HUT64341A

HUT64341A - Methods for producing sulfonylbenzyl-substituted imidazo-pyridines and pharmaceutical preparatives containing them

Info

Publication number: HUT64341A
Application number: HU9300543A
Authority: HU
Inventors: Rudolf Hanko; Juergen Dressel; Peter Fey; Walter Huebsch; Thomas Kraemer; Ulrich E Mueller; Matthias Mueller-Gliemann; Martin Beuck; Stanislav Kazda; Claudia Hirth-Dietrich; Andreas Knorr; Johannes-Peter Stasch; Stefan Wohlfeil; Oezkan Yalkinoglu
Original assignee: Bayer Ag
Priority date: 1992-02-27
Filing date: 1993-02-26
Publication date: 1993-12-28
Also published as: CA2090279A1; US5364942A; CN1077195A; ZA931368B; SK14293A3; KR930017906A; JPH0649068A; PL297872A1; HU9300543D0; AU3377293A; IL104841A0; DE4206042A1; MX9300764A; EP0564788A2; EP0564788A3; CZ16093A3

Description

A találmány szulfonil-benzil-csoporttal szubsztituált imidazopiridin-származékokra, valamint előállításukra vonatkozik. A találmány a fenti vegyületeket tartalmazó, főleg vérnyomáscsökkentő és ateroszklerozis elleni hatást kifejtő gyógyszerkészítményekre is vonatkozik.

Ismert, hogy a renin - egy proteolitikus enzim - az angiotenzinogénről in vivő az angiotenzin I nevű dekapeptidet lehasítja, amely aztán a tüdőban, a vesében és egyéb szövetekben a vérnyomásemelő angiotenzin II oktapeptiddé bomlik. Az angiotenzin II különböző hatásai, például érfalösszehuzó hatás, az Na+ visszatartása a vesében, aldoszteron felszabadítása a mellékvesében, a szimpatikus idegrendszer tonusemelése, szinergista módon hatnak a vérnyomás emelése irányában.

Ezen túlmenően az angiotenzin II bizonyos sejtek, például a szívizom sejtjeinek és a simaizom sejteknek a növekedését és szaporítását serkenti, úgyhogy különböző beteg állapotokban (pl. magas vérnyomás, ateroszklerózis és szívelégtelenség) ezek a sejtek jobban nőnek és proliféráinak.

A renin-angiotenzin-rendszerbe való beavatkozások egyik lehetősége a reninaktivitás gátlása, egy másik az angiotenzin-konverzióenzim (ACE) aktivitásának a gátlása, valamint az angiotenzin II receptorok blokkolása.

A 324 377, 403 158 és 403 159 sz. európai szabadalmi leírások fenil(alkil)imidazol- és imidazolilalkénsavakat ismertetnek.

A találmány tárgyát képező vegyületek az (I) általá3 nos képletnek felelnek meg, amelyben

R¹ jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 8 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport, amely adott esetben 3-6 szénatomos cikloalkilcsoporttal szubsztituált, vagy jelentése 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport,

B és D együttesen (a), (b), (c) vagy (d) általános képletű heterociklusos csoportot alkotnak, ahol

R² és R³ jelentése azonos vagy eltérő és hidrogénatom, halogénatom, vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 8 szénatomós alkilcsoport lehet,

R⁴ R² és R³ összes jelentésével bír és velük azonos vagy tőlük eltérő lehet, vagy -CO-R⁶ képletű csoportot jelent, amelyben

R⁶ jelentése hidroxilcsoport, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 8 szénatomos alkilcsoport, fenoxi-, benziloxicsoport vagy -NR⁷R⁸ általános képletű csoport, amelyben

R⁷ és R⁸ azonos vagy eltérő jelentésű és hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb szénatomos alkilcsoport vagy fenilcsoport lehet,

R⁵ jelentése hidrogénatom vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 8 szénatomos alkilcsoport, vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos perfluoralkilcsoport vagy jelentése -0X képletű csoport, amelyben

X jelentése hidrogénatom, benzil-, hidroxilvédőcsoport vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 8 szénatomos alkilcsoport,

A jelentése a nitrogénatomon keresztül csatlakozó, 3-8 tagú, telített heterociklusos csoport, amely 1 vagy 2 további heteroatomként S-, N- vagy O-atomot tartalmazhat és adott esetben egyszeresen vagy kétszeresen, azonosan vagy eltérően legfeljebb 5 szénatomos perfluoralkilcsoporttal vagy -SO3H csoporttal, (e) képletű csoporttal, -CO-R¹⁰ vagy -POfOR¹¹) (OR¹²) képletű csoporttal szubsztituált, ahol

R⁹ jelentése hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkilcsoport vagy trifenilmetilcsoport és rIO jelentése R⁶ fent megadott jelentésével azonos, de ezen belül lehet tőle eltérő,

R¹¹ és R¹² jelentése azonos vagy eltérő és hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 8 szénatomos alkilcsoport vagy fenilcsoport lehet.

A találmány a fenti vegyületek sóira is vonatkozik. A sókat szerves vagy szervetlen savak vagy bázisok sói lehetnek általában.

A jelen találmány keretében a fiziológiailag elviselhető sókat előnyben részesítjük. A szulfonilszubsztituenst hordozó piridonok fiziológiailag elviselhető sóit például ásványi savval, karbonsavval vagy szulfonsawal képezhetjük. Az alábbi savakkal képzett sókat előnyben részesítjük zhidrogén-klorid, hidrogén-bromid, kénsav, foszforsav, metánszulfonsav, etánszulfonsav, toluolszulfonsav, benzolszulfonsav, naftalindiszulfonsav, ecetsav, trifluorecetsav, propionsav, tejsav, borkősav, citromsav, fumársav, maleinsav vagy benzoesav.

A fiziológiailag elviselhető sók lehetnek fém- vagy ammóniumsók is, amennyiben az (I) általános képletű vegyület karboxilcsoporttal rendelkezik. Különösen előnyösek a nátrium-, kálium-, magnézium- vagy kalciumsók, valamint az ammóniumsók vagy szerves aminokkal képzett sók, pl. etilamin, di- ill. trietilamin, di- ill. trietanolamin, diciklohexilamin, dimetilaminoetanol, arginin, lizin vagy etiléndiamin.

Az új vergyületek sztereoizomer formákban, enantiomerekként vagy diasztereomerekként lehetnek jelen. A találmány mind az enantiomerekre, mind a diasztereomerekre, valamint ezek keverékeire is kiterjed. A racém formák és a diasztereomerek ismert módon az egységes sztereomer izomerekre szétbonthatók (E. L. Eliel, Stereochemistry of Carbon Compounds, McGraw Hill 1962).

A nitrogénatomon kapcsolódó, 3-8 tagú, telített, adott esetben további heteroatomként 1 vagy 2 oxigén-, kén és/vagy nitrogénatomot tartalmazó heterociklusos csoport például azetidinil-, piperidil-, morfolinil-,piperazinilvagy pirrolidinilcsoport. Az 5 vagy 6-tagú, egy oxigénés/vagy 1 vagy 2 nitrogénatomot tartalmazó gyürükat, például piperidil-, morfolinil- vagy pirrolidinilcsoportot előnyben részesítjük. A piperidil- és pirrolidinilcsoportot különösen előnyben részesítjük.

Hidroxilvédőcsoportként például az alábbiak jöhetnek számításba: trimetil-szilil-, trietil-szilil-, triizoproPil -szilil-, terc-butil-dimetil-szilil-, terc-butil-difenil-szilil-, trimetil-szilil-etoxikarbonil-, benzil-, trifenil-metil- (tritil-), monometoxi-tritil- (MMTr), dimetoxitritil- (DMTr-), benziloxikarbonil-, 2-nitrobenzil-, 4nitrobenzil-, 2-nitrobenziloxikarbonil-, 4-nitrobenziloxikarbonil-, terc-butoxikarbonil-, alliloxikarbonil-, 4-metoxibenzil-, 4-metoxibenziloxikarbonil-, formil-, acetil-, triklóracetil-, 2,2,2-triklóretoxikarbonil-, 2,4-dimetoxibenzil-, 2,4-dimetoxibenziloxikarbonil-, metoximetil-, metiltiometil-, metoxietoximetil-, [2-(trimetil-szilil)etoxi]-metil-, 2-(metiltio-metoxi)-etoxikarbonil-, tetrahidropiranil-, benzoil-, 4-metoxi-benzoil-, 4-nitrobenzoil-,

4-fluor-benzoil-, 4-klór-benzoil- és 4-metoxi-benzoilcsoport. Az acetil-, benzil- és terc-butil-dimetil-szililcsoportot elünyben részesítjük.

Előnyösek az olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyekben

RÍ jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb • Λ

- 7 6 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport, amely adott esetben ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil- vagy ciklohexilcsoport szubsztituált, vagy

R¹ jelentése ciklopropil-, ciklopentil- vagy ciklohexilcsoport,

B és D együttesen (a) vagy (b) képletű csoportot alkot, ahol r2 és R³ jelentése azonos vagy eltérő és hidrogén-, fluor-, klór-, brómatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkilcsoport lehet

R⁴ R² és R³ jelentésével bír és velük azonos vagy tőlük eltérő lehet, vagy -CO-R⁶ képletű csoportot jelent, amelyben

R⁶ jelentése hidroxilcsoport, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkilcsoport, fenoxi-, benziloxicsoport vagy -NR⁷R⁸ általános képletű csoport, amelyben

R⁷ és R⁸ azonos vagy eltérő jelentésű és hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb szénatomos alkilcsoport lehet, r5 jelentése hidrogénatom, fluor-, klór-, brómatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkilcsoport vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb ··· szénatomos perfluoralkilcsoport vagy

-0X képletű csoport, amelyben

X hidrogénatom, benzil-, acetil- vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkilcsoport lehet

A jelentése a nitrogénatomon keresztül kapcsolódó azetidinil-, piperidil-, pirrolidinil- vagy morfolinilcsoport, amely adott esetben trifluormetilcsoporttal vagy -SO3H, (e) képletű csoporttal, -CO-R¹⁰ vagy -POÍOR¹^)(OR¹²) képletű csoporttal szubsztituált, ahol

R⁹ jelentése hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoport vagy trifenilmetilcsoport és rIO jelentése R⁶ fent megadott jelentésével azonos, de ezen belül lehet tőle eltérő,

R¹¹ és R¹² jelentése azonos vagy eltérő és hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkilcsoport vagy fenilcsoport lehet, valamint e vegyületek sói.

Különösen előnyösek az olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyekben

R¹ jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb szénatomos alkilcsoport vagy ciklopropilcsoport,

B és D együttesen (a) vagy (b) képletű csoportot alkot, ahol

R² és R³ jelentése azonos vagy eltérő és hidrogén-, fluor-, klór-, brómatom vagy egyenes vagy elágazó szénláncú legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoport lehet,

R⁶ jelentése hidroxilcsoport, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoport, fenoxi-, benziloxicsoport vagy -NR⁷R⁸ általános képletű csoport, amelyben

R⁷ és R® azonos vagy eltérő jelentésű és hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb szénatomos alkilcsoport lehet,

R⁵ jelentése hidrogénatom, fluor-, klóratom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoport vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 3 szénatomos perfluoralkilcsoport vagy

-OX képletű csoport, amelyben

A jelentése a nitrogénatomon keresztül kapcsolódó azetidinil-, piperidil- vagy pirrolidinilcsoport, amely adott esetben trifluormetilcsoporttal vagy -SO3H, (e) képletű csoporttal, -CO-R¹⁰ vagy -PO(OR¹³·) (OR¹²) képletű csoporttal szubsztituált, ahol

R⁹ jelentése hidrogénatom, metil-, etil- vagy trifenilmetilesöpört és

R¹⁰ jelentése R⁶ fent megadott jelentésével azonos, de ezen belül lehet tőle eltérő,

R¹¹ és R¹² jelentése azonos vagy eltérő és hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoport vagy fenilcsoport lehet, valamint e vegyületek sói.

A találmány tárgya továbbá eéjárás az (I) általános képletű vegyületek előállítására. Az eljárásra jellemző, hogy egy (II) általános képletű szulfonilbenzil-vegyületet - a (II) általános képletben A és R⁵ jelentése a fenti és L jelentése halogénatom, előnyösen brómatom - egy (III) általános képletű imidazopiridin-származékkal - a (III) általános képletben R¹, B és D jelentése a fenti - közömbös oldószerközegben, bázis jelenlétében reagáltatunk, majd az R¹, B és D szubsztituenseket, valamint az A, B és C heterociklusos gyűrűket adott esetben ismert módon, pél-dául alkilezéssel vagy elszappanosítással, variáljuk.

A találmány szerinti eljárást az A) reakcióvázlattal szemléltethetjük.

Az eljárás során oldószerként a szokásosan alkalmazott, a reakciókörülmények között elváltozást nem szenvedő szerves oldószereket használhatjuk. Előnyösek az alábbiak:

*· ··· · ♦··«

- 11 éterek, így dietil-éter, dioxán, tetrahidrofurán, glikoldimetiléter, 1,2-dimetoxietán; szénhidrogének, például benzol, oluol, hexán, ciklohexán vagy ásványi olaj frakciók; továbbá halogénezett szénhidrogének, így diklór-metán, triklórmetán, tetraklór-metán, diklór-etilén, triklór-etilén vagy klór-benzol, vagy etil-acetát, trietil-amin, piridin, dimetil-szulfoxid, dimetil-formamid, hexametil-foszforsavtriamid, aceto-nitril, aceton vagy nitro-metán. A felsoroltak elegyeit is alkalmazhatjuk. A tetrahidrofuránt, diklór-metánt, toluolt és dimetil-formamidot előnyben részesítjük.

A találmány szerinti eljárás során alkalmazott bázis szervetlen vagy szerves bázis lehet, előnyösek az alábbiak: alkálifémhidroxidok vagy alkáliföldfémhidroxidok, például nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid vagy litiumhidroxid, bárium-hidroxid, alkálifém- vagy alkáliföldfémkarbonátok, például nátrium- vagy kálium-karbonát, kalciumkarbonát vagy cézium-karbonát, vagy alkálifém- és alkáliföldf ém-alkoholátok, például nátrium- vagy kálium-metanolát vagy -terc-butilát, vagy litium-diizopropilamid (LDA), vagy szerves aminok [trialkil-(Cj-Cg)-amidok], például trietilamin, heterociklusos vegyületek,így l,4-diazabiciklo[2.2.2]oktán (DABCO), l,8-diazabiciklo[5.4.0]undec-7-én (DBU), piridin, diamino-piridin, metil-piperidin vagy morfolin. Alkalmazhatunk bázisként továbbá alkálifémet,így fémnátriumot, vagy alkálifémhidridet, pl. nátrium-hidridet. A nátriumhidridet, litium-diizopropilamidot (LDA) és a DBU-t előnyt

- 12 ben részesítjük.

Egy mól (III) általános képletű kiindulási anyagra vonatkoztatva a bázist általában 0,05-10 mól, előnyösen

1-2 mól mennyiségben alkalmazzuk.

A találmány szerinti eljárás során a reakcióhőmérséklet általában -100 °C és +100 °C közötti, előnyösen 0-30 °C.

A találmány szerinti eljárást általában légköri nyomáson valósítjuk meg, lehetséges azonban az is, hogy a reagáltatást túlnyomás vagy csökkentett nyomás alatt végezzük (pl. 0,5-5xl0⁵ Pa tartományban).

Az elszappanosításhoz a szokásos szervetlen bázisokat alkalmazzuk. Előnyösek az alábbiak: alkálifémhidroxidok vagy alkáliföldfémhidroxidok, például nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid vagy bárium-hidroxid, alkálifémkarbonátok, példáulnátrium- vagy kálium-karbonát vagy nátriumhidrogénkarbonát, vagy alkálifém-alkoholátok, pl. nátrium-metanolát, nátrium-etanolát, kálium-metanolát, kálium-etanolát vagy kálium-terc-butanolát. A nátrium-hidroxidot és a káliumhidroxidot előnyben részesítjük.

Az elszappanosítás oldószeres közegben végezzük, amikoris oldószerként vizet vagy az elszappanosítás elvégzéséhez szokásos oldószereket alkalmazzuk. Ezek előnyösen: alkoholok, így metanol, etanol, propanol, izopropanol vagy butanol, vagy éterek, például tetrahidrofurán vagy dioxán, vagy dimetil-formamid vagy dimetil-szulfoxid. Az alkoholokat, így metanolt, etanolt, propanolt és izopropanolt előny13 • · « ♦ · · · *· .♦ · · · · ···· · · ·· ί ben részesítjük. A felsorolt oldószerek elegyeit is alkalmazhatjuk.

Az elszappanosítást adott esetben savval is végezhetjük, például az alábbi savak valamelyikével: trifluorecetsav, ecetsav, hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, metánszulfonsav, kénsav vagy perklórsav. A trifluorecetsavat előnyben részesítjük.

Az elszappanosítást általában 0 °C és 100 °C közötti, előnyösen 20 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten végezzük.

Az elszappanosítást általában légköri nyomáson valósítjuk meg, lehetséges azonban az is, hogy a reagáltatást túlnyomás vagy csökkentett nyomás alatt végezzük (pl. 0,55xl0⁵ Pa tartományban).

Az elszappanosítás során 1 mól észterre számítva általában 1-3 mól, előnyösen 1-1,5 mól bázist alkalmazunk. Különösen előnyösen ekvimoláris mennyiségű reaktánst viszünk reakcióba.

A reakció során az első lépésben a találmány szerinti vegyületek karboxilátjai keletkeznek, ezek elkülöníthetők. A találmány szerinti savakat úgy kapjuk, hogy akarboxilátot szervetlen savval kezeljük. Alkalmas savak például ásványi savak, például hidrogén-klorid, hidrogénbromid, kénsav és foszforsav. A karbonsavak előállítása során előnyösnek bizonyult, ha a karboxilátot nem különítjük el, hanem az elszappanosítás lúgos reakcióelegyet savanyítjuk és a savat ismert módon elkülönítjük. Bázikus « · · ·

- 14 heterociklusos vegyület esetén annak szervetlen savval képzett sóját is előállíthatjuk, ha a karboxilát oldatát a fenti savak valamelyikével kezeljük.

Az alkilezést általában alkilezőszerekkel végezzük, például az alábbiakkal: (C^-Cg)-alkil-halogenidek, szulfonsavészterek vagy szubsztituált vagy szubsztituálatlan (C^Cg)-dialkil- vagy (C^-Cg)-diarilszulfonátok, előnyösen metiljodid vagy dimetil-szulfát.

Az alkilezést általában a fent említett oldószerek valamelyikében, előnyösen dimetil-formamidban végezzük 0-70 °C-on, előnyösen 0-30 °C-on, légköri nyomáson.

A (II) általános képletű aldehidek újak, és úgy állíthatjuk elő őket, hogyha R⁵ -OX csoporttól eltérő, egy (IV) általános képletű vegyületet - a (IV) általános képletben L és R⁵ jelentése a fenti - egy (V) általános képletü vegyülettel - az (V) általános képletben A jelentése a fenti - a fent megadott oldószerek valamelyikében, bázis jelenlétében, előnyösen díklór-metánban trietilamin jelenlétében légköri nyomáson, -40 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 0 °C-on reagáltatunk, illetve R⁵ helyén -OX csoportot tartalmazó vegyületek előállítása esetén karboxilcsoporttal és hidroxilcsoporttal szubsztituált benzolszulfokloridot, például 4-karboxi-3-hidroxi-benzolszulfokloridot először egy (V) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, és a kapott (VI) általános képletű vegyület (X = H és A jelentése a fenti) karboxilcsoportját a megfelelő benzilészterré alakítjuk, hidroxilcsoportját ismert módon blokkoljuk, és az így kapott (VII) általános képletű vegyület (amelyben A jelentése a fenti és X* jelentése X fent megadott jelentésével azonos, de hidrogénatom nem lehet) benzilésztercsoportját egy további lépésben, szintén ismert módon, előnyösen nátrium-bórhidrid/LiCl rendszerrel diglimben, hidroximetilcsoporttá redukáljuk, majd egy befejező lépésben trifenil-foszfin-dibromiddal a fent megadott oldószerek valamelyikében, előnyösen dimetil-formamidban, védőgáz légkör alatt, 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten bromozzuk.

A (VI) és (VII) általános képletű vegyületek újak, és az itt leírtak szerint állíthatók elü.

A(IV) és (V) általános képletű vegyületek ismertek, illetve ismert módszerek segítségével állíthatók elő.

A (III) általános képletű vegyületek szintén ismertek.

A fenti eljárásokat csupán a jobb érthetőség kedvéért ismertettük. Az (I) általános képletű vegyületek előállítása nem korlátozódik ezekre az eljárásokra, az eljárások módosíthatók, és a módosított eljárások is alkalmasok az előállításra.

A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeknek előre nem várt, értékes farmakológiai hatásspektruma van.

A vegyületeknek angiotenzin II antagonista hatása van, mivel az angiotenzin II-nek az A-II-receptorokhoz való kötődését gátolják. Elnyomják az angiotenzin II érfalösszehúzó hatását, valamint az aldoszteron kiválasz- 16 tására gyakorolt serkentő hatását. Ezen túlmenően gátolják a sima izomzat sejtjeinek proliferációját.

Ezért a vegyületek az artériás magas vérnyomás és az aterosklerózis kezelésére alkalmazhatók. Ezel túlmenően alkalmasak lehetnek a szívkoszorúér megbetegedése, a szívelégtelenség, az agyteljesítmény zavarai, ischémiás agybetegségek, a végtagok vérellátásának zavarai, a vese és a mellékvese működési zavarai, a hörgők görcsei okozta légzésszervi megbetegedések, nátrium-visszatartás és ödémák ellen.

Emellett a vegyületeknek natriuretikus és diuratikus hatásda van, azaz szív okozta vagy más eredetű kóros folyadék-felhalmozódás esetén megszüntetik az ödémákat.

Az agonisták kiváltotta összehúzódás gátlása Mindkét nembeli házinyúlakat tarkonütéssel elkábítottunk és kivéreztettünk, vagy esetenként nembutállal (kb. 60-80 mg/kg i.v.) altattunk és a mellkas felnyitásával megöltünk. A tüdőaortát kivettük, a hzozzátapadó kötőszövetet eltávolítottuk, 1,5 mm széles gyürü-szegmensekre szétvágtuk és a gyűrűket egyenként kb. 3,5 g kezdeti terheléssel 37 °Cos, karbogén-gázzal átbugyborékolt 10 ml szervfürdőkbe lógattuk (Krebs-Henseleit-tápoldat: 119 mmol/1 NaCl; 2,5 mmol/1 CaC12 x 2 H2O; 1,2 mmol KH2PO4; 10 mmol/1 glükóz;

4,8 mmol/1 KC1; 1,4 mmol/1 MgS0₄ x 7 H2O és 25 mmol/1 NaHCO₃).

Az összehúzódást izometriásan, Statham UC2-teleppel híderősítővel (ifd Mülheim ill. DSM Aaalen) felvettük és analóg/digitál-átalakítóval (A/D-átalakító, rendszer 570, t

- 17 Keithley München) digitalizáljuk és kiértékeljük. Az agonista dózis-hatás-görbéjét óránként vettük fel, mindegyik görbe felvételekor 3, ill. 4 különböző koncentrációt állítunk be a fürdőkben 4 perces időközönként. A görbe felvétele után a mosási ciklus (16-szor 5 mp/perc a fenti tápoldattal), majd a pihenő, ill. inkubációs szünet (28 perc)következik, amely alatt az összehúzódás általában újból felveszi kiindulási értékét.

A 3. dózis-hatás-görbe magasságát használjuk általában vonatkoztatási alapként. A következő görbéket a vizsgálni kívánt anyag emelkedő koncentrációja mellett (az inkubációs idő kezdetén a fürdőbe) vesszük fel. Mindegyik aorta-gyürüt egész napon át egy és ugyanazzal az agonistával stimulálunk.

Aqonisták és szabvány koncentrációjuk (egy adagolás

KC1

1-noradrenalin szerotonin B-HT 920 metoxamin angiotenzin II térfogata 100 ul)

22,7;32,7;42,7;52,7	mmol/1
3xl0^-9;3xl0^-8;3xl0^-7;3xl0⁶	g/ml
10^-8;ΙΟ^-7;ΙΟ^-6;10“⁵	g/ml
10^-7;10-⁶;10“⁵	g/ml
10⁷;10“⁶;10⁵	g/ml
3xl0^-9; 10^-8;3xl0~⁸;10^-7;	g/ml

Az IC50 koncentráció (az a koncentráció, amelynél a vizsgált anyag 50 %-os gátlást okoz) kiszámításához a 3. (szubmaximális) agonista-koncentráció mellett mérhető hatást vettük alapul.

A találmány szerinti vegyületek az izolált nyúlaorta a · ···· ···:

«··«

···« angiotenzin II indukálta összehúzódását dózistól függő módon gátolják. Kálium-depolarizáció vagy más agonista által okozott összehúzódást a vegyületek vagy nem, vagy nagy koncentrációban csekély mértékben gátolták.

A. Táblázat

Házinyúlból izolált aortagyürü összehúzódásának gátlása in vitro

IC5Q [nM] az összehúzódással szemben

Példa száma

Ali IC₅₀ [nM]

326

Angiotenzin-II-vel infundált patkány vérnymomása

300-350 g testtömegű hímnemű Wistar-patkányokat tiopentállal (100 mg/kg i.p.) altattunk. Gégemetszés után az Artéria femoralis-ba katétert el vérnyomásmérés céljából, mindkét Véna femoralis-ba egy-egy katétert helyeztünk, az egyiket az angiotenzin II infúzió számára, a másikat a vizsgálni kívánt vegyületek beadására. A pentolínium gangliablokkoló gyógyszer beadása (5 mg/kg i.v.) után megkezdettük az angiotenzin-II-infúziót 0,3 Mg/kg.perc sebességgel. Ha a vér paramétereit stabil értéket vettek fel, a vizsgálni kívánt vegyületeket vagy intravénásán, vagy szuszpenzió ill. oldat alakjában (0,5 %-os tilózban). A hatóanyagok hatására bekövetkezett vérnyomás változász a táblázatban adjuk meg átlagértékként, a szabvány eltérésekkel együtt.

B. Táblázat

Példa száma	mg/kg p.o.	Vérnyomásmérés
20	0,1	-48 mmHg
31	0,1	-62 mmHg
39	0,1	-32 mmHg

Nem altatott, magas vérnvomású patkányokon mért vérnyomáscsökkentő hatás

A találmány szerinti vegyületek vérnyomáscsökkentő hatását (orális beadásdsal) nem altatott patkányokon mértük, amelyeknek müti utón kiváltott kétoldali veseartéria szűkülete volt. E célból a jobb veseartériát 0,18 mm belső keresztmetszetű ezüst klipsszel beszűkítettük. Az így előidézett magas vérnyomás esetén a plazma renin-aktivitása a műtét utáni első hetekben emelt.

Az állatok artériás vérnyomását a vizsgálni kívánt vegyület beadása után meghatározott idő leteltével mértük, vérmentesen, az un. farokmanzsettával. A vegyületeket tilózszuszpenzióban elkeverve gyomorszondával intragastrálisan (orálisan) kerültek az állatokba. A találmány szerinti vegyületek - klinikailag elfogadható dózisokban - csők20 kentik a patkányok artériás vérnyomását.

Emellett a találmány szerinti vegyületek a koncentrációtól függő módon gátolják a radioaktív angiotenzin II fajlagos kötését.

A mellékvesekéreg (szarvasmarha) membránfrakcióin lévő anqiotenzin-II-receptor és a találmány szerinti vegyületek közötti kölcsönhatás

Szarvasmarha frissen vett mellékvesekérgét gondosan tisztítjuk a velőtől, majd ultra-turmixben (Ultra Turrax, Janke & Kunkel, Staufen i. B.) 0,32 M szacharóz-oldatban durva membrán-homogenizátummá aprítjuk, és kétszer centrifugálva membránfrakciókat készítünk belőle.

A receptor-lekötéssek kapcsolatos méréseket a fentiek szerint részlegesen tisztított membránfrakciókon végezzük radioaktív angiotenzin II preparátummal, 0,25 ml assay térfogatban, amely az alábbiakat tartalmazza: 50-80 pg tisztított membrán, 3-5 nM ³H-angiotenzin II, teszt-pufférőidet (50 mM trisz, pH 7,2), 5 mM MgC12, valamint a vizsgálni kívánt vegyület. Az elegyet szobahőmérsékleten 60 percen át inkubáljuk, utána a minták le nem kötött radioaktivitását nedvesített üvegszálszürővel (Whatman GF/C) eltávolítjuk, és a protein jéghideg pufferrel (50 mM, trisz/ HC1, pH 7,4, 5 % PEG 6000) végzett kimosása után a kötött radioaktivitást szcintillációs koktélban spektrofotometriásán mérjük. A nyers adatokat számítógéppel feldolgozzuk Kiértékké, ill. IC5Q-értékké (K^: az alkalmazott radioaktivitás alapján korrigált ICsQ-érték; IC50: az a koncentráció, amelyben a vizsgált anyag a radioligandum fajlagos kötődését 50 %-ig gátolja).

5. példa Ki = 550 nM

2. példa Ki =1000 nM

A simaizomazat sejtjei proliferációjának gátlása

A vegyületek antipriliferációs hatásának megállapításához sima izomsejteket alkalmazunk, amelyeket patkány vagy sertés aortájából a média-explantát-technikával [R. Ross, J. Cell. Bioi. 50, 172, 1971] nyertünk. A sejteket alkalmas tenyészedényekben, rendszerint 24 lyukú lemezen 199. közegben (7,5 % FCS, 7,5 % NCS, 2 mM L-glutamin, 15 mM HEPES, pH 7,4, 5 % CO2) 37 °C-on tenyésztjük. Utána a szérumot 2-3 napig megvonjuk, így a sejtek szinkrónba jönnek. Ezt követően Ali, szérum vagy egyéb faktorok adagolásával serkentjük a növekedést. Egyidejűleg a vizsgálni kívánt vegyületeket is adagoljuk. 16-20 óra elteltével 1 gCi ³H-timidint adagolunk, és további 4 óra elteltével meghatározzuk a timidinnek a sejtek TCA-val kicsapható DNS-ébe történő beépülését.

Példa száma % gátlás 10⁶M mellett

70

40

A natriuretikus hatás vizsgálata

Éheztetett Wistar-patkányoknak orálisan beadjuk a vizsgálni kívánt anyagot (tilóz-oldatban szuszpendálva) . Ezt követően diurézia-ketrecekben 6 órán keresztül összegyűjtjük a vizeletet. A vizelet nátrium- és kálium-koncentrációját lángfotometriásan mérjük.

Az új hatóanyagokat ismert módon gyógyszerkészítménnyé alakíthatjuk. Alkalmas kiszerelési formák például a tabletta, drazsé, pirula, granulátum, aeroszol, szörp, emulzió, szuszpenzió és oldat. Előállításukra közömbös, nemtoxikus, gyógyászatilag alkalmas hordozókat és oldószereket használunk. A hatóanyag-koncentráció általában 0,5-90 t%, azaz olyan, hogy a lejebb adott dózisok jól adagholhatók legyenek.

A készítményeket például úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot olszerrel és/vagy hordozóanyaggal össze keverjük, adott esetben emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek alkalmazása mellett. Amennyiben a hígítószer víz, segédoldószer gyanánt szerves oldószereket is alkalmazhatunk.

Az alkalmazás a szokásos módon történik, előnyösen orálisan vagy parenterálisan, különösen előnyösen perlingválisan vagy intravénásán.

Parenterális alkalmazás esetén a hatóanyagok oldatát alkalmas folyékony hordozóanyagok felhasználásával állítjuk elő.

Általában előnyösnek bizonyult, ha intravénás beadás esetén 0,001-1 mg/kg, előnyösen mintegy 0,01-0,5 mg/kg testtömeg dózist választunk. Orális alkalmazás esetén a dózis kb. 0,01-20 mg/kg, előnyösen 0,1-10 mg/kg.

Előfordulhat azonban, hogy a fent megadott mennyiségektől elkeli térni, ez a testtümegtől, az alkalmazás módjá(

- 23 tói, a gyógyszerrel szembeni egyéni tűrőképességtől, a készítmény fajtájától és az adagolás időpontjától időintervallumától függ. Egyes esetekben elegendő lehet a fent említett minimálértéknél kisebb mennyiség, mig más esetekben meg kell haladni a megadott felső határt. Nagyobb mennyiségek esetén célszerű lehet, ha a napi mennyiséget több részdózisban elosztva adjuk.

A futtatóelegyek összetétele a = diklór-metán/metanol10:1 b = petroléter/etil-acetát1:1 c = etil-acetát/petroléterát2:1 d = diklór-metán/metanol4:1 e = toluol/metanol10:1

Kiindulási anyagok

I. példa

4-(bróm-metil)-benzol-szulfoklorid

38,1 g (0,2 mól) 4-metil-benzolszulfonilklorid 300 ml széntetrakloriddal készített oldatához 35,6 g (0,2 mól) N-bróm-szukcinimidet, majd 0,2 g (1,2 mmol) azo-bisz-izobutiro-nitrilt (ABU) adunk, és az elegyet 4 órán át visszafolyató hütő alatt forraljuk. Lehűlés után a szilárd részt szűréssel eltávolítjuk és a szürletet oldószermentesítjük. Flash-kromatográfiás (petroléter/toluol 4:1, szemcseméret 50 μπι) tisztítás, majd 100 ml ciklohexánból végzett átkristályosítás után 24,0 g (az elméleti hozam 45 %-a) cím szerinti, (ki) képletű terméket kapunk. Rf = 0,75 (toluol)

II. példa

4-(bróm-metil)-3-klór-benzolszulfoklorid

45,9 g (0,2 mól) 3-klór-4-metil-benzolszulfonsavnátriumsót összekeverünk 83,3 g (0,4 mól) foszforpentakloriddal, és az elegyet 30 percen át 140 °C-os olaj fürdőn tartjuk. A meleg elegyhez 500 ml toluolt adunk, a kapott oldatot felforraljuk, majd lehűlés után jégre öntjük. A szerves fázist elválasztjuk, 2x200 ml vízzel mossuk és magnéziumszulfáttal szárítjuk. Szűrés után az illékony alkotókat vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot flashkromatográfiás (petroléter/toluol 4:1, szemcseméret 50 μη) tisztításnak vetjük alá. A kapott 24,9 g terméket azonnal továbbreagáItatj uk.

A terméket 200 ml széntetrakloridban oldjuk, és

19,6 g (0,11 mól) N-bróm-szukcinimid, valamint 0,1 g (0,6 mmol) ABN adagolása után az elegyet visszafolyató hütő alatt 6 órán át forraljuk. Lehűlés után a szilárd részeket szűréssel eltávolítjuk és a szürletet oldószermentesítjük. Flash-kromatográfiás (petroléter/toluol 4:1, szemcseméretSO gm) tisztítással 21,2 g (35 %) cím szerinti, (k2) képletű terméket kapunk.

Rf = o, 32 (petroléter/diklór-metán 4:1)

III. példa

4-(Bróm-metil)-benzolszulfonil-N-pirrolidinid

5,3 g (0,02 mól) I. példa szerinti vegyület 200 ml diklór-metán és 4,0 g (0,04 mól) trietil-amin elegyével készített oldatához 1,4 g (0,02 mól) pirrolidin 50 ml diklórmetánnal készített oldatát adjuk, és az elegyet 0 °C-on 1 órán át keverjük. 2 N sósavval (2x100 ml) extraháljuk az elegyet, az extraktumot magnéziumszulfáttal szárítjuk, szűrjük és az illékony alkotókat vákuumban eltávolítjuk. 5 g (az elméleti hozam 89 %-a) cím szerinti, (k3) képletű terméket kapunk. Rf = 0,09 (toluol),

IV. példa

4- (Bróm-metil) -benzolszulfonil-N-piperidid

A III. példában leírtakhoz hasonlóan l,lg (4mmol)

III. példa szerinti vegyületből és 0,34 g (4 mmol) piperidinből 1,0 g (az elméleti hozam 81 %-a) cím szerinti, (k4) képletű terméket kapunk. Rf = 0,14 (toluol)

V. példa (S) -4- (bróm-metil) -benzolszulfonil-N-2- (terc-butoxikarbonil)-pirrolinidid

A III. példában leírtakhoz hasonlóan 7,25 g (27 mmol)

III. példa szerinti vegyületből és 4,6 g (27 mmol) S-prolinterc-butilészterből 9,1 g (az elméleti hozam 84 %-a) cím szerinti, (k5) képletű terméket kapunk. Rf = 0,66 (petroléter/etil-acetát 7:3)

VI. példa racém 4- (bróm-metil) -benzolszulfonil-N-2- (terc-butoxikarbonil)-piperidinid

A III. példában leírtakhoz hasonlóan 8,0 g (30 mmol)

I. példa szerinti vegyületből és 5,5 g (30 mmol) rac-pipekolinsav-terc-butilészterből 7,4 g (az elméleti hozam 59 %-

a) cím szerinti, (k6) képletű terméket kapunk.

Rf = 0,53 (petroléter/etil-acetát 5:1)

VII. példa (8) -4- (bróm-metil) -3-klór-benzolszulfonil-N-2-tercbutoxikarbonil)-pirrolidinid

A III. példában leírtak szerint eljárva 10,0 g (33 mmol) II. példa szerinti vegyületből és 5,7 (33 mmol) S-prolin-terc-butilészterből 13,9 g (az elméleti hozam 96 %-a) cím szerinti, (k7) képletű terméket kapunk.

Rf = 0,55 (petroléter/etil-acetát 7:3)

VIII. példa rac-4-(bróm-metil) -3-klór-benzol-szulfonil-N-2-tercbutoxikarbonil)-piperidinid

A III. példában leírtak szerint eljárva 10,0 g (33 mmol) II. példa szerinti vegyületből és 6,1 (33 mmol) rac-pipekolinsav-terc-butillészterből 14,6 g (az elméleti hozam 98 %-a) cím szerinti, (k8) képletű terméket kapunk.

Rf = 0,6 (petroléter/etil-acetát 7:3)

IX. példa

N-Trifluoracetil-L-prolin-amid g (0,142 mól) trifluoracetil-prolin 150 ml dimetil-formamiddal készített oldatához védőgáz alatt, -20 °C-on

142,6 ml (0,1704 mól) 38 %-os, etil-acetáttal készített PPAoldatot adunk hozzá. A reakcióelegyet ammónia-gázzal telítjük, aminek során 30 perc elteltével fehér csapadék keletkezik. Gyenge ammónia-áram alatt hagyjuk az elegyet felmelegedni, utána 600 ml vízbe öntjük és tömény ecetsavval pH 4re savanyítjuk. Az elegyet 4x200 ml diklór-metánnal, majd 3x200 ml éterrel kirázzuk. Az egyesített szerves fázisokat • * ♦ .

• » » 4 · • · · · · magnéziumszulfáttal szárítjuk és az oldószert eltávolítjuk. A két maradékot együttesen kromatografáljuk kovasavgélen (Kieselgel 60 F254) diklór-metán és metanol 10:1 tf-arányú elegyével. A terméket tartalmazó frakciókat rotácis bepárlóban bepároljuk. 17,12 g (az elméleti hozam 57 %-a) (k9) képletű cím szerinti terméket kapunk.

Rj: 0,345 (toluol/etil-acetát/ecetsav 20:20:1)

X. példa

2-Ciano-N-trifluoracetil-pirrolidin g (0,19 mól) IX. példa szerinti termék és 45 g (46 ml; 0,57 mól) piridin 300 ml tetrahidrofuránnal készített elegyéhez védőgáz alatt, 0 °C-on 48 g (32,25 ml; 0,228 mól) trifluorecetsavanhidridet csepegtetünk. Az elegyet 0 °C-on 30 percen át, majd szobahőmérsékleten 90 percen át keverjük, majd 1 liter IN sósavba öntjük és 3x200 ml diklórmetánnal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 200 ml telített NaCl-oldattal kirázzuk, majd magnéziumszulfáttal szárítjuk. Az oldószert eltávolítjuk, és a maradékot kovasavgélen kromatografáljuk (Kieselgel 60 F254, petroléter/ etil-acetát/ecetsav = 1600:200:5). A terméket tartalmazó frakciókat betöményítjük. 32,4 g (az elméleti hozam 88,8 %-

a) cím szerinti, (klO) képletű terméket kapunk. Rf = 0,57 (petroléter/etil-acetát 7:3).

XI. példa

2-Tetrazolil-N-trifluoracetil-pirrolidin

31,35 g (32,6 ml; 0,26 mól) dietil-alumínium-klorid ml toluollal készített elegyéhez védőgáz alatt, szobahő28 mérsékleten 29,95 g (34,04 ml; 0,26 mól) trimetil-szililazidot adunk. Az elegyet szobahőmérsékleten 10 percen át keverjük, utána 0 °C-on 25 g (0,13 mól) X. példa szerinti termék 65 ml toluollal készített oldatát adagoljuk. A reakcióelegyet 0 °C-on 30 percen át, majd szobahőmérsékleten 120 percen át és végül 40 °C-on 60 percen át keverjük A lehűlt elegyhez addig adunk telített káliumfluorid-oldatot, mig a gázfejlődés meg nem szűnik.

A reakcióelegyet 600 ml vízre öntjük, pH 4-re savanyítjuk és 100-100 ml etilacetáttal háromszor extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokhoz 50 ml n-hexánt adunk. Az azidok eltávolítása céljából az oldószer 1/3-át desztillációs hídon át hűtés nélkül ledesztilláljuk. A maradékot magnéziumszulfáttal szárítjuk és rotációs bepárlóban az oldószert eltávolítjuk. 18,54 g (az elméleti hozam 60,6 %-a) cím szerinti, (kll) képletű terméket kapunk. Rf: 0,4 (toluol/etil-acetát 1:1).

