HU228074B1 - Mineral fibre insulating board and process for the preparation thereof - Google Patents
Mineral fibre insulating board and process for the preparation thereof Download PDFInfo
- Publication number
- HU228074B1 HU228074B1 HU0201483A HUP0201483A HU228074B1 HU 228074 B1 HU228074 B1 HU 228074B1 HU 0201483 A HU0201483 A HU 0201483A HU P0201483 A HUP0201483 A HU P0201483A HU 228074 B1 HU228074 B1 HU 228074B1
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- layer
- insulating
- surface layer
- mineral
- weight
- Prior art date
Links
- 229910052500 inorganic mineral Inorganic materials 0.000 title claims description 48
- 239000011707 mineral Substances 0.000 title claims description 46
- 239000000835 fiber Substances 0.000 title claims description 43
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims description 42
- 239000010410 layer Substances 0.000 claims description 155
- 239000002344 surface layer Substances 0.000 claims description 135
- 239000002557 mineral fiber Substances 0.000 claims description 92
- 239000011230 binding agent Substances 0.000 claims description 85
- 239000000463 material Substances 0.000 claims description 77
- 239000013590 bulk material Substances 0.000 claims description 32
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 claims description 27
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Substances O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 27
- 239000000843 powder Substances 0.000 claims description 15
- VYPSYNLAJGMNEJ-UHFFFAOYSA-N Silicium dioxide Chemical compound O=[Si]=O VYPSYNLAJGMNEJ-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 11
- 239000002657 fibrous material Substances 0.000 claims description 9
- 239000007900 aqueous suspension Substances 0.000 claims description 5
- 239000000758 substrate Substances 0.000 claims description 4
- 239000006004 Quartz sand Substances 0.000 claims description 3
- 238000005253 cladding Methods 0.000 claims description 3
- 239000004745 nonwoven fabric Substances 0.000 claims description 3
- 238000003892 spreading Methods 0.000 claims description 3
- 239000002759 woven fabric Substances 0.000 claims description 3
- 238000007596 consolidation process Methods 0.000 claims 1
- 239000006260 foam Substances 0.000 claims 1
- 239000000047 product Substances 0.000 description 143
- 238000001035 drying Methods 0.000 description 39
- 239000004744 fabric Substances 0.000 description 36
- 235000010755 mineral Nutrition 0.000 description 36
- 239000011810 insulating material Substances 0.000 description 21
- 239000000203 mixture Substances 0.000 description 21
- 239000011491 glass wool Substances 0.000 description 20
- 238000000576 coating method Methods 0.000 description 18
- 239000011248 coating agent Substances 0.000 description 17
- 239000011270 tar paper Substances 0.000 description 17
- 230000001070 adhesive effect Effects 0.000 description 16
- 238000009413 insulation Methods 0.000 description 16
- 239000000853 adhesive Substances 0.000 description 15
- 239000010426 asphalt Substances 0.000 description 15
- 239000002699 waste material Substances 0.000 description 11
- ISWSIDIOOBJBQZ-UHFFFAOYSA-N Phenol Chemical compound OC1=CC=CC=C1 ISWSIDIOOBJBQZ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 10
- 230000009977 dual effect Effects 0.000 description 8
- 239000011490 mineral wool Substances 0.000 description 8
- 238000002156 mixing Methods 0.000 description 8
- 239000002245 particle Substances 0.000 description 8
- 229920000728 polyester Polymers 0.000 description 8
- 239000012212 insulator Substances 0.000 description 7
- 239000007787 solid Substances 0.000 description 7
- 239000002994 raw material Substances 0.000 description 6
- 238000009826 distribution Methods 0.000 description 5
- 239000003795 chemical substances by application Substances 0.000 description 4
- 239000003292 glue Substances 0.000 description 4
- 239000012774 insulation material Substances 0.000 description 4
- 229920002689 polyvinyl acetate Polymers 0.000 description 4
- 229920005989 resin Polymers 0.000 description 4
- 239000011347 resin Substances 0.000 description 4
- 229920001187 thermosetting polymer Polymers 0.000 description 4
- 229920000742 Cotton Polymers 0.000 description 3
- 238000010521 absorption reaction Methods 0.000 description 3
- 238000009792 diffusion process Methods 0.000 description 3
- 239000000945 filler Substances 0.000 description 3
- SLGWESQGEUXWJQ-UHFFFAOYSA-N formaldehyde;phenol Chemical compound O=C.OC1=CC=CC=C1 SLGWESQGEUXWJQ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- 239000007849 furan resin Substances 0.000 description 3
- 238000010438 heat treatment Methods 0.000 description 3
- 239000004615 ingredient Substances 0.000 description 3
- 229920001568 phenolic resin Polymers 0.000 description 3
- 239000000377 silicon dioxide Substances 0.000 description 3
- 239000004753 textile Substances 0.000 description 3
- 238000003466 welding Methods 0.000 description 3
- OKTJSMMVPCPJKN-UHFFFAOYSA-N Carbon Chemical compound [C] OKTJSMMVPCPJKN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- YLQBMQCUIZJEEH-UHFFFAOYSA-N Furan Chemical compound C=1C=COC=1 YLQBMQCUIZJEEH-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- UQSXHKLRYXJYBZ-UHFFFAOYSA-N Iron oxide Chemical compound [Fe]=O UQSXHKLRYXJYBZ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 235000019738 Limestone Nutrition 0.000 description 2
- 229920000877 Melamine resin Polymers 0.000 description 2
- NBIIXXVUZAFLBC-UHFFFAOYSA-N Phosphoric acid Chemical compound OP(O)(O)=O NBIIXXVUZAFLBC-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 229920002472 Starch Polymers 0.000 description 2
- 230000002745 absorbent Effects 0.000 description 2
- 239000002250 absorbent Substances 0.000 description 2
- 239000002253 acid Substances 0.000 description 2
- 150000008065 acid anhydrides Chemical class 0.000 description 2
- 238000004026 adhesive bonding Methods 0.000 description 2
- 239000002313 adhesive film Substances 0.000 description 2
- 150000001412 amines Chemical class 0.000 description 2
- 239000004202 carbamide Substances 0.000 description 2
- 239000004927 clay Substances 0.000 description 2
- 238000000354 decomposition reaction Methods 0.000 description 2
- 230000002950 deficient Effects 0.000 description 2
- 239000011152 fibreglass Substances 0.000 description 2
- 239000011521 glass Substances 0.000 description 2
- 238000000227 grinding Methods 0.000 description 2
- 230000002209 hydrophobic effect Effects 0.000 description 2
- 239000006028 limestone Substances 0.000 description 2
- 239000007788 liquid Substances 0.000 description 2
- 235000013336 milk Nutrition 0.000 description 2
- 239000008267 milk Substances 0.000 description 2
- 210000004080 milk Anatomy 0.000 description 2
- 239000004570 mortar (masonry) Substances 0.000 description 2
- 239000003973 paint Substances 0.000 description 2
- 230000000149 penetrating effect Effects 0.000 description 2
- 230000000704 physical effect Effects 0.000 description 2
- 238000009418 renovation Methods 0.000 description 2
- 239000011435 rock Substances 0.000 description 2
- 239000004576 sand Substances 0.000 description 2
- 239000002356 single layer Substances 0.000 description 2
- 239000002002 slurry Substances 0.000 description 2
- 239000007921 spray Substances 0.000 description 2
- 239000008107 starch Substances 0.000 description 2
- 235000019698 starch Nutrition 0.000 description 2
- 239000000725 suspension Substances 0.000 description 2
- 238000009736 wetting Methods 0.000 description 2
- YBJHBAHKTGYVGT-ZKWXMUAHSA-N (+)-Biotin Chemical compound N1C(=O)N[C@@H]2[C@H](CCCCC(=O)O)SC[C@@H]21 YBJHBAHKTGYVGT-ZKWXMUAHSA-N 0.000 description 1
- 229910018072 Al 2 O 3 Inorganic materials 0.000 description 1
- 229920000049 Carbon (fiber) Polymers 0.000 description 1
- 239000004640 Melamine resin Substances 0.000 description 1
- 239000004677 Nylon Substances 0.000 description 1
- 239000004372 Polyvinyl alcohol Substances 0.000 description 1
- XSQUKJJJFZCRTK-UHFFFAOYSA-N Urea Chemical compound NC(N)=O XSQUKJJJFZCRTK-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229920001807 Urea-formaldehyde Polymers 0.000 description 1
- 229910021536 Zeolite Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000000654 additive Substances 0.000 description 1
- 230000002411 adverse Effects 0.000 description 1
- XAGFODPZIPBFFR-UHFFFAOYSA-N aluminium Chemical compound [Al] XAGFODPZIPBFFR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229910052782 aluminium Inorganic materials 0.000 description 1
- 229910000147 aluminium phosphate Inorganic materials 0.000 description 1
- 235000013405 beer Nutrition 0.000 description 1
- 230000009286 beneficial effect Effects 0.000 description 1
- 235000014121 butter Nutrition 0.000 description 1
- 229910052799 carbon Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000004917 carbon fiber Substances 0.000 description 1
- 239000004568 cement Substances 0.000 description 1
- 230000001427 coherent effect Effects 0.000 description 1
- 239000003086 colorant Substances 0.000 description 1
- 230000002301 combined effect Effects 0.000 description 1
- 230000000052 comparative effect Effects 0.000 description 1
- 150000001875 compounds Chemical class 0.000 description 1
- 238000010924 continuous production Methods 0.000 description 1
- 238000001816 cooling Methods 0.000 description 1
- 229920001577 copolymer Polymers 0.000 description 1
- HNPSIPDUKPIQMN-UHFFFAOYSA-N dioxosilane;oxo(oxoalumanyloxy)alumane Chemical compound O=[Si]=O.O=[Al]O[Al]=O HNPSIPDUKPIQMN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000006185 dispersion Substances 0.000 description 1
- 239000012153 distilled water Substances 0.000 description 1
- 239000010459 dolomite Substances 0.000 description 1
- 229910000514 dolomite Inorganic materials 0.000 description 1
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 1
- 238000005516 engineering process Methods 0.000 description 1
- 230000007613 environmental effect Effects 0.000 description 1
- 230000002349 favourable effect Effects 0.000 description 1
- 239000012467 final product Substances 0.000 description 1
- 239000010419 fine particle Substances 0.000 description 1
- 239000004088 foaming agent Substances 0.000 description 1
- 229920000876 geopolymer Polymers 0.000 description 1
- 239000003365 glass fiber Substances 0.000 description 1
- 230000009477 glass transition Effects 0.000 description 1
- PCHJSUWPFVWCPO-UHFFFAOYSA-N gold Chemical group [Au] PCHJSUWPFVWCPO-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000010931 gold Substances 0.000 description 1
- 229910052737 gold Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000010439 graphite Substances 0.000 description 1
- 229910002804 graphite Inorganic materials 0.000 description 1
- 230000001771 impaired effect Effects 0.000 description 1
- 150000002484 inorganic compounds Chemical class 0.000 description 1
- 229910010272 inorganic material Inorganic materials 0.000 description 1
- 238000011068 loading method Methods 0.000 description 1
- 239000001095 magnesium carbonate Substances 0.000 description 1
- ZLNQQNXFFQJAID-UHFFFAOYSA-L magnesium carbonate Chemical compound [Mg+2].[O-]C([O-])=O ZLNQQNXFFQJAID-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 1
- 229910000021 magnesium carbonate Inorganic materials 0.000 description 1
- 235000014380 magnesium carbonate Nutrition 0.000 description 1
- VTHJTEIRLNZDEV-UHFFFAOYSA-L magnesium dihydroxide Chemical compound [OH-].[OH-].[Mg+2] VTHJTEIRLNZDEV-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 1
- 239000000347 magnesium hydroxide Substances 0.000 description 1
- 229910001862 magnesium hydroxide Inorganic materials 0.000 description 1
- 238000012423 maintenance Methods 0.000 description 1
- 239000004579 marble Substances 0.000 description 1
- 238000005259 measurement Methods 0.000 description 1
- 239000012528 membrane Substances 0.000 description 1
- VNWKTOKETHGBQD-UHFFFAOYSA-N methane Chemical compound C VNWKTOKETHGBQD-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- WSFSSNUMVMOOMR-NJFSPNSNSA-N methanone Chemical compound O=[14CH2] WSFSSNUMVMOOMR-NJFSPNSNSA-N 0.000 description 1
- 239000010445 mica Substances 0.000 description 1
- 229910052618 mica group Inorganic materials 0.000 description 1
- 238000003801 milling Methods 0.000 description 1
- 239000002480 mineral oil Substances 0.000 description 1
- 235000010446 mineral oil Nutrition 0.000 description 1
- 229920001778 nylon Polymers 0.000 description 1
- 239000003921 oil Substances 0.000 description 1
- 238000010422 painting Methods 0.000 description 1
- 239000011236 particulate material Substances 0.000 description 1
- 239000011505 plaster Substances 0.000 description 1
- 239000004033 plastic Substances 0.000 description 1
- 229920003023 plastic Polymers 0.000 description 1
- 239000004848 polyfunctional curative Substances 0.000 description 1
- 229920001296 polysiloxane Polymers 0.000 description 1
- 239000011118 polyvinyl acetate Substances 0.000 description 1
- 229920002451 polyvinyl alcohol Polymers 0.000 description 1
- 239000011148 porous material Substances 0.000 description 1
- 235000019353 potassium silicate Nutrition 0.000 description 1
- 239000002987 primer (paints) Substances 0.000 description 1
- 238000012545 processing Methods 0.000 description 1
- ARJOQCYCJMAIFR-UHFFFAOYSA-N prop-2-enoyl prop-2-enoate Chemical compound C=CC(=O)OC(=O)C=C ARJOQCYCJMAIFR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 238000004064 recycling Methods 0.000 description 1
- 238000009877 rendering Methods 0.000 description 1
- -1 rossinolate Substances 0.000 description 1
- 239000000565 sealant Substances 0.000 description 1
- 238000007789 sealing Methods 0.000 description 1
- 230000009528 severe injury Effects 0.000 description 1
- RMAQACBXLXPBSY-UHFFFAOYSA-N silicic acid Chemical compound O[Si](O)(O)O RMAQACBXLXPBSY-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229920002545 silicone oil Polymers 0.000 description 1
- 229920002050 silicone resin Polymers 0.000 description 1
- 239000002893 slag Substances 0.000 description 1
- NTHWMYGWWRZVTN-UHFFFAOYSA-N sodium silicate Chemical compound [Na+].[Na+].[O-][Si]([O-])=O NTHWMYGWWRZVTN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 238000009987 spinning Methods 0.000 description 1
- 238000013517 stratification Methods 0.000 description 1
- 238000012546 transfer Methods 0.000 description 1
- 238000009827 uniform distribution Methods 0.000 description 1
- 239000010457 zeolite Substances 0.000 description 1
Classifications
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B32—LAYERED PRODUCTS
- B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
- B32B19/00—Layered products comprising a layer of natural mineral fibres or particles, e.g. asbestos, mica
- B32B19/06—Layered products comprising a layer of natural mineral fibres or particles, e.g. asbestos, mica next to a fibrous or filamentary layer
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B32—LAYERED PRODUCTS
- B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
- B32B19/00—Layered products comprising a layer of natural mineral fibres or particles, e.g. asbestos, mica
- B32B19/02—Layered products comprising a layer of natural mineral fibres or particles, e.g. asbestos, mica the layer of fibres or particles being impregnated or embedded in a plastic substance
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B32—LAYERED PRODUCTS
- B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
- B32B5/00—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts
- B32B5/02—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts characterised by structural features of a fibrous or filamentary layer
- B32B5/022—Non-woven fabric
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B32—LAYERED PRODUCTS
- B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
- B32B5/00—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts
- B32B5/02—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts characterised by structural features of a fibrous or filamentary layer
- B32B5/024—Woven fabric
-
- D—TEXTILES; PAPER
- D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
- D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
- D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
- D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
- D04H1/42—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties characterised by the use of certain kinds of fibres insofar as this use has no preponderant influence on the consolidation of the fleece
- D04H1/4209—Inorganic fibres
- D04H1/4218—Glass fibres
-
- D—TEXTILES; PAPER
- D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
- D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
- D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
- D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
- D04H1/58—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties by applying, incorporating or activating chemical or thermoplastic bonding agents, e.g. adhesives
- D04H1/593—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties by applying, incorporating or activating chemical or thermoplastic bonding agents, e.g. adhesives to layered webs
-
- E—FIXED CONSTRUCTIONS
- E04—BUILDING
- E04B—GENERAL BUILDING CONSTRUCTIONS; WALLS, e.g. PARTITIONS; ROOFS; FLOORS; CEILINGS; INSULATION OR OTHER PROTECTION OF BUILDINGS
- E04B1/00—Constructions in general; Structures which are not restricted either to walls, e.g. partitions, or floors or ceilings or roofs
- E04B1/62—Insulation or other protection; Elements or use of specified material therefor
- E04B1/74—Heat, sound or noise insulation, absorption, or reflection; Other building methods affording favourable thermal or acoustical conditions, e.g. accumulating of heat within walls
- E04B1/76—Heat, sound or noise insulation, absorption, or reflection; Other building methods affording favourable thermal or acoustical conditions, e.g. accumulating of heat within walls specifically with respect to heat only
- E04B1/78—Heat insulating elements
- E04B1/80—Heat insulating elements slab-shaped
-
- E—FIXED CONSTRUCTIONS
- E04—BUILDING
- E04D—ROOF COVERINGS; SKY-LIGHTS; GUTTERS; ROOF-WORKING TOOLS
- E04D13/00—Special arrangements or devices in connection with roof coverings; Protection against birds; Roof drainage ; Sky-lights
- E04D13/16—Insulating devices or arrangements in so far as the roof covering is concerned, e.g. characterised by the material or composition of the roof insulating material or its integration in the roof structure
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B32—LAYERED PRODUCTS
- B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
- B32B38/00—Ancillary operations in connection with laminating processes
- B32B2038/0052—Other operations not otherwise provided for
- B32B2038/0076—Curing, vulcanising, cross-linking
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B32—LAYERED PRODUCTS
- B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
- B32B2262/00—Composition or structural features of fibres which form a fibrous or filamentary layer or are present as additives
- B32B2262/10—Inorganic fibres
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B32—LAYERED PRODUCTS
- B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
- B32B2307/00—Properties of the layers or laminate
- B32B2307/70—Other properties
- B32B2307/72—Density
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B32—LAYERED PRODUCTS
- B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
- B32B2419/00—Buildings or parts thereof
- B32B2419/06—Roofs, roof membranes
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Textile Engineering (AREA)
- Architecture (AREA)
- Physics & Mathematics (AREA)
- Civil Engineering (AREA)
- Structural Engineering (AREA)
- Inorganic Chemistry (AREA)
- Acoustics & Sound (AREA)
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Electromagnetism (AREA)
- Laminated Bodies (AREA)
- Building Environments (AREA)
- Roof Covering Using Slabs Or Stiff Sheets (AREA)
Description
ÁSVÁNY! ROSTOKAT TARTALMAZÓ SZIGETELŐTERMÉK ÉS ELJÁRÁS ILYEN TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSÁRA
A találmány tárgya ásványi rostokat tartalmazó szigeteíőíermék és eljárás ilyen termék előállítására.
Napjainkban a tető- és hombkzatfelújításoknál széles korban alkalmaznak olyan, ásványi rost alapú szigetelőanyagokat, amelyek szigetelőréteget és annak legalább a szigetelt építmény külső oldalával szemközti oldalán merev felületi bevonatot vagy réteget tartalmaz.
Az ásványi rost tartalmú szigetelőanyagok általában rendkívül porózus, viszonylag lágy és összenyomható tekercsek vagy lemezek, ezért a bevonatnak vagy a legfelső rétegnek gyakran lehetővé kell tennie és/vagy meg kell könnyíteníe további burkolat vagy bevonat - például kátránypapír, bitumen, vakolat, festék, stb. - felvitelét a szigeteit építményre, továbbá gyakran nagyobb szilárdságot vagy az időjárás viszontagságaival szembeni ellenállóságot kell biztosítani magának a szigetelőanyagnak.
Korábban gyakori probléma volt a tetölemezként alkalmazott ilyen termékeknél a tetőlemez által elnyelt bitumen mennyisége, amikor bitument használtak ahhoz, hogy a kátránypapírt a tetőíemezhez rögzítsék és/vagy a tetőlemez külső felületét leszígeteljék annak érdekében, hogy megakadályozzák nedvesség bejutását a szigetelőanyagba, és ezáltal megakadályozzák a nedvességnek a tetőn történő átlátását.
Ezt a problémát többek között úgy próbálták meg kiküszöbölni, hogy a szigetelőréteget lényegében zárt és pőrusmeníes külső réteggel látták el, amely például olyan keverék volt, ami különböző szervetlen vegyűleteket és egy vagy több, jelentős mennyiségű vízben szuszpendáltatott szervetlen kötőanyagot tartalmazott. Ezt követően a keverék kiszárításával kikeményitették a kötőanyagot.
«X
Ilyen rétegnek egy ásványi rost alapú lemezekre történő felhordására mutat be egy eljárást az SE 416,719 sz, leírás. Ennél az eljárásnál az ásványi rost tartalmú szigetelőréteg külső felületét vízüveget, agyagot és zslrköt tártálmázé vizes keverékével Impregnálják. A keverék felhordását követően a keveréket kiszárítják, és ezzel irreverzíbilis módon olyan szilárd és zárt réteget hoznak létre, amely az ásványi rost tartalmú szigetelőréteg részét képezi.
Hasonló eljárást mutat be a DK^B-160,139 sz. leírás, amely eljárás során zárt külső felületi réteggel rendelkező, ásványi rost tartalmú terméket állítanak elő úgy, hogy egy szigetelőanyagból lévő réteget szilika szol-gél alapú keverékkel vonnak be. A tömítőanyagokat ís tartalmazó vizes szol-gélt olyan, ásványi rostot tartalmazó szövet külső oldalára hordják fel, amely kötőanyagként hőre keményedé gyantát tartalmaz. Ezt követően a terméket 20ő°C~on kiszárítják, ezáltal eltávolítják a vizet a szol-gélből. További ilyen eljárást mutat be a ÖEA1 -4,212,842 sz. leírás.
Bár az imént bemutatott eljárások bizonyos mértékig olyan termékeket eredményeznek, amelyek kevesebb bitument nyelnek el, továbbá megnövelik az. előállított termék szilárdságát, azonban általában rendkívül idő-, helyés/vagy energiaigényes szárítási lépést tesznek szükségessé a felesleges víznek a gyártás során a termékből történő eltávolítására, Emiatt nehéz és költséges ezeknek a technológiáknak az alkalmazása az egyébként ma már általánosan elvárt, folyamatos, futószalagon történő gyártásnál.
Ezenkívül a fent említett termékek szilárd rétegei viszonylag ridegek, ami rendkívül előnytelen bizonyos alkalmazásoknál, például amikor a szigetelő terméket tetőfelújításnál közvetlenül a tetöíemezek alatt helyezik el, illetve az olyan tetőknél, amelyeken esetleg lehetővé kell tenni a közlekedést.
További hátránya a fent említett termékeknek, hogy bizonyos esetekben előnytelen az alkalmazásuk, mivel nem elegendően vlzállóak. A szilárd réteg ugyan is legalább részben vízben old ható. A legtöbb ilyen termék az élettartama alatt bizonyos időnként ki van téve a víz vagy nedvesség hatásainak, ami a konkrét körülményektől függően esetenként koptathatja vagy súlyosan megrongálhatja a termék szilárd rétegét.
« φ * X
További hátránya a fant említett termékeknek, hogy a szilárd felületi bevonat a szárításakor összezsugorodhat, ami egyenetlen bevonatú terméket eredményezhet.
A DK-B~14S,121 sz. leírás ásványi rostot tartalmazó szigetelőanyagot mutat be, amely olyan ásványgyapoi-réteget tartalmaz, amely a fő felületei közöl legalább az egyiken üveggyapottal van ellátva. A 15-20 tŐmeg%~ban szerves, hőre keményedé kötőanyagot tartalmazó üveggyapotot olyan, ásványi rost tartalmú szövetre hordják fel. amely kötőanyagként szintén tartalmaz hőre keményedé gyantát, majd a kötőanyagot mindkét komponensben egyidejűleg kikeményítik, ezáltal késztermékké ragasztják Össze azokat.
Az imént bemutatott eljárással előállított kész szigetelőanyag azonban lényegesen kisebb szilárdságú,, mint a korábban bemutatott termékek, A tetőszigetelő lemezek külső felületének nagyfokú szilárdsága általában azért fontos, hogy a karbantarthatóság javítása érdekében lehetővé tegyenek legalább kis terhelést jelentő közlekedést a tetőn. Ezenkívül az említett tetőlemezek nem javítják jelentős mértékben az abszorpciós, például a bitumen elnyelésére vonatkozó tulajdonságokat.
A tetőfedésnél a teíoíedöiiemezeket gyakran hegesztik lánggal, ami meg- / x\
O\ : \ lágyítja a ragasztót. A ragasztó tipikusan bitumen formájában van felhordva a kátránypapír hátoldalára és/vagy közvetlenül a tetőszigetelő lemezre, ezáltal tapadást biztosit a kátránypapír és a szigetelőanyag között. A hegesztés során fellépő magas hőmérséklet hatására azonban elbomolhat a fent említett szigetelőanyag feletti külső rétegben lévő szerves kötőanyag, ami egyrészt gyenge fizikai jellemzőkkel rendelkező szigetelőanyagot, másrészt a kátránypapír és az alatta lévő szigetelés között gyenge tapadást eredményez.
Az US-A-1,275,957 sz. leírás szintén olyan eljárást mutat be, amellyel tetőfedési célokra használható, ásványi rostot tartalmazó lemez állítható elő, amely az egyik oldalán szilárd réteget tartalmaz. A szilárd réteget ügy állítják elő, hogy a szigetelőréteg gyártása során közvetlenül a szigetelőanyag ásványi rostokat tartalmazó bevonatához üveggyapotokat kevernek. A lemez tömörítése és kiszárítása után a felületi réteget átitatják bitumennek A termék felületének
-4♦ φ * *
X φ « «« »4 viszonylag porózus jellege azonban jelentős mennyiségű bitumen felhasználását teszi szükségessé a kívánt tapadási tulajdonságok biztosítása érdekében.
Ezenkívül meleg hatására az ilyen lemezekben lévő bitumen meglágyulhat és ragacsossá válhat, ami megnehezíti a lemezek kezelését, darabolását és/vagy becsomagolását, Illetve kicsomagolását, továbbá az bitumen tapadása általában függ a hőmérséklettől, ami bizonyos alkalmazásoknál hátrányos.
A fentieken kívül további hátrányt jelent, hogy bitumen csak olyan lemezeknél használható, amelyeket olyan helyeken, Illetve alkalmazásokban használnak, ahol a bitumen jelenléte megengedett. Környezetvédelmi szempontból bitumen-íartalmü termékek nem minden esetben elfogadottak, és különösen nemkívánatosak a tűzveszélyes helyeken,
A szakmában ismertek olyan ásványi rostot tartalmazó termékek is, amelyek több-kevesebb egymásra helyezett, egyenként előállított, különböző
sűrűségű, ásványi rostot tartalmazó szövefrétegbőí vannak előállítva.
Az ilyen eljárásokat általában kettős sűrűségű (dual-densify, DD) eljárásoknak nevezik, és ezek megismerhetők főbbek között az US 4,950,355 sz, leírásból, amely olyan, ásványi rostot tartalmazó szövetet mutat be, amelyben hőre keményedé kötőanyag van. Az eljárás során egy leválasztott részt összetőmőritenek, ezáltal annak sűrűségét jelentős mértékben és tartósan megnövelik, majd ezt követően az egyes részeket egymásra helyezik, és a termékben lévő kikeményítésével egymáshoz rögzítik, ilyen vagy hasonló, többrétegű, ásványi rostokat tartalmazó szigetelőanyag előállítására mutat be eljárást még a DK-155,153 sz, leírás. Ennél az eljárásnál egy újonnan létrehozott, folytonos, hosszirányban elterülő, ásványi rostot tartalmazó, elsődleges szövetet egyik oldala mentén összenyomnak egy vajaiban, majd a tömörített szövetet átlós irányban kiterítik úgy, hogy kissé eltolt hurkok formájában részben átlapolja önmagát, végül olyan másodlagos szövetet hoznak tétre, amely lényegében két különböző sűrűségű réteget tartalmaz.
Bár ez utóbbi eljárással rendkívül jó minőségű termékek állíthatók elő, a felületi réteg szilárdsága és merevsége korlátozott. Ezenkívül az utolsóként em-5♦
Λ 44 * * lített eljárással előállított, nagysürüségü réteg vastagsága bizonyos mértékig egyenetlen.
Tetőfedés céljára az említett termékek nem kifejezetten alkalmasak, mivé) gyenge tapadási jeiiemzökkei rendelkeznek, és a lemezek szintén nem javítják jelentős mértékben például a bitumen elnyelésével kapcsolatos tulajdonságokat.
Azt Is tapasztaltuk, hogy a kátránypapírnak az ilyen szigetelőanyagok külső oldalához történő rögzítésekor alkalmazott hegesztés következtében elbomolhatnak a termék külső felületén lévő szerves kötőanyagok, ami hátrányosan befolyásolja a termék jellemzőit, valamint a szigetelőanyag és a ráhelyezett kátránypapír közötti tapadást.
Az említett eljárásokkal előállított, tömörített réteg továbbra is viszonylag porózus a korábban bemutatott eljárásokkal előállítható, megfelelő rétegekhez képest, igy továbbra sem előnyős a ragasztás szempontjából, mivel túl sok ragasztóanyagot igényei.
A technika állásához tartozó szigetelőanyagok közül látszólag egyik sem rendelkezik olyan külső felülettel, amely kellő mértékben koherens és alkalmas arra, hogy öntapadó fóliákat vagy membránokat helyezzenek rá. Magyarán, az ilyen, hátoldalukon viszonylag vékony rétegű ragasztóanyaggal ellátott, lapszerö tagok értelemszerűen nem tapadnak elég erősen a szigetelői termékhez. / \
A találmánnyal célunk olyan, ásványi rostokat tartalmazó szigetelőbe?- / \ mék előállítása, amellyel a fent említett problémák kiküszöbölhetők.
A kitűzött célokat egyrészt olyan, kettős sűrűségű, ásványi rostokat tartalmazó termékek előállítására szolgáló eljárással érjük el, amellyel két vagy több, különböző sűrűségű réteget tartalmazó, ásvány? rostos tennék állítható elő. A kitűzött célokat másrészt speciális, kettős sűrűségű, ásványi rostokat tartalmazó termékek megvalósításával érjük el. A találmány szerinti, ásványi rostokat tartalmazó szigetelő alapréteg megvalósítható olyan kettős sűrűségű rétegként, amelynek különböző sűrűségű aíréfegeí vannak,
A találmány szerinti szigetelőanyagban az alapréteg és a felületi réteg elvileg tetszőleges sűrűségű lehet, A sűrűségek megválasztásától eltekintve a <. 0 * * 0 * · ♦ « ««· *«y 00* »*+
0 * ♦ * *
0 * X
találmány szerinti eljárás első változata megegyezik a találmány szerinti eljárás második változatával. Emiatt a továbbiakban a találmány szerinti eljárás második változatával előállított szigetelőanyagot mutatjuk be.
A találmány tárgyát képező termék ásványi rostokat tartalmazó szigetelőrétegből és legalább egy, merev felületi rétegből áll ahol a felületi réteg kötőanyaggal összefogott ásványi anyagokat tartalmaz, míg a szigetelőréteg ásványi rostokat tartalmaz. A kötőanyag átlagos sűrűsége 50-300 kg/nr. Az ásványi anyagokat és szerves kötőanyagot tartalmazó, merev felületi réteg átlagos sűrűsége legalább 300 kg/nr, célszerűen legalább 450 kg/m3.
A fent említett merev felületi rétegnek az ásványi rostokat tartalmazó szigetelőréteggel történő kombinálása révén lehetővé válik olyan, kiváló tulajdonságokkal rendelkező szigetelő (termék előállítása, amely felhasználható az összes fent említett célra anélkül, hogy a különböző ismert termékek említeti hátrányaival rendelkezne. A találmány szerinti termék szigetelő tulajdonságait lényegében maga a szigetelőréteg, valamint a merev felületi réteg határozza meg, ahol az utóbbi a nagy szilárdságának köszönhetően ellenáll a durva bánásmódnak és a szélsőséges időjárási körülményeknek. Ezenkívül a merev felület kellően szilárd ahhoz, hogy lehetővé tegye a közlekedést a terméken anélkül, hogy az megsérülne vagy jelentős mértékben deformálódna.
Ezzel egyidejűleg a találmány szerinti termék elegendően sűrű és egyenletes sűrűségeloszlásé, így lehetővé teszi például kátránypaplrra vagy más termékekre történő közvetlen ráragasztást. Ez rendkívül kis mennyiségű ragasztóanyag felhasználásával végezhető el, Igy a termék különösen alkalmas arra, hogy öntapadó fóliákat vagy hasonló eszközöket helyezzenek el rajta,
A találmány szerinti szigetelőtermék előállítására szolgáló eljárás az alábbi előnyökkel rendelkezik, A merev felületi réteg az eddigieknél precízebben ragasztható fel, továbbá lehetőség nyílik az eddigieknél vékonyabb réteg kialakítására. Az említett réteg sűrűségének ingadozása ±5%~ra, mig vastagságának ingadozása ±0,5 mm-re csökkenthető le. A száraz ömlesztett anyag és a száraz porszerű kötőanyag együttes alkalmazása minimálisra csökkenti a nedvesedéei pontok kialakulásának veszélyét. Mint köztudott, a nedvesedés! pon* ** tok komoly problémát jelentenek például a homlokzati termékeknél. A száraz gyártási folyamat további előnye, hogy nincs szükség víz párologtatására. Ennek köszönhetően megnő a· kemencék szárítási vagy keményítési kapacitása. A merev felületi réteg alkalmazásakor nincs szükség fonógépekre, ami megnöveli a gyártókapacitást, A merev felületi réteg előállítható hulladék ásványi rostokból, ezáltal a találmány szerinti eljárás megoldást jelent a hulladékok újrahasznosításának problémájára Is.
Azáltal, hogy szerves kötőanyagot adunk egy olyan keverékhez, amely jelentős mennyiségben tartalmaz egy vagy több különböző ásványi anyagot, lehetővé tesszük a szigetelői termé k tömöríthetőségét, és meglepően nagy sörüségü és erős felületi rétegek állíthatók elő ásványi rostokat tartalmazó szigetelőjtermékek számára még akkor is, ha az említett rétegek rendkívül vékonyak.
\ö·· .sy.s
A találmány szerinti szigetelői termékben a rétegek átlagos vastagsága akár 0,5 mm is lehet, és a vastagság gyakorlatilag körülbelül 40-50 mm-ig nőhet. A rétegek célszerű vastagsága körülbelül 1-8 mm, előnyösen 1-4 mm, előnyösebben körülbelül 2, 3 vagy 4 mm.
A találmány szerinti szigeteiéi termék előnyős szilárdsági jellemzői légalább részben annak a ténynek köszönhetők, hogy a szerves kötőanyagok kevésbé rideg kötést hoznak létre az alkotórészek között, mint az ismert szervetlen kötőanyagok, például geopolímerek, szilika alapú kötőanyagok vagy kolloidfoszforsav alapú kötőanyagok.
A találmány szerinti termék egy további, meglepően előnyös tulajdonsága, hogy a merev felületi rétegben lévő szerves kötőanyag nem bomlik el, amikor a kátránypapírt szokásos módon a termékhez degeszük, Véleményünk szerint ez legalább részben a merev réteg nagy sűrűségének köszönhető. Úgy tűnik, hogy a sűrű rétegnek nagy hőkapacitása van, aminek következtében a sűrű réteg nagy mennyiségű hőt tud elnyelni, még mielőtt a kötőanyag szempontjából kritikus elbomlási hőmérsékletet elérné. így a találmány szerinti termék kiváló höstabílitássaí rendelkezik.
A felületi réteg nagy sűrűsége és/vagy összetétele bizonyos mértékben jobb hővezefést/höeíösziást eredményez magában a rétegben, amivel megakav......
~ 8 ♦ * dályozhato a réteg tálmelegedése, miközben az integrált szigetelőréteg szigetelési tulajdonságát nem romlanak le.
A találmány szerinti termék merev külső rétege előnyös abból a szempontból Is, hogy a szárítást vagy keményítőst követően lényegében oldhatatlan vízben, továbbá bőstabit Mindkét imént említett tulajdonság rendkívül hasznos a termék számos különböző alkalmazásánál
A találmány szerinti szigetelőjtermék gyártásához elvileg bármilyen szerM'·' vés kötőanyag felhasználható, ideértve a lermopíaszt kötőanyagokat Is. A találmány szempontjából azonban célszerű a bőre keményedő szerves kötőanyagok, például fenol, poliészter, eooxi, PVAc {polivinil-acetát), PVAI (poiivinilaíkohöí), akrii, valamint sav-anhidhd és sav-amin alapú kötőanyagok alkalmazása. Különösen előnyős a fenol alapú kötőanyagok alkalmazása. Ilyen kötőanyagok például a íenoMormaídehíd, a karbamid és/vagy a melamin gyanták és/vagy a sav-anhidhd, illetve a sav-amin gyanták, valamint olyan furán-gyanta, amilyet a WO 99/38372 sz. leírás mutat be.
Különösen előnyős, ha legalább részben ugyanazt a kötőanyagot használjuk a merev réteghez, mint amit az ásványi rostokat tartalmazó szigetelő alaprétegben. Eltekintve attól, hogy műszaki szempontból az egyszerűség kedvéért csak korlátozott számú különböző kötőanyagot, valamint azok felhordására és szárítására szolgáld eszközt veszünk figyelembe, a találmány szerinti termékben az eddigieknél nagyobb a réfegzödési szilárdság az egyes rétegek között.
A találmány szerinti terméknél a merev felületi rétegben lévő kötőanyagok mennyisége 3-35 tömeg%, előnyösen .5-20 tömeg%, előnyösebben körülbelül 8-15 tömeg%.
A találmány szerinti termékben két különböző kötőanyagot használunk. Körülbelül 50 tömeg% fenol-alapú kötőanyag és körülbelül 50 tömeg% poliészter-alapú kötőanyag együttes alkalmazása révén jelentősen javítható a merev felületi réteg UV-stabilitása.
Korábban azt hitték, hogy jelentős mennyiségű szerves kötőanyag alkalmazása túlságosan gyúlékonnyá feszi a szigetelő termékeket. Az ezzel kap* XX «
* Χ· XX* *♦
--9 csoiaíos ismereteket az NO-140,296 sz. leírás foglalja össze. Ugyanakkor a találmány szerinti merev réteg nagysürűségű anyaga meglepő módon nem gyúlékony.
A merev réteg nagy szilárdságának köszönhetően lehetőség nyílik a réteg vastagságának csökkentésére, ezáltal jelentős mértékben csökkenthető a felhasználandó szerves kötőanyagok összmennyisége.
Amellett, hogy a teljes termék külső felülete jelentős stabilitást kap, a merev réteg nagyobb szilárdsága lehetővé teszi könnyebb kötőanyagok alkalmazását az ásványi rostokat tartalmazó szigetelő alaprétegben, ezáltal tovább csökkenthető a felhasználandó szerves kötőanyagok mennyisége.
A merev felöleli réteg nagyobb szilárdsága lehetővé teszi kisebb átlagos sűrűségű alsó szigetelőanyag alkalmazását, ami kisebb mennyiségű nyersfelhasználását teszi szükségessé, továbbá az eaész termék fizikai szilárdságának csökkentése nélkül javítja annak szigetelési tulajdonságait.
A nagy szilárdság feltételezhetően legalább részben annak köszönhető, hogy nagy sűrűségű ásványi anyagot használunk Meglepődve tapasztaltak, hogy az Ilyen anyag tömör és nagysürűségű bevonat kialakítását teszi lehetővé a merev réteg számára, ami a szerves kötőanyagok alkalmazásával együtt lényegesen nagyobb szilárdságot eredményez, mint amit eddig az egyszerűen összepréselt rostokból átlő rétegekkel vagy a szervetlen kötőanyagokkal összeragasztott. rétegekkel elértek.
A találmány szehnti, ásványi rostokat tartalmazó szigetelőanyag egyik lehetséges változatánál a merev felületi réteg lehet porózus vagy habosított, amit porusképzö vagy habosító szer alkalmazásával érünk el. A porózus vagy habosított réteg javítja a termék szigetelési tulajdonságait. A porózus vagy habosított merev felületi réteg vastagságát az Igénypontokban határoztuk meg. A merev felületi réteg sűrűsége célszerűen több, mint 5 kg/π?. Annak érdekében, hogy olyan szilárdságú terméket állítsunk elé, mint amilyen a találmány szerinti termék második változata, a porózus vagy habosított merev felületi réteg sűrűsége célszerűen több, mint 20 kg/ms.
A találmány szerinti merev felületi réteg sűrűsége célszerűen több, mint 300 kg/m3, előnyösen több, mint 350 kg/m3, előnyösebben több, mint 450 kg/m3, még előnyösebben több, mint körülbelül 600 kg/m3, legelőnyösebben több, mint körülbelül 700 kg/m3. Gyakorlati szempontból előnyősnek bizonyult az a merev felületi réteg, amelynek sűrűsége körülbelül 300-1800 kg/'m3, azon belül például 700-1800 kg/m3, ugyanakkor a sűrűség célszerűen körülbelül 450 kg/m3,
Mivel a találmány szerinti merev felületi réteg az eddigieknél sűrűbb és erősebb, méretei stabilabbak, anyaga homogénebb és egyenletesebb, ezáltal lényegesen lecsökken a felületének elegendő mértékű bevonásához szükséges ragasztó vagy festék mennyisége. Mivel a felületi réteg rendkívül jó kohéziós tulajdonsággal rendelkezik, kiválóan lehet arra ragasztani.
A találmány szerinti termékben bármilyen szemcsés ásványi anyag és/vagy ásványi anyagok keveréke felhasználható, amely lényegében biztosítja a merev réteg fent említett tulajdonságait Különösen előnyösnek bizonyult jelentős mennyiségű olyan anyag alkalmazása, amelyeknél a szemcsék átlagos mérete vagy hossza körülbelül 50 pm - 3 mm attól függően, hogy az anyag milyen más minőségi jellemzőkkel rendelkezik, illetve milyen más összetevőket tartalmaz,
A találmány szerinti termékben alkalmazható ásványi anyagok tipikusan négy különböző csoport közül az egyikbe esnek, és egyaránt lehetnek természetes anyagok, Illetve mesterséges anyagok, A különböző csoportokból a megfelelő mennyiségű anyagot a merev felületi réteg elérni kívánt tulajdonságai alapján választjuk ki.
A merev felületi réteg ömlesztett anyaga lehet üveg és kőzet keveréke.
Az ömlesztett anyag tartalmazhat akár 100 mm hosszúságú üvegszálakat is.
A találmány szerinti szigetelői terméknél egy vagy több komponenst cél- X szerűen az ún, kemény ásványi anyagok közül választunk. Ilyen anyag például a kvarchomok, az ofivlnhomok, stb. Ezeknek az anyagoknak a keménysége célszerűen körülbelül 6-9 Mohr. Ha a merev felületi réteg megfelelő mennyiségű ♦ φ φ φ
ΧΦΦ φφ ΦΦτ* κ* Φ kemény ásványi anyagot tartalmaz, akkor egyrészt nagy keménységű, másrészt rendkívül tartós tesz.
A találmány szerinti szigetelőanyag egy vagy több komponensét választhatjuk az un. lágy ásványi anyagok csoportjából Is, Ilyen anyag többek között a zsirkő, a grafit, a mika, a dolomit, a mészkő, stb. Ezeknek az anyagoknak a keménysége célszerűen körülbelül 1-6 Mohr, Meghatározott mennyiségű lágy ásványi anyagnak a merev felületi rétegben történő alkalmazása többek között elősegíti a kész termék öaraholbatóságáí A találmány szerinti szigetelőanyag egyik változatánál a körülbelül 3-4 Mehr átlagos keménység rendkívül kedvezőnek bizonyult.
A találmány szerinti szigetelőanyag egyes változatainál egy vagy több komponenst célszerűen az ön. abszorbens ásványi anyagok csoportjából választunk. Ilyen anyag például a kovaföld, a zeoiít, stb. Ezeket az anyagokat azért adjuk a szigetelőanyaghoz, hogy javítsuk a merev felületi rétég teherbíró képességét és tapadását.
A találmány szerinti szigetelőanyag egyes változatainál célszerű meghatározott mennyiségű, rendkívül nagy sűrűségű ásványi anyagot, például magnezitet alkalmazni Az ilyen ásványi anyagokat a merev felületi rétegben lévő más, könnyebb összetevők kompenzálására és/vagy a kész termék hangtompító tulajdonságának javítására használjak.
Különösen előnyös jelentős mennyiségű olyan ásványi anyag alkalmazása, melyet a kemény és/vagy lágy ásványi anyagok csoportjából választunk. Ezeknek az anyagoknak a célszerű mennyisége körülbelül 4097 tomeg% a keverékben.
A találmány szerinti szigetelőjtermék egyik lehetséges változatánál külo\J··· nősen előnyös olyan szervetlen, ásványi szemcsék alkalmazása, amelyek az ásványi rostokat tartalmazó alapréteg ásványi rostjainak összetételével lényegében megegyező összetételű. Ilyenkor ugyanis a merev réteg kiváló szilárdsággal, nagy rétegzodési szilárdsággal rendelkezik. Az ilyen termékek a gyártási folyamat szempontjából is előnyösek.
-12 X*
ΧΦ * X ΦΦΧ »♦ * X φ·χ φ * χχ χφ
Az ásványi rostok előállításakor általában mindig képződik bizonyos mennyiségű hulladék.. A hulladék lehet nyesedék vagy egyébként nem megfelelően rostositotf ásványi anyag, melyet eltávolítanak a folyamat során, A hulladék lehet hibás termék is, amennyiben hiba következik be a termelés során, A találmány szerinti merev felületi rétegekben rendkívül előnyös az ilyen őrölt hulladékoknak a nyersanyagként történő felbaszhálása, Először is az ásványi anyag ideális összetevő a találmány szerinti szigetelés termék szempontjából, /V továbbá megoldja a hulladékok elhelyezésének szokásos problémáját, ezáltal egyrészt energiát, másrészt a környezetvédelem szempontjából előnyős módón természetes nyersanyagot takaríthatunk meg.
A találmány szerinti merev felületi réteg tartalmazhat meghatározott mennyiségű rostos anyagot Is. Tapasztalataink szerint az ilyen anyagok jelentős mértékben rontják a réteg szilárdságát, különösen annak szakítószilárdságát. Emiatt a felhasznált rostok célszerűen a lehető leghosszabbak, és célszerűen legalább körülbelül 3 mm hosszúak, előnyösen legalább 1 cm, előnyösebben legalább körülbelül 10 om hosszúságúak. A felületi réteg ömlesztett anyagában a rostok mennyisége legalább 30 tőmeg%, előnyösen legalább 40 tomeg%, előnyösebben 40-97 tömeg%.
Bár a hosszú rostok csökkentik a merev felületi réteg sűrűségét, ami mint korábban említettük - rendkívül hátrányos lehet, ezért a merev felületi réteg más összetevőitől függően célszerű rövídebb rostokat is alkalmazni, ami lehetővé teszi az anyag egészének nagyobb sűrűségű felhordását.
''Τ' Λ,
A találmány szerinti szigefelöltermékben használt rostos anyag teljesen / \ vagy részben ragasztott, szövött és/vagy összekevert anyag. Célszerű azonban lényegében szabad egyedi rostokat alkalmazni, A találmány szerinti rostos anyag lehet szerves vagy szervetlen, továbbá lehet természetes vagy mesterséges, rT\ X
A találmány szerinti szigetelői termék egyik célszerű változatánál lég- / alább részben ásványi rostokat használunk rostos anyagként. Ebben az esetben az ásványt rostoknak előnyösen lényegében ugyanaz az összetétele, mint a termék ásványi rostokat tartalmazó szigetelőrétegéé. Ez többek között azért « « φ Φ Φ Φ 9 » „ 13 ~ ♦ Φ «
X Φ φ Φ * «
ΦΦ ΦΧ előnyös, mert az Ilyen rostok a szigetelőréteg gyártása miatt azonnal rendelkezésre állnak.
Amennyiben a merev felületi réteg anyagában használt ásványi rostok méreteloszlása és/vagy összetétele nem biztosítja a merev felületi réteg kívánt tartományába eső sűrűségét, célszerűen 15 tömeg%-nát kevesebb ásványi rostot használunk. Annak érdekében, hogy nagyobb sűrűségű ásványi rostos anyagot kapjunk, az ilyen anyagból darálással vagy őrléssel például 50 mm-nél vagy akár 150 pm-nél rövidebb rostokat állítunk elő egy később ismertetett módon, Az így kapott anyag lényegében nem tömöríthető ásványi és/vagy rostos anyag lesz,
A térfogatsürűség alatt az ásványi rostokat tartalmazó szigetelő alaprétegen szétterített, megszárított vagy kíkeményített és Ily módon végterméket alkotó felületi réteg ömlesztett anyagának sűrűségét értjük. Az ilyen anyagnak az ásványi rostokat tartalmazó szigetelő alaprétegen történő szétterítését .megelőzően, illetve a szárítás és keményítős után mért sűrűsége közötti különbség akár 50% Is lehet.
Bizonyos szempontból előnyős lehet más típusú rostoknak a merev rétegbe történő keverése is. Ilyen rostok lehetnek például a természetes vagy szintetikus, tobbé-kevéshé szerves rostok, A találmány szempontjából alkalmas szerves rost például a karbonszál, a cellulőzrost stb, A szerves rostok gyakran kis tértogatsürüsége miatt általában célszerű legfeljebb 5 tömeg% szerves rostot keverni a merev felületi réteg anyagához.
A találmány szerinti szigetelő (termékben a merev felületi réteg tartalmazhat egy vagy több töltőanyagot és/vagy adalékanyagot is. ilven töltőanyag adalékanyag lehet többek között az agyag, a mészkő, a magnéziumhidroxíd, különböző színezőanyagok, stb.
A találmány szerinti, ásványi rostokat tartalmazó szigetelőjtermék továb\űbl előnye, hogy a merev felületi réteg nyitott a diffúzió számára. Ez különösen előnyös ott, ahol a terméket tetőfedésre használják, továbbá ahol a merev felületet hagyományos módon kátránypapírrai vonják be. Ez azért jelent előnyt, mert a találmány szerinti termékek tetején a hagyományosan alkalmazott kát-
000 0*0 ♦** *** *00 * 0 *
000 00 000 00 *0
esetben nem szigetelik le teljes mértékben a felrakáskor, illetve az Idők során a kátránypapír megsérül, ezáltal az esővíz vegy más nedvesség áthatolhat a kátránypaplron, és beszorul a kátránypapír alá. Amikor napsugárzás hatására a kátránypapír felmelegszik, és az alája beszorult víz párologni erőt fejt ki a kátránypaplrra. Ennek hullámossá válhat vagy feípűposodhaí, ami további, még súlyosabb szivárgásokat eredményezhet. Mivel a találmány szerinti, ásványi rostokat tartalmazó szigetelő (terméknek d iffúzióra nyitott merev felületi \ü·· rétege van, a kátránypapíron áthatoló víz beivódik a felületi rétegbe és szétterül abban, így párolgásakor bármelyik megfelelő (diffúziós) csatornán keresztül eltávozhat a nedvesség,
A találmány szerinti, ásványi rostokat tartalmazó szigeteíőítermék egyik célszerű változatánál a merev felületi réteg olyan felületi bevonattal van ellátva, amely szövött vagy nem-szövött textília, célszerűen nem-szövött bunda. Az említett anyagok jelentős mértékben megnövelik a réteg szakítószilárdságát, valamint a termék összetételétől függően leesökkentlk az abból esetlegesen felszabaduló por mennyiségét,
A textília többek között lehet poliészter, üveg, papír, szén, nylon, melyek egyaránt lehetnek rugalmasak vagy merevek a kívánt jellemzőktől függően. Ilyen textília elhelyezhető a merev felületi réteg alatt és/vagy azon belül is,
A textília fajtájának megválasztásával meghatározhatjuk a felületi réteg tulajdonságait, így például annak felületi feszültségét, felöleli érdességét, színét, stb. Tekintettel a merev felületi réteg kedvező fizikai méreteire, a textíliák viszonylag vékonyak lehetnek.
Viszonylag merev textília, például üveggyapot esetén célszerű olyan textíliát alkalmazni, amelynek felületi tömege körülbelül 30-100 g/m2, előnyösen körülbelül 40-80 g/ms, előnyösebben körülbelül 40-60 g/m2.
Hajlékonyabb szigetelőanyagok előállítása érdekében célszerű a lehető legvékonyabb textíliákat alkalmazni. A találmány szerinti szigetelőanyag egyik célszerű változatánál a textília felületi sűrűsége kisebb, mint körülbelül « *
-φφ » * φφφ χφ φ*« »*Χ Φ*Χ ΧΦΦ χ φ X Φ * * φ> X Φ Φ Φ: ΦΦ* g/mő előnyösen kisebb, mint körülbelül 80 g/mő előnyösebben kisebb, mint 30 g/m* és még előnyösebben kisebb, mini körülbelül 15 g/m2.
Bizonyos célokra előnyös lehet a találmány szerinti, ásványi rostokat tartalmazó szigetelői termék egynél több felületét merev felületi réteggel ellátni, A találmány szerinti szigetelő (termék két vagy több felületét, célszerűen legalább a két fö felületét ellátjuk a találmány szerinti merev felületi réteggel. A találmány szerinti szigeteim, termék egy másik lehetséges változatánál a termék összes felülete el van látva ilyen réteggel, ;<Xs
A találmány szerinti:, ásványi rostokat tartalmazó szigetelői termék cél\öszerű változatánál a termék egynél több, ásványi rostokat tartalmazó szigetelőréteget tartalmaz. A különböző szigetelőrétegek célszerűen eltérő sürüségűek és/vagy eltérő állású rostokat tartalmaznak,
A találmány szerinti., ásványi rostokat tartalmazó szigetelőtfennék kötőΉ··1 nősen előnyős változata olyan első, ásványi rostokat tartalmazó szigetelőréteget tartalmaz, melynek sűrűsége körülbelül 50-150 kg/m3, előnyösen körülbelül 70-130 kg/m0; továbbá olyan, második, ásványi rostokat tartalmazó szigetelőréteget tartalmaz, melynek sűrűsége 150-300 kg/má, előnyösen körülbelül 180250 kg/m3; végül egy, korábban már ismertetett, merev felületi réteget tartalmaz.
Abban az esetben, ha a termék két vagy több, különböző sűrűségű szigetelőréteget tartalmaz, célszerű a legnagyobb sűrűségű szigetelőréteget a merev felületi réteg mellett elhelyezni. Ha a viszonylag nagy sűrűségű: szigetelőréteget a merev felületi réteg alatt helyezzük el, rendkívül egyenletes és sík felületeket kapunk még abban az esetben is, ha nagyon kevés anyagot használunk fel a merev felületi réteg kialakításához.
Amennyiben a merev felületi réteg alatt viszonylag nagy sűrűségű szigetelőréteget helyezünk el, jelentős mértékben megnő a termék szakítószilárdsága, A nagysürűségü szigetelőréteg és a merev felületi réteg együttes hatása elérhető ügy Is, hogy nagyon kevés anyagot használunk fel mindkét rétegben. A nagysűrüségü szigetelőréteg vastagsága célszerűen a lehető legkisebb, de előnyösen 5-40 mm, előnyösebben 10-15 mm.
A.
«« * * * * * * « ♦*« *Χ*
X > X ? $ $ χ* *«« «* **
A találmány szerint: termék az ásványi rostokat tartalmazó szigetelő {terβ XX mékeknél szokásos módon tetszőleges alakú lehet, azonban a találmány szerinti termék alakja célszerűen lényegében olyan téglalap, amelynél a merev felületi réteg legalább a két fő felület egyikén, vagyis a két legnagyobb felület közöl az egyiken van kiképezve.
A találmány szerinti termék lényegében alkalmas bármilyen hő-, hangvagy tűzvédelmi szigetelésre, amely alkalmazások jól ismertek az ásványi rostok felhasználási: területén. A találmány szerinti termék különösen alkalmas tetőfedésre és homlokzat burkolására. Ezenkívül a találmány szerinti merev felületi réteg lényegében oldhatatlan vízben, így a találmány szerinti szigetelő jféris alk
A találmány tárgyát képezi a szigetelő; termék célszerű alkalmazása is. Amikor a találmány szerinti terméket tetőfedő anyagként használják, bitumen vagy más hasonló anyag vihető fel a merev felületi rétegre. Ha a találmány szerinti szigetelőanyagot homlokzati burkolóanyagként használják, vakolóhabarcs vagy más hasonló anyag hordható fel a merev felületére. Mindkét imént említett esetben a merev felületi réteg a bitumen vagy a habarcs felhordása előtt ellátható alapozó bevonattal, például PVAC-vel.
A találmány szerinti termék jelentős mértékben megnövelt méretstabilitása, melyet a merev felületi réteg eredményez, nagymértékben javítja a termék kezelhetőségét, továbbá annak tárolhatóságát. Ezenkívül jelentős mértékben lecsökken a szállítás közben megsérült termékek mennyisége a sokkal ridegebb korábbi termékekhez képest.
A kitűzött célokat olyan, az eddigieknél jobb, ásványi rostokat tartalmazó szigetelötermék gyártására szolgáló eljárással érjük el, amely ásványi rostokat tartalmazó szigetelő alapréteget és merev felületi réteget tartalmaz. A szigetelő alapréteg ásványi rostokat és kötőanyagot tartalmaz és átlagos sűrűsége 50300 kg/m·, A merev felületi réteg a saját tömegére vonatkoztatva 40-97 tömeggé ásványi anyagot tartalmaz, amely ásványi anyag a merev felületi réteg tömegére vonatkoztatva 3-35 íőmeg% szerves kötőanyagot tartalmaz, és a merev felületi réteg átlagos sűrűsége legalább 450 kg/m'.
í«>« Φ*
- 17* *
f. 9 ♦ * * ♦' » φφφ *Κ9 »«♦ $ X Λ ί * *' « φ 0 «Φ «ΦΦ 9 9 **
A kifőzött célokat másrészt olyan eljárással érjük el, amelynek lényege, hogy előállítunk egy olyan szigetelő alap-réteget amely ásványi rostokat és kötőanyagot tartalmaz, és amelynek sűrűsége 5Ö-3Ö0 kgárh; a merev felületi réteg kialakítására előállítunk olyan ömlesztett anyagot, amely 40-95 tömeg% ásványi anyagot és 3-35 tömeg'% szerves kötőanyagot tartalmaz: szétterítjük az ömlesztett anyagot az ásványi rostokat tartalmazó szigetelő alaprétegen egy felületi réteg formájában oly módon, hogy sűrűsége legalább 450 kg/ni5 legyen a szerves kötőanyag megkötését követően; és kikeményítjük a felületi rétegben lévő szerves kötőanyagot, ezáltal olyan merev felületi réteget hozunk létre, amelynek sűrűsége legalább 450 kg/m3,
Bár általában célszerű a lehető legkisebb mennyiségű víz felhasználása annak érdekében, hogy a viz eltávolítása során energiát és/vagy időt takaríthassunk meg, meglepődve tapasztaltuk, hogy a merev felületi réteg szilárdsága jelentős mértékben javítható oly módon, hogy legfeljebb körülbelül 30 tőmeg%, célszerűen 1.0 tömeg% vizet használunk fel a felületi réteg ömlesztett anyagában, mielőtt kikeményítjük a kötőanyagot. Célszerűen 0,5-8 tömegűi, előnyösen körülbelül 1-5 tömeg% vizet adunk az ömlesztett anyaghoz,
A kötőanyagnak legalább egy részét célszerűen feloldjuk vagy diszpergáljuk a vízben, mielőtt az ömlesztett anyaghoz keverjük. A találmány szerinti eljárás egyik célszerű változatánál a lehető legnagyobb mennyiségű kötőanyagot szuszpendáljuk a vízben, azonban célszerűen olyan szuszpenziót állítunk elő, .amelyben: a kötőanyag koncentrációja legfeljebb körülbelül 60 tömeg%. A szuszpenzióban a kötőanyag-tartalom célszerűen körülbelül 20-60 tömeg%.
A találmány szerinti szigetelői termék egy másik előnyős változatánál körülbelül 50-1 ÖÖ tőmeg% kötőanyagot keverünk a lényegében száraz por alakú ömlesztett anyaghoz, majd a kötőanyag maradék részét vizes szuszpenzió formájában adjuk a hozzá azelőtt vagy azután, hogy a felületi réteg ömlesztett anyagát szétterítjük a szigetelőrétegen. A kötőanyag hozzáadását végezhetjük közvetlenül a szétterítés előtt vagy lényegében azzal egyidejűleg, illetve kevesebb, mint lö perccel előtte vagy utána, célszerűen kevesebb, mint 5 perccel 'ί * ΐ
ΛΑ * 0 « 4 4
ΛΛ» 4&» »4 9 $ 9 « 0 * ♦ «»« 0« 944 »9 «Λ előtte vagy utána. Ezáltal többek között jelentősen megnöveljük a szigetelőréteg és a merev felület) réteg között) rétegződés) szilárdságot.
Az alatt, hogy a kötőanyagnak nagyjából száraz por alakúnak vagy lényegében száraz pornak kell tennie, azt értjük, hogy a kötőanyag por alakú és kevesebb, mint 10 tömeg% vizet tartalmaz. A kötőanyag víztartalma előnyösen kevesebb, mint 5%, előnyösebben kevesebb, mint 2 tőmeg%,
Bizonyos mennyiségű víz vagy más folyadék alkalmazása a felületi réteg ömlesztet anyagában azért is előnyös, mert nagymértékben lecsökken az anyagból felszabaduló por mennyisége addig az időpontig, amíg az anyag tulajdonképpen kikeményedik, és ezáltal létrejön a merev réteg..
A por mennyisége a találmány értelmében úgy is csökkenthető, hogy meghatározott mennyiségű más folyadékot, célszerűen ásványi/sziiikon olajat használunk fel, melynek koncentrációja 0-3 tbmeg%, előnyösen 0,1-1 tőmeg%, előnyösebben 0,2-0,6 tömeg%. Az. ilyen olajok alkalmazása többek között azért is előnyős, mert megnövelik a merev felületi rétegek hidrofőb tulajdonságait. A hidrofőb tulajdonságok azáltal Is befolyásolhatók, hogy megfelelő mennyiségű szilikon gyantát vagy más hasonló anyagot keverünk a merev felületi réteg anyagához.
A merev felületi réteg ömlesztett anyagában használt ásványi anyag koncentrációja célszerűen legalább 40 tömeg%, előnyösen 40-9? tömeg%f előnyösebben 50-95 tömeg%, még előnyösebben 80-92 tömeg%.
A merev felületi réteg anyagában használt ásványi anyag célszerűen kemény és/vagy lágy és/vagy abszorbens és/vagy ultra nagy sűrűségű ásvány. A felhasznált ásványok célszerűen lényegében szervetlen anyagok.
A felületi réteg ömlesztett anyagának a szigetelőréteg felületére történő felhordása előtt a még nem kikeményitett ömlesztett anyagnak legalább 150 kg/m3 sűrűségűnek kell lennie. A nem kikeményitett ömlesztett anyag optimális sűrűsége nagymértékben függ annak összetételétől Minél több rostos anyagot tartalmaz, annál kisebb lesz a sűrűsége, A kikemény ités előtt az ömlesztett anyag sűrűségének általában elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy térfogatsűrűsége legalább 300 kg/m3, előnyösen legalább 350 kg/m3, eiönyöseb-19ben legalább 450 kg/m'5, még előnyösebben legalább 600 kg/m3, még előnyösebben legalább 700 kg/m3 legyen.
A felületi réteg ömlesztett anyagában használt ásványi anyagok által biztosított nagy sűrűség olyan anyagok alkalmazásával érhető el, amelyek értelemszerüen nagy tédögatsüröséggel rendelkeznek. Ilyen, a találmány szempontjából különösen előnyös anyag a kvarchomok. A találmány szerinti szigetelő termék egy másik különösen előnyös változatánál a felületi réteg anyagának nagy sűrűségét őrölt, nagy térfogatsürűségü ásványi rostos anyag felhasználásával érjük el.
Mint korábban említettük, az ásványi rostok gyártásakor gyakran keletkezik bizonyos mennyiségű hulladék a gyártás során. A hulladék lehet nyesedék vagy más, nem megfelelően rostosítoft ásványi anyag, melyet eltávolítanak a gyártási folyamét során. A hulladék lehet hibás termék is, ami akkor keletkezik, amikor a gyártás során hiba lép fel. Különösen előnyősnek bizonyult az ilyen, a merev felületi réteg egyik nyersanyagának tekintett hulladékok megőrlése. Egyrészt az ásványi anyagnak ideális összetétele van a kitűzött célok elérése szempontjából, másrészt megoldja a hulladékok szükségszerű elhelyezésének hagyományos problémáját.
Abban az esetben, ha fő ásványi nyersanyagként vagy egyetlen ásványi nyersanyagként ásványi rostos anyagot használunk a felületi réteg ömlesztett anyagában, a rostokat célszerűen akkorára őröljük, hogy hosszúságuk körülbelül 60 mm-nél kisebb és/vagy iéríogatsűrüségük körülbelül 250-400 kg/m3, Illetve bizonyos célokra célszerűen körülbelül 700-900 kg/m3 legyen. A rostokat célszerűen körülbelül 800 prn-nél rövidebb átlagos hosszúságúra őröljük. A rostok átlagos hosszúsága előnyösen kisebb, mint körülbelül 200 pm, előnyösebben kisebb, mint körülbelül 100 pm, még előnyösebben kisebb, mint 80 pm. Amennyiben ilyen ásványi rostos anyagot használunk a felületi réteg anyagának fő komponenseként, akkor megengedett más, a korábban említett tulajdonságokkal rendelkező rostos anyagok felhasználása is a korábban említett mennyiségekben.
« β Λ Λ 4 4 44
-20A kívánt tulajdonságö rostok előállítására bármilyen ismert típusú malom használható. A találmány szempontjából különösen előnyős azonban az őrlő vagy zuzőtárcsás malom, például a F.as®-féle malom,, a kalapácsos malom vagy a rudas malom alkalmazása. A többi nyersanyagként használt szervetlen ásványi anyag szintén megörülhető annak érdekében, hogy azokból megfelelő szemcsemérető és térfögatsürűségű anyagot állítsunk elő.
A por alakú kötőanyagnak, az ásványi anyagnak és további tetszőleges komponenseknek a felületi réteg ömlesztett anyagává történő összekeverése elvégezhető egy tetszőleges ismert eszközzel, amely alkalmas nagy térfogat· sűrűségű, lényegéhen száraz és szemcsés anyagok összekeverésére. Bizonyos keveröeszközők alkalmazása esetén azonban a felületi réteg anyaga hajlamos csomósodásra, ami rendkívül hátrányos, különösen abban az esetben, ha vékony merev felületi réteg előállítása a cél. Azt tapasztaltuk, hogy egy lényegében vízszintesen forgó, áteresztő nyílásokkal ellátott dob vagy más hasonló eszköz, amely kis nyíröerőf fejt ki, miközben célszerűen folyamatosan keveri és továbbítja a keveréket, különösen előnyös a találmány szempontjából. Mint köztudott, a keverést jóval a kötőanyag keményedésí hőmérséklete alatt kell végezni, ilyen hőmérséklet természetesen elérhető aktív hűtés segítségével Is.
Annak érdekében, hogy a felületi réteg ömlesztett anyagát egyenletesen teríthessük szét a szigetelőréteg felületén, az anyagot először egy adagoíóíartályba töltjük, amely egy első szállítószalagra helyezi azt, és amelyen szükség esetén hengerek, kefék és/vagy más hasonló eszközök segítségével egyenletesen szétteríthető az anyag. Az első futószalag alatt egy második futószalag helyezkedik el, amely a szigetelőréteget továbbítja. A felületi réteg ömlesztett anyaga az első futószalagról ráhullik a második futószalagon lévő szigetelőréteg tetejére, amely második futószalag a bevonattal ellátott szigetelőanyagot a szárítókemencébe szállítja.
A fenti művelethez a találmány értelmében elvileg bármilyen, a felületi réteg ömlesztett anyagához hasonló anyagot egyenletes módon szétterítő eszköz használható. Különösen előnyös az olyan adagőíó és/vagy terítő jeszkózők
Φ φ * ♦ ΦΦ >
φ φ * Φ * ·.< :* Φ Φ
Am 5 φφφ alkalmazása., amelyek olyan· berendezést tartalmaznak, amely lehetővé teszi az anyag folytonos és homogén felhordását a szigetelőrétegre.
Az iménti művelet elvégezhető hengerek, szalagok vagy más hasonló eszközök alkalmazásával, A felületi réteg anyagából létrehozott legkülső réteg előnyösen kialakítható a szigetelőrétegre történő felhordását követően Is, például kefék, hengerek, szalagok vagy más hasonló eszközök alkalmazásával, ezáltal biztosítható az anyag egyenletes elosztása.
Abban az esetben, ha a merev felületi réteget a szigetelőréteg alsó felületén kell kialakítani, a szigetelőréteget a felületi réteg anyagából lévő, lényegében egyenletes réteggel már bevont szállítószalagra hordjuk fel. Lehetőség van arra is, hogy a merev felületi réteget a szigetelőrétegnek mind a felső, mind pedig az alsó oldalán kialakítsuk, majd ezt követően a fent ismertetett módon folytassuk az eljárást,
A találmány szerinti, ásványi rostokat tartalmazó szigetelőréteg lehet egy vagy több, különböző sűrűségű, ásványi rostokat tartalmazó rétegből álló tekercs, ami: egyetlen tőbbé-kevésbé homogén sűrűségű réteget és két vagy több, különböző sűrűségű réteget tartalmaz. A tekercs átlagos sűrűsége célszerűen 50-300 kg/m3.
Abban az esetben, ha a szigetelőréteg egyetlen, meghatározott sűrűségű, ásványi rostokat tartalmazó rétegből áll, akkor e réteg sűrűsége előnyösen körülbelül 50-200 kg/m3 előnyösebben körülbelül 100-150 kg/m3.
A találmány szempontjából különösen előnyös olyan, ásványi rostokat tartalmazó tekercs alkalmazása, amelynek a merev felületi réteggel szemközti oldalán 150-300 kg/m3 sűrűségű, előnyösen 180-250 kg/m3 sűrűségű, még előnyösebben körülbelül 180-220 kg/m3 sűrűségű rétege van,
A találmány szerinti szigetelőréteg tetszőleges, ismert eljárással megvalósítható. Egy célszerű gyártási eljárást mutat be például az EP~Ö,5S5,334 sz. leírás. Abban az esetben, ha a szigetelőréteg: két vagy több, különböző söröségö rétegből áll, akkor a szigetelőréteget célszerűen a DK-155,163 sz, vagy a PCT/DK99/00152 sz. leírásban bemutatott módon állítjuk elő.
Φ «φ ΧΧΦΦ ΦΦ 6 4
X X Φ 4 > Φ * φ φ * » · *
ΦΦ φφ ΧΦΦ ΦΦ 6 4
A találmány szempontjából rendkívül előnyös, ha· a felületi réteg ömlesztett anyagát még azelőtt hordjuk fel a szigetelőrétegre, hegy a szigetelőrétegben tévő kötőanyagot kiszárítanánk. Hy módon az összes rétegben léve kötőanyagét lényegében egyidejűleg szárítjuk ki, ezáltal energiát, gépidőt és eljárási lépéseket takarítunk meg. A különböző rétegekben lévő kötőanyagok kiszárítása között eltelt időnek lö percnél, célszerűen 5 peronéi kevesebbnek kell lennie. A. találmány szerinti megoldás előnyös tulajdonságai különösen azáltal érhetők el, hogy a felületi réteg anyagát közvetlenül azelőtt hordjuk fel a fent említett eljárások valamelyikével előállított, ásványi rostokat tartalmazó tekercs külső felületére, hogy a szövetet hőkezelés céljából behelyeznénk a szárítókemencébe. Lehetőség van arra Is, hogy a felületi réteg ömlesztett anyagát - elkülönítve az ömlesztett anyag kiszárításától - egy előszárított, ásványi rostokat tartalmazó szigetelőrétegre hordjuk fel, és Igy állítsuk elő a találmány szerinti terméket.
Mint korábban említettük, célszerű az ásványi rostok gyártásánál használt, szokásos szárítókemencét alkalmazni, amellyel a szigetelőrétegben lévő kötőanyag szárításán kívül a merev felületi rétegben lévő kötőanyag is kiszárítható. Az ilyen szárítókemencéknek azonban tipikusan több hátrányos jellemzője is van.
Először is a jelenleg ismert, hagyományos szárítókemencéknek olyan szállítószalagok van a kiszárítandó termék mindkét oldalán, amely a terméket egy olyan zónán vezeti keresztül, amelyben forró levegőt fújnak át a terméken annak érdekében, hogy a kötőanyag a hő hatására kikeményedjen. Az ilyen szárítókemencék tipikusan olyan szállítószalagot tartalmaznak, amely lényegében merev lamellákból áll, amelyek azonban sajnálatos módon nyomot hagynak a kiszárított termék felső és alsó oldalán.
Mivel ma már általános elvárás a sima felületű termékek előállítása, különösen a találmány szennti termékek esetén, gyakran szükség lehet a hagyományos szárítókemencékben kiszárított termékek felületeinek vágására vagy koptatására.
«4 X < « ««4 *♦
Meglepődve tapasztaltuk azonban, hogy amennyiben a termék felületét a szárítási lépést megelőzően meghatározót! merevségű, porózus textíliával vonjuk be, és a textíliát is átvezetjük a szárítókemencén, akkor a szárítás következtében keletkező barázdák száma jelentős mértékben lecsökkenthető, sőt akár ki is küszöbölhető, A legtöbb felhasználási célra olyan textíliát lehet használni, melynek merevsége hasonló egy körülbelül 40-60 g/m2 vagy annál nagyobb felületi sűrűségű, a kereskedelmi forgalomban szokásosan beszerezhető üveggyapot merevségével, A textília merevségét célszerűen attól függően választjuk meg, hogy milyen típusú lamellákat használunk a szárítókemencében, továbbá, hogy a szárítási lépés során mekkora a termék esetleges lömorödése.
A fent említett célra bármilyen textília vagy más hasonló anyag használható, amely a kívánt merevséggel rendelkezik. A textíliának azonban célszerűen porózusnak kell lennie annak érdekében, hogy lehetővé tegye a forró levegő átjutását, amennyiben az szükséges a kiszárításhoz. Hasonlóan szintén rendkívül előnyös, ha a felületi réteg ömlesztett anyaga elegendően porózus ahhoz, hogy lehetővé tegye a forró levegőnek a rétegbe történő behatolását.
A ta lálmány szerinti szigetelő termékben sze rvetlen és/vagy szerves textíiía, illetve szövött vagy nem szövött textília egyaránt használható. Különösen előnyös azonban a nem szövött üveggyapot, valamint más merev gyapotfélék alkalmazása.
A szárítási folyamat következtében a textília sok esetben hozzátapad a termék felületéhez. Ez különösen akkor előnyös, ha a textília felületével szemben bizonyos minőségi elvárások vannak. Különösen a találmány szerinti merev felületi réteg bevonására használt textília tovább iavítja annak szakítösziiárdsáHa olyan követelményt támasztanak a textíliával szemben, hogy ne tapadjon a termék felületéhez, akkor a találmány értelmében lehetőség nyílik arra, hogy a textília és a termék egymással szemközti felületei közül az egyiket vagy mindkettőt tapadásgátló· szerrel, például ásványi olajjal vagy szilikonnal permetezzük le a rétegek összeállítását megelőzően. Arra ís lehetőség van, hogy kis felületi feszültségű, vagyis nem tapadó textíliát alkalmazzunk. Ebben ♦ »♦
- 24 φ φ * χ<
az esetben a textília lefejthető a szárítókemencét elhagyó termékről, és szükség esetén újból felhasználható. A textília lehet olyan végtelenített szalaghurok is, amely a szárítókemence lamellái körül van körbevezetve.
Lehetőség van arra ís, hogy egynél több olyan textíliát használjunk, amely a kívánt tulajdonságokkal rendelkezik. Egynél több textíliát alkalmazása esetén a textíliák mindegyike vékonyabb és ezáltal kevésbé merev lehet, és a textíliák anyagának megfelelő kiválasztásával biztosítható, hogy a merev felületi réteghez csak az azzal közvetlenül szomszédos textília tapadjon hozzá. Ily módon rendkívül vékony textllbevonat állítható elő a merev felületi rétegen, ezáltal lehetővé válik elvileg tetszőleges felületi tulajdonság kialakítása a kiválasztott textíliától függően, miközben biztosítjuk azt az előnyös hatást is, hogy a szárítókemence nem hagy nyomot még abban az esetben sem, ha a második - esetleg újrafelhasználható - textília szintén viszonylag vékony.
A hagyományos szárítókemencék egy további hátránya a termékben lévő, hőkezeléssel szárítható kötőanyag kikeményítése céljából a terméken átfújt forró levegő alkalmazásával kapcsolatos. Amennyiben a találmány szehnti felületi réteg anyaga viszonylag finom szemcséket tartalmaz, akkor a szemcséket elmozdíthatja vagy akár el is távolíthatja a terméken átfűjt ievegőáram. A találmány szerinti szigetelő terméknél azonban ezt a problémát ís kiküszöböltük oly módon, hogy a felületi réteg tetejére olyan textíliát helyezőnk, amelynek pórusmérete olyan, hogy lényegében megfogja az anyagszemcséket.
A találmány szerinti eljárás egyik kiemelkedően előnyös tulajdonsága, hogy lehetőséget biztosit folyamatos, futószalagon végezhet gyártásra. További előnye, hogy az ásványi rostokat tartalmazó szigetelőanyagok gyártásánál szokásosan használt berendezéseket apró módosításokkal a találmány szerinti szigetelő! termék gyártására lehet használni, és legfeljebb olyan eszközökkel X keli kiegészíteni, amelyek a felületi réteg ömlesztett anyagát - lehetőleg röviddel a termék szárítókemencébe történő bevezetése előtt - összekeverik és szétterítik egy többé-kevésbé hagyományos, ásványi rostokat tartalmazó tekercsen.
»ί φφ φ>
Rost alatt a jelen leírásban olyan, hosszúkás struktúrát vagy szemcsét, értünk, amelynek hossza legalább háromszor akkora, mint az átlagos átmérője.
A jelen leírásban említett összes, ásványi rostokat tartalmazó szigetelőréteg célszerűen nem szövött, ásványi rostokat tartalmazó tekercs.
A jelen leírásban említett ásványi rost magába foglalja az összes mesterséges ásványi rostot, amelyet a fent említett célokra szolgáló anyagokban használunk. Ilyen ásványi rost többek között a kőzetgyapot, az üveggyapot, a salakgyapot, stb, Ásványi rost alatt továbbá olyan töltőanyagot is értőnk, amelyet cementben, műanyagban vagy más anyagokban, illetve amelyet növények termőközegeként használunk. A találmány szempontjából különösen a kőzetgyapotok bizonyullak előnyősnek.
Kőzetgyapot alatt a jelen leírásban olyan gyapotot értünk, amely általában körülbelül 34-62%, célszerűen körülbelül 41-53 tomeg% szíiícium-dioxidQt, általában körülbelül 0,5-25 íomeg%, célszerűen körülbelül 5-21 tömeg% AI2O3ot, szükség esetén körülbelül 0,5-15 tömeg%, célszerűen körülbelül 2-9 tomeg% vas-oxldot, általában körülbelül 8-35' tőmeg%, célszerűen körülbelül 1025 tömeg-% Caö~ot, általában körülbelül 2,5-17 tömeg%, célszerűen körülbelül 3-16 lömeg% MgO-ot, szükség esetén körülbelül 0,05-1 tömeg%, célszerűen körülbelül 0,06-0,6 tömeg% MnO~ot, általában körülbelül 0,4-2,5 tömeg%, célszerűen körülbelül 0,5-2 tömeg% K2O~öt továbbá körülbelül 5 fömeg%-náí kevesebb, előnyösen körülbelül 4 tömeg%-nál kevesebb, előnyösebben körülbelül 1-3,5 tömeg% IMa2ö-ot tartalmaz. Az imént felsorolt vegyüietek mellett a kőzetgyapotot tartalmaz még körülbelül 0,2-2 tömeg%-nál nagyobb mennyiségű ÍIÖ2-0I is, A kőzetgyapot cétoröen nem tartalmaz jelentős mennyiségben Saö-ot és U2O-ot, továbbá a SjCA-tartalom célszerűen kisebb, mint 2%. A kőzetgyapot üvegesedési hőmérséklete (T8j tipikusan körülbelül 7GÖ°C, előnyösen nagyobb, mint 738°C, előnyösebben körülbelül 78G~87G*C. A kőzetgyapot sűrűsége tipikusan nagyobb, mint körülbelül 2,8 g/cm3, célszerűen körülbelül 2,7-3 g/cm3, A kőzetgyapot törésmutatója tipikusan nagyobb, mint körülbelül 1,55, célszerűen körülbelül 1,8-1,8,
Kötőanyag vagy ragasztó alatt a Jeten leírásban olyan anyagot értünk, amely megfelelő kötőanyagként szolgál a fenti termékekben lévő ásványi rostos anyagokban. A találmány szerinti szerves kötőanyagok elsősorban fenol· formaldehidet, fenol-karbamídot, aknl-kopöiimert, reso-rsínoít, furánt és/vagy melamin-gyantát, Illetve a WO $9/38372 sz. leírásban bemutatott furán-gyantát tartalmaz. Ezek az anyagok célszerűen hőkezeléssel vagy más, kötőanyagok kikeményltésére szolgáló, a szakmában jói ismert eljárással irreverzibilisen keményíthetők ki.
Ahol csak a jelen leírásban csak egyszerű százalékos értéket adtuk meg, ott értelemszerűen a .szóban forgó keverék teljes tömegéhez viszonyított tömegszázaíékróí van szó. A rostok különböző hosszúságú csoportjainál megadott százalékos értékek alatt azonban általában az adott csoportba tartozó rostoknak az rostok összes számához viszonyított százalékos arányát értjük.
A leírásban említett rostméreteket pásztázó elektronmikroszkóp felhasználásával, majd egyszerű képfeldolgozássáI mérjük meg az alábbi eljárás szerint;
Desztillált vízben elegendő mennyiségű, reprezentatív rostmintát diszpergálunk. A diszperziót átvezetjük egy aranybevonatü Nucleopore^' szűrőn, melynek nyílásai 0,8 um átméröjüsk A szűrő arannyal van befuttatva és egy 25 mm-es alumínium nyélre van rászerelve. Az átmérő méréséhez használt nagyítás a rostok hosszától függ, azonban tipikusan 1200-2000-szeres, Azokat a rostokat mérjük meg, amelyeknek legalább egyik vége a látómezőben van. Azokat a rostokat, amelyeknek csak egyik vége látható, ’T súlytényezővel súlyozzuk, míg azokat a rostokat, amelyeknek mindkét vége a látómezőben van, ’2S súlytényezővel súlyozzuk. A rostok hosszát az optimális nagyítás mellett mérjük meg. A mérés pontossága azoknak a mért rostoknak a számától függ, amelyeket megfelelőnek találunk. Az adatokat feldolgozzuk, és az eredményeket a megmért rostok száma alapján statisztikus normális elosztás formájában adjuk meg.
Az. Iménti eljárás során felhasznált víz lényegében szabad víz és/vagy tobbé-kevésbé külön hozzáadott víz. A szükség szennt felhasznált anyagokban, * φ φ »7# íft* φφφ φφφ
Φ φ Φ Φ ·» *
ΧΦ φφ φφ* ΧΦ *Φ például a MgHCö-ban vagy más hasonló anyagokban lévő kötött vizet nem vesszük figyelembe.
Az Imént említett termékek fizikai jellemzőit az EN 12430 szabvány szerint mérjük meg.
A találmányt a továbbiakban a rajz alapján Ismertetjük részletesen. A rajzon;
• az 1, ábra a találmány szerinti szigetel© Itermék gyártására szolgáló gyártósor célszerű változatát mutatja be;
- a 2. ábra a találmány szerinti szigetelői termék gyártására szolgáló gyártósor egy másik lehetséges változatát mutatja be; és
- a 3a, és 3b. ábrák a találmány szerinti szigetelő; termék szerkezetét szemléltetik.
Az 1. ábrán látható berendezésben ásványi rostokat tartalmazó 1 szövetet vízszintesen megosztunk, majd az egyik 2 szövetrészt 3 hengerek segítségével összenyomjuk és visszavezetjük az 1 szövetre. Ezt követően az 1 szövet felületét 4 hengerekkel egyengetjük. Mindeközben 7 adagolókerekekkel ellátott ő adagolótartályba felületi 5 bevonóanyagot töltünk, A 7 adagolőkerekek az S bevonöanyagot egy mozgó 8 futószalagra adagolják. A 8 futószalagról az δ bevonóanyag 9 elosztókefe segítségével kerül az összepréselt 2 szövetrész felső oldalára, A többrétegű terméket ezután bevonjuk egy vékony, poliészterből készült 10 bundával, A 10 bundát 10’ tekercsről tekerjük le és 11a henger alatt vezetjük el. A 11a henger után a poliészter 10 bundát együtt továbbítjuk olyan 12 üveggyapottal, melyet 11a-11d hengerek körül vezetünk. Az 1 szövet tetejére 13 fúvókákon keresztül kötőanyag meghatározott mennyiségű vizes szuszpenzióját fecskendezzük. A kötőanyagot az 1. ábrán 14a és 14b futószalaggal szimbolizált szárítókemencében szárítjuk ki, ahol forró levegőt áramoltatunk át a terméken alulról felfelé. Ennek módját az 1, ábrán nem részletezzük. Az. összepréselt 2 szövetrészt tartalmazó, végtelenített 1 szövet szárítását követően a felületi 5 bevonóanyag alkotta merev felületi réteget és a poliészter 10 bundából lévő felületi bevonatot feldaraboljuk és így állítjuk elő a találmány szerinti végterméket.
»»·* φ φ * ♦ »
Α 2. ábrán bemutatott gyártási eljárásnál az ásványi rostokat tartalmazó 1 szövetet a préseit 2 szövetrésszei együtt vezetjük el a 6 adagoló alatt, amely a száraz felületi 5 bevonóanyagot közvetlenül a tömörített, szigetelő anyagú 2 szövefréteg felső oldalára szórja. A felületi 5 bevonőanyaggal ellátott 1 szövetet ezután a rászórt 12' üveggyapottal együtt vezetjük el a 11a henger alatt, A 12 üveggyapotot tapadásgátlő anyaggal együtt permetezzük a 2 szövetrészre a 13 fúvókéból. Az 1 szövetet ezt követően az ábrán nem látható szárítókemencébe továbbítjuk, ahol a szigetelőrétegekben lévő kötőanyag, valamint a lényegében száraz felületi 5 bevonóanyag kikeményedik. A kötőanyag szárítását követően a 12 üveggyapotot könnyedén eltávolítjuk a merev felületi rétegről, majd a kikeményített, többrétegű struktúrát feldaraboljuk és igy állítjuk elő a találmány szerinti terméket, amely lágy szigetelőréteget, teherbíró szigetelőréteget és merev felületi réteget tartalmaz.
A 3a, ábrán a találmány szerinti szigeteloitermék egyik tehetséges változatának szerkezete látható, ahol egy kissürűségű szigetelő Slyíétegen nagvsűm«iA ... ....
rüségü szigetelő 32jréteg van, A 32bféfeg felett merev felületi 35 réteg, afelett pedig üveggyapotot tartalmazó 310 réteg van kialakítva,
A 3b. ábra a 3a. ábrán látható, találmány szerinti szigetelő termék bon-
A
A találmányt a továbbiakban néhány konkrét példán keresztül ismertetSzámos ismert, ásványi rostokat tartalmazó lemezt megöröitünk egy rudas malom segítségével úgy, hogy 700-800 kg/m3 tértogatsűrüségű anyagot kapjunk. A megőrölt anyag szemoseeloszlása olyan volt, hogy a szemcséknek legalább körülbelül 50%-s körülbelül 10 pm vagy annál kisebb hosszúságú és körülbelül 3 pm vagy annál kisebb átmérőjű volt, míg körülbelül 70%-a körülbelül 20 pm vagy annál kisebb hosszúságú és körülbelül 5 pm vagy annál kisebb átmérőjű volt. A szemeséknek körülbelül 80%-a körülbelül 70 pm vagy annál kisebb hosszúságú és körülbelül 8 pm vagy annál kisebb átmérőjű volt.
... 29
Az őrleményhez körülbelül 15 tömeg% arányban száraz fenolformaldebid-alapü, por alakú kötőanyagot kevertünk, és igy állítottuk elő a felületi réteg anyagát.
A fent említett anyagot a hagyományos kettős sűrűségű, ásványt rostos lemez nagysörűségö rétegének felületén annak gyártása során még a lemezben lévő kötőanyag kíkeményltését megelőzően szétterítettük. A kettős sűrűségű lemez olyan, első ásványi rostos szigetelőréteget tartalmaz, melynek vastagsága 85 mm, sűrűsége pedig 110 kg/m3, továbbá olyan második, ásványi rostos szigetelőréteget tartalmaz, melynek vastagsága szintén 85 mm, sűrűsége azonban 188 kg/m3, A felületi réteg anyagának felhordását közvetlenül megelőzően az ásványi rostos szigetelőréteg felső oldalát henger segítségével elegyengettük. A felületi réteg anyagát 2 kg/m2 felületi sűrűséggel szétterítettük, ami körülbelül 2-2,5 mm rétegvastagságnak feleit meg.
A felöleli réteg tetejére körülbelül 80 g/m2 felületi sűrűséggel üveggyapotot: hordtunk fel, amelynek tetején körülbelül 80 g/m2 felületi sűrűséggel ~~ vagyis 18,5 tömeg% arányban - vízben szuszpendált, fenol-alapú ragasztóanyagot vittünk fel. Ezt kővetően a többrétegű szerkezetet hagyományos szárítókemencében kiszárítottuk, és így hoztuk létre a találmány szerinti, ásványi rostokat tartalmazó szigetelői terméket, amelynek első és második szigetelőrétege, valamini üveggyapottal bevont, merev felületi rétege van.
A szárítást kővetően a merev felületi réteg sűrűsége körülbelül 900 kg/m3 volt, és az üveggyapot alkalmazásának köszönhetően a termék felületén látszólag nem maradt nyoma a szállítószalag lamelláinak. A találmány szerinti termék rugalmassági modulusa egy azonos kettős sűrűségű, azonban üveg^ gyapot-bevonat nélküli, merev felületi réteggel ellátott lemezhez rugalmassági modulusának körülbelül háromszorosa,
A találmány szerinti termék rendkívül alkalmas tetőfedésre és kiváló tulajdonságokkal rendelkezik ahhoz, hogy kátránypapírt vagy főiiát helyezzenek el rajta hegesztéssel vagy ragasztással. Egy lényegében azonosan előnyös tulajdonságokkal rendelkező hasonló terméket is előállítottunk, melynek első
Φ Φ Φ Φ
Κ Φ * φφ *φφ
Κ * Φ Φ *
ΦΚΦ ΦΦ φφφ φ* szigetelőrétege volt, kg/nr ’/ort sűrűségű
2. példa ismert ásványi rostos lemezeket ügy őröltünk meg, hogy az őrlemény erősége az 1 példában bemutatotthoz hasonlóan körülbelül 700-800 kg/m3 lett,
Az őrleményhez körülbelül 10 tömeg% arányban száraz, fenol-alapú, por alakú ragasztóanyagot, valamint 10 tömeg% arányban az előbbi fenol-alapú ragasztóanyag 20%-os vizes szuszpenziőját kevertük. Ez utóbbi további 2 tőmeg% száraz fenol-ragasztónak felel meg. Az így kapott felületi réteganyag tehát összesen 12 tömeg% arányban tartalmazott ragasztót,
A felületi réteg anyagát ezt követően egy kikeményitetlen, kettős sűrűségű, ásványi rostos szövetre hordtuk fel az 1, példában bemutatott módon, majd a felületi rétegen két réteg bundát hoztunk létre. Először a felületi rétegre PVAcalapú ragasztót tartalmazó, körülbelül 13 g/m2 felületi sűrűségű, poliészter bundát helyeztünk el, majd arra ragasztóanyag alkalmazása nélkül az 1. példában bemutatott üveggyapotot vittük fel.
Az igy kapott többrétegű terméket hagyományos szárítókemencében kiszárítottuk és az üveggyapotot eítávolitottuk a termékről, igy a találmány szerinti, ásványi rostokat tartalmazó szigetelői terméket állítottuk elő, amelynek első és második szigetelőrétege, valamint poliészter bundával bevont, merev felületi rétege volt. Az üveggyapotot újbóli felhasználás céljából lefejtettük.
A szárítást követően a merev felületi réteg sűrűsége körülbelül 900 kg/m3 volt, és az üveggyapot ideiglenes alkalmazásának köszönhetően a termék felületén látszólag nem maradt nyoma a szárítókemencében lévő szállítóeszköznek,
A 2. példában bemutatott termék az 1. példában bemutatott termékkel lényegében azonos, kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, azonban 20%-kal kevesebb fenol-alapú ragasztót tartalmaz.
Előállítottunk egy hasonló terméket is, melynek első szigetelőrétege 130 kg/ms sűrűségű, második rétege pedig 210 kg/m3 sűrűségű volt. Ez a termék ♦ * ♦-ΧX *
-31 ♦ *·»♦
X * ψ ** «X ugyanolyan -előnyös tulajdonságokkal rendelkezett, mint az 1. példában másodikként említett termék.
Meglepő azonban, hogy hasonlóan előnyős mechanikai tulajdonságokat tapasztaltunk a 2. példában előállított terméknél, amely csak 5 tömeg% arányban tartalmazod száraz fenol-formaldehid ragasztót és további 8 tömeg% arányban fenol-formaldehid ragasztó 50 tömeg%-os vizes szuszpenzíóját. A termék tehát összesen 8 tömeg0/© arányban tartalmazott ragasztót. A 2. példában bemutatott második termék A2 tűzveszélyességi osztályba tartozik a CEIM besorolás szerint, ami rendkívül előnyös.
3. példa
Legfeljebb 2 mm szemcseméretű homokot kevertünk 10- tömeg% por alakú fenolos ragasztóhoz a felületi réteg anyagának előállítása céljából. Körülbelül δ mm lyukátméföjü, üvegszál-erősítésű tekercset fektettünk rá egy első, alsó szigetelőrétegre, melynek sűrűsége 130 kg/m' volt, valamint egy második, felső rétegre, melynek sűrűsége 2:1 ö kg/m3 volt. A tekercs felső oldalán 6,5 kg/m2 felületi sűrűséggel egyenletesen szétterítettük a felületi réteg anyagát. A felületet ezután bevontuk 50 g/m2 felületi sűrűségű üveggyapottal, majd az anyagot szárítókemencében kiszárítottuk. A szárítást követően eltávolitottuk a felső üveggyapotot és a terméket feldaraboltuk, Igy állítottuk elő a merev felületi réteget tartalmazó, kész szigetelőlemezt. A 3. példában bemutatott termék rendkívül nagy mechanikai szilárdságú lett, vagyis kifejezetten alkalmassá vált homlokzatok - például festést vagy vakolást megelőző ~ szigetelésére,
4,
Az 1. példában bemutatott eljárással előállított, találmány szerinti terméket összehasonlítottuk egy olyan, az 1. példában bemutatott szigetelőréteggel, amely nincs ellátva az EN 12430 szerinti merev felületi réteggel. A termék teljes vastagsága 100 mm volt. Az összehasonlító adatokat az 1. táblázat tartalmazza.
Φ X X Φ φ φφ* *φφ
Φ Φ X «ΦΦ «« «**
Rétegsörúség fkoter3; | Terhelés 5 mm elhajlésnál (P5) | Pontszerű terhelési ellenállás (SP) | : E-motiultts (Ep) | |
ismert kettős sűrűségű szigete- | 130 (1. réteg) 210 (2. réteg) | 563 N | 124 kPa | 2670 kPa |
iőréteg T-aiáimány szerinti szigetelóttermék | 130 (1. réteg) 210 (2. réteg) | 118? N | 156 kPa | 6330 kPa |
2 (felületi réteg) |
Amint az 1:.. táblázatból kitűnik, a találmány szerinti 2 kg/m2 felületi sűrű ségű merev felületi réteg rendkívül jő fizikai tulajdonságokat eredményezett.
Claims (18)
1. Ásványi rostokat tartalmazó szigefeloíerroék, amely ásványi rostokat tartalmazó szigetelő alapréteget (1) és merev felületi réteget tartalmaz (2), azzal jellemezve, hogy a szigetelő alapréteg (i} ásványi rostokat és kötőanyagot tartalmaz és átlagos sűrűsége 50-300 kg/nr' és a merev felületi réteg (2) a saját tömegére vonatkoztatva 40-97 tömeg% ásványi anyagot tartalmaz, amely ásványi anyag a merev felületi réteg tömegére vonatkoztatva 3-35 tőroeg% szerves kötőanyagot tartalmaz, és a merev felületi réteg (2) átlagos sűrűsége legalább 450 kg/m3.
2. Az 1. igénypont szerinti szigeíelötermék, azzal jellemezve, hogy a merev felületi rétegben (2) a szerves kötőanyag mennyisége legalább 8 tömeg% a réteg tömegére vonatkoztatva, míg az ásványi anyag teljes mennyisége 50-92 tömeg% a réteg tömegére vonatkoztatva,
3. Az 1, vagy 2. igénypont szerinti szigefelofermék, azzal jellemezve, hogy az ásványi rostokat tartalmazó szigetelő alapréteg (1) különböző sűrűségű szigetelőrétegeket (31, 32) tartalmaz és a merev felületi réteggel (2) szomszédos szigetelőréteg (32) a nagyobb sűrűségű.
4. A 3. igénypont szerinti szigetelőtermék, azzal jellemezve, hogy a szigetelő alapréteg (1) tartalmaz egy olyan első szigetelőréteget (31), amelynek vastagsága 25-300 rom, sűrűsége 50-150 kg/m3, valamint egy második szigetelőréteget (32), mélynek vastagsága 10-40 mm, sűrűsége 150-300 kg/m3,
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szigeíelötermék, azzal jellemezve, hogy a merev felületi réteg (2) az ásványi anyagnak és a kötőanyagnak «Φ φ β φ X φ
X Φ
ΦΦ 9 9 9
ΧΦ
ΦΦΦ φ
*·#
Φφ* az alaprétegre (1) folyamatosan és homogén módon történő ráöntésével és a kötőanyag kikeményitésével vagy megszilárdításával előállított réteg.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szigetelotermék, azzal jellemezve, hogy az ásványi anyag 50 pm - 3 mm átlagos szemoseméretű, előnyösen 50 pm - 2 mm átlagos szemcseméretü őrölt ásványi anyag és 200 pm-nél kisebb átlagos szálhosszúságúra aprított rostos anyag közül választott anyag.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szigeteiőtermék, azzal jellemezve, hogy az ásványi anyag olyan rostos anyagot tartalmaz, amely 150 pmnél kisebb átlagos szálhosszúságüra van aprítva.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szigeteiőtermék, azzal jellemezve, hogy a merev felületi réteg (2) a saját tömegére vonatkoztatva 40-97 tőmeg%-han tartalmaz olyan aprított ásványi rostos anyagot, amelynek átlagos szálhosszúsága 150 pm-nél kisebb.
S. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szigeteiőtermék, azzal jellemezve, hogy a merev felületi réteg (2) a saját tömegére vonatkoztatva 40-97 tömeg% kvarchomokot tartalmaz,
10. Az 1-9. Igénypontok bármelyike szerinti szigetelőtermék, azzal jellemezve, hogy porózus szövött vagy nem-szövött textíliát tartalmaz, amely a merev felületi réteg (2) külső felületéhez van ragasztva.
11. Az 1—lö, igénypontok bármelyike szerinti szigetelőtermék, azzal jellemezve, hogy a merev felületi réteg (2) sűrűsége legalább 600 kg/m3,
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti szigetelőtermék, azzal jellemezve, hogy a merev felületi réteg (2) sűrűsége legalább 700 kg/m3.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti szigetelőtermék alkalmazása tetőfedésre vagy homlokzat burkolására.
14. Eljárás az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti szigetelőtermék előállítására , azzal jellemezve, hogy előállítunk egy olyan szigetelő alapréteget (1), amely ásványi rostokat és kötőanyagot tartalmaz, és amelynek sűrűsége 60-300 kg/m3,
X* ** * X * * « * * β*® ®$» »»» *»<
Φ X * * * * «Κί *♦ **# »* *♦ a merev felületi réteg (2) kialakítására előállítunk olyan Ömlesztett anyagot. amely 40-^ tömeg®/® ásványi anyagot és 3-35 tömeg% szerves kötőanya- ,Z'\ got tartalmaz, szétterítjük az ömlesztett anyagot az ásványi rostokat tartalmazó szigetelő alaprétegen {1} egy felületi réteg formájában oly módon, hogy sűrűsége legalább 450 kg/m3 legyen a szerves kötőanyag megkötését követően, és ki keményítjük a felületi rétegben lévő szerves kötőanyagot, ezáltal olyan merev felületi réteget (2) hozunk létre, amelynek sűrűsége legalább 450 kg/m3.
15. A 14. igénypont szennti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ömlesztett anyagnak az ásványi rostokat tartalmazó szigetelő alaprétegen (1} történő szétterítése során 4Ö-9? tömeg®/® ásványi anyagot és 3~35 tömeg% szerves kötőanyagot tartalmazó ömlesztett anyagot folyatunk folyamatosan és homogén módon az alaprétegre (1).
18. A 14. vagy 15. Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szigetelő alaprétegben (1) lévő kötőanyagot lényegében egyidejűleg keményítjük ki a merev féíüleií rétegben (2)iévő kötőanyaggal. Λ,
17. A 14, vagy 15. Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a merev felületi réteg (2) létrehozására szolgáló ömlesztett anyag 4Q-|m % ásvá- Λ nyi anyagot és 1-30 tőmeg%, előnyösen 1 -lö tömeg®/® vizet tartalmaz.
18. A 14-17, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ömlesztett anyagban lévő szerves kötőanyagot részben lényegében száraz porként és részben vizes szuszpenzióként adjuk az ömlesztett anyaghoz.
19, A 18, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizes szuszpenziót a szigetelő alaprétegben (1) is eloszlatjuk,
20. A 15--19. igénypont szennti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ömlesztett anyag férfogatsörűsége legalább 300 kg/m3.
Applications Claiming Priority (2)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
DKPA199900751 | 1999-05-27 | ||
PCT/DK2000/000282 WO2000073600A1 (en) | 1999-05-27 | 2000-05-26 | Mineral fibre insulating board comprising a rigid surface layer, a process for the preparation thereof and a use of the insulating product for roofing and facade covering |
Publications (2)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HUP0201483A2 HUP0201483A2 (en) | 2002-10-28 |
HU228074B1 true HU228074B1 (en) | 2012-10-29 |
Family
ID=8097131
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU0201483A HU228074B1 (en) | 1999-05-27 | 2000-05-26 | Mineral fibre insulating board and process for the preparation thereof |
Country Status (13)
Country | Link |
---|---|
EP (1) | EP1180182B1 (hu) |
AT (1) | ATE362023T1 (hu) |
AU (1) | AU4745300A (hu) |
CZ (1) | CZ303420B6 (hu) |
DE (1) | DE60034782T2 (hu) |
ES (1) | ES2286020T3 (hu) |
HR (1) | HRP20010943A2 (hu) |
HU (1) | HU228074B1 (hu) |
MY (1) | MY138537A (hu) |
PL (1) | PL204045B1 (hu) |
RU (1) | RU2265700C2 (hu) |
SK (1) | SK287957B6 (hu) |
WO (1) | WO2000073600A1 (hu) |
Families Citing this family (19)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
AU2002223516A1 (en) * | 2000-11-24 | 2002-06-03 | Rockwool International A/S | A sound reducing board and a process for the manufacture of the board |
FR2829162B1 (fr) * | 2001-07-27 | 2012-02-10 | Saint Gobain Isover | Materiau d'isolation a base de laine minerale, systeme d'isolation, methode d'isolation |
FR2827889B1 (fr) * | 2001-07-27 | 2004-10-01 | Saint Gobain Isover | Systeme d'isolation a fixer ayant une feuille d'etancheite |
DE60222691T3 (de) * | 2001-11-14 | 2020-10-01 | Rockwool International A/S | Mineralfaservliese |
EP1312714A1 (en) * | 2001-11-14 | 2003-05-21 | Rockwool International A/S | A vibration damping system |
SI21513A (sl) * | 2003-06-16 | 2004-12-31 | TERMO, d.d., Industrija termi�nih izolacij, �kofja Loka | Večslojna plošča iz mineralnih vlaken visoke gostote in naprava ter postopek za njeno izdelavo |
DE10338001C5 (de) * | 2003-08-19 | 2013-06-27 | Knauf Insulation Gmbh | Verfahren zur Herstellung eines Dämmelementes und Dämmelement |
EP1643047A1 (en) | 2004-09-29 | 2006-04-05 | Rockwool International A/S | Mineral fibre insulation board |
DE102007036346A1 (de) | 2007-02-23 | 2008-08-28 | Deutsche Rockwool Mineralwoll Gmbh + Co Ohg | Verfahren und Vorrichtung zur Herstellung eines Formteils sowie Formteil als Wärme- und/oder Schalldämmelement |
DE102007024968A1 (de) | 2007-05-30 | 2008-12-04 | Saint-Gobain Isover G+H Ag | Verfahren und Vorrichtung zur Herstellung eines Mineralwolleproduktes sowie hiermit hergestelltes Mineralwolleprodukt |
PL387018A1 (pl) | 2009-01-08 | 2010-07-19 | Werner Janikowo Spółka Z Ograniczoną Odpowiedzialnościąwerner Janikowo Spółka Z Ograniczoną Odpowiedzialnością | Wielowarstwowy moduł dachowy i sposób wykonania pokrycia dachowego z wielowarstwowych modułów dachowych |
DK2584111T3 (en) | 2011-10-18 | 2015-10-05 | Rockwool Int | Reinforced concrete wall, which is provided with insulating panels on the underside, and a method for making such a wall |
EP2941512A4 (en) * | 2012-12-31 | 2016-09-21 | Rockwool Int | RIGID INSULATING PANEL |
FR3049278B1 (fr) * | 2016-03-24 | 2018-04-13 | Saint-Gobain Isover | Procede de fabrication de matelas de laine minerale autoadhesifs |
RU2652728C1 (ru) | 2016-07-06 | 2018-04-28 | Закрытое акционерное общество "Минеральная Вата" | Способ теплоизоляции строительной поверхности и соответствующая ему теплоизоляционная плита |
FI127694B (fi) * | 2016-11-16 | 2018-12-14 | Paroc Group Oy | Menetelmä kaksi- tai useampikerroksisen mineraalivillaeristeen valmistamiseksi |
IT201700058017A1 (it) * | 2017-05-29 | 2018-11-29 | Franco Vialardi | Pannello multistrato autoportante, in particolare per costruzioni. |
EP3564423B2 (en) | 2018-04-30 | 2023-07-12 | Betek Boya ve Kimya Sanayi A.S. | Process for the manufacture of mineral wool panels made of two or more layers having different densities |
CN110983935B (zh) * | 2019-11-22 | 2021-07-09 | 胡拴紧 | 一种公路废旧沥青剔除再生施工一体装置 |
Family Cites Families (7)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US3590540A (en) * | 1968-09-04 | 1971-07-06 | Foster Wheeler Corp | Prefabricated laminated insulated wall panels |
DE2455691C2 (de) * | 1974-11-25 | 1976-12-16 | Gruenzweig Hartmann Glasfaser | Mineralfaserplatte |
NL7612071A (nl) * | 1976-10-29 | 1978-05-03 | Nederlandse Steenwolfabriek Nv | Dakbekledingsplaat van minerale wol. |
US4175149A (en) * | 1976-11-05 | 1979-11-20 | Masonite Corporation | Mineral wool product containing high density skins and method of manufacturing same |
DE3248663C1 (de) * | 1982-12-30 | 1984-06-07 | Grünzweig + Hartmann und Glasfaser AG, 6700 Ludwigshafen | Beschichtete Fassaden- oder Dachdaemmplatte aus Mineralfasern,sowie Verfahren zu ihrer Herstellung |
DE3701592A1 (de) * | 1987-01-21 | 1988-08-04 | Rockwool Mineralwolle | Verfahren zur kontinuierlichen herstellung einer faserdaemmstoffbahn und vorrichtung zur durchfuehrung des verfahrens |
DE19815170C5 (de) * | 1998-04-04 | 2006-04-06 | Deutsche Rockwool Mineralwoll Gmbh & Co. Ohg | Dämmstoffelement zu Wärme- und/oder Schalldämmzwecken sowie Verfahren und Vorrichtung zur Behandlung, insbesondere Beschichtung von Dämmstoffen |
-
2000
- 2000-05-26 PL PL357412A patent/PL204045B1/pl not_active IP Right Cessation
- 2000-05-26 EP EP00929325A patent/EP1180182B1/en not_active Expired - Lifetime
- 2000-05-26 ES ES00929325T patent/ES2286020T3/es not_active Expired - Lifetime
- 2000-05-26 MY MYPI20002339A patent/MY138537A/en unknown
- 2000-05-26 AU AU47453/00A patent/AU4745300A/en not_active Abandoned
- 2000-05-26 SK SK1714-2001A patent/SK287957B6/sk not_active IP Right Cessation
- 2000-05-26 HU HU0201483A patent/HU228074B1/hu not_active IP Right Cessation
- 2000-05-26 DE DE60034782T patent/DE60034782T2/de not_active Expired - Lifetime
- 2000-05-26 AT AT00929325T patent/ATE362023T1/de active
- 2000-05-26 CZ CZ20014199A patent/CZ303420B6/cs not_active IP Right Cessation
- 2000-05-26 RU RU2001135854/03A patent/RU2265700C2/ru not_active IP Right Cessation
- 2000-05-26 WO PCT/DK2000/000282 patent/WO2000073600A1/en active IP Right Grant
-
2001
- 2001-12-21 HR HR20010943A patent/HRP20010943A2/hr not_active Application Discontinuation
Also Published As
Publication number | Publication date |
---|---|
HUP0201483A2 (en) | 2002-10-28 |
PL357412A1 (en) | 2004-07-26 |
HRP20010943A2 (en) | 2003-04-30 |
ES2286020T3 (es) | 2007-12-01 |
ATE362023T1 (de) | 2007-06-15 |
PL204045B1 (pl) | 2009-12-31 |
AU4745300A (en) | 2000-12-18 |
SK287957B6 (sk) | 2012-07-03 |
SK17142001A3 (sk) | 2002-04-04 |
MY138537A (en) | 2009-06-30 |
EP1180182A1 (en) | 2002-02-20 |
DE60034782D1 (de) | 2007-06-21 |
CZ303420B6 (cs) | 2012-09-05 |
CZ20014199A3 (cs) | 2002-07-17 |
DE60034782T2 (de) | 2008-01-31 |
WO2000073600A1 (en) | 2000-12-07 |
RU2265700C2 (ru) | 2005-12-10 |
EP1180182B1 (en) | 2007-05-09 |
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
HU228074B1 (en) | Mineral fibre insulating board and process for the preparation thereof | |
EP2117828B1 (en) | Water resistant cementitious article and method for preparing same | |
AU2004284423B2 (en) | Interior wallboard and method of making same | |
US4879173A (en) | Glass mat with reinforcing binder | |
CN101166873B (zh) | 内墙板和其制造方法 | |
US7932193B2 (en) | Coated mat products, laminates and method | |
AU2003256293B2 (en) | Gypsum board having polyvinyl alcohol binder in interface layer and method for making the same | |
FI72078C (fi) | Eldfast laminerad skumplastprodukt. | |
US20090208714A1 (en) | Pre-coated non-woven mat-faced gypsum panel | |
US20080160301A1 (en) | Mica containing coating compositions, coated nonwoven fibrous mats, laminates and method | |
CN100334031C (zh) | 水泥基稀薄固结灰浆 | |
JP4310715B2 (ja) | シート状不燃成形体 | |
CN202390947U (zh) | 耐火覆盖结构 | |
KR101147073B1 (ko) | 수지코팅된 무기계 티슈-페이서 및 이를 포함하는 내수성이 우수한 보드형 건축자재 | |
KR20120110421A (ko) | 무기계 티슈-페이서 및 이를 포함하는 보드형 건축자재 | |
MX2008009772A (es) | Metodo de recubrimiento de componentes multiples para sustratos porosos | |
CA2038576A1 (en) | Torchable roofing base sheet |
Legal Events
Date | Code | Title | Description |
---|---|---|---|
MM4A | Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees |