HUT55664A - Trimming tool of cutting knife - Google Patents

Description

A találmány tárgya vágókéses sorjázószerszám átm^enőfuratok éleinek mindkétoldali lesorjázására, legalább egy vágókéssel, amely egy négyszögletes, sarkos vágótestből áll anyagleválasztó vágóélekkel, hátulról beköszörült hátlapokkal és a késfej homlokoldalán kiképzett felfekvőfelülettel az átménőfurat belső felületén való felfekvéshez.

Ilyen kialakitásű vágókések ismertek már például a DE-PS 2 649 208 sz. NSZK-beli szabadalmi leírásból, ahol problémát jelentett a pontosan meghatározott nagyságú letörések készítése az átmenőfuratok mindkét végén.

Az ilyen, furatok sorjázására illetve letörések készítésére szolgáló vágókéseket előnyösen páronként alkalmazzák, ahol egy forgatva meghajtott szerszámtartó négyszögletes résalakú fészkében a vágókések egymással szemben vannak elrendezve, radiálisán kifelé álló kúpos vágóélekkel.

A vágókéseket egy a szerszámtartó belsejében elrendezett rugó csapok segítségével egy tengelyen kifelé nyomja, miközben a csapok a vágótestek egy-egy hornyába illeszkednek. Ezáltal a vágókések radiális irányban azonos módon eltolhatok. Nyugalmi helyzetben a vágókések a rugóerő hatása alatt radiálisán kitolt állapotban vannak. Munkahelyzetben, egy furat leplezésénél (letörésénél) a vágókések a szerszámtartó előtolása és a vágóélek kúpos vonalvezetése következtében a furatélek letörésekor egyre inkább radiálisán befelé tolódnak el, mig végül vágást már nem végezve egy a vágókés homlokoldalán kialakított csúszóiv (adott sugarú iveit csúszófelület) tartományában a furat belső tartományát el nem érik.

A szerszámtartó ezután a vágókésekkel együtt áthalad a furaton, hogy ezen előtolással hátulról a hátsó furatéit is megmunkálja.

A vágókések átellenes oldalukon egy további vágóéllel rendelkeznek, igy a furatokon való áthaladás után a furatszél azonos vágási folyamat mellett, azonban másik előtolási irányban a hátoldal felől is lesorjázható és kialakítható a letörés.

Az eddigi sorjázószerszámokkal illetve sorjázásra alkalmas vágószerszámokkal azonban nem volt lehetséges nagyon nagy pontosságú letörések kiképzése.

A találmány által megoldandó feladat a bevezetőben ismertetett felépítésű sorjázószerszám olyan továbbfejlesztése, amelynek révén az átmenőfuratok mind elülső, mind pedig hátoldalán pontosan meghatározott nagyságú, nagyon nagy pontosságú letörések készíthetők.

Az eddig ismert eszközökkel nem volt lehetséges meghatározott nagyságú letörések kialakítása, főként puha anyagokban. A puha anyagok, főként puha fémek esetében például átmenőfuratok kialakítására kerül sor mélyhúzó lemezekben vagy más puha fémekben, mint például rézben, aranyban és hasonlókban vagy puha ötvözetekben, ahol különösen nehéz az átmenőfuratokon pontosan meghatározott nagyságú letörések kialakítása.

Ha az anyag nagyon puha, az ismert sorjázószerszámok vágókései nagyon agresszíven működnek és ennek megfelelően nagy forgácsokat választanak le az átmenőfurat széleiről, ami nemkívánatos.

Eddig csupán a sorjázószerszámnak a furat hosszirányában végzett előtolása finomabb vezérlésével és a vágókéseknek a furat széleire gyakorolt nyomása csökkentésével próbálták meg a forgácsleválasztást szőkébb korlátok között tartani, hogy ezáltal tiszta és sima letöréseket érjenek el.