XII. példa

N-trifluoracetil-2-[N-tritil-tetrazolil]-pirrolidin

16,23 g (0,069 mól) XI. példa szerinti termék és

10,47 g (14,35 ml; 0,1035 mól) trietil-amin 70 ml diklórmetánnal készített elegyéhez 19,83 g (0,069 mól) trifenilmetil-kloridot adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten

1,5 órán át keverjük, majd diklór-metánnal hígítjuk és 3x10 ml 5 pH-jú puffer-oldattal extraháljuk. A szerves fázist magnéziumszulfáttal szárítjuk. Az oldószert rotációs bepárlóban eltávolítjuk. A maradékot éterrel elkeverjük. A ki • · · · · · · • · · · « · • · · · · · • · ·· · « ·« · vált kristályokat leszivatjuk, majd szárítjuk. 24,65 g (az elméleti hozam 75 %-a) cím szerinti, (kl2) képletű terméket kapunk. Rf: 0,53 )petroléter/etil-acetát 7:3)

XIII. példa

2—(N-Tritil-tetrazolil)-pirrolidin g (0,05 mól) XII. példa szerinti termék 100 ml etanollal készített oldatához védőgáz alatt 0 °C-on kis adagokban 2,84 g (0,075 mól) nátrium-bór-hidridet adunk. A hőmérsékletet hagyjuk emelkedni, majd az elegyet szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, utána 500 ml 9 pH-jú pufferoldatba öntjük és 3x75 ml diklór-metánnal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat magnéziumszulfáttal szárítjuk, és az oldószert rotációs bepárlóban eltávolítjuk. A maradékot kovasavgélen ( Kieselgel 60 F254) kromatografáljuk pétroléter és etil-acetát 7:3 arányú elegyével. A terméket tartalmazó frakciókat betöményítjük és szárítjuk. 7,16 g (az elméleti hozam 37,5 %-a) cím szerinti, (kl3) képletű terméket kapunk. Rf: 0,22 (etil-acetát)

XIV. példa

4-Bróm-metil-3-klór-benzolszulfonsav-2-[tritil-tetrazolil]-pirrolidinid

A III. példához hasonlóan 3,19 g (10,5 mmol) II. példa szerinti vegyületből és 4 g (10,5 mmol) XIII. példa szerinti vegyületből 6,49 g (az elméleti hozam 95 %-a) cím szerinti, (kl4) képletű terméket kapunk. Rf: 0,53 (petroléter/etil-acetát 7:3) • ·

XV. példa

4-(Bróm-metil)-3-fluorbenzolszulfoklorid

20,9 g (0,1 mól) 3-fluor-4-metil-benzolszulfoklorid 200 ml széntetrakloriddal készített elegyéhez 19,6 g (0,11 mól) N-bróm-szukcinimidet és 0,3 g dibenzoilperoxidot adunk. A reakcióelegyet visszafolyató hütő alatt 5 órán keresztül forraljuk. Lehűlés után a szilárd anyagokat kiszűrjük és a szűrletet oldószermentesítjük, és a maradékot flashkromatográfiás (petroléter/toluol 4:1, szemcseméret 50 μιη) tisztításnak vetjük alá. 12,4 g (az elméleti hozam 44 %-a) cím szerinti, (kl5) képletű terméket kapunk.

Rf: o,42 (petroléter/toluol 3:1).

XVI. példa

4-(Bróm-metil)-3-trifluormetil-benzolszulfoklorid

64,6 g (0,25 mól) 3-trifluormetil-4-metil-benzolszulfoklorid 500 ml széntetrakloriddal készített oldatához

44,5 g (0,25 mól) N-bróm-szukcinimidet és 0,4 g ABN-t adunk és az elegyet visszafolyató hütő alatt 24 órán át forraljuk. Lehűlés után a szilárdanyagot kiszűrjük és a szürletet oldószermentesítjük. Flash-kromatográfiás (petroléter/toluol 4:1, szemcseméret50 μπι) tisztítással 33,9 g (40 %) cím szerinti, (kl6) képletű terméket kapunk. Rf: 0,41 (petroléter/toluol 3:1).

XVII. példa (S)-4-(bróm-metil)-3-fluorbenzolszulfonil-N-2-(tercbutoxikarbonil)-pirrolidinid

A III. példában leírtak szerint állítjuk elő a cím

- 31 szerinti terméket 8,6 g (30 mmol) XV. példa szerinti vegyületből és 5,1 g (30 mmol) S-prolin-terc-butilészterből. Hozam: 12,7 g (az elméleti hozam 100 %-a) kl7.

R_f: 0, 57 (petroléter/etil-acetát 7:3)

XVIII. példa (8) -4- (bróm-metil) -3-trif luormetil-benzolszulfonilN-2-(terc-butoxikarbonil)-pirrolidinid

A III. példában leírtak szerint állítjuk elő a cím szerinti terméket 16,9 g (50 mmol) XVI. példa szerinti vegyületből és 8,6 g (50 mmol) S-prolin-terc-butilészterből. Hozam: 23,6 g (az elméleti hozam 100 %-a) kl8.

Rf: 0,63 (petroléter/etil-acetát 7:3)

XIX. példa (S)-4-Karboxi-3-hidroxi-benzolszulfonil-N-2-(tercbutoxikarbonil) -pirrolidinid

A III. példában leírtak szerint állítjuk elő a cím szerinti terméket 23,7 g (100 mmol) 4-karboxi-3-hidroxi-benszulfokloridból és 17,1 g (100 mmol) S-prolin-terc-butilészterből.

Hozam: 30,0 g (az elméleti hozam 81 %-a) kl9.

Rf: 0,18 (aceton)

XX. példa (S)-4-Benzoiloxikarbonil-3-benziloxibenzolszulfonsav-N-2-(terc-butoxikarbonil)-pirrolidinid

25,3 g (68 mmol) XIX. példa szerinti vegyület 200 ml dimetil-formamiddal készített oldatához 28,3 g (204 mmol) kálium-karbonátot és 25,7 g (150 mmol) benzil-bromidot • · adunk, és az elegyet 75 °C-on 2 órán át keverjük. Lehűlés után 1 liter vízzel hígítjuk, 400-400 ml etilacetáttal háromszor extraháljuk, 5x400 ml vízzel mossuk, magnéziumszulfáttal szárítjuk, szűrjük, és az illékony alkotókat vákuumban eltávolítjuk. Flash-kromatográfiás tisztítás után (petroléter/CH2C12 5:1, majd petroléter/etilacetát 6:1, részecskeméret 50 gm) a terméket petroléter és etil-acetát 6:1 arányú elegyéből átkristályositjuk. 35,5 g (az elméleti hozam 95 %-a) cím szerinti, k20 képletű terméket kapunk. Rf = 0/ 53 (petroléter/etil-acetát 7:3)

XXI. példa (S) -4- (Hidroxi-metil) -3-benziloxi-benzolszulfonsav-N-2- (terc-butoxikarbonil) -pirrolidinid

11,03 g (20 mmol) XX. példa szerinti vegyület 100 ml diglicénnel készített oldatához 1,51 g (40 mmol) nátriumbór-hidridet és 1,68 g (40 mmol) litium-kloridot adunk, és az elegyet 70 ’C-on 4 órán át keverjük. Lehűlés után a reakcióelegyet 500 ml vízzel hígítjuk, In sósavval pH 3-ra savanyítjuk, 3x300 ml és etilacetáttal extraháljuk, 6x300 ml vízzel mossuk, magnéziumszulfáttal szárítjuk és a szürletet oldószermentesítjük. A maradékot Kieselgel 60 F254 adszorbensen petroléter/etil-acetát 7:3 arányú elegyével kromatografáljuk. A megfelelő frakciókat betöményítjük és szárítjuk. 5,0 g (az elméleti hozam 56 %-a) cím szerinti k21 képletű terméket kapunk.

Rf = 0, 36 (petroléter/etil-acetát 7:3)

XXII. példa .··. ···:

• · • · • · · · ·

- 33 (S) -4- (bróm-metil) -3-benziloxi-benzolszulfonsav-N-2-(terc-butoxikarbonil)-pirrolidinid

2,24 g (5 mmol) XXI. példa szerinti vegyület 20 ml vízmentes dimetil-formamiddal készített oldatához védőgáz alatt 0 °C-on 2,53 g (6 mmol) trifenilfoszfin-dibromidot adunk. Az elegyet szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd 200 ml vízzel hígítjuk, 3x80 ml etil-acetáttal extraháljuk, 5x60 ml vízzel mosssuk, magnéziumszulfáttal szárítjuk és az illékony alkotókat vákuumban eltávolítjuk. Flashkromatográfiás (diklór-metán,szemcseméret 50 pm) tisztítással 2,55 g (az elméleti hozam 100 %-a) cím szerinti, (k22) képletű terméket kapunk.

Rf: 0,56 (petroléter/etil-acetát 7:3).

