HUT66421A - Air supply system - Google Patents

Description

A találmány tárgya levegővezető rendszer, amely olyan csőszakasszal van ellátva, amelyben forgástengely körül elforgathatóan ágyazott fojtócsappantyú van elrendezve, ahol a forgástengelyhez a fojtócsappantyút légáram ellen nyitóhelyzetbe mozgató erőtároló van társítva.

Ilyen jellegű elrendezést ismertet például a DE OS 39 17 360 vagy a DE OS 41 35 758 lajstromszámú közrebocsátási irat. Az ilyen elrendezés arra szolgál, hogy a levegőáramot a levegővezető rendszeren belül szabályozza. Ez a fojtócsappantyúnak a forgástengely körüli forgatásával történik, amikoris a fojtócsappantyú a csőszakaszon belüli szabad keresztmetszetet különböző mértékben zárja le.

Az eddig ismert, a fojtócsappantyú helyzetének szabályozására szolgáló szerkezeteknek az a hátránya, hogy a szabályozás csupán két véghelyzet között valósul meg, amely véghelyzetek maximális vagy minimális levegőáramot biztosítanak. A maximális levegőáram akkor biztosított, ha a fojtócsappantyú hozzávetőlegesen a csőszakasz hossztengelyének síkjában helyezkedik el. A minimális levegőáram viszont az erőtárolótól függ, ahol az eddig ismert rendszerek esetén a csőkeresztmetszet maximálisan lehetséges lezárása nem valósul meg, mivel a fojtócsappantyú mindig a hossztengellyel szöget bezáróan áll meg. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a fojtócsappantyú beállítása a levegővezető rendszer üzemelése során nem mereven, például motor segítségével valósulhat meg, hanem kívánatos, hogy a fojtócsappantyú a levegőáram mennyiségek vonatkozásában kívánt különbségekhez igazodjon. Ezért az erőtároló úgy van kialakítva, hogy a fojtócsappantyú a levegővezető rendszer üzemelése során ·· • « • · a levegőáram erősségétől függően folyamatosan változik, amikor viszont a kívánt helyzetbe való visszavezetés az erőtároló által történik. A fojtőcsappantyú mozgásának csillapítása (fékezése) általában ismert csillapítóelem segítségével valósul meg.

A találmány révén megoldandó feladat abban van, hogy a bevezetőben ismertetett levegővezető rendszer továbbfejlesztésével olyan levegővezető rendszert hozzunk létre, amely a fojtócsappantyú mozgásának lényegesen javított és bővített vezérlését biztosítja.

A feladat megoldására olyan levegővezető rendszert hoztunk létre, amelynél a találmány szerint a forgástengelyhez a fojtócsappantyút az erőtároló ereje ellen záró szerkezet van hozzárendelve.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak egy maximális és egy minimális térfogatáramot engedélyezünk, ahol az utóbbi a levegőáram erejétől és az erőtároló ellenerejétől függ, hanem a záró helyzet vonatkozásában egy további véghelyzetben a csappantyúszárny zárását biztosítjuk. Ebben a zárt helyzetben a csappantyúszárnynak a csőszakaszt a lehető legjobban le kell zárnia, ami természetesen nem azt jelenti, hogy légmentes lezárás valósul meg. A fojtócsappantyú és a csőszakasz belső fala között mindig kis rések maradnak, amelyeket szándékosan nyitva tartunk, hogy kis szivárgó levegőmennyiség áramolhasson a helységekbe. Ezáltal meglehetősen kismértékű levegőcsere valósul meg, amivel a helységek szellőztetése, például éjjel, történik, úgyhogy ezen helységekben az áporodott levegő kialakulását megakadályozzuk. Ezen kismértékű levegőcsere olyan kicsi, hogy sem huzatjelenségek - mint az eddig ismert rendszerek esetén -, sem nem

- 4 kívánatosán nagy hőveszteség nem lép fel a fojtócsappantyú helyzetéből kifolyólag.

Előnyös, ha a fojtócsappantyú végleges lezárását szolgáló szerkezet egyszerű mechanikai rudazatból áll, hogy a ráfordítást minél kisebb mértéken tartsuk. Ezért olyan nyomólécet alkalmazunk, amely hozzávetőlegesen a hossztengely irányában helyezkedik el és horoggal állítótárcsába nyúlik, ahol az állítótárcsa a forgástengelyre van szerelve. Az állítótárcsának az az előnye, hogy egyidejűleg összekapcsolási lehetőséget biztosít a fentiekben leírt csillapítóelemmel és/vagy az előtárolóval is.

A nyomóléc a horoggal szemben forgóemeltyű nyomószárával van műkdötető kapcsolatban, ahol ezen forgóemeltyű forgócsap körül forog. A forgóemeltyű ennek során egy szán mozgáspályájába nyúlik, amely szán véghelyzetéhez közeli helyzetben ezen forgóemeltyűnek ütközik és a forgóemeltyűt a forgócsap körül forgatja úgy, hogy a nyomószár a nyomólécre nyomást fejt ki. Ebben a helyzetben a horog az állítótárcsán a fojtócsappantyúhoz való forgástengely középpontjához viszonyítva excentrikusán olyan helyzetben van, amelyben a fojtócsappantyút a végleges zárt helyzetbe vezeti. Ezen helyzet előnyösen a csőszakasznak a fentiekben említett hossztengelyére merőleges síkban van elrendezve. Ez azt jelenti, hogy a horog a forgástengely középpontja körüli excentrikus forgómozgása során a fojtócsappantyú síkját követi. Ezáltal mindenkor a legelőnyösebb emelőkarviszony biztosítva van.

A forgóemeltyűnek a fojtócsappantyú zárásának érdekében történő működtetése előnyösen szánon keresztül történik, amely • · * · lyukasléccel van kapcsolatban. Ilyen lyukaslécet ismertet a DE OS 39 17 360 lajstromszámú közrebocsátási irat. A lyukasléc nyílásaival fogaskerékszegmens fogazatával van kapcsolatban, ahol a fogaskerékszegmens motor tengelyére van szerelve.

így tehát egyszerű módon lehetővé válik, hogy az állítómotor segítségével esténként a fojtócsappantyút olyan zárt helyzetbe hozzuk, amelynél a helységek nem hűlnek le, viszont a helységek szellőztetése érdekében kismértékű levegőkibocsátás valósul meg.

A találmányt az alábbiakban egy előnyös kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az

1. ábra egy megfelelő levegővezető rendszernek egy cső- szakaszára szerelt, találmány szerinti térfogatáram szabályozó oldalnézetét és a

2. ábra az 1. ábra szerinti térfogatáram szabályozó és csőszakasz felülnézetét mutatja.

Az 1. ábra szerint nem részletezett levegővezető rendszer, illetve klímarendszer 1 csőszakaszán 2 térfogatáram szabályozó van elrendezve. A 2 térfogatáram szabályozó lényegében 3 beállító szerkezetből és 4 szabályozóból áll.

A 3 beállító szerkezet segítségével az 1 csőszakaszban elrendezett és az ábrán nem részletezett fojtócsappantyút működtetjük, amely az 1 csőszakasz keresztmetszetétől függően köralakú vagy ovális vagy más geometriai alaknak megfelelő kialakítású lehet. A fojtócsappantyú 5 forgástengely körül forog.

A 3 beállító szerkezet tartományában az 5 forgástengelyre 6 állítótárcsa van szerelve, ahol a 6 állítótárcsa elfordu»··· ·· · · ·· · · · · · ·

- 6 lás ellen rögzítetten az 5 forgástengellyel van összekapcsolva. A 6 állítótárcsa az 5 forgástengelyhez képest excentrikusán 7 vonóelemen, például golyósláncon keresztül 8 rugós csíkkal van összekapcsolva, éspedig annak szabad 9 végén, amellyel szemben egy közelebbről be nem mutatott vég a 3 beállító szerkezethez való 11 ház 10 oldalfalán van rögzítve. A 8 rugós csík szabad 9 vége a 10 oldalfaltól y irányban emelkedhet, aminek hatására a 6 állítótárcsa z irányban az 5 forgástengely körül forog és a fojtócsappantyú zár. A 8 rugós csík ezen helyzete szaggatott vonallal van jelölve.

A 8 rugós csík elengedése 12 szán x irányba való eltolásával biztosítható, mivel a 8 rugós csík a 12 szán szaggatott vonallal jelölt 13 csatornában van vezetve. Amennyiben a 12 szánt x irányban eltoljuk, a 8 rugós csíkból egyre több részt teszünk szabaddá, úgyhogy ezen 8 rugós csík 7 vonóelem húzásának megfelelően engedhet. Ezáltal a fojtócsappantyú az 1 csőszakasz szabad keresztmetszetéből egyre több tartományt zár le.

Amikor a 12 szán véghelyzetéhez közeledik, 14 hátoldalával 15 forgóemeltyűnek ütközik, amely 16 forgócsapon van elrendezve. A 15 forgóemeltyű 17 nyomószárral van ellátva, amely 18 nyomóléc hátsó végének ütközik. A 18 nyomóléc egyik oldalról a 17 nyomószár közelében 19 vezetőprofilban az x iránnyal ellentétes irányban eltolhatóan van ágyazva és másik oldalról 20 horoggal a 6 állítótárcsában kiképzett furatba nyúlik.

A 2. ábrán bemutatott véghelyzetben a 18 nyomóléc 21 ütközőgörgőn fekszik fel, amely szintén a 6 állítótárcsában van beágyazva. Ezenkívül a 20 horog az 5 forgástengelyhez viszonyítva excentrikusán a 6 állítótárcsával van összekapcsolva, úgyhogy a 6 állítótárcsának a fojtócsappantyú zárása során az 5 forgástengely körül z forgásirányba történő elfordulását követően a 18 nyomóléc számára előnyös erőviszony jön létre, amikoris a 20 horog az akkor elért pozícióban az 5 forgástengely alatt helyezkedik el, ahol az 5 forgástengely fölött a 7 vonóelem a 6 állítótárcsával van összekapcsolva.

Amennyiben ebben a helyzetben a 12 szán segítségével a 15 forgóemeltyűre nyomást fejtünk ki, a 17 nyomószár a 18 nyomólécet az x iránnyal ellentétes irányba nyomja és ezáltal az 5 forgástengely ismételten meghatározott mértékkel továbbforog. Ezáltal valósul meg a fojtócsappantyúnak az 1 csőszakaszban való végleges zárása.

Annak érdekében, hogy a fojtócsappantyú zárásához való legelőnyösebb emelőkarviszonyt biztosítsuk, a 20 horog a fojtócsappantyúnak a 2. ábrán bemutatott nyitóhelyzetében hozzávetőlegesen a nyitott fojtócsappantyú síkjában fekszik, amelyet az 1 csőszakasz szaggatott vonallal jelölt A hossztengelyével jelöltünk. Ezen A hossztengely az 5 forgástengely M középpontján halad át. Záró helyzetben viszont a 20 horog olyan síkban van, amely hozzávetőlegesen merőleges az A hossztengelyre és az M középponton halad át.

A 12 szán a rajzon nem részletezett alakos csíkokon keresztül 22 lyukasléccel van kapcsolatban, ahol a 22 lyukasléc megfelelő 23 nyílásai 25 fogaskerékszegmens 24 fogazatával kapcsolatba hozhatók. A 25 fogaskerékszegmens 26 forgótengelyre van ráhelyezve, amely a 4 szabályozóban lévő a rajzon nem részletezett motorral van kapcsolatban. Amennyiben a motort indítjuk, az megforgatja a 26 forgótengelyt és ennek során a 25 fo-

gaskerékszegmens a 22 lyukaslécet x irányba eltolja. Ennek során a 22 lyukasléc a 12 szánt meneszti.

A 22 lyukasléc fölött 27 skála van, amelyről a 12 szán helyzete leolvasható. A 22 lyukasléc és a 12 szán 28 összekötőelemeken keresztül vannak összekapcsolva.

Amennyiben a 7 vonóelem golyósláncként van kiképezve, ezen golyósláncnak a 6 állítótárcsával való összekapcsolása a legutolsó golyónak 29 résbe való betolásával valósul meg. Ezen 29 rés közelében a 6 állítótárcsa 30 horoggal a 6 állítótárcsába behelyezett 31 lécen keresztül 32 csillapítóelemmel van öszszekötve. A 32 csillapítóelemnek egy kiviteli alakját a DE OS 41 35 758 lajstromszámú közrebocsátási irat ismerteti, ezért erre itt részletesebben nem térünk ki.

A 32 csillapítóelem kétoldalt 33 tengelycsonkokon keresztül szerelési 34 szögdarabbal van összekötve, amely a 11 házra van rögzítve. A 32 csillapítóelem feladata, hogy a levegőáramban előforduló különbségeket az 1 csőszakaszon belül kiegyenlítse, úgyhogy a fojtócsappantyú lebegését lényegében megakadályoz zuk.

Claims (7)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Levegővezető rendszer, amely olyan csőszakasszal van ellátva, amelyben forgástengely körül elforgathatóan ágyazott fojtócsappantyú van elrendezve, ahol a forgástengelyhez a fojtócsappantyút légáram ellen nyitóhelyzetbe mozgató erőtároló van társítva, azzal jellemezve, hogy a forgástengelyhez (5) a fojtócsappantyút az erőtároló ereje ellen záró szerkezet van hozzárendelve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti levegővezető rendszer, azzal jellemezve, hogy a fojtócsappantyú nyitott helyzetben hozzávetőlegesen a csőszakasz (1) hossztengelyének (A) síkjában, zárt helyzetben hozzávetőlegesen a hossztengelyre (A) merőleges síkban van.
3. 3. A 2. igénypont szerinti levegővezető rendszer, azzal jellemezve, hogy a forgástengelyre (5) állítótárcsa (6) van ráhelyezve, amelybe nyomóléc (18) nyúlik be horoggal (20) , ahol a nyomóléc (18) hozzávetőlegesen a hossztengely (A) irányában van elrendezve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti levegővezető rendszer, azzal jellemezve, hogy a nyomóléc (18) a horoggal (20) ellentétes oldalon forgócsap (16) körül forgó forgóemeltyű (15) nyomószárával (17) van működtető kapcsolatban.
5. 5. A 4. igénypont szerinti levegővezető rendszer, azzal jellemezve, hogy a forgóemeltyű (15) szán (12) egyik mozgáspályájába benyúlóan van elrendezve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti levegővezető rendszer, azzal jellemezve, hogy a szán (12) lyukasléccel (22) van kap- csolatban, amelynek nyílásai (23) fogaskerék, fogaskerékszegmens (25) vagy hasonló fogazatával (24) vannak kapcsolatban, ahol ezen fogaskerék motortengelyén (26) van elrendezve.
7. 7.

   A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti levegővezető rendszer, azzal jellemezve, hogy a horog (20) a fojtócsappantyú nyitott helyzetében hozzávetőlegesen a hossztengely (A) egyik síkjában az állítótárcsával (6) van összekötve, ahol a horog (20) továbbá a forgástengelynek (5) a fojtócsappantyú záró helyzetbe történő forgásakor a forgástengely (5) középpontja (M) körül excentrikusán mozgóan, zárt helyzetben pedig a hossztengelyre (A) hozzávetőlegesen merőleges és a középponton (M) áthaladó síkban van elrendezve.