HUT60004A - Apparatus for producing prestressed concrete members particularly oblong structural members - Google Patents

Description

A találmány tárgya berendezés előfeszített betonelemek, különösen hosszúkás szerkezeti elemek, mint például gerendák,

69210-2244 KH/há tartók, oszlopok előállítására.

Különösen olyan berendezésre vonatkozik, amelynek nyújtott gyártási alapfelülete van, eszközei az előfeszítendő vasalások feszültség alá helyezésére a gyártási alapfelület felett és egy öntőberendezése, amely egy zsaluzatot mozgató berendezést tartalmaz, amely elmozdítható a gyártási alapfelületen, és amely több, a gyártási alapfelület hosszanti irányával párhuzamosan elhelyezett oldalzsalu elemet tartalmaz, hogy ezek képezzék az oldalzsalu elem oldalfelületeit, amely oldalzsalu elem fenekét a gyártási alapfelület képezi, ami lehetővé teszi, hogy az egyes szerkezeti elemeket, egyiket a másik után a gyártási alapfelület egyik végétől a másikig állítsák elő.

Ismeretesek már ilyen fajtájú berendezések a 2 152 604 és a

421 040 sz. francia szabadalmi leírásokból.

Ezeket az ismert berendezéseket nagy gyártási alapfelületeken, amelyeknek több száz méter hossza van és szélességük 2,5 m, alkalmazzák, előregyártott betonelemek, különösen általában T-alakű gerendák gyártására .

Ezekkel az ismert berendezésekkel az előfeszített vasalásokat elő feszítés alatt helyreteszik a gyártási terület fölött, előállítják az elemek első frakcióját azáltal, hogy a betont egyetlen műveletben a vasalások köré öntik az oldalzsalu elemekben, amelyeket az öntőberendezés képez, a beton öntése után az oldalzsalu elemeket, amelyek az oldalfalakat képezik elcsúsztatják, a szerkezeti elemek további frakciójának gyártása érdekében.

Hasonlóképpen az öntés érdekében alkalmaznak elülső falakat is, amelyeket a gyártási alapfelületen fokozatosan el lehet mozdítani a szerkezeti elemek öntésének megfelelően.

Az öntés művelete után a betont hagyják megkeményedni, előnyösen elősegítve azt egy szárítással, majd a vasalások feszítését megszüntetik, miután a beton eléggé megkeményedett.

A DE 2 225 510 sz. szabadalmi leírás az előzőekben ismertetett típusú olyan berendezést ismertet, amelynek sokkal bonyolultabb szerkezete van és a beton öntését két műveletben valósítja meg.

Valamennyi ilyen típusú ismert berendezés hátránya, hogy az oldalzsalu elemek gyorsabban vagy lassabban tönkremennek, aminek következménye, hogy az Öntött elemek keresztirányú mérete változik. Ekkor az oldalzsalu elemeket pótolni kell, hogy pontos oldalakkal lehessen az öntött szerkezeti elemeket ismét előállítani.

A találmány célja az ilyen fajta berendezések tökéletesítése, hogy olyan öntött szerkezeti elemeket kapjunk, amelyek mérettűrései kisebbek, keresztmetszetének körvonala pontosabb, és mechanikai jellemzői és megjelenése megfelelő.

A találmány célja továbbá olyan berendezés létrehozása, amellyel több szerkezeti elemet lehet előállítani ugyanazon a gyártási alapfelületen.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy mindegyik oldalzsalu elemnek a keresztmetszete állandó méretű, és hogy - a zsaluzatot mozgató szerkezet haladási irányához képest - hátulsó végüknél egy oldalzsalu végelemmel vannak ellátva, amely erre a hátsó végre levehetően van felszerelve, és amelynek keresztmetszete legalább egyik irányban észrevehetően nagyobb, mint a hozzátartozó oldalzsalu elem keresztmetszete, ami lehetővé teszi, hogy két szomszédos oldalzsalu végelem között pontos oldalakkal bíró keresztmetszet alakuljon ki, és a beton kiöntése után az oldal zsalu elemek keresztmetszete ezekhez a pontos oldalakhoz igazodjon.

- 4 Ezek a berendezések a gyártási alapfelülettel kombinálva lehetővé teszik, hogy az öntött szerkezeti elemek három oldalán, mégpedig a két oldalon és az alsó felületen, pontos felületeket kapjunk.

Ebből következik, hogy a kapott termékek mérettűrései is jobbak .

A találmány egy további jellemzője szerint mindegyik oldalzsalu elemnek van egy magja, amely a gyártási alapfelület hosszanti irányával párhuzamosan és függőleges irányban van elrendezve, és az oldalzsalu elem teljes hosszán végigér. A mag legalább az egyik függőleges felületén oldalzsalu végelemmel van ellátva, amely eltávolíthatóan van a mag hátsó végére szerelve, és egy üreges fél U-szelvénnyel, amely a mag egész maradék hosszára van rögzítetten felerősítve.

Ilymódon az oldalzsalu végelemek, amelyek a kopásra hajlamos darabokat képezik, könnyen helyettesíthetők, míg az üreges fél U-szelvények, amelyek sokkal kevésbé kopnak, mint az oldalzsalu végelemek, állandóan hozzá vannak kötve mereven az oldalzsalu elem magjához.

Előnyösen az oldalzsalu elemek két szélső oldalzsalu elemet tartalmaznak, amelyek közbenső oldalzsalu elemeket fognak közre, és mindegyik szélső oldalzsalu elem magja egy oldalzsalu végelemet és egy fél U-szelvényt tartalmaz egyik függőleges felületén, míg a közbenső oldalzsalu elemek magja egy-egy oldalzsalu végelemet és egy-egy fél U-szelvényt tartalmaz mindegyik függőleges felületén.

Célszerűen mindegyik oldalzsalu végelem tömör blokk, amely a magra való eltávolítható rögzítés céljából belső furatokkal és ezekbe benyúló csavarokkal van ellátva.

a berendezés

A találmány egy további jellemzője szerint/az oldalzsalu vég5

elemek tartományában az öntött darabok felső felületét tömörítő tömörítőeszközt tartalmaz, amely a zsaluzatot mozgató szerkezet haladó mozgásának irányára keresztirányban van elhelyezve.

Ennek a tömörítőeszköznek, amely az öntött elemek negyedik vagy felső felületére vonatkozik, kettős szerepe van. Egyrészt úgy szerepel mint magasság-kiegyenlítő, hogy mindegyik öntött elemet a jó magasságban kalibrálja éppen az öntés előtt, és azonkívül mint tömörítő azáltal, hogy nyomást fejt ki a felső felületre és így kényszeríti a betont, hogy összetömörödjön az oldalzsalu végelem hátsó részében, amely a végtömörítő szerkezetnek felel meg.

Előnyösen a tömörítőeszköz felemelhető állványt tartalmaz, amely a zsaluzatot mozgató szerkezethez képest egy felemet nyugalmi helyzet és egy lesüllyesztett munkahelyzet között elforgathatóan van kialakítva.

A találmány célszerű kiviteli alakjánál a felemelhető állvány két párhuzamos csövet hord, amely a zsaluzatot mozgató szerkezet elmozdulási irányára vízszintesen és keresztirányban van elhelyezve, ezeket a csöveket alternáló mozgásba hozó excenterrel ellátott motorja van, és a két cső munkahelyzetben az oldalzsalu végelemektől jobbra az oldalzsalu elemek tetejére támaszkodik.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti berendezés példaként! kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábrán a berendezés felülnézete látható.

A 2. ábra egy közbenső oldalzsalu elem oldalnézete.

A 3. ábra a 2. ábra III—III vonala mentén vett metszet.

A 4. ábra a 2. ábra IV-IV vonala mentén vett metszet.

Az 5. ábra az 1. ábra V-V vonala mentén vett metszet.

A 6. ábra az 1. ábra VI-VI vonala mentén vett metszet.

A 7. ábra két közbenső oldalzsalu elemet mutat metszetben, az adott metszet szintjén, ahol egy öntött szerkezeti elem keresztmetszete is látható.

A 8. ábrán két közbenső oldalzsalu elem látható metszetben, az oldalzsalu végelem szintjén, amely ábrán az öntött szerkezeti elem keresztmetszete is látható.

A 9. ábra a zsaluzatot mozgató szerkezet nézete.

A 10. ábrán a 9. ábra szerinti zsaluzatot mozgató szerkezet egy része látható nagyobb léptékben.

A 11. ábrán a 10. ábra szerinti szerkezet XI nyíl irányából vett felülnézete látható.

A 12. ábra a 10. ábra XII nyíl irányából vett felülnézete.