Előállítási példák

1. példa rac-4-{[2-Butil-imidazo[4,5-b]piridin-3-il}-metil-3-klórbenzolszulf onil—N- (2-terc-butoxikarbonil) -piperidinid

2,3 g (5 mmol) VIII. példa szerinti vegyület 8 ml dimetil-formamiddal készített oldatát 613 mg (3,5 mmol) 2-butil-imidazo[4,5-b)piridin és 105 mg (3,5 mmol) nátriumhidrid elegyéhez adjuk és a reakcióelegyet 20 °C-on 3 órán át keverjük, utána jégre öntjük és 3x50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot 5x50 ml NaCl-oldattal mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk, és szűrés után az illékony részeket vákuumban eltávolítjuk. A terméket flash-kromatográfiásan (Cl^C^/etil-acetát 20:1, 50 μ részecskeméret), • · » · · · * • · · » · · • · · · * · • «Μ · · · ·· · majd kovasavgélen (etil-acetát/petroléter 1:1, részecskeméret 50 μ) kromatografálva tisztítjuk. 563 mg (az elméleti hozam 30 %-a) cím szerinti, (1) képletű terméket kapunk . Rf = 0,72 (etil-acetát/petroléter 2:1)

2. példa rac-4-([2-butil-imidazo[4,5-b]piridin]-3-il}-metil-3-klór-benzolszulfonil-N-(2-karboxi)-piperidid

273 mg 1. példa szerinti vegyület lo ml diklór-metánnal készített oldatához 2 ml trifluor-ecetsavat adunk, és az elegyet 20 °C-on 3 órán át keverjük. Az illékony alkotókat vákuumban eltávolítjuk, a maradékot diklór-metán és éter 1:1 térfogatarányú elegyének 20 ml-jében felvesszük és szárazra pároljuk. Ezt háromszor ismételjük. 300 mg ((az elméleti hozam 99 %-a) cím szerinti, (2) képletű terméket kapunk trifluoracetát só alakjában.

R_f = 0,30 (CH₂Cl₂/metanol 10:1)

A fentiekhez analóg módon állítjuk elő az 1. és 2. táblázatban szereplő vegyületeket is. Az Rf értékek utáni emelt betű az alkalmazott oldószer-elegyet jelenti.

I in cn

I táblázat

I I I I I I

I

I I

I

I I I I

I I I

I I

I

I I I

I I

I I I

I I

I

I I

I

I I I I I I

I I

I I I

I

I I I

I I

I I I I

I I

I I I I

I I t

I

I • I

cn	cn	o	o	O.	<m	CM *
σΓ	Xt	xt	o	Xt	v©	CA
CM	CM	CM	cn	CM	O	O\
	Q		•O	u	«
cn	CM	00	o	cn	\O	CM
			CM	CM		CM
* o	o	o'	O	O	o	o

*

a	<*> a	m a	a	a	a	tn a
u	u	u	u	o	u	u
	cn	m	cn	m	m	'S
					CM
K	a	a	a	a	a	a
u	o	u	u	y,	u	u
1	S-Z 1	<✓ 1	1	1	S-Z i	s-z 1
cn			V©	r*	00	O\

χο co

I

Táblázat

1 1
1		«
1		I
1		1
1	<Ν>	1 1
1		•
1		\|
1		\|
1		1
1		1
1		1
1		1
1		1
1		1
1	Β	1
1	(ΰ	1
\|	Ν	1
1	0	1
1	κ	1
1		1
1		1
1	<κ	1
1	X	I
1		1 1
1		1 1
1		1
1	9	1 1
1	θ'	1
1	•Η	\|
\|	Ή	1
1	C	1
1	Ο	1
1		1
1		1
1		\|
1		1
1		1
1		1
\|		1
1		1
1		\|
1	C	1
1		• I
ΐ		1 1
1 \|		\|
1 »		1 1

I I I I I I I I I I

«η		Οχ *	04
χο		00	ο
04	m	η	m

η «η χο «η £ £ 8 8

V) (Λ

·—··— C4 04

Οχ

S

·»·» ^··

1 1 1 1	χο 1 X 1 1
	1 1			I I I 1
34	1 1			1 1
Φ	\|			I
4J	1			1
Φ	1	ιη		1
r-d	\|	X		1
	1			\|
>1	1			1
θ'	1			1
Φ	•			1
>	1			1 I
	1 1			1 1
43	1			1
Φ	1	(0	<0	1
r4	1	Ό	β	1
α	1	r-<	χ<0	1
χφ	1	χφ	Ν	1
34	1	Οι	ω	1
	1			1
<0	\|			1
ο	1			1
C	1			I
«0	1			1
ί~4	1			1
<0	\|			1
43	•			1
«Η	1			\|
νβ	\|			1
	1			1
χοχ	1			\|
XI				1
Η	1			»
	1			1

Οχ • · ··*· ···* ·· ♦♦·· • * < · 4 · · • · · · * · • · « · » · «··· « · ·· ·

20. példa

S-4-{[2-etil-imidazo[4,5-bJ-5,7-dimetil-piridin]~3-il}-matil-3-klór-benzolszulfonil-N- (2-metoxikarbonil) -pirrolidinid

296 mg (0,05 mmol) 29. példa szerinti vegyület (lásd 3. táblázat) 5 ml dimetil-formájúiddal készített oldatához 345 mg (2,5 mmol) kálium-karbonátot, majd 99 mg (0,7 mmol) jód-metánt adunk. Az elegyet 20 °C-on még 10 percen át keverjük, utána 30 ml vizet és 3 ml N sósavat adagolunk. Az elegyet 3x50 ml etil-acetáttal extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat 5x50 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és az illékony részeket vákuumban eltávolítjuk. 211 mg (az elméleti hozam 86 %-a) cím szerinti, (20) képletű terméket kapunk.

Rf = 0,67 (diklór-metán/metanol 10:1)

Konfiguráció: S.

21. és 22. példa

S-4—{[2-butil-imidazo[4,5-b]-5,7-dimetil-piridin]-3-il}-3-klór-benzolszulfonil-N-(2-karboxi) -pirrolidinid (21. példa)

1,0 g (1,62 mmol) -47. példa szerinti vegyületet (lásd

3. táblázat) 300 ml 7,0 pH-jú puffer és 150 ml kloroform elegyében 20 °C-on 30 percen át erélyesen keverjük. A szerves fázist elválasztjuk és a vizes fázist 4x50 ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 2x100 ml vízzel mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, és

I

- 38 az illékony részeket vákuumban eltávolítjuk. Vákuumos szárítás után 0,70 g (az elméleti hozam 86 %-a) cím szerinti, (21) képletű terméket kapunk. Konfiguráció: S

S-4-{ [2-butil-imidazo[4,5-b]-5,7-dimetil-piridin]-3-il}-3-klór-benzolszulfonil-N- (2-karboxi) -pirrolidinid-kéliumsóá (22. példa)

334 mg (0,66 mmol) 21. példa szerinti vegyület 5 ml metanollal készített oldatához 43 mg (0,66 mól) 85 %-os kálium-hidroxid port adunk. Az illékony részeket vákuumban eltávolítjuk. Szárítás után 359 mg (az elméleti hozam 100 %-a) cím szerinti, (22) képletű terméket kapunk.

A 3. táblázatban szereplő vegyületeket a 20., 21. és

22. példához analúg módon állítjuk elő.

σ» η * Φ μ φ rH :3 β (Ö Ν Ο W <Λ>

<w (4 «Μ

C Ο ιη

Μ

>1 tn	1 1 1 1
	Φ	\|			1
	>	1	1—<		[
		1	Pí		1
	+J	1			I
	Φ	I			1
	rH	1			I
	JX	I			\|
	'φ	I			1
		• I			1 I
	<n	1 1			1
	o	\|	KJ	KJ	\|
	c	1	Ό	β	1
4->	vtí	1	r—l	UO	1
kj	1—1	1	'Φ	N	1
N	KJ	1	ÍX	ΙΛ	1
Μβ	μ	1			1
r—1	r-<	1			1
Λ	uO	1			1
u<í		1			í
B		I			1
	ü	1			1
•	H	1			1
n		1			1

I

				£
<· · • « *··	• •	.· t • · • '
o	un			un	un			Γζ	un	o
cn 00	cn oo	8	8	\o r-	Ch r-	8 r-*	8 r—(	un 00	oo \O	Oi* un
&	w vn	ft cn	«· s©	&	et	« un	«1 00	«·	«4 un	et O
un	Ό			VO	r-	n	n	un	so	Γ*·
o	O	ö	o	ó	o	ó	o	ö	o	o
<75	<A	<z>	<75	<75	<75	<75	<75	<75	(75	<75

η Τη X ο

Ο

I

<Λ z—\ X			m /—s en X	cn X			ΓΊ
o o	5C		u '«—θ'	o u	%	X cm	X ^Ue<
o	(S o	CM o	VM o	o	o	o	o
υ 1	u 1	u 1	u 1	u 1	u 1	u 1	u 1
UU	ü	u« u	ü	,^Λ U-t U	ü	Um U	ü

w> X

Ό

X υ cm ο υ

I <1 <Μ <1 £ ^N u <Λ υ cn Μη η ι/Ί η

Γη

Π θ' η • · • · • · *· *

WÍ %

X υ <s ο υ

I <Η ^N u táblázat folytatása

•V 50* OO Qx o

<

c- 50 05

E 8

e 8

E 8 ΓΗ

£ 8

00 00 Οχ

o o — <a CM CM O

t »o OO 4 r> Γ o

UO cí r* 00 * o

Xt cn 05

05 •V 05

05 50 r-

05 »o OO 50 CM * o

8 r·^ o O*

00 Tt CM o r~ o o*

uo

<Z)

ω

DÓ

UO

<Z)

oo

w

<z>

00

&o

</i

<Z)

uo

oo

« t X · · X « * · · I » • . » · * · ···· · fit*

- 41 50. példa

Az 1. példa szerint eljárva 3 g (4,62 mmol) XIV. példa szerinti vegyületből 2,08 g (az elméleti hozam 60 %-a) (50) képletű vegyületet nyerünk.

Rf = 0,46 (petroléter/etil-acetát 1:1)

Az 1. és 2. példához analóg módon a 4. táblázatban szereplő vegyületeket állítjuk elő.

i

CM (Id) általános képletü vegyületek

Claims

1. (I) általános képletű szulfenilbenzil-szubsztituált imidazo-piridin-származékok - az (I) általános képletben R¹ jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, legfel- jebb 8 szénatomos alkil- vagy alkenilesöpört, amely adott esetben 3-6 szénatomos cikloalkilcsoporttal szubsztituált, vagy jelentése 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport,

B és D együttesen (a), (b), (c) vagy (d) általános képletű heterociklusos csoportot alkotnak, ahol r2 és R³ jelentése azonos vagy eltérő és hidrogénatom, halogénatom, vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 8 szénatomos alkilcsoport lehet, r⁴ R² és R³ összes jelentésével bír és velük azonos vagy tőlük eltérő lehet’, vagy -CO-R⁶ képletű csoportot jelent, amelyben

R⁷ és R⁸ azonos vagy eltérő jelentésű és hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb

6 szénatomos alkilcsoport vagy

- 44 fenilcsoport lehet,

R⁵ jelentése hidrogénatom vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 8 szénatomos alkilcsoport, vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos perfluoralkilcsoport vagy jelentése -OX képletű csoport, amelyben

X jelentése hidrogénatom, benzil-, hidroxilvédőcsoport vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb

8 szénatomos alkilcsoport,

A jelentése a nitrogénatomon keresztül csatlakozó, 3-8 tagú, telített heterociklusos csoport, amely 1 vagy

2 további heteroatomként S-, N- vagy O-atomot tartalmazhat és adott esetben egyszeresen vagy kétszeresen, azonosan vagy eltérően legfeljebb 5 szénatomos perfluoralkilcsoporttal vagy -SO₃H csoporttal, (e) képletű csoporttal, -CO-R¹⁰ vagy -POÍOR¹¹)(OR¹²) képletű csoporttal szubsztituált, ahol

R⁹ jelentése hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkilcsoport vagy trifenilmetilcsoport és plO jelentése R⁶ fent megadott jelentésével azonos, de ezen belül lehet tőle eltérő,

R¹¹ és R⁴² jelentése azonos vagy eltérő és hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 8 szénatomos alkilcsoport vagy fenilcsoport lehet, és e vegyületek sói.

2. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű szulfonilbenzil-szubsztituált imidazo-piridin-származékok, amelyekben

R¹ jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb

6 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport, amely adott esetben ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil- vagy ciklohexilcsoport szubsztituált, vagy

R¹ jelentése ciklopropil-, ciklopentil- vagy ciklohexilcsoport,

B és D együttesen (a) vagy (b) képletű csoportot alkot, ahol r2 g_S r3 jelentése azonos vagy eltérő és hidrogén-, fluor-, klór-, brómatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkilcsoport lehet

4 szénatomos alkilcsoport lehet,

R⁵ jelentése hidrogénatom, fluor-, klór-, brómatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkilcsoport vagy egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 4 szénatomos perfluoralkilcsoport vagy

-OX képletű csoport, amelyben

A jelentése a nitrogénatomon keresztül kapcsolódó azetidinil-, piperidil-, pirrolidinil- vagy morfolinilcsoport, amely adott esetben trifluormetilcsoporttal vagy -SO3H, (e) képletű csoporttal, -CO-R¹⁰ vagy -PO(OR¹³-) (OR¹²) képletű csoporttal szubsztituált, ahol

R⁹ jelentése hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoport vagy trifenilmetilcsoport és

3. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű szulfonilbenzil-szubsztituált imidazo-piridin-származékok, amelyekben • · · · · · • · · « · · ·

- 48 zó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkilcsoport lehet

A jelentése a nitrogénatomon keresztül kapcsolódó azetidinil-, piperidil- vagy pirrolidinilcsoport, amely adott esetben trifluormetilcsoporttal vagy -SO3H, (e) képletű csoporttal, -CO-R¹⁰ vagy -POÍOR¹¹)(OR¹²) képletű csoporttal szubsztituált, ahol

R⁹ jelentése hidrogénatom, metil-, etil- vagy trifenilmetilcsoport és

4. Az 1. igénypont szerinti szulfonilbenzil-szubsztituált imidazopiridin-származékok terápiás alkalmazásra.

5. Eljárás az 1. igénypont szerinti szulfonilbenzilszubsztituált imidazopiridin-származékok előállítására, azzal j el lemezve, hogy egy (II) általános képletű szulfonilbenzil-vegyületet

- a (II) általános képletben A és R⁵ jelentése az 1. igénypontban megadott és L jelentése halogénatom, előnyösen brómatom - egy (III) általános képletű imidazopiridin-származékkal - a (III) általános képletben R¹, B és D jelentése az 1. igénypontban megadott - közömbös oldószerközegben, « ·

- 47 R¹ jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb

4 szénatomos alkilcsoport vagy ciklopropilcsoport,

B és D együttesen (a) vagy (b) képletű csoportot alkot, ahol

3 szénatomos alkilcsoport lehet,

-OX képletű csoport, amelyben

X hidrogénatom, benzil-, acetil- vagy egyenes vagy elága♦ ·

- 48 zó szénláncú, legfeljebb 6 szénatomos alkilcsoport lehet

A jelentése a nitrogénatomon keresztül kapcsolódó azetidinil-, piperidil- vagy pirrolidinilcsoport, amely adott esetben trifluormetilcsoporttal vagy -SO3H, (e) képletű csoporttal, -CO-R¹⁰ vagy -POfOR¹¹)(OR¹²) képletű csoporttal szubsztituált, ahol

R⁹ jelentése hidrogénatom, metil-, etil- vagy trifenilmetilesöpört és rIO jelentése R⁶ fent megadott jelentésével azonos, de ezen belül lehet tőle eltérő,

RÜ és R¹² jelentése azonos vagy eltérő és hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú, legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoport vagy fenilcsoport lehet, valamint e vegyületek sói.

5. Eljárás az 1. igénypont szerinti szulfonilbenzilszubsztituált imidazopiridin-származékok előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű szulfonilbenzil-vegyületet

- a (II) általános képletben A és R⁵ jelentése az 1. igénypontban megadott és L jelentése halogénatom, előnyösen brómatom - egy (III) általános képletű imidazopiridin-származékkal - a (III) általános képletben R¹, B és D jelentése az 1. igénypontban megadott - közömbös oldószerközegben, «* ·4·4 ’ · · · 44··♦· « ♦ · · · · « • 4 » · ·9 • · · · · · «4·· « « ,··

- 49 bázis jelenlétében reagáltatunk, majd az R¹, B és D szubsztituenseket, valamint az A, B és C heterociklusos gyűrűket adott esetben ismert módon, például alkilezéssel vagy elszappanosítással, variáljuk.

6. Gyógyszerkészítmények, amelyek legalább egy, 1. igénypont szerinti szulfonilbenzil-szubsztituált imidazopiridin-származékot vagy sóját tartalmazzák.

7. Eljárás a 6. igénypont szerinti gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve hogy egy,

1. igénypont szerinti szulfonilbenzil-szubsztituált imidazopiridin-származékot a gyógyszergyártásban szokásos hordozó- és egyéb segédanyagokkal összekeverünk és gyógyszerkészítménnyé alakítunk.

8. (II) általános képletű szulfenilbenzil-származékok, amelyekben R⁵ és A jelentése a megadott és L halogénatomot jelent.

9. Eljárás (II) általános képletű szulfenilbenzil-származékok előállítására - a (II) általános képletben R⁵, A és L jelentése a megadott - , azzal jellemezve, hogy egy (IV) általános képletű vegyületet - a (IV) általános képletben L és R⁵ jelentése a megadott - közömbös szerves oldószerben, bázis jelenlétében egy (V) általános képletű vegyülettel - az (V) általános képletben A jelentése a fent megadott - reagáltatunk.