HUT64751A - Process for the production of 2-anilyno-phenyl-acetic-acid-derivatives with plaz and lipoxigenase effect and of medical prepartives containing them - Google Patents

Description

2-4|nilino-fenilecetsav-száripazék’PLA2 és lipoxigenáz inhibitorul^í,jlAsmÍ /tr ‘y'l- *-1 ^u7<4 14» ÁzCÍ-i

AMERICAN HOME PRODUCTS CORPORATION, New York,

Amerikai Egyesült Államok Feltalálók:

FAILLI, Amedeo, Arturo, Princeton Junction, NJ

KREFT, Anthony, Frank III., Langhorne, PA

MUSSER, John,	Henry, Yardley, PA	Amerikai Egyesült	Államok
A bejelentés	napja:	1990.	10. 27.
Elsőbbsége:		1989.	10. 27.	(428 092)
				Amerikai	Egyesült	Államok

A nemzetközi bejelentés száma: PCT/US90/06253

A nemzetközi közzététel száma: WO 91/06539

74766-1955-GÁ/KmO

A találmány tárgya új 2-anilino-fenilecetsav-származékok, amely vegyületek lipoxigenáz-gátló, foszfolipáz A₂ gátló és leukotrién antagonista aktivitással bírnak, hasznosak gyulladásgátló, antiallergiás és sejtvédő szerekként.

Jól ismert, hogy az arachidonsav (AA) emlősökben két különböző úton metabolizálódik. Az arachidonsav metabolizmus ciklooxigenáz enzimes útja prosztaglandinok és tromboxánok keletkezését eredményezi. A prosztaglandinok fiziológiás aktivitását az elmúlt években bőségesen bemutatták. Ismeretes, hogy a prosztaglandinok a PGG₂ és PGH₂ endoperoxidokból képződnek az arachidonsav metabolizmus ciklooxigenáz útja révén. Ezek az endoperoxidok a tromboxán (Tx) A₂ és B₂ prekurzorai is. A Tx A₂ érösszehúzó, amely a vérlemezke aggregálódást stimulálja.

Normál körülmények között a tromboxánok érösszehúzó és vérlemezke aggregáló tulajdonságai egy másik, az endoperoxidokból a ciklooxigenáz úton képződő termék, a prosztaciklin (PGI₂) révén kiegyenlítettek, a PGI₂ értágító és vérlemezke aggregálódást gátló hatással bír. Az a helyzet, ha a prosztaciklin szintézis károsodott és/vagy a vérlemezke aktiválás fokozott, a trombózisnak és az érösszehúzásnak kedvez. A prosztanoidok hemosztázisban és trombózisban játszott szerepét ismertetik R.J. Gryglewski, [CRC Crit. Rév., Biochem. 7, 291 (1980)] és J. B. Smith [Am. J. Pathol 99, 743 (1980)]. Ismeretes, hogy a gyulladásos válaszban a ciklooxigenáz metabolitok közvetlenül résztvesznek [lásd a Higgs és mtsai., Annals of Clinical Research, 16, 287-299 (1984) szakirodalmi helyen]. Ez vérnyomáscsökkentő hatásukon, fájdalom és láz keltésében való részvételükön, peptid mediátor éren való permeabilitásának növekedésén és ödémaképző tulajdonságukon keresztül valósul meg. Végül, a sejt által közvetített immunitás különféle szempontjait befolyásolják a ciklooxigenáz termékek.

Az arachidonsav metabolizmus másik útjának résztvevői a lipoxigenáz enzimek, ennek az útnak a terméke számos oxidatív termék, amelyek elnevezése leukotriének. Ezek jelölése az LT nomenklatúra szerinti, a lipoxigenáz metabolikus út legjelentősebb termékei a B₄, C₄ és D₄ leukotriének. Az az anyag, amelyet az anafilaxis lassan reagáló anyagának (angol elnevezése alapján SRS-A) neveznek elsődleges termékekként LTC₄ és LTD₄ leukotriének elegyét tartalmazónak bizonyult, ezen kívül különböző mennyiségben más leukotrién metabolitokat tartalmaz [lásd a Bach és mtsai., J. Immun., 215, 115-118 (1980); Biochem. Biophys. Rés. Commun., 93., 1121-1126 (1980) szakirodalmi helyen].

Ezen leukotriének jelentősége abban áll, hogy nagyszámú bizonyíték alapján a leukotriének résztvesznek a gyulladásos reakciókban, kemotaktikus aktivitást fejtenek ki, stimulálják a lizoszomális enzimek felszabadulását, és fontos tényezőkként hatnak az azonnali túlérzékenységi reakcióban. Kimutatták, hogy az LTC₄ és az LTD₄ a humán hörgők hatásos összehúzol [Dahlen és mtsai., Natúré, 288, 484-486 (1980) és Piper, Int. Arch. Appl. Immunoi., 76, kiég. 1, 43 (1985)], in vitro stimulálják a nyálka felszabadulását a légutakból [Marom és mtsai., Am. Rév. Resp. Dis. 126, 449 (1982)], bőrben hatásos értágítók [Bisgaard és mtsai., Prostaglandins, 23, 797 (1982)], és bőrpír és bőrhólyag választ váltanak ki [Camp és mtsai., Br. J. Pharmacol., 80, 497 (1983)]. A nem-peptid leukotrién, az LTB₄ a leukocitákra nézve igen hatásos kemotaktikus faktor [A.W. Ford-Hutchinson, J. Roy. Soc. Med., 74, 831-833 (1981)], amely stimulálja a sejtek felgyülemlését, és hatással van az ér simaizmaira [Bray, Br. Med. Bull., 39., 249 (1983)]. A leukotriéneknek, mint a gyulladás és túlérzékenység mediátorainak aktivitását részletesen ismertetik a Bailey és Casey, Ann. Reports. Med. Chem. 17., 203-217 (1982), és a Bray, Agents and Actions 19, 87 (1986) szakirodalmi helyen.

A foszfolipáz A₂ (PLA₂) az arachidonsav (AA) kaszkád kritikus sebességkorlátozó enzimje, mivel ez felelős az észterezett AA hidrolíziséért a membrán foszfolipidek C₂ helyzetéről. Ebben a reakcióban két termék keletkezik: (1) szabad arachidonsav, amely az ezt követő metabolizmus számára - ciklooxigenáz vagy lipoxigenáz enzimek bármelyikével - hozzáférhető, és (2) lizofoszfolipid. Ha a PLA₂-re alkil-arachidonoil-glicerofoszfatidilkolin hat, a vérlemezke-aktiváló faktor (PAF) képződése indul meg; a PAF a gyulladás előanyaga (pro-inflammációs anyag) saját hatása folytán [lásd a Wedmore és mtsai., Br. J. Pharmacol., 74, 916-917 (1981) szakirodalmi helyen]. Ebben a tekintetben megjegyezhető, hogy a gyulladásgátló szteroidok feltehetően az eikozanoid szintézist gátolják azáltal, hogy egy a PLA₂-t gátló fehérje szintézisét indukálják, ennek a fehérjének a neve makrokortin vagy lipomodulin [lásd a Flower és mtsai., Natúré, London, 278, 456 (1979) és Hirata és mtsai., Proc. Natn. Acad. Sci. USA, 72, 2533 (1980) szakirodalmi helyeken].

Mint első lépés az arachidonsavnak ezt követő ciklooxigenáz

- 5 vagy lipoxigenáz úton különböző eikozanoidokká történő konverziójához, az arachidonsavnak a PLA₂ által közvetített felszabadulása a membrán foszfolipidekből kritikus esemény annak megkísérlésében, hogy azokkal a különböző fiziológiai manifesztációkkal foglalkozzunk, amelyek az eikozanoidok és/vagy PAF aktivitásán alapulnak. így, míg a PLA₂ szükségesnek bizonyul a vérlemezke aggregálódásnál [Pickett és mtsai., Biochem., J. 160, 405 (1976)], a szív összehúzódás és ingerlés tekintetében [Geisler és mtsai., Pharm. Rés. Commun., 9, 117 (1977)], valamint a prosztaglandin szintézisben [Vogt. Adv. Prostagl. Thromb. Rés. 3, 89 (1978)], a PLA₂ gátlása jelölhető meg mind a PAF által indukált, mind a ciklooxigenáz és/vagy lipoxigenáz út termékei által közvetített fiziológiás állapotok kezelésére.

Az is bizonyított, hogy a ciklooxigenáz/lipoxigenáz út kulcsszerepet játszik mind a gyomor nyálkahártya károsodás extracelluláris (gyomor- és béltartalom, mikroorganizmusok, stb.) és intracelluláris (ischemia, vírusok, stb.) tényezők folytán bekövetkező patogenezisében, mind az ilyen károsodások elleni sejtvédelemben. így a prosztaglandinok egyrészt sejtvédő hatást fejtenek ki a gyomor nyálkahártyára [lásd a Róbert, Gastroenterology, 77, 761-767 (1979) szakirodalmi helyen], és a prosztaglandinoknak ez a szerepe, különösen az E sorozaté, fontosnak tekinthető a gyomor-bél fekélyek kezelésében [lásd az Isselbacher, Drugs, 33., (kiég.), 38-46 (1987) szakirodalmi helyen]. Másrészt, ex vivő kísérletek igazolják, hogy az etanollal előkezelt patkányok gyomornyálkahártya-szövete képes LTC4 termelésre, és hogy ez az LTC4 termelés mennyiségileg függ • *

az etanolos károsodás súlyosságától [lásd a Lángé és mtsai., Naunyn-Schmiedeberg's Arch. Pharmacol. Suppl., 330, R27 (1985) szakirodalmi helyen). Azt is kimutatták, hogy az LTC₄ érösszehúzódást válthat ki patkány nyálkahártya alatti szöveteinek mind vénás, mind artériás véredényeiben [lásd a Whittle, IUPHAR Ninth Int. Cong. of Pharm., 30-32 old., London, Anglia (1984) szakirodalmi helyen]. Ez jelentős, mivel a gyomor nyálkahártyájának etanollal kiváltott sérülés-képződése többtényezős, például a szövetsérülés vérzéses elhalásos formájának kifejlődéséhez jelentősen hozzájárul a gyomor véráramának pangása [Guth és mtsai., Gastroenterology, 87, 1083-90 (1984)]. Ezen kívül anesztetizált macskában, az exogén LTD₄ mind megnövekedett pepszin szekréciót, mind csökkent transzgasztrikus potenciált eredményez [Pendleton és mtsai., Eur. J. Pharmacol., 125, 297-99 (1986)]. Ebben a tekintetben az utóbbi idők egy jelentős felismerése az, hogy az 5-lipoxigenáz inhibitorok és bizonyos leukotrién antagonisták a gyomor nyálkahártyát védik azoktól a sérülésektől, amelyeket a legtöbb nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszer orális vagy parenterális adagolása okoz [Rainsford, Agents and Actions, 21, 316-319 (1987)]. A vérlemezke aktiváló faktor (PAF) ugyancsak résztvesz mediátorként a gasztrointesztinális károsodásban, és nemrégiben kimutatták, hogy az 5lipoxigenáz inhibitorok gátolják a PAF által kiváltott gyomornyálkahártya károsodást [Gastroenterology, 96, A55, A434, 1989]. A fentieknek megfelelően jelentős bizonyíték támasztja alá, hogy a lipoxigenáz termékek résztvesznek a gyomornyálkahártya sérülésekkel kapcsolatos patológiás állapotainak kifejlődésében, ·« ·«« ·* · ♦ · • « * · ···· · · « · « · • · β · · ···· · 9 9 9999999

- 7 például az olyan patológiás állapotokéban, amelyeket etanolnak való kitettség és nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerek okoznak. így azok a vegyületek, amelyek a leukotriének és a PAF biológiai hatását gátolják és/vagy ezen anyagok bioszintézisét szabályozzák, például az 5-lipoxigenáz gátlásával, értékes citoprotektív szereknek tekinthetők.

Ennek megfelelően a leukotriének, és az SRS-k és az arachidonsav leukotriénekké való metabolizmusához vezető lipoxigenáz enzim biológiai aktivitása azt jelzi, hogy az allergiák, az anafilaxis, az asztma és gyulladások megelőzése, megszüntetése vagy tüneteinek enyhítése, valamint a gyomor nyálkahártya sejtvédelem gyógyszeres terápiája racionális megközelítésének ezen állapotok mediátorai felszabadulásának gátlására vagy hatásuk antagonizálására kell irányulnia. így azok a vegyületek, amelyek a leukotriének és az SRS-k biológiai hatásait gátolják és/vagy amelyek ezen anyagok bioszintézisét szabályozzák, például az arachidonsavnak a membrán foszfolipidekből történő PLA₂-közvetített felszabadulásának gátlásával vagy a lipoxigenáz gátlásával, értékesnek tekinthetők az olyan állapotok kezelésében, mint például az allergiás hörgőasztma, az allergiás nátha, valamint más, azonnali túlérzékenységi reakciók, továbbá értékesek a gyomornyálkahártya sejtvédelmében.

Arra a felismerésre jutottunk, hogy bizonyos új, 2-anilinofenilecetsav-származékok gátolják az PLA₂-t és a lipoxigenázt, a lipoxigenáz út termékeinek antagonistái, és így hasznos gyulladásgátló, antiallergiás és sejtvédő szerek. A találmány • · ··« ·· · · · • · · · ···· • · · · · · · • · « · · ««·· · «· *·«····

- 8 szerinti új vegyületek (I) és (la) általános képletében

R jelentése hidroxilcsoport, rövidszénláncú alkoxi- vagy rövidszénláncú alkoxi-amino-csoport;

R¹ és R² egyike A(CH2)n°“ csoport, a másik hidrogénatom, n értéke 1 vagy 2

A jelentése fenoxi-etil- vagy fenoxi-fenil-csoport vagy egy (a) általános képletű csoport, ahol

	R5 I
X jelentése -N= vagy	1 -C=;
R5 R5 I I	R5 R5 I I	R5 I
1 1 Z jelentése -C=»=C-,	1 1 -C=N-, -N=C-,	1 -N-, -S- vagy -0-;

R³ jelentése hidrogénatom, rövidszénláncú alkilcsoport vagy fenilcsoport,

R⁴ jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport; vagy

R³ és R⁴ együtt adott esetben halogénatommal helyettesített benzolgyűrűt képeznek, ebben az esetben az A helyettesítőnek a molekula további részéhez való kapcsolódása történhet ezen a benzolgyűrűn át;

R⁵ jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport, és az R⁵ helyettesítők lehetnek azonosak vagy különbözőek;

R⁶ jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport, és az R⁶ helyettesítők lehetnek azonosak vagy különbözőek;

valamint a fenti vegyületek gyógyászatilag célra alkalmas sói.

A rövidszénláncú alkoxi”, rövidszénláncú alkoxi-amino és rövidszénláncú alkil megjelölések 1-6 szénatomos lánccal bíró egységeket jelentenek. A halogén” megjelölésen fluor-, klór- vagy brómatomot értünk.

Az A helyettesítő magában foglal többek között 5- vagy 6tagú telítetlen, nitrogént, kenet vagy oxigént tartalmazó monovagy benzolgyűrűvel összeolvadt heterogyűrűket, amelyek adott esetben halogénatommal, rövidszénláncú alkilcsoporttal vagy fenilcsoporttal helyettesítettek. A fenti definíció felöleli a következő heterogyűrűs egységeket: furil-, pirrolil-, tienil-, oxazolil-, tiazolil-, imidazolil-, piridil-, pirazil-, pirimidinil-, benzofuranil-, benzotienil-, benzotiazolil-, indolil-, benzoxazolil-, kinolil-, kinazolil-, benzimidazolil- és kinoxalil-csoport, stb. Különösen előnyösek a kinolil-, benzotiazolil- és benzimidazolil-csoportok.

Az A helyettesítő példáiként említjük a kinol-2-il-, a 7-klór-kinol-2-il-, a naft-2-il-, a fenoxi-etil-, az 1-metil-lH-benzimidazol-2-il- vagy 3-fenoxi-fenil-csoportokat.

Az R helyettesítő példáiként említjük a hidroxil-, metoxiés metoxi-amino-csoportot. R⁶ lehet például klóratom. R² lehet hidrogénatom, ebben az esetben R¹ jelentése A(CH2)n^0-·

A találmány szerinti vegyületek gyógyászati szempontból elfogadható sókat alkothatnak gyógyászati szempontból elfogadható szerves vagy szervetlen savakkal, például hidrogén-kloriddal, hidrogén-bromiddal, szulfonsavval, kénsavval, foszforsavval, salétromsavval, maleinsavval, fumársavval, benzoesavval, aszkorbinsavval, pamoesavval, borostyánkősavval, metán·· · «4 *· « • · · 44444 • 4 4 4 4 4· • 4 · Φ4 «444 « «4 44·44«· szulfonsavval, ecetsavval, propionsavval, borkősavval, citromsavval, tej savval, almasavval, mandulasavval, fahéjsavval, palmitinsawal, itakonsawal és benzolszulfonsavval, Azok a vegyületek, amelyek karbonsavcsoportokat tartalmaznak, alkálifém és alkáliföldfém karboxilátokat vagy ammóniából vagy bázikus aminokból származó gyógyászati szempontból elfogadható kationokkal képzett karboxilátokat is alkothatnak. Ez utóbbiak közé tartoznak többek között az olyan kationok, mint az ammónium, mono-, di- és trimetil-ammónium-, mono-, di- és trietil-ammónium-, mono-, di- és tripropil-ammónium- (izo- és normál), etil-dimetil-ammónium-, benzil-dimetil-ammónium-, ciklohexil-ammónium-, benzil-ammónium-, dibenzil-ammónium-, piperidinium-, morfolinium-, pirrolidinium-, piperazinium-, 1-metil-piperidinium-, 4-etil-morfolinium-, 1-izopropil-pirrolidinium-, 1,4-dimetil-piperazinium-, 1-(n-butil)-piperidinium-, 2-metil-piperidinium-, l-etil-2-metil-piperidinium-, mono-, di- és trietanol-ammónium-, etil-dietanol-ammónium-, n-butil-monoetanol-ammónium-, trisz(hidroxi-metil)-metil-ammónium- és fenil-monoetanol-ammónium-kationok.

A találmány tárgyát képezi az (I) és (la) általános képletü vegyületek előállítása is, amelyet a következő módon végzünk:

a) (II) általános képletü vegyületet - ahol R⁶ jelenté- se az előzőekben megadott, R⁸ és R⁸ egyike hidroxilcsoport, a másik hidrogénatom, és -COOR⁷ egy észter funkciós csoport, például R⁷ jelentése alkil- vagy aralkilcsoport - egy (1) általános képletü vegyülettel éterezünk - a képletben A és n jelentése az előzőekben megadott, X jelentése kilépőcsoport, ·* · «· ·< 4 ·· • v é * < ·· · a * «·« · « « · · · · ···· < · » «··«·«·

- 11 például halogénatom, például klór- vagy brómatom, vagy szerves szulfonil-oxi-csoport, például aril- vagy alkil-szulfonil-oxicsoport, így tozilcsoport -, és kívánt esetben

i) a terméket hidrolizáljuk, vagy ii) az olyan (la) vagy (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R jelentése hidroxilcsoport vagy rövidszénláncú alkoxicsoport, a terméken gyűrűzárást hajtunk végre, vagy

b) egy olyan (I) általános képletű vegyületen, amelyben R jelentése hidroxilcsoport vagy rövidszénláncú alkoxicsoport, gyűrűzárást hajtunk végre a megfelelő (la) általános képletű vegyület előállítására, vagy

c) az R helyettesítőként rövidszénláncú alkoxi-aminocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására a megfelelő, R helyettesítőként hidroxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet rövidszénláncú alkoxi-aminnal reagáltatjuk, vagy

d) az olyan (I) általános képletű vegyületek vagy gyógyászati célra alkalmas sóik előállítására, ahol R jelentése hidroxilcsoport, a megfelelő, R helyén rövidszénláncú alkoxicsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet hidrolizál- j uk, vagy

θ) θ9Υ (I) vagy (la) általános képletű vegyületet gyógyászati célra alkalmas sójává alakítunk, vagy a sóból a savat vagy bázist szabaddá tesszük.

Az (a) lépés szerinti éterezési eljárást célszerűen bázis, például alkálifém-karbonát jelenlétében végezzük, szükség esetén melegítéssel.

- 12 A (b) lépés szerinti eljárást végezhetjük melegítéssel vagy az észter bázissal katalizált gyűrűzárásával, például nátrium-hidroxid alkalmazásával. A sav gyűrűzárását ciklodehidratálószerek, például karbodiimid jelenlétében végezhetjük. Az (I) általános képletű savnak rövidszénláncú alkoxi-amid-származékká való alakítását a (c) lépés szerint kondenzációs reagens, például karbodiimid alkalmazásával szokásos eljárással végezzük.

A találmány szerinti vegyületek előállítását a mellékelt reakcióvázlatokon szemléltetjük. A (2) általános képletű vegyületek előállítására egy 2,6-dihalogén-anilint, például 2,6-diklór-anilint acetil-kloriddal reagáltatunk, majd a reakcióterméket 4-bróm-anizollal reagáltatva nyerjük az N-(4-metoxi-fenil)-2,6-diklór-anilin köztitermékek. Ezt a reakciósort az 1. reakcióvázlatban mutatjuk be. A 2,6-dihalogén-anilin kiindulási vegyület helyett alkalmazhatunk anilint vagy 2-halogén-, 2-alkil-, 2-alkil-6-halogén-, 2,6-dialkil- vagy 2,6-dihalogén-anilint is. Az 1. reakcióvázlat termékeként nyert köztiterméket klór-acetil-kloriddal reagáltatjuk, majd alumínium-klorid jelenlétében végzett gyűrűzárással helyettesített 2-indolinon köztiterméket nyerünk. Ezt a reakciósort a 2. reakcióvázlatban mutatjuk be.

A kapott 2-indolinon köztiterméken gyűrűhasítást végzünk, a karbonsavcsoportot észterezzük, majd a terméket megfelelő halogénezett alkil-A vegyülettel reagáltatjuk, ahol A jelentése az előzőekben megadott. Ezt a reakciósort a 3. reakcióvázlatban mutatjuk be.

• · · ·

- 13 A 3. reakcióvázlat szerinti reakciósorban R⁶ bróm- vagy klóratom jelentése esetén ez a csoport eltávolítható, és monovagy dez-R⁶ vegyület állítható elő a 2-indolinon köztitermék vagy nyílt gyűrűs formája hidrogénnel, légköri nyomáson vagy ezt meghaladó nyomáson, 5 % fémtartalmú szénhordozós palládium katalizátor jelenlétében való kezelésével. A kapott katalizátorét ezután a 3. reakcióvázlatban bemutatott módon reagáltatjuk, azaz észterezzük és az A(CH2)n^cl köztitermékkel reagáltatjuk. A végtermékül kapott észtert tovább hidrolizálhatjuk, így a szabad savat nyerjük, a szabad savat pedig a kívánt farmakológiailag elfogadható sóvá alakíthatjuk ismert eljárásokkal.

A (4) általános képletű vegyületek előállítására a 4. reakcióvázlatban bemutatott módon járunk el. A reakcióvázlatban kiindulási anyagként szereplő p-nitro-fenolból metanollal és hidrogén-kloriddal telített toluollal való reagáltatás révén nyerjük a 2,6-diszubsztituált 4-metoxi-anilint, amelyben a 2,6helyettesítők klóratomok. A 4. reakcióvázlat termékeként nyert köztitermékből az 5. reakcióvázlatban bemutatott módon nyerjük az (I) vagy (la) általános képletű vegyületeket. Hasonlóan az előző reakciósornál ismertetettekhez, ha R⁶ jelentése klór- vagy brómatom, ez részlegesen vagy teljesen eltávolítható 5 % fémtartalmú szénhordozós palládium katalizátor jelenlétében végzett hidrogénezéssel, így a mono- vagy dez-R⁶ származékok nyerhetők. Amint azt az előzőekben ismertettük, a végtermékül kapott szabad sav ismert eljárással a kívánt, farmakológiai szempontból elfogadható sóvá alakítható.

Az ismertetett reakcióvázlatokban szereplő kiindulási anyagok kereskedelmi forgalomban beszerezhetők, vagy szakember számára ismert módon előállíthatok. így például a 2-bróm-metil-7-klór-kinolin köztitermék a 6. reakcióvázlatban bemutatott reakciósor szerint állítható elő.

A találmány szerinti vegyületek azon képességük folytán, hogy PLA₂ enzim, valamint a lipoxigenáz enzim aktivitását gátolják, és antagonistái az enzimes útból származó mediátoroknak, hasznos szerek az olyan állapotok kezelésénél, amelyeknek mediátorai az arachidonsav oxidációjának termékei. Ennek megfelelően a találmány szerinti vegyületek alkalmazhatók olyan betegségek kezelésénél, mint a reumatoid artritisz, gyulladt bél, oszteoartritisz, íngyulladás, nyálkatömlőgyulladás, pszoriázis (és rokon bőrgyulladások), és hasonló, gyulladással járó állapotok. Továbbá, a találmány szerinti vegyületek azon képességük alapján, hogy gátolják a lipoxigenáz enzim aktivitását, és antagonistái az LTC₄, LTD4 és LTE₄ hatásának, amelyek az SRS-A alkotói, hasznosak az ezen leukotriének által kiváltott tünetek gátlására. Ennek folytán a találmány szerinti vegyületek alkalmasak az olyan kóros állapotok megelőzésére és kezelésére, amelyeknek kiváltó tényezői az LTC₄, LTD₄ és LTE₄, ilyen állapotok például az allergiás nátha, az allergiás hörgőasztma és más, leukotriének által kiváltott orr-hörgő elzáródásos légúti állapotok, valamint más, azonnali túlérzékenységi reakciók, például az allergiás kötőhártyagyulladás. A találmány szerinti vegyületek különösen értékesek allergiás hörgőasztma megelőzésére és kezelésére.

A találmány szerinti vegyületek sejtvédő szerek, különösen hasznosak szokásos nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerekkel együtt adagolva, amely gyógyszerek többségének mellékhatása a gasztrointesztinális szakasz irritálása. A találmány szerinti vegyületek sejtvédő hatása jelentősen csökkenti a szokásos gyulladásgátló gyógyszerek gyomorirritáló hatását. Ez a hatás nem csak a találmány szerinti vegyületeknek azon a képességén alapszik, hogy gátolják a leukotriének biológiai hatását és/vagy szabályozzák ezen anyagok bioszintézisét a lipoxigenáz gátlása révén, hanem egy eltérítő hatásnak is szerepe van, amelynek során a lipoxigenáz út gátlása az arachidonsav oxidációt a ciklooxigenáz útra téríti, ezáltal megnövekszik a sejtvédő hatású prosztaglandinok képződése. Ezek a biológiai hatások a találmány szerinti vegyületeket különösen hasznossá teszik olyan állapotok kezelésére, mint az erozív nyelőcsőgyulladás, gyulladt bél szindróma, indukált vérzéses sérülések, például azok, amelyeket alkohol vagy nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (az angol elnevezés alapján NSAID-k) váltanak ki, máj ischemia, egészségre káros anyagok által kiváltott máj, pankreász, vese vagy miokardiális szövet nekrózis, máj hepatotoxikus szerek, például szén-tetraklorid vagy D-galaktózamin által kiváltott parenchimás károsodása, ischemiás vesemegbetegedés, betegség által kiváltott májkárosodás, epesavas sók által kiváltott pankreász- vagy gyomorkárosodás, trauma vagy stressz által kiváltott sejtkárosodás, valamint glicerin által kiváltott vesemegbetegedés.

Ha a találmány szerinti vegyületeket allergiás légúti rendellenességek kezelésére használjuk gyulladásgátló és/vagy sejt védő szerekként, ezeket a vegyületeket formálhatjuk orális dózisformákra, például tablettákká vagy kapszulákká. A találmány szerinti vegyületek adagolhatok önmagukban, vagy kombinálhatok megfelelő hordozóanyagokkal, például magnézium-karbonáttal, magnézium-sztearáttal, talkummal, cukorral, laktózzal, pektinnel, dextrinnel, keményítővel, zselatinnal, tragantgyantával, metil-cellulózzal, nátrium-karboxi-metil-cellulózzal, alacsony olvadáspontéi viaszokkal vagy kakaóvajjal. Alkalmazhatunk hígítóanyagokat, ízesítőanyagokat, oldódást és csúszást elősegítő anyagokat, szuszpendálószereket, kötőanyagokat, tabletta szétesést elősegítő szereket stb. A találmány szerinti vegyületeket hordozóanyaggal vagy anélkül kapszulázhatjuk is. A hatóanyag aránya az előbbi készítményekben, legyenek azok szilárdak vagy folyékonyak, legalább annyi, hogy orális adagolás esetén a kívánt aktivitást biztosítsa. A találmány szerinti vegyületek parenterálisan is injektálhatok, ebben az esetben steril oldatok formájában alkalmazzuk ezeket, az oldatok további oldott anyagokat tartalmaznak, például elegendő sóoldatot vagy glükózt az oldat izotóniássá tételére. A találmány szerinti vegyületek belégzéses vagy befúvásos adagolás céljára formálhatók vizes vagy részben vizes oldatokká, amelyeket aeroszol formájában alkalmazhatunk.

Az alkalmazott dózis az adott esetben felhasznált készítménytől, az adagolás útjától, a tünetektől, valamint a kezelendő egyéntől függ. A kezelést általában kis dózissal kezdjük, a vegyület optimális dózisa alatti mennyiséggel. Ezután a dózist addig növeljük, amíg az adott körülmények mellett elérhető optimumot elérjük. Általában, a találmány szerinti vegyületeket legcélszerűbben olyan koncentrációban adagoljuk, amely általában hatékony eredményt hoz anélkül, hogy bármi káros vagy ártalmas mellékhatással bírna, ezt a mennyiséget adagolhatjuk egyetlen egységdózisként, vagy, kívánt esetben, a dózis felosztható célszerű alegységekké, amelyek a nap folyamán megfelelő időközönként adagolhatok.

A fentieknek megfelelően a találmány tárgyát képezik az (I) vagy (la) általános képletű vegyületeket vagy gyógyászati célra alkalmas sóikat és gyógyászati szempontból elfogadható hordozóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmények is.

A találmány szerinti vegyületek PLA₂ és lipoxigenáz inhibitor, és leukotrién antagonista hatása, valamint gyulladásgátló és esetleges gyomorirritáló hatása standard farmakológiai eljárásokkal mutatható ki, amelyeket a későbbiekben következő példákban ismertetünk részletesebben.

Ezek az eljárások, többek között, meghatározzák a találmány szerinti vegyületek hatásának fajlagosságát mint PLA₂ inhibitorok annak a képességüknek a mérése révén, hogy gátolják a patkányból glikogén által kiváltott polimorf magvú leukociták LTB4 és PGE₂ szintézisét, valamint annak a képességüknek a mérése révén, hogy gátolják a humán és nem-humán PLA₂ forrás által közvetített arachidonsav felszabadulást. Az eljárások mérik továbbá a találmány szerinti vegyületeknek azt a képességét, hogy in vivő gátolják az exogén adagolású PLA₂ aktivitást. A farmakológiai vizsgálatok ezen kívül kimutatják a találmány szerinti vegyületeknek in vivő hatását az arachidonsav

- 18 métábólizmus lipoxigenáz és ciklooxigenáz útjainak gátlására, a találmány szerinti vegyületek in vitro leukotrién antagonista hatását, valamint in vivő aktivitásukat gyulladásgátló szerekként patkány, karragénnel kiváltott mancs-ödéma vizsgálatban. Végül, egy vizsgálati eljárásban mérjük a találmány szerinti vegyületek akut gyomorirritációt kiváltó hatását patkányokban.

A következőkben a találmány szerinti vegyületek előállítását, valamint a vegyületek farmakológiai vizsgálatát példákban mutatjuk be.

1. Példa

2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-(2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav-metil-észter etán-dioát (1:1) előállítása A. 2,6-diklór-acetanilid előállítása g, 0,047 mól 2,6-diklór-anilin 60 ml jégecetben készült oldatához mechanikus keverés közben cseppenként hozzáadunk 36 ml, 0,5 mól acetil-kloridot. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet 20 percig 90 °C hőmérsékleten tartjuk, majd az oldatot 500 ml jeges vízbe öntjük, ekkor fehér csapadék képződik. A szilárd anyagot kiszűrjük, vízzel mossuk, majd szárítjuk. így 96 %-os hozammal 91,8 g, fehér, szilárd terméket nyerünk. A termék olvadáspontja 179-180 °C, irodalmi olvadáspontja jégecetből kristályosítva 180-181 °C.

NMR (CDC1₃, 200 MHz): 6 2,22 (s, 3H, CH3CO), 7,06 (széles,

1H, NH), 7,14-7,45 (m, 3H, ArH).

Β. Ν-(4-metoxi-fenil)-2,6-diklór-anilin előállítása

3,0 g, 15,6 mmól 2,6-diklór-acetanilid, 1,08 g, 7,8 mmól kálium-karbonát, 0,1 g rézpor és 30 ml 4-bróm-anizol elegyét nitrogéngáz atmoszférában 6 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A reakcióelegyből az anizol feleslegét vízgőzdesztillálással eltávolítjuk (a vízgőzdesztillálás helyett az anizol felesleget víznek a nyerstermék elegyről való ismételt lepárlásával is eltávolíthatjuk, a víz lepárlását addig ismételjük, amíg az azeoptrópban már nem észlelhető anizol). A visszamaradó anyagot 30 ml etil-éter és 30 ml víz között megosztjuk. A szerves fázist 30 ml sóoldattal mossuk, majd magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után 3,9 g N-(4-metoxi-fenil)-2,6-diklór-acetanilid köztiterméket nyerünk borostyánszinű olaj formájában. A nyers köztiterméket 6 órán át 20 ml 10 %-os etanolos kálium-hidroxidban visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Ezután az elegyről az oldószert lepároljuk, és a visszamaradó anyagot 50 ml vízzel hígítjuk. A szilárd anyagot kiszűrjük, vízzel mossuk, majd foszfor-pentoxidon nagy vákuumban szárítjuk. így 69 %-os hozammal 2,9 g cím szerinti terméket nyerünk barna olaj formájában. Irodalmi olvadáspontja kloroformból kristályosítva 75-77 °C.

NMR (CDC1₃, 400 MHz): 8 3,77 (s, 3H, OCH₃), 5,76 (széles, 1H, NH), 6,73 (d, J = 9 Hz, 2H, ArH), 6,81 (d, J = 9 Hz, 2H, ArH), 6,96 (t, J = 8 Hz, 1H, ArH), 7,33 (d, J = 8 Hz, 2H, ArH).

MS (El, m/z): 267 (M⁺); 252 (M-CH₃ ⁺); 216, 188, 154.

C. N-(2,6-Diklőr-fenil)-N-(4-metoxi-fenil)-klór-acetamid előállítása

20,2 g, 75,4 mmól N-(4-metoxi-fenil)-2,6-diklór-anilin 175 ml klór-acetil-kloriddal alkotott elegyét vízmentes körülmények között 1 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A feleslegben lévő sav-kloridot vákuumban lepároljuk, a visszamaradó anyagot 30 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldat és 30 ml etil-acetát között megosztjuk. A szerves fázist 30 ml sóoldattal mossuk, majd nátrium-szulfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után kapott borostyánszinű olajat metanolból kristályosítva 64 %-os hozammal 16,63 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér tűkristályok formájában. A termék olvadáspontja 105-106 °C, irodalmi olvadáspontja metanolból átkristályosítva 127-128 °C. A terméket a rotamerek 1:1 arányú elegye formájában nyerjük.

NMR (CDC1₃, 400 MHZ): <5 3,78 és 3,81 (2s, 3H, OCH3), 3,96 (s, 1H, COCH₂C1) , 4,16 (s, 1H, COCH₂C1), 6,85 (d, 1H, ArH), 6,90 (d, 1H, ArH), 7,19-7,57 (m, 5H, ArH).

MS (El, m/z): 343 (M⁺); 308 (M-C1)⁺; 252.

Elemzési eredmények a Ci5Hi₂C13NO₂ képlet alapján: számított: C % = 52,28, H % = 3,51, N % = 4,06; talált: C % = 51,90, H % = 3,76, N % = 4,03.

D. 1-(2,6-Diklőr-fenil)-5-hidroxi-2-indolinon előállítása g, 29 mmól N-(2,6-diklór-fenil)-N-(4-metoxi-fenil)-klór-acetamid és 10 g alumínium-klorid alaposan összekevert elegyét nitrogéngáz atmoszférában 190 °C hőmérsékletre melegítjük, majd megindítjuk a mechanikus keverést. Az elegyet 15 percen át 250 °C hőmérsékletre melegítjük, majd hagyjuk lehűlni, és 160 °C hő• ·»

- 21 mérsékleten tartjuk egy további órán át. A lehűlt barna, szilárd anyagot 500 ml vízzel kezeljük. Az elegyet 500 ml etil-acetáttal extraháljuk, a szerves fázist sóoldattal mossuk, majd magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után 7,6 g barna, szilárd anyagot nyerünk. A termék NMR eredmények alapján > 95 % tisztaságú. Irodalmi olvadáspontja metanol és benzol elegyéből kristályosítva 204-205 °C.

NMR (CDC1₃, 400 MHz): 8 3,74 (s, 2H, CH₂CO), 4,70 (széles, 1H, OH), 6,26 (d, 1H, J = 8,3 Hz, ArH), 6,66 (dd, lh, J = 8,5 Hz, ArH), 6,88 (S, 1H, ArH), 7,36 (t, 1H, J = 8,3 Hz, ArH), 7,49 (d, 2H, J = 7,9 HZ, ArH).

MS (El, m/z): 293 (M)⁺, 258 (M-CI)⁺; 230.

E. 2 —[(2,6-Diklór-fenil)-amino-5-hidroxi-benzolecetsav előállítása

2,0 g, 6,8 mmól 1-(2,6-diklór-fenil)-5-hidroxi-2-indolinon ml 2,5 n nátrium-hidroxidban készült oldatát 2 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A lehűlt reakcióelegyet 20 ml vízzel hígítjuk, majd etil-éterrel mossuk. A lúgos fázist tömény hidrogén-kloriddal megsavanyítjuk, majd 2 x 25 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, majd eltávolítjuk róla az oldószert. így 95 %-os hozammal 2,0 g terméket nyerünk barna hab formájában (ez a termék a következő reakciólépésben való felhasználáshoz megfelelően tiszta).

NMR (DMSO-dg, 300 MHz): 8 3,61 (s, 2H, C-CH₂COOH), 6,26 (d, 1H, ArH), 6,48 (dd, 1H, ArH), 6,70 (d, 1H, ArH), 6,71 (s, 1H, NH), 7,06 (m, 1H, ArH), 7,435 (d, 2H, ArH), 9,04 (s, 1H, OH).

.·· * ·· · • · · • · · • · « · · ♦ ·

- 22 MS (El, m/z): 311/313 (M)⁺, 293, 137.

F. Metil-2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-hidroxi-benzolacetát előállítása

2,0 g, 6,4 mmól az E lépés szerint előállított sav 20 ml, néhány mg p-toluoszulfonsav-monohidrátot tartalmazó metanolban készült oldatát visszafolyató hűtő alatt 3 órán át forraljuk. Az elegyről az oldószert vákuumban lepároljuk, a visszamaradó anyagot etil-acetátban oldjuk. A szerves fázist telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd sóoldattal mossuk, és magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után 90 %os hozammal 1,9 g terméket nyerünk barna hab formájában. A terméket a következő reakciólépésben ilyen formájában használjuk fel.

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): δ 3,63 (s, 3H, COOCH3, 3,72 (s, 2H,

CCH₂COO), 6,26 (d, J = 8,5 Hz, 1H, ArH), 6,50 (dd, 1H, ArH),

6,58 (s, 1H, NH), 6,65 (d, J = 2,79 Hz, 1H, ArH), 7,03 (t, J = 8

Hz, 1H, ArH), 7,43 (d, J = 8,04 Hz, 2H, ArH).

MS (El, m/z): 325 (M)⁺, 230.

G. 2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-(2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav-metil-észter előállítása

5,0 g, 15,4 mmól, az F lépés szerint előállított nyers fenol, 1,3 g, 9,8 mmól kálium-karbonát, 130 mg 18-korona-6 és

4,1 g, 23 mmól 2-klór-metil-kinolin 50 ml acetonitrilben készített elegyét nitrogéngáz atmoszférában 60 °C hőmérsékleten keverjük 24 órán át (vékonyrétegkromatográfiás ellenőrzést végzünk szilicium-dioxidon, diklór-metán és metanol 19:1 arányú elegyének alkalmazásával). Az elegyről az oldószert lepároljuk,

a visszamaradó anyagot 75 ml etil-acetát és 75 ml víz között megosztjuk. Az oldhatatlan anyagokat kiszűrjük, a fázisokat szétválasztjuk, és a szerves fázist 1 n nátrium-hidroxiddal, majd sóoldattal mossuk. Az oldatot magnézium-szulfáton szárítjuk, majd lepároljuk róla az oldószert. így 7,0 g sötétbarna olajat nyerünk. Ezt a nyersterméket flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, Merck-60 szilicium-dioxidon, diklór-metán és diklór-metán és etil-acetát 19:1 arányú elegyének alkalmazásával. így 4,2 g terméket nyerünk tiszta olaj formájában. Ezt az olajat etanollal eldörzsölve 55,5 %-os hozammal 3,98 g kristályos terméket nyerünk fehér, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja 90 - 91 °C.

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): δ 3,62 (s, 3H, COOCH₃), 3,79 (s,

2H, C-CH2-COO), 5,27 (S, 2H, OCH2Ar), 6,3	(d,	1H, ArH),	6,76	(S,
1H, NH), 6,82	(dd,	1H, ArH)	, 7,05 (d, 1H,	ArH)	, 7,09 (t,	1H,	J
= 8,1 Hz, ArH)	, 7,	46 (d, 2H	, J = 8,1 Hz,	ArH) ,	7,60 (t,	1H,
ArH), 7,66 (d,	1H,	8,5 Hz,	ArH), 7,76 (t,	1H,	ArH), 7,98	(t,	1H,
ArH), 8,40 (d,	1H,	J = 8,47	ArH) .
MS (FAB, m/z):	467	(M+H)+,	324, 292, 143.

Elemzési eredmények a C25H2o^c12^N2°3 képlet alapján: számított: C % = 64,25, H % = 4,31, N % = 5,99; talált: C % = 64,33, H % = 4,37, N % = 5,93.

H. 2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-[(2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav-metil-észter etándioát (1:1) előállítása

2,1 g, 4,5 mmól az 1 G. példa szerint előállított vegyület ml 1:1 térfogatarányú metanol:etil-acetát elegyben készült oldatát összekeverjük 0,405 g, 4,5 mmól oxálsav 10 ml éterben

I • · · ·· · · .:.. : ..· .:.··♦·

- 24 készült oldatával. A csapadékot kiszűrjük, éterrel mossuk, és vákuumban szárítjuk. így 1,6 g sót nyerünk sárga, szilárd anyag formájában. A só olvadáspontja 152-154 °C (bomlik). Ezt a sót etil-acetátból átkristályosítva 1,2 g terméket kapunk, amelynek olvadáspontja az előbbivel azonos.

IR (KBr, cm-1): 1730 (CO).

NMR (DMSO—dg, 400 MHz): 8 3,62 (s, 3H, 0CH₃), 3,79 (s, 2H, CCH₂COO), 5,27 (s, 2H, 0CH₂Ar), 6,30 (d, 1H, J = 8,74 Hz, ArH), 6,75 (s, 1H, NH), 6,81 (dd, 1H, ArH), 7,01 (d, 1H, J = 2,9 Hz, ArH), 7,09 (t, J = 8 Hz, 1H, ArH), 7,46 (d, 2H, J = 8 Hz, ArH), 7,60 (dt, 1H, ArH), 7,66 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH), 7,77 (dt, 1H, ArH), 7,97-8,01 (m, 2H, ArH), 8,40 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH).

MS (Cl, m/z): 471/469/467 (2C1, M+H)⁺, 326, 144

Elemzési eredmények a C₂7H₂2C12^N2°7 képlet alapján: számított: C % = 58,18, H % = 3,98, N % = 5,03; talált: C % = 57,88, H % = 4,10, N % = 4,80.

2. Példa

2—[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-(2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav előállítása

1,1 g, 2,3 mmól az 1G. példa szerint előállított vegyület ml etanolban készült oldatát 10 ml 1 n nátrium-hidroxiddal szobahőmérsékleten 15 percig keverjük. Ezután az etanolt rotovap berendezésen lepároljuk, a visszamaradó anyagot vízzel hígítjuk, és etil-éter és etil-acetát 1:1 arányú elegyével mossuk. Az elegyet 10 ml 1 n hidrogén-kloriddal pH = 5-re semlegesítjük. A képződött csapadékot kiszűrjük, vízzel mossuk, majd szárítjuk. így 0,85 g nyersterméket kapunk. A nyersterméket 2 ml • ·* metanolból átkristályosítva 65 %-os hozammal 0,68 g tiszta terméket nyerünk halványsárga, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja: 162 °C-nál zsugorodik, 168 °C-on olvad.

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): δ 3,69 (s, 2H, CC2COOH), 5,27 (s, 2H, 0CH₂Ar), 6,31 (d, 1H, J = 8,74 Hz, ArH), 6,81 (dd, 1H, ArH),

6,89	(S/	1H, NH), 7,02	(d, 1H, J = 2,84 Hz, ArH), 7,08 (t,	1H, J
= 8,0	z,	ArH) ,	7,45 (d,	2H, J	= 8,1 HZ,	ArH), 7,6	(dt, 1H,	ArH) ,
7,66	(d,	1H, J	= 8,5 HZ	, ArH),	7,77 (dt	, 1H, ArH),	7,98 (t,	2H,
ArH) ,	8,	40 (d,	1H, J =	8,48 Hz	, ArH).

MS (FAB, m/z): 453 (M+H)⁺, 217, 131, 91. Elemzési eredmények a C₂4Hi8^N2°3 képlet alapján: számított: C % = 63,58, H % = 4,00, N % = 6,18; talált: C % = 63,52, H % = 3,78, N % = 6,15.

3. Példa

2—[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-(2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav-nátrium-só előállítása

0,92 g, 1,97 mmól az 1G. példa szerint előállított vegyület 20 ml etanolban készült oldatát és 10 ml 1 n nátrium-hidroxidot szobahőmérsékleten 1 órán át keverünk. A reakcióelegyet vákuumban csökkentett térfogatra pároljuk be. A képződött csapadékot kiszűrjük, vízzel mossuk, majd foszfor-pentoxidon nagy vákuumban szárítjuk. így 73,9 %-os hozammal 0,69 g cím szerinti vegyületet nyerünk. A termék olvadáspontja 151 °C (129 °C-nál zsugorodik). A termék piszkosfehér színű szilárd anyag.

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): δ 3,32 (s, 2H, CCH₂CO), 5,25 (s, 2H, 0CH₂Ar), 6,18 (d, 1H, J = 8,7 Hz, ArH), 6,63 (dd, 1H, ArH), 6,81 (d, 1H, J = 2,88 Hz, ArH), 6,97 (t, 1H, J = 8 Hz, ArH),

7,38 (d, 2H, J = 8 Hz, ArH), 7,57-7,59 (m, 1H, ArH), 7,655 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH), 7,74-7,78 (m, 1H, ArH), 7,96-8,01 (m, 2H, ArH), 8,385 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH), 9,90 (s, 1H, NH).

MS (FAB, m/z): 475 (M+H)⁺, 453 (M+H-Na)⁺.

Elemzési eredmények a C₂4Hi7Cl₂NaN₂O3 képlet alapján: számított: C % = 60,65, H % = 3,60, N % = 5,89; talált: C % = 60,37, H % = 3,59, N % = 5,81.

4. Példa

2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-(2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav-2-amino-2-(hidroxi-metil)-1,3-propándiol-só (1:1) előállítása

0,80 g, 1,77 mmól, a 2. példa szerint előállított vegyület és 0,214 g, 1,77 mmól trisz(hidroxi-metil)-amino-metán 10 ml 1:1 térfogatarányú aceton:víz elegyben készült oldatát vákuumban bepároljuk. A halványzöld maradékot etil-éterrel dörzsöljük éjszakán át. A szilárd anyagot nitrogéngáz atmoszférában szűrjük (higroszkópos), majd foszfor-pentoxidon szárítjuk. így 71 %-os hozammal 0,72 g cím szerinti vegyületet nyerünk sárga, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja 82-85 °C (bomlik).

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): δ 3,39 (s, 6H, CH₂0H), 3,43 (s, 2H, CCH₂CO), 5,26 (S, 2H, 0CH₂Ar), 6,23 (d, 1H, J = 8,7 Hz, ArH), 6,69 (dd, 1H, ArH), 6,88 (d, 1H, J = 2,88 Hz, ArH), 7,00 (t, 1H, J = 8 Hz, ArH), 7,40 (d, 2H, J = 8 Hz, ArH), 7,57-7,61 (m, 1H, ArH), 7,66 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH), 7,74-7,78 (m, 1H, ArH), 7,98 (m, 2H, ArH), 8,39 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH), 8,88 (széles, 1H, NH).

MS (Cl, m/z):$<5 456, 454, 453 [(M+H)⁺, 2C1] , 122.

Elemzési eredmények a C28^H29C12^N3°6*(l/⁷ H₂0) képlet alapján: számított: C % = 58,02, H % = 5,12, N % = 7,27; talált: C % = 57,93, H % = 5,35, N % = 7,12.

5. Példa

5—[(7-Klór-2-kinolil)-metoxi]-2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-benzolecetsav-metil-észter előállítása

A. 7-Klór-kinaldin előállítása

25,51 g, 0,2 mól m-klór-anilin 100 ml 6 n hidrogén-kloridban készült oldatát visszafolyató hűtő alatt forraljuk, és az oldathoz keverés közben cseppenként 85 %-os vizes krotonaldehidoldatot adunk (14,7 g, 2,6 g vízben). Az elegyet további 45 percen át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd lehűtjük, és a kátrány eltávolítására etil-észterrel extraháljuk. Az oldathoz erős keverés közben hozzáadunk 27,2 g, 0,20 mól cink-kloridot. Cserszinű gyantagolyó képződik. Az elegyet ezután összesen 3 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, ezalatt tiszta barna oldat képződik. Az elegy lehűtésekor gumiszerű szilárd anyag képződik, amelyet kiszűrünk, és 2-propanollal, majd etil-éterrel eldörzsölünk, és vákuumban szárítunk. így a kinaldin-HCl-ZnC12 komplexet nyerjük. A 7-klór-kinaldint ezt követően úgy nyerjük ki, hogy a komplexet 150 ml vízben és 50 ml ammónium-hidroxidban oldjuk, majd bepároljuk. így 44,4 %-os hozammal 15,77 g nyersterméket nyerünk cserszinű, szilárd anyag formájában. A nyersterméket flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk Merck-60 szilicium-dioxidon, metilén-klorid és etil-acetát 98:2 arányú elegyének alkalmazásával. Az oldószer eltávolításával 31,3 %,

11,1 g terméket nyerünk halvány cserszinű, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja 68-70 °C, az irodalmi hozam 42 %, az irodalmi olvadáspont 75-77 °C.

NMR (CDC1₃, 400 MHz): 8 2,73 (s, 3H, CH₃), 7,28 (d, 1H, J = 8,48 Hz, ArH), 7,44 (dd, 1H, ArH), 7,70 (d, 1H, J = 8,66 Hz, ArH), 8,00-8,03 (m, 2H, ArH).

MS (El, m/z): 177 (M)⁺, 142 (M-C1)⁺, 162 (M-CH₃)⁺.

B. 2-Bróm-metil-7-klór-kinolin előállítása

18,0 g, 0,10 mól 7-klór-kinaldin, 18,0 g, 0,1 mól N-bróm-szukcinimid és 1,0 g, 0,004 mól benzoil-peroxid 400 ml szén-tetrakloridban készült szuszpenzióját keverés mellett 6 órán át 300 W-os reflektor izzóval világítjuk meg. A reakcióelegyet ezután lehűtjük, és szilicium-dioxid dugón keresztül szűrjük hexán és etil-acetát 7:3 arányú elegyének alkalmazásával. A kapott sárga szűrletet bepároljuk, így a reagálatlan kiindulási anyag és a monobróm és kevésbé poláros dibróm termékek nyers elegyét nyerjük. Ezt a nyers anyagot flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk (metilén-kloridos előabszorpciót követően Merek 60 szilicium-dioxidon, majd hexán és etil-acetát 95:5 arányú elegyével eluáljuk). így 48,9 %-os hozammal (a visszanyert kiindulási anyag figyelembevételével) 17,31 g meglehetősen tiszta cím szerinti vegyületet nyerünk piszkosfehér, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja 111-112 °C.

NMR (CDCI3, 400 MHZ): 8 4,68 (s, 2H, CH₂Br), 7,51 (dd, 1H, ArH), 7,57 (d, 1H, J = 8,55 Hz, ArH), 7,75 (d, 1H, ArH), 8,078,26 (m, 2H, ArH).

MS (El, m/z): 259/257/255 (M⁺, Br/Cl arány 1:1).

C. 5-[(7-Klór-2-kinolil)-metoxi]-2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-benzolecetsav-metil-észter előállítása g, 12,4 mmól az 1 F. példa szerint előállított vegyület 40 ml acetonitrilben készült oldatához 0,945 g, 6,84 mmól kálium-karbonátot, 2 g tetrabutil-ammónium-bromidot és 3,5 g, 13,64 mmól 2-bróm-metil-7-klór-kinolint adunk. Az elegyet nitrogéngáz atmoszférában 48 órán át 60 °C hőmérsékleten tartjuk, majd lepároljuk róla az oldószert, és a visszamaradó cserszinű anyagot etil-acetát és víz között megosztjuk. A szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. 6,75 g barna olajat nyerünk, amely állás közben megszilárdul. Ezt a nyersterméket flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk (metilén-kloridos előabszorpciót követően Merck-60 szilicium-dioxidon, eluensként hexán és etil-acetát 9:1 arányú elegyét alkalmazzuk). így 71,2 %-os hozammal 4,43 g cím szerinti vegyületet nyerünk, cserszinű, szilárd anyag formájában. Ezt az anyagot metanollal kétszer eldörzsölve 67,8 %-os hozammal 4,22 g piszkosfehér, szilárd anyagot nyerünk. A termék olvadáspontja 115-117 °C.

IR (KBr, cm-1): 1745 (CO)

NMR (CDC1₃, 400 MHz): δ 3,74 (s, 3H, COOCH₃, 3,80 (s, 2H, CH₂COO), 5,39 (s, 2H, 0CH₂Ar), 6,53 (d, 1H, J = 8,73 Hz, ArH), 6,63 (s, 1H, NH), 6,80 (dd, 1H, ArH), 6,95 (mm, 2H, ArH), 7,31 (d, 2H, J = 8,03 Hz, ArH), 7,54 (d, 1H, J = 8,54 Hz, ArH), 7,75 (d, 1H, J = 8,54 Hz, ArH), 7,80 (d, 1H, J = 8,68 Hz, ArH), 8,19 (s, 1H, ArH), 8,25 (d, 1H, J = 7,69 Hz, ArH).

MS (El, m/z): 504/502/500 (M⁺, 3 Cl), 324, 292, 177.

• ···

Elemzési eredmények a C25H19CI3N2O3 képlet alapján számított: C % = 59,84

H % = 3,82

5,58 talált

C % = 59,63

5,59

6. Példa

5-[(7-Klór-2-kinolil)-metoxi]-2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-benzolecetsav előállítása

31,7 ml 1 n nátrium-hidroxidot cseppenként hozzáadunk 3,7 g, 7,3 mmól, az 5. példa szerint előállított vegyület 62 ml etanolban készült oldatához, és az elegyet nitrogéngáz atmoszférában 3,5 órán át keverjük (vékonyrétegkromatográfiás ellenőrzést végzünk szilicium-dioxidon, hexán és etil-acetát 65:35 arányú elegyével, UV detektálással). A kis mennyiségű oldhatatlan anyagot kiszűrjük, és a szűrletet vízzel meghígítjuk. Az oldatról az etanolt vákuumban eltávolítjuk (30 °C alatti fürdőhőmérséklet mellett), és a visszamaradó anyagot vízzel eldörzsöljük. Az így kapott barnás, szilárd anyagot összegyűjtjük, vízzel mossuk, majd vákuumban, foszfor-pentoxidon szárítjuk. A kapott 3,45 g nyers nátriumsót éter és diklór-metán elegyében feliszapoljuk, szűrjük, majd hideg éter és hexán részleteivel mossuk. A terméket metanolból való átkristályosítással tovább tisztítjuk (az alkalmazott metanol kevés diklór-metánt és etil-acetát - éter elegyet tartalmaz). 72,5 %-os hozammal 2,7 g halványsárga, szilárd anyagot nyerünk. A nátriumsó szuszpenzióját 10 %-os ecetsavval pH = 6,5-re semlegesítve nyerjük a megfelelő savat. A savat etil-acetáttal extraháljuk, és az extraktumokat vízzel mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, majd az oldatot vákuumban kis térfogatra bepároljuk. A visszama- 31 radó anyagot hexánnal hígítjuk, a szilárd anyagot kigyűjtjük belőle, mossuk, és vákuumban szárítjuk. Piszkosfehér, szilárd anyagot nyerünk, amely 175 °C-nál sötétedik, 199-201 °C-nál bomlás mellett olvad.

IR (KBr, cm-1): 1720 (CO).

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): 8 3,69 (s, 2H, CH₂COO), 5,27 (s, 2H, 0CH₂Ar), 6,31 (d, J = 8,7 Hz, 1, ArH), 6,80 (dd, 1H, ArH), 6,89 (s, 1H, NH), 7,02 (d, J = 2,9 Hz, 1H, ArH), 7,08 (t, J = 8,05 Hz, 1H, ArH), 7,4 (s, 1H, ArH), 7,46 (s, 1H, ArH), 7,64 (dd, 1H, ArH), 7,70 (d, J = 8,5 Hz, 1H, ArH), 8,04 (m, 2H, ArH), 8,45 (d, J = 8,5 Hz, 1H, ArH), 12,67 (s, 1H, COOH).

MS (Cl, m/z): 493/491/489/487 (3 Cl, M+H)⁺, 469 (M-H₂0)⁺, 312, 178, 89.

Elemzési eredmények a C₂₄Hi7C13N₂O3 (0,08 % víz) képlet alapján: számított: C % = 59,05, H % = 3,51, N % = 5,73;

talált: C % = 58,69, H % = 3,55, N % = 5,56.

7. Példa

2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-[(2-naftil)-metoxi]-benzolecetsav-metil-észter előállítása

1,05 g, 3,25 mmól az 1F. példa szerint előállított vegyület, 0,450 g, 3,25 mmól finoman porított, vízmentes kálium-karbonát, 0,05 g 18-korona-6 és 0,75 g, 3,35 mmól 2-bróm-metil-naftalin 50 ml száraz acetonitrilben készült elegyét nitrogéngáz atmoszférában éjszakán át 65 °C hőmérsékleten tartjuk. Az oldószert az elegyről lepároljuk, majd a visszamaradó anyagot 50 ml etil-acetát és 50 ml víz között megosztjuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk, majd magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldó32 ι ·* «· · « V • * »·· ···· szer eltávolítása után 1,6 g nyersterméket nyerünk barna olaj formájában. Az oldatot metanollal eldörzsölve 1,24 g tiszta terméket nyerünk fehér, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja 92-93 °C (bomlik).

IR (KBr, cm-1): 3378 (NH), 1767 (CO).

NMR (CDC1₃, 400 MHz): δ 3,74 (s, 3H, COOCH3), 3,81 (s, 2H,

CCH2COO), 5,17 (S, 2H, OCH2Ar), 6,55 (d, 1H, J = 8,7 Hz, ArH),
6,61	(s, 1H,	NH), 6,81 (dd,	1H,	ArH), 6,90-6,95	(m, 2H,	ArH) ,
7,30	(s, 1H,	ArH), 7,32 (s,	1H,	ArH), 7,47-7,54	(m, 3H,	ArH) ,

7,82-7,87 (m, 4H, ArH).

MS (El, m/z): 469/467/465 (2C1, M)⁺, 328/326/324 (2C1,

M-ChH₉)⁺.

Elemzési eredmények a C₂6H₂iC1₂NO3 képlet alapján: számított: C % = 66,96, H % = 4,54, N % = 3,00; talált: C % = 67,03, H % = 4,47, N % = 2,98.

8. Példa

2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-[(naftil)-metoxi]-benzolecetsav előállítása

3,5 g, 7,5 mmól, a 7 példa szerint előállított vegyület 38 ml tetrahidrofuránban és 10 ml 1 n lítium-hidroxidban készült oldatát nitrogéngáz atmoszférában éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyről az oldószert lepároljuk, a visszamaradó anyagot 0,1 n hidrogén-klorid és etil-acetát között megosztjuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk és magnézium-szulfáton szárítjuk. Az elegyről az oldószert vákuumban eltávolítjuk, így a nyers savat nyerjük narancsszínű olaj formájában, amelyet 20 ml etanolban oldunk, és 10 ml 1 n nátrium-hidroxiddal nátriumsóvá alakítunk. Az etanol zömének eltávolítása után képződő csapadékot kigyüjtjük, és vízzel mossuk. A nyers sót flash-kromatográfiás eljárással tovább tisztítjuk Merck-60 szilicium-dioxidon diklór-metán és metanol 100:0 és 98:2 közötti gradiensével. így 1,95 g tiszta nátriumsót nyerünk. A tiszta sót etanolban feliszapoljuk, majd 10 %-os ecetsavval megsavanyítjuk, és a kapott szilárd anyagot kigyűjtjük, vízzel és metanollal mossuk, majd szárítjuk. így 79 %-os hozammal 0,860 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában. A kapott anyag 148 °C hőmérsékleten zsugorodik, 158 °C-on olvad.

IR (KBr, cm-1): 3340 (NH), 1690 és 1715 (CO).

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): δ 3,68 (s, 2H, CCH₂COO), 5,17 (s, 2H, 0CH₂Ar), 6,32 (d, 1H, J =8,7 Hz, ArH), 6,80 (dd, 1H, ArH), 6,99 (d, 1H, J = 2,8 Hz, ArH), 7,03 (széles s, 1H, NH), 7,07 (t, 1H, J = 8 HZ, ArH), 7,45-7,57 (m, 5H, ArH), 7,89-7,96 (m, 4H, ArH) .

MS (Cl, m/z): 456/454/452 (2 Cl, M+H)⁺, 312 (M+H-141) ⁺ , 141 (C_nH₉)⁺.

Elemzési eredmények a C25H19CI2NO3 képlet alapján: számított: C % = 66,38, H % = 4,23, N % = 3,09; talált: C % = 67,50, H % = 4,27, N % = 3,02.

HPLC (Ci8 Novapak, CHgCN-ammónium-foszfát-puffer pH 3,5): tisztaság: 98,1 %.

9. Példa

2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-[(4-fenoxi)-butoxi]-benzolecetsav előállítása

A. 2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-[(4-fenoxi)-butoxi]-benzolecetsav-metil-észter előállítása

2,1 g, 6,4 mmól az 1F. példa szerint előállított vegyület,

0,89 g, 6,4 mmól finoman porított, vízmentes kálium-karbonát, 0,100 g 18-korona-6 és 1,53 g, 6,7 mmól 4-fenoxi-butil-bromid 100 ml száraz acetonitrilben készült elegyét nitrogéngáz atmoszférában 24 órán át 65 °C hőmérsékleten tartjuk. Ezután az elegyről az oldószert lepároljuk, a visszamaradó anyagot 50 ml etil-acetát és 50 ml víz között megosztjuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk, aktívszénnel kezeljük, szűrjük (Solka-Floc alkalmazásával), majd magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldatból az oldószert eltávolítjuk. így 2,8 g terméket nyerünk barna olaj formájában, amely terméket további tisztítás nélkül használunk fel.

NMR (CDC1₃, 200 MHz): δ 1,96 (m, 4H, CCH₂C), 3,74 (s, 3H, 0CH₃), 3,82 (s, 2H, CCH₂COO), 4,02 (m, 4H, OCH₂C), 6,52 (d, 1H, ArH), 6,60 (s, 1H, NH), 6,70 (d, 1H, ArH), 6,80 (d, 1H, ArH), 6,85-7,0 (m, 4H, ArH), 7,25-7,35 (m, 4H, ArH).

B. 2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-[(4-fenoxi)-butoxi]-benzolecetsav előállítása

2,0 g, 4,2 mmól a fenti A lépés szerint előállított észter

100 ml tetrahidrofuránban és 12,7 ml 1 n lítium-hidroxidban készült oldatát nitrogéngáz atmoszférában éjszakán át keverjük. Az oldószert eltávolítjuk, és a visszamaradó anyagot vízben fel isazpoljuk. Az elegyet híg hidrogén-kloriddal megsavanyítjuk, majd 2 x 500 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat sóoldattal mossuk, és magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldatról az oldószert eltávolítjuk, így barna olajat nyerünk, amely acetonitrilből kristályosodik. 0,620 g fehér, szilárd anyagot nyerünk, amelynek tisztasága nagynyomású folyadékkromatográfiás vizsgálat szerint mintegy 90 %-os. Ezt az anyagot nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással tovább tisztítjuk (Dynamax C18 oszlopon, d = 5,08 cm, acetonitril ammónium-acetát puffer 3:2 arányú elegyét alkalmazva. így 0,250 g tiszta cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja 128-131 °C (bomlik).

IR (KBr, cm-1): 3310 (NH), 1680 (CO).

NMR (CDC1₃, 400 MHz): δ 1,95 (m, 4H, CCH₂C), 3,83 (s, 2H, CH₂COO), 4,02 (m, 4H, OCH₂C), 6,43 (s, 1H, NH), 6,55 (d, 1H, J = 8,6 Hz, ArH), 6,70 (dd, 1H, ArH), 6,81 (d, 1H, J = 2,8 Hz, ArH), 6,88-6,95 (m, 4H, ArH), 7,25-7,31 (m, 4H, ArH).

MS (El, m/z): 463/461/459 2 Cl, M)⁺, 149, PhO(CH2)4]⁺. Elemzési eredmények a C24H₂3C1₂NO₄ képlet alapján: számított: C % = 62,62, H % = 5,04, N % = 3,04; talált: C % = 62,85, H % = 4,96, N % = 3,00.

10. Példa

2-((2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-[(1-metil-lH-benzimidazol-2-il)-metoxi]-benzolecetsav-metil-észter előállítása 0,5 g, 1,53 mmól, az 1F. példa szerint előállított vegyület ml dimetil-formamidban készült oldatához 0,17 g, 1,23 mmól kálium-karbonátot, 0,347 g tetrabutil-ammónium-jodidot és 0,457 g, 2,53 mmól 2-bróm-metil-N-metil-benzimidazolt adunk. Az elegyet nitrogéngáz atmoszférában 3 napon át 60 °C hőmérsékleten tartjuk. Ezután a lehűtött reakcióelegyhez vizet adunk, ekkor zöldesbarna csapadék képződik, amelyet etil-acetáttal háromszor extrahálunk, majd magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldatról az oldószert eltávolítva a nyersterméket sötétbarna olaj formájában nyerjük. Ezt az olajat flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk metilén-kloridban végzett előabszorpció után Merck-60 szilicium-dioxidon, eluensként toluol és etil-acetát 85:15 arányú elegyének alkalmazásával. A kapott cserszinű szilárd anyagot metanollal kétszer eldörzsöljük, és a kapott fehér anyagot szűrjük, majd szárítjuk. 50 %-os hozammal 0,360 g terméket nyerünk, amelynek olvadáspontja 162 - 163 °C (bomlik).

IR (KBR, cm-1): 1750, 1730 (CO).

NMR (CDC1₃, 400 MHz): 8 3,73 (s, 3H, COOCH3), 3,79 (s, 2H, ArCH₂COO), 3,88 (s, 3H, NCH₃), 5,32 (s, 2H, ArCH₂O), 6,52 (d, 1H, J = 8,71 Hz, ArH), 6,63 (s, 1H, NH), 6,87 (dd, 1H, ArH), 6,91-6,98 (mm, 2H, ArH), 7,26-7,37 (mm, 5H, ArH), 7,77 (d, 1H, J = 7,21 Hz, ArH).

MS (Cl, m/z): 474/472/470 (2 Cl, M+H)⁺.

Elemzési eredmények a C₂4H₂iC1₂N3O3 képlet alapján: számított: C % = 61,29, H % = 4,50, N % = 8,93; talált: C % = 60,98, H % = 4,24, N % = 8,71.

11. Példa

2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-[(1-metil-lH-benzimidazol-2-il)-metil]-benzolecetsav előállítása

1,5 g, 3,19 mmól, a 10. példa szerint előállított vegyület

- 37 60 ml etanolban készült oldatához 13 ml 1 n nátrium-hidroxidot adunk, és az elegyet 3,5 órán át nitrogéngáz atmoszférában keverjük. Az elegyről az etanolt vákuumban eltávolítjuk (30 °C fürdőhőmérsékleten), és a visszamaradó anyagot vízzel éjszakán át dörzsölve zöld szilárd anyagot nyerünk. A szilárd anyagot kiszűrjük, vízzel mossuk, majd vákuumban szárítjuk. A kapott 1,15 g nyers nátriumsót vízben szuszpendáljuk (alacsony oldhatóságú), majd 10 %-os ecetsavval pH = 6,5-re semlegesítve nyerjük a megfelelő savat. Az elegyet etil-acetáttal kirázzuk, és az oldhatatlan terméket kiszűrjük. 0,374 g cím szerinti vegyületet nyerünk. A szerves fázist rotavap bepárlón lepároljuk, így további 0,3 g terméket nyerünk. Az egyesített szilárd anyagokat etil-éterrel kétszer eldörzsöljük, kigyűjtjük, hexánnal mossuk, majd vákuumban éjszakán át szárítjuk. így 40,0 %-os hozammal 0,586 g tiszta cím szerinti vegyületet nyerünk cserszinű, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja 183185 °C (bomlik).

IR (KBr, cm-1): 1690 (CO)

NMR (DMSO, 400 MHz): S 3,69 (s, 2H, ArCH₂COO), 3,84 (s,

3H, NCH₃), 5,31 (S, 2H, ArCH₂O), 6,32 (d, 1H, J = 8,73 Hz, ArH), 6,88 (dd, 1H, ArH), 6,93 (s, 1H, NH), 7,04 (d, 1H, J = 2,92 Hz, ArH), 7,10 (t, 1H, J = 16,12 Hz, ArH), 7,21 (t, 1H, J = 16,91 Hz, ArH), 7,28 (t, 1H, J = 16,26 Hz, ArH), 7,47 (m, 2H, ArH), 7,57 (d, 1H, J = 8,03 Hz, ArH), 7,63 (d, 1H, J = 7,88 Hz, ArH), 12,72 (széles s, 1H, OH).

MS (FAB, m/z): 460/458/456 (2 Cl, M+H)⁺, 422 (M+H-C1)⁺,

91, 79.

Elemzési eredmények a C23H19CI2N3O3 képlet alapján: számított: C % = 60,54, H % = 4,20, N % = 9,21; talált: C % = 60,25, H % = 4,02, N % = 9,21.

12. Példa

2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-N-metoxi-[(2-kinolil)-metoxi]-benzolacetamid előállítása lg, 2,2 mmól a 2. példa szerinti vegyületet nitrogéngáz atmoszférában hozzáadjuk 0,75 ml, 5,4 mmól trietil-amin, 0,12 g, 0,9 mmól 4-dimetil-amino-piridin, 0,225 g, 2,7 mmól metoxi-amin-hidrogén-klorid és 0,575 g, 3 mmól l-(3-dimetil-amino-propil)-3-etil-karbodiimid-hidrogén-klorid 50 ml diklór-metánban készült kevert oldatához. Az elegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 25 ml diklór-metánnal hígítjuk, 50 ml vízzel, majd sóoldattal mossuk. Eután az oldatot magnézium-szulfáton szárítjuk, az oldószert lepároljuk róla, és a visszamaradó 1,1 g szilárd anyagot flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk Merck-60 szilicium-dioxidon diklór-metán és etil-acetát 19:1, 9:1 elegy alkalmazásával a szennyezések eltávolítására, illetve diklór-metán és metanol 98:2 arányú elegyének alkalmazásával a termék kinyerésére. így 0,400 g kívánt terméket nyerünk olaj formájában. Az olajból etil-acetát és hexán alkalmazásával végzett kristályosítással fehér, szilárd anyagot nyerünk. 30 %os hozammal 0,320 g terméket nyerünk, amely 155 °C hőmérsékleten zsugorodik, 160 °C hőmérsékleten olvad.

IR (KBr, cm-1): 3320 (NH), 1650 (CO).

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): 8 3,42 (s, 2H, CCH₂CO), 3,56 (s, 3H, NOCH3), 5,28 (s, 2H, OCH₂Ar) , 6,30 (d, 1H, J = 8,75 Hz,

ArH), 6,80 (dd, 1H, ArH), 6,94 (d, 1H, J = 2,8 Hz, ArH), 7,08 (t, 1H, J = 8 Hz, ArH), 7,46 (d, 2H, J = 8 Hz, ArH), 7,58-7,66 (m, 2H, ArH), 7,73-7,79 (m, 2H, ArNH+ArH), 7,99 (m, 2H, ArH), 8,4 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH), 11,46 (s, 1H, NHOC).

MS (FAB, m/z) : 486/484/482 (2 Cl, M+H)⁺, 292, 143, 79.

Elemzési eredmények a C25H21CI2N3O3 képlet alapján: számított: C % = 62,25, H % = 4,39, N % = 8,71;

talált: C % = 62,42, H % = 4,24, N % = 8,71.

13. Példa

1-(2,6-Diklór-fenil-5-(2-kinolil-metoxi)-2-indolinon előállítása

3,48 g, 10,7 mmól 1F. példa szerint előállított vegyület,

1,48 g, 10,7 mmól kálium-karbonát, 40 mg 18-korona-6 és 1,92 g, 10,8 mmól 2-klór-metil-kinolin 75 ml acetonitrilben készült elegyét nitrogéngáz atmoszférában éjszakán át 80 °C hőmérsékleten visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az elegyhez további 0,5 g 2-klór-metil-kinolint adunk, majd az elegyet visszafolyató hűtő alatt forraljuk 24 órán át. Ezután az oldószert lepároljuk róla, a visszamaradó anyagot etil-acetát és víz között megosztjuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk, majd magnéziumszulfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után 5,0 g barna olajat nyerünk. A nyersterméket flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk Merck-60 szilicium-dioxidon, hexán és etil-acetát 1:1 arányú elegyének alkalmazásával. így 35 %-os hozammal 1,4 g terméket nyerünk borostyánszinű olaj formájában. A terméket metanolból (CH₂C1₂) kristályosítva 0,933 g cím szerinti tiszta vegyületet nyerünk barnássárga színű tűkristályok formájában. A termék olvadáspontja 147-147,5 °C.

IR (KBr, cm-1): 1730 (C=O).

NMR (CDC1₃, 400 MHz): 8 3,72 (s, 2H, CCH₂CON), 5,33 (s, 2H, OCH₂Ar), 6,28 (d, 1H, J = 8,4 Hz, ArH), 6,84 (dd, 1H, ArH), 7,05 (d, 1H, J = 1,5 Hz, ArH), 7,33 (t, 1H, ArH), 7,45 (2s, 2H, ArH), 7,53 (t, 1H, ArH), 7,55 (d, 1H, ArH), 7,67 (t, 1H, ArH), 7,81 (d, 1H, J = 8,4 Hz, ArH), 8,05 (d, 1H, J = 8,2 Hz, ArH), 8,18 (d, 1H, J = 8,4 Hz, ArH).

MS (El, m/z): 434 (M)⁺, 292, 258, 143.

Elemzési eredmények a C₂4HigCl₂N₂O₂ képlet alapján: számított: C % = 66,22, H % = 3,70, N % = 6,43; talált: C % = 65,83, H % = 3,73, N % = 6,32.

14. Példa

1-[2,6-Diklór-4-(2-kinolil-metoxi)-fenil]-1,3-dihidro-2H-indol-2-on előállítása

A. 2,6—Diklór—4—metoxi—anilin előállítása

6,85 g, 56 mmól, Hays és munkatársai eljárásával [J.O.C.,

32, 153 (1967)] tisztított 4-nitrózo-fenol 200 ml toluolban készült oldatát 10 °C hőmérsékleten hidrogén-klorid gázzal telítjük. Az elegyhez 2 ml metanolt adunk, és éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A kicsapódott anyagot kiszűrjük, a kapott

10,5 g nyersterméket flash-kromatográfiás eljárással Merck-60 szilicium-dioxidon tisztítjuk, eluensként hexán és etil-acetát 9:1 arányú elegyét alkalmazzuk. így 24 %-os hozammal 2,6 g tiszta, cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja 71-73 °C, irodalmi olvadáspont forró etanolból való átkristályosítással: 72-73 °C.

NMR (CDCI3, 200 MHz): S 3,72 (s, 3H, OCH3), 4,1 (széles, 2H, NH₂), 6,82 (S, 2H, ArH).

B. 2,6—Diklór—4—metoxi—acetanilid előállítása

4,94 g, 25,9 mmól az előző lépés szerint előállított köztitermék 2,5 ml jégecetben készült oldatához mechanikus keverés közben cseppenként hozzáadunk 1,92 ml, 27 mmól acetil-kloridot. A reakcióelegyet ezután 20 percig 90 °C hőmérsékleten tartjuk. Az oldatot 50 ml jeges vízre öntjük, a csapadékot összegyűjtjük, vízzel mossuk, majd szárítjuk. 92 %-os hozammal 5,56 g nyersterméket nyerünk fehér, szilárd anyag formájában, amelyet a következő lépésben további tisztítás nélkül használunk fel. A kapott nyerstermék olvadáspontja 184-185 °C.

NMR (CDCI3, 200 MHz): 8 2,22 (s, 3H, CH3CO), 3,80 (s, 3H,

OCH3), 6,90 (s, 2H, ArH).

C. N-Fenil-(2,6-diklór-4-metoxi)-anilin előállítása

5,5 g, 23,6 mmól 2,6-diklór-4-metoxi-acetanilid, 1,63 g, 11,8 mmól vízmentes, porított kálium-karbonát és 0,16 g rézpor 55 ml bróm-benzolban készült elegyét nitrogéngáz atmoszférában visszafolyató hűtő alatt 3 órán át forraljuk. A feleslegben lévő bróm-benzolt vízgőzdesztillálással távolítjuk el. A vízgőzdesztillálás helyett a bróm-benzol feleslegét eltávolíthatjuk oly módon is, hogy a nyerstermékhez adott vízzel azeotróp desztillálást végzünk. Ezt az eljárást addig ismételjük, amíg az azeotrópban már nem található bróm-benzol. A visszamaradó anyagot 30 ml víz és 30 ml éter között megosztjuk, a szerves fázist 30 ml sóoldattal mossuk, majd magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után 6,7 g N-fenil-2,6-diklór-4• ·

I • · · · · · · * · · « » * · · · · ♦» ·······

- 42 -metoxi-acetanilid köztiterméket nyerünk. Ezt 50 ml 10 %-os etanolos kálium-hidroxidban nitrogéngáz atmoszférában 6 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Ezután az elegyről az oldószert lepároljuk, és a visszamaradó anyagot 50 ml vízzel meghígítjuk. A csapadékot összegyűjtjük, vízzel mossuk, majd vákuumban foszfor-pentoxidon szárítjuk. így 86 %-os hozammal 5,4 g cím szerinti vegyületet nyerünk halványbarna, szilárd anyag formájában.

NMR (CDC1₃, 400 MHz): δ 3,81 (s, 3H, OCH3), 5,47 (s, 1H, NH), 6,62 (d, 2H, J = 7,6 Hz, ArH), 6,85 (m, 1H, ArH), 6,96 (s, 2H, ArH), 7,20 (t, 2H, J = 7,6 Hz, ArH).

MS (El, m/z): 271/269/267 (2 Cl, M)⁺, 252 (M-CH₃)⁺. Elemzési eredmények a C13H11CI2NO képlet alapján: számított: C % = 58,23, H % = 4,13, N % = 5,22; talált: C % = 57,84, H % = 4,09, N % = 5,13.

D. N-[(2,6-Diklór-4-metoxi)-fenil]-N-fenil-klór-acetamid előállítása

5,3 g, 19,9 mmól N-fenil-(2,6-diklór-4-metoxi)-anilin és 26 ml klór-acetil-klorid elegyét vízmentes körülmények között 1 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A feleslegben lévő sav-kloridot vákuumban lepároljuk, a visszamaradó anyagot 30 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát és 30 ml etil-acetát között megosztjuk. A szerves fázist 30 ml sóoldattal mossuk, majd nátrium-szulfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után 6,7 g cím szerinti vegyületet nyerünk a rotamerek 1:1 arányú elegye formájában. A termék halványbarna, szilárd anyag, ezt a terméket további tisztítás nélkül alkalmazzuk a következő lépésben.

·’. .1 .·· •«· · · • « · · ♦ ···· β ·· ·······

- 43 NMR (DMSO-dg, 400 MHz): 8 3,81 és 3,84 (2s, 3H, OCH₃), 4,09 (s, 1H, COCH₂C1), 4,43 (s, 1H, COCH₂C1), 7,21-7,50 (m, 7H, ArH).

MS (El, m/z): 349/347/345/343 (3 Cl, M)⁺, 152, 77.

E. l-[(2,6—Diklór—4—hidroxi)—fenil]-1,3—dihidro—2H—indol—2— -on előállítása

0,5 g, 1,45 mmól N-[(2,6-diklór-4-metoxi))-fenil]-N-fenil-klór-acetamid és 0,5 g alumínium-klorid homogén elegyét nitrogéngáz atmoszférában mechanikus keverés mellett 15 percig 250 °C hőmérsékleten tartjuk. Ezután az elegyet hagyjuk 160 °C hőmérsékletre hűlni, és további 1 órán át ezen a hőmérsékleten keverjük. A kapott barna, szilárd anyaghoz 50 ml vizet adunk, és az elegyet 2 x 50 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk, majd magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldószer eltávolítása után kapott barna habot éterrel eldörzsöljük, így 87 %-os hozammal 0,37 g cím szerinti vegyületet nyerünk halványbarna, szilárd anyag formájában, a kapott termék 195 °Cnál zsugorodik, 200 °C hőmérsékleten olvad. Ez az anyag metanol és izopropanol elegyéből átkristályosítható, ennek következtében olvadáspontja nem változik.

NMR (DMSO-dg, 200 MHz): 8 3,80 (s, 2H, CH₂CO), 6,40 (d, 1H, ArH), 7,06 (m, 3H, ArH), 7,18 (t, 1H, ArH), 7,32 (d, 1H, ArH), 10,80 (széles, 1H, ArH).

MS (El, m/z): 297/295/293 (2 Cl, M)⁺, 230, 258-CO)⁺.

F. 1-[2,6-Diklór-4-(2-kinolil-metoxi)-fenil]-1,3-dihidro-2H-indol-2-on előállítása

1,6 g, 5,46 mmól, az E lépés szerint előállított indolinon, 1,12 g, 8,1 mmól porított, vízmentes kálium-karbonát, 50 mg 18-

-korona-6 és 50 ml száraz acetonitril elegyét szobahőmérsékleten 30 percig keverjük. Az elegyhez 1,17 g, 5,46 mmól 2-klór-metil-kinolin-hidrogén-kloridot adunk, és 4 órán át 90 °C hőmérsékleten tartjuk. Ezután az oldószert lepároljuk róla, és a visszamaradó szilárd anyagot vízzel mossuk, majd vákuumban szárítjuk. Diklór-metán és metanol elegyéből végzett átkristályosítás után 64 %-os hozammal 1,55 g tiszta, cím szerinti vegyületet nyerünk halványszürke szilárd anyag formájában. A termék 152 °C-nál zsugorodik, 158 °C hőmérsékleten olvad.

IR (KBr, cm-1): 1740 (CO).

NMR (CDC1₃, 400 MHz): 5 3,74 (s, 2H, CCH₂CO), 5,41 (s, 2H,

ArCH2O), 6,41	(d,	1H, J =	7,8 Hz, ArH), 7,08	(t, 1H, J = 7,5	Hz,
ArH), 7,21 (m,	3H,	ArH) ,	7,31 (d, 1H, J = 7,	1 HZ, ArH), 7,58	(t,
1H, J = 8 Hz,	ArH)	, 7,63	(d, 1H, J = 8,4 HZ,	ArH), 7,77 (dt,	1H,
ArH), 7,86 (d,	1H,	J = 7,	6 Hz, ArH), 8,1 (d,	1H, J = 8,5 Hz,
ArH), 8,25 (d,	1H,	J = 8,	5 Hz, ArH).
MS (+FAB,	m/z	) : 435	(M+H)+ 294, 143.

Elemzési eredmények a C24H15CI2N2O2 képlet alapján: számított: C % = 66,22, H % = 3,70, N % = 6,43; talált: C % = 65,86, H % = 3,68, N % = 6,37.

15. Példa l-Fenil-5-(2-kinolil-metoxi)-1,3-dihidro-2H-indol-2-on előállítása

A. (2-Fenil-amino-5-hidroxi)-benzolecetsav-metil-észter előállítása

3,25 g, 10 mmól, a 2F. példa szerint előállított 2-[(2,6

-diklór-fenil)-amino]-5-hidroxi-benzolecetsav-metil-észter, 3,06 :

• · · · · · * • · · · · ···» · ·· »······

- 45 ml, 22 mmól trietil-amin és 50 mg 5 % fémtartalmú szénhordozós palládium 10 ml metanolban készült elegyét szobahőmérsékleten, légköri nyomáson hidrogénezzük. 430 ml hidrogén felvétele után a reakcióelegyet szűrjük (Solka Floc), az oldószert lepároljuk róla, így 2,5 g halványsárga, szilárd anyagot nyerünk, amelynek tisztasága NMR szernt 97 %-os. Analitikai mintát készítünk a nyerstermék hexán és etil-acetát elegyével való eldörzsölésével. A tiszta termék olvadáspontja 102-103 °C, ez a termék érzékeny levegőre, fényre és hőre.

NMR (CDC1₃, 400 MHz): 6 3,60 (s, 2H, CCH₂CO), 3,68 (s, 3H, OCH3), 4,67 (s, 1H, NH), 6,02 (s, 1H, OH), 6,72-6,80 (m, 5H, ArH), 7,16-7,23 (m, 3H, ArH).

MS (El, m/z): 257 (M)⁺, 226 (M-OCH₃)⁺, 196.

Elemzési eredmények a C15H15NO3 képlet alapján: számított: C % = 70,02, H % = 5,88, N % = 5,44; talált: C % = 70,01, H % = 5,74, N % = 5,35.

B. 2-(Fenil-amino-5-(2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav-metil-észter előállítása

1,78 g, 6,9 mmól, az A lépés szerint előállított fenol,

1,03 g, 7,4 mmól porított, vízmentes kálium-karbonát, 0,350 g tetrabutil-ammónium-jodid és 50 ml száraz acetonitril elegyét szobahőmérsékleten, nitrogéngáz atmoszférában 15 percig keverjük. Az elegyhez hozzáadunk 1,6 g, 7,5 mmól 2-klór-metilkinolint, és 65 °C hőmérsékleten tartjuk 72 órán át. Ezután az oldószert lepároljuk, a visszamaradó anyagot 50 ml víz és 50 ml etil-acetát között megosztjuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk, majd magnézium-szulfáton szárítjuk. Az oldatról az oldó-

* · ·« · *

• · szert lepároljuk, a visszamaradó 3,9 g sűrű, barna olajat flashkromatográfiás eljárással Merck-60 szilicium-dioxidon tisztítjuk, eluensként hexán és etil-acetát 9:1 és 3:1 arányú elegyét alkalmazzuk. így 37 %-os hozammal 1,02 g cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja 106-107 °C.

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): δ 3,43 (S, 3H, COOCH3), 3,61 (s, 2H, CCH₂COO), 5,33 (s, 2H, OCH₂Ar), 6,58-6,63 (m, 3H, ArH), 6,96 (m, 1H, ArH), 7,04-7,10 (m, 4H, ArH), 7,21 (s, 1H, NH), 7,61 (s, 1H, NH), 7,61 (t, 1H, J = 7 Hz, ArH), 7,69 (d, 1H, J = 8,49 Hz, ArH), 7,78 (t, 1H, J = 7 Hz, ArH), 8,0 (t, 2H, J = 8,5 Hz, ArH), 8,42 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH).

MS (El, m/z): 398 (M)⁺ 256, 224 (256-CH3OH)⁺ Elemzési eredmények a C25H₂₂N₂O3 képlet alapján: számított: C % = 75,36, H % = 5,56, N % = 7,03; talált: C % = 75,23, H % = 5,31, N % = 6,96.

C. l-Fenil-5-(2-kinolil-metoxi)-1,3-dihidro-2H-indol-2-on előállítása

1,2 g, 2,46 mmól, a B lépés szerint előállított észter 10 ml 1 n nátrium-hidroxidot tartalmazó 20 ml metanolban készült oldatát szobahőmérsékleten, nitrogéngáz atmoszférában éjszakán át keverjük. A szilárd anyagot kigyűjtjük, vízzel mossuk, nagy vákuumban szárítjuk. így 0,81 g terméket nyerünk fehér, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja 148-149 °C. A nyersterméket etil-acetából átkristályosítva 35,5 %-os hozammal 0,32 g tiszta, cím szerinti vegyületet nyerünk. A termék olvadáspontja

148-149 °C.

:

- 47 NMR (DMSO-dg, 400 MHz): δ 3,71 (s, 2H, CCH₂CO), 5,33 (s, 2H, OCH₂Ar), 6,62 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH), 6,90 (dd, 1H, ArH), 7,13 (d, 1H, J = 2,3 Hz, ArH), 7,37-7,42 (m, 3H, ArH), 7,51-7,54 (m, 2H, ArH), 7,60 (t, 1H, J = 7 Hz, ArH), 7,66 (d, 1H, J =8,5 Hz, ArH), 7,77 ((dt, 1H, ArH), 7,99 (t, 2H, J = 8,4 Hz, ArH), 8,40 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH).

MS (El, m/z): 366 (M)⁺, 224, 167

Elemzési eredmények a C₂₄HigN₂O₂ képlet alapján: számított: C % = 78,67, H % = 4,95, N % = 7,65; talált: C % = 78,62, H % = 4,93, N % = 7,77.

16. Példa

2-(Fenil-amino)-5-(2-kinolinil-metoxi)-benzolecetsav előállítása lg, 2,5 mmól, a 15B. példa szerint előállított észter 20 ml 1 n nátrium-hidroxidot tartalmazó 30 ml metanolban készült oldatát nitrogéngáz atmoszférában 3 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A hűtéssel kapott szilárd anyagot összegyűjtjük, vízzel mossuk, majd vákuumban szárítjuk. Az így kapott 0,94 g nátriumsót, amely sárga, szilárd anyag, metanol és víz 4:1 arányú elegyében oldjuk, majd 0,13 ml, 2,3 mmól jégecettel semlegesítjük. A terméket összegyűjtjük és szárítjuk. így 79 %os hozammal 0,76 g terméket nyerünk, amely 105 °C hőmérsékleten zsugorodik, 126-128 °C hőmérsékleten olvad.

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): δ 3,53 (s, 2H, CCH₂CO), 5,32 (s, 2H, 0CH₂Ar), 6,62 (m, 3H, ArH), 6,95 (dd, 1H, ArH), 7,04-7,12 (m, 4H, ArH), 7,22 (s, 1H, NH), 7,61 (t, 1H, J = 7,1 Hz, ArH), 7,69 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH), 7,78 (dt, 1H, ArH), 8,0 (t, 2H, J :

i

- 48 = 9,1 HZ, ArH), 8,42 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH), 12,21 (s, 1H, COOH).

MS (FAB, m/z): 385 (M+H)⁺, 91.

Elemzési eredmények a C24H20N2O3 képlet alapján: számított: C % = 74,98, H % = 5,24, N % = 7,29; talált: C % = 75,05, H % = 5,30, N % = 7,33 .

17. Példa

2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-(3-fenoxi-benzil-oxi)-benzolecetsav előállítása

A. 2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-(3-fenoxi-benzil-

-oxi)-benzolecetsav-metil-észter előállítása

2/5 g, 7,67 mmól 2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-hidroxi-benzolecetsav-metil-észter, amelyet a 2F. példa szerint állítunk elő, 0,55 g, 4 mmól porított, vízmentes kálium-karbonát, 0,050 g tetrabutil-ammónium-jodid és 50 ml száraz acetonitril elegyét szobahőmérsékleten nitrogéngáz atmoszférában 30 percig keverjük. Az elegyhez ezután 2 g, 9,17 mmól 3-fenoxi-benzil-kloridot adunk, és éjszakán át olaj fürdőben 65-70 °C hőmérsékleten tartjuk. Az oldószert eltávolítjuk az elegyből, a visszamaradó anyagot 50 ml víz és 50 ml etil-acetát között osztjuk meg. A szerves fázist sóoldattal mossuk, majd nátrium-szulfáton szárítjuk. Az elegyről az oldószert lepároljuk, a visszamaradó 4,2 g barna olajat flash-kromatográfiás eljárással Merck-60 szilicium-dioxidon tisztítjuk, eluensként hexán és etil-acetát 85:15 arányú elegyét alkalmazzuk. így 73 %-os hozammal 2,83 g cím szerinti vegyületet nyerünk sárga olaj formájában.

··. · *χ

- 49 NMR (DMS0-d₆, 200 MHz): S 3,63 (s, 3H, OCH₃), 3,78 (s, 2H, CCH₂CO), 5,0 (S, 2H, OCH₂Ar), 6,30 (m, 1H, ArH), 6,75 (m, 2H, NH+ArH), 6,90-7,25 (m, 8H, ArH), 7,30-7,50 (m, 5H, ArH).

B. 2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-(3-fenoxi-benzil-oxi)-benzolecetsav-2-amino-2-(hidroxi-metil)-1,3-propándiol-ső előállítása

2,2 g, 4,3 mmól, az A lépés szerint előállított észter 7 ml 1 n nátrium-hidroxidot tartalmazó 20 ml dioxánban készült oldatát nitrogéngáz atmoszférában 4 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az oldószert eltávolítjuk, a visszamaradó anyagot 30 ml híg hidrogén-klorid és 30 ml éter között osztjuk meg. A szerves fázist sóoldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, majd szűrjük. A szűrlethez 20 ml metanolban lévő 0,485 g trisz(hidroxi-metil)-amino-metánt adunk. Az elegyről az oldószert vákuumban lepároljuk, a kapott szirupot etil-acetáttal hígítjuk. A nyert kristályokat összegyűjtjük, így 60 %-os hozammal 1,6 g fehér, szilárd anyagot nyerünk. Ezt metanol és víz elegyéből átkristályosítva 0,89 g tiszta cím szerinti vegyületet nyerünk. A termék olvadáspontja 137-138 °C.

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): δ 3,41 (s, 6H, 0CH₂C), 3,43 (s, 2H, CCH₂C0), 4,99 ((s, 2H, OCH₂Ar), 6,23 (d, 1H, J = 8,7 Hz, ArH), 6,62 (dd, 1H, ArH), 6,79 (d, 1H, J = 2,9 Hz, ArH), 6,93 (dd, 1H, ArH), 6,99-7,06 (m, 3H, ArH), 7,06 (t, 1H, ArH), 7,13 (dt, 1H, ArH), 7,19 (d, 1H, J = 7,5 Hz, ArH), 7,36-7,42 (m, 5H, ArH), 8,81 (széles, D₂0-val kicserélt, 1H, NH).

MS (+FAB, m/z): 493 (M) ⁺ ·\ · Μ ·· t ·· • 4 ·» · • 4* · · • · · _(| · ·· · · ·«

- 50 Elemzési eredmények a C31H32CI2N2O7 képlet alapján: számított: C % = 60,49, H % = 5,24, N % = 4,55; talált: C % = 60,33, H % = 5,24, N % = 4,63.

C. 2-[(2,6-Diklór-fenil)-amino]-5-(3-fenoxi-benzil-oxi)-benzolecetsav előállítása

0,575 g, 0,93 mmól, a B lépés szerint előállított só 5 ml éter és 5 ml víz elegyében készült szuszpenzióját 1 n hidrogénkloriddal pH = 5,5-re savanyítjuk. A fázisokat szétválasztjuk, a szerves fázist sóoldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, majd a szulfátot mintegy 2 ml-re pároljuk be. A kristályosodást hexán hozzáadásával indítjuk meg. A kristályokat összegyűjtjük és szárítjuk. így 0,33 g tiszta, cím szerinti vegyületet nyerünk fehér, szilárd anyag formájában. A termék olvadáspontja 116-117 °C, 112 °C-nál sárgul.

NMR (DMSO-dg, 400 MHz): δ 3,67 (s, 2H, CCH₂CO), 5,01 (s,

2H, 0CH2Ar), 6,31	(d,	1H, ArH), 6,73	(dd,	1H,	ArH) ,	6,	88	(s, 1H,
NH), 6,91-7,2 (m,	8H,	ArH), 7,35-7,40	(m,	3H,	ArH) ,	7,	46	(d, 1H,
J = 8 Hz, ArH), 12	,69	(s, 1H, COOH).
MS (El, m/z):	497/495/493 (2 Cl,	M)+,	475	i (M-H2O)	+ /	310,

292, (310-H₂0)⁺

Elemzési eredmények a C27H21CI2NO4 képlet alapján: számított: C % = 65,60, H % = 4,28, N % = 2,83; talált: C % = 65,46, H % = 4,24, N % = 2,83.

18. Példa l-[(2,6-Diklór-fenil)-5-[7-klór-2-kinolil-metoxi)]-l,3-dihidro-2H-indol-2-on előállítása

Ezt a vegyületet a 15C példában leírt módon állítjuk elő, « 1·»«

- 51 de kiindulási anyagként az 5. példa szerint előállított 2-((2,6-diklór-fenil)-amino]-5-(7-klór-2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav-metil-észtert alkalmazzuk. A nyersterméket flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, diklór-metános előabszorpciót követően Merck-60 szilicium-dioxidon, eluensként hexán és etil-acetát 8:2 arányú elegyét alkalmazzuk. Az így kapott piszkosfehér, szilárd anyagot etil-acetátból átkristályosítjuk. A kristályokat hexánnal mossuk, majd szárítjuk. A termék olvadáspontja 175-176 °C.

NMR (CDC1₃, 400 MHz): δ 3,74 (s, 2H, CH₂CO), 5,32 (s, 2H, ArCH₂O), 6,29 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH), 6,84 (dd, 1H, J = 8,5 Hz, ArH), 7,06 (S, 1H, ArH), 7,33-7,52 (m, 4H, ArH), 7,67 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArHO), 7,76 (d, 1H, J = 8,7 Hz, ArH), 8,06 (s, 1H, ArH), 8,17 (d, 1H, J = 8,5 Hz, ArH).

MS (El, m/z: 474/472/470/468 (3 klóratom, M)⁺, 205/203/201 (2 klóratom, M-267)+, 294/292 (1 klóratom).

Elemzési eredmények a C₂₄Hi5C13N₂O₂ képlet alapján:

számított: C % = 61,36, H % = 3,22, N % = 5,96; talált: C % = 61,16, H % = 3,15, N % = 5,88.

1. Vizsgálati példa

Az 5- és 12-hidroxi-eikozatetraénsav (5-HETE és 12-HETE) és az LTB4 a lipoxigenáz kaszkád korai arachidonsav oxidációs termékei, amelyekről ismeretessé vált, hogy az allergiás válasz és a gyulladások néhány vonatkozásának közvetítői. Különösen igaz ez az 5,12-diHETE esetén, amely LTB₄ jelöléssel is ismert [lásd a Ford-Hitchinson, J. Roy. Soc. Med. 74, 831 (1981) szakirodalmi helyen]. Ennek folytán azok a vegyületek, amelyek gátolják az arachidonsav PLA₂ által közvetített felszabadulását, hatásosan

• »···

- 52 megelőzik, hogy az arachidonsav a lipoxigenáz kaszkád útján különböző leukotrién termékekké oxidálódjon. Ennek megfelelően a PLA₂ inhibitorok hatásának a fajlagossága a vizsgálandó vegyületek aktivitásának egy olyan vizsgálatban való mérésével határozható meg, amely a vegyületeknek azt a képességét méri, hogy milyen mértékben gátolják a patkányból glikogénnel kiváltott polimorf magvú leukociták (PMN) által történő LTB4 szintézist exogén szubsztrát jelenlétében.

A vizsgálatot a következő módon végezzük:

Patkány polimorf magvú leukocitákat (PMN-k) nyerünk olyan, 150 - 200 g testtömegű nőstény Wistar patkányokból, amelyeknek intraperitoneálisan 10 ml 6 %-os glikogént injektáltunk be. A patkányokat a glikogén beinjektálása után 18 - 24 órával szén-dioxiddal megfojtjuk, és a glikogén által kiváltott sejteket fiziológiás sóoldatai (0,9 %-os nátrium-klorid-oldat) végzett hashártya mosással összegyűjtjük. Ezt az anyagot 400 x g mellett 10 percig centrifugáljuk. A felülúszó folyadékot elöntjük, a sejtpogácsát 2,0 x 10⁷ sejt/ml koncentrációra szuszpendáljuk Ca⁺⁺, Mg⁺⁺ és 10 mmól/liter L-cisztein tartalmú HBSS-ben.

A fenti sejtszuszpenzió 1 ml-es alikvot részeihez vizsgálandó anyagot vagy hordozóanyagot adunk, és a mintát 37 °C hőmérsékleten 10 percig előinkubáljuk. A mintákhoz ezután 1 μιηόΐ/l-es A23187-t, [³H]-AA-t (3,0 μϋί/ιηΐ) és 1 μιηόΐ/liter jelzetlen arachidonsavat (AA) adunk, majd a mintákat további 10 percig inkubáljuk. A reakciót a sejtek centrifugálással való kiülepítésével állítjuk le. A felülúszót ezután nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással elemezzük 15 cm x 4,6 mm-es ID supelcosil LC-18 (Supelco)(3M) oszlopon, két oldószerből álló oldószerrendszer alkalmazásával, amelynek ossz áramlási sebessége 1,4 ml. Az oldószerek, illetve arányuk az alábbiakban megadott:

A oldószer: 70:30 17,4 mmól/1-es H3PO4:CH3CN

B oldószer: CH3CN

Gradiens: (a rendszer A oldószerrel egyensúlyra van hozva)

Idő	A %	B %
0	100	0
15,0	100	0
20,0	65	35
40,0	65	35
42,0	10	90
50,0	10	90
50,1	100	0

Az oldószerek százalékos változása lineáris módon történik.

Beinjektálás: minden felülúszóból 150 μΐ-t injektálunk közvetlenül az oszlopra, és a ³H arachidonsav metabolitokat on-line radioaktivitás detektorral követjük nyomon (Ramóna, IN/US, Fairfield, NJ).

Standardok: 10⁴-2,0 x 10⁴ dpm kívánt eikozanoidot injektálunk be 90 μΐ etanolos koktélban.

A százalékos gátlást egy standard [³H] leukotrién B4 (LTB4)gyel a vizsgálandó anyagnak kitett stimulált PMN tápközegben és hatóanyagnak ki nem tett stimulált sejtek tápközegében végzett együttes kromatografálása eredményének összehasonlításából határozzuk meg.

Eredményeinket százalékos gátlásként fejezzük ki egy adott ί ·· • · · • · ··· *··· vegyület dózisnál vagy IC50 érték formájában.

A találmány szerinti vegyületek vizsgálatának eredményeit az

I. táblázatban mutatjuk be.

I. Táblázat

Példa szerinti vegyület

IC₅₀ (μπιόΐ/ΐ) diclofenac (stimulál)

NA

1.	96	(0,5	μιπόΙ/1-nél)
2.
3.
4.
5.	56	(0,5	gmól/l-nél)
	95	(10	μιπόΙ/1-nél)
6.	80	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
7.	34	(10	μιπόΐ/l-nél)
8.	67	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
9.	16	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
	100	(10	μιηόΐ/l-nél)
10.	65	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
11.	-6*	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
12.	70	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
13.	89	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
15.	40	(0,5	μπιόΐ/l-nél)
16.	90	(0,5	μιηόΐ/l-nél)

>0,01/<0,l

0,01

0,02

NA - nem aktív * A negatív érték ciklooxigenáz (PGE₂ szintézis ) potencírozását jelöli.

2. Vizsgálati példa

Az 1. vizsgálati példa szerint járunk el annak a mértéknek a meghatározására, amelyben a találmány szerinti vegyületek gátolják az arachidonsav ciklooxigenáz oxidációs termék, a TxB₂ szintézisét.

Ebben a vizsgálatban az 1. vizsgálati példa szerinti eljárást követjük, azonban a ciklooxigenáz aktivitás meghatározására a mintákat autentikus referencia [³H]-TxB₂-vel kromatografál juk együtt.

Az eredmények számításánál az 1. vizsgálati példában megadottak szerint járunk el. Eredményeinket a II. táblázatban közöljük.

II. Táblázat

Példa szerinti vegyület diclofenac %-os Gátlás

IC₅₀ (μιηόΐ/ΐ)

0,03

1.	4	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
2.				ca. 10
3.				>1
4.				3,7
5.	0	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
	27	(10	μιπόΐ/l-nél)
6.	26	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
7.	-26*	(0,!	5 μιπόΐ/l-nél)
8.	30	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
9.	38	(0,5	μιπόΐ/l-nél)
	100	(10	μιπόΐ/l-nél)

II. Táblázat (folytatás)

Példa sze-

rinti veqvület	%-os Gátlás ICrq (umól/1)
10.	32 (0,5 μιπόΙ/1-nél)
11.	-8* (0,5 μπιόΐ/ΐ-ηόΐ)
12.	-2* (0,5 μιπόΐ/l-nél)
13 .	10 (0,5 μιηόΐ/l-nél)
15.	-9* (0,5 μιηόΐ/ΐ-ηέΐ)
16.	10 (0,5 μιπόΐ/l-nél)

* A negatív érték a ciklooxigenáz (PGE₂ szintézis ) potencírozását jelöli.

3. Vizsgálati példa

A találmány szerinti vegyületeket in vitro vizsgáljuk izolált foszfolipáz A₂ vizsgálatban, annak a képességüknek a meghatározására, hogy mennyiben gátolják arachidonsav felszabadulását arachidonsavat tartalmazó szubsztrátból humán és nem-humán ere detű foszfolipáz A₂ enzim hatására.

A vizsgálatot a következő módon végezzük:

ml-es polipropilén csőbe az alábbi összetevőket adagoljuk:

Anyag Térfogat, μΐ

3H-AA E. coli szubsztrát1	25
CaC12 (0,1 mól/1)2	5
Trisz-HCl (0,5 mól/1)
pH 7,5 3	20
Víz 4	25
Gyógyszer/hordozóanyag 5	1
pla2	25
100

Véqkoncentráció nmól/1 PL mmól/1

100 mmól/1 μπιό1/1 perc alatt 12 % hidrolízist eredményező térfogat * A szubsztrát hozzáadása előtt szobahőmérsékleten 30 percig előinkubáljuk.

¹ A szubsztrátot úgy készítjük, hogy 2 ml ionmentes és desztillált vizet hozzáadunk 2 ml ³H-arachidonáttal jelzett E. coli-hoz (alacsony beütésszámú), majd az elegyhez hozzáadunk 1 ml ³H-arachidonáttal jelzett E. coli-t (magasabb beütésszámú), így összesen 5 ml szubsztrátot nyerünk, amely 1000 nmól foszfolipidet tartalmaz.

² 0,1 mól/l-es CaC12 törzsoldat, az enzimaktivitáshoz szükséges.

³ 0,5 mól/l-es Trisma-bázis törzsoldat.

0,5 mól/l-es Trisma-HCl törzsoldat, a pH 7,5-re való beállításához (az enzim számára optimális pH) ⁴ Ionmentes és desztillált víz.

⁵ 10 mmól/l-es törzsoldat dimetil-szulfoxidban készítve. Ebből 1:2 arányú hígítást készítünk dimetil-szulfoxiddal és 1 μΐ-t adagolunk 100 μΐ-es vizsgálati csőbe.

⁶ Kétféle humán PLA2 enzimet alkalmazunk:

a) Félig tisztított humán vérlemezke sav-extrakt PLA2 (10 mmól/l-es, pH = 4,5-es nátrium-acetát pufferben). A protein csapadékot mintegy 2200 fordulat/perc mellett 10 percig végzett centrifugálással távolítjuk el.

b) Tisztított humán szinoviális folyadék.

100 μΐ reakcióelegyet 10 percig vízfürdőben rázatva 37 °C hőmérsékleten inkubálunk. A reakciót 2 ml tetrahidrofurán beadagolásával állítjuk le, majd az elegyet erőteljesen összekeverjük. NH2 oszlopokat (100 Mg/ml - Analytichem International) 0,5 ml tetrahidrofuránnal, majd 0,5 ml tetrahidrofurán-víz eleggyel (2 ml:0,1 ml) kondicionálunk.

A mintákat az oszlopokra visszük, és lassan átengedjük rajtuk. A hidrolizált arachidonsav az oszlopon marad, ezt az oszlopról 1 ml 2 %-os tetrahidrofurános jégecettel eluáljuk. Az arachidonsavat szcintillációs csövekbe visszük, és β-számláló analízissel mennyiségileg meghatározzuk. Az össz-beütésszám-ú mintát úgy készítjük, hogy 25 μΐ ³H-arachidonát E. coli-t közvetlenül szcintillációs csőbe pipettázunk, és 1 ml tetrahidrofuránt adunk hozzá. Minden mintához hozzáadunk 10 ml akvasolt (szcintillációs koktél).

Számítások:

(^H)AA dpm (minta) - t^H]AA dpm (nem-specifikus hidrolízis) % hidrolízis = -------------------------------------------------------- x 100 össz-beütésszám dpm hordozóanyag dpm - hatóanyag dpm % változás = ______________________________________ x 100 hordozóanyag dpm

Standard hatóanyagok aktivitása:

IC₅₀ (μιπόΐ/ΐ)

Hatóanyag humán vérlemezke humán szinoviális folyadék ____________________PLAp_________________________PLAo_____________ Arachidonsav 8,6 3,2

Monoalid 25,2 0,14

A fenti vizsgálattal a találmány szerinti vegyületekre az alábbi eredményeket kaptuk:

III. Táblázat

A példa

IC₅₀ (μιηόΐ/ΐ) szerinti μιηόΐ/l-nél

veqvület	HP*	HSF**
diclofenac 2.	23	0
3 .		21,7
5.	-5,3***	-127***
6.	-8,6***	38,8
7.	3,6	-65,4***
8.	-3,9***	42,5
9.	2,2	15,7
11.	-	33,3
12.	-	-41,5***
13 .	12,5 (50 SM-nél)	_n ***
15.	-	-24 ***
16.	14,2	-4,3 ***
18.	2,2	5,1

HP

HSF

6,3 * humán vérlemezke ** humán szinoviális folyadék *** a negatív érték a HP vagy HSF potencírozását jelenti

A 2. példa szerinti vegyületet in vitro vizsgáljuk tovább • · · · · · • «· · · · • · · ebben a vizsgálatban, különböző forrásból származó PLA₂-vel szemben. Eredményeinket a IV. táblázatban ismertetjük.

IV. Táblázat %-os Gátlás 10 gmól/l koncentrációnál

Nyúl Patkány Pankreáz

HP HSF porcsejt peritonitisz lipáz Méhméreg folyadék

12,7 47,6 84 ± 69,7 90,1 38,7

Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált vegyületek rendkívül hatásosak a különböző forrásokból származó, arachidonsavat felszabadító PLA₂ enzim gátlásában.

4. Vizsgálati példa

A találmány szerinti vegyületeknek azt a képességét, hogy exogén úton adagolt PLA₂ által kiváltott mancs ödémát gátolják, in vivő vizsgáltuk PLA₂ egér-mancsödéma vizsgálatban.

A vizsgálatot a következő módon végezzük:

Nem-éheztetett, hím, 8-hetes, 31-36 g testtömegu CD-1 egereket 6-os csoportokban műanyag ketrecekbe helyezünk. Az állatok jobb hátsó mancsának térfogatát a 0 időpontban higany plethizmográfiás módszerrel mérjük. A vizsgálandó vegyületeket orálisan adagoljuk 0,5 ml 0,5 %-os Tween-80-as oldatban, 1 vagy 3 órával a PLA₂ beinjektálása előtt, vagy intravénásán adjuk be 0,2 ml térfogatban 0,3 % dimetil-szulfoxidot tartalmazó sóoldatban 3 perccel a PLA₂ beinjektálása előtt. 6 gg/ml koncentrációjú tisztított PLA₂ oldatot készítünk sóoldatban A. piscivorus piscivorus kígyóból. Ebből a PLA₂ oldatból 50 μΐ-t (0,3 μg anyagot) injektálunk szubkután az állatok jobb hátsó mancsába 1 ml-es műanyag fecskendővel (2,54 cm-es tűvel). Annak a mancsnak a térfogatát, amelybe az injekciót adtuk, 10, 30 és 60 perccel a PLA2 beinjektálását követően ismét mérjük. Az álllatokat a vizsgálat befejezéseként szén-dioxiddal leöljük.

A mancs ödémát úgy számítjuk ki, hogy minden egyes időpontban mért térfogatból a 0 időpontban mért térfogatot levonjuk. Az egyes kezelt csoportok átlagos mancs ödémáját kiszámítjuk, és μΐ ± S.E. értékben fejezzük ki. A statisztikai szignifikanciát egyutas variancia analízissel, a kontrolihoz való LSD összehasonlítással határozzuk meg (p < 0,05). Az ED50 értékeket repressziós analízis alkalmazásával határozzuk meg. Ebben a vizsgálatban néhány standard gyógyszer aktivitási értéke az alábbi:

Vegyület ED5Q mg/kg p.o.

percnél

Ciproheptadin

BW755C

Dexametazon *

Naproxen

3,1

Arisztolochinsav nem aktív

Luffarrellolid nem aktív

** óra

Némi aktivitás (30 %-os gátlás) akkor, ha enzimmel együtt injektáljuk be.

.·· * ·· · * * ··· · · • · · · · •··· · ·· ·······

- 62 A találmány szerinti vegyületek fenti módon való vizsgálatakor a V. táblázatban megadott eredményeket kaptuk:

V. Táblázat

Példa

szerinti veavület	Dózis ma /ka	Változás az ödémában
3 perc	10 Dere	30 Dere	60 Dere
diflofenac	10	(i.V.)*	-	-19	-15	- 1
	100	(p.o.)**	-	-28	-38	-15
1.	1	(i.p.)***	-10	-31	-23	-
	10	(i.p.)	-39	-77	-37	-
2.	10	(i.V.)	-	-45	-37	-32
	100	(p.o.)	-	-52	-48	-28
3.	10	(i.p.)	-	+12	-10	+12
6.	1	(i.p.)	- 4	-18	-12	-
	10	(i.p.)	-	-24	-24	-32
	50	(p.o.)	-	-18	-39	-10
7.	1	(i.p.)	-	-54	-44	-
	10	(i.p.)	-	-32	-39	-
8.	10	(i.p·)	-	-28	-43	-47
	50	(p.o.)	-	+35	-37	-24
9.	10	(i.p.)	-41	-54	-32	-
	50	(P-ο.)	+37	-12	- 4	-
10	1	(i.p.)	-	-29	-20	-
	10	(i-P.)	-	-49	-36	-
12	10	(i-P.)	-	-15	-45	-28
	50	(P-ο-)	—	- 2	-36	-22

* intravénás ** perorális *** intraperitoneális « · «

- 63 Az eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti vegyületek in vivő igen aktívak exogén úton beadott kígyóméreg PLA₂ által kiváltott ödéma gátlásában.

5. Vizsgálati példa

A találmány szerinti vegyületek arachidonsav metabolizmus lipoxigenáz és/vagy ciklooxigenáz útjának gátlására való képességét in vivő egér zymosan peritonítisz vizsgálatban mérjük.

A vizsgálatot a következő módon végezzük:

hetes hím CD-1 egereket hatos csoportokban műanyag ketrecekbe helyezünk. Az állatoknak intraperitoneálisan beadunk 1 ml 1 %-os zymosan oldatot 0,9 %-os pirogénmentes sóoldatban, vagy sóoldatot (stimulálatlan kontroll). A vizsgálandó vegyületeket orálisan adjuk be a zymosan injekció beadása előtt 1 órával. A zymosan injekció beadása után 20 perc múlva az egereket széndioxid belélegeztetéssel megfojtjuk, és a hasüreget 2 ml jéghideg, CaCl₂, MgSC>4 · 7H₂O és MgCl₂ · 6H₂O nélküli jéghideg Hanks kiegyensúlyozott sóoldattal [Hanks Balanced Salt Solution (HBSS)] átmossuk. A peritoneális mosófolyadékot minden egérből fecskendővel szívjuk ki, és 5 ml-es, jégbe hűtött vizsgálati csőbe helyezzük, a folyadék térfogatát feljegyezzük. Az ELISA eljárással való kiértékeléshez a mintákat a következő módon készítjük elő: a mintát 800 x g mellett 15 percig centrifugáljuk, 1 ml felülúszót 8 ml jéghideg metanolhoz adunk, és éjszakán át -70 °C hőmérsékleten tartjuk a fehérjék kicsapására, ezután a mintát 800 x g mellett 15 percig centrifugáljuk, majd Savant speed vac koncentrátorban szárítjuk. A mintákat 1 ml jéghideg ELISA pufferben rekonstituáljuk, és a vizsgálat megkezdéséig -70

- 64 °C hőmérsékleten tároljuk. Az eikozanoidok (LTC4 és 6-keto-PGFi_a vizsgálatát szokásos ELISA eljárással végezzük.

Az orális vizsgálatra szánt vegyületeket 0,5 %-os Tween 80ban szuszpendáljuk. Az intraperitoneális vizsgálatra szánt anyagokat 0,9 %-os sóldatban lévő 0,5 %-os metil-cellulózban szuszpendáljuk.

Kiszámítjuk a mosófolyadékban egy egérre jutó össz-metabolit szintet, és a szignifikanciát egyutas variancia analízissel határozzuk meg a kontrolihoz való LSD összehasonlítással (p < 0,05). A gyógyszerek hatását a kontroll értéktől való százalékos változásként adjuk meg. Ebben a vizsgálatban néhány standard gyógyszer aktivitása az alábbi:

Vegyület ______ED5Q mg/kg p.o._______________

	ltc4	6-keto-PGFia/TxB2
BW755C	<10	22,0
Fenidon	24,0	<30,0
Indometacin	nem aktív	0,126
Ibuprofen	nem aktív	7,0
Ezzel az	eljárással vizsgálva	egy a találmány szerinti

gyületet és a gyulladásgátló hatású diclofenac vegyületet az alábbi eredményekkel nyertük:

f

VI. Táblázat

Példa	Dózis	%-os	Gátlás	ED.^n
szerinti	mg/kg	ltc4	6-keto-PGF	LTC4 6-keto-PGF

vegyület

diclofenac	NA	0,77
2.	100	(p.o.)*	78	65
	50	(p.o.)	47	-25**

* perorálisan adagolva ** a negatív érték potencírozást jelöl.

Az eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti vegyület a diclofenactól eltérően, amelynek gyulladásgátló hatása a ciklooxigenáz útra gyakorolt gátló hatásából ered, hatásosan gátolja mind a lipoxigenáz utat, mind a ciklooxigenáz utat.

6. Vizsgálati példa

A találmány szerinti vegyületek LTD₄ antagonista hatását in vitro vizsgáljuk izolált tengerimalac légcső vizsgálatban.

A vizsgálatot a következő módon végezzük:

35-400 g hím, Hartley tengerimalacokat fejükre mért csapással leölünk, nyakukat felnyitjuk és nyelőcsövüket eltávolítjuk. A nyelőcsövet levegőztetett fiziológiás sóoldatban tároljuk, megtisztítjuk a kötőszövettől és zsírtól, és mintegy 2 mm széles gyűrűkre vágjuk fel (szokásosan két porc-szegmens/gyűrű méretűre). A porcgyűrű üregén két darab selyem sebvarró fonalat vezetünk át, és a porcon körbe kötjük, egyet-egyet a légcsőizom minden oldalán. A légcsőgyűrűt felfüggesztjük egy üveghorog és

- 66 egy erőátvivő transzduktor között 10 ml-es szerv-fürdőben, így mérjük az izometriás tenziót. A szöveteket 37 °C hőmérsékleten tartjuk levegőztetés mellett (95 % Ο₂/⁵ %CO₂), fiziológiás sóoldatban, amelynek összetétele a következő: NaCl (100 mmól/1), KH2PO4 (1,18 mmól/1), KC1 (4,74 mmól/1), CaCl₂ (2,5 mmól/1), MgSC>4‘7H2O (1,19 mmól/1), NaHCC>3 (25 mmól/1), dextróz (11,1 mmól/1) és indometacin (1 Mmól/1). A légcsőgyűrűket 2 g nyugvó feszültség mellett tartjuk, és 45 percig hagyjuk egyensúlyba jutni (gyakori mosással, és a nyugvó feszültség utánaigazításával) .

A légcsőgyűrűket először 3 x 10“⁶ mól/1 carbachol hozzáadásával bírjuk összehúzódásra, ezzel meghatározzuk a szövet válaszkészségét, és megállapítjuk a referencia összehúzódást. Az összehúzódás stabil szintjének elérése után (mintegy 30 perc elteltével) a szöveteket néhányszor mossuk, míg az alapfeszültség helyreáll, majd ismét 30 percig hagyjuk egyensúlyba jutni. A szöveteket ezután 45 percig inkubáljuk egy vizsgálati antagonistával (lxl0~⁶ vagy lxlO^-5 mól/1 koncentrációban alkalmazva), vagy 10 μΐ megfelelő oldószer kontrollal (kontroll, kezeletlen). Minden csoportban egy szövet kontrollként szolgál. Az LTÜ4-nek LTE4~vé való biokonverziójának gátlására az LTD4 kumulatív koncentráció-válasz görbe létrehozása előtt 20 perccel L-ciszteint adagolunk lxlO^-^ mól/1 végkoncentrációban a fürdőbe. Minden szövetben csak egy LTD4 koncentráció-válasz görbét veszünk fel.

Az egyes szövetek LTD4~re adott minden válaszát ugyanannak a szövetnek karbacholra adott referencia összehúzódása

X

- 67 százalékos értékeként mérünk. Az LTD4 antagonista akivitást az antagonista jelenlétében és hiányában felvett LTD₄ koncentráció-válasz görbék összehasonlításával határozzuk meg. Az antagonistával kezelt görbének az oldószerrel kezelt (kontroll) szövet hez viszonyított relatív jobbra tolódását mint koncentrációarányt (A egyenlet) számítjuk, és a további számításokban felhasználjuk az antagonista pK_B érték számításához (B és C egyenletek). Abban az esetben, ha az LTD₄-re adott maximális válasz alacsonyabb, az erre az adott görbére vonatkozó EC5Q értéket látszólagos pK_B értékként jelöljük, és a vegyületet nem-kompetitív-nek nyilványítjuk.

EC5Q kezelt szövet

A) Koncentráció arány (KA) = _____________________

EC50 kontroll [Vizsgált vegyület]

B) K_B = -----------------------

KA-1

C) -lóg K_B = pK_B

Ha egy vegyületet aktívnak találunk és/vagy az LTD₄-re adott maximális választ csökkenti, a vizsgálandó vegyületből egy koncentrációsort alkalmazunk, amellyel több koncentráció arányt hozunk létre, és ezt használjuk fel Schild-analízis létrehozására, és a pA2 érték meghatározására, ahol szükséges.

Referencia leukotriéneknek ebben a vizsgálatban adott aktivitását ismertetjük az alábbiakban:

Vegyület

PK_B

Ly-171 883

7,44 ± 0,12

Wy-48 252

6,90 ± 0,23

Ebben a vizsgálatban mérve a találmány szerinti vegyületekre a VII. táblázatban ismertetett eredményeket nyertük:

VII. Táblázat

Példa szerinti vegyület pKp Koncentráció arány (mól/1)

6,26 ± 0,4 1 x 10“⁵

A fenti eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált vegyületek in vitro, izolált tengerimalac légcső vizsgálattal mérve szignifikáns leukotrién antagonista aktivitást mutatnak.

7. Vizsgálati példa

A találmány szerinti vegyületeket tovább vizsgáljuk patkány karragénnel kiváltott mancs ödéma vizsgálatban annak a képességüknek a meghatározására, hogy akut gyulladásos válasz gátlására képesek-e.

A vizsgálatot a következő módon végezzük:

140-180 g testtömegű, hím Sprague-Dawley patkányokat 6-os csoportokban alkalmazunk a vizsgálatban. A patkányok jobb mancsába 0,1 ml 1 %-os karragénoldatot injektálunk szubkután a 0 időpontban. A 0 időpontban és 3 órával később mérjük a mancs térfogatát higany plethismográfiás leolvasással. A vizsgálandó vegyületeket 0,5 %-os metil-cellulózban szuszpendáljuk vagy oldjuk, és a karragén beadását megelőzően 1 órával orálisan adagoljuk az állatoknak.

A karragénnel kiváltott mancstérfogat-növekedést (ödéma ml-ben) mérjük. A mancs ödémát a 3 óra elteltével mért térfogat és a 0 időpont térfogata különbségeként számítjuk, és az ödéma gátlását %-os értékben meghatározzuk. A statisztikus szignifikancia meghatározására párosítatlan Student t-tesztet végzünk.

Standard gyógyszerek aktivitása ebben a vizsgálatban a következő:

Hatóanyag_________Orális EDgn (95 % C.L.) mq/kq

Indometacin	3,7 ( 0,6,	23,8)
Aszpirin	145,4 (33,1,	645,6)
Fenilbutazon	26,2 ( 2,3,	291,0)
Ebben a vizsgálatban	a találmány	szerinti vegyületek és a

gyulladásgátló hatású diclofenac hatását mérve a következő eredményeket nyertük:

VIII. Táblázat

Példa

szerinti veqvület	Dózis* (mq/kq)	%-os Gátlás 50 mq/kq (p.o.)	EDgn
diclofenac	0,5	15	2,3
	2,0	50
	8,0	75
2	25	63
	50	58
	100	66

* perorálisan adagolva

Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált vegyületek jelentős aktivitásúnak bizonyulnak patkány karragénnel kiváltott mancs ödéma vizsgálatban, bizonyítva ezzel akut gyulladásos válaszra kifejtett hatásukat.

8. Vizsgálati példa

A találmány szerinti vegyületeket patkányban vizsgáljuk akut gyomorirritáció vizsgálatban annak meghatározására, milyen mértékben képesek a gyomor irritálására, ha a hatásos dózist meghaladó dózisban adagoljuk ezeket. Standardként egy nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszert, a diclofenac-ot alkalmazzuk, amelyről ismert, hogy gyomorirritáló mellékhatással bír.

A vizsgálatot a következő módon végezzük:

190-220 g testtömegű hím Sprague-Dawley patkányokat a gyógyszer beadását megelőzően 18 órán át éheztetünk. A patkányokat 8 fős csoportokra osztjuk, és kóddal látjuk el (azaz a gyomor sérüléseit vizsgáló megfigyelő nincs tudatában annak, hogy gyógyszeres kezelés történt-e). A gyógyszereket 0,5 %-os Tween 80-ban oldjuk vagy szuszpendáljuk, és 1 ml/100 g testtömeg térfogatban gyomorszondán át adjuk be, a kontroll patkányok csak Tween 80-t kapnak. A gyógyszerek beadása után 4 óra múlva a patkányokat értékeljük a gyomor irritálásának előfordulását és súlyosságát feljegyezve az alábbi értékelési rendszer szerint: 0) nincs irritáció vagy sérülés; 1) irritáció (pirosság); 2) <5 sérülés (fekély); és 3) >5 sérülés. Az egyes vizsgálati csoportokban az átlag ± S.E. értékek, és a statisztikai szignifikancia számítására a Dunnett-féle tesztet (a = 0,05) alkalmazzuk.

• · ·

- 71 Ennek a vizsgálatnak az eredményeit a IX. táblázatban ismertetjük.

IX. Táblázat

Példa szerinti Dózis Patkányok %-a UD5Q vegyület (mg/kg) gyomor irritációs (mg/kg) sérülés diclofenac 20

2. 400 0 ^{* 1}

200 0 ^{2 3 1} 6 órával a vegyület egyetlen dózisának beadása után ² A vegyület megjelölt dózisszinten való adagolása után nap múlva.

Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált találmány szerinti vegyületek nem okoznak akut gyomor irritációt diclofenachoz viszonyítva.

Szabadalmi igénypontok

Claims (31)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. A (I) vagy (la) általános képletü vegyületek vagy gyógyászati célra alkalmas sóik - a képletben

   R jelentése hidroxilcsoport, rövidszénláncú alkoxi- vagy rövidszénláncú alkoxi-amino-csoport;

   R¹ és R² egyike A(CH2)n^0- csoport, a másik hidrogénatom, n értéke 1 vagy 2

   A jelentése fenoxi-etil- vagy fenoxi-fenil-csoport vagy egy (a) általános képletü csoport, ahol

   R⁵ I 1 X jelentése -N= vagy -C=; R⁵ R⁵ R⁵ R⁵ R⁵

   Z jelentése -C==C-, -C=N~, -N=C-, -N-, -S- vagy -0-;

   R³ jelentése hidrogénatom, rövidszénláncú alkilcsoport vagy fenilcsoport,

   R⁴ jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport; vagy

   R³ és R⁴ együtt adott esetben halogénatommal helyettesített benzolgyűrűt képeznek, ebben az esetben az A helyettesítőnek a molekula további részéhez való kapcsolódása történhet ezen a benzolgyűrűn át;

   R⁵ jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport, és az R⁵ helyettesítők lehetnek azonosak vagy különbözőek;

   R⁶ jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport, és az R⁶ helyettesítők lehetnek azonosak vagy különbözőek.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy A helyettesítője egy 5- vagy 6-tagú telítetlen, nitrogént, kenet vagy oxigént tartalmazó mono- vagy benzollal fuzionált heterogyűrű, amely adott esetben halogénatommal, rövidszénláncú alkilcsoporttal vagy fenilcsoporttal helyettesített.
3. 3. A 2. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy A helyettesítőként furil-, pirrolil-, tienil-, oxazolil-, tiazolil-, imidazolil-, piridil-, pirazil-, pirimidil-, benzofuranil-, benzotienil-, benzotiazolil-, indolil-, benzoxazolil-, kinolil-, kinazolil-, benzimidazolil- vagy kinoxalinilcsoportot tartalmaz.
4. 4. A 2. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy A helyettesítője kinol-2-il-, 7-klór-kinol-2-il-, naft-2-il-, fenoxi-etil-, l-metil-lH-benzimidazol-2-il- vagy 3-fenoxi-etil-csoport.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy R helyettesítője hidroxil-, metoxi- vagy metoxi-amino-csoport.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletben n értéke 1.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletben R⁶ jelentése klóratom.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletben R² jelentése hidrogénatom.

   ·· · · · ·· V · · • · ·· · · · · • · · · · · · • · · · · ··«· · ·· ♦·♦····
9. 9. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-((2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav-metil-észter vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-(2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
11. 11. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[2,6-diklór-fenil)-amino]-5-(2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav-nátriumső vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
12. 12. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-(2-kinolilmetoxi)-benzolecetsav-2-amino-2-(hidroxi-metil)-1,3-propándiol-só (1:1).
13. 13. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 5-[(7-klór-2-kinolil)-metoxi]-2-[(2,6-diklór-

    -fenil)-amino]-benzolecetsav-metil-észter vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
14. 14. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 5-[(7-klór-2-kinolil)-metoxi]-2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-benzolecetsav vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
15. 15. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-[(2-naftil)-metoxi]-benzolecetsav-metil-észter vagy gyógyászati célra alkalmas sója.

    • · ··· · · · ·· • · · · ···· • · ♦ · · * · • ♦ · · · •··· · ·· ······*
16. 16. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-[(naftil)-metoxi]-benzolecetsav vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
17. 17. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-[(4-fenoxi)-butoxi]-benzolecetsav vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
18. 18. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-[(1-metil-lH-benzimidazol-2-il)-metoxi]-benzolecetsav-metil-észter vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
19. 19. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-[(1-metil-lH-benzimidazol-2-il)-metil]-benzolecetsav vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
20. 20. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[(2,6-diklór-fenil-amino]-N-metoxi-[(2-kinolil)-metoxi]-benzolacetamid vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
21. 21. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 1-(2,6-Diklór-fenil)-5-(2-kinolil-metoxi)-2-indolinon vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
22. 22. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület l-[(2,6-diklór-4-(2-kinolil-metoxi)-fenil]-1,3-dihidro-2H-indol-2-on vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
23. 23. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület l-fenil-5-(2-kinolil-metoxi)-1,3-dihidro-2H-indol-2-on vagy gyógyászati célra alkalmas sója.

    • · «·« ·· « ·· • · *··«·· • · · · · · · • · · · · ···· · ·♦ ·····♦·
24. 24. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-(fenil-amino)-5-(2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
25. 25. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-(3-fenoxi-benzil-oxi)-benzolecetsav vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
26. 26. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 1-(2,6-diklór-fenil)-5-[(7-klór-2-kinolil)-metoxi]-1,3-dihidro-2H-indol-2-on vagy gyógyászati célra alkalmas sója.
27. 27. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a vegyület 2-[(2,6-diklór-fenil)-amino]-5-(2-kinolil-metoxi)-benzolecetsav-metil-észter-etán-dioát (1:1).
28. 28. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy a) egy hidrogén-kloriddal, hidrogén-bromiddal, szulfonsavval, kénsavval, foszforsavval, salétromsavval, maleinsavval, fumársavval, benzoesavval, aszkorbinsavval, pamoesavval, borostyánkősavval, metánszulfonsavval, ecetsavval, propionsavval, borkősavval, citromsavval, tejsavval, almasavval, mandulasavval, fahéjsavval, palmitinsavval, itakonsavval vagy benzolszulfonsawal alkotott só, vagy b) amennyiben lehetséges, egy karboxilát alkálifém- vagy alkáliföldfém-só vagy egy farmakológiai elfogadható kationnal alkotott karboxilát, amely lehet ammónium-, mono-, di- vagy trimetil-ammónium-, mono-, divagy trietil-ammónium, mono-, di- vagy tripropil-ammónium (izoés normál), etil-dimetil-ammónium-, benzil—dimetil-ammónium-, ciklohexil-ammónium-, benzil-ammónium-, dibenzil-ammónium-,

    - 77 piperidinium-, morfolínium-, pirrolidinium-, piperazinium-, 1metil-piperidinium-, 4-etil-morfolinium-, 1-izopropil-pirrolidinium-, 1,4-dimetil-piperazinium-, l-(n-butil)—piperidinium-, 2-metil-piperidinium-, l-etil-2-metil-piperidinium-, mono-, divagy trietanolammónium-, etil-dietanolammónium-, n-butilmonoetanolammónium-, trisz(hidroxi-metil)-metil-ammónium- vagy fenil-monoetanolammónium-karboxilát.
29. 29. Eljárás az (I) vagy (la) általános képletű vegyületek előállítására, ahol a helyettesítők jelentése az 1. igénypontban megadott, azzal jellemezve, hogy

    a) egy (II) általános képletű vegyületet - ahol R⁶ jelentése az 1. igénypontban megadott, R⁸ és R⁹ egyike hidroxilcsoport, a másik hidrogénatom, és -COOR⁷ egy észter funkciós csoport egy A-(CH2)_n ^_x általános képletű vegyülettel - ahol A és n jelentése az előzőekben megadott és X jelentése kilépőcsoport éterezünk, és kívánt esetben

    i) a terméket hidrolizáljuk, vagy ii) az olyan (la) vagy (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R jelentése hidroxilcsoport vagy rövidszénláncú alkoxicsoport, a terméken gyűrűzárást hajtunk végre, vagy

    b) az (la) általános képletű vegyületek előállítására az olyan megfelelő (I) általános képletű vegyületen, amelyben R jelentése hidroxilcsoport vagy rövidszénláncú alkoxicsoport, gyűrűzárást hajtunk végre, vagy

    c) az R helyettesítőként rövidszénláncú alkoxi-aminocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására a megfelelő, R helyettesítőként hidroxilcsoportot

    - 78 tartalmazó (I) általános képletű vegyületet rövidszénláncú alkoxi-aminnal reagáltatjuk, vagy

    d) az olyan (I) általános képletű vegyületek vagy gyógyászati célra alkalmas sóik előállítására, ahol R jelentése hidroxilcsoport, a megfelelő, R helyén rövidszénláncú alkoxicsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet hidrolizáljuk, vagy

    e) egy kapott (I) vagy (la) általános képletű vegyületet gyógyászati célra alkalmas sójává alakítunk, vagy a sóból a savat vagy bázist szabaddá tesszük.
30. 30. Eljárás gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (I) vagy (la) általános képletű vegyületet - a képletben a helyettesítők jelentése az 1. igénypontban megadott - vagy gyógyászati szempontból megfelelő sóját gyógyászati célra alkalmas hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal gyógyászati készítménnyé alakítjuk.
31. 31. Gyógyászati készítmények, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként az 1-28. igénypontok bármelyike szerinti (I) vagy (la) általános képletű vegyületeket vagy gyógyászati célra alkalmas sóikat és gyógyászati szempontból alkalmas hordozóanyagot tartalmaznak.