar például bármilyen irányból meg tudja közelíteni, tartani és mozgatni tudja a termesztőtartályokat (130), képes a termesztőtartályok (130) mozgatásának vagy tartásának befejezésére, valamint a termesztőtartályról (130) bármilyen irányba történő leválásra. Jelen megvalósítási alak esetén a termesztőtartály emelő szerkezet (170) alulról tudja megközelíteni a termesztőtartályt (130) vagy a tartórudakat (150), vagy egyszerre mind a termesztőtartályt (130) és a tartórudakat (150), és képes azok megtartására illetve mozgatására.

Ezen példa esetén az emelőszerkezet része lehet egy hengerben előre-hátra mozgatható rúd (az ábrán nem látható), a rúd előre-hátra való mozgatását és ezáltal a termesztőtartályok fel-le mozgatását szervomotor vagy hasonló végezné, szabadon mozgatva a rudat a különböző helyzetek között.

A jelen megvalósítási alak szerinti termesztőtartály emelő szerkezet (170) könnyen és olcsón előállítható. A • · · • · * termesztőtartály emelő szerkezet (170) egy alapból (172), az alapból (172) kiemelkedő függőleges oszlopból (173), valamint egy termesztőtartály-tartó egységből (171) áll. A termesztőtartály-tartó egység (171) magában foglalja a függőleges oszlopra (173) kapcsolódó, azon felfelé és lefelé elmozdítható vagy elcsúsztatható első, második és harmadik U-alakú termesztőtartály-tartó egységet (171a, 171b és 171c), amelyeknek kétágú részei vízszintes irányban a termesztőtartályok (130) irányába mutatva helyezkednek el.

A felső szint elérésére alkalmas első termesztőtartály-tartó egység (171a) a másik kettő - a középső ill. az alsó szint elérésére alkalmas második ill. harmadik termesztőtartály-tartó egységtől (171b és 171c) függetlenül mozoghat felfelé és lefelé. A második és a harmadik termesztőtartály-tartó egységet (171b és 171c) csatoló tag (174) kapcsolja össze, így ez a két egység együttesen mozog felfelé ill. lefelé.

A termesztőtartály-tartó egységeket (171a, 171b és 171c) mozgató meghajtó egység tetszőleges lehet, alkalmazhatjuk például a korábban már említett szervomotorokat is. A 4. ábrán egy ennél egyszerűbb megoldás látható, ahol két csigát (176) helyeztünk el a függőleges oszlop (173) tetején, ugyanakkor az első és második termesztőtartálytartó egységhez (171a és 171b) egy első ill. második meghajtó-kötelet (az ábrán nem látható) rögzítünk. Az első, második és harmadik termesztőtartály-tartó egység (171a, 171b és 171c) ekkor kézi erővel mozgatható felfelé és lefelé a csigán átvetett meghajtókötelek segítségével. Az • · · · · · • · · · · • · · · · • · · első meghajtókötél, húzása vagy visszaeresztése az első termesztőtartály-tartó egység (171a) felfelé ill.' lefelé való elmozdítását eredményezi, míg a második meghajtókötél húzása vagy visszaeresztése a második és harmadik termesztőtartály-tartó egység (171b és 171c) felfelé ill. lefelé való együttes elmozdítását eredményezi. Az első és második meghajtókötelet csörlőhöz (178) is vezethetjük, ekkor a csörlő működtetésével egyszerre mozgathatjuk az első, második és harmadik termesztőtartály-tartó egységet (171a, 171b és 171c).

A 4. ábrán jól látható, hogy az első termesztőtartálytartó egység (171a) kétágú részének mindkét szárának felső felületén két pár kisméretű kiemelkedés (171al, 171a2, 171a3 és 171a4) található meghatározott távolságokban, amelyek a tartórudak (150) rögzítésére szolgálnak. Hasonlóan, a második termesztőtartály-tartó egység (171b) kétágú részének mindkét szárának felső felületének külső részén két pár kisméretű kiemelkedés (171bl, 171b2, 171b3 és 171b4) található, amelyek a tartórudak (150) rögzítésére szolgálnak, valamint ugyanezen felület középső részén egy pár, a termesztőtartályok (130) rögzítésére szolgáló kisméretű kiemelkedés (171b5 és 171b6) található, amelyek távolsága körülbelül a termesztőtartályok (130) szélességével egyezik meg. Továbbá, a harmadik termesztőtartálytartó egység (171c) kétágú részének mindkét szárának felső felületének külső részén csak egy pár, a termesztőtartályok (130) rögzítésére szolgáló kisméretű kiemelkedés (171c5 és 171c6) található.

Az emelőszerkezet alapja (172) egy keret-szerkezetű első alapegységből (172a) és egy szintén keret-szerkezetű második alapegységből (172b) épül fel. Az első alapegység (172a) a növénytermesztési berendezés mellett elhelyezett párhuzamos síneken (175) mozoghat az első alapegység (172a) alsó részére illesztett négy görgő (172c) segítségével. Az első alapegység (172a) részét képezi továbbá egy pár, a sínre (175) merőlegesen elhelyezkedő vezető vájat (172d) is. A második alapegység (172b) elmozdítható módon helyezkedik el az első alapegységen (172a) oly módon, hogy a második alapegység (172b) szélső része (172e) az első alapegység (172a) vezető vájatába (172d) illeszkedik. A második alapegységet (172b) ily módon a termesztőtartályok (130) hosszanti oldalához' csúsztathatjuk, vagy attól elmozdíthatjuk. A alapegység (172b) Következésképpen a által a függőleges függőleges közepére második oszlop rögzítve alapegység rögzített és 171c) a (173) a második helyezkedik el.

(172b) oszlopra (173) tartály-tartó egységeket (171a, 171b tartályok (130) hosszanti oldalához mozgatása termesztőtermesztőcsúsztathatjuk, vagy attól elmozdíthatjuk, valamint első alapegységnek (172a) a sínen (175) való elgördítése által tovább mozgathatjuk azokat a termesztőtartályok (130) hosszanti oldalával párhuzamos irányban.

Bár az itt bemutatott megvalósítási alak esetén a termesztőtartály-tartó egységeket (171a, 171b és 171c) az első alapegység (172a) görgőkön (172c) való elgurítása, valamint a második alapegység (172b) elcsúsztatása által mozdítjuk el, jelen találmány nem korlátozódik erre a megoldásra.

• · · • · ·

Az itt bemutatott megvalósítási alak esetén azt a megoldást választottuk, hogy az üvegházban a termesztőtartály emelő szerkezetet (170) a termesztőtartályokkal (130) párhuzamos irányban kialakított járatokon mozgathatjuk. Ennek az az oka, hogy legtöbb esetben az üvegházakban több tartóvázat (120) helyeznek egymás mellé hosszanti irányban, amelyekre termesztőtartályokat (130) helyeznek, és a termesztőtartályok (130) mozgatására csak egy termesztőtartály emelő szerkezetet (170) áll rendelkezésre.

Ez az oka annak, hogy ezen magvalósítási alak esetén a síneket (175) a növénytermesztési berendezések (110) közötti járatok teljes hosszában végigfektetjük. Mivel az üvegház hőmérsékletének . szabályozása céljából ezen járatokon sok esetben melegvizes csöveket vezetnek végig, ezeket a csöveket célszerűen sínekként használhatjuk, ami költség megtakarításhoz vezet.

A következőkben a fent ismertetett többszintes növénytermesztési berendezés (110) működését mutatjuk be részletesen.

Először is feltételezzük, hogy a többszintes növénytermesztési berendezés (110) felső, középső és alsó szintjein található termesztőtartály alátámasztó tagokon (122) egyaránt elhelyeztünk egy-egy termesztőtartályt (130) a 4. ábrán látható módon. Feltételezzük továbbá, hogy paradicsom termesztés esetén a felső termesztőtartály (130) olyan, egymástól meghatározott távolságokban elhelyezett palántákat tartalmaz, amelyeket rövid idővel ezelőtt ültettünk a gyökereztető anyagba, a középső termesztőtartály (130) növényei valamilyen betakarítás előtti időszakban • · vannak, az alsó termesztőtartály (130) növényei pedig valamilyen korai terméshozás utáni időszakban vannak.

Ebben az esetben a termesztőtartályok (130) mozgatása esetén, például a végső betakarítás befejezése után, először is az alsó szinten található termesztőtartályt (130) távolítjuk el kézi erővel. Ez úgy történik, hogy a termesztőtartályról (130) először levágjuk a tartóhuzalokat (140), a tartórudakat (150) eltávolítjuk a konzolokról (123), majd a termesztőtartályt (130) eltávolítjuk az alsó szintről.

Ezután a termesztőtartály emelő szerkezetet (170) a síneken (175) a többszintes növénytermesztési berendezés (110) termesztőtartályainak (130) hosszanti oldalával szembe állítjuk. Ebben az esetben a termesztőtartály emelő szerkezetet (170) elhelyezését már az alsó termesztőtartály (130) eltávolítása előtt is megtehetjük. Ezután beállítjuk az első termesztőtartály-tartó egységet (171a) körülbelül a felső tartórudakkal (150) megegyező magasságba. Ezután a második alapegység (172b) előre történő (az első alapegység /172a/ mozgásirányára merőleges irányú) mozgatása által bevezetjük az első termesztőtartály-tartó egységet (171a) a felső tartórudak (150) alá úgy, hogy az első termesztőtartály-tartó egység (171a) kisméretű kiemelkedései (171al, 171a2, 171a3 és 171a4) pontosan a tartórudak (150) alatt helyezkedjenek el. Ezt követően felemeljük az első termesztőtartály-tartó egységet (171a) és ezáltal a felső tartórudakat (150) és a tartórudak (150) által tartott felső termesztőtartályt (130) is, ami ennek következtében

9 felemelkedik a felső termesztőtartály alátámasztó tagokról (122) .

Ezután a második alapegység (172b) előre való elmozdítása által (az első termesztőtartály-tartó egységhez /171a/ hasonlóan) bevezetjük a második termesztőtartálytartó egységet (171b) a középső tartórudak (150) alá úgy, hogy a második termesztőtartály-tartó egység (171b) kisméretű kiemelkedései (171bl, 171b2, 171b3 és 171b4) pontosan a középső tartórudak (150) alatt helyezkedjenek el. Eközben a harmadik termesztőtartály-tartó egység (171c) a középső termesztőtartály (130) alá kerül úgy, hogy a harmadik termesztőtartály-tartó egység (171c) kisméretű kiemelkedései (171cl, 171c2, 171c3 és 171c4) pontosan a középső termesztőtartály (130) alatt helyezkednek el. Ezt követően felemeljük a második termesztőtartály-tartó egységet (171b) az első termesztőtartály-tartó egység (171a) mozgatásával együtt. Ezzel felemeljük a középső tartórudakat (150), valamint a középső termesztőtartályt (130) is a középső termesztőtartály alátámasztó tagokról (122) .

Ezután hátrahúzzuk a második alapegységet (172b), hogy a termesztőtartály-tartó egységek (171a, 171b és 171c) elhagyják a többszintes növénytermesztő berendezést (110) és ezáltal lehetővé tegyük a termesztőtartály-tartó egységek (171a, 171b és 171c) felfelé és lefelé történő szabad, akadályozatlan mozgatását. Ekkor tehát a termesztőtartály-tartó egységek (171a, 171b és 171c) végei a termesztőtartály alátámasztó tagoktól (122) a sorok közötti járat felé húzódnak hátra. Ezután leereszthetjük a • « · • · · termesztőtartály-tartó egységeket (171a, 171b és 171c) úgy, hogy a harmadik termesztőtartály-tartó egység (171c) éppen az alsó termesztőtartály alátámasztó tag (122) felett helyezkedjen el.

A második alapegység (172b) előre való mozgatása által előretoljuk a termesztőtartály-tartó egységeket (171a, 171b és 171c) addig, amíg középső szintről elvett termesztőtartály (130) pontosan az alsó termesztőtartály alátámasztó tag (122) felett helyezkedik el. Most leeresztjük a második és harmadik termesztőtartály-tartó egységet (171b és 171c) és ezáltal a termesztőtartályt (130) az alsó termesztőtartály alátámasztó tagokra (122), a tartórudakat (150) pedig a tartóváz (120) alsó konzoljaira (123) helyezzük. Ezután az első termesztőtartály-tartó egységet (171a) engedjük le, ezáltal a felső szintről elvett termesztőtartályt (130) a középső termesztőtartály alátámasztó tagokra (122), a tartórudakat (150) pedig a tartóváz (120) segéd-konzoljaira (124) helyezzük.

A fent leírt módon a termesztőtartályokat (130) a felső és középső szintről a középső és alsó szintre helyeztük. A megüresedett felső szintre, azaz a felső termesztőtartály alátámasztó tagokra (122) ezután új termesztőtartályt (130) helyezünk a következő módon.

Először is az első alapegységet (172a) a művelethez megfelelő helyzetbe állítjuk. Az első termesztőtartálytartó egység (171a) megfelelő magasságba állítása után a tartórudakat (150) és tartóhuzalokat (140) a frissen ültetett palántákat tartalmazó új termesztőtartályhoz (130) rögzítjük, és a termesztőtartályt (130) tartó rudakat (150) ·· ·· ·· ·..·*« • · · ·· ·· · · · • ··· ♦ · ··· • · · · * az első termesztőtartály-tartó egységre (171a) helyezzük. A második termesztőtartály-tartó egységre (171b) tartóhuzalokkal ellátott új tartórudakat (150) helyezünk.

Ezután az első alapegységet (172a) a művelet végrehajtásához megfelelő helyzetbe állítjuk. A második termesztőtartály-tartó egység (171b) felfelé vagy lefelé történő mozgatása által beállítjuk azt a magasságot, hogy a második termesztőtartály-tartó egység (171b) egy kicsivel középső konzoloknál (123) magasabban legyen, majd előre toljuk a második alapegységet (172b). Ezután leeresztjük a második termesztőtartály-tartó egységet (171b), hogy a tartórudak (150) a középső konzolokra (123) ereszkedjenek. Hasonló módon leeresztjük .az első termesztőtartály-tartó egységet (171a), hogy az új termesztőtartályt (130) tartó új tartórudak (150) a felső konzolokra (123) ereszkedjenek, az új termesztőtartály (130) pedig a felső termesztőtartály alátámasztó tagokra (122) illeszkedjen. A középső konzolok (123) által alátámasztott új tartórudakhoz (150) rögzített tartóhuzalokat (140) a középső termesztőtartályhoz (130) rögzítjük a korábban leírt módon. Ezt követően a segédkonzolokról (124) eltávolíthatjuk a tartórudakat (150).

A többszintes növénytermesztési berendezés (110) termesztőtartályainak (130) mozgatását a fent leírt módon befejeztük. A termesztőtartály emelő szerkezetet (170) a síneken (175) továbbgördíthetjük a következő többszintes növénytermesztési berendezés (110) elé, és annak a tartóvázai (120) között elhelyezett termesztőládákkal (130) megismételhetjük az itt leírt eljárást.

Bár az itt leírt megvalósítási alak esetén a termesztőtartály emelő szerkezetet (170) első termesztőtartály-tartó egysége (171a) mesztőtartály-tartó egységtől mozog felfelé és lefelé, a második

és harmadik ter(171b és

171c) függetlenül lehetőség van az első (171a) összekapcsolására a termesztőtartály-tartó egység második és harmadik termesztőtartály-tartó egységgel (171b és 171c), melynek következtében a három termesztőtartálytartó egység (171a, 171b és 171c) egyszerre mozog felfelé és lefelé. Az ilyen, a fent ismertetettől eltérő berendezés esetén a felső és középső termesztőtartályok (130) középső ill. alsó szintre (130) külön felemelésére, a felső tertermesztőtartály mesztőtartály (130) tehát akadályozza a középső termesztőtartály (130) mozgatását. Ezen megoldás esetén tehát szükségszerű a felső és a középső termesztőtartály (130) egyidejű mozgatása. Ezen konstrukció esetén elegendő egy csiga és egy első meghajtókötél alkalmazása a három termesztőtartály-tartó egység (171a, 171b és 171c) egyidejű felfelé ill. lefelé történő mozgatására.

Továbbá, ezen megvalósítási alak esetén a középső és alsó konzolokat (123) a felső ill. alsó termesztőtartály alátámasztó tagokra (122) rögzítjük. Ezért a középső szint tartórúdjai (150) a felső termesztőtartály (130) aljánál magasabban helyezkednek el. A középső termesztőtartály (130) leemelése előtt tehát szükséges, hogy előbb külön leemeljük a felső termesztőtartályt (130), mert ezzel kiküszöböljük, hogy a felső termesztőtartály (130) akadályozza a középső termesztőtartály (130) leemelését. A másik lehetőség az, hogy a felső és a középső termesztő-

tartályt (130) egyszerre emeljük le. Megtehetjük, hogy a középső konzolokat (123) a felső termesztőtartály alátámasztó tagok (122) alatt rögzítjük a függőleges oszlopra (121), ebben az esetben a középső termesztőtartály (130) közvetlenül leemelhető anélkül, hogy előzőleg fel kellene emelni a felső termesztő-tartályt (130). Ekkor az előzőekben leirt megvalósítási alakhoz hasonlóan az első termesztőtartály-tartó egység (171a) a második termesztőtartály-tartó egységtől (171b) függetlenül mozoghat felfelé és lefelé.

A fent leírtaknak megfelelően a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési eljárás alkalmazásával a holtidők, ami alatt nem lehet termést betakarítani, jelentősen lerövidíthetők és folyamatos betakarítás válik lehetővé, ami a termés mennyiségének megnövekedését eredményezi a hagyományos eljárásokhoz képest. A betakarítás nem koncentrálódik egy időszakra, így a szükséges munkamennyiség az egész évben egyenletesen oszlik el, ami lehetővé teszi a munkaerő jobb kihasználtságát. Továbbá, a termesztés korai időszaka alatt, a termesztési idő feléig a kapott napsugárzás mennyisége megfelelő, a termés minősége tehát változatlan. A növények többszintes tartóeszközön különböző magasságokban helyezkednek el, ami lehetővé teszi, hogy a növények minden egyes növekedési állapotban a megfelelő tápoldat-ellátásban részesüljenek. Különösen fontos, hogy a termesztési periódus első felében, amikor a vegetatív növekedés dominál, pontosan szabályozzuk a növények tápoldat-ellátását. Nincs szükség a tápoldatellátás pontos szabályozására a vegetatív és a reproduktív növekedés közötti egyensúly érdekében, amint azt az ··· egyszintes növénytermesztési módszerek megkívánják. Ennek köszönhetően a tápoldat-ellátás

Másrészt, az egyes szintek esetén munkafolyamatok jól meghatározhatók, könnyebbé és hatékonyabbá válik. A könnyen megoldható, szükséges elvégzendő így a munkaszervezés termesztési folyamat második felében, a növények reproduktív növekedésének szakaszában felhasználhatjuk a termesztési folyamat első felében (a vegetatív növekedés alatt) használt tápoldat lecsapolt maradékát, ez ugyanis nem befolyásolja a termés minőségét. Ezáltal csökken a tápoldat-ellátás és a lecsapolás költsége, és az eljárás a környezetvédelem szempontjából is kedvező.

Továbbá, a jelen találmány szerinti többszintes növénytermesztési eljáráshoz használt többszintes növénytermesztési berendezés különböző szinteken elhelyezkedő hosszú és keskeny termesztőtartályokból, oszlopokból, az oszlopokra rögzített, oldalirányba kinyúló konzolok és/vagy az oszlopokra erősített tartótagok által alátámasztott tartóelemekből, a konzolokhoz rögzített tartóhuzalokból és a konzolokra helyezett tartórudakból áll, a termesztőtartályokat tehát csupa vékony elem (rúd, huzal) tartja. A középső és az alsó szinten elhelyezett termesztőtartályokba ültetett növényekre eső napsugárzás leárnyékolása tehát nem számottevő, ezen szinteken elhelyezett növények napfényellátása tehát jelentősen javult. Másrészt annak ellenére, hogy a termesztőtartályokat vékony rudak és huzalok tartják, a tartórudak és az azokról leeresztett tartóhuzalok alkalmazásának köszönhetően a termesztőtartályok stabilitása megfelelő.

• ·

Továbbá, kézi beavatkozás csak az alsó szinten elhelyezett termesztőtartályok elvétele esetén szükséges, a termesztőtartályok mozgatása tehát kényelmesen és hatékonyan valósítható meg. A többszintes növénytermesztési berendezés tehát jól alkalmazható az ismertetett többszintes növénytermesztési eljárás megvalósításához.

Továbbá, a leírtakból kitűnik, hogy a találmány szerinti többszintes növénytermesztési eljárás megvalósításához használt többszintes növénytermesztési berendezés könnyen automatizálható, csökkenti a szükséges kézi beavatkozást és lehetővé teszi a nagy léptékű termesztést.

Bár itt a jelen találmány előnyös megvalósítási alakjait mutattuk be a csatolt ábrákra hivatkozva, nyilvánvaló, hogy a jelen találmány nem korlátozódik az előnyös megvalósítási alakokra, sok átalakítás és módosítás végezhető rajta anélkül, hogy a találmány körétől és szellemétől eltérnénk.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK:

   1. Többszintes növénytermesztési eljárás, amelynek megvalósításához több szinttel rendelkező, termesztőládák különböző magasságokban való tárolására alkalmas növénytermesztési berendezést alkalmazunk, a termesztőládák legalább egy hosszanti sorba ültetett növényeket tartalmaznak, amely többszintes növénytermesztési eljárás a következő lépésekből áll:

   minden szinten elhelyezünk legalább egy termesztőládát, amelyekben a növényeket neveljük;

   a termesztőládákat, miután az azokban lévő növényeket előre meghatározott, a betakarítás tervezett időtartamával (H) megegyező ideig növesztettük az adott szinten, mindig egy szinttel lejjebb helyezzük, a legfelső szinttől egészen a legalsó szintig, a legalsó szintről a várható betakarítási ideig (H) történő növesztés után a termesztőládát eltávolítjuk, a megüresedett legfelső szintre új, a palántanevelési ideig (P) korábban nevelt palántákat tartalmazó új termesztőládát helyezünk, a termesztőládák alsóbb szintekre helyezéséből és az új termesztőládák elhelyezéséből álló lépéseket újra és újra megismételjük;

   ahol a növénytermesztési berendezés szintjeinek N száma (N egész szám) úgy határozandó meg, hogy kielégítse a H x N < TI egyenletet, ahol Ti egy teljes termesztési időszakot jelöl ami az ültetéstől ill. a beoltástól vagy dugványozástól a betakarítás végéig ··♦ tart, az egyes szinteken való termesztési időtartam megegyezik a betakarítás tervezett H időtartamával, és ahol a palánta felneveléséhez szükséges P időtartam, ami a mag elültetésétől 111. a dugványozástól vagy beoltástól az új termesztőládának a legfelső szintre való elhelyezéséig tart, a P = TI - Η x N képlettel számítható ki.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti többszintes növénytermesztési eljárás azzal jellemezve, hogy a többszintes növénytermesztési berendezés szintjeinek száma kettő, és a növényeket legkorábban a korai terméshozásig, legkésőbb a betakarítás kezdetéig növesztjük a felső szinten, ekkor áthelyezzük az alsó szintre, ahol a betakarítás végéig növesztjük azokat tovább.
3. 3. A 2. igénypont szerinti többszintes növénytermesztési eljárás azzal jellemezve, hogy a palántákat a hajtáscsúcs lemetszéséig növesztjük a felső szinten, és ekkor helyezzük át az alsó szintre, ahol tovább növesztjük azokat a betakarítás befejezéséig.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti többszintes növénytermesztési eljárás azzal jellemezve, hogy a többszintes növénytermesztési berendezés szintjeinek száma három, és a növényeket legalább a korai rügy-differenciálódásig, legkésőbb a korai terméshozásig növeszthetjük a felső szinten, ekkor a termesztőládát áthelyezzük a középső szintre, a középső szinten tovább növesztjük a ··♦ ··· • · · · * növényeket legalább a korai terméshozásig, legkésőbb a betakarítás kezdetéig, ezután a termesztőládát áthelyezzük a legalsó szintre, ahol a növényeket a betakarítás végéig növesztjük tovább.
5. 5. A 4. igénypont szerinti többszintes növénytermesztési eljárás azzal jellemezve, hogy a növényeket legalább a korai rügy-differenciálódásig, legkésőbb a korai terméshozásig növesztjük a felső szinten, ezután a termesztőládát áthelyezzük a középső szintre, a középső szinten növesztjük tovább a növényeket a hajtáscsúcs lemetszéséig, ekkor helyezzük át a termesztőládát a legalsó szintre, ahol a növényeket a termés betakarításának befejezéséig növesztjük tovább.
6. 6. A 2. - 5. igénypontok bármelyike szerinti többszintes növénytermesztési eljárás azzal jellemezve, hogy az eljárást több csoportban virágot és termést hozó növények legfeljebb három szakaszban történő növesztéséhez vagy alakra neveléséhez használjuk.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti többszintes növénytermesztési eljárás azzal jellemezve, hogy az elsősorban vegetatív növekedést mutató növények alatt megmaradt tápoldatot lecsapoljuk, összegyűjtjük és az elsősorban reproduktív növekedést mutató palánták tápoldatellátására használjuk fel.

   • · «
8. 8. Többszintes növénytermesztési berendezés (110), amely termesztőtartályok (130) különböző magasságokban való tárolására használható, a termesztőtartályok (130) előre meghatározott hosszal rendelkeznek és legalább egy hosszanti irányú sorba ültetett, növesztésre szánt növényeket tartalmaznak; amelynek részei:

   a termesztőtartályokat (130) a termesztőtartályokhoz (130) rögzített tartóhuzalok (140) közbeiktatásával tartó tartórudak (150), amelyek a termesztőtartályok (130) felett, azokkal párhuzamos irányban helyezkednek el, tartóváz (120), amelynek függőleges oszlopára (121) különböző magasságokban a tartórudak (150) alátámasztására szolgáló konzolok (123) vannak rögzítve a termesztőtartályok (130) hosszanti oldalára merőleges irányban.
9. 9. A 8. igénypont szerinti többszintes növénytermesztési berendezés (110) azzal jellemezve, hogy a tartóváz (120) függőleges oszlopára (121) termesztőtartály alátámasztó tagok (122) vannak rögzítve, amelyek a termesztőtartályok (130) végeit támasztják alá.
10. 10. A 8. igénypont szerinti többszintes növénytermesztési berendezés (110) azzal jellemezve, hogy a tartóvázhoz (120) tartoznak a tartórudak (150) megfelelő részére rögzített, a termesztőládák (130) felé leeresztett vezető-zsinegek, amelyek a növényeket a kijelölt növesztési irányba vezetik.
11. 11. A 8. igénypont, szerinti többszintes növénytermesztési berendezés (110) azzal jellemezve, hogy rendelkezik egy tápoldat-ellátó rendszerrel, amelynek részei:

    folyadékszállító csövek (126), amelyek a tápoldatot a termesztőtartályokban (130) elhelyezett anyaghoz szállítják, amelyek egyik végén folyadékbeviteli nyílás (126a), oldalfalán apró lyukak (126b) találhatók, amely folyadékszállító csövek (126) a termesztőtartályokban (130) azok hosszanti irányában fektetve helyezkednek el;

    tápoldat-szállító csövek (125), amelyek a tápoldatot a folyadékszállító csövekhez (126) szállítják, amelyek csúcsos végei (125a) a folyadékszállító csövek (126) folyadékbeviteli nyílására (126a) irányítva helyezkednek el anélkül, hogy azokhoz rögzítve lennének; valamint egy vízelvezető rendszerrel, amelynek részei:

    vízelvezető csövek (129), amelyek a termesztőtartályokból (130) kinyúlva helyezkednek el; valamint vízelvezető tömlők (127), amelyek a vízelvezető csövekre (129) irányítva helyezkednek el anélkül, hogy azokhoz rögzítve lennének.
12. 12. A 8-11. igénypontok bármelyike szerinti többszintes nö- vénytermesztési berendezés (110) azzal je 1 1 e m e zve, hogy egy termesztőtartály emelő szerkezettel (170) van ellátva, ami termesztőtartály-tartó egységekkel (171a, 171b és 171c) rendelkezik, amelyek képesek legalább az egyik tartórúd (150) és termesztőtartály (130) megközelítésére és az attól való eltávolodásra, valamint a termesztőtartályok (130) megtartására és felfelé ill. lefelé történő mozgatására, ezáltal a termesztőtartályok (130) áthelyezésére valamelyik felsőbb tartóelemről valamelyik alsóbb tartóelemre.