Az eredmény azonban többnyire nem volt kielégítő. Főként azt nem lehetett biztosítani, hogy az igy elkészített letörések mindegyike azonos alakú és minőségű legyen.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldottuk meg, hogy a vágókés axiálisan külső része irányában egy a vágóéi szögétől eltérő hajlásszögű csúszószakasz van kiképezve, amely egy a vágókés homlokoldalán kialakított csúszóivbe megy át.

A jelen találmány lényege ennek megfelelően tehát abban van, hogy a vágóéi nem közvetlenül egyenesvonalúan megy át a vágókés homlokoldalán kialakított csúszóivbe, hanem a csúszóív és a vágóéi között egy szög alatt lejtő csúszószakasz van kiképezve, amely nevének megfelelően nem vág, csupán csúszik.

A vágóéi és a homlokoldali csúszóiv közötti csúszószakasz létrehozásával egyidejűleg több előny érhető el.

Mindenekelőtt ily módon először válik lehetővé, főként puha anyagban, a pontosan meghatározott letörésméretek reprodukálható kialakítása, plusz-minusz 0,005 mm tűréshatáron belül.

A bevágási mélységet, a letörés szögét és a letörés alakját a vágóéi kombinációja a találmány szerint radiálisán kifelé a vágóélhez csatlakozó csűszószakasszal egyértelműen meghatározza.

A sorjázószerszám átmenőfuratba való behatolásakor a vágóélek először az átmenőfurat felső szélével kerülnek érintkezésbe és leforgácsolják az anyagot, amelynek során a vágókés egyik találmány szerinti előnyös kiviteli alakja értelmében a vágóéi függőlegeshez képesti szöge határozza meg a letörésnek a furat hossztengelyéhez képesti szögét és a forgácsolás az előirányzott szöggel párhuzamosan történik, ugyanakkor a vágókés egy másik célszerű találmány szerinti kiviteli alakja értelmében a letörésnek a furat hossztengelyéhez képesti szögét a csúszószakasznak a függőlegeshez képesti, a vágóéi rögzített 90°-os szögénél kisebb szöge határozza meg és a forgácsolás a süllyesztés irányára merőlegesen történik.

Miután a vágóéleket radiálisán kifelé a csúszószakaszba vezető átmeneti tartomány határolja és egy meghatározott süllyesztési mélység után a csúszószakasz révén automatikusan megszűnik az anyaggal való kapcsolatuk, a szerszám a további munkafolyamatban előtolási irányban a vágókések homlokfelületeivel a furatfalra feltámaszkodva betolható az átmenőfuratba.

Mivel az egyik vágókés átmeneti tartományának távolsága a másik vágókés átmeneti tartományától pontosan a kívánt süllyesztési átmérőnek felel meg, a szerszámfejen egymással szemben elrendezett két vágókés vágóélei is pontosan mérték szerint végzik el a süllyesztést.

Ezzel a letörés pontosan meg van határozva. Ha a szerszámot előtolási irányban tovább toljuk befelé az átmérőfuratba, több anyagot már nem fog leválasztani. A csúszószakasz és a mindenkori vágókéshez a homlokoldal felől kapcsolódó, furatfalon felfekvő csúszóiv a vágókéseket egy a vágókésekre radiális irányban kifelé ható rugóerő ellenében a szerszámfej felvevőfészkében tartják.

A sorjázószerszám további előtolásakor a szerszámfej kilép a megmunkálandó munkadarab túlsó oldalán, miközben a fentiekben leirt folyamat ismétlődik, csupán az eddigiekkel ellentétes irányban, vagyis a szerszámfejnek az átmenőfuratból való kilépésekor a rugóterhelésű vágókések visszatérnek kitolt kiindulási helyzetükbe és egy fordított megmunkálási folymatban a vágókések felső oldalán a korábbiakkal tükrösen azonos elrendezéssel kialakított vágóéi és homlokoldali csúszóivbe átmenő csúszószakasz révén elvégezzük a süllyesztést a munkadarab alsó oldalán is.

Ennek megfelelően a találmány lényege egy ismert vágóélnek egy ehhez csatlakozó, a vágókés homlokoldali csúszóivébe átmenő csúszószakasszal való kombinációjában van, ahol maga a csúszószakasz forgácsolást nem végző módon van kialakítva.

A találmány egyik lehetséges kiviteli alakjánál a szerszámfejbe olyan, csúszóélekkel és a kívánt süllyesztési szögben tájolt vágóélekkel rendelkező vágókés van beépítve, amelynek vágóéle a függőlegessel célszerűen mintegy 45°-os szöget, míg csúszószakasza mintegy 40°-os szöget zár be.

A két él ezen elrendezése révén ezek az élek egy meghatározott szöggel eltérnek egymástól. Az 5°-os szögeltérés azért célszerű, mert igy a vágóélet könnyebben lehet köszörülni anélkül, hogy eközben a csúszószakasz esetleg megsérülne, emellett a csúszószakasz ezáltal erősebben kúpos alakot kap, ami megkönnyíti a vágókések behatolását az átmenőfuratba.

A találmány egy további lehetséges kiviteli alakja értelmében a vágókés vágóéléhez egy forgácsvezető él van társítva, ahol a vágóéi és a forgácsvezető él között olyan szög van kialakítva, hogy a forgácsvezető él a vágóéltől kúposán távolodó lefutású.

Ezen kialakítás révén azt érjük el, hogy a forgácsok nem ragadnak le a vágóéleken illetve a vágóélekről és a csúszószakaszról könnyen eltávolithatók, igy folyamatosan biztosított a szerszám károsodásmentes működése.

A találmány egyik különösen előnyös kiviteli alakja értelmében a vágóéi és a forgácsvezető él közötti szög az 5-10°-os tartományba esik.

Jó forgácselvezetést tudunk biztosítani azáltal, ha a forgácsvezető él a függőlegessel mintegy 40°-os szöget zár be.

Olyan süllyesztések elvégzéséhez, ahol az anyagleválasztás nem csak egy az átmenőfurat hossztengelyéhez képest adott szögben, a vágókés vágóélének a függőlegeshez képesti tájolása szerint történik, miközben egy metszetben egyenesvonalú, sik letörésfelület jön létre, hanem a készítendő letörés metszetben tetszőleges más alakot is felvehet és az átmenőfurat hossztengelyéhez képest tetszőleges más szöggel is rendelkezhet változatlanul egyenesvonalú vágóélek mellett, a találmány egy olyan kiviteli alakját kell alkalmazni, amelynél a szerszámfejben integráltan elrendezett vágókés az anyagot a szerszám előtolási irányára merőlegesen választja le, ahol a kialakítandó letörésnek az átmenőfurat hossztengelyével bezárt szögét és a letörés alakját egyedül a csúszószakasz vízszinteshez képesti tájolása illetve alakja határozza meg, amely csúszószakasz azután a kialakított letörésre felfeküdve a rugóterhelésű vágókést a szerszámfej előtolási irányában radiálisán befelé nyomja.

Az ilyen süllyesztési irányra merőlegesen forgácsoló vágókés vágóéle a függőlegeshez képest derékszögben van elrendezve, mig csúszószakasza a függőlegessel egy tetszés szerinti kisebb szöget zár be. Ennek a vágókésnek a csúszószakasza lehet egyenes, de kialakítható homorú,domború vagy szabálytalan görbeként is.

A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük, megemlítve, hogy a leírás teljes anyagában, beleértve a kivonatot is,de különösen a rajzokon ábrázolt kiviteli alakokkal összefüggésben közölt valamennyi adatot és jellemzőt a találmány szempontjából lényegesnek tekintünk, amennyiben azok egyenként vagy egymással kombinálva a technika állásához képest újdonságot jelentenek.

A rajzon az 1. ábra metszetben tüntet fel egy kettős átmenő furatot, amelyet egy találmány szerinti sorjázószerszámmal kell lesorjázni illetve rajta letöréseket képezni;

a 2. ábra egy sorjázószerszám egyik lehetséges kiviteli alakját mutatja találmány szerint megköszörült vágókésekkel, munkahelyzetben ;

a 3. ábra egy a 2. ábrán látható vágókést tüntet fel, oldalnézetben;

a 4. ábra a 2. ábra IV-IV vonala szerinti metszet, egy ütközőcsavar járulékos ábrázolásával;

az

5.

ábra a vágókés egy másik lehetséges kiviteli alakját tünteti fel, oldalnézetben;

a	6. ábra	az 5. ábrán 5. ábra VI.
a	7 .	ábra	az	5. ábra
			az	5. ábra
a	8.	ábra	egy	az első

látható vágókés nézete az nyila irányában;

szerinti vágókés felülnézete

VII. nyila irányában;

kiviteli alak szerinti vágókésekkel felszerelt szerszámfejet mutat ki indulási helyzetben, a munkadarabon végzett megmunkálás vázlatos ábrázolásával, míg a 9. ábra egy a második kiviteli alak szerinti vágókésekkel felszerelt szerszámfejet tüntet fel kiindulási helyzetben, a munkadaisbon végzett megmunkálás vázlatos ábrázolásával.

- 10 A 2. ábrán látható 1 sorjázószerszám (sorjázásra alkalmas vágószerszám) a bejelentő egy korábbi, DE-PS 2 649 208 lsz. szabadalma szerint egy szerszámfejből áll, amely alsó homlokoldali részén egy radiális kiterjedésű 11 felvevőfészekkel rendelkezik, amelyben két egymással szemben beállított 8, 9 vágókés van (a mindenkori vágókéshez viszonyítva) axiális irányban illetve (a sorjázószerszám hossztengelyéhez képest) radiális irányban állithatóan elrendezve.

A 8, 9 vágókések állítása a 2. ábrán feltüntetett 21 nyilak irányában a 4. ábrán látható módon egy rugóterhelésű, hossztengelye körül elforgatható lengőcsapként kialakított 23 himba hatására történik, amely alsó homlokoldalán egy-egy 24, 25 csappal rendelkezik, melyek egy-egy 8,9 illetve 37,38 vágókés 27, 28 résébe illeszkednek.

A 23 himba 29 nyilak irányában történő elforgatásával állítható be a 8, 9 vágókések eltolódása a 2. ábrán látható 21 nyilak irányában vagy azokkal ellentétes irányban.

A 23 himba egy elfordulását kiváltó rugóval terhelt, ugyanakkor radiálisán kifelé tartó irányban legalább egy 24 csapja egy 26 ütközőcsavaron fekszik fel, amely az 1 sorjázószerszám szerszámtestébe van becsavarozva. Ezáltal a 8,9 illetve 37,38 vágókéseknek a 21 nyíl irányában kifelé haladó útja le van határolva és ezzel a 3. ábra szerinti30 süllyesztési átmérő pontosan beállítható.

Az 1. ábra szerint két egyvonalba eső, egymás mögött elrendezett 2, 3 átmenőfuratot kell elöl-hátul lesorjázni, ugyanakkor rajtuk pontosan meghatározott 4-7 letöréseket kell kialakítani. Ehhez 8, 9 vágókéseket alkalmazunk, amilyenek a 3. ábrán vannak részletesebben feltüntetve.

A fenti műveletek során a 8, 9 vágókések az 1 vágószerszám egy radiálisán kiterjedő 11 felvevőfészkében vannak egy a 29 nyilak irányában elforgathatóan ágyazott 23 himba rugóereje hatására eltolhatóan ágyazva.

Az egyszerűség kedvéért a 3. ábra kapcsán csak egyetlen vágókést ismertetünk részletesebben, mivel a szemközt elhelyezkedő vágókés pontosan ugyanúgy van kialakítva.

Egy sorjázószerszámban természetesen adott esetben egyetlen vágókés is elrendezhető.

A 8, 9 vágókések mindegyike egy felső és egy alsó vízszintes 10 vezetőfelülettel rendelkezik, amivel a vágőkés a 11 felvevőfészekben csekély játék mellett eltolhatóan van ágyazva.

A 10 vezetőfelülethez radiálisán kifelé egy 13 vágóéi csatlakozik, amely az adott kiviteli példában egy 45 °-os 18 szöget zár be a 32 függőlegessel. Magától értetődik, hogy a 18 szög széles határok között változtatható; ez a 18 szög határozza meg később a 4-7 letörések szögét.

A találmány értelmében a 13 vágóélhez szög alatt egy 14 csúszószakasz csatlakozik, amely nem vág. Ez a 14 csúszószakasz jelen esetben például egy 40 °-os 33 szöget zár be a 32 függőlegessel.

Fontos feltétel, hogy a 18 és 33 szögek különbözzenek egymástól, és hogy a 33 szög kisebb legyen mint a 13

vágóéi 32 függőlegessel bezárt 18 szöge, mivel a vágóéi csak igy köszörülhető be kedvező módon, a csűszőszakasz sérülése nélkül_? ezenkívül igy a 14 csúszószakasznak nagyobb lesz a kúpossága, ennélfogva a 8, 9 vágókések az előtolási nyomás hatására könnyebben vissza tudnak húzódni a szerszámtestbe, ha a vágókések behatolnak a 2 átmenőfuratba.

A 13 vágóéi és a 14 csúszószakasz közötti átmenetet igy tehát a 30 süllyesztési átmérő határozza meg, ami a 22 helyen adódik.

A 14 csúszószakasz ugyanakkor egy függőleges ir ányultságú 20 csúszóivbe megy át, amely szintén nem forgácsol.

Amint tehát a 2. ábra szerinti 1 sui jázószerszám ' elkészítette a 4 letörést, ahol ezen 4 letörést a 30 süllyesztési átmérő határozza meg, az 1 sorjázószerszám tovább hatol a 34 előtolási irányban a 2 átmenőfuratba, miáltal a 8,9 vágókések a rugóerő ellenében visszahúzódnak a 21 nyil irányával ellentétes irányban a szerszámtestbe és eközben a 14 csúszószakasz végigcsúszik a 4 letörésen és behatol a 35 furatátmérőbe.

A 14 csúszószakasz tehát már nem tud változtatni a pontosan meghatározott módon kialakított 4 letörésen és az ezután érvényesülő 20 csúszóiv felfekszik a 35 furatátmérőn és azt szintén nem roncsolja, forgácsolja.

A 2 átmenőfuraton a 34 előtolási irányban történt áthatolás után analóg módon történik az 5 letörés kialakítása. Hasonlóan analóg módon alakítjuk ki a 6 és 7 letöré• « • ·« · · »· ·, • ··«

-leseket is a 3 átmenőfurat tartományában.

A 8. ábrán ismét az első kiviteli alak működésmódja van vázlatosan feltüntetve, kiindulási állapotban levő szerszámfejjel. Az anyagleválasztás és ezzel a 4 letörés szöge megfelel a 8, 9 vágókések 13 vágóélének a 32 függőlegessel bezárt 18 szögének.

A jelen találmány egyik továbbfejlesztett kiviteli alakjánál a 8, 9 vágókések különleges kialakítású 12 forgácsvezető küszöbbel rendelkeznek. A 12 forgácsvezető küszöb különleges kialakítása révén biztosítható, hogy a 13 vágóéi által leválasztott forgácsok kedvező módon kerüljenek elvezetésre, anélkül, hogy a 12 forgácsvezető küszöbön elakadnának vagy beékelődnének.

Eddig ugyanis csak az volt ismert, hogy a 17 forgácsvezető él pontosan párhuzamosan húzódott a 13 vágóéllel, vagyis ez a két él nem zárt be egymással egy 16 szöget.

A találmány szerinti szerszámnál a 13 vágóéi és a 17 forgácsvezető él között egy 16 szög van előirányozva, igy a 17 forgácsvezető él kúposán egyre jobban távolodik a 13 vágóéitól, igy a keletkező forgácsok kifelé radiális irányban kerülnek elvezetésre, anélkül, hogy beékelődhetnének a 13 vágóéi és a 17 forgácsvezető él közé.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakja értelmében a 16 szög értéke például az 5-10 °-os tartományba esik.

A 8, 9 vágókés pontosan szimmetrikus a hosszanti középvonalra, igy a 3. ábra alsó felén pontosan ugyan*»*♦ ··«· 99 ···· * · · · 4 · · * ··» * *· ·· · · ·

- 14 olyan viszonyok állnak fenn.

A 17 forgácsvezető élek egy 36 pontban, a 20 csúszóiv közelében futnak össze, műszaki okokból azonban egy kissé távolabb a 20 csúszóivtől, mivel a 12 forgácsvezető küszöb beköszörülésénél ilyen kialakítás adódik.

Előnyös, ha ennél a kiviteli alaknál a 17 forgácsvezető él a függőlegessel kb. 40 °-os 15 szöget zár be, mivel ezen értéknél kedvező forgácselvezető hatás jelentkezik.

Összefoglalva az első kiviteli alakkal kapcsolatban megállapítható, hogy a lengőcsapként kialakított himba

4. ábrán látható forgásszögkorlátozása révén, amely radiálisán kifelé a 21 nyíl irányában a 8, 9 vágókések kifelé irányuló mozgását behatárolja, lehetővé válik pontosan meghatározott, például 12,4 mm átmérőjű 4-7 letörések kialakítása rögzített 45°-os szögérték és például 12 mm-es 35 furatátmérő mellett.

A 13 vágóélek hatása pontosan be van határolva, mivel a 13 vágóélek elülső feléhez 14 csúszószakasz csatlakozik, amely viszont egy nem forgácsoló 20 csúszóivbe megy át.

Az alábbiakban a vágókés egy másik találmány szerinti kiviteli alakját ismertetjük.

A találmány szerinti 37, 38 vágókések ezen 5-7. és 9. ábrán feltüntetett második kiviteli alakjánál a 8, 9 vágókések 2-4. és 8. ábrán bemutatott első kiviteli alakjával összevetve meg kell jegyezni, hogy a 8, 9 vágókések 13 vágóéle szöghelyzetét (a 32 függőlegessel bezárt ···♦ ···· *· **. ·»·· ♦ · · » · · · • ♦♦· ««· ·· Itt • · · · · · »

- 15 18 szögét) tekintve azonos3süllyesztési szöggel és egyúttal a kialakított 4,5,6 vagy 7 letöréseknek a 2 vagy 3 átmenőfurat hossztengelyével bezárt szögével. Egy másik szög a függőlegeshez képest más szöghelyzetű 8, 9 vágőkések alkalmazását teszi szükségessé.

Emellett felmerült az az igény, hogy ne csak az átmenőfurat hossztengelyével tetszőleges szöget bezáró egyenes letöréseket lehessen kialakítani, hanem olyan letöréseket is, amelyek metszetben görbék (iveitek), vagyis metszetben homorúak, domborúak vagy tetszőleges másfajta görbe alakkal rendelkeznek.

Erre a feladatra a 2-4. és 8. ábrán feltüntetett vágókés már nem alkalmas.

A fenti célra ezért olyan vágókést javaslunk, amilyen az 5-7. ábrákon látható. Ezen vágókés működésmódja a

9. ábrán van feltüntetve.

Az említett ábrákon látható, hogy a találmány szerinti sorjázószerszám másik kiviteli alakjának 37 vágókése (a 9. ábrán 37 és 38 vágókése) 13 vágóéllel rendelkezik, amely vízszintesen húzódik, vagyis a 32 függőlegessel 19 derékszöget zár be.

A 14 csúszószakasz mindenkori kialakításának megfelelően ennél a kiviteli alaknál a 4, 5 letörés szinte tetszőleges alakot nyerhet. Amint azt már előzőleg említettük, a 14 csúszószakasz a mindenkori igényeknek megfelelően lehet homorúan, domborúan vagy szabálytalanul » »· •·*· «·*· ·· ·· • · · · · · · • ··· ·«· ·· ··· • · * » · · ·

- 16 görbevonalú, ahol mindig egy egyenes, vízszintes 13 vágóélből indulunk ki és csupán a 14 csúszószakasz (lásd a 5. és 7. ábrát) van a letörés kívánt alakjának megfelelően görbén kialakítva. A 37, 38 vágókést ezen kiviteli alakjánál tehát a 33 szög és a 14 csúszószakasz kialakítása határozza meg a süllyesztési szöget és a letörés alakját.

A 14 csúszószakasz kialakítási lehetőségeire mutat példákat az 5. ábra. Ezen látható, hogy az egyenesvonalúan kiképzett 14 csúszószakasz mellett (helyett) homorú 14' csúszószakasz vagy domború 14 csúszószakasz is kialakítható lenne, igy a 9. ábrán látható egyenesen kiképzett 4 és 5 letörések helyett tükrösen görbevonalú 5' illetve 5 letörés jönne létre a munkadarabban az 5. ábrán szaggatott vonallal jelölt alakoknak megfelelően.

Ez azt jelenti tehát, hogy a 37, 38 vágókések 14 csúszószakaszának kialakításához képest tükrösen hozzuk létre a 4, 5 letöréseket a munkadarab átmenőfuratában. Ennek előfeltétele mindig az, hogy a 13 vágóéi vízszintesen húzódjon, amint azt az 5. és 9. ábrák is mutatják.

Az a tény azonban, hogy a 13 vágóéi előnyösen vízszintesen van elrendezve, nem feltétlen kritérium a találmány szerinti megoldás számára. A vágóéi tetszés szerinti más szöget is bezárhat a vízszintessel; ezek a szögek azonban nem térhetnek el túlságosan a vízszintestől, mivel különben a 8. ábra szerinti 8, 9 vágókések működésmódjához jutunk, márpedig a 9. ábra szerinti működésmód tulajdon··· r · • · ·♦<*

- 17 képpen csak bizonyos esetekben kívánatos.

Az 5. és 7. ábrák szerinti 37, 38 vágókéseknél fontos tehát az a körülmény, hogy egy vízszintes 13 vágóéiból kiindulva, ehhez egy vágást nem végző, a 20 csúszóivhez szög alatt radiálisán kifelé tartó 14 csúszószakasz csatlakozik, amely viszonylag széles tartományban tetszőleges alakkal rendelkezhet, amint azt például a 14' és 14 csúszószakaszok kapcsán bemutattuk.

A 14 csúszószakasz, amint azt már említettük, a 32 függőlegessel párhuzamosan húzódó 20 csúszóivig terjed.

A 7. ábrából kitűnik, hogy a 13 vágóéiból a 14 csúszószakaszba való átmenet egy iveit görbe formájában a 22 helynél húzódik.

A 13 vágóéi pozitív, vagyis forgácsolást eredményező beköszörüléssel rendelkezik, míg a 14, 14' és 14 csúszőszakasz negatív beköszörüléssel van kialakítva, hogy kiküszöböljük a vágóhatást.

Egyébként a 6. ábrán, az ott ábrázolt 37 vágókésnél jól látható, hogy a 17 forgácsvezető él nem szögben van kialakítva, mint a 3. ábra szerinti 8, 9 vágókéseknél, hanem itt a forgácsvezető él egy iv vonalát követi olyan görbületi sugárral, amely széles határok között változtatható. Minél kisebb ezen 12 forgácsvezető küszöb görbületi sugara, annál élesebb és agresszívabb a vágókés vágóhatása.

A 6. ábrából kitűnik még, hogy a 12 forgácsvezető küszöbtől ferdén előre, a 37 vágókés homlokoldala felé egy 42 •·4· ·♦«» φ· ·» *··· • * « · · 4 · • *·· «·< Λ·« • · · · « · ·

- 18 hatszögéi húzódik, amely a vízszintessel 41 hatszöget zár be.

Fontos még ezen 37, 38 vágókésnél a forgácselvezetés, amint az a 9. ábrán látható, nevezetesen, hogy a 13 vágóéllel egy vízszintes elvezető hatást lehet elérni a 40 vágási síkban, mi kőiéi, a már említettek szerint a letörés alakja metszetben tetszőlegesen görbevonalú lehet, ami megintcsak a 14 csúszószakasz kialakításától függ.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Vágókéses sorjázószerszám átmenőfuratok éleinek mindkétoldali lesorjázására, legalább egy vágókéssel, amely egy négyszögletes, sarkos vágótestből áll anyagleválasztó vágóélekkel, hátulról beköszörült hátlapokkal és a késfej homokoldalán kiképzett, az átmenőfurat belső felületén való felfekvésre alkalmas felfekvőfelülettel, azzal jellemezve, hogy a vágókés (8,9;37,38) axiálisan belső része irányában egy a vágóéi (13) szögétől (18) eltérő hajlásszögű csúszószakasz (14) van kiképezve, amely egy a vágókés (8,9;37,30) homlokoldalán kialakított csúszóivbe (20) megy át.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve , hogy az előirányzott szöggel párhuzamosan forgácsoló vágókés (8,9) vágóéle (13) a függőlegessel (32) mintegy 45°-os szöget (18), mig a csúszószakasza (14) mintegy 40°-os szöget (33) zár be.
3. 3. A 2. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve , hogy a vágókés (8,9) vágóéléhez (13) egy forgácsvezető él (17) van társítva, ahol a vágóéi (13) és a forgácsvezető él (17) között olyan szög (16) van kialakítva, hogy a forgácsvezető él (17) a vá···· ···« • *
4. 4 ··· • 4 ♦ ♦ · ·« * góéltől (13) kúposán távolodó lefutású.

   4. A 3. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve , hogy a vágóéi (13) és a forgácsvezető él (17) közötti szög (16) 5-10°-os tartományba esik.
5. 5. A 3. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve , hogy a forgácsvezető él (17) a függőlegessel (32) mintegy 40°-os szöget (15) zár be.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve , hogy a süllyesztési irányra merőlegesen forgácsoló vágókés (37, 38) vágóéle (13) a függőlegeshez (32) képest derékszögben (19) van elrendezve, mig csúszószakasza (14) a függőlegessel (32) egy tetszés szerinti kisebb szöget (33) zár be.
7. 7. A 6. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve , hogy a vágókés (37 , 38) csúszószakasza (14) egy a vágóéltől (13) kiinduló és a vágókés (37, 38) csúszóivébe (20) átmenő egyenest képez.
8. 8. A 6. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve , hogy a vágókés (37, 38) csúszószakasza (14', 14) a vágóéltől (13) kiinduló és a vágókés (37, 38) csúszóivébe (20) átmenő homorú, domború vagy szabálytalan görbeként van kialakítva.
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve , hogy a vágókés (37, 38) vágóéléhez (13) egy forgácsvezető él (17) van társítva, ahol a vágóéi (13) és a forgácsvezető él (17) között ···· ··♦· ·· ·· ···· • ♦ · · · · · ♦ ··· ··· ·» ··· • ♦ ♦ · · · · ·· ··· ·· ·· ··· olyan hatszög (41) van kialakítva, amelyből kiindulva a forgácsvezető él (17) ivalakúan, tág határok között variálható görbületi sugárral húzódik.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve , hogy a szerszámtestben egy a vágóélnek (13) a csúszószakaszba (14) való átmeneténél az elkészítendő letörés függvényében való beállítására alkalmas ütközőcsavar (26) van elrendezve.