Az 1. ábrán 10 gyártási alapfelület látható, amelynek négyszögletes alakja van és önmagában ismert módon fém padozatot tartalmaz, amelyet falazott test hord és amelyet fűteni lehet, hogy a beton kiszáradását létrehozzuk. Ezt a 10 gyártási alapfelületet, amelynek hossza kb. 100 m és szélessége kb. 2,5 m lehet, két 12, 14 vég és két hosszanti szél határol, amelyen két párhuzamos 16 sín helyezkedik el. Ezen tud hosszanti irányban mozogni a 18 zsaluzatot mozgató szerkezet, a 10 gyártási alapfelület teljes hossza mentén,az egyik 12 végtől a másik 14 végig. A berendezés tartalmaz ezenkívül két 20 és 22 fejet, amelyek arra valók, hogy az előfeszített 24 vasalásokat rögzítsék és feszítés alá helyezzék, amelyek a 10 gyártási alapfelület felett vannak elhelyezve, ennek hosszanti irányával párhuzamosan.

A 18 zsaluzatot mozgató szerkezet egy állványt tartalmaz, amely elülső keresztirányú 26 blokkból és hátulsó kereszt irányú 28 blokkból áll, amelyeket egymással két 30, 32 főtartó köt össze.

• ···

- 7 A 18 zsaluzatot mozgató szerkezet be tudja fogadni eltávolítható módon az öntőberendezést, amely több oldalzsalu elemből áll, amelyek a berendezés hosszanti irányával párhuzamosak, és amelyek egymással a következőkben leírt módon vannak összekötve, amint azt részletesebben a 9. ábrával kapcsolatban fogjuk ismertetni.

Ebben a példában ezek az oldalzsalu elemek, amelyek az öntőformák oldalfalainak kialakítására valók, hét elemet tartalmaznak: két szélső 34, 36 oldalzsalu elemet és öt azonos közbenső 38 oldalzsalu elemet. Mindegyik oldalzsalu elem elülső végénél fogva az elülső 26 blokkhoz és hátulsó végénél fogva a hátulső 28 blokkhoz van rögzítve.

Az oldalzsalu elemek e hét eleme képezi ilymódon hat öntőforma oldalfalait, amelyekkel hat hosszúkás elemet lehet egymás után elkészíteni a 10 gyártási alapfelület 12 végétől a 14 végéig. Az 1. ábrán ábrázolt példában egy hat Pl elemből álló első sorozatot és egy hat P2 elemből álló második sorozatot gyártottunk.

Az öntési eljárás maga lényegében olyan, mint amilyen a

152 604 és 2 421 040 sz. francia szabadalmi leírásokban ismertetve van. Röviden, az öntési eljárás abból áll, hogy először helyére tesszük az előfeszített vasalásokat, az elemek első frakcióját elkészítjük (az adott esetben a Pl elemeket) azáltal, hogy a betont kiöntjük egyetlen műveletben az öntőformában lévő vasalások köré, amelyeket a gyártási alapfelület és a 34, 36, 38 oldalzsalu elemek határolnak, helyére téve az elülső 40 végfalakat (1. ábra). Ezután a betont vibrációba hozzuk, majd a 18 zsaluzatot mozgató szerkezetet az F nyíl irányában (1. ábra) elmozdítjuk, hogy az öntőforma oldalfalait képező 34, 36, 38 oldalzsalu elemeket elcsúsztassuk, ismét elhelyezzük az elülső falat képező * 4 « 4444 • · 4 » 4 » végfalat, és az egész műveletet újra kezdjük, hogy egy új betonmennyiséget kiöntsünk.

A találmány értelmében mindegyik 34, 36, 38 oldalzsalu elem hátulsó végénél - a 18 zsaluzatot mozgató szerkezet elmozdulási irányához viszonyítva - egy 42, 44 oldalzsalu végelem van elhelyezve a 34 és 36 oldalzsalu elem számára, és 46 oldalzsalu végelem a 38 oldalzsalu elem számára. A 42, 44, 46 oldalzsalu végelemek eltávolíthatóan vannak az öntőformák oldalzsalu elemeire szerelve.

Ezek a 42, 44, 46 oldalzsalu végelemek egymás között kettesével egy pontos oldalakkal bíró keresztmetszetet határoznak meg, ami lehetővé teszi, hogy a beton kiöntése után a 10 gyártási alapfelületen az öntött elemek keresztirányú metszetét kiigazítsuk.

Az 1. ábra kapcsán érthető, hogy a gyártás alatt lévő P2 elemek keresztirányú keresztmetszete meg van erősítve a 42, 44, 46 oldalzsalu végelemek révén fokozatosan, ahogyan a 18 zsaluzatot mozgató szerkezet elmozdul az F nyíl irányában.

Tekintsük most a 2. ábrát, amely egy közbenső 38 oldalzsalu elemet ábrázol. Ennek az elemnek van egy 48 magja, amely elmozdítható a 10 gyártási alapfelület hosszanti irányával párhuzamosan és függőleges irányban. Ennek a 48 magnak általában L alakja van, és van egy vízszintes 50 szára, amely az oldalzsalu elem teljes hosszán végigér, és amely hátsó végénél függőleges 52 szárhoz csatlakozik. Az 50 szár hátulsó részében 46 oldalzsalu végelemet hordoz, és a többi teljes maradék hosszán két 54a, 54b fél U-szelvényt, amelyek a 46 oldalzsalu végelemhez 56 átmenő keresztmetszettel csatlakoznak.

Amint a 3. ábrán látható, a közbenső 38 oldalzsalu elem 48 magja egy laposvas, amely függőlegesen van elhelyezve, és amelynek • »··

- 9 két szembenfekvő 58a, 58b felülete van. Az 54a fél U-szelvény egy meghajlított lemez, amely a 60a pontban van meghajlítva kis sugárral, és amelynek 62a vége rá van hegesztve az 58a felületre, 64a vége pedig a vízszintes 66 laposvas széléhez van hegesztve. Az 54b fél U-szelvény az 54a fél U-szelvény szimmetria darabját képezi és ugyancsak van egy lekerekített meghajlítása a 60b pontban és két 62b, 64b vége, amelyek egyrészt a 48 maghoz, másrészt a 66 laposvashoz vannak hegesztve. A 66 laposvas egy felső vízszintes 68 síkot határoz meg. Az elem teljes magasságát ez a 68 sík és a 48 mag alsó vízszintes síkja határozza meg.

A 4. ábrán a 46 oldalzsalu végelem két 46a és 46b végelemből áll, amelyeket tömör blokkok képeznek, és ezek a 48 mag egyik, illetve másik oldalához vannak rögzítve az 58a illetve 58b felületekre. Ezeknek a blokkoknak az alakja keresztmetszetüket tekintve nagyon hasonló az 54a és 54b fél U-szelvények alakjához. A példában a 46a végelem alsó 72a felülete éles 74a éllel csatlakozik a 76a oldalfelülethez, amely utóbbi ugyancsak éles 78a éllel csatlakozik a felső 80a felülethez. A 46b végelem hasonlóképpen a 72b, 76b és 80 felületekkel bír, amelyek éles 74b és 78b élekkel csatlakoznak. A 80a és 80b felületek sík és vízszintes felületek, amelyek a 48 mag alsó 70 felületétől távolságban vannak, amely kissé kisebb, mint a magasság. A 46b végelemben négy 82 furat van, amelybe négy 84 csavart lehet bevezetni (lásd 2. és 4. ábrák). Ezek a csavarok át tudnak haladni a 48 magban lévő megfelelő 86 furatokon és a 46a végelemben kialakított 88 menetekbe csavarhatok be. Miután a 84 csavarokat behelyeztük és becsavaroztuk a 82 furatokba, gittet lehet azokba behelyezni, hogy a 76b felületen ne maradjon lyuk.

Az 5. ábrán 34 oldalzsalu elem látható, amelyben 90 mag van és ennek ugyanolyan alakja van, mint ahogy azt a 48 maggal kapcsolatban az előzőekben leírtuk, azaz két függőleges 92a és 92b felülete van. Erre a 90 magra, éppen úgy, mint a 3. ábra szerinti kivitelnél, 36 laposvas van helyezve és egy 54b fél U-szelvény van hegesztve egyrészt a 92b felületre és másrészt a 66 laposvasra. A 90 mag másik oldalára egy merevítő üreges 94 test van helyezve, amely a 92a felülethez van hegesztve a 96 laposvas közbeiktatásával. Az ábrázolt példában az üreges 94 test négyzet keresztmetszetű. A 94 test a 66 laposvashoz visszahajtott 98 lemez segítségével van csatlakoztatva, amelynek 100 széle a 94 testhez van hegesztve, és másik 102 széle a 66 laposvashoz van hegesztve. A 98 lemez felső vízszintes 104 felülete sík, és ugyanabban a síkban van, mint a 66 laposvas felső 68 síkja. Az e között a felső 68 sík és 90 mag 106 széle közötti magasság is H^-el egyenlő.

Amint a 6. ábrából látható, a 94 test és 98 lemez a 90 mag teljes hosszán végigér. A 90 mag hátsó részén a 42 oldalzsalu végelem egyetlen 42b végelemet hordoz, hasonlóképpen a 4. ábrán látható 42b végelemhez. Ez a 42b végelem 84 csavarok segítségével közvetlenül a 90 magra van erősítve. A 42 oldalzsalu végelem teljes hossza mentén a 66 lapsovas meg van hosszabbítva a 108 négyzetvassal, amely a 92a felületre van hegesztve, és amely a 98 lemez 102 szélét támasztja alá. Az egész egység magassága h^-vel egyenlő mint a 4. ábrán ábrázolt megoldásnál.

