HU227968B1 - Air-conditioning system - Google Patents

Air-conditioning system Download PDF

Info

Publication number
HU227968B1
HU227968B1 HU0400604A HUP0400604A HU227968B1 HU 227968 B1 HU227968 B1 HU 227968B1 HU 0400604 A HU0400604 A HU 0400604A HU P0400604 A HUP0400604 A HU P0400604A HU 227968 B1 HU227968 B1 HU 227968B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
air
heat
energy
cooling
air conditioning
Prior art date
Application number
HU0400604A
Other languages
English (en)
Inventor
Pincus Catzel
Original Assignee
Uniflair Int Sa
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Uniflair Int Sa filed Critical Uniflair Int Sa
Publication of HUP0400604A2 publication Critical patent/HUP0400604A2/hu
Publication of HU227968B1 publication Critical patent/HU227968B1/hu

Links

Classifications

    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F24—HEATING; RANGES; VENTILATING
    • F24F—AIR-CONDITIONING; AIR-HUMIDIFICATION; VENTILATION; USE OF AIR CURRENTS FOR SCREENING
    • F24F3/00—Air-conditioning systems in which conditioned primary air is supplied from one or more central stations to distributing units in the rooms or spaces where it may receive secondary treatment; Apparatus specially designed for such systems
    • F24F3/06—Air-conditioning systems in which conditioned primary air is supplied from one or more central stations to distributing units in the rooms or spaces where it may receive secondary treatment; Apparatus specially designed for such systems characterised by the arrangements for the supply of heat-exchange fluid for the subsequent treatment of primary air in the room units
    • F24F3/08—Air-conditioning systems in which conditioned primary air is supplied from one or more central stations to distributing units in the rooms or spaces where it may receive secondary treatment; Apparatus specially designed for such systems characterised by the arrangements for the supply of heat-exchange fluid for the subsequent treatment of primary air in the room units with separate supply and return lines for hot and cold heat-exchange fluids i.e. so-called "4-conduit" system
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F24—HEATING; RANGES; VENTILATING
    • F24F—AIR-CONDITIONING; AIR-HUMIDIFICATION; VENTILATION; USE OF AIR CURRENTS FOR SCREENING
    • F24F12/00—Use of energy recovery systems in air conditioning, ventilation or screening
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02B—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO BUILDINGS, e.g. HOUSING, HOUSE APPLIANCES OR RELATED END-USER APPLICATIONS
    • Y02B30/00—Energy efficient heating, ventilation or air conditioning [HVAC]
    • Y02B30/54—Free-cooling systems

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Combustion & Propulsion (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Air Conditioning Control Device (AREA)
  • Central Air Conditioning (AREA)
  • Sorption Type Refrigeration Machines (AREA)
  • Other Air-Conditioning Systems (AREA)
  • Devices For Blowing Cold Air, Devices For Blowing Warm Air, And Means For Preventing Water Condensation In Air Conditioning Units (AREA)
  • Air Filters, Heat-Exchange Apparatuses, And Housings Of Air-Conditioning Units (AREA)
  • Details Of Measuring And Other Instruments (AREA)

Description

LÉGKONDICIONÁLÓ RENDSZER
A jelen találmány tárgya olyan épületek számára kialakított tégkondicío10 nálő rendszer, amely melegvíz elosztó kört és hidegvíz elosztó kört tartalmaz, valamint több olyan légkondicionáló kimeneti egységet tartalmaz, amelyek mindegyike rendelkezik az épület terébe levegőt fájó ventillátorral, a melegvíz elosztó körhöz kapcsolt fűtötekerccsel és/vagy a hidegvíz elosztó körhöz kapcsolt hütótekerccsel, és legalább egy, a fötőtekercsek. fütő teljesítményét és a hütó15 tekercsek hütő teljesítményét vezérlő, a környező hőmérsékletet szabályozó rendszert tartalmaz.
A modern épületek rendszerint nagy üvegfelületekkel rendelkeznek, és a belső hőmérsékleti Igények is széles skálán mozognak, amellett, hogy egyaránt jelentkeznek külső és belső höterhelések. Ez a nagyfoké díverzitás zőnán20 ként! hőmérséklet-szabályozást és magas szintű levegőtisztaságot tesz szükségessé, ahhoz hogy a megfelelő komfortszint nagy embersürüség, illetve műszaki eszköz sűrűség esetén is biztosítható legyen. A belsőleg keletkező höterheíés nagymértékben hozzájárul a teljes hűtési vagy teljes fűtési hőterheléshez. A legfontosabb beltéri hőforrások az elektromos és elektronikus felszerelések valamint a nagysürűségű sugárzást kibocsátó fórrások/fényforrások.
Helyi klímaszabályozás szükséges olyan nagy, közös teres kialakítású helységekben, ahol az egyes munkaállomásokon vagy berendezéseknél különböző hőmérséklet szükségeltetik. Egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy
99672-3182A KACS/Dm
-2< φ
egyazon irodán belöl emberek vagy felszerelések eltérő hő ellátást igényelnek mind W/m-ben kifejezve, mind idényjellegű változások tekintetében. Az erősen műszaki helységek, úgymint számítógép termek és vezérlő-szobák, általában még télen Is légkondicionálást igényelnek, mivel az ilyen helységekben üze5 meló felszerelések hőtermelése meghaladja a természetes hőveszteséget Éppen ezért igény van olyan futó és légkondicionáló rendszerre, amely hatékonyan szabályozza az épület hőviszonyait, és amely kellően rugalmas működésű ahhoz, hogy kielégítse az egyes területek és különböző évszakok által támasztott igények széles skáláját. Az egyes területek klímájának szabályozására álló falában független rendszereket alkalmaznak, ami kizárja egy Intelligens szabályozás vagy szinergia megvalósításának lehetőségét. Szükség lehet párhuzamosan fűtésre és hűtésre is, amely igények egymástól független kielégítése jelentős energiaveszteséget eredményez.
A modern épületek tervezésénél a terek konfigurációjának és kíhasz15 Hálásának nagyfokú rugalmasságát kell biztosítani. Az épület élettartalma alatt a területfebsztás és kihasználás többször is megváltozhat, éppen ezért fontos olyan légkondicionáló rendszert biztosítani, amely könnyen adaptálható ilyen típusú változásokhoz.
AZ EP 0281782 számú szabadalmi leírásban olyan légkondicionáló rendszert m-utatoák be, amely egy épület különböző emeletein felszerelt légkondicionáló egységekből és az azokat összekötő gravitációs elvű böfovább'itásra szolgáló öőcsövekbQl áll. A légkondicionálókban lévő párologtatót hütőesovek kötik össze egy jégtartályban lévő kondenzátorral. A légkondicionálóban lévő kondenzátorokat melegítő hőcsövek kötik össze egy forróvlz25 tartályban lévő párologtatóval. A légtartály és a förróviz-tartály közé egy bőszivattyús fagyasztókészülék van bekötve jég és forróvlz előállítására. A bemutatott hocsőves légkondicionáló rendszer működtetéséhez azonban bonyolult szabályozási rendszer szükséges, amellyel többek között a hőcsövekben keringő gáznemű höközlő közeg állapotának detektálását is végzik. Ebből kifolyólag a rendszer nem képes rugalmasan alkalmazkodni az épület térbeli konfigurációját és kihasználását érintő átalakításokhoz.
A találmány által megoldandó műszaki probléma rugalmas és energiatakarékos légkondicionáló rendszer biztosítása olyan épületek számára, ame*
St 4 iyekfeen zónánkénti bőmérséktetszabályozás szükséges, és amelyben párhuzamosan lép fel fűtési és hűtési igény. A találmány éheimében a feladatot az 1, igénypont szerinti légkondicionáló berendezéssel oldjuk meg.
Az épületekbe szerelhető találmány szerinti légkondicionáló rendszer 5 melegvíz elosztó kört, hidegvíz elosztó kört, valamint főbb légkondicionáló kimeneti egységet tartalmaz, amelyek mindegyike rendelkezik az épület terébe levegőt fújó ventillátorral, a melegvíz elosztó körhöz kapcsolt íütőtekereesel és/vagy a hidegvíz elosztó körhöz kapcsolt hűtötekerccsel. Tartalma továbbá legalább egy, a fűfötekercsek fűtő teljesítményét és a hűtőfekercsek hűtő telje10 sitményét vezérlő, a környező hőmérsékletet szabályozó rendszert. A találmány lényege, hogy olyan hőenergia gazdálkodó rendszerrel van ellátva, amely a hidegvíz elosztó korból a melegvíz elosztó körnek hőenergiát átadó hőszivattyú ciklussal rendelkező energiaszolgáltatót foglal magában.
Egy előnyös kiviteli alaknál a hőszivattyúval rendelkező energlaszol15 gáltatő képes a hidegvíz elosztó körből a környezetnek, és a környezetből a melegvíz elosztó körnek hőenergiát átadni A hőenergia gazdálkodó rendszer pedig képes a hőenergia átadást oly módon menedzselni, hogy a meleg- és hidegvíz körökben adott hőmérsékletet tartson fenn, továbbá az energiafogyasztást optimalizálni. Az utóbbi alatt például a légkondicionáló teljes elsődie20 ges energia fogyasztásának vagy a globális energia költségeinek minimalizálását értjük.
Az energia fogyasztás további optimalizálása céljából a hőenergia gazdálkodó rendszer a hidegvíz elosztó körből szabad hűtési folyamat során a környezetnek hőenergiát átadó, levegő/víz hőcserélőt tartalmaz.
A hütűenergía biztosításának optimalizálásához a rendszer előnyösen hűtöenergla tárolótartályt tartalmaz. Ez utóbbi lehetővé teszi a felesleges hűtőenergia tárolását, illetve másfelől megközelítve, a hütöenergía előre történő termelését, vagyis a pillanatnyi hűtési igénytől függetlenül akkor állítható elő a bütőenergia, amikor erre a körülmények a legmegfelelőbbek.
A fütőenergia biztosításának optimalizálásához a rendszer előnyösen fütőenergia tárolótartályt tartalmaz. Ez. utóbbi lehetővé teszi a felesleges fűtőenergia tárolását, illetve másfelől megközelítve, a fütőenergia előre történő tér* $
melését, vagyis a pillanatnyi fűtési igénytől függetlenül akkor állítható elő a fötöenergla, amikor erre a körülmények a legmegfelelőbbek.
A hőenergiabeli csúcsigény kielégítésére a rendszer előnyösen hőenergia termelésére és a termelt hőenergiának a melegvíz elosztó körbe való átadására képes fűtő generátort tartalmaz.
Az energiafogyasztást tovább csökkentjük azáltal, hogy olyan hőenergia gazdálkodó rendszert biztosítunk, amely képes az egyes légkondicionáló kimeneti egységek hötési/fütésl energia szükségletének figyelésére és az egyes légkondicionáló kimeneti egységek hütési/fűtésl energia szükségletének függ1 ö vényében a hideg- és melegvizes körök hőmérséklet aiapértékének változtatására.
A hőenergia gazdálkodó rendszer továbbá előnyösen a hőenergia átadások - globális épületi fűtésí/hűtésí szükségletek, külső Időjárási paraméterek és elsődleges energia költségek figyelembe vételével történő - menedzselésére képes rendszer.
A rugalmas térkialakítás és -kihasználás érdekében a melegvíz elosztó kör és a hidegvíz elosztó kör szabályos közönként gyors-csatlakozó elemeket tartalmaznak, amelyekhez fűtő, illetve hütő tekercsek hajlékony csövek segítségévei gyorsan hozzáilleszthetők.
A légkondicionáló kimeneti egységek előnyösen álpadló alatt vagy álmennyezet felett kialakított, a légkondicionáló kimeneti egységek ventillátorait levegővel ellátó nyomószellöztetéses térben vannak felszerelve.
Egy ilyen légkondicionáló kimeneti egység előnyösen tartalmaz egy álpadló padlólapja alá felszerelt moduláris házat, amely a padlólap egy levegő beeresztö rácsához kapcsolódó, iégellátő levegő kimenettel és a nyomószellőztetéses térben elhelyezkedő levegő bemenettel rendelkezik. Tartalmaz továbbá a moduláris házba beszerelt ~ a nyomószellöztetéses térből a levegő bemenefen keresztül levegőt felvevő és a padlólapban lévő levegő beeresztö rácson keresztül a levegőt az épület nyomószellöztetéses álpadiója feletti zó30 nájába kifújó - ventillátort és a melegvizes elosztó körrel összekapcsolt fűt tekercset és/vagy a hidegvíz elosztó körrel összekapcsolt hűtő tekercset. A hűtő és/vagy fűtő tekercs a moduláris házba, a ventilátor és a légeíiáló levegő kimenet közé van(nak) beszerelve.
χ φ «* . * * Φ «- ν ♦ Λ χ « « X X >· * * „4* *»«* χ ♦ **φ* ν
Φ) X .«X * «
Egy ilyen légkondicionáló kimeneti' egység előnyösen a moduláris házban elrendezett, és a padlólapban kialakított szerelő nyíláson keresztül cserélhető szűrő elemet Is tartalmaz.
Egy további előnyös kiviteli alaknál a légkondicionáló kimeneti egység 5 áípadlö padlólapja alá felszerelt moduláris házat tartalmaz, amely a padlólap egy levegő beeresztő rácsához kapcsolódó íégeliátő levegő kimenettel, valamint visszatérő levegő beeresztőnyílással és friss levegő beeresztőnyílással ellátott keveredési kamrával rendelkezik. Előnyösen ventillátort is tartalmaz, amely a moduláris házba van beszerelve, és a keveredési kamrából felvett Ιοί 0 vegét a padlólapban lévő levegő beeresztő rácson keresztül az épület nyomószelíőztetéses álpadlója feletti zónájába fújja ki. Ez a kimeneti egység tartalmazhat továbbá a moduláris házba beszerelt közvetlen léghűtő egységet, amely a zónának szolgáltatott levegőt hűti és szárítja. A léghűtő egység a hidegvíz körrel összekapcsolt vízhűtéses kondenzátorral rendelkezhet. Előnyö15 sen a kimeneti egység egy, a moduláris házba beszerelt - a melegvíz körrel, összekapcsolt és a levegőt a szárítás után visszafutó - utánfutó tekercset is tartalmaz.
A légkondicionáló rendszer előnyösen friss levegőt eiőkondlolonáló és a nyomőszellőztetéses térbe juttató friss-levegős légkondicionálót tartalmaz.
összefoglalva, elmondhatjuk, hogy a találmány szerinti légkondicionáló rendszer a következő előnyökkel rendelkezik:
- hőátadást tesz lehetővé egy hűtési szükséglettel rendelkező hely és egy fűtést Igénylő hely között, illetve fordítva, mindezt úgy, hogy külső energiaforrást csak akkor használunk, ha a belső hőterhelések nincsenek egyensúlyban,
- a fűtő- és hűtőrendszer egybe van építve, ezáltal csökken az energiafogyasztás és jobb helykihasználás valósítható meg,
- egyszerűbb és gyorsabb beszerelést tesz lehetővé, miközben a beszerelés költségei is csökkennek, és
- a rendszer nagyfokú rugalmasságot biztosít, igy az épület terület kiosztásában bekövetkező változások könnyen és kis költséggel követhetőek.
6'
Φ Φ « > φ* *φ * « * ·* φ· «φ»
A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével Ismertetjük. A rajzon az
1, ábra a találmány szerinti légkondicionáló rendszer általános áttekintésére szolgáló vázlatos diagram, a
2. ábra egy első típusú légkondicionáló kimeneti egység vázlatos kelő
3. ábra egy második típusú légkondicionáló kimeneti egység vázlatos keresztmetszeti rajza, a
4. ábra vázlatos diagram a rendszeren belüli energiaátadásokról, az
5. ábra egy egyetlen egységből álló energiaszoigáltatő vázlatos diagramja, a
6.. ábra különböző szabályozási szinteket bemutató vázlatos diagram,
7. ábra egy diagram, amelyen a hidegvíz hőmérséklet és elsődleges energiafogyasztás jelleggörbéje látható a rendszer különböző üzemmódjánál a hőterhelés függvényében, a
8. ábra az elsődleges energiafogyasztás óránkénti lebontását mutató oszlopdiagram január hónapban, a
9. ábra az elsődleges energiafogyasztás óránkénti lebontását bemutató oszlopdiagram márciusban, és a
10. ábra a szolgáltatott víz hőmérsékletét óránkénti lebontásban bemutató oszlopdiagram.
Az 1. ábra a találmány szerinti légkondicionáló egység egy kiviteli alakjának vázlata. A rendszer tartalmaz egy melegvíz-elosztó lö kört, és egy hidegvíz-eloszté 12 kört, több légkondicionáló 14 kimeneti egységet (más néven zóna kimeneti egységeket}, valamint hűtő/főtő generátort, más néven 16 energiaszoloáltatöt.
A meleg- és hidegvíz-elosztó íö, 12 köröket zárt, perifériális, energiaeldsztó hurkokként lehet felfogni 18 épületben. A 18 épület különböző 18’, 18 és 18:;! zónái egyedi igényeiknek megfelelően hűtő- és/vagy fúfőenergiát igényeinek. A légkondicionáló rendszer egésze hasonló logikán alapszik, mint egy elektromos energia-elosztó: a 18 épületbe hideg- és melegvíz-elosztó hálózatok vannak beszerelve, és az egyedi igényeknek megfelelően a 18’, 18”, 18”' zó* «
4» χ »Χ X ♦ X * ** nákban lokális 14 kimeneti egységek csatlakoznak az elsődleges elosztó körökre, amelyek biztosítják az egyes 18',. 18”, 18”’ zónák hőmérsékletének és nedvesség tartalmának szabályozását. A 16 energiaszolgáltató eközben fenntartja a két energia-elosztó 10, 12 kör energia szrintjét, oly módon, hogy kölcsönha5 fásban áll a rendszer összes komponensével, hogy optimalizálja a teljes energiafelhasználást. Az energía-elosztö lö, 12 körök és a zónakimeneti egységek célszerűen gyorsan oldható kötés típussal kapcsolódnak egymáshoz, amelyek rugalmas, előre szigetelt csőhálózattal vannak kombinálva, hogy egyszerű beszerelést tegyenek lehetővé.
lö A 18 épület egyes 18’, 18”, 18!” zónáiban nagyon sokféle légkondicionáló 14 kimeneti egység alkalmas hatékony légkondicionálás megvalósítására. Az egyes 18’, 18, 18’” zónákban felszerelt 14 kimeneti egységek biztosítják az adott zóna hűtését, fűtését. A 14 kimeneti egységek előnyösen nyomó szellőzfetéses 20 álpadlő alá vannak beszerelve, ezáltal javítható a térkihasználás és a lehető legrugalmasabb felhasználás valósítható meg.
A 2. ábrán egy hűtésre és fűtésre is alkalmas légkondicionáló-14 kimeneti egység látható. A 14 kimeneti egységnek 30 moduláris háza van, amely az emelt padlőrendszert képező 32 padlólapok alá van beszerelve. A 30 moduláris ház rendelkezik légelláfő 34 levegő kimenettel, amely a 32 padlólapban kiala20 kitett levegő beereszfő 38 ráccsal van összekötve, továbbá rendelkezik 38 le25 vege bemenettel, amely a nyomószeílözíeféses 20 álpadló alatt található. A 30 moduláris ház belsejében 40 ventilátor található, amely a 20 álpadló alatt elrendezett 38 levegő bemenefen keresztül érkező levegőt a 32 padlólapban kialakított levegő beereszfő 38 rácson keresztül a 18 épület valamely nyomószellőztetéses 20 álpadlő felett található 18’, 18”, 18”’ zónájába fújja. A 30 moduláris ház belsejébe a légelláfő 34 levegő kimenet nyílása és a 40 ventilátor közé fütőtekercs és 44 hötőtekeros van beszerelve. A 38 levegő bemenet és 40 ventilátor közt 48 szűrőé lem van elrendezve a 30 moduláris házban. A 46 szüröeíem előnyösen egy 32 padlólapban kialakított 48 szeretőnylláson keresztö 30 cserélhető.
A műszaki zónákban, ügy, minta 18’” zónában, általában nem szükséges friss levegő bejuttatásáról és a levegő nedvesség tartalmának elvonásáról gondoskodni. Ilyen alkalmazásokban a légkondicionáló 14 kimeneti egység
Φ» *<
ί * * * X* « * * Φ
Φφ » Φ
-r ι alapvetően szenzibilís (érzékelhető) hűtést biztosít. Ennek megfelelően elvárható, hogy a légkondicionáló 14 kimeneti egység nagyon magas, szenzibilís hőaránnyal (SHR: Sensible Heat Ratio) rendelkezzen. Azokban a helységekben, ahol személyek is tartózkodnak, például a 18” zónában, szükség lehet to~ vábbá nedvesség elvonás biztosítására, valamint friss levegő bejuttatására is. Az utóbbit egy, a feladat ellátására alkalmas berendezéssel biztosítjuk, amely az adott térben lévő nedvesség tartalom szabályozását végzi. A nedvesség elvonó egység szintén beszerelhető a padié alá. Á használt nedvesség elvonó fséq lehet például közvetlen léghűtéses típusú, amelyben elpárologtató esőid kígyók és hűtőkígyók vannak sorban elrendezve. Ezáltal a hűtőkor hőmérsékletét nem kell a latens fűtéshez szükséges hőmérsékleten tartani, amely a teljes höterhelésnek csak tört részét képezi. Amennyiben a latens hőterhelés magas, a hűtéskor keletkező hőt külsőleg kell elvonni. Olyan helységekben, ahol szabályozott szellőztetés van, az elhasznált légáramot lehet erre a óéira használni.
A 3. ábrán egy másik légkondicionáló 14’ kimeneti egység látható, amely nedvesség elvonásra és friss levegő szolgáltatására is alkalmas. Az 50 moduláris ház ez esetben 52 levegő kimenettel rendelkezik, amely 58 padlólapban kialakított levegő beeresztö 54 ráccsal áll összeköttetésben, valamint visszatérő levegőt 80 szeiiőzönyliással és friss levegőt beeresztő 62 szellőző.28 nyílással ellátott 58 keveredési kamrával rendelkezik. Az 50 moduláris ház belsejébe 54 ventilátor van beszerelve, amely az 58 keveredési kamrából érkező levegőt az 56 padlólapban kialakított levegő beeresztő 54 rácson keresztül a 18 épület nyomószeliőztetéses 20 álpadlója fölött elhelyezkedő 18\ 18”, 18' zóA lé<
náiba hajtja. A légkondicionáló 14' kimeneti egység továbbá közvetlen léghűtő 25 68 egységet tartalmaz, amely a levegőellátás hűtésére és szárítására szolgál. A modulárts házba beszerelt közvetlen léghűtő 68 egység előnyösen nedvesség elvonó párologtató 88 csőkígyóval rendelkezik, valamint a hidegvíz elosztó 12 körrel összeköttetésben álló vízhűtéses lecsapatö berendezéssel. A levegő áramíásirányában a nedvesség elvonó párologtató 88 csőkígyó után 70 30 utánfutó tekercs van elrendezve, amely a melegvizes 10 körrel áll kapcsolatban, és visszamelegíti a levegőt a közvetlen léghűtő 88 egységben történő szárítás után. Mint látható, egy ilyen légkondicionáló 14 kimeneti egységgel a kenden♦ * *φ φ ♦*<* « χ X * « $ **$> **«* V φ **ί * I * * ΑΑ Φ * zácíős hő nem vész kárba, hanem átadódik a melegvizes 10 körnek, és a 18 épület fűtést Igényelő 18’,. 18”, 18’” zónáiban hasznosuk
Ismét az 1. ábrára utalva megjegyezzük, begy a légkondicionáló rendszer tartalmazhat továbbá friss levegőt szolgáltató légkondicionáló egységet, más néven íevegőfrlssítő 78 egységet, amely előkészíti a friss levegőt és a nyomőszeflőztetéses térbe juttatja.
A 18 energiaszolgáltatót, valamint az energia hálózatot alkotó melegés hideg 1Ό, 12 köröket hőgazdáikodö 80 rendszer irányítja, amely tetszőleges működési feltételek esetén fenntartja a 10, 12 körök hőmérsékletét, miközben minimalizálja az energiafogyasztást. A 18 energiaszolgáltató működése a meleg- és hideg 10, 12 körök közti hőátadáson alapszik, amelyet a 14 kimeneti egységek bőszükségletei határoznak meg. A találmány szerinti rendszer segítségével a két 10, 12 kör hőmérséklet szintje minimális energiafogyasztással fenntartható, mivel csak kiegészítő hőtermelés szükséges.
Az energiafogyasztás minimalizálásának érdekében a rendszer a következő elemeket hasznosítja
1. melegvíz elosztó 10 kör,
2. hidegvíz elosztó 12 kör,
3. külső 82 környezet,
4. hőszivattyú ciklus,
5. szabad hűtőrendszer.
6. egy vagy több 84 bojler (amennyiben a téli Időszakban kiegészítő fűtés szükséges).
Ha csak szenzibiíis hűtést biztosító kimeneti egységeket használunk, és a nedvesség szabályozását egy rendeltetésszerű eszközzel végezzük, ebben az esetben viszonylag magas hőmérséklet is megengedhető a hideg 12 körben, ami a teljesítmény együttható (COP) emelkedését eredményezi, amikor a hűtést hűtőközeg gőz kompresszor ciklussal végezzük, vagy kibövíthető a szabad hűtés kihasználása.
A 18 energiaszoigálfatő működésének alapját a 4. ábrára való hivatkozással mutatjuk be:. A 18 energiaszolgáltató hőszivattyú ciklusa képes a hideg körből elvont hőt, valamint a hőszivattyú ciklus során felvett teljesítményt a meleg 10 körnek átadni. Ha a meleg 10 kör elérte a szükséges hőmérsékletet, a
Λ φ ·* * V *
V 9 9' 9 ** ” * * χ «4* '**.*·*· * * >'*Η- 1 ν 5 *
- /0 kondenzációból származó felesleges hőmennyiség a külső környezetbe disszipálődik (82’ környezet, mint végtelen kapacitású hideg tartály). Abban az esetben, ha a téli időszakban van szükség hűtésre (például a műszaki 18’” zónákban), a 18 energiaszolgáltató használhatja a külső levegőt a hideg 12 kör5 ben lévő víz hűtésére. Amennyiben a hűtési hőterhelés kisebb, mint a maximális érték, a hideg 12 körben emelhető a hőmérséklet, ezáltal növelhető a rendszer teljesítmény együtthatója (GDP), anélkül, hogy ez a fér homérsékíetszabályozásának rovására menne.
A 16 energiaszolgáltató a hőszivattyú ciklus segítségévei a meleg 10 lö kör hőmérsékletét is fenntartja. A hőenergia a hideg 12 körből nyerhető, vagy ha ez már elérte a kívánt hőmérsékletet, a külső környezetből (82” környezet, mint végtelen kapacitású meleg forrás). Amennyiben a hőszivattyú ciklus által termelt hőenergia nem elegendő a 18 épület hőigényének kielégítésére, kiegészítő forrásként hagyományos típusú 84 bojlerek is használhatók.
A szabályozó 80 rendszer kiértékeli az egyes zónák hötani viselkedését, és az adatok feldolgozásával a hőmérséklet- és nedvesség paraméterekre vonatkozóan tendencia vonalakat állapít meg, amelyek a 18 energiaszolgáltató működésének előrevetítéséhez szükségesek. A rendszeren belüli energiatárolás lehetősége tovább segíti a párhuzamos fűtési és hűtési igények kielégítését,
2Ö ami az egész rendszer hatékonyságát fokozza. A 10 és 12 körök hőmérséklet szintjei az egyes helységek hőterheiésének megfelelően változhatnak.
Az S. ábrán a 18 energiaszolgáltató egy előnyös kiviteli alakja látható, A 16 energiaszolgáltató célszerűen moduláris egység, így biztosítható a különböző alkalmazások számára a legnagyobb rugalmasság. Az egyes alapegységek hűtőkapacitása például 150 kW, és akár tizenhat egység ís használható párhuzamosan. Ilyen kialakítás esetén a 16 energiaszolgáltató rendkívül sokoldalú;, és akár nagyon tág határok közt változó hőferbelés esetén ís megfelelő szabályozást képes biztosítani. Az alapegység előnyösen négy darab 90 kompresszorral van ellátva, amelyek további kapacitásszabályozást tesznek lehető30 vé. Előnyösen ún. scroll technológiát alkalmazunk, amely zajszínt és hatékonyság tekintetében kedvező. Hűtőközegként célszerűen HFCR4Ö7C anyagot alkalmazunk, összhangban a CEE2Ö37/2Ü0G számú környezetvédelmi rendelettel. 92 kondenzátor rendszer előnyösen két hőcserélőt használ párhuzamosan:
• » #·.
'φ φ* ha fűtésre van szükség (hőszivattyú vagy hovísszanyerő funkció) lemezes hőcserélő típusú vízhűtéses 92’ kondenzátort használ (hőterhelt kondenzátor), máskülönben a kondenzáció során felszabaduló hő a külső környezetben oszlik szét bordás tekercs típusú reverzibilis 92” hőcserélő révén (disszipatív konden5 zátor). A párologtató rendszer egy keményhegesztett lepárlóoszlop-tányér típusú vizet hűtőközeggé alakító 94 hőcserélő, amely olyankor ált működésben, amikor a rendszer vízhűtő üzemmódban működik (terheléses párologtató), és ezen kívül a fent említett reverzibilis bordás tekercsű 92” hőcserélőből áll (disszipatív párologtató),, amely hőszivattyú üzemmód esetén van használva.
Minden alapegység vízvezetékekkel, szivattyúkkal, tágulási tartályokkal és 96 szabad hűtésü tekercsekkel van felszerelve, amely utóbbin keresztül csak abban az esetben folyik a visszatérő vízáram, amelyet egy keringető szivattyú hajt, ha a külső levegő hőmérséklete elég alacsony ahhoz, hogy hozzájáruljon a víz közvetlen hűtéséhez. Később látni fogjuk miért előnyös, ha a hideg körnek változó alapértéke van. A 18 épületben lévő hökőrök áramának felügyeletét szintén a központosított szabályozó 80 rendszer végzi. A jelen találmány szerinti légkondicionáló rendszer különösen jól alkalmazható olyan épületekben, amelyeknek
1. a hűtési hőferbelése, általában lényegesen nagyobb, mint a fűtési hőterheíése,
2. a hűtő üzemmódra egész évben szükség van, figyelembe véve a belső hőterhelések nagyságát és az épület szigetelésének minősé-
A légkondicionáló rendszer szabályozása három szinten történik (lásd
1. Mikroklíma 100 színt: levegő hőmérsékletének- és nedvességtartalmának nyomon követése minden egyes zónában (helyi szabályozás).
2. Özem 102 színt: körök hőmérsékletének aiapértéken tartása.
3. Rendszer 104 szint: működés optimalizálás minimális energiafogyasztás és gazdasági költségek tekintetében, figyelembe véve az épület-üzem kölcsönhatásokat, adaptív szabályozási és höterhelés előrejelzési: technikákat felhasználva.
♦ ♦ τ ·*?
í V
A mikroklíma 100 szinten az egyes zónák egyedi szabályozása történik. A felhasználó beállítja a térség vagy helység alapértékét, amelyet ezután a 106 szabályozó egység fenntart a fűtő- vagy hűtő tekercsek háromutas szelepének vezerts
Az üzem 102 szint a 10 energiaszolgáltató működésére vonatkozik; a hideg 12 kör hőmérsékletének nyomon követésére, az alapértéktől való eltérés mérésére, és szükség szerint a hűtés biztosítására, A hidegvíz előállításának tekintetében a 16 energiaszolgáltató a külső levegő hőmérsékletét is figyelemmel kíséri, hogy adott esetben kihasználható legyen a szabad hűtés lehetősé10 ge.
A rendszer Iö4 szint az energiafogyasztás és a pénzügyi költségek csökkentését optimalizáld, hosszú távú stratégiát figyelembe vevő szabályozási szint amely a működési feltételek, kapacitás értékek és peremfeltételek paramétereinek változási-irányzat elemzésén alapul, Ehhez olyan algoritmust hasz15 nálunk, amely a hideg 12 kör alapérték hőmérsékletét a lehető legnagyobb értékre emeli, a teljes energia hatásfok maximalizálásának érdekében. A meleg lö körben mérve a visszatérő víz hőmérsékletét, meghatározható a fűtési szükséglet, valamint megállapíthatók a kondenzátor oldal működési feltételei (vízhűtéses vagy léghűtéses). Hővisszanyerés esetén a kondenzációs hőmérsék20 letet az határozza meg, hogy milyen hőmérsékletű víz előállítása szükséges a fűtőtekercsek vízellátásához. Az analizált épület t'ipusokban a körfolyamatból nyert pozitív hő mindig elégséges a hőtan! igények kielégítésére. A rendszer képes továbbá bizonyos speciális szabályozási műveletek végrehajtására, annak érdekében, hogy maximális energia megtakarítás valósuljon meg szignlfi25 káns időintervallumok alatt, ilyen műveletek például a meleg- vagy hidegvíz tárolása, a szabad hűtés szabályozása és általánosságban minden olyan művelet, amely megváltoztatja a szabályozó algoritmus paramétereit, hogy energia megtakarítás váljon lehetővé. Áz utóbbi történhet azáltal, hogy az épület hőtan! adatainak tendencia görbéit analizáljuk, vagy azáltal, hogy a rendszer szabó30 lyozó műveleteit és a monitorozást/nyomon követést a rendszer reakcióihoz
Igazítjuk.
A mikroklíma 100 szinten az egy vagy több 14 kimeneti egységgel ellátott különböző zónák a termosztát térségbeli alapértékére állnak be, ami a
-13 »««« * fűtő- és hűtő tekercsek szelepeinek modulációjával valósul meg,. A térség nedvességtartalma ettől függetlenül a nedvesség elvonó egységek által van szabályozva.
Az üzem 102 szinten a 16 energiaszolgáltató a visszatérő viz hömér5 sékletét méri a hideg 12 körben, és megbecsüli a hűtőkapacitás szükségletet (amely számolt hűtési kapacitáshoz még hozzá kell adni az ön, fiktív fűtési hőterhelést, amelyet a harmadik szabályozási 104 szinten működő energiatárolást algoritmus határoz meg). A 2, ábrán látható 14 kimeneti egység háromutas 110, 112 szelepeinek százalékos kinyitása lehetővé teszi, hogy a hideg 10 körben a hőmérsékletet a höterhelés kiértékelésével összhangban a lehető legmagasabb értékre emeljük.
A fent említett adatok alapján a harmadik szabályozó szinten lévő algoritmus megnöveli a vízellátás- hőmérsékletének alapértékét egy bizonyos határon beiül, amely határ figyelembe veszi a légkondicionált helység paraméterei15 nek irányvonalát, és maximalizálja az energia hatásfokot, Az algoritmus kiértékeli az egyes zónák bGfet'helési adatait, figyelembe véve a zóna hőmérséklet alapértékére vonatkoző toleranciát és névleges kapacitást. Ugyanez az algoritmus lehetővé teszi a gépállomány tényleges működési teltételei mellett a szabad hűtés kihasználását. A fenti szempontok mind korrelációban állnak egy20 mással, mivel a vizhömérséklet alapértékének növelése javítja az energia megtakarítás mértékét. Az algoritmus ezenfelül megbecsüli a meleg kor szükségleteinek fényében, hogy érdemes-e szabad hűtést használni; összehasonlítja a különben lehetséges hűtőkompresszorral történő hűtés költségeit a kiegészítő bojlerrel történő fűtés költségeivel. Adott hűtési hőterhelés melletti üzemi állapot meghatározása után az algoritmus kiszámolja a rendelkezésre álló újrahasznosítható hót. Miután a meleg kör szükségletei meg vannak állapítva, a- harmadik szabályozási 104 szinten a következő lehetőségek kerülnek kiértékelésre. Ha az adott hőigény kielégítése azonnal szükséges és az igény kisebb, mint a rendelkezésre álló hőenergia, a rendszer az igényt a hövisszanyerésböl fedezi, és a többlet hö a léghűtéses kondenzátorban disszipálődik. A hövisszanyerés azonban a kondenzációs hőmérséklet rovására megy. Ha a hőigény azonnali és nagyobb, mint a rendelkezésre álló hőenergia, a rendszer gazdasági összehasonlítást végez, amelynek során elsődleges sze/4 · * X *
X- * ** repe van a hőszivattyú ciklus elsődleges energia hányadosának (PER- Primary Energy Ratio) és a bojler hatásfokának kiértékelésének, majd az összehasonlítás fényében a rendszer eldönti, melyik forrást érdemes a szükséges hötöbblet előállításához felhasználni. Ha a hőigény nem azonnali, a hőenergia egy része a meleg kör tároló tankjában raktározódik.
A harmadik szabályozási 104 szinten a rendszer teljesítményének megállapítása hosszabb időn keresztül történik, összehasonlítva a korábbi szintekkel. Ennek eredményeképpen történik a szabályozó algoritmus paramétereinek módosítása, ügy, mint a körök hőmérséklet alapértékeinek változtatá10 sa, valamint ez alapján történik az ún. fiktív hőterhelések bevezetése, amelyek a hövisszanyerés előnyben részesítését szolgálják, amikor a tényleges hőterhelés nincs fázisban, oly módon beállítva ezeket az értékeket, hogy a rendszer hatásfoka maximális legyen.
A harmadik szabályozó 104 szinten történik a 16 energiaszolgáltató üzemi állapotának meghatározása is (hidegvíz hőmérséklet százalékos megosztás víz és levegő közti kondenzációban, százalékos megosztás víz és levegő közti párolgásban).
A kővetkezőkben egy szimulációs programot mutatunk be.
A teljes légkondicionáló rendszer szimulálására egy számítógépi prog20 ramot írtunk. A program szubrutinok hossző sorozatát tartalmazza, amelyek mindegyike a rendszer egy-egy működési egységét írja le a főprogramon beiül,
A rendszer bemeneti paraméterei a következő profilok: fűtési és hűtési hőíerhelések, külső levegő hőmérséklete és a meleg és hideg körök szükséges vízhőmérséklete. A rendszer kimeneti paraméterei a hűtőkör működési para25 méterei (hőmérséklet- és nyomásértékek különböző pontokon), hőátadási áramok, a motor elektromos paraméterei, valamint a hűtés és a hőszivattyüzás teljesítmény együtthatói (COP).
A szimulációban alkalmazott modell figyelembe veszi továbbá a bordás tekercs típusú hőcserélő szabad hűtésre történő alkalmazását amennyiben ezt az üzemi állapotok megengedik.
A szimulációs program segítségével rávilágíthatunk az elérhető energia megtakarításra, amely a teljes rendszer gondos szervezésével és vezérlésével valósítható meg. Az optimalizálási elv alapja olyan működés biztosítása, amelynek során a hideg vizes körben a visszatérő víz hőmérséklete a lehető legnagyobb, a meleg vizes körben pedig a lehető legkisebb, ugyanakkor a rendszer képes a felmerülő hűtési és fűtési höterheíésí igényeknek eleget fenni. A meg5 felelő paraméterek beáííitása nem feltétlenül könnyű feladat, mivel a hőferhelések nagysága és frekvenciája is zónáról zónára változhat. Akár néhány, különösen előnytelen működési feltételeknek kitett kimeneti egység is elég ahhoz, hogy nehezen tartható hőmérséklet szintet rójon ki a rendszerre. Ilyen esetekben meg kell vizsgálni azt is, hogy a két körben lévő folyadék hő10 mérsékletet nem lenne-e elegendő a zónák átlagos igényeihez igazítani, ahelyett, hogy megpróbáljuk a néhány nagyobb igénybevételt jelentő zónákhoz igazítani. A szabályozó rendszernek képesnek keli lennie a horaktározás irányítására, valamint a hőferhelések kiegyenlítésére időben, akár kiegészítő bojlerekkel, akár szabad hűtésre szolgáló levegő-víz hőcserélőkkel.
A következő példákban megadunk néhány olyan potenciális energia megtakarítást, amely a fenti szabályozási filozófiából adódik, valamint néhány olyan alapvető sémát, amellyel az elv a gyakorlatba átvihető.
A szimulációs program segítségével a különböző elemek közt megkereshető az egyensúlyi helyzet. A program alapvetően úgy működik, hogy meg20 határozza azt a kondenzációs és párolgási hőmérsékletet, amely kiegyenlíti a hűtőközeg áramlási sebességének három értékét, amellyel a kompresszor, a kondenzátor és a párologtató. Ehhez a program előre adott gőz füíbevíiési hö értékkel számol a párologtató kimeneténél (mely a termosztatikus expanziós szelep kalibrációjának függvénye), a kondenzátor kimeneténél pedig adott fo25 íyadék töíhuíést vesz figyelembe (amelyet általában az operátor állít be elárasztott kondenzátor alapján, vagy amelyet nullának veszünk, ha van folyadék felvevő tartály). Feltételezzük, hogy az expanziós készülék (például egy termosztatikus szabályozószelep) nem befolyásolja a kor működését, vagyis a rendszer három fő eleme által megszabott egyensúlyi állapothoz Igazodik. Az egyes változók konvergenciáját a rendszer egyensúlyi állapotához az un. székács módszerrel érjük, annak érdekében, hogy kiejtsük a hűtőközeg áramlási * ? »»« sebességének két értéke és a harmadik érték közti különbségek abszotútértékeí által két hibát.
A szimulációs modellben alkalmazott számítási rutinok elvégzéséhez szükséges hűtőközeg tuialdonságokat egy interpolációs szubrutinnal határozzuk meg (REFPINT). A számítások az NtST REFFROP nevű számítási kódjával generált adat táblázaton alapulnak. A szubrutinba ugyan minden hagyományos hűtőközeg be van építve, azonban példánkban kizárólag a zeotropíc R407C eieggyel foglalkozunk. Ebben az esetben feltételezzük, hogy az izobár fázisátalakulást folyamat során a hőmérséklet az entalpiának lineáris függvénye.
Mint már korábban említettük, a találmány szerinti légkondicionáló rendszer moduláris szerkezetű, amely többlépcsős szabályozásra képes. Annak érdekében, hogy a szabályozás során nagyfokú rugalmasságot biztosítsunk és megnöveljük az energia hatásfokot, térben és időben is jelentősen vál15 tozó höferheiés esetén a rendszert n darab megegyező modulból állítottuk össze, amelyek mindegyike főbb, egymással párhuzamosan működő 90 kompresszort, lemezes 92’ kondenzátort, lemezes 94 párologtatót, reverzibilis, bordás tekercses 92” hőcserélőt (reverzibilis, olyan értelemben, hogy kondenzátor és párologtató üzemmódban is használható) és végül egy levegő hütéses sza20 bed hötéső 98 tekercset tartalmaz. Á teljesítményszabályozás nem az egyes 90 kompresszorok szintjén történik - tehát ezek mindenkor a tervezési feltételeknek megfelelően üzemelnek - hanem e helyett a szabályozás lépcsőfokait az egyes modulok terhelésnek megfelelő ki-, bekapcsolása jelenti,
A program meghatározza, hogy adott időpontokban a hűtési, fűtési szükségletek alapján hány modult szükséges üzemeltetni. Amennyiben az adott höferheiésf nem lehet egész számú modullal kielégíteni, a program meghatározza azt. az n modul számot, amely éppen meghaladja a szükséges kapacitási, vagyis az n-1 modul üzemelése már alatta van a kívánt teljesítménynek. A program ezután meghatározza a szükséges *1 modul üzemelésének százalé30 kos időtartalmát, az alapján, hogy a rendszernek milyen átlagos teljesítményt kell biztosítania.
„ ?? X'
A kővetkezőkben egyetlen modult fogunk röviden bemutatunk, amely több 90 kompresszort, kettő darab 92\ 92” kondenzátort, tágulási szelepet, és kettő darab 92!\ 94 párologfaföt tartalmaz. A 90 kompresszor csoport négy herroetíkus sercli-típusú egységből áll, amelyek teljes névleges bütőteijeslfmé5 nye 150 kW. .A programban a rendszernek ez az eleme egy olyan szubrutinnal van leírva, amely a 90 kompresszor működési görbéjét reprezentálja. A párologtatok szimulálása két szubrutinnal történik; az egyik a vízből hűtőközeget előállitő hőcserélőt, a másik pedig a levegőből hűtővizet előállító hőcserélőt Írja le. Az előbbi egy kemény forrasztott, rozsdamentes acéllemezes hőcserélő, amelyet a teljesítmény görbéivel jellemzőnk. Az utóbbi egy olyan bordás tekercs, amelynek a szimulációja -során feltételezzük, hogy a két folyadék egymással tökéletes ellenáramban van. A szimulációs modell analitikus és a hőcserélőt olyan diszkrét elemekre bontja, amelyeken belül a folyadékok tulajdonságait és a bővezetésí együtthatókat állandónak tekintjük. A külső felület átlaí5 gos hőmérsékletétől függően egy elem tekinthető száraznak (amely csak szem zibílís hőátadásnak van kitéve, amennyiben a harmafpont hőmérséklet meghaladja a felület hőmérsékletét}, vagy nedvesnek (hőátadásnak és fázisátalakulásnak is kitett állapot, amennyiben a harmatpont hőmérséklet a felület hőmérsékleténél kisebb). Az utóbbi esetben a hőátadási potenciálok a levegő és fém közti nedves levegő entalpíája, és a hőmérséklet különbség a fém és a belső folyadék között. Figyelembe kell venni a bordák eltérő hatásfokát, ami a száraz horda és a nedves borda közti elférő höátadási tartományból adódik. Akárcsak a párologtatók esetén, kondenzátorból is két különbözőt használtunk: egyet a vízhez (lemezes kondenzátor) és egyet a levegőhöz (hordás tekercses kenden25 záfor). Az előbbi szimulálásakor a gyártó által szolgáltatott teljesítmény görbéket használjuk, mig az utóbbi esetén egy ellenáram-eiven működő bordás tekercs analitikus szimulációs modelljét használjuk. Az expanziós szelepet egyszerűen izentaipikus tágulásnak tekintjük a kondenzátor kimenete és a párologtató bemenefe között.
Szimulációs eredmények.
A 7. ábrán a légkondicionáló rendszer viselkedésének grafikonja látható, amelyet ICrtC-os külső hőmérsékleten végzett kísédetsorozaftal nyertünk. Ez
A? » Λ 9 9
a hőmérséklet természetesen nem kötelező érvényű, pusztán a rendszerben rejlő tehetőségek bemutatására szolgál. A grafikon abdsszáján a hűtési szükséglet és a teljesítmény hányadosa (P/P) látható, így jól megfigyelhetők a különböző paraméterek változásai, miközben a hűtési hőtermelés a minimális és a δ maximális érték közt változik. Az ordinátáról az egyik oldalon a zónákba érkező és az onnan távozó víz hőmérsékletének értékei olvashatók le, míg a másik oldalon a kompresszor által igényelt teljesítmény értéke látható, A teljesítményt elsődleges energiaelnyelés tonnájában értékeljük ki, hogy összehasonlíthatóvá váljék egy hagyományos rendszer egy olyan rendszerrel, amely a téli időszak10 bán részben vagy egészben kondenzációból származó hő visszanyerést hasznősít fűtés céljából. Az elsődleges teljesítményt (az ábrákon Pep-vel jelölve) olyan hagyományos termoelekfromos rendszerre vonatkozóan számoltuk, amelynek teljes hő hatásfoka - az eloszlási veszteségekkel együtt - 0,33. Téli időszakban elképzelhető, hogy a rendszer kiegészítő bojlereket használ a szükséges hőlerheiés kielégítésére. Ez esetben a bojler fogyasztását is figyelembe kell venni az elsődleges energia kiszámításakor, feltételezve például, hogy a bojler hatásfoka 0,9
A tervezett belső levegő hőmérséklet 24 ÖC. A vízhőmérsékletet két
I különböző szabályozási hipotézis alapján számoltuk. Az első feltevésben a rendszer lépésvezérelt, és a hideg körbe szolgáltatott hideg víz hőmérséklete 7 °C. Részterhelés esetén a hűtőkapacitás szabályozása az egyes zónákban a kimeneti hőcserélőket elkerülő folyadék vezetékek révén történik, vagyis a hideg folyadék nem kerül be a hőcserélőbe. Erre a típusú szabályozásra a kővetkezőkben konstans (vagy állandó) alapértékü szabályozásként hivatkozunk. A 25 második működési hipotézis lehetővé teszi, hogy a zónák vízellátásának hőmérséklete a hagyományos 7«C-hoz képest magasabb legyen azokban az esetekben, amikor a hűtési hőterhelés kisebb, mint a névleges érték. Ez a szabályozási elv megengedi, hogy a hőmérsékletet addig a lehető legnagyobb értékig növeljük, amellyel még kielégíthető az adott hűtési hőterhelés, összhang30 bán a hőcserélő hatékony működésével. Ez a COP (Teljesítmény koefficiensek) emelkedéséhez vezet részterheléses működés során, mivel a hideg víz homárXX /9* χ. X 9 X
sékíeiének emelkedésének hatására a párolgási nyomás is növekszik. Az Ilyen típusú szabályozásra a továbbiakban változó alapértéköként hivatkozunk,
A grafikonról világosan látható a változó alapértékű módszer előnye, amikor a rendszer részleges terhelés mellett üzemel. Ahogy a hűtési Igény csökken, a zónák vízellátásának hőmérséklete növekszik, ezzel együtt a párolgási hőmérséklet is, majd elérve a nulla bőterhelést, a hőmérsékletek elérik a levegő hőmérsékletét. Természetesen ilyesmi nem következik be az állandó alapértékű üzemmódban, amelynél a beérkező víz hőmérséklete a hőterheléstől függetlenül mindvégig 7°C..
A párolgási hőmérséklettel együtt a teljesítmény koefficiens is növekszik, ami a napi elsődleges energiafogyasztás csökkenéséhez vezet. A 7. ábrán jól látható, hogy állandó alapérték esetén az elnyelt teljesítmény lineárisan változik a hűtési kapacitással, ezzel szemben a változó alapérték feltevés mellett ehhez képest csökkenés tapasztalható, A legnagyobb energia megtakarítás körülbelül 50 %-os höterbelésnéi jelentkezik, míg ö, illetve 100 %-os hoterheíés mellett az energiafogyasztás természetesen mindkét feltevés mellett azonos.
A 7. ábrán az elsődleges energiafogyasztást bemutató görbék egyikénél a szabad hűtési üzemmód lehetőségét Is figyelembe vettük. Ez abban az esetben lehetséges, amikor a külső levegő hőmérséklete kellően alacsony ah20 hoz, hogy a gépi hűtési eljárást felváltó hideg forrásként felhasználhassuk. Nyilvánvaló, mennyivel egyszerűbb a szabad hűtést változó aiapértékű szabályozásnál megvalósítani, mivei a hideg körben a visszatérő víz hőmérsékletének jelentős növekedése részterhelések esetén lényegesen nagyobb hőátadásra ad lehetőséget a szabad hútésú tekercsben,
A szabad hűtési folyamat kihasználásának hatása jól megfigyelhető a grafikonon: a szabad hűtés bekapcsolása után az elsődleges energiafogyasztás a részterhelés csökkentésével erőteljesen csökken, majd 40 %-os részterhelés esetén felveszi a 0 értéket. Megjegyezzük, hogy a grafikonon látható görbék folytonosak, annak ellenére, hogy a hűtőrendszer lépcsősen üzemel, mivel a görbék egyes pontjai átlagértékeknek felelnek meg a rendszer ciklusaira nézve.
Fontos megállapítani továbbá, hogy a rendszer akár konstans, akár változó aiapértékű szabályozás melletti kiegészítő szabad hűtést alkalmazó üzemmód »*♦«
Τ esetén is· képes a kondenzációi felszabaduló hót kihasználni, amikor a hűtési és fűtési szükségletek egyidejűleg jelentkeznek. Ez az eset állhat fenn téten és az idény közepén. Hogy figyelembe vegyük a fent említett, tehetőség hatását, két további üzemmódot vizsgáltunk, amelyek mindegyike kondenzációs hő5 energia visszanyerést és változtatható vízellátást hőmérséklet kihasználását alkalmazza. Az első szabályozási stratégiánál feltételezzük, hogy az egyes rendszermodulok kettő darab, párhuzamos 92”, 92' kondenzátorral működnek. A lemezes 92’ kondenzátorban visszanyerjük a szükséges hőt, hogy kielégítsük a fűtési hőterhelést, amelyet az egyes zónák kimeneti egységeihez juttatott
45°C“OS fonó viz ellátással biztosítunk. Míg a másik, bordás tekercs típusú 92 kondenzátorban a felesleges kondenzációs hő dísszipálódik. Abban az esetben, ha a modul már nem képes kielégíteni a hőenergia igényt a lemezes 92’ kondenzátor maximális hővisszanyerése mellett sem, egy újabb modul lép működésbe részleges hővisszanyeréssel. A példákban megadott hőterhelési profiig lókban ez az esemény nem következik be. Erre az üzemmódra a továbbiakban folytonos hövisszanyerési üzemmódként hivatkozunk.
A hővisszanyerés másik módjánál a működésben lévő modul vagy modulok mindig teljes kapacitással dolgoznak, azaz. a lemezes 92’ kondenzátor segítségévei teljesen kihasználjuk a kondenzációs hőt. Még akkor is, ha az új20 bél felhasznált hő kisebb, mint a kondenzációból nyert hő. Ilyen hövisszanyerési üzemmód esetén a moduloknak szakaszosan kell üzemelniük. A szimuláció során ez az állandó üzemeléshez hasonló állapotot eredményez, mivel a rendszer hőtehetefienségét elég nagynak feltételezzük ahhoz, hogy az üzemelés ciklikusságából adódó hömérsékietváltozásokat eíhanyagolhatóvá tegye. Ami25 kor a modulból nem akarunk hőt kinyerni, akkor a léghűtéses kondenzátorral dolgozik. Erre az üzemmódra a továbbiakban szakaszos hovlsszanyerésként hivatkozunk. Nyilvánvaló, hogy ez az üzemmód energia-megtakarítást von maga után a folytonos üzemmódhoz képest, mivel a szakaszos hövisszanyeréssei elkerülhető az olyan energiaveszteség, amely a léghűtéses kondenzátor kon30 denzáoiós hőmérsékletének növekedéséből adódik, ahhoz hogy egyenlő legyen a vízhűtéses kondenzátoréval.
** 4 X ít « *
A íéokondicíonáió rendszert a továbbiakban a fenti üzemmódok esetén
-xZ mutatjuk be műszaki épületek tipikusnak tekinthető höterhelési profilja mellett
Teljes analízis elvégzése érdekében a rendszer viselkedését különböző évszakokban vizsgáltuk. A jellemzőnek talált hőterhelési profilokat az 1. tábla5 zatban adtuk meg.
Az egyes évszakokbeli eltérések az irodák hőfelvéteiéből adódnak, amelyet a munkanapok munkaórái alatt állandónak, a nap többi részében pedig nullának veszünk. A táblázatban feltüntetett hőterhelések az évszaktól függően hűtési vagy fűtési hőterhelések, Júliusban mind a műszaki helységekben, mind az irodákban kizárólag hűtés szükséges. Januárban és márciusban ezzel szemben csökken a hűtési terhelés, mivel az irodákban fűtés válik szükségessé, Az üzemelési tartományok elemzésekor az egyes hónapokban a hőmér15 séklet- és nedvesség profilokat a hónapra jellemző tipikus nap Padua területén mérhető értékelnek vettük,
A szimulációs eredmények a következők lettek.
·!*♦ φφ « * « χ Φ
Φ ♦
V φ * •τ ?
Január
A 8. ábrán az óránkénti elsődleges energiafogyasztás jelleg grafikonja látható a korábban bemutatott négy különböző üzemmód esetén. Az állandóról a változó alapérfékü üzemmódra áttérve, 50 %-os energia megtakarítás lehet5 séges. Mint korábban kifejtettük, ez annak köszönhető, hogy a zónákat magasabb hőmérsékletű vízzel ellátva megnő a víz és a külső levegő közti hőmérséklet különbség, így a szabad hűtésü tekercsekben nagyobb hocsere lehetséges. A hővisszanyerési üzemmód tovább fokozza az energia hatásfokot. Megjegyezzük, hogy változó aiapérték és folytonos hővisszanyerés esetén csak kis
1Ü mértékben javul a teljesítmény. Ez a hűtési Igényekkel összehasonlított alacsony fűtéssel magyarázható, mivel a hővisszanyeréssel nyert energiát részben kompenzálja a hatásfokban bekövetkező veszteség, amelyet az okoz, hogy az egység magasabb kondenzációs nyomáson kénytelen üzemelni a 45°-os melegvíz előállításához.. Ez az energiaveszteség azonban minimalizálható a sza15 kaszos hővisszanyerési üzemmóddal, mert ez esetben a rendszer nagyobb hatékonysággal használja ki a kondenzációs hőt, aminek eredményeképpen a rendszer hatásfoka Is észrevehetően megnő. A 2. táblázatban feltüntettük mindhárom vizsgáit hónapban az egyes szabályozási feltételek melletti teljes napi energiafogyasztást, Így e tekintetben a teljesítmények könnyebben össze20 hasonlíthatók a különböző esetekben. Megállapíthatjuk, hogy a kondenzációs bő visszanyerése nélkül is 50,7 %-os megtakarítás érhető el az elsődleges energia-felvételben változó alapérfékü üzemmód esetén, amely kizárólag villamos energia-megtakarításból áll, így azonos százalékú gazdasági megtakarításként Is értelmezhető. A hővisszanyerési üzemmódok esetén az elsődleges energia megtakarítások azonban különböző típusú energiákra vonatkoznak (villamos- és hőenergia), amelyek ugyan az elsődleges energia fogalma révén ősszehasonííthatőak, azonban nem válthatók át egyértelműen gazdasági megtakarításra, mert függnek a különböző, érvényes tarifáktól.
Március
Akárcsak január esetén, a 9. ábrán az elsődleges energiafogyasztás óránkénti lebontásának jelleg grafikonja látható a fent bemutatott négy üzemmód esetén. Látható., hogy ebben az esetben az állandó alapértékről változó alapérfékü üzemmódra való áttérés kisebb megtakarítást jelent, mint januárban, *· ♦
- j mivel a szabad hűtés lehetősége a külső hőmérséklet növekedésének következtében jelentősen csökken. A hövisszanyerésl üzemmódok tekintetében nyilvánvaló, hogy a folytonos hövisszenyerés a nap néhány órájában csökkenti a hatásfokot a többi üzemmóddal összehasonlítva, Ebben az esetben ugyanis a fűtési igények alacsonyabbak, mint a téli hónapokban, Így a hővísszanyerésből származó előnyök nem kompenzálják az egységek hatásfokának csökkenését, ami a kondenzációs nyomás emelkedése miatt lép fel. Szakaszos hövisszanyerésl üzemmódban ez a veszteség nem jelentkezik, mint azt már korábban elmagyaráztuk, a kondenzációs hó visszanyerése maximális hatás10 fokkal történik.
Július
Az elsődleges energiafogyasztás jellemző értékeit elemezve állandó alapértékü és változó alapértékű üzemmód eseten, megállapítható, hogy az energia-megtakarítás annál nagyobb, minél jobban eltér a működési állapot a maximális terheléstől, amely a nap középső óráira jellemző, azaz annál nagyobb a megtakarítás, minél jelentