HUT66590A - Disposabble elastic cruthc elements and method and apparatus for continuous making thereof - Google Patents

Description

Pelenkanadrágok, amelyek kisgyerekek vagy inkontinens felnőttek részére alkalmazhatók, általában nedvességet átnemeresztő külső lapot és egy nedvességet áteresztő belső lapot tartalmaznak. A két lap általában lényegében négyszögletes alakú, előnyösen a két hosszanti szélében középső félkör alakú kivágásokkal, a lábszárak áthaladása számára és a pelenkanadrág hossza irányában egy keskenyebb lábszárak közötti szakaszt képezve a két szélesebb szélső szakasz vagy övszakasz között. Ezek a pelenkanadrágok azonkívül egy nedvszívó párnát tartalmaznak, amelynek mérete kisebb, mint az előbb említett két lap mérete és amely a két lap közé van helyezve olymódon, hogy szélei beljebb legyenek, mint a két lap megfelelő szélei. A két lap szélei egymással össze vannak ragasztva a nedvszívó párna körül. A pelenkanadrágok azonkívül kötőelemeket tartalmaznak a pelenkanadrág lezárására a felhasználó dereka körül, a két szélső szakaszon. Ezek a kötőelemek lehetnek például tapadószalagok, amelyek a lapok hosszanti széle mentén vannak elhelyezve, előnyösen a pelenkanadrág hátsó részét képező szélső szakasz keresztirányú széle mentén.

Annak érdekében, hogy ott, ahol a lábszárak áthatolnak, a tömítettséget növeljék, ismeretes, hogy a pelenkanadrágokon a lábszárak közötti szakaszon rugalmas elemeket alkalmaznak, amelyek a külső, nedvességet átnemeresztő lap belső felületére vannak ragasztva feszített állapotban a nedvszívó párna két oldalán, a félkör alakú kivágások mentén.

Ezek a lábszárak közötti rugalmas elemek általában egye nesvonalúak, de javasoltak már olyan rugalmas elemeket is, például a 048.010 EP közrebocsátási irat szerint, amelynél ezeket ívesen rögzítették, hogy követni tudják a félkör alakú kivágások alakját. E megoldás szerint a rugalmas elemeket feszítés alatt a nedvességet átnemeresztő laphoz rögzítik, kizárólag a lábszárak közötti szakaszban.

A 2.542.979 sz. FR közrebocsátási irat azt javasolja, hogy a hosszanti rugalmas elemeket változó feszítés alatt rögzítsék a pelenkanadrághoz, ennek teljes hossza mentén, azaz nagy feszítés alatt és ív alakban a lábszárak közötti szakaszban és kisebb feszítés alatt a szélső szakaszokban.

A 229.753 sz. EP közrebocsátási iratban ismertetett megoldásnál a hosszanti rugalmas elemeket egyenes vonalban rögzítik, jelentős feszítéssel a lábszárak közötti szakaszban, inkontines pelenkanadrágok számára és kisebb feszítéssel és széttartó, vagy széttartó majd összetartó nyomvonallal a pelenkanadrág szélső szakaszaiban. Ennél a megoldásnál a rugalmas elemek széttartó és/vagy összetartó szakaszai kb. 30°-os szöget zárnak be a pelenkanadrág hosszanti irányával. Ezek a rugalmas elemek növelik a pelenkanadrág oldalirányú tömítettségét, de nem járulnak hozzá a hosszanti irányú tömítettség javításához, például az öv környékén.

Végül a 2.173.689 sz. GB közrebocsátási irat olyan pelenkanadrágot ismertet, amelynél egyrészt a hosszanti rugalmas elemek a pelenkanadrág teljes hosszán végigérnek, a nedvszívó párna két oldalán, másrészt a keresztirányú rugalmas elemek a pelenkanadrág teljes szélességén végigérnek, a két végső szakaszban. A két típusú rugalmas elem alkalmazásának a hátránya, hogy ilyen pelenkanadrágok folyamatos gyártása bonyolult, mivel a rugalmas elemeket feszített állapotban kell a nedvességet átnemeresztő laphoz rögzíteni. Valójában az ilyen pelenkanadrágok folyamatos gyártása úgy történik, hogy akár hosszanti irányban, akár keresztirányban egy folyamatos, nedvességet átnemeresztő szalagból indulnak ki, amelyre vagy a hosszanti rugalmas elemeket vagy a keresztirányú rugalmas elemeket folyamatosan rögzítik feszített állapotban. Ezzel ellentétben a másik rugalmas elem, amely merőlegesen áll a gyártási irányra, nem rögzíthető folyamatosan feszítés alatt, ami a gyártás sebességét lényegesen csökkenti. Azonkívül a tény, hogy mindegyik pelenkanadrágra két hosszanti és két keresztirányú rugalmas elemet rögzítenek, növeli a pelenkanadrág költségeit.

A találmány célja olyan pelenkanadrág létesítése, amely amellett, hogy gyártása egyszerű és előállítási költsége csekély, egyidejűleg biztosítja a tömítettséget a lábszárak közötti szakaszon és az öv tartományában. A találmány célja továbbá olyan eljárás létrehozása ilyen pelenkanadrágok folyamatos gyártására, amely rendkívül egyszerű és különösen nagy gyártási sebességet tesz lehetővé. A találmány tárgya továbbá egy olyan berendezés létesítése az eljárás foganatosítására, amely egyrészt nagy gyártási sebességet tesz lehetővé, másrészt biztosítja a rugalmas elemek rendkívül pontos elhelyezését.

Ezt a feladatot a találmány értelmében olyan pelenkanad-

- 5 ~ rágokkal érjük el, amelyek egy nedvességet átnemeresztő külső lapot és egy nedvességet áteresztő belső lapot tartalmaznak. A két lap általában lényegében négyszögletes alakú, előnyösen a két hosszanti szélében, középső félkör alakú kivágásokkal, amelyek lehetővé teszik a lábszárak áthaladását és hogy a pelenkanadrág hossza irányában egy keskenyebb lábszárak közötti szakaszt képezzenek a két szélesebb szélső szakasz vagy az övszakasz között. Ezek a pelenkanadrágok azonkívül egy nedvszívó párnát tartalmaznak, amelynek mérete kisebb, mint az előbb említett két lap mérete és amely a két lap közé van helyezve olymódon, hogy szélei beljebb legyenek, mint a két lap megfelelő szélei. A két lap szélei egymással össze vannak ragasztva a nedvszívó párna körül. A pelenkanadrágok azonkívül kötőelemeket tartalmaznak a pelenkanadrág lezárására a felhasználó dereka körül, a két szélső szakaszon. Végül a pelenkanadrág rugalmas elemeket tartalmaz, amelyek a nedvességet átnemeresztő lap belső felületére vannak rögzítve feszítés alatt, ragasztással, a nedvszívó párna kétoldalán, a nedvességet átnemeresztő lap teljes hossza mentén, a lábszárak közötti szakaszon nagyobb feszítéssel, mint a szélső szakaszokban.

A találmány értelmében a rugalmas elemek a nedvszívó párna két ellentétes oldalán vannak elhelyezve a két szélső szakaszban és egyes szakaszai a nedvességet átnemeresztő lap keresztirányú szélei irányába összetartanak úgy, hogy a rugalmas elemek gyakorlatilag zárt, rugalmas gátat képeznek a nedvszívó párna körül és a nedvességet átnemeresztő lap6 nak hosszanti rugalmasságot adnak a lábszárak közötti szakaszban és keresztirányú rugalmasságot a szélső szakaszokban.

A találmány szerinti pelenkanadrággal tehát két rugalmas elem segítségével el lehet érni olyan eredményt, amelyet eddig a négy rugalmas elemmel lehetett.

Előnyösen a rugalmas elemek összetartó szakaszai lényegében egyenesvonalúak és legalább 45°-ban, de előnyösen 60°ban meg vannak döntve a pelenkanadrág hosszanti irányához képest.

Előnyösen a rugalmas elemek összetartó szakaszainak hossza olyan, hogy a szakaszoknak a pelenkanadrág keresztirányú széleire vett vetületének hossza legalább 40%, de előnyösen több mint 50%-a a pelenkanadrág keresztirányú szélei hosszának.

A találmány szerinti pelenkanadrágnál két rugalmas elem összetartó szakaszai találkoznak vagy a lehető legjobban megközelítik egymást a pelenkanadrág keresztirányú széleinél. A maximális távolság, amely a két rugalmas elemet elválasztja a keresztirányú szélek közelében a szélek hosszának 20%-ánál kevesebb és előnyösen 15%-ánál kevesebb. A nedvszívó párna alakjától függően ez a távolság kisebb, mint a nedvszívó párna maximális szélességének 50% és előnyösen kisebb, mint 30%-a.

A rugalmas elemek feszültsége előnyösen az összetartó szakaszokban legalább 50%-kal kisebb, mint a rugalmas elemek feszültsége a lábszárak közötti szakaszban.

Olyan pelenkanadrágok esetében, amelyeknél a nedvszívó párna alakja olyan, mint a lapoké, ami azt jelenti, hogy lényegében négyszögletes alakú, két oldalsó, szemben fekvő félkör alakú kivágással a lábszárak közötti szakaszban előnyös, ha a rugalmas elemek a lábszárak közötti szakasz középső részében egyenesvonalú szakaszokkal bírnak, amelyeket a két oldalon kifelé homorú, íves szakaszok követnek, majd ezeket a szélső szakaszokban további kifelé domború szakaszok követnek és ehhez csatlakoznak az összetartó szakaszok. Ebben az esetben ezek a kifelé domború szakaszok a végeken kisebb feszültséggel bírnak, mint az összetartó szakaszok, amelyeknek viszont kisebb feszültsége van, mint a lábszárak közötti szakaszokban lévő rugalmas elemeké.

Ilymódon a rugalmas elemek például meg tudnak nyúlni 100-200%-ban a lábszárak közötti szakaszban, 5-10%-ban a külső domború szakaszokban és kb. 40-60%-ban az összetartó szakaszokban.

A találmány szerint a rugalmas elemek kialakíthatók rugalmas szálból, vagy több egyedi rugalmas szálból, amelyek párhuzamosan egymás mellé vannak helyezve.

A találmány szerinti eljárás lényege, hogy egy folyamatos, nedvességet átnemeresztő lapot mozgatunk egy hordozó- és mozgató-elemen. Annak érdekében, hogy erre a lapra rugalmas elemeket rögzítsünk ragasztással, a folyamatos rugalmas elemeket érintkezésbe hozzuk a lappal úgy, hogy a rugalmas elemek feszítését szakaszosan változtatjuk a lappal való érintkezési pontokon. Az érintkezési pontokat szakaszosan elmoz8

elitjük a lap hosszanti irányára kereszt irányban, és ilymódon a rugalmas elemeket ragasztással a laphoz rögzítjük olymódon, hogy a rugalmas elemek a lapon két folyamatos, ismétlődő profilt képeznek a lap hosszanti tengelyéhez képest szimmetrikusan. A találmány értelmében a rugalmas elemek és a nedvességet átnemeresztő lap közötti érintkezési pontok szakaszos keresztirányú elmozdulását vezéreljük olymódon, hogy a két profil szakaszosan keresztezze egymást vagy közeledjen egymáshoz úgy, hogy érintsék egymást vagy majdnem érintsék egymást.

A gyártás egyszerűsítése érdekében előnyös, ha nem a rugalmas elemeket vonjuk be ragasztóval, hanem a nedvességet átnemeresztő lapot vonjuk be ragasztóval azon az oldalán, amely a rugalmas elemeket fogadja, annak érdekében, hogy ezeket a lapra ragasszuk.

Annak érdekében, hogy lehetővé tegyük, hogy a nedvességet átnemeresztő lap és a rá fel nem ragasztott rugalmas elemek ezt követő keresztirányú szétvágása folyamán a rugalmas elemek végei össze tudjanak húzódni, lehetőség van arra, hogy a ragasztóval való bevonáskor egy ragasztómentes szalagot hagyjunk a nedvességet átnemeresztő lap szélességének közepén.

Ugyanebből a célból helyenként megszakítjuk a ragasztó felhordását a nedvességet átnemeresztő lapra a lap szélességének közepén elhelyezkedő szakaszban, hogy ilymódon szakaszosan ablakot képezzünk, amelyen nincs ragasztó, azon a helyen, ahol a rugalmas elemek pályái keresztezik egymást vagy

érintik egymást.

Ugyancsak ebből a célból mód van arra, hogy a nedvességet átnemeresztő lapot ragasztóval lássuk el teljes szélességében és egy nemtapadó anyagot poriasszunk szakaszosan a rugalmas elemekre.

A találmány szerinti berendezés a rugalmas elemek pontos vezetésére szolgáló vezetőeszközt tartalmaz, amely a hordozó- és mozgató-elem közvetlen közelében van elhelyezve, amely hordozó- és mozgató-elemen a nedvességet átnemeresztő lap halad, hogy fogadja a rugalmas elemeket, szabadon irányítható módon egy tengely körül, amely merőleges a hordozóés mozgató-elem felületére, előnyösen egy súrlódásmentes csapágy segítségével, egy kocsin, amely a hordozó- és mozgató-elem mozgására keresztirányban haladó mozgásban van tartva. A kocsi hajtható lineáris- vagy forgó-motorral, amely előnyösen a hordozó- és mozgató-elem mozgásával összhangban van vezérelve, kompjuter által vezérelt elektronikus vezérlőegység segítségével.

A vezetőeszköz előnyösen vezetőfejet tartalmaz zárt tartóeszközökkel a rugalmas elemek számára, például furatokkal vagy párhuzamos vezetékekkel, amelyekbe a rugalmas elemeket be lehet fűzni olymódon, hogy a rugalmas elemek ne tudjanak ezekből a tartóelemekből megszökni a vezetőeszköz haladó mozgása során.

A rugalmas elemek változó húzó feszültségének biztosítására forgó betápláló eszközei vannak amelyek a rugalmas elemekre csíptető hatást fejtenek ki és amelyeknek változó

sebességű hajtását ugyanaz az elektronikus vezérlőegység biztosítja, amelyet a kompjuter vezérel.

Előnyösen a rugalmas elemek elhelyezésének pályáját a nedvességet átnemeresztő lapon meg lehet rajzolni és tervezni a kompjuter program segítségével, például egy vízsugaras berendezéssel, ugyanúgy, mint a nedvességet átnemeresztő lapba kivágott félkör alakú bevágásokat a lábszár számára, amely lehetővé teszi, hogy a rugalmas elemek külső széleit pontosan hozzáillesszük a félkör alakú kivágások széleihez.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti pelenkanadrág előállításához alkalmas berendezés példaként! kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábrán a berendezés vázlatos elvi sémája látható oldalnézetben.

A 2. ábra a betápláló elemek, a feszítőelemek és a vezetőelemek egy részét ábrázolja felülnézetben.

A 3. ábra az 1. ábrán látható berendezés egy más változatának vázlatos oldalnézete.

A 4. ábra a találmány szerinti pelenkanadrágot ábrázolja a gyártás különböző szakaszaiban.

Az 5. ábra a 4. ábra szerint előállított pelenkanadrág egy részletét ábrázolja felülnézetben.

A 6. ábra a találmány szerinti pelenkanadrágot ábrázolja a gyártás különböző szakaszaiban egy második változatban.

A 7. ábra a 6. ábra szerint előállított pelenkanadrág egy részletét ábrázolja felülnézetben.

- 11 Amint az 1. és 2. ábrákon vázlatosan látható, a találmány szerinti pelenkanadrág előállítására szolgáló berendezés forgó 1 dobból áll, amelyre folyamatos, rugalmas 2 lap tekeredik fel. Ez a 2 lap nedvességet átnemeresztő, hővel hegeszthető anyagból, mint például polietilénből van. Az dobot az FI nyíl irányában forgatjuk olymódon, hogy a lap kb. területének felével befedje a forgó 1 dobot. Ez utóbbit viszonylag kis hőmérsékleten tartjuk, amely hőmérséklet 30°C és 100°C között van. Ezt a hőmérsékletet az dob belsejében elhelyezett mesterséges hűtéssel érjük el.

Két csoport vagy 4 nyaláb, amely négy rugalmas párhuzamos egyedi 5 szálból áll, van kifeszítve két csoport 7 feszítőgörgő között. Az 5 szálak lehetnek LYCRA típusú rugalmas szálak vagy textúráit szálak vagy más megfelelő elasztomer szálak, amelyek a 6 orsókról tekercselődnek le. A 7 feszítőgörgőket olymódon forgatjuk, hogy a rugalmas 5 szálak egyenesvonalú mozgásának sebessége ott, ahol lejönnek a 7 feszítőgörgőkről kisebb legyen, mint a 2 lap kerületi sebessége a forgó 1 dobon.

Ha a sebességkülönbséget megfelelő módon szabályozzuk, akkor megkapjuk a rugalmas 5 szálak kívánt megnyúlását, amit szakaszosan változtatni lehet azok haladása során.

A 8 ragasztóanyagot, amelyet melegítéssel folyékonnyá teszünk (hőre olvadó típusú) 9 fúvóka típusú ragasztót kibocsátó eszköz segítségével visszük fel a 2 lapra. A 9 fúvóka folyamatosan extrudálja a ragasztót a 2 lap teljes szélességére, mialatt az elhalad a 9 fúvóka alatt, kivéve

- 12 egy kisebb felületű központi 10 szakaszt, amely a 2 lap hosszanti 11 tengelyén helyezkedik el és ismétlődik a képzendő pelenkanadrág hosszának megfelelő osztással.

Az egyes 4 nyalábok négy rugalmas 5 szála ezt követően egy első, rögzített 12 vezetőelemen, majd egy 13 vezetőfejen halad át, amelybe furatok vagy csatornák vannak kialakítva, hogy az 5 szálakat egymással párhuzamosan tartsák. A 13 vezetőfej szabadon forgóan van súrlódásmentes csapágy útján egy mozgatható 14 kocsira szerelve, amely a 15 sínen csúsztatható az F2 kettős nyíllal jelzett irányokban. A súrlódásmentes csapágy lehet például légpárna típusú csapágy.

A 14 kocsit forgó 17 motor hajtja vagy egy lineáris motor, amelyet az 1 dob forgása függvényében vezérelünk, azaz a nedvességet átnemeresztő 2 lap haladásának függvényében egy 18 elektronikus vezérlőegység segítségével, amelyet a 19 kompjuter programja irányít. Ugyanez a 18 elektronikus vezérlőegység vezérli a 20 motorokat, amelyek a 7 feszítőgörgőket működtetik.

Miután a rugalmas 5 szálak áthaladtak a 13 vezetőfejeken, amelyekből a 2. ábrán csak egyet ábrázoltunk, a 21 helyen a nedvességet átnemeresztő 2 lappal kerülnek érintkezésbe, annak ragasztóval ellátott felületén, az 1 dob kerületén, ahol a 13 vezetőfejek a 21 érintkezési pontok közvetlen közelében helyezkednek el. A rugalmas 5 szálak a 13 vezetőfej és a 21 érintkezési pont között, a forgó 1 dob kerületén, az 1 dobhoz képest érintőleges irányban helyezkednek el.

♦ 4

- 13 A 13 vezetőfej súrlódásmentes forgása az 1 dob tengelyére merőleges tengely körül, azaz az 1 dob kerületére érintőleges síkban a 21 érintkezési pontban lehetővé teszi, hogy a rugalmas 5 szálak irányítását a 13 vezetőfejre való belépésnél állandóan annak a pályának a tengelyében tartsuk, amely mentén az 5 szálakat a 2 lapra kell ragasztani úgy, hogy azok elkerüljék azokat a jelentős keresztirányú erőket, amelyek károsan befolyásolnák a pontos elhelyezésüket és pontos felragasztásukat a 2 lapra.

A berendezés és különösen a forgó 1 dob jellemzőit, valamint a ragasztó természetét optimalizáljuk annak érdekében, hogy a rugalmas 5 szálak azonnal ráragadjanak a 2 lapra, mihelyt elérte a 21 érintkezési pontot, lehetővé téve így, hogy a rugalmas 5 szálak egy kettős ívelt profil mentén legyenek felragasztva, amely a hosszanti 11 tengelyre szimmetrikus, amint az az ábrákon látható.

A 3. ábrán látható berendezés az 1. ábrán bemutatott berendezésnél szereplő elemek nagy részével rendelkezik, kivéve azt, hogy a forgó 1 dob, amely a nedvességet átnemeresztő 2 lap tartására és mozgatására szolgál, ennél a megoldásnál egy szőnyeggel vagy szállítószalaggal, jelen esetben végtelenített la szállítószalaggal van helyettesítve, amely forog és előnyösen lélegző szalag és a 2 lapot sík állapotban mozgatja.

A 2. ábra és az ahhoz kapcsolódó leírás a 3. ábrán látható berendezésre is vonatkozik, figyelembevéve azt a tényt, hogy az la szállítószalag a 2 lapot haladó mozgásban tartja, ·♦· »

- 14 nem pedig forgó mozgásban, mint az 1 dob.

Az la szállítószalag alkalmazásának fő előnye, hogy az egyes 4 nyalábok rugalmas 5 szálait pontosabban tudja lehelyezni a nedvességet átnemeresztő 2 lapra. Valójában egy dobon a 2 lap, miután arra a rugalmas feszített 5 szálakat felvittük, keresztirányú összehúzódást szenved, ami a 2 lap hullámosodásához vezet, azaz egy olyan deformációhoz, amely károsan befolyásolja az 5 szálak párhuzamos helyzetét a 4 nyalábban. Azonkívül a dob felületének görbülete miatt a 4 nyaláb különböző 5 szálai közötti távolság változik, amikor ezeket az 5 szálakat lehelyezzük a 2 lapra, a 13 vezetőfej keresztirányú mozgásai során, azaz amikor ez a 13 vezetőfej tengelye körül forog. Ezzel ellentétben, amikor a rugalmas 5 szálakat egy olyan 2 lapra helyezzük le, amelyet egy lélegző la szállítószalag hordoz és mozgat sík helyzetben, ez a 2 lap ebben a helyzetben marad a rugalmas 5 szálak végleges rögzítéséig és nem tud deformálódni, tehát a geometriai körülmények, amelyekben a rugalmas 5 szálak lehelyezése történik a 2 lapra, egy változatlan távolságot biztosítanak az 5 szálak között, azaz biztosítják az 5 szálak párhuzamosságát a 2 lapon.

A 4. ábrán ábrázolt első kivitelnél a nedvességet átnemeresztő folyamatos 2 lap, amely az F3 nyíl irányában tekercselődik le, a 2 lap hosszanti 11 tengelye mentén és amelyre 8 ragasztót vittünk föl, két hosszanti széle mentén két 4 nyalábot fogad, amelyek mindegyike négy rugalmas, egyedi, párhuzamos, folyamatos 5 szálból áll, amelyeket az egysze15 rűség kedvéért a következőkben egyetlen vastag vonallal ábrázoltunk. A két 4 nyaláb egymást szabályos közönkét keresztezi és így egy zárt körvonalú, ismétlődő motívumot képez, amelynek hossza a 11 tengely mentén a pelenkanadrág hosszának felel meg.

Az ívelt homorú 4a szakaszok, amelyek a C és D pontok között vannak, az eljövendő pelenkák lábszárak közötti, központi szakaszának felelnek meg és erősen nyújtott állapotban vannak felragasztva, ahogyan azt az 1., 2. és 3. ábrákkal kapcsolatban ismertettük, és amelynek eredményeképpen a rugalmas 5 szálak megnyúlása megközelíti a 180%-ot, míg az íves domború 4b szakaszokban, amelyek a D és E és B és C pontok között vannak, csak egy igen csekély nyújtást szenvedtek, ami egy 5-10%-os megnyúlásnak felel meg, és végül az egyenesvonalú 4c szakaszok, amelyek az A és B, valamint az E és F pontok között vannak, és amelyek összekötik a két egymást követő motívum előző ívelt 4b szakaszait, egy kissé jobban meg lettek nyújtva úgy, hogy a rugalmas szálak megnyúlása kb. 50%.

Meg kell jegyeznünk, hogy a rugalmas 5 szálak egyenesvonalú 4c szakaszai X alakban keresztezik egymást egy 10 szakaszban, amely a 2 lap hosszanti 11 tengelyére központos és amelyet nem látunk el ragasztóval úgy, hogy ezen a szakaszon a rugalmas szálak nincsenek a 2 laphoz rögzítve.

Az eljárás egy további szakaszában helyezzük el a nedvszívó párnákat, amelyeknek anatómiai alakja vagy bármilyen más alakja van, valamint a nedvességet áteresztő

lapot, amelyet a 4. ábrán nem ábrázoltunk, de amely az 5. ábrán látható. Ezeket a nedvességet átnemeresztő 2 lapra ragasztjuk a 8 ragasztó segítségével, majd a 2 lap hosszanti széleire 24 rögzítőelemeket erősítünk. Miután a félkör alakú 25 kivágásokat kialakítottuk, a gyártás utolsó lépéséhez jutunk, amely értelmében a 26 vonalak mentén szétvágjuk az összetett szalagot, hogy ilymódon megkapjuk a pelenkanadrágokat, amint az az 5. ábrán látható.

A keresztirányú szétvágás során a rugalmas szálak egyenesvonalú 4c szakaszait a kereszteződések szintjén vágjuk szét és végeik egy kissé összeugranak egy kis távolságon, amely a 10 szakasznak felel meg, ahol nincsen 8 ragasztó, azaz az A és F pontokig.

Végül, amint az 5. ábrán látható, egy olyan pelenkanadrágot kapunk, amelyben a lábszárak közötti félkör alakú 25 kivágások íves homorú profilt mutatnak, amelyeket belülről a rugalmas szálak ívelt 4 nyalábja határol, és ezek erősen feszített állapotban vannak. A 4 nyaláb legkülső szála a félkör alakú 25 kivágás profilja közelében helyezkedik el és így megfelelő tömítettséget biztosít a nedvszívó párnából keresztirányban elfolyó folyadékkal szemben ezen a helyen. A rugalmas 4 nyaláb tovább folytatódik folyamatosan, a hosszanti 11 tengelyhez képest szimmetrikusan, és gyakorlatilag egy zárt kontúrt képez a 22 nedvszívó párna körül. Ez a két rugalmas 4 nyaláb tehát egyidejűleg biztosítja a hosszanti rugalmasságot a 27 lábszárak közötti szakaszban, ugyanakkor a két 28, 29 szélső szakaszban, azaz az elülső szakaszban és a hátulsó szakaszban rugalmas öveket hoz létre, amelyek megkönnyítik a pelenkanadrág ráillesztését a használó derekára és erősen csökkenti a szivárgás veszélyét a pelenkanadrág keresztirányú szélei mentén.

Egy harmadik kivitelnél, amelyet a 6. és 7. ábrán ábrázoltunk, amelyen az azonos elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük, a lényeges különbség az előző kivitelekhez képest abban van, hogy az egyedi, párhuzamos, folyamatos, rugalmas szálakból álló két 4 nyalábot a nedvességet átnemeresztő 2 lapra az F3 nyíl irányában helyezzük rá, annak hosszanti szélei mentén, anélkül, hogy azok szabályos közökben kereszteznék egymást.

A 11 tengelyre szimmetrikus egyenesvonalú 4c szakaszok közelednek egymáshoz az A pontig, de ezt követően a rugalmas szálakból álló két 4 nyaláb 13 vezetőfejeit - amelyeket ugyanazon 15 sínen csúszó 14 kocsikra lehet szerelni - ellentétes irányban vontatjuk, és a 4 nyalábok eltávolodnak egymástól az F ponttól kezdve. Két egymást követő motívum A és F pontjai között azok a 2 lapra felragasztott rugalmas szálak, amelyek a 10 szakaszokban helyezkednek el, ahol nincs ragasztó, össze tudnak húzódni akkor, amikor a 26 vonalak mentén a keresztirányú szétvágás megtörténik.

így tehát, amint a 7. ábrán látható, olyan pelenkanadrágokat kapunk, amelyek nagyon hasonlítanak az 5. ábrán láthatókhoz, de amelyeknél a rugalmas szálakból álló két 4 nyaláb egy rugalmas körvonalat képez a 22 nedvszívó párna körül, amelynek kerületén a pelenkanadrágnak a hosszanti tengely irányában vett két végénél egy-egy 30 nyílás van, amelynek szélessége állítható a rugalmas szálak 13 vezetőfejének elmozdítása függvényében és/vagy a ragasztóval el nem látott 10 szakasz felületének függvényében, esetleg egy igen kis értékre állítható be, azért, hogy megközelítsük a 4. és 5. ábrákon látható megoldásokat.

Meg kell jegyezni, hogy az ablak” vagy ragasztóval el nem látott 10 szakasz a 2 lapon helyettesíthető úgy is, hogy egy nem tapadó oldatot poriasztunk a rugalmas szálak egyenesvonalú 4c szakaszainak végeire, mindegyik megoldásnál.

Annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy a 4 nyalábok végei a nedvességet átnemeresztő 2 laphoz ragadjanak, lehetőség van arra is, hogy amikor a 2 lapot 8 ragasztóval látjuk el, akkor egy ragasztóval el nem látott csíkot tartunk szabadon a 2 lap szélességének közepén, annak teljes hossza mentén. Ez lehetővé teszi, hogy egy nedvességmutatót helyezzünk el közvetlenül a 2 lap belső felületére, például vízben oldódó tintával történő nyomtatással.

Bár az elmondott példákban a rugalmas szálak változó feszítettségű részeinél a feszítés a fent elmondott értékeket érte el, magától értetődik, hogy a találmány nem korlátozódik kizárólag ezekre az értékekre. így például jelentős módosítás nélkül meg lehetne valósítani egy állandóan változó feszítést a rugalmas elemeknél az egyes pelenkanadrágok teljes hossza mentén.

Végül a találmány keretén belül a nedvszívó párna alakja eltérhet az anatómiai alaktól és lehet például négyszögle···· ·· , • W ·« • · ·· · • · ····· • ·· · tes, oldalsó íves kivágások nélkül, amely esetben a rugalmas elemek pályája is egyenesvonalú lehet a lábszárak közötti egész szakaszon.

Claims (21)

1. Eldobható pelenkanadrág, amely nedvességet átnemeresztő külső lapot (2) és egy nedvességet áteresztő belső lapot (23) tartalmaz, a két lap (2, 23) lényegében négyszögletes alakú, a két hosszanti szélében középső, félkör alakú kivágásokkal (25) a lábszárak áthaladása számára és a pelenkanadrág hossza irányában egy keskenyebb lábszárak közötti szakaszt (27) képezve a két szélesebb szélső szakasz (28, 29) vagy övszakasz között, továbbá nedvszívó párnát (22) tartalmaz, amelynek mérete kisebb, mint az előbb említett két lap (2, 23) mérete és amely a két lap közé van helyezve olymódon, hogy szélei beljebb vannak, mint a két lap megfelelő szélei, a két lap (2, 23) szélei egymással össze vannak ragasztva a nedvszívó párna (22) körül, továbbá kötőelemeket tartalmaz a pelenkanadrág lezárására a felhasználó dereka körül, a két szélső szakaszon (28, 29), továbbá rugalmas elemeket tartalmaz, amelyek a nedvességet átnemeresztő lap (2) belső felületére vannak rögzítve, feszített állapotban, ragasztóval, a nedvszívó párna (22) két oldalán, lényegében a lap (2) teljes hossza mentén, a lábszárak közti szakaszon (27) nagyobb feszítéssel, mint a szélső szakaszokban (28, 29), és a rugalmas elemeknek a két szélső szakaszban (28, 29) a nedvességet átnemeresztő lap (2) keresztirányú szélei irányában összetartó szakaszai (4c) vannak, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek összetartó szakaszai (4c) a pelenkanadrág keresztirányú szélei felé kö zelítenek egy kölcsönös távolságig, amely kisebb, mint a nedvszívó párna maximális szélessége úgy, hogy gyakorlatilag zárt, rugalmas gátat képeznek a nedvszívó párna (22) körül és a nedvességet átnemeresztő lapnak (2) egyrészt hosszanti rugalmasságot adnak a lábszárak közötti szakaszban, másrészt keresztirányú rugalmasságot adnak a szélső szakaszokban (28,29).

2. Az 1. igénypont szerinti pelenkanadrág, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek összetartó szakaszai (4c) lényegében egyenesvonalúak és legalább 45°ban, de előnyösen 60°-bán meg vannak döntve a pelenkanadrág hosszanti irányához képest.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti pelenkanadrág, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek összetartó szakaszainak (4c) hossza olyan, hogy a szakaszoknak a pelenkanadrág keresztirányú széleire vett vetületének hossza legalább 40%, de előnyösen több mint 50%-a a pelenkanadrág keresztirányú szélei hosszának.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti pelenkanadrág, azzal jellemezve, hogy két rugalmas elem összetartó szakaszai (4c) találkoznak vagy megközelítik egymást a pelenkanadrág keresztirányú széleinél, egy távolságig, amely a szélek hosszának 20%-ánál kevesebb és előnyösen 15%-ánál kevesebb.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti pelenkanadrág, azzal jellemezve, hogy a két rugalmas elem összetartó szakaszai (4c) a pelenkanadrág keresztirányú szélei felé közelítenek egy távolságig, amely kisebb, mint a nedvszívó párna maximális szélességének 50%-a és előnyösen kisebb, mint 30%-a.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti pelenkanadrág, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek feszültsége, az összetartó szakaszokban (4c) legalább 50%kal kisebb, mint a rugalmas elemek feszültsége a lábszárak közötti szakaszban (27).

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti pelenkanadrág, amelynek lényegében négyszögletes alakú nedvszívó párnája (22) van, két oldalsó, szembeniekvő, félkör alakú kivágással a lábszárak közötti szakaszban (27), azzal jellemezve , hogy a rugalmas elemek a lábszárak közötti szakasz (27) középső részében egyenesvonalú szakaszokkal bírnak, amelyeket a két oldalon kifelé homorú, íves szakaszok követnek, majd ezeket a szélső szakaszokban (28, 29) további kifelé domború íves szakaszok (4b) követnek és ehhez csatlakoznak az összetartó szakaszok (4c), és a kifelé domború szakaszok (4b) kisebb feszültséggel bírnak, mint az összetartó szakaszok (4c), amelyeknek viszont kisebb feszültsége van, mint a lábszárak közötti szakaszokban (27) lévő rugalmas elemeké.

8. A 7. igénypont szerinti pelenkanadrág, azzal j ellemezve , hogy a rugalmas elemek a lábszárak közötti szakaszban (27) 100-200%-ban vannak megnyúlva, a kifelé domború szakaszokban (4b) 5-10%-ban és az összetartó szakaszokban (4c) kb. 40-60%-ban.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti pelenkanad rág, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek több egyedi rugalmas szálból állnak, amelyek párhuzamosan egymás mellé vannak helyezve.

10. Eljárás az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti pelenkanadrág előállítására, amelynél egy folyamatos, nedvességet átnemeresztő lapot mozgatunk egy hordozó- és mozgató-elemen, hogy a folyamatos, rugalmas elemeket érintkezésbe hozzuk a lapon, a rugalmas elemek feszítését szakaszosan változtatjuk a lappal való érintkezési pontokon, az érintkezési pontokat szakaszosan elmozdítjuk a lap hosszanti irányára keresztirányban és ilymódon a rugalmas elemeket ragasztással a laphoz rögzítjük, így a rugalmas elemek a lapon két folyamatos, ismétlődő profilt képeznek a lap hosszanti tengelyéhez képest szimmetrikusan, és a pelenkanadrág szélső szakaszainak megfelelő szakaszokban a feszültség kisebb, mint a lábszárak közötti szakaszoknak megfelelő szakaszban, és nedvszívó párnákat zünk rá a nedvességet átnemeresztő lapra, továbbá egy folyamatos, nedvességet áteresztő lapot és tapadó rögzítőelemeket, majd az így kapott összetett szalagot keresztirányban szétvágjuk a nedvszívó párnák között, azzal j ellemezve , hogy a rugalmas elemek és a nedvességet átnemeresztő lap közötti érintkezési pontok szakaszos keresztirányú elmozdulását úgy vezéreljük, hogy a pelenkanadrág szélső szakaszainak megfelelő szakaszok keresztezzék egymást vagy egymáshoz közeledjenek egy kölcsönös távolságig, amely kisebb, mint a nedvszívó párnák maximális szélessége.

11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a nedvességet átnemeresztő lapot (2) ragasztóval vonjuk be azon az oldalán, amely a rugalmas elemeket fogadja, annak érdekében, hogy ezeket a lapra ragasszuk.

12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a ragasztóval való bevonáskor egy ragasztómentes szalagot hagyunk a nedvességet átnemeresztő lap (2) szélességének közepén.

13. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy helyenként megszakítjuk a ragasztó felhordását a nedvességet átnemeresztő lapra a lap szélessé- < gének közepén elhelyezkedő szakaszban, hogy ilymódon szakaszosan ablakot képezzünk, amely ragasztómentes, azon a helyen, ahol a rugalmas elemek pályái keresztezik egymást vagy érintik egymást.

14. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a nedvességet átnemeresztő lapot ragasztóval látjuk el teljes szélességében és egy nemtapadó anyagot poriasztunk szakaszosan a rugalmas elemekre.

15. Berendezés az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti pelenkanadrág előállítására a 10-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosításával, azzal jellemezve , hogy a rugalmas elemek vezetésére szolgáló vezetőelemet (12) tartalmaz, amely a hordozó- és mozgató-elem közvetlen közelében van elhelyezve, amely hordozó- és mozgató-elemen a nedvességet átnemeresztő lap (2) halad, hogy fogadja a rugalmas elemeket, szabadon irányítható mó dón, egy tengely körül, amely merőleges a hordozó- és mozgató-elem felületére, előnyösen egy súrlódásmentes csapágy segítségével, egy kocsin (14), amely a hordozó- és mozgatóelem mozgási irányára keresztirányban van haladó mozgásban tartva.

16. A 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a kocsit (14) hajtó lineáris vagy forgó motorja (17) van, amely előnyösen a hordozó- és mozgató-elem mozgásával összhangban van vezérelve kompjuter (19) által vezérelt elektronikus vezérlőegység (18) segítségével.

17. A 15. vagy 16. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek változó nyújtásának biztosítására forgó betápláló eszközei vannak, amelyek a rugalmas elemekre csíptető hatást fejtenek ki és amelyeknek változó sebességű hajtását a kompjuter (19) által vezérelt elektronikus vezérlőegység (18) biztosítja.

18. A 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a rugalmas elemek elhelyezésének pályáját a nedvességet átnemeresztő lapon kompjuter program rajzolja és tervezi például egy vízsugaras berendezés segítségével ugyanúgy, mint a nedvességet átnemeresztő lapba kivágott félkör alakú kivágásokat a lábszár számára.

19. A 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a vezetőelem (12) vezetőfejet (13) tartalmaz a rugalmas elemek számára, zárt rögzítő eszközökkel, például furatokkal vagy párhuzamos csatornákkal, amelyekbe a rugalmas elemek be vannak fűzve.

20. A 15-19. igénypontok azzal jellemezve, forgó dob (1).

21. A 15-19. igénypontok azzal jellemezve, lélegző szállítószalag (la).

bármelyike szerinti berendezés, hogy a hordozó- és mozgató-elem bármelyike szerinti berendezés, hogy a hordozó- és mozgató-elem