HUE025785T2 - Ablaktörlõ vezérlõ - Google Patents

Description

Leírás A technika állása

Az ablaktörlő rendszereknek, mint például gépjárműveken való alkalmazásukkor, az a feladata, hogy egy üveglapon ablaktörlő lapátokat vezessenek, hogy azt a nedvességtől és a szennyeződésektől mentesítsék. Az ablaktörlő lapátok általában oszcilláló mozgást végeznek egy körszegmensben. Ha az üveglap nedves és az üveglapon nincs idegen test, akkor az ablaktörlő rendszernek csak viszonylag kis hajtonyomatékot kell kifejtenie Alkalmanként azonban olyan akadályok találhatok az üveglapon, mint például összenyomott hő a körszegmens egyik végén. Ebben az esetben az ablaktörlő rendszernek nagy hajtonyomatékot kell kifejtenie, és nagy az ablaktörlő rendszer kopást előidéző A DE 101 44 985 A1 számú szabadalmi iratban az ablaktörlő rendszer által korlátozását javasolják. Ezzel korlátozhatok a csúcsterhelések, és elkerülhető az ablaktörlő rendszer túlterhelése. A DE 41 04 585 Â1 számú szabadalmi irat tárgya egy olyan ablaktörlő készülék, amely úgy van beállítva, hogy változtassa meg: a forgásirányát, ba egy villamos hajtómotor áramfelvétele meghalad egy előre megbatározott küszöbértéket.

Az FR 2 541 839 A1 számú szabadalmi irat egy másik ablaktörlő készülékét matat be, amely úgy van beállítva, hogy váltson irányt, ha villamos hajtómotorjának meg n övekedett áramfelvéteie van . A találmány célkitűzése egy ablaktörlő készülékhez való vezérlőnek, valamint egy ablaktörlő készülék vezérlőjéhez való eljárásnak a kidolgozása, amelyek csökkenthetik az ablaktörlő készülék túlterhelését, és így meghosszabbíthatják az ablaktörlő készülék élettartamát, A találmány ismertetése A találmány ezt a problémát a független igénypontok jellemzőivel rendelkező vezérlővel és eljárással oldja meg, Az aligénypontok előnyös kiviteli alakokat ismertetnek. A találmány alapja egy olyan ablaktörlő készülék, amely magáiban foglal egy hajtóbereríöezést és egy hajtóművet* amely hajtómű átviszi a hajtóberendezés mozgását egy ablaktörlő tengelyre. A találmány értelmében rendelkezésre áll egy egy előre meghatározott gyakoriságnál gyakrabban haladja-e meg az előre meghatározott íorgatónyomatékot, amely előre meghatározott forgatónyomaték és gyakoriság az ablaktörlő tengely állásától függenek. Az ablaktörlő készülék magában foglal továbbá egy irányváltó berendezést a hajtőberendezés forgásirányának az összehasonlító berendezés eredményeinek függvényében való megfordítására.

Az ablaktörlő készülékre iható igénybevételi csúcsok csökkentése Ily módon az ablaktörlő tengely állásától függően kivitelezhető. így az igénybevételi csúcsok csökkentésekor különösen a hajtóműnek egy, az ablaktörlő tengely egy állására vonatkozó, nem egyenletes átviteli jelleggörbéjét lehet figyelembe venni. A forgásirány megfordítása révén azok a területeik, amelyeken olyan akadályok vannak, amelyek a nem egyenletes átviteli jelleggörbe miatt különösen erős igénybevételi növekedést okoznak az ablaktörlő készüléken, kimaradnak a törlésből, Előnyös módon a vezérlő olyan hajtóművel rendelkező ablaktörlő készülékhez is alkalmazható, amelynek egyenletes az átviteli jelleggörbéje. Ä forgásirány megfordítása révéh égy nagy reteszelő nyomaték időtartama csökkenthető, ami növelheti az ablaktörlő készülék várható élettartamát, Azzal, hogy figyelembe vesszük az előre meghatározott gyakoriságot, a véletlenszerű, illetve átmeneti igénybevételi csúcsok nem feltétlenül idézik elő a hajtóberencfezés forgásirányának korai megfordulását, úgyhogy feleslegesen nem csökken a nem törölt terület. Előnyös módon nagy előre megbatározott forgatónyomatékhoz kis előre meghatározott gyakoriságot rendelünk. A teljes ablaktörlő készülék így megóvható az Igénybevételi csúcsoktól, ami meghosszabbíthatja az ablaktörlő készülék élettartamát.

Ezenkívül meg lehet határozni, hogy a hajtóberendezés forgatónyomatéka egy előre meghatározott időnél hosszabb ideig haladja-e meg az előre meghatározott azoknak a csúcsterheléseknek a csökkenése, amelyek az ablaktörlő készülék élettartamát rendkívüli mértékben lerövidíthetik. Előnyős módon nagy előre meghatározott forgatőnyomatékhoz rövid! előre meghatározott időt rendelünk.

Az ismertetett eljárásmód azzal támasztható alá, hogy a hajtóberendezés által leadható forgatőnycmaték egy másik, az ablaktörlő tengely állásától függő, előre meghatározót forgatónyomatékra van korlátozva.

Ezzel a kombinációval az ablaktörlő készülék rendszer-igénybevétele lényegesen egyenletesebbé tehető, miáltal az ablaktörlő készülék teljes várható élettartama megnő, és az ablaktörlő készülék elemeinek Jobb méretezése válik lehetővé. Ezen túlmenően az elemek adott esetben anélkül méretezhetek kisebbre, hogy ez veszélyeztetné az ablaktörlő készülék tervezett élettartamát.

Az ábrák rövid ismertetése A következőkben a találmányt a csatolt ábrák segítségéve! ismertetjük részletesebben, amelyek közül az 1. ábra egy ablaktörlő rendszer, a 2. ábra az 1. ábra szerinti ablaktörlő készüléken az erők, illetve a nyomatékok lefutási diagramja, a 3. ábra az 1. ábra szerinti ablaktörlő készülék vezérlőiéhez alkalmazott eljárás folyamatábrája, és a 4. ábra összehasonlítási alapheiyzeteket mutat az 1, ábra szerinti ablaktörlő készüléken alkalmazott, 3. ábra szerinti eljáráshoz, A kiviteli alakok részletes ismertetésé

Az 1. ábrán egy iöö ablaktörlő rendszer látható egy 105 gépjármű fedélzetén, A 100 ablaktörlő rendszer magában foglal egy 110 ablaktörlő készüléket és egy 115 vezérlőt. A 110 ablaktörlő készülék magában foglal egy 120 hajtóberendezést, egy 123 hajtóművet és egy 130 ablaktörlő tengelyt- A 125 hajtóművet egy 135 hajtókán egy 140 rudazat és egy 145 hajtott emelőkar képezi. A 125 hajtóműnek lehetnek további hajtómű-elemei, különösen egy nem ábrázolt homiokkerekes hajtómű, amely a 120 hajtóberendezés forgómozgását a 135 hajtókarra lassítva átiéíeiezi. 135 hajtókart, úgyhogy a 140 tolórúd a 145 hajtott emelökart a 130 ablaktörlő tengely körül oszcillálóan vezeti egy körszegmensben. Ehhez a művelethez lényegtelen, hogy a 135 hajtókart milyen irányban forgatja a 120 hajtóberendezés.

Van egy, az 1, ábrán nem ábrázolt ablaktörlő kar, amely össze van kötve a 130 ablaktörlő tengellyel, és egy ablaktörlő lapátot vezet a 105 gépjármű üveglapján.

Szaggatott vonal Jelöli a 135 hajtókán a 140 rudazatot és a 14$ hajtott emelökart egy első állásban. Egy második állásban a 135 hajtókád, a 140 rudazatot és a 145 hajtott emejőkárt folytonos vonalakkal ábrázoltuk. Ä második állás az ablaktörlő lapátok parkolási állásában a 130 ablaktörlő tengely legmesszebbre kitérőit állásának felel meg. Itt a 135 hajtókar és a 140 rudasat egy vonalban helyezkedik el egy kiterjesztett állásban. Egy másik kfterjesztett állást foglal el a 125 hajtómű, ha a 135 hájtőkar az első kiterjesztett állásból 180c~kai továbbfordul. A kiterjesztett állásokbán Ü ablaktörlő készülék és különösen a 125 hajtómű igénybevétele különösen nagy lehet, mivel a 125 hajtómű egy, a 120 hajióberendezés által leadott forgatónyomatékot fordulatszám-csökkentö áttétellel visz át, amely a 135 hajtőkar à 116 vezérlő magában foglal egy, a 120 hajtóberendezésseí összekötött 150 vezérlő tagot, egy 155 letapogatok amely össze van kötve például a 120 hűtőberendezéssel vagy a 125 hajtóművel, egy 160 feldolgozó berendezést, egy 165 memöriaegyéget és égy 170 interfészt, amely 160 feldolgozó berendezés rendre össze van kötve a 150 vezérlő tággal, a 165 ietapogatóvat a 165 memóriaegyéggel és a 170 interfésszel. A 170 intetted össze van kőivé egy kezelöelemmel a 105 gépjármű fedélzetén, űgyhogy a 105 gépjármű vezetője alkalmas módon befolyásolni tudja siló vezérlő, illetve a 100 ablaktörlő rendszer működését, A 165 memőriaegyégben összefüggések vannak elhelyezve a 135 hajtőkar állása és a 110 ablaktörlő készülékre vonatkozó további paraméterek között, ahogy azt az alábbiakban részletesebben magyarázzuk, A 155 letapogató meghatározza a 135 hajtókar, illetve a 130 ablaktörlő tengely állását például egy hefyzetszámlálo növelésével, illetve csökkentésével a 120 hajtőberendezéshez; tartozó hajtómű fógoldalainak mozgásától függően, fkiás kiviteli alakokban a 130 ablaktörlő tengely állása más módon is meghatározható, például a 125 hapmi egyik elemének egy ismert mozgási sebessége és mozgásiránya alapján, vagy például letapogatással szerint az ablaktörlő kar vagy az ablaktörlő lapát állását is meg lehet határozni. A 150 vezérlő tag segítségévei a 120 hajtóberendezés ügy működtethető, hogy égy vagy több, előre meghatározói sebességgé! bármilyen irányban forogjon. A 120 hajtófoereridezés villamos meghajtásó, és az általa felvett áram és/vagy a rajta lévő feszültség a 150 vezérlő tagban letapogatásra kerül, és mértékként a 120 hajtóberendezés által leadott forgatónyomaték számára a 160 feldolgozó berendezésre adódik. A 160 feldolgozó berendezés úgy van kialakítva, hogy a 120 hajtóberendezést oly módon működtesse, hogy a 110 ablaktörlő készülékre ható igénybevételi csúcsok a lehető legnagyobb mértékben elkerülhetők legyenek anélkül, hogy ez veszélyeztetné a 100 ablaktörlő rendszer törlési teljesítményét. A 125 hajtómű a 120 hajtóberendezés által leadott forgatónyomatékot nem egyenletesen viszi át a 130 ablaktörlő tengelyre. A 120 hajtöberendezés által leadott konstans forgatónyomaték esetén a 135 hajtőkarnak, a 140 rudazatnak és a 135 hajtott emelökarnak az ábrán szaggatott vonalakkal jelölt első állásában a 130 ablaktörlő tengelyre ható forgatónyomaték kisebb, mint a 135 hajtókarnak, a 146 rudazatnak és a 145 hajtott emelökarnak az ábrán folytonos vonalakkal jelölt második álláséban. Az erőknek ezt a nem egyenletes átvitelét és a 130 ablaktörlő tengelynek azokat az állásait, amelyekben nagy igénybevételek érhetik a 110 ablaktörlő készüléket, a 110 ablaktörlő készüléknek a 115 vezérlő általi működtetésekor figyelembe kell venni.

Egy másik, nem ábrázolt kiviteli alakban a 125 hajtómű olyan elemekből áll, amelyek lehetővé teszik a 120 hajtöberendezés által leadott forgatónyomaték egyenletes átvitelét (direkthajtásű ablaktörlő}. Ezek az elemek magukban foglalhatnak például égy homlokkerekes hajtóművet. Egy Ilyen elrendezésben függetlenül mindig akkor fordul meg, ha a 130 ablaktörlő tengely elérte a körszegmens egyik véghelyzetét. Itt a 120 hajtöberendezés terhelése a 130 ablaktörlő tengely minden állásában konstans; mindazonáltal nagy igénybevétel észlelésekor a nagy reteszelő nyomaték Időtartamát csökkenteni lehet a forgásirány megfordításával. A 2. ábrán az 1. ábra szerinti 110 ablaktörlő készüléken az erők, illetve a nyomatékok lefutási diagramja látható. Vízszintes irányban az 1. ábra szerinti 110 ablaktörlő készülék 130 ablaktörlő tengelyének állását vittük léi. Az első, WA* állás olyan állásnak felel meg az 1. ábrán, amelyben a 145 hajtott emelőkar balra a legmesszebb fekvő helyzetben áll. A második, <!B" állás a 145 hajtott emelőkar azon állásának felel meg, amelyet az 1 ábrán folytonos vonalakkal jelöltünk, és fentebb második állásként Irtunk le. A harmadik, "CT állás a 2. ábrán az "A” állásnak felel meg azután, hogy a 145 hajtott emelőket a főbb oldali szélső helyzetéből a bal oldali szélső helyzetébe visszakerült. A 145 hajtott emelőkor forgásirányának nincs jelentősége. Függőleges irányban a 2. ábrán a nyomatéket (tőrgatónyomatékot), illetve az erőt vittük fel.

Az 1. ábra szerinti 110 ablaktörlő készülék szokásos működése közben a 120 úgyhogy a 130 ablaktörlő tengely az "A” állásból a "B” állásba és onnan a :!C" állásba kerül Mivel a "0“ állás megfelel az !A" állasnak, a 130 ablaktörlő tengely állásainak lefutása az ,!A" állásnál a 2. ábrán folytatódik. Miután az 1. ábra szerinti 125 hajtómű nem egyenletesen visz át, a 130 ablaktörlő tengely szögsebessége és a 130 ablaktörlő tengely által átvitt nyomaték a 130 ablaktörlő tengely állásától függ. A 210 első lefutás a 1. ábra szerinti 120 hajîôberendezés nyomaték-szükségletét mutatja. Az "A” állástól a 21Ô nyomaték-szükséglet nulláról kezdetben viszonylag meredeken emelkedik, elér egy lokális maximumot nagyjából félúton az "A” és Ί8" állás között, majd a ΊΒ" állásig ismét erősen csökken, és az ebben a ΊΒ" állásban elért érték valamivel nagyobb, mint nulla. A "B” állástól a 210 nyomaték-szükséglet ismét erősen emelkedik, egy másik lokális maximumot képez nagyjából félúton a "B>! és "C" állás között, majd a "CT állásig ismét erősen csökken, amíg eléri a nullát. A 120 hajtóberendezés 210 nyomaték-szükségletének lefutása elsősorban az erőknek, illetve a nyomatékoknak az 1. ábrán látható 125 hajtómű általi nem egyenletes átvitelére vezethető vissza.

Ha a 120 hajtóberendezés által leadott forgaíónyomatékot konstans 220 hajtónyomaiékra korlátozzuk, akkor olyan 230 igénybevételi lefutást kapunk, amely a 140 rudazathan lévő húzó· , illetve tolóerők lefutásának felei meg, és a 110 ablaktörlő készülék teljes igénybevételére jellemző. A húzó-, Illetve tolóérőknek a 2. ábra szerinti ábrázolásban azonos az előjele. Nyilvánvaló, hogy a 230 igénybevételi lefutás röviddel a Έ'\ illetve a "CT allásnak a 130 ablaktörlő tengely általi elérése előtt különösen nagy igénybevétel! csúcsot mutat. Egy tényleges 100 ablaktörlő rendszerben ez az igénybevételi csúcs körülbelül 20°-3öcl-kal a "8", illetve a !fC!! állásnak a 130 ablaktörlő tengely általi elérése előtt léphet fel. Ezek az Igénybevételi csúcsok ráadásul növekedhetnek, ha például lerakódások halmozódnak fel az egyik ablaktörlő lapát fordulópontjának területén, amelyet a 130 ablaktörlő tengely oszcilláló mozgásban a 105 gépjármű üveglapjának egy körszegmensén vezet. Ilyen lerakódásokat például nedves levélek vagy hó vagy jég képezhet. Az igénybevételi osées elérése után a 230 igénybevételi lefutás nulla közeli vagy azzal egyenlő

Ahogy ez általánosan Ismert, a gépelemeken bekövetkező anyagíuggö kopást különösen akkor kell fokozottan figyelni, amikor nagy igénybevétel csúcsokat kell feldolgozni. Az ilyen teljesítmény-csúcsoknak már a viszonylag mérsékelt korlátozása is az elem élettartamának drasztikus meghosszabbodását eredményezheti, úgyhogy kisebb igénybevételeknek sokkal gyakrabban ki lehet tenni a gépelemet, mielőtt elkopik.

Adaptiv motornyomaték segítségével a 120 hajtoberendezés által leadható szegmensből áll, és a 120 hajtéberendezés nyomaték-szükségletének 210 lefutása felett helyezkedik el A 240 lefutásból a 110 ablaktörlő készülékben olyan 250 felel meg konstans 220 motornyomaték esetén. Az igénybevételi csúcs a ”8", illetve a RC” helyzeteknek a 130 ablaktörlő tengely általi elérése előtt jelentősen kissebbedlk, és a viszonylag nagy igénybevétel is csökken röviddel az ”A‘\ Illetve *8* állás elhagyása utáni területen. A 3. ábrán az 1. ábra szerinti 110 ablaktörlő készüléken alkalmazott 300 eljárás folyamatábrája látható. A 300 eljárás például az 1. ábra szerinti 115 vezérlővel kívitezhető. A 300 eljárás a 310451 350-ig terjedő lépéseket foglalja magában.

Az első 310 lépésben a 300 eljárás a kiindulási állapotban található. Az ezt követő 320 lépésben a 130 ablaktörlő tengely állásától függően meghatározunk egy előre meghatározott forgatónyomatékot. Ehhez a 130 ablaktörlő tengely állása például a 155 letapogató segítségével határozható meg. Ezután lehívunk a 155 memöríaegyégből egy, a meghatározott álláshoz rendelt forgatónyomatékot, A 165 rendelkezésre, amelyekből a 130 ablaktörlő tengely meghatározott állása alapján következtetni lehet az előre meghatározott forgatőnyomatékra.

A 330 lépésben meghatározzuk a 120 hajtőberendezés által leadott forgatónyomatékot. A leadott forgatónyomatékot például a 150 vezérlő tag által a 120 hajtóberendezéshez vezetet villamos teljesítmény alapján lehet meghatározni A hajtóberendezéshez vezetett feszültség alapján együttesen a 120 hajtóberendezés A 340 lépésben összehasonlítjuk az előre meghatározott íorgaiónyomatékot a leadott forgafônyomaîèkkai. Ha a leadott forgatónyomaték kisebb az előre meghatározott íorgaiónyomatéknáí, vagy azzal egyenlő, akkor az eljárás visszatér a 320 lépéshez, és újra végre lehet hajtant. Ellenkező esetben, ha a leadott 320 lépéshez való visszatérés előtt a 350 lépésben megfordul a 120 hajtóberendezés forgási Iránya, Ezáltal a 130 ablaktörlő tengely állásai csak még kisebb szogtartományra terjednek ki, mint ami mechanikailag a forgásirány megfordulása nélkül lehetséges. Abban a valószínű esetben, ha akadály van az 1. ábra szerinti 145 hajtott emelőkar jobb oldali szélső és/vagy a bal oldali szélső helyzeteinek területén, akkor a 2. ábrán látható Igénybevételi csúcsokat - azáltal, hogy a forgásirány Idő előtt megfordul - sikerül elkerülni, miáltal a 105 gépjármű üveglapjának megtisztított területe egy oldalon vagy két oldalon csökken. A találmány lényege, hogy a 120 hajtóberendezés forgásirányának megfordítását (Irányváltás) előnyös módon akkor kell elkezdeni, ha egy külső behatások révén a 100 ablaktörlő rendszerre ható járulékos igénybevétel különösen nagy igénybevétellel jár a 110 ablaktörlő készülék számára, A 130 ablaktörlő tengelynek azokban az állásaiban, amelyekben egy akadály a 110 ablaktörlő készüléknek csak mérsékelt többlet-igénybevételét jelenti, nevezetesen egy középső területen a 145 hajtőt emelőkar bal oldali szélső és jobb oldali szélső helyzete között, a 100 ablaktörlő rendszer törlési funkciójának optimalizálása érdekében a forgásirány megfordítását el kell kerülni. A 340 lépésben további kritériumokat lehet kiértékelni, ahogyan az alábbiakban rámutatunk. A 4. ábrán összehasonlítási aiapbelyzeteknek a 400 diagramja látható az 1. ábra szerinti 110 ablaktörlő készüléken alkalmazott, 3. ábra szerinti 300 eljáráshoz. A 40Ö diagram kvalitatlve a 2. ábra szerinti 200 diagramnak felel meg. Tájékoztatásul a 400 diagram felső részében a 230 Igénybevételi lefutást konstans A 410 lefutás azokat az előre meghatározott gyakoriságokat mutatja, amelyeket a 130 ablaktörlő tengely állásától függően a 120 hajtóberendezés törgásitánya megfordításának a vezérlőiéhez alkalmazunk. A lényegében lépcső alakö 410 gyakoriság-lefutás olyan: 230’ lefutás felé orientálódik, amely a 230 iétetesbéí egy vízszintes tengely menten történő tükrözésből keletkezik. A 410 gyakoriság-lefutás kyaliátfyé nagy gyakoriságot mutat, ha a 230 Igénybevételi lefutásnak kicsi az értéke és megfordítva, A 410 gyakoriság-lefutás azt jelöli, bogy a 120 hajtőberendezés által leadott förgatónyomaíéknak milyen gyakran kell meghaladnia az előre meghatározott gyakoriságot, mielőtt bekövetkezik a forgásirány megfordulásának kiváltása a megfelelő állásnál. A 4; ábrán megadott értékek a 410 gyakoriság-lefutás gyakoriságaira szolgálnák példaként, kiig az "A” és "ΕΓ állás között nagyjából középen lévő vagy a ”8" és "C" álás között középen tévő területen a 120 hajtóberendezés által leadott forgatönyomatéknak legalább ötször meg keli haladnia az előre meghatározott íorgatőnyomatékoi hogy elérjük a 120 hajtóberendezés forgásirányának megfordulását, addig a 230 igénybevételi lefutás legnagyobb igénybevételeinek területén nagyjából 3ÖAkai a "Bí! vagy “C" helyzet elérése előtt elegendő, ha egyetlen egyszer haladja meg, hogy elérjük á forgásirány megfordulását.

Egy, a 4. ábrán látható teáik 420 tömőnfésHdő lefutás azt mutatja, hogy a 120 hajtóberendezés áltál leadott forgatönyomatéknak milyen bosszú ideig kel! meghaladnia az előre meghatározott forgatónyomatékot azért, hogy elérjük a 120 hajtóberendezés forgásirányának megfordulását. A 420 tömörítési-idő lefutás a 130 ablaktörlő tengely állásától függ, és az ábrázolt példában szegmens-szerűen lineáris az alakja, Mivel a 420 tömörítési-idő lefutás tömörítési Ideje a 410 gyakoriság-lefutás gyakoriságaival: ellshtétöén nem diszkrét értékekkel is megadható, a 420 tömörítési" idő lefutás bármilyen alakot felvehet, különösén teles mértékben követheti a 230’ lefutást. A választott 420 tömörítési-idő lefutás az idegen testek viszonylag jó tömörítését biztosítja, amelyek akadályozzák a 130 ablaktörlő tengely mozgását a 145 hajtott emelökar bál oldali szélső és jobb oldali szélső állása közötti területen, ugyanakkor ezzel egy időben a 110 ablaktörlő készülék igénybevételi csúcsait sikerül elkerülni.

Az egyik kiviteli alakban a 2, ábra szerinti 240 nyomaték-lefutáshoz ezenkívül figyelembe vesszük a 41 ö gyakoriság-lefutást és/vagy a 420 tömörítési-idő lefutást. A 120 hajtóberendezés forgásirányának megfordulása akkor következik be, ha á 120 hajtóberendezés által leadott forgatónyomaték a 410 gyakoriság-lefutás által mutatotlnáí gyakrabban és/vagy a 420 tömörítési-idő lefutás által mulatottnál hosszabb ideig haladja meg az előre megadott 240 íorgatőnyomatékot A 40ö diagram alsó részében a 430 gyakoriság-lefutást mutatjuk, amely a 11 ö ablaktörlő készülék megfordító vezérlőjéhez alkalmazható, amelynek 125 hajtóműve egyenletes erőátvitelt biztosít, például egy homlokkerekes hajtóműnél. Pa "A" és "B”, illetve a "8“ és 'XT' állások között a 430 gyakoriság-lefutás vízszintes irányban szimmetrikus. A 430 gyakoriság-lefutás egyébként, ahogy fentebb kifejtettük, kombinálható egy megfelelő nyomaték-lefutással, és adott esetben kiegészifőleg egy megfelelő tömörítési-idő lefutással, hogy elérjük az alkalmazott 120 hajtóberendezés forgási tanyának megfordulását.

Claims (4)

1. Vezérlő (115) egy ablaktörlő készülékhez (110), amely ablaktörlő készülék (110) magában foglal egy hajtóberendezést (120) és egy hajtóművet (125), amely átviszi a hajtóberendezés (120) mozgását egy ablaktörlő tengelyre (130), és a vezérlő (115) magában foglal: - egy összehasonlító berendezést (160) annak meghatározása céljából, hogy a hajtóberehdezés (110) által leadott forgatónyomaték egy előre megbatározott gyakoriságnál gyakrabban haladja-e meg az előre meghatározott forgatónyomatékoi - amely előre meghatározott forgatónyomaték és gyakoriság az ablaktörlő tengely (130) állásától függenek, és - egy irányváltó berendezést (150) a hajtóberendezés (120) forgásirányának az összehasonlító berendezés (100) eredményeinek függvényében való

2 Az 1, igénypont szerinti vezérlő (115), azzal jellemezve, hogy nagy előre meghatározott forgatőnyomatékhoz kis előre meghatározott gyakoriság van rendelve.

3. Az 1 vagy a 2. igénypont szerinti vezérlő (115), azzal jellemezve, hogy az összehasonlító berendezés (100) égy van beállítva, hogy határozza még, hogy a bajtóberendezés (120) által leadott forgatónyomaték egy előre meghatározott Időnél hosszabb ideig haladja-e meg az előre meghatározott forgaiönyomatékot,

4. Eljárás egy ablaktörlő készülék (110) vezérlőjéhez, amely ablaktörlő készülék (110) magában foglal egy hajtóberendezést (120) és egy hajtóművet (125), amely átviszi a hajtóberendezés (120) mozgását egy ablaktörlő tengelyre (130), és amely eljárás a következő lépéseket foglalja magában: - meghatározunk (320) egy, az ablaktörlő tengely (130) állásától függő, előre meghatározott forgatönyomatékot, és - összehasonlítjuk (340), hogy a bajtóberendezés (120) által leadott az előre meghatározott forgatönyomatékot, amely gyakoriság az ablaktörlő tengely (130) állásától függ. » megfordítjuk (350) a bajtóberendezés (120) forgásirányát az összehasonlítás eredményeinek függvényében. δ. A 4, igénypont szerinti eljárás (300), azzal jellemezve, hogy nagy előre 6. A 4, vagy az 5. igénypont egyike szerinti eljárás (300). azzal az összehasonlítással (340) jellemezve, hogy a hajtőberendezés (120) által leadott forgatőnyomaték egy előre meghatározott időnél hosszabb ideig haladja-e meg az 7. A 6. igénypont szerinti eljárás (300), azzal jellemezve, hogy nagy előre meghatározott forgatőnyomaíékhoz rövid előre meghatározott idő van rendelve, 8. A 4-7. igénypontok egyike szerinti eljárás (300), azzal jellemezve, hogy a hajtóberendezés (120) által leadható forgatónyomatékot egy másik, az ablaktörlő tengely (130) állásától függő,, előre meghatározott forgatónyomatékra korlátozzuk. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás (300), amelynél az előre meghatározott (A meghatalmazott)