Érthető így tehát, hogy az oldalzsalu végelemek magassága kissé kisebb (4. és 6. ábrák) mint az oldalzsalu elemek magassága a hossz maradék részén, azaz a keresztirányú metszetben (3. és 5 . ábrák).

A 7. és 8. ábrákon látható 46 oldalzsalu végelem (8. ábra) keresztirányú metszete legalább egy irányban, az ábrázolt kivitelnél a vízszintes irányban észrevehetően nagyobb, mint a hozzá tartozó oldalzsalu elem jelenlegi keresztirányú metszete. Ebből következik, hogy a távolság, amely két szomszédos oldalzsalu elem szembenlévő fél U-szelvényét választja el, kissé nagyobb, mint a D₂ távolság, amely két szomszédos oldalzsalu végelemet választ el (8. ábra) a 10 gyártási alapfelülettől számított adott magasságban.

A 7. és 8. ábrákon látható kivitelnél a berendezés előfeszített betonból készült P? gerendák gyártására szolgál, amelyek mindegyikében három előfeszített 24 vasalás van. Ezeknek a gerendáknak a keresztmetszete általában T-alakú, amely fordított helyzetben van elhelyezve. Mindegyik gerendának van tehát egy alsó 110 felülete és egy felső 112 felülete, amely amint később látni fogjuk, le van simítva és tömörítve van, amikor elhalad a 46 oldalzsalu végelemek között. így amikor egy P₂ gerenda elhalad két szomszédos 46 oldalzsalu végelem között, akkor a P₂ gerenda fokozatosan összeszűkül és pontos oldalakat kap az oldalzsalu végelemek révén. Azonkívül a kapott gerenda keresztmetszetének nagyon éles szélei vannak, nem pedig csipkések, mint ahogy ez a szokásos berendezések esetében van.

Az oldalzsalu elemek azon részében, amely a jelenlegi keresztmetszetüknek felel meg, a fél U-szelvényekből képzett különleges egység ezeknek a fél U-szelvényeknek nagyobb oldalirányú inerciát ad, és ilymódon az egész egységnek az oldalirányú inerciája kb.

%-kal nagyobb, mint a jelenleg alkalmazott oldalzsalu elemeknek.

Meg kell jegyezni, hogy a találmány szerinti oldalzsalu elemekeied a jelenlegi keresztmetszetükben (7. ábra), mind pedig az

- 12 oldalzsalu végelemek tartományában (8. ábra) sík vízszintes referencia felülettel rendelkeznek. Ez a sík vízszintes referencia felület éles 78a és 78b élek mentén csatlakozik az oldalzsalu végelemek oldalfelületeihez. Ebből következik, hogy az oldalzsalu elemek oldalirányú merevsége jobb, ami korlátozza a deformációt a beton bevezetése alatt és az öntésnél egyenesebb öntött elemeket eredményez.

Azonkívül, annak következtében, hogy az oldalzsalu elemek felső felülete sík, és hogy az oldalzsalu végelemekkel éles éleket képeznek, az öntött formát könnyebben le lehet simítani a 112 felső felületen, amint azt majd ismertetjük, mint az ismert módon gyártott elemeket. Valójában, mivel korábban az öntött elemek szélei gömbölyűek voltak, még a felső felület esetében is, ez az öntött elemek kiemelésekor sorja képződéséhez vezetett.

A 46a és 47b elemek, amelyek elkopó elemek, könnyen cserélhetők, úgy hogy az öntött elemeknek mindenkor olyan keresztmetszete legyen, amelynek megfelelő oldalai vannak.

Előnyösen mindegyik oldalzsalu végelem olyan anyagból készül, vagy olyan anyagból készült burkolattal van ellátva, amely megkönnyíti a beton lefolyását az oldalzsalukból való kiemelésekor, és amely így csökkenti az öntött elemek burkolatának leszakítását.

így például megvalósíthatjuk az elemeket krómacélból, nem-oxidálódó acélból, kerámiából vagy olyan elemekből, amelyeknek politetra-fluoretilén vagy merev nylon burkolata van.

A 9. ábrán a 18 zsaluzatot mozgató szerkezetet ábrázoltuk elülső 26 blokkjával, hátsó 28 blokkjával és két 32 főtartójával. A 18 zsaluzatot mozgató szerkezet a 16 síneken mozog a 114 kerekek segítségével. A berendezés működésben van, és egy sorozat P2 ge • · · » · · · • · · · · · renda öntését biztosítja, amit egy sorozat gerenda előzött meg, amelyeket az előfeszített 24 vasalásokkal csatlakoztatunk a gerendákhoz.

A két oldalsó 34, 36 oldalzsalu elem és az öt közbenső 38 oldalzsalu elem egymással egy elülső 116 kereszttartó és hátulsó 118 kereszttartó segítségével van összekötve, hogy egy cserélhető rácsot képezzenek. A 116 és 118 kereszttartók az elülső 26 ill. hátsó 28 blokkhoz vannak rögzítve. Önmagában ismert módon a 30 és 32 főtartók a rajzon nem ábrázolt tartó gördítésére szolgálnak, amely a 40 végfal elmozdítására való.

Amint már előzőleg említettük, a szélső 34, 36 oldalzsalu elemek és közbenső 38 oldalzsalu elemek a 10 gyártási alapfelülettel együtt biztosítják az elemek öntését három felületen, nevezetesen a két oldalfelületen és a fenekén. A találmány biztosítja a felső felület öntését is (7., 8. ábrákon a 112 felület) a 120 tömörítőeszköz segítségével, amelyet a 9. ábrán ábrázoltunk. A 120 tömörítőeszköz egy eltávolítható 122 állványt tartalmaz, amely a rajzon nem ábrázolt 18 zsaluzatot mozgató szerkezethez képest felemelt nyugalmi helyzet és lesüllyesztett munkahelyzet (9. ábra) között elfordíthatóan van felszerelve. A 122 állvány egyik végénél vízszintes 124 tengely segítségével a hátsó 28 blokkra rögzített 126 tartóhoz van csuklósán csatlakoztatva. A 122 állvány, amely általában dúcalakű, szabad végén két párhuzamos 128 csövet hord, amely a 18 zsaluzatot mozgató szerkezet elmozdulásának F irányára vízszintesen és keresztirányban van elhelyezve. Ez a két 128 cső alternatív mozgásba hozható és munkahelyzetben mind a kettő rátámaszkodik a 34, 36, 38 oldalzsalu elemek tetejére, a 42, 44, 46 oldalzsalu végelemektől jobbra.

• · · * · · · • · · · ·

A két 128 cső (lásd 11. ábra) 134 és 136 emelőkarokhoz van csuklósán csatlakoztatva négy 138 tengely körül, hogy így deformálható paralelogrammát képezzenek. A 134, 136 emelőkarok ezenkívül csuklósán vannak csatlakoztatva a 122 állványhoz a 140 és 142 tengelyek segítségével. Azonfelül a 134 emelőkar, amely észrevehetően hosszabb mint a 136 emelőkar, a 144 pontban a 146 kis hajtórúdhoz van csuklósán csatlakoztatva, amely a 132 excenterhez van csuklósán csatlakoztatva. A 128 csövek a 134 és 136 emelőkarokhoz a 138 tengelyek révén vannak csuklósán csatlakoztatva, amelyek 148 rugókat tartalmaznak. Ezenkívül a két 134 és 136 emelőkar 140 és 142 tengelye 152 rugókkal van ellátva és két 150 perselybe van szerelve (lásd 10. ábra). A két 150 persely keresztirányú 154 gerenda két végénél van elhelyezve. A 154 gerenda két 156 oszlop végeire van helyezve, amely 156 oszlopok a 122 állvány részét képezik. A 134, 136 emelőkarok ezenkívül a 140, 142 tengelyeikre 158 golyós csap útján vannak csatlakoztatva (lásd 10. ábra). A 152 rugó kiegyenlítése a két 148 rugó kiegyenlítésének összegével egyenlő.

A 122 állvány, amely forgathatóan van közvetlenül a 18 zsaluzatot mozgató szerkezetre szerelve, más változatban forgathatóan szerelhető az említett szerkezethez csatolt kocsira. A 128 csövek nem végeznek viszonylagos hosszirányú mozgást a 118 zsaluzatot mozgató szerkezet állványához képest. Ebből következik, hogy a 128 csövek a munkahelyzetben mindenkor a 42, 44, 46 oldalzsalu végelemektől oldalt helyezkednek el. A 128 csövek csak akkor mozdulnak el keresztirányban, ha a 146 kis hajtórúd excentrikus mozgást ad át.

A 120 tömörítőeszköznek kettős szerepe van. Elsősorban magas15 • · · · · ·· • · · · · ·

Ságban kalibrálja az öntött elemeket közvetlenül a formából való kivétel előtt és nyomást fejt ki a negyedik felületre, azaz a felső 112 felületre, hogy kényszerítse a betont a tömörödésre a 34, 36, 38 oldalzsalu elemek hátsó részében. Minden esetben a második 128 cső, azaz amelyik az F elmozdulási irányhoz képest hátul van, fejezi be azt a munkát, amit az első 128 cső elkezd.

Ebből következik, hogy az öntött elemeket oldalirányban a 42, 44, 46 oldalzsalu végelemek, függőlegesen pedig a 120 tömörítőeszköz tömöríti. Következésképpen az öntött elemek mechanikai szilárdsága kb. 30 %-kal megnő a hajlítással szemben, mivel egy ilyen elemnél hajlító igénybevétel esetén kiváló betonra van szükség a felső 112 felület tartományában. Ez rendkívül fontos hosszú öntött elemek, mint például gerendák esetében, amelyek hajlításra vannak igénybevéve, ami a felső felületükön összenyomást eredményez.

Hasonlóképpen következik az is, hogy az öntött elemek szilárdsági szórása csökken, mert a beton nagyon homogén. Következésképpen azonos beton-jellemzők mellett (azonos cement adagolás) az öntött elemek hajlítással szemben kb. 30 %-kal ellenállóbbak. Ahhoz, hogy ugyanolyan hajlítással szembeni ellenállóképességet érjünk el, a betonba kevesebb cementet kell adagolni. Ez a végső árban jelent megtakarítást.

A találmány rendkívül jól alkalmazható hosszúkás elemek, mint például gerendák stb. előállításánál. Figyelembevéve azt, hogy a berendezés lehetővé teszi olyan öntött elemek előállítását, amelyek keresztmetszete nagyon pontos oldalakkal bír és amelyben a beton sokkal homogénebb, egy adott szélességű területen sokkal több öntött elemet lehet előállítani, mint az ismert berendezésekkel. Példaként megemlítjük, hogy egy 2,5 m széles területen elő lehet állítani huszonhat gerendából álló szériát. Azonkívül a berendezés sel olyan öntött elemeket kapunk, amelyeknek keresztmetszete pontos, és az oldalzsalu végelemek, amennyiben elkopnak, könynyen kicserélhetők.

Claims (16)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés előfeszített betonelemek, különösen hosszúkás szerkezeti elemek, mint például gerendák, tartók, oszlopok vagy hasonlók előállítására, amely berendezés hosszúkás gyártási alapfelületet (10), az előfeszített vasalásokat (24) a gyártási alapfelület (10) felett feszültség alá helyező eszközöket, előnyösen fejeket (20, 22), továbbá öntőberendezést tartalmaz, amely a gyártási alapfelületen (10) hosszanti irányban elmozdítható zsaluzatot mozgató szerkezetet (18) tartalmaz, amely több, a gyártási alapfelület (10) hosszanti irányával párhuzamos oldalzsalu elemet (34, 36, 38) hordoz, a zsaluzat oldalfalainak kialakítására, amely zsaluzat fenekét a gyártási alapfelület (10/ maga képezi, ami lehetővé teszi, hogy az elemeket (Pl, P2) egymás után állítsuk elő, a gyártási alapfelület (10) egyik végétől (12) a másikig (14), azzal jellemezve , hogy mindegyik oldalzsalu elemnek (34, 36, 38) a keresztmetszete állandó méretű és hogy - a zsaluzatot mozgató szerkezet (1) haladási irányához (F) képest - hátulsó végüknél egy oldalzsalu végelemmel (42, 44, 46) vannak ellátva, amely erre a hátsó végre levehetően van felszerelve, és amelynek keresztmetszete legalább egyik irányban észrevehetően nagyobb, mint a hozzátartozó oldalzsalu elem (34, 36, 38) keresztmetszete, ami lehetővé teszi, hogy két szomszédos oldalzsalu végelem között pontos oldalakkal bíró keresztmetszet alakuljon ki, és a beton kiöntése után az oldalzsalu elemek keresztmetszete ezekhez a pontos oldalakhoz igazodjon .
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy mindegyik oldalzsalu elemnek (34, 36, 38) van egy • · · · * ·· ·· • · · · · ·· • · · · · · magja (48, 90), amely a gyártási alapfelület (10) hosszanti irányával párhuzamosan és függőleges irányban van elrendezve, és az oldalzsalu elem (34, 36, 38) teljes hosszán végigér, a mag (48, 90) legalább az egyik függőleges felületén (58a, 58b, 92a, 92b) oldalzsalu végelemmel (46a, 46b) van ellátva, amely eltávolíthatóan van a mag hátsó végére szerelve, és egy üreges fél U-szelvénynyel (54a, 54b), amely a mag (48, 90) egész maradék hosszára van rögzítetten felerősítve.
3. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemez- v e , hogy az oldalzsalu elemek két szélső oldalzsalu elemet (34, 36) tartalmaznak, amelyek közbenső oldalzsalu elemeket (38) fognak közre, és hogy mindegyik szélső oldalzsalu elem (34, 36) magja (90) egy oldalzsalu végelemet (42b) és egy fél U-szelvényt (54b) tartalmaz, egyik függőleges felületén (92b), míg a közbenső oldalzsalu elemek (38) magja (48) egy-egy oldalzsalu végelemet (46a, 46b) és egy-egy fél U-szelvényt (54a, 54b) tartalmaz mindegyik függőleges felületén (58a, 58b).
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik oldalzsalu végelem (46a, 46b) tömör blokk, amely a magra (48, 90) való eltávolítható rögzítés céljából belső furatokkal (82) és ezekbe benyúló csavarokkal (84) van ellátva.
5. 5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy mindegyik oldalzsalu végelem (46a, 46b) éles éllel (74a, 78a, 74b, 78b) van ellátva.
6. 6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mindegyik fél U-szelvénynek (54a, 54b) van egy szabad alsó vége (62a, 62b), amely közvetlenül a maghoz (48, • « » · ··· • · · · · ·

   90) van például hegesztései csatlakoztatva, és egy szabad felső vége (64a, 64b), amely a maghoz (48, 90) van csatlakoztatva, vízszintes laposvas (66) segítségével, amely maga a magra (48, 90) van hegesztve.
7. 7. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyes szélső oldalzsalu elemek (34, 36) magjának (90) külső felületén (92a), amely szemben van azzal, amely az oldalzsalu végelemet (46b) és a fél U-szelvényt (54b) hordja, üreges test (94) van, amely a mag (90) teljes hosszán végigér.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az oldalzsalu végelem (42, 44 , 46) keresztmetszete az oldalzsalu elem (34, 36, 38) keresztmetszetéhez átmenő keresztmetszettel (56) csatlakozik.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy az oldalzsalu végelemek (42, 44, 46) a beton folyását megkönnyítő anyagból vannak kialakítva, vagy ilyen anyagból lévő burkolattal vannak ellátva.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy az oldalzsalu végelemek (42, 44, 46) keresztmetszetének magassága (H2) kisebb, mint az oldalzsalu elemek (34, 36, 38) magassága (Hl), hosszuk maradék részén.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az oldalzsalu végelemek (42, 44, 46) tartományában az öntött darabok (Pl, P2) felső felületét Jll^) tömörítő tömörítőeszközt (120) tartalmaz, amely a zsaluzatot moz- ^J ve X

    X...

    gató szerkezet (18) haladó mozgásának irányára (F) keresztirányban van elhelyezve.
12. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemez20 hogy a tömörítőeszköz (120) felemelhető állványt (122) tartalmaz, amely a zsaluzatot mozgató szerkezethez (18) képest egy felemelt nyugalmi helyzet és egy lesüllyesztett munkahelyzet között elforgathatóan van kialakítva.
13. 13. A

    12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezhogy a felemelhető állvány (122) két párhuzamos csövet (128) hord amely a zsaluzatot mozgató szerkezet (18) elmozdulási irányára (F) vízszintesen és keresztirányban van elhelyezve, ezeket a csöveket (128) alternáló mozgásba hozó excenterrel (132) ellátott motorja (130) van, és a két cső (128) munkahelyzetben az oldalzsalu végelemektől (42, 44, 46) jobbra az oldalzsalu elemek (34, 36,

    38) tetejére támaszkodik.
14. 14.

    A 12. vagy 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellem e z v e , hogy a felemelhető állvány (122) forgathatóan van felszerelve vagy közvetlenül a zsaluzatot mozgató szerkezetre (18), vagy az ehhez csatolt kocsira.
15. 15.

    A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve , hogy a két cső (128) két emelőkarhoz (134, 136) van csuklósan csatlakoztatva , hogy deformálható paralelogrammát képezzenek, mindegyik emelőkar az állványhoz (122) van csuklósán csatlakoztatva, és az egyik emelőkar (134) többek között az excenterhez (132) van kapcsolva kis hajtórúd (146) segítségével.
16. 16. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezhogy a csövek (128) az emelőkarokhoz (134, 136) tengelyek (138) segítségével vannak csuklósán csatlakoztatva, amelyek rugót (148) tartalmaznak, és hogy az emelőkarok (134, (152) felszerelt tengelyeken (140, 142) lévő golyós

    136) rugókkal csap (158)

    - 21 útján csuklósán vannak az állványhoz (122) csatlakoztatva.