HU229241B1 - Method for producing granulate with detergent and cleaning action - Google Patents

Method for producing granulate with detergent and cleaning action Download PDF

Info

Publication number
HU229241B1
HU229241B1 HU0101618A HUP0101618A HU229241B1 HU 229241 B1 HU229241 B1 HU 229241B1 HU 0101618 A HU0101618 A HU 0101618A HU P0101618 A HUP0101618 A HU P0101618A HU 229241 B1 HU229241 B1 HU 229241B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
weight
detergent
solids
process according
mixer
Prior art date
Application number
HU0101618A
Other languages
English (en)
Inventor
Hubert Harth
Petra-Stefanie Madle
Gisela Nitsch
Franz Pfeifer
Johann Seif
Herbert Senger
Original Assignee
Henkel Ag & Co Kgaa
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Henkel Ag & Co Kgaa filed Critical Henkel Ag & Co Kgaa
Publication of HUP0101618A2 publication Critical patent/HUP0101618A2/hu
Publication of HUP0101618A3 publication Critical patent/HUP0101618A3/hu
Publication of HU229241B1 publication Critical patent/HU229241B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C11ANIMAL OR VEGETABLE OILS, FATS, FATTY SUBSTANCES OR WAXES; FATTY ACIDS THEREFROM; DETERGENTS; CANDLES
    • C11DDETERGENT COMPOSITIONS; USE OF SINGLE SUBSTANCES AS DETERGENTS; SOAP OR SOAP-MAKING; RESIN SOAPS; RECOVERY OF GLYCEROL
    • C11D11/00Special methods for preparing compositions containing mixtures of detergents
    • C11D11/0082Special methods for preparing compositions containing mixtures of detergents one or more of the detergent ingredients being in a liquefied state, e.g. slurry, paste or melt, and the process resulting in solid detergent particles such as granules, powders or beads

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Detergent Compositions (AREA)

Description

ELJÁRÁS MOSÓ, ILLETVE TISZTÍTÓ HATÁSÚ GRANULÁTUMOK ELŐÁLLÍTÁSÁRA
A jelen találmány tárgyát mosó, Illetve tisztító hatású granulátumok előállítására szolgáló eljárás képezi, ahol a granulátumok térfogatsúlya kisebb a normál számítási módszer szerint meghatározott értéknél· ezenkívül a granulátumok jól szórhatoak és homogének; ilyen granulátumokat keverés és agglomerálás, illetve adott esetben utólagos kezelés által kapunk.
Habár manapság egyre inkább a nehéz (a 650 g/l-nél nagyobb, előnyösen a '700 g/l fölötti térfogatsúlyú} mosó-, illetve tisztítószerek kezdenek elterjedni, még mindig igény van a 7ÖÖ g/l alatti térfogat-súlyú mosó-, illetve tisztítószerekre, A felhasznált mosószereknek, különösen azokon a vidékeken, ahol a kézi mosás fontos szerepet játszik, vagy ahol a gépi mosáshoz például leginkább tárcsás mosógépet használnak, gyorsan és különösebb mechanikai behatás nélkül kell oldódniuk. Ez a kivánalom a keveréssel és granulál ássa! előállított termékek esetén eddig csak a termékek térfogatsúlyának csökkentése által érhető el.
Általában egy modern, mosó illetve tisztító hatású granulátummal szemben az a követelmény, hogy a granulált termék a tárolás során a szórhatóságát megfelelő mértékben megőrizze. Ennek a követelménynek manapság általában íeíületmodositő * * * * X « φ* anyagok alkalmazásával tesznek eleget, melyekkel adott esetben a szemcsék felületét, és így megakadályozzák azok osszet ><K. ?
i.z a további követelmény, hoav keveréssel és granuláiással egy makroszkopikusan homogén terméket állítsunk elő, amelynek alkotórészei az előállítás és a csomagolás során nem válnak szét egymástól, ezenkívül nem figyelhető meg a specifikusan különböző minőségű porok szétválása, továbbá az egyes alkotórészek a szállítás és a tárolás során sem válnak szét egymástól, a felhasznált nyersanyagoktól és a rendelkezésre álló: berendezésektől függően manapság még mindig nehézségek elé állíthatja a szakembert. Ha ezentúl még a termék térfogatsúlya i.s elő van írva, miközben a reeeptúra nagy variabilitást mutat, akkor a jelenlegi körülmények között a szakember k o m p r o m i s s z u m okra kény sz e r 0 1,
Habár a hagyományos porlasztós szárítási eljárásokat alkalmazva viszonylag jól szórható, és homogén termékeket kepénk, a mosó-, illetve tisztítószerek hidrolízis- vagy hőérzékeny összetevőit, mint például a peroxldos fehéritőszereket vagy az enzimeket, utólag kell hozzákeverni. Mivel a porlasztós szárítás során közvetlenül kapott termék térfogatsúlya általában körülbelül csak 3Ö0-55Ö g/i, ezért abban az esetben, ha nagyobb térfogatsúly kívánatos, a terméket a szabadalmi Irodalomban leírtak alapján utólag, kell felgranulálni. Á térfogatsúlyt pusztán azáltal is növelhetjük, hogy nehéz összetevőket keverünk bele a termékbe, de igy fennáll annak a veszélye, hogy a szállítás és tárolás során az egyes alkotórészek szétválnak egymástól. A porlasztós szárítás ráadásul igen költséges, vagyis egy mosószer fő összetevőjét nem éri meg ezzel az eljárással előállítani.
««*♦ χ* * «X »4* * » * »Χ ** «·Χ
X * *-*
Manapság egy sor olyan keverő- és granuláló-berendezés létezik, amelyek segítségévei nehezebb, illetve könnyebb granulátumok állíthatók elő, így például a Lödige cég ekés kévetőjével nagy térfogatsúlyú termékek állíthatók elő [körülbelül azt a térfogatsúlyt sikerül elérni, amit a normái számítási módszer (az alábbiakat Összegezzük: az egyes szilárd összetevők súlyrészei szorozva azok térfogatsúlyával, és a folyékony összetevők súlyrészei szorozva azok sűrűségével) alapján várnánk, illetve a keverő hatékony üzemelése esetén a térfogatsúly kevés•ezen érték .t marad), azonban az agglomerálódás mértéke általában nem kielégítő, ami inhomogén granulátumokat eredményez, melyek szemeseméret-eloszlása viszonylag széles tartományú, azaz a termékben viszonylag sok a durva- és a finomszemcséjű részecske. Ezen felül a durvább szemcséjű szilárd, anyagoknál megfigyelhető á szemcsék legalább egy részének a szétesése, Ezen termékek alkotórészei hajlamosak egymástól szétválni.
Míg az olyan keverő- és granuláló-berendezésekre, mint amilyen például az ekés keverő, az a. jellemző, hogy forgó alkatrészeket tartalmaznak, addig az úgynevezett forgódobos keverőkben nincsenek ilyen alkatrészek, hanem ezek ehelyett forgó tartályokat tartalmaznak. Ezekben a keverendő anyag a falon, illetve a belső kialakításon a súrlódás hatására felemelkedik, majd az anyag a gravitáció hatására ismét visszaérő Ilik.
Habár a forgódobos keverők közé tartozó, kettős keverődobbal rendelkező centrifugális keverőkkel normális esetben az elméleti számításnak megfelelő térfogatsúlyú mosó vagy tisztító hatású granulátumok állíthatók elő, továbbá ez a berendezés az φ 9 * 4 * ekés követőkkel szemben a szilárd összetevőket kíméletesen keveri össze, úgy hogy ne essenek szét a szemcsék, a termék in» homogenitása azonban továbbra is megmarad. Ez arra utal, hogy nem kielégítő az agglomerálódás mértéke,
Egy-két. kivételtől eltekintve, ahol pépes állagú kiindulási anyagokat granulálnak,, a keverés és az aggloraerálás során hagyományosan granuláló folyadékok felhasználásával egy vagy több szilárd anyagot dolgoznak fel. így például a WÖ 97/21487 számú nemzetközi közzétételi iratban olyan eljárásról olvashatunk, ahol a mosó vagy tisztító hatású granulátumok előállítása során csak annyi vizet vagy vizes oidatot és/vagy vizes diszperziót adagolnak, amennyi nem lépt tél a kész, stabil granulátumok. vlzmegköiö képességét, Á példákban említett kiviteli formák térfogatsúlya bSÖ és 780 g/1 között van. A termék homogenitásáról, Illetve arról, hogy a granulátumok térfogatsúlya adott esetben beállítható-e vagy sem, nem olvashatunk; az előnyösnek tartott keverők és granulálóról (melyek nagy energia-bevitelt tesznek lehetővé) alapján azonban mindenesetre azt gondolhatjuk, hogy egy meghatározott receptura esetén a térfogatsúly értéke nem állítható be tetszőlegesen, és/vagy a fenti kiviteli formák alapján elöállitott granulátumok nyilvánvaló inhomogenitást mutatnak.
További problémát jelent a mellékkomponensek homogén bedolgozása, mely komponensek csak kis mennyiségben, a mosó-, illetve tisztítószerekben például körülbelül csak 10 tőmeg%~ban fordulnak elő. Ezen anyagok közé többek között az alábbiak tartoznak: eobuílderek, optikai vílágosítoszerek, szekvesztrálószerek, elszürkűlést gátló anyagok, szappanok, toφ »99
Φ *·*· ·#♦*< fc * * ΧΦΦ * fcfc vábbá szín- és illatanyagok. A DE-A-196 51 072 számú német szabadalmi bejelentés azt javasolja, hogy az ilyen mellék komponenseket külön adaték formájában készítsük elő, ezen adalékok alkalmazásával a mehékkomponensek pontosabban adagolhatok, továbbá a teljes mosó-, illetve tisztítószerben homogét tesz az elosztásúi
Már a fenti két dokumentum alapján is láthatjuk, hogy a keveréssel előállított ara n u I á t u m bél áll na k £?
termékek általában egy amelyhez utólag még tova alkotórészeket kevernek hozzá; vagy külön-külön többféle kompaundot (ezek minden esetben legalább két mosó, illetve tisztító hatású összetevőt tartalmaznak}· állítanak elő, és ezeket utólag, adott esetben további nyersanyagok hozzáadásával keverik össze egymással. Jellemző adalékanyagok például a peroxidos íehéntöszerek, mint például a perborátok és/vagy a perkarbonátok (térfogatsúlyuk 800-1001) g/l); és a nátriumszulfát (térfogatsúlya: egészen 1500 g/l-ig), amely néhány szerben még mindig akár 45 tömeg%-«yi mennyiségben lehet jelen, Adalékanyagként adott esetben nehéz nátrium-karbonátokat vagy fehérítő aktivátorokat is alkalmazhatunk. Az említett, 7ÖÖ nagyobb térfogatsúlvú adalék a nehez mosó-.
Illetve tisztítószerekbe viszonylag könnyen bedolgozhalök, de az olyan mosó-, illetve tisztítószerek esetén, amelyek 650 g/l alatti térfogatsúllyal kell, hogy rendelkezzenek, nemcsak az a gond, hogy a többi összetevő térfogaisúlva ennek megfelelően alacsony keli, hogy legyen, hanem az egyes szemcsés összetevők térfogatsúly-különbségéből adódóan annak is nagy a vészéivé, hogy az egyes összetevők szétválnak egymástól. A $· Φ Φ φ« * φ« V * » φφ® φ *
ΦΦΦ »* ί* φ » ·Φ •φ* nehéz nátrium-szulfát esetén ehhez m.éa -az is hozzá keü venni, hogy a nátrium-szulfát viszonylag finom szemcséjű, és egyébként is hajlamos arra, hogy a tárolás, de leginkább a szállítás során leülepedjen a csomagok aljára.
Bár a tetraacetil-etilén-diamin (TAED) -amely manapság még mindig a leggyakrabban használt fehérítő aktivátorok közé tartozik- térfogatsúlya csak 500 és 6ÖÖ g/1 közötti, mégis azon mosó-, illetve tisztítószerek. esetén, amelyek térfogatsúlya például legfeljebb csak 4ÖÖ g/1 lehet, a TAED is egy nehéz, és ebből kifolyólag problematikusán kezelhető nyersanyagnak tekintendő.
A jelen találmány tehát azt tűzte ki célul, hogy keverés és agglomerálás által olyan, mosó illetve tisztító hatású granulátumokat lehessen előállítani, melyek térfogatsúlya kisebb a normál számítási módszer szerint meghatározott értéknél, ezenkívül a kész granulátumok a tárolás során őrizzék meg a szórhaloságnkat, továbbá a legfontosabb az, hogy homogének legyenek, és állandó receptura esetén a térfogatsúly legalább bizonyos mértékben változtatható legyen. Főleg a nehéz összetevők (amelyek térfogatsúlya nagyobb a végtermék kívánt térfogatsúlyánál) legyenek úgy feldolgozhatok, hogy a kész termékekben ne váljanak szét egymástól az egyes összetevők.
Ezt a. feladatot úgy oldottuk meg, hogy egy vagy több szilárd anyagot, és egy vagy több granuláló folyadékot egy forgatható, keverőeszkozök nélküli 13 tartályban.....amely egy 1 keverő- és egy 2 utőkevero zónára van felosztva, továbbá tartalmaz egy 5 ledobólécet, amely egy 4 homloklemezre van erősítve, és amely onnan kezdve az egész 1 keverözónán átér, adott esetben φφ-Φ 6 44 utókeveró zónába is beleér- agglomerálunk, nrnjd adott esetben utólagosan kezelünk, miközben a térfogatsúly értékét úgy állítjuk be, hogy az a normál számítási módszer szerint kiszámított elméleti térfogatsúlynak legfeljebb a 85 %-át érje el.
A jelen találmány keretében azt értjük normál számítási módszeren, ahol a késztermék térfogatsúlyát, ahogy azt fentebb már leírtuk, úgy számítjuk ki, hogy az egyes szilárd nyersanyagok vagy kompaundok térfogatsúlyait a késztermékben található súlyarányoknak megfelelően súlyozva összegezzük. A folyékony összelő vő(k), tehát a granuláló íolyadék(ok) esetén analóg módon azok sűrűségét vesszük figyelembe,
A térfogatsúlyt előnyösen úgy állítjuk be, hogy az a fentiek szerint kiszámított elméleti térfogatsúlynak legfeljebb a 80 %-át, még előnyösebben legfeljebb a 75 %-át érje el. A 650 g/1 alatti térfoga (súl lyal rendelkező végtermékek a különösen előnyösek.
Szilárd anyagként nyersanyagokat és/vagy kom pa undokát alkalmazhatunk, az utóbbiak a jelen találmány keretén belül legalább két különböző, a mosó- vagv tisztifőszerekhez hagyó-
mányosan használt összetevőt tartalmá- ínak, és hagy ornányos
eljárások. mint példa ul porlasztód szárító s. granu lá l ás, hengeres
tömörítés vagy estre dálás, segitségével előre vannak gyártva.
Az a lkain lazoit nyersanyagok finomabb vagy durvább részecs-
kékből áll hatnak, a f alálmány szerinti e. járásnak az a; r előnye,
hogy seg’ tségével a v iszonyt a g f i η o rn j .zomesés anya gokat is
gond nélk ül fel tudju k dolgozni. Mivel a k o m p a u n d o k e 1 ö á 11 í f á -
sa és az a zt követő t ovábbi feldolgozása nagyon gazd; magtalan
>*·** *
* « *» ♦·*·** «. « *♦ * * # «4 * *** . - Μ lehet, ezért a találmány egyik kiviteli formájában az az előnyös, hogy szilárd anyagként legfeljebb 1-3 különböző kompaundot használunk. Eközben különösen előnyös, ha a kompaundokhoz szilárd adalékanyagként még legalább egy további szilárd nyersanyagot adunk, Egy különösen előnyös kiviteli forma esetén az eljárás során nem használunk porlasztós szárítással előállított komp a un dókat. Az is lehetséges azonban, hogy szilárd anyagként egyáltalán nem használunk kompaundokat, hanem csak szilárd nyersanyagokat. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy az úgynevezett szilárd nrellékkomponensek is közvetlenül hozzákeverhetek. Eközben például úgy járhatunk el, hogy a szilárd anyagokat egy szállítószalagon (úgynevezett komponensgyüjtö-szabgon} összemérjük, és a szilárd mellékkomponens(eke)t, különösen az(oka)t, amelye(ke)t legfeljebb 2 tÖmeg%~nyí mennyiségben alkalmazunk, mint utolsó szilárd anyago{ka)t közvetlenül azelőtt adagoljuk, mielőtt a szilárd anyagok belekerülnének a keverőbe. A találmány szerinti eljárást alkalmazva tehát nem szükséges, hogy a szilárd anyagokat egy külön keverőben előre összekeverjük, vagyis nem kell egy úgynevezett elokeveréket előállítanunk, mint ahogy az más eljárások esetén szokás.
Mivel anyagi rnegíontolásokből nem előnyös, ha az agglotnerálás, illetve az esetleges utólagos kezelés után még egy száritási lépést is be keli iktatni, az agglomerálási lépésben viszont szükséges lehet a víz hozzáadása, a végtermékek pedig ne legyenek hajlamosak az összetapadásra, ezért a találmány egy további előnyös kiviteli formájában érdemes· legalább egy túlszárított szilárd anyagot (nyersanyagot vagy kompaundot) alφ * * * *** «
Χ*Φ * X « V ♦ βτ Φ
S Φ
*.<·**· *'♦· » * * «
Λ -X * ♦ kalmazní, azért hogy a fel használt szilárd anyagok, i lletve szilárdanyag-keverék víztartalma összességében alacsonyabb legyen, mint amennyi az e-ssz.es szilárd anyag, iüetve szilárdanyag-keverék vizmegkőtö képessége. A találmány egy további előnyös kiviteli formájában csak annyi vizes granuláló folyadékot. adagolunk, hogy az agglomerátumok vizmegkötő képességét ne lépjük túl. A vízmegköto képesség meghatározásával, illetve azzal kapcsolatban, hogy a szilárd anyagokhoz ügy adagoljunk vizes granuláló folyadékokat, hogy az előállított termékek vízmegkötő képességét ne lépjük túl, határozottan a WO-A-97/2148? számú nemzetközi közzétételi iratra hivatkozunk,
A találmány szerinti eljárás során legalább egy, de előnyösen legalább két különböző granuláló folyadékot alkalmazunk. Éppenséggel azonban az is lehetséges, hogy az eljárás során három, négy, öt vagy, ha igény van rá, akár még több fajta granuláló folyadékot is használjunk, A granuláló folyadékok lehetnek nem-vizesek vagy vizesek. Abban az esetben például, ha csak egyfajta granuláló folyadékot alkalmazunk, akkor lehetséges, hogy ehhez vizet, vizes oldatot vágy vizes diszperziót használunk, A találmány egyik előnyös kiviteli formájában azonban egyfajta granuláló folyadék alkalmazása esetén nem-vizes granuláló folyadékot használunk. A jelen találmány szerint különösen a nem-vizes granuláló folyadékon olyan, segédanyag értendő, amely a mosó-, illetve tisztítószerek hagyományos összetevője, és az eljárás hőmérsékletén folyadék vagy olvadék formájában van jelen,
A találmány egy további előnyös kiviteli formájában legalább két különböző granuláló folyadékot használunk. Eközben
Η)
0f *0 * »-* * »
** 0
0 0 0 *♦* »» »*♦; *·, > 0 0 * **« **
0 » 0 *
0» ** különösen előnyös, ha ezek közöl Legalább az egyik a fent említett nem-vizes granuláló folyadékok közül kerül ki, miközben legalább egv további granuláló folyadék víz, vizes oldat vagy vizes diszperzió formájában van jelen.
A találmány egy további előnyös kiviteli formája, szerint az eljárás során a granuláló folyadékot 0,5-15 tőmeg.%-bán, leginkább 1-10 tömeg%-ban, különösen előnyösen pedig 1,5-7 tö m e g % - bán a-1 k a 1 ma zz u k.
Nem-vizes granuláló folyadékként Leginkább a folyékony, a cseppfolyósított, illetve az olvasztott nemiono-s· tenztdek, paraffinok, szí Hkonolajok, Hlatanyagok, zsírsavak, olvasztható poliészterek, úgymint a mosószerek ismert szennyeződéstaszitó összetevői alkalmasak.
Folyékony vagy cseppfolyósított nemionos tenzidként előnyösen alkoxi Iáit, különösen pedig előzi iáit, Leginkább primer, előnyösen 8-18 szénatomos alkoholokat alkalmazunk, melyek egy mól alkoholként átlagosan 1-20 mól, előnyösebben pedig átlagosan 1-14 mól etilén-oxidol (EO) tartalmaznak, ahol az alkohol-csoport lehet lineáris, de előnyösebben a 2-es pozicsóban egy metil-elágazást tartalmaz, vagy lineáris és metil-eiágazást tartalmazó csoportok keverékéből áll, úgy ahogy azok az osoalkohol-csoportokban hagyományosan előfordulnak, .Azonban különösen azok az alkohol-etoxilátok előnyösek, amelyek természetes eredetű, 12-18 szénatomos, lineáris aikoholcsoportokai, mint például kókusz-, pálma-, pálmamag-, faggyúzsírvagy oleil-alkoholt tartalmaznak, ahol az alkohol mólonként átlagosan 2-8 mól EO-t tartalmaz. Az előnyös, etoxilált alkoholok közé például az alábbiak tartoznak: 3 vagy 4 EO-t tartalmazó χφ φ *.*'*' <
*** ί ·* *
*.«« #** β* **** φ ♦· 9 * *Φ*
9 *
♦ *'
12-14 vagy 12-15 szénatomos alkoholok; 7 EO-t tartalmazó 91 I széaatomos alkoholok; 3, 5, 7 vagy $ EÖ~t tartalmazó 13-15 szénatomos alkoholok; 3, 5 vagy 7 EO-t tartalmazó 12-18 szénatomos alkoholok; továbbá ezek keverékei, mint például a 3 EO-t tartalmazó 12-14 vagy 12-15 szénatomos alkoholok, illetve a 7 EO-t tartalmazó 12-18 szénatomos alkoholok keveréke, A megadott etoxilálási tokok statisztikai átlagok, amely egy megbatározott termék esetén egész vagy tört számok lehetnek. Áz előnyős alkohol-etoxilátok szűkített homológ eloszlásnak (ón. narrow rangé ethoxylaies, NME),
Az előszeretettel alkalmazott nemionos tenzídek egy további csoportjába az alkoxiiált, előnyösen etoxliált vagy etoxílált és propoxüáit zslrsav-alkil-észterek tartoznak, melyek alkil-lánea előnyösen 1-4 szénatomos, különösen a zsirsav-metil-észterek előnyösek; az említett nemionos tenzidekel például a JP 58/217598 számú japán szabadalmi bejelentés ismerteti, illetve azok előnyösen a W0-A-9Ö/13533 számú nemzetközi közzétételi iratban leírt eljárás szerint állíthatók elő; a fenti nemíoinos tenzidekel mint egyedüli nerníonos tenzidekel vagy más nemionos Ienzidekkel, leginkább alkoxiiált zsiraikoholokkal és/vagy alkrl-glikozidokka! együtt alkalmazzuk. Különösen előnyösek a 12-18 szénatomos zsirsav-meiil-észterek, melyek átlagosan 3-15 EO-t, előnyösen pedig átlagosan 5-12 EO-t tartalmaznak.
Az alkalmas zsírsavak közé leginkább a telített zsírsavak.
mint például a lanrinsav, a mlrisztínsav, a palmitlnsav, a sztearinsav, a hidrogénezett erukasav és behensav tartoznak, különö*·** .·« «**»·*'* <> ί “ί Λ » ♦ » 4* .* ~ »* se π pedig a természetes zsírsavak, mint például a kókusz», a pálmamag- vagy a faggyúzsírsav keverékei tartoznak.
Mivel az adott esetben hozzáadandó vízmennyiség mindig a konkrét esettól függ, ezért nem adhatunk meg olyan mennyiségeket, amelyek minden esetben előnyösek lennének. Á találmány egy előnyös kiviteli formájában azonban a granuláló folyadékként alkalmazóit víz mennyisége az egész keverékre v ο n a t ko z t a t v a a z a g g I o m e rá 1 a odó k e v e r é k tő 1 függ öen í)5-10 tömeg% között, leginkább 1-7 tömeg% között lehet. Eközben mindegy, hogy az eljárás során önmagában, vagy vizes oldat, illetve diszperzió formájában alkalmazzuk-e a vizet. Mivel azonban az aaalomerálási folyamat után előnyös esetben nincs külön szárítás, ezért egy előnyős kiviteli forma szerint azért hogy a felhasznált víz mennyiségéi a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk, nem a víz az egyedül felhasznált, agglomerációt elősegítő szer.
Vizes oldatként szervetlen és/vagy szerves buti derek oldatát alkalmazzuk előnyösen. Leginkább az alkálí-sziIlkátok és az alkáli-karboné tok oldatai jöhetnek számításba, de alkalmasak még a polikarboxilátok, mint például a nitrátok, a (ko)polimer polikarboxlíátok és a cellulóz-éterek, mint például a karboxi- metil-cellulóz vagy a metii-cellulóz oldatai is. Granuláló folyadékként ezenkívül még anionos és/vagy nemionos tenzidek vizes krémjét is megfelelnek. Alkalmazhatjuk például az aikil-benzol-szül fonótok és az alkil-szulfátok nagy töménységű krémjeit. Különösen előnyösek a nemionos tenzidek, mint például az alkil-glikozidok, a polihídroxi-zsírsav-amidok vagy a fent említett zsirsav-metil-észter-eioxiláiok krémjei.
♦ **
Φ XX * « »
A * Λ*' **ΧΛ * **
Az alki1-glikozidok az RÖ(G)S általános képlettel irhatok le, ahol az R jelentése egv S~22, előnyösen 12-t 8 szénatomos, primer, egyenes láncú, vagy elágazásként (előnyösen a 2~es pozícióban) metii-csoportot tartalmazó alifás csoport; a G pedig egy 5 vagy ö szénatomos cukoregységet, előnyösen glükózt jelent. Az x-szeí jelölt oligomerizáciős fok, amely a mono- és az oligoglikozidok eloszlását adja meg, egy 1 és 10 közötti tetszőleges szám, melynek értéke előnyösen 1,1 és 1,4 között van.
Á poíihidroxi-zsírsav-amidok az (1) általános képlettel írhatók le, ahol az R'C-0 egy 6-22 szénatomos alifás aeil-csoportot;
az 1G pedig hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkil-, illetve h í dr o z i - a 1 k i 1 - csoport o t j el e n t;
és végül a [Z] jelentése egy egyenes vagy elágazó láncé,
3-10 szénatomos, és 3-10 hidroxt-esoporUal rendelkező polihsdroxi-nlkil-esoport. A poiihídroxi-zsírsav-amidok előnyösen 5 vagy ö szénatomos redukált cukrokból, leginkább glükózból származtathatók.
A találmány egy további előnyös kiviteli formája szerint a találmány szerint előállított anyagok színezve vannak. Ehhez előnyösen vizes sziuezőanyag-oldatokat vagy ilyen színezőanyag-oldatok és egy nem-vizes granuláló folyadék, leginkább niotenzid, keverékét használjuk.
Szinezőanyag-oldatok. és niotenzidek keverékét is alkalmazhatjuk. Egy előnyős kiviteli forma szerint azonban nem használjuk a niotenzidek vizes diszperzióit. Sokkal előnyösebb, ha legalább egy nem-vizes granuláló (olvadék mellett legalább egy további, vizes granuláló folyadékot is alkalmazunk. Ekőz»# 5Í β * ben különösen olyan nemionos tenzídek, illatanyagok és/vagy paraffinok alkalmazása előnyös, amelyek az eljárás hőmérsékletén (amely előnyösen szobahőmérséklettől óÖ^C-ig terjed) folyékonyak. A vizes és a nem-vizes folyadékokat előnyösen 1,5:1 és 1:1,5 közötti, még előnyösebben 1,2:1 és 1:1,2 közötti súlyarányban alkalmazzuk.
A találmány szerinti eljárás során alkalmazandó, belső keverőeszközök nélküli, 13 forgatható· tartály előnyösen egy kúpos keverődob, amely fekvő elrendezésű, előnyösen azonban szöget zárhat be a. vízszintessel. Á lejtésszög (a) előnyösen kevesebb, mint 45°, leginkább a 2(P~nál kisebb lejtésszög vált be, A 13 keverődob két részre van osztva, mégpedig egy tulajdonképpeni 1 keverőzónára, és egy 2 «tókeverő zónára. A találmány egy előnyös kiviteli formájában a I keverő- és az 2 utókeverő zónahosszának aránya legalább 1:1, előnyösen azonban (70-53): (3045), A 13 keverődobon legalább egy ö szilárdanyag adagolási hely található, az adagolás leginkább a nagyobb átmérőnél történik. Ezenkívül a 13 ke verő dob legalább egy 7 folyadékad ápolási helyet tartalmaz, az adagolás leginkább fúvóké kon, előnyösen 1-5 fúvókén keresztül történik, a különböző granuláló folyadékokat különböző fúvókákon kérésztől adagoljuk, de ugyanazt a fajta granuláló folyadékot több fúvókén keresztül is adagolhatjuk. Erre a célra mind az egyanyagos, mind a többanyago-s fúvókák megfelelnek, a porlasztáshoz segédanyagként gázokat (leginkább levegőt vagy vízgőzt) is használhatunk. Ha granuláló folyadékként például két különböző nemionos íenzid, mint például egy 7 Eö-t tartalmazó 1.2-18 szénatomos alkohol, és egy 3 EO-t tartalmazó 12-14 vagy 12-15
V.
szénatomos- alkohol keveréket használjuk,, akkor azt vagy egy k-étanyagos fúvókán keresztül (keverék formájában), vagy két különböző fúvókán keresztül adagolhatjuk.
A találmány egy előnyös kiviteli Formájában a. ó szilárdanyag adagolási hely a 13 keverődob nagyobb átmérőjénél található, amely körül azután különféle 7 fúvékák helyezkednek el. így -előnyös módon a folyékony meliékkompo-ncnsek is homogénen el.oszlathatők..
A 1.3 keveredőből előnyösen a 3 hajt-ószerkezet, például egy fogaskoszorú, osztja I keverő- és 2 utókeverő zónára.
A találmány szerinti eljárás szempontjából fontos 13 keverődo-b egy 5 ledobőléeet is tartalmaz, amely a keverő első részének 4 hóm lók lemezére van erősítve, és amely onnan kezdve az egész I keverőzónán átér, előnyös esetben pedig az 2 a tókeverő zónába is beleér, előnyösen azonban nem nyúlik túl az 2 utókeverő zóna felén. Különösen előnyös azonban, ha a 5 ledobó léc csak az .2 utókeverő zóna első egy harmadába ér bele. A 5 ledobóíéc szélessége például 50-15(), előnyösen pedig 75-130 mm, A 5 ledobóíéc felső széle és a 14 keverő fala közötti távolság előnyös esetben a 1 kev erő-zóna legkisebb dob-átmérőjének legfeljebb 10 a, még előnyösebben legfeljebb 5 %-a, a távolság számszerű értéke pedig leginkább 5-25 mm, előnyösen pedig kevesebb, mint 20 mm (például 5-15 mm). Az 2 utókeverő zónában a keverő belső falától yaló távolság azonban nagyobb lehet, mint amennyi a I keverő zónában; 100 és 300 mm közötti értékek teljesen elterjedtek.
Az L ábrán látható berendezésekhez hasonló, szintén használható berendezésekről például az SÖFW-beu olvashatunk »·0Φ X 0 0 *Φ0» «* # « 0 * X » 0 <
0« 0 0X0 « 0*
0 0 » 0 0 » «0« 000 ♦♦ ♦· ♦* [99. évfolyam, 358-359. oldal, (1973) és 94. évfolyam, 234-235. oldat (1968)}.
A készterméket miután áthaladt az 2 utókevero zónán, a 8 kihordószerkezeten és a 9 kihordőnyílison keresztül közvetlen kihordhatjuk, vagy a 18 szállítóberendezésen további lésnek vethetjük alá, miközben a 1.1. szilárd anyagok adagolására szolgáló helyen keresztül további porokat, leginkább mindenféle ismert ielületmódositó anyagokat adagolhatunk. Abban az esetben, ha ez a 10 szállító- és adagolócsiga az 2. utókeverő zónába is beleér (az Is lehetséges, hogy a 10 szállítóberendezés közvetlenül kapcsolódik a 8 kihordószerkezethez). akkor előnyös, ha a 18 csiga csak az 2 utókeverő zóna második felébe lóg bele, és Így nem ér hete az 2 ufókeverö zóna azon részébe, amely még tartalmazza a 5 ledobóléeet. A találmány egyik jellegzetes kiviteli formájában a 5 ledobóléeet és a 18 csigát csapágy köti össze.
Felüietmódositó anyagként minden ismert, ebbe a csoportba tartozó, finomszemcsés anyag számításba jöhet. Előnyösek az amorf és/vagy a kristályos alumlnium-szilíkátok, mint például a zeolit Á, a zeolit X és/vauv a zeolit F, a különböző kovasavak, a kaleium-sztearát, a karbonátok, a szulfátok, továbbá a finomszemesés kompaundok is, például az amorf szilikátokból és karbonátokból álló kompaundok.
Szilárd kilnduló-anyagként minden olyan szilárd vagy szilárddá tett nyersanyag és/vagy kompannd alkalmas, amelyet a mosó-, illetve tisztítószerek előállításához hagyományosan felhasználnak, ezek közé leginkább az alábbiak tartoznak: anionos, nemíonos, kationos és/vagy amfoter tenzidek; szervetlen és *«κ « « *4 X 44 X 9X ♦ * * * * *
JC * ** ♦ Κ .·♦♦..·♦'♦· *
4*4 «* ** ** szerves buüderek, továbbá szerves bo.udersa.vak; peroxldos fehérítő-szerek; fehérítő aktivátorok és fehérítő katalizátorok; szervetlen, vízben lúgként viselkedő sók, mint például a nátrium- vagy a kálium-(bí)karbonát, az amorf vagy a kristályos nátrium-szüikátok; vízben semleges sók, mint például a nátrium- vagy a kálium-szulfát; vízben savként viselkedő sók, mint például a nátrium- vagy a kálium-bfszulfát; enzimek; elszíneződést gátló anyagok; elszürkülést gátló anyagok; szennyezödéstaszifó anyagok; habzást gátló anyagok; komplexképzők, mint például a faszfonátok; továbbá adott esetben optikai világosítószerek és pH-regutátorok. Ezen összetevők részletesebb leírása a mosó- és tisztítószerekkel foglalkozó bőséges szabadalmi iroda lomban olvasható, A szakemberre van bízva, hogy a szilárd összetevők közül melyeket kívánja nyersanyag, és melyeket kívánja előregyártott komp aund formájában alkalmazni.
Különösen előnyös, ha a nehéz szilárd anyagokat, amelyeket egyébként a legkülönfélébb okokból utólag adagolnak, az agg lomé rá lás során adagoljuk. Ezen anyagok közé többek között a következők tartoznak: a nátrium-szulfát, mely néhány országban még manapság is akár a 4.5 tömeg%-át alkotja a mosószereknek; a nátrium-karbonát; a nátrium-bikarbonát; a peroxidos íehérítőszerek, mint például a perborát-nionohidrát, a perborát-tetrahidrát és/vagv a perkarbonát. A granulált fehérítő aktivátorok, melyek térfogatsúlya gyakran 500 és 600 g/Ί közé esik, és amelyeket szintén alkalmazhatunk a találmány szerinti eljárásban, azokban a mosószerekben, amelyeknek térfogatsúlya 5ÖÖ a/l alatti keik hogy legven, szintén a nehéz alkotórészek közé tartoznak. Eközben az az előnvős, ha a íshédlőszereket és *44« «4 ·* « * ύ ΧΧ « * « # *
Χ*4 **♦ ♦*
X * ♦ «·
X*
X a fehérítő aktivátorokat együtt tudjuk adagolni, anélkül, hogy a feherítőhatás csökkenésével kellene számolni, annak ellenére, hogy ngglomerilő- vagy .granuláló folyadékként vizet nálunk. Ugyanez érvényes a granulált enzimekre és/vagy a granulált, habzást gátló anyagokra is.
A hagyományos, porlasztóé szárítási eljárással előállított kompaundok (melyek már hosszú ideje, különösen a 6ŐŐ g/1 alatti térfogatsúllyal rendelkező mosószerek eseten, alapgranulátumnak számítanak, és amelyeket egyéb, tőmöritendő granulátumok vagy extrudátumok előállításánál is kiindulási kompaondként használnak, továbbá amelyek gyakran tartalmazzák a késztermék mindazon összetevőit., amelyek nem hidrolizlsós/vagy hőérzékenyek) mellett előnyős kompaundok azok, amelyek 10-75 tömeg%~ban tartalmaznak szerves összetevőket, ezen összetevők köze például az alábbiak tartoznak: tenzídek; kotenzídek (melyeket mosöhatás-növelőknek ís neveznek); különösen pedig szerves hutlderek és eobuilderek, leginkább pedig például az akriisav és/vagy a maleinsav polimer és/vagy kopni i mer sói. Előnyösen úgynevezett nagy töménységű tenzídkompaundokat használunk, amelyek tenzíd tartalma a kompaundra nézve legalább 3d, előnyösen pedig legalább 50 tomeg%-os5 ezen kompaundok például örvényréteges granulálóberendezésben gr a n u l á1h átok.
Egy további előnyös kompaund az úgynevezett builderkompaund, amely túlnyomórészt szervetlen anyagokat, vagyis ennek megfelelően szervetlen hundereket tartalmaz. Ezek a kompaundok a builder anyagok megválasztása által kívánság szerint, lúgos kémhatásúra állíthatók, be. A találmány egy elő»φ φ * X ΦΦΧ
X *
ΦΦΦ Χ·Φ nyös kiviteli formájában olyan builder kompaundokat alkalmazunk, amelyek legfeljebb 30, előnyösen legfeljebb 20 tömegéébán tartalmaznak szerves összetevőket, leginkább anionosés/vagy niotenzideket. Különösen azok a kiviteli formák lehetnek előnyösek, amelyekben ezek a kompaundok csupán 2-15 íomeg%--ban tartalmaznak szerves összetevőket, amelyek itt leginkább anionos tenzidek. Az ilyen builder kompanndok speciális kiviteli formájaként leginkább azokat említjük, amelyek karbonátokból és sziiikátokbói állnak, és amelyek adott esetben legfeljebb 30, előnyösen legfeljebb 20 tömeg%-han tenzldeket tartalmazhatnak, különösen anionos tenzldeket, de a tenzidek anionos és niotenzidek keverékéből is állhatnak. A különösen előnyös bel kiér kompanndok 40-70 tömegéé-bán nátrium-karbonátot, 2Ö-5Ö-tŐmeg%~ban nátrium-szilikátot (2,0 és 3,3 közötti modulusé), továbbá opcionálisan körülbelül 2-18 tömegéébán anionos tenzidet, leginkább alkil-benzoi-szulfonátot tartalmaznak. Egy további érdekes kompaund lényegében zeolitot, kristályos, réteges felépítésű nátrium-diszilikátot és polimer polikarbozilátot, vagy kristályos, réteges felépítésű nátrium-disz! li kától és citromsavat tartalmaz.
A találmány egy előnyös kiviteli formájában egy nagy szervesanyag-íartalmú (a. szerves anyag például tenzid és adott esetben szerves cobnilder lehet) kompaundot és egy builder kompaundot (ez az Összetevő állítsa be a késztermék mosási lúgosságát) keverünk össze egymással. Ezen két kompaund súlyaránya előnyösen 5:1 és 1:3, még előnyösebben 3:1 és 1:1 között van.
«Φ ΦΦΦΧ !»* φφφ φ XX» φ φφ
X X «ΧΦΦ «ΧΦ ΦΧ.Φ Φ* ** ♦*
Az illatanyagok, amint az le van Írva, egyrészt folyékony formában, vagyis a granuláló folyadékkal együtt adagolhatok, a találmány szerinti eljárás azonban arra is alkalmas, hogy az ií~ latanyagokat szilárd kompaundok formájában adagoljuk. Ilyen, koncentrált illatanyag kompaundokat például szeparáltan lehet előállítani, melyhez az alábbi eljárások alkalmasak: granulálsz, tömörítés, extrudálás, pelletczés vagy egyéb agglotneráló eljárás. Hordozóanyagként például a eiklodextrinek váltak be, a ciklodextrín-parfüm komplexek ezenfelül további segédanyagokkal lehetnek bevonva. Az Íllatanyag-formatcstek külön előállításáról például a régebben megjelent, DE-A-197 46 780,6 számú német szabadalmi bejelentésben olvashatunk, amely egy olyan eljárást ismertet, melynek során az alábbi Összetételű, szilárd és lényegében vízmentes előkeveréket;
a) 65-95 tömeg/i hordozóanyag (egy vagy többféle),
b) 0-10 tömeg% segédanyag (egy vagy többféle),
e) 5-25 tömegló parfüm granuláljuk vagy préseléssel agglomeráljuk. Az előnyös hordozóanyagok közé a tenzídek, a teazid-kompaundok, a dí- és pofiszacbartdok, a szí Ilkátok, a zeolitok, a karbonátok, a szulfátok és a eitrátok tartoznak, a kész íllatanyag-formatestek 65-95, előnyösen pedig 70-90 tömeg%~a hordozóanyag.
A tenzídek össztartaíma a késztermékben hagyományosan tág határok között változhat, és ez a késztermékre vonatkoztatva például 5 és 40 tömeg % között lehe t. Látható, hogy az an ionos tenzideket az agglomerálandó keverékhez előnyösen szilárd anyag formájában adjuk, míg a níoíenzldek egyrészt a szilárd anyagok (kompanndok) részét alkothatják, másrészt pedig az φφ Φ«χφ ΦΦ χ φχφφ ♦ » *
Ή ' ΦΦΧ Φ: ΦΦΦ Φ **
Ζ ί φ Φ * * * Φ * .».♦· φ Φ φ. ΦΦ Φ* *<
agglomerálást elősegítő szerként használhatjuk azokat. Az an ionos tenzidek és a niotenzidek súlyaránya a késztermékekben 10:1 és 1:10 között változhat. Az előnyös kiviteli formákban ez az arány azonban 1 fölött van, leginkább 1,5:1 fölött, az arány például 5:1 vagy 8:1 lehet.
A találmány szerint? agglomeráló hatást fokozza a találmány szerinti 13 keverő speciális hatásmechanizmusa, A 13 keverő forgó mozgása különösen a viszonylag kisebb részecskéket, és azon belül is leginkább azokat a finom szemcséket emeli fel, amelyek részecskeátmérője 100 pm alatt van, miközben a 13 keverő egyre kevesebb számú viszonylag durvább részecskét forgat meg, ezek ehelyett az 2 ntókeverő zóna irányába mozdulnak el, majd a 13 keverőbői kilépve a 8 kihordószerkezetbe vagy a 111 szállítóberendezésbe kerülnek, miközben az egyes részecskék a guruló mozgás következtében tömorödnek. Az ilyenfajta eljárást gördülő agglomerálásnak vagy gördülő grannlálásnak is nevezik. Az, hogy milyen részecskemérettől kezdve tapasztalható az, hogy a részecskék nagyrészt gurulnak (gördülő granuláfás), és a keverő forgómozgása már nem emeli fel azokat, az főleg a keverő üzemi paramétereinek beállításaitól függ, vagyis az a kívánt részecskeméret-eloszlástól (átlagos és maxiinál is részecskeméret} függően széles tartományba?? szabadon beállítható. Leginkább azt mondhatjuk, hogy magasabb fordulatszámná! nagyobb arányban kapunk durvább szemcséjű részecskéket.
A 5 ledobóléc megakadályozza, hogy a felemelt részecskék, leginkább a finom szemcséjű részecskék, körpálya mentén mozogjanak, mert amint azok nekiütköznek a 5 ledobóe s Κ'« » 9 φφφ
Φ * ( φ φ * ♦ Φ > X- *Φ lécnek, az ledobja azokat, és a -részecskék függőlegesen leesnek, A 13 keverő^ geometriája lehetővé teszi, hogy a bepermetezett folyadékköd nemcsak a frissen adagolt szilárd anyagokra kerüljön, hanem a viszonylag finom szemcséjű részecskékből kialakult „függönyre” is, amely a részecskék felemelkedése,, majd újbóli leesése által alakul ki. A 5 ledobólée ezenkívül .azt is megakadályozza, hogy a 13 keverő forgásakor a por a keverő 14 falához tapadjon és odaragadjon. Ha az anyag mégis odaragadna (ami az adagolt granuláló folyadékok típusától és mennyiségétől függően nem mindig kerülhető cl), akkor a ledobóléc kaparóként működik, mely megakadályozza, hogy tovább vastagodjon ez a ráragadt réteg.
Mivel a folyékony összetevőket, amint azt már fentebb említettük, közvetlenül a mozgásban lévő „porfüggönyre'’ permetezzük, és ez a megnedvesltett por első közelítésben csak a 13 keverő forgómozgása által felkavart kisebb részecskékkel és finomszemcsés- anyagokkal kerül érintkezésbe, ezért az agglomeráció a 1 keverözőoában egyrészt a megnedvesiteit por, másrészt a kisebb részecskék és a finomszemesés anyagok között jön létre, miközben a tálagglomeráiödás lehetősége, azáltal hogy a megnedvesiteit por vagy a folyékony összetevők maradéka a mar tovább agglomerált, és ezáltal durvább részecskékkel érintkezésbe kerülne, első közelítésben majdnem kizárható. Így tehát a finomabb részecskék durvábbakká állnak össze, amelyeket azután a méretüktől függően egyre ritkábban, majd végül egyáltalán nem kavar fel a 1.3 keverő forgómozgása. így mind a finom- mind a durvaszemeséjü részecskék aránya egyszerre csökkenthető, mivel a durvább részecskék iúlagglomerá4 ΦΦ ΦΦ** ** φ Φ* Φ Φ * * ♦
ΦΧ« φ XX φ Φ ** « φ Φ X Φ Φ * χ*φ ·Χ Φ Φ Φ* Φ·* ♦* nagymértékben megakadályozható. Itt mutatkozik meg a lőny azokkal a keverékkel szemben, amelyek keverőeszközöket tartalmaznak (ilyenek például az „skevasak’’ az úgynevezett ekés keverékben), Ezek az eszközök beleérnek a keverendő és agglomeráhndő anyagba, és ezért a. durvább részecskéket és a „készterméket” is felemelik, ami által egyrészt az a veszély áll fenn, hogy túl nagy szemcsék keletkeznek, másrészt pedig a durvább részecskék az agglomerálás szempontjából konkurenciát jelentenek a kisebb részecskéknek, különösen pedig a finom szemcséknek, így tehát a íinomszemesés részecskék aránya nem csökkenthető elég hatékonyan,
A durvább részecskék elvileg a találmány szerinti 13 keverő alkalmazása esetén is felemelkedhetnek és agglomerálódhatnak, ez pedig annál inkább igy van, minél kisebb a lejtés szöge (a), minél tovább tartózkodik a keverendő anyag a 13 kévetőben, és ahogy azt fentebb már említettük, minél magasabb a keverő fordulatszámú. Abban az esetben, ha a lejtés szöge (a) O~töl körülbelül ŐíFMg, a fcrdulatszám pedig körülbelül 70 fordulat/pere-ig állítható, akkor a fent említett okok miatt a találmány egy előnyös kiviteli formájában a 13 keverő iejiésszögét 10w és 20Λ> közé, leginkább 12° és 15 közé állítjuk,, a keverő (melyet, a 3 hajtőszerkezet forgat meg) fordulatszámát pedig 20 és 70, leginkább pedig 30 és 60 fordulat/pere közé állítjuk.
A találmány szerinti eljárással előállított szerek térfogatsúlya általában 350-750' g/1, előnyösen 400-720 g/1, leginkább pedig 450 g/1 fölötti, előnyösen azonban nem több, mint 7ÖÖ g/1. A találmány egy további előnyös kiviteli formájában a térfogatsúly kevesebb, mint 700 g/1, leginkább kevesebb, mint 650 * * X .« Φ* β «♦ Φ * * * ·<
* ·♦ χ Φφ ♦ 4 Φ Φ * χ Φ Φ » * Φ
ΦΦβ φφ* «-* *-* «♦ g/1, még akkor is, ha a fentebb említeti normál számítási mód szerint egyértelműen 800 g/1 fölötti térfogatsúlyt várnánk.
Az ilyenfajta szerek kiváló mosószerek, de előkészített mosószerekhez kompaundként is szolgálhatnak. Egy további kiviteli forma szerint tehát olyan mosószerek képezik a találmány tárgyát, amelyek körülbelül SÖ-100 %-ban a találmány szerint előállított kompaundböl, illetve termékből állnak.
Á találmány szerint előállított mosószerek, illetve kompanndok nemcsak azzal az előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, hogy viszonylag változtatható a térfogatsúlyuk, hanem ezenkívül a tárolás során a szőrhatóságukat is megőrzik, és az összetevőik alig, vagy egyáltalán nem válnak szét egymástól, Ezek a szerek a fehérítő- és enzimaktivitásukat is megőrzik, mert a gyártási folyamat során előnyben részesítjük a víz adagolásénak ellenőrzését, és Így később a tárolás során nem fordulhat elő, hogy a termék ellenőrizetlen módon vizet vegyen fel, A késztermék részecskeméret-eloszlása például úgy állítható be, hogy az nagyjából összehasonlítható legyen egy lényegében porlasztós szárítással előállított termék (melyhez a hidrolízis- és hőérzékeny összetevőket utólag keverik hozzá) részecskeméret-eloszlásával, A találmány szerint előállított termékek a többi, ismert granuláló eljárással kapott termékhez viszonyítva kevesebb finom- és durvaszenicséjü részecskét tartalmaznak, és így végeredményben jobban kí tudjuk használni a terméket. Az ennek ellenére a termékben maradó finom- és durvaszemcséjö részecskék szitálással (mint eddig is) kívánság szerint ehávoilthatók, A finomszemcséjű részecskék közvetlenül vissza vihetők az agglomeráíásí eljárásba, a dnrvaszemcséjű részecskéket vi~ χ Φφ ♦ * χ ~ 9 *♦ * * ♦ * * .·' ? φφφ * ΦΦΦ * x* *-·*·· φ φ Φ Φ » Φ Φ φφφ φΦφ *« ** *· szőni egy szeparált helyen előzőleg szét kell zúzni, mielőtt azokat újrahasznosítanánk, mert a 13 keverőben nincsenek eszköA találmány szerint előállított termékeknek az azonos Összetételű, de hagyományos granuláló eljárásokkal előállított termékekkel szemben meglepő módon felhasználás-technikai· előnyei is vannak. Ezek az előnyök leginkább a beöblítési tulajdonságokban (automata mosógépet használva), és/vagy abban mutatkoznak meg, hogy kevesebb mosószer rakódik le a sötét textíliákra.
Amint már említettük, néhány szer, különösen a. viszonylag alacsony térfogatsúllyal rendelkezők, amelyeket még túlnyomórészt porlasztás szárítással állítanak elő, és/vagy a speciális mosószerek, amelyeket rendszerint csak egészen különleges célokra, mint például íiuomtexti'Iíák, gyapjú vagy függönyök mosására használnak, még manapság is viszonylag nagy menynyiségben tartalmaznak úgynevezett beállító- és töltőanyagokat. A legismertebb ilyen beállító- és töltőanyag minden bizonnyal a nátrium-szulfát. Ha a porlasztva szárítandó iszaphői kihagynánk a nátrium-szulfátot, akkor megnőne az iszap szervesanyagtartalma, ami viszont nagymértékben labilissá tenné az eljárást. Ha a szulfátot más szervetlen sókkal, mint például nátriumkarbonáttal helyettesítenénk, az ugyan biztonságossá tenné az eljárást, igy azonban nagyon lúgos termékeket kapnánk, amelyek leggyakrabban nem használhatók a kívánt célra. Ha a szulfátot kihagynánk a porlasztós szárítási folyamatból, majd a nehéz szulfátot a porlasztva szárított termékhez utólag adnánk hozzá, akkor a termék térfogaisúlva lényegesen magasabb, a fel♦ *·!&*
X ·
Φ φφφ ν *Φ <·$.** «Φ * Φ * * S χ ΦΦΦ φ $*
Φ φ: φ Φ χ ν <>Φφ χη ,.·Φ ♦>'· használás! cél szempontjából pedig túl magas lenne (ugyanúgy, mintha az ilyenfajta szerelet hagyományos granulál ássál állítottuk volna elő, akár szulfáttal vagy anélkül), és legalább abban az esetben, ha porlasztós szárítást alkalmazunk, majd utólag adagoljuk a szulfátot, olyan termékeket kapnánk, amelyek az egyes szilárd anyagok eltérő térfogatsúlya és a részecskeméret-eloszlás miatt hajlamosak lennének arra, hogy az alkotórészeik szétváljanak egymástól...
A találmány szerinti eljárás segítségével azonban ilyen termékeket akár szulfáttal, vagy anélkül a kívánt térfogatsúlytartományban tudunk előállítani. Leginkább az ilyenfajta, úgynevezett normál vagy speciális mosószerek (amelyek térfogatsúlya legfeljebb SÖO g/l, és amelyek szulfátot egyáltalán nem, vagy legfeljebb IÖ tÖmeg%~han tartalmaznak) előállítása terén mutatkozik újítás, azon belül is különösen az említett speciális mosószerek előállítása terén: koneentrátumokat állítunk elő, amelyek azonban a hagyományos gyártási eljárásokkal előállított termékekkel szemben megőrzik a „hígított” recepturákra jellemző alacsony térfogatsúlyt, Ennek megfelelően hagyományos mosási eljárás során ezen szerek adagja csökkenthető.
élua
Ez a példa az 1. és a 2. kompaund találmány szerinti feldolgozását Írja le, további nyersanyagok hozzáadása által, ehhez az 1. ábrán (a jelmagyarázatot lásd alább) látható keveröt használtuk, és Így a találmány szerinti SZÍ jelű szert kaptuk meg. A $5* A χ *Λ - ν* * ''
Φ * » *
4β» * * $ lejtésszög (α) 13°, a fordulatszám értéke pedig 40 és 6Ö fordulat/perc közötti volt. Az Öl jelű összehasonlító· példában ugyanazokat a nyersanyagokat és kompaundokat használtak Fel, mint amelyeket az SZÍ jelű szer előállításakor használtunk, a terméket azonban a Tehsehík eég kereskedelmi forgalomban kapható, kettős keverődobbal rendelkező -centrifugális keverőben állítottuk elő. Az öl-ben hasonló eredményeket vártunk, amikor a kettős keverődobbal rendelkező centrifugális keverő helyett,, a Lödige cég ekés Leverőjét használtuk. Az Ő2 jelű összehasonlító példában ugyanaz az összetétel, mint az SZÍ-ben és az Öl-ben, azzal a különbséggel, hogy itt az 1, és a 2, kompániád helyett porlasztós szárítással egy port áhítottunk elő, melynek további kezelése a szulfát, illetve a további szervesanyag kivételével ugyanazokkal az anyagokkal történt.
Áz I. kompaund 30 tömeg%-ban tartalmazott ieuzideket, leginkább 28 tömeg% alkil-benzol-szulfonátot és/vagy alkíl-szulfátöi, és 3 tömeg% nemionos tenzidet, mint például körülbelül 5 E.O-Í tartalmazó 12-18 szénatomos zsiralkoholokat, .A tenzldek összetétele nagymértékben variálható, .anélkül Hogy ez az eredményt befolyásolná, Így például, ha a végtermék 25 tőmeg% aikil-benzol-szul fonatot, 2 tömeg% alkil-szulfátot. és 3 tomeg% niotenzidet tartalmazott, -egyező eredményeket kaptuk, noha az utóbbi különböző mértékben volt etoxilálva, Ezenkívül az Is lehetséges volt, hogy a termék 25 tö-meg.% aikh-szalfátot és 5 töm-eg%- alkil-benzol-szulfonátot tartalmazzon, nemionos tenzidet pedig egyáltalán nem. Ha a tenzid tartalmat 40 tömeg% fölé vittük, akkor sem tapasztaltunk változást az alább megadott eredményekben.
# »* 00 tt 9 * X 0 * · **« * 9*9 * * 0
9 9 9 9 9- 9.9 99 0*
Az 1. kompaund ezenkívül még az alábbiakat tartalmazta; 50 tőmeg%-han szervetlen hundereket, mint például zeolit A-t, z-eolh X~et, zeolit P~i, kristályos, réteges felépítésű díszílíkátokát, vagy ezek tetszőleges keverékét, továbbá 12 tömegU-ban szerves cobuildereket, mint például eitromsavat, citrálot, egyéb poHkarbonsavakat vagy polikarboxiláíekat és/vagy az akriUav és/vagy a metakrils-av és/vagy a maleinsav 30Ό0 és IÖŐ00O közötti relatív molekulatömegű (ko)poíimer sóit. A végeredmény szempontjából itt sem lényeges a pontos Összetétel.
Az 1. kompaund víztartalma 7 tömeg% volt, A fennmaradó mennyiség nyersanyag formájában jelenlévő sókból állt.
A 2. kompaund 50 tőmeg% nátrium-karbonátot, 30 tömeg% amorf nátrium-diszilikátol, 8 tömeg% alkíl-benzol· -szul fonó tol és 12 tömcg% vizet tartalmazott,
Még a kompaundok előállítási módja (keverőben történő granulálási extrudáíá-s- vagy örvényréteges gra.nulálás) sem volt lényeges volt a végtermékek alább megadott jellemzői szempontjából.
A találmány szerinti SZI jelű szer és az összehasonlító példa Öl jelű szere 30 súlyréaz 1. kompaundot; lő súlyrész 2. koropaundot; 3 súlyrész agglomerálást elősegítő szert, leginkább 3 súlyrész, körülbelül 7 EO-t tartalmazó, 12-18 szénatömés zslralkoholt; 18 súlyrész peroxidos fehérítőszert (perborát-monohídrátot vagy perkarbonátot); 2,65 súlyrész tetraaeetil-etilén-dianiint; ő,5 súlyrész proteáz-granulátumot; 1,8 súlyrész habzásgátlő-grannlátumot; 0,38 súlyrész parfümöt és 33,67 súlyrész nátrium-szulfátot tartalmazott. Az 02 jelű szer 75 súlyrész porlasztva szárított granulátumot; 18 súlyrész peroxí*** * χ φφ «»«< X* * « » » X * X Φ *·« Φ κ«φ φ φ»
-> Λ Φ Φ Φ X Φ Φ X
,.· Μ φφ* φφφ χ* φφ φφ dós febérítöszert (perborát-monohídrátot vagy perkarbonátot):
2,65 súlyrész tetraacetil-etilén-diamint; 0,5 súlyrész proteázgranulátumot; 1,8 súlyrész babzásgátló-granulátumot; 0,38 súlyrész parfümöt és csak 1,67 súlyrész nátrium-szulfátot tartalmazott.
Az SZÍ jelű szer elméleti térfogatsúlya a normál számítási módszer szerint 872 g/1.
.Áz I. táblázat az SZÍ, az Öl és az 02 jelű termékek alkalmazástechnikai tulajdonságait mutatja be, Látható, hogy habár az SZÍ térfogatsúlya nagyobb, mint az Ö2 térfogatsúlya, mégis jobb oldódási tulajdonságokkal rendelkezik. Ezenkívül bebizonyosodott, hogy az SZÍ térfogatsúlyának szignifikáns csökkenése, egyrészt a normál számítási módszer szerint kiszámolt értékhez képest (az SZ Í térfogatsúlya az elméleti térfogatsúlynak csupán a 71 %~a), másrészt az Öl térfogatsúlyához képest (melynek térfogatsúlya az elméleti térfogatsúly 86 %-a) igen jelentős alkalmazástechnikai előnyökkel jár. Az Öl esetén hátrányként jelentkezett, hogy a heohlitésí kamrában maradó mosószer megkeményedett. Az összetevők szétválását három különböző módon vizsgáltuk; I) vizuálisan (szétváltak ez öszszetevők, ha több réteg vált láthatóvá, ami a részecskeméretek különbözősége alapján és/vagy, a részben megfestett termékek esetében, ügy vehető észre, hogy egy bizonyos szín egy rétegben koncentrálódik); 2) analitikusan (több rétegből mintát vettünk, majd megvizsgáltuk a minták összetételét); 3) alkalmazástechnikai szempontból (úgy, mint a 2, esetben több rétegből mintát vettünk, majd megvizsgáltuk a minták beöbiitési tulajdonságait, illetve azok lerakódását a textíliákra a mosás során).
1. táblázat: az SZE az Öí és az 02 adatai
Termékek SZÍ ......------ öF
Térfogatsúly (g/1) 620 750 550
Beöblítésí teszt; a le- kevesebb, nőni 5 g több, mint 5 g kevesebb, mint 5 g
rakodás mennyisége (g)
Részecskeméret-eloszlás
(sz it álá s s a I m e gb a táró z v a.
tömegéé)
> 1,6 mm 3 5 1
1,6-0,8 mm 10 16 14
0,8-0,4 mm 36 24 39
0,4-0,2 mm 44 33 40
0,2-0.1 ntm 7 1 1 6
< 0,1 mm 0 11 Ö
Lerakódás mértéke a kisebb, mint 3 5 3 és 5 közötti
sötéttarka textíliákra
Stabilitás a tárolás során Á termék megőrzi a Á termék megőrzi a A termék megőrzi a
szórhatóságát, az szórhatóságát, az ; szórhatóságát, az
összetevők nem vál- összetevők szét vál- összetevők nem vál-
nak szét egymástól. nak egymástól. nak s z é t e g y m ás tói,
Beöblítésí teszt
Az egyes szerek beöblítésí tulajdonságainak meghatározásához beöblítofíókkal rendelkező forgódobos háztartási mosógépeket használtunk, a víznyomás értéke 0,5 bar volt. A teszthez használt mosógépek típusa Miele W9I8 és Quelle Privíleg 1100 volt. Minden mosógépben 5 tesztet végeztünk. A összesen 1.0 teszt eredményeiből kaptuk, meg az alábbi átlagértékeket. A teszt során az egyes szerekből minden egyes mosás alkalmával
X * * X » X X 4 **« Φ * X * * 9 9 » Φ « X φ « »
β.Φ» φ φ X- ΧΦ »Φ φ·
IÖÖ g-ot adagoltunk a beöblitökamrákha. Á beöblítéshez használt vezetékes víz keménysége 16 német keménység! fok, a ruha tő Hét 3,5 kg. száraz ruha volt. Miután a heöblhés befejeződött, a heölítőfiókban és a beöbllíőkamrában maradt mosószert egy gumis kaparóeszkőzzel külön-kötön egv-egy óraüvegre kapartuk, majd a mosószer tömegét lemértük. Az Így meghatározón nedves súly értékéből a nedvességtartalom miatt 30 %-ot levontunk, majd a beöhtőfiökban, Illetve a beöblitőkamrában maradt mosószer „szárazsúlyait”' összegeztük, és végül ezen összegekből átlagot számoltunk, aminek az értéke az L táblázatban látható.
A.sötéttarka textíliákra való lerakódás mértékének meg h a t áro:zá s a
Egy tárcsás mosógépbe (TYP Áreelik vágy ehhez hasonló típusú mosógép) 30 I vizet töltöttünk, 150 g mosószert, adagoltunk hozzá, majd a mosószert keveréssel feloldottuk. Ezután a különféle, sötéttarka, könnyen kezelhető fi.no mi ex ti Hát (gyapjú, pamut, poliamid és poliakril-nitril anyagú) beraktuk a gépbe, majd a mosógépet 3ö0€-ra fűtöttük. Miután elértük ezt a hőmérsékletet, a ruhákat a keverötáresa üzemeltetésével 10 percig mostuk., ezután a mosógépből leengedtük a folyadékot, majd a ruhákat 3x30 1 vízzel öblítettük, végül pedig 15 percig centrifugáltuk,. A ruhákat végül egy infravörös hősugárzóval megszárítottuk, majd a mosőszerlerakódás mértékét 5 hozzáértő személy az alábbiak alapján értékelte (az 5 személy értékelését ezután átlagoltuk):
1: kiváló, nincs észrevehető lerakódás, φ X X X* « φχ «♦ * « « « χ * * »*Φ « «φ« » »Φ * Φ Φ * » · »-·< ΧΦΦ χφ ♦* Φ*
2; elfogadható mértékű, egy-egy helyen előforduló,, még nem zavaró lerakódás,
3: észrevehető, kritikus megítélés szerint már zavaró lerakódások, és fölötte; egyértelműen észrevehető, és zavaró lerakódások eeyre növekvő számban és kitérd
Megismételtük az 1. példát, de agglom-eráló folyadékként a 2,5 súlyrész ntoten.zi.4 mellet itt még 2 sulyrész vizes fest ék oldatot is használtunk, Egv egyenletesen megfestett SZ2 lelő terméket kaptunk, amely nem volt hajlamos az összetapadásra, annak ellenére, hogy több granuláló folyadékot, különösen pedig vizet használtunk.
Megismételtük az 1«. példát, de itt a 3 súlyresz niotenzid mellett további granuláló folyadékként vizet is adagoltunk, mégpedig az alább megadott mennyiségekben; 1 (SZ3) és 4,5 súly rész közötti víz hozzáadásával 620 és 640 g/1 közötti térfogatsúlyokat értünk el. A beöblítési jellemzők azonban szinte folyamatosan romlottak. Szilárd nyersanyagokkal történő utólagos felületkezelés (az anyagokat a szilárd anyagok adagolására szolgáló nyíláson (11), illetve a szállitőberendezésen (10) keresztül adagoltuk) hatására viszont az SZ4 és az SZ5 jelű szerek esetében nemcsak a beöblítési jellemzők javultak meg újra, hanem meglepő módon ezek a mosószerek a ruhákon is lényegesen kevesebb lerakódást hagytak (lásd a 2. táblázatot).
·-> *»
2, táblázat
Részecskeméret-eloszlás j
(szitálással meghatározva, j
tÖmeg%) |.
> 1,6 mm ί 1 1 2
1,6-0,8 mm i 3 7 12
0,8-0,4 mm Ϊ 25 33 37
ί 0,4-(),2 mm ) Λ-*? *4 /
0,2-0,1 mm Ϊ 15 '2
< 0,1 mm 0 0 0
1,5
Lerakódás mértéke a sötéttarka textíliákra Stabilitás a tárolás során
A termék megőrzi szőrhatóságát, az összetevők nem válnak szét esvmástől.
A termék megőrzi a szórhatőságát, az i összetevők nem vál- i
A termék megőrzi a szárhatóságát, az összetevők nem vál·
X 0 0 0 0
0 X
00 « Χ «
X X' « 0 « 0 Χ 00« « 0 «00 0* *0 «* jelmagyarázat az 1. ábrához:
Keverőzóna ütókeverözőna
Hajtőszerkezet, előnyösen fogas-koszorú, 0-7(5 fordulat/pere
Homlokiemez
Ledobóléc ó A szilárd anyagok adagolási helye
A folyékony anyagok adagolási helye (1-5 fúvókéval)
Kihordőszetkazet
Rihnrdónyilás
Szállítóberendezés, előnyösen csiga
1 Szilárd anyagok adagolására szolgáló nyílás
Alapkeret támasztótömbbel
Keverő, belső (keverő)eszközök nélkül
Keverő fal

Claims (19)

  1. φ XX Φ κ* χφφφ: φφ Φ φ φ φ χ φφχ χ χ * χ φ * * »
    Φ* φ» χΦ
    L Eljárás mosó, illetve tisztító hatású granulátumok előállítására, keverés és aggiomerálás, Illetve adott esetben utólagos kezelés által, azzal jellemezve, hogy egy vagy több szilárd anyagot, és egy vagy több granuláló folyadékot egy forgatható, k e v erő e s z k ö z ők n é 1 k üli t a r tá I y b a n (13) - a m e 1 y e g y ke v e r ö - (I) és egy utókeverő zónára (2) van felosztva, továbbá tartalmaz egy ledoböiéeet (5), amely egy homloklemezre (4) van erősítve, és amely onnan kezdve az egész keverőzónán (1) átér, adott esetben pedig az utó ke verő zónába (2) is be leéragglomeráiunk, majd adott esetben utólagosan kezelünk, miközben a térfogatsúly értékét úgy állítjuk be, hogy az a normái számítási módszer szerint kiszámított elméleti térfogatsúlynak legfeljebb a 35 %-át érje el.
  2. 2. Az I . igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a térfogatsúly a normái számítási módszer szerint kiszámított elméleti térfogatsúlynak legfeljebb a 80, leginkább pedig legfeljebb a 75 %-a.
  3. 3. Az 1, vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a végtermék térfogatsúlya 40Ö-72Ö g/1, leginkább pedig 450 g/1 fölötti, előnyösen azonban nem több, mint 7GG g/1.
  4. 4. Az 1, vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a végtermék térfogatsúlya 650 g/1 alatti.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egyfajta granuláló folyadék, alkalmazása esetén egy nem-vizes granuláló folyadékot használunk, mely leginkább az alábbiakból állhat; nemionos tenzidek, illatanyagok, paraffinok vagy szÍlíkonolajok, zsírsavak, olvasztható poliészterek vagy szenny eződéstaszítő-szerek, mely anyagok az eljárás hőmérsékletén folyadék vagy olvadék formájában vannak jelen.
  6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárás során legalább két különböző granuláld folyadékot használunk, melyek közül legalább az egyik egy nem-vizes granuláló folyadék, és legfőképpen legalább egy további granuláló folyadék viz, vizes oldat vagy vizes diszperzió.
  7. 7, Az l~ő. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a granuláló folyadéko(ka)í az eljárás során 0,5-15 tömeg%-ban, előnyösen l-IÖ tönreg%-ban, különösen előnyösen pedig 1-7 tömeg%-ban alkalmazzuk.
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szereket színezzük, melynek során vizes szinezöanyag-oldatOkat vagy ilyen szinezöanyag-oidatok és egy nem-vizes granuláló folyadék, leginkább nemionos tenzid, keverékét használjuk.
  9. 9. Áz 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szilárd anyagként nyersanyagokat és/vagy komponenseket használttok, előnyösen 1-3 különböző alkotót alkalma zunk.
    IÖ. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárd meiiékkömponens(ek.e)t, különösen az(oka)i, amelye(ke)t legfeljebb 2 tömeg%-nyi mennyiségben alkalmazunk, mint utolsó szilárd anyagoíkajt közvetlenül azelőtt adagoljuk, mielőtt a szilárd anyagok belekerülnének a köverőbe.
  10. 11, Az I~iö. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal· jellemezve, hogy az agglomeráló eljárás, illetve az adott esetben alkalmazott utólagos kezelés után nincs szárítás.
  11. 12. Az 1-11, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felhasznált szilárd anyagok, illetve szilárdanyag-keverék víztartalma kevesebb, mint amennyi a felhasznált szilárd anyagok, illetve szilárdanyag-keverék vízmegk öt ö - k é p e s s é g e ö s s z e s e n.
  12. 13, Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizes granuláló folyadékot csak olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy ne lépjük túl az agglomerátumok vizmegkötő képességét.
  13. 14, Az- 1-13., igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, feogv a keverő- (1) és az utőkeverö zóna (2) hosszának aránya legalább 1:1,
  14. 15, Az 1-14, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a ledobóiée (5) nem ér bele az utókeverő zóna (2) második felébe.
    lő, Az 1-1 5, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a ledobóiée (5) felső széle és- a keverő fala (14) közötti távolság előnyös esetben a keverő (13) legkisebb dob-átmérőjének legfeljebb 10 %-a, még előnyösebben legfeljebb 5 %-a.
  15. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keverő (13) lejtésszögét 10° és 20° közé, leginkább 12° és 15y köze állítjuk, a keverő (melyet a hajtószer kezet (3) forgat meg) fordnlatszámát pedig 20 és 70, leginkább pedig 30 és 60 fordulat/perc közé állítjuk.
  16. 18, Az 1-17, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a terméket a szállítóberendezésen. (10) további szilárd anyagokkal, úgynevezett felületmódosító anyagokkal, utólagosan kezeljük.
  17. 19. Mosószer, amely 50-100 tőmeg%-nyt mennyiségben egy, az 1-18. igénypontok bármelyike szerint előállított alkotórészből áll.
  18. 20. A 19, igénypont szerinti szer, azzal jellemezve, hogy az 1-18. igénypontok bármelyike szerint előállított alkotó térfogatsúlya legfeljebb 508 g/l, és szulfátot egyáltalán nem, vagy legfeljebb 10 tömeg%~ban tartalmaz.
  19. 21, A 19. vagy 20. igénypont szerinti mosószer (leginkább olyan mosószer, amely 100 %-tean egy, az 1-17. igénypontok bármelyike szerint előállított kompaundból áll) speciális mosószerként; leginkább finom-mosószerként, gyapjú-mosószerként vasv függönv-mosószerként történő felhasználása.
    A m e g ha t a 1 máz o tt
HU0101618A 1998-04-28 1999-04-17 Method for producing granulate with detergent and cleaning action HU229241B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19818966A DE19818966A1 (de) 1998-04-28 1998-04-28 Verfahren zur Herstellung von wasch- oder reinigungsaktiver Granulate
PCT/EP1999/002595 WO1999055820A1 (de) 1998-04-28 1999-04-17 Verfahren zur herstellung wasch- oder reinigungsaktiver granulate

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0101618A2 HUP0101618A2 (hu) 2001-09-28
HUP0101618A3 HUP0101618A3 (en) 2002-08-28
HU229241B1 true HU229241B1 (en) 2013-10-28

Family

ID=7866053

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0101618A HU229241B1 (en) 1998-04-28 1999-04-17 Method for producing granulate with detergent and cleaning action

Country Status (9)

Country Link
EP (1) EP1076685B1 (hu)
AT (1) ATE214091T1 (hu)
CZ (1) CZ291944B6 (hu)
DE (2) DE19818966A1 (hu)
ES (1) ES2174602T3 (hu)
HU (1) HU229241B1 (hu)
PL (1) PL191245B1 (hu)
SK (1) SK287177B6 (hu)
WO (1) WO1999055820A1 (hu)

Families Citing this family (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE19858859A1 (de) 1998-12-19 2000-06-21 Henkel Kgaa Verfahren zur Herstellung wasch- oder reinigungsaktiver Granulate
DE10258011A1 (de) * 2002-12-12 2004-07-08 Henkel Kgaa Trockenneutralisationsverfahren
DE10258006B4 (de) * 2002-12-12 2006-05-04 Henkel Kgaa Trockenneutralisationsverfahren II

Family Cites Families (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3515672A (en) * 1965-06-24 1970-06-02 Colgate Palmolive Co Apparatus and process for the preparation of detergent compositions
DE19546735A1 (de) * 1995-12-14 1997-06-19 Henkel Kgaa Verfahren zur Herstellung eines granularen Additivs
DE19548346A1 (de) * 1995-12-22 1997-06-26 Henkel Kgaa Verfahren zum Herstellen granularer Wasch- und/oder Reinigungsmittel und zur Durchführung geeignete Vorrichtung

Also Published As

Publication number Publication date
SK16232000A3 (sk) 2001-04-09
ES2174602T3 (es) 2002-11-01
DE19818966A1 (de) 1999-11-04
ATE214091T1 (de) 2002-03-15
HUP0101618A3 (en) 2002-08-28
SK287177B6 (sk) 2010-02-08
PL343622A1 (en) 2001-08-27
EP1076685B1 (de) 2002-03-06
WO1999055820A1 (de) 1999-11-04
EP1076685A1 (de) 2001-02-21
HUP0101618A2 (hu) 2001-09-28
DE59900940D1 (de) 2002-04-11
PL191245B1 (pl) 2006-04-28
CZ20003996A3 (cs) 2002-01-16
CZ291944B6 (cs) 2003-06-18

Similar Documents

Publication Publication Date Title
JP3217376B2 (ja) 粉末洗剤配合物及びその製法
DE69332270T3 (de) Verfahren zum herstellen von kompakten waschmittelzusammensetzungen
WO1995018766A2 (de) Silikatische builder und ihre verwendung in wasch- oder reinigungsmitteln
DE69806930T2 (de) Waschmittelzusammensetzungen
US5663136A (en) Process for making compact detergent compositions
EP0815196A1 (de) Verfahren zur herstellung eines pulverförmigen wasch- oder reinigungsmittels
US20070225197A1 (en) Method for Producing Granules and the Use Thereof in Washing and/or Cleaning Agents
US6174851B1 (en) Process for the production of detersive granules
EP0888449B1 (de) Festes tensid- und builder-haltiges wasch- und reinigungsmittel mit hohem schüttgewicht oder compound hierfür
CN100513543C (zh) 阴离子型表面活性剂粉末
HU229241B1 (en) Method for producing granulate with detergent and cleaning action
SK108593A3 (en) Agglomeration of high active pastes to form surfactant granules useful in detergent compositions
DE69620600T2 (de) Waschmittelzusammensetzung und verfahren zu ihrer herstellung
WO2000037595A1 (de) Kompaktat mit silicatischem builder
DE19908026A1 (de) Abriebstabile Wasch- und Reinigungsmittelformkörper mit festen Additiven
WO2000025906A1 (de) Polymer-granulate durch wirbelschichtgranulation
EP1163318A1 (de) Aniontensid-granulate
AU1723297A (en) Nta/edta-containing detergent composition
HU219207B (en) Process for the production of detergent compositions
MXPA01003137A (en) Granular detergent compositions having homogenous particles and process for producing same

Legal Events

Date Code Title Description
HC9A Change of name, address

Owner name: HENKEL AG & CO.KGAA, DE

Free format text: FORMER OWNER(S): HENKEL KOMMANDITGESELLSCHAFT AUF AKTIEN, DE

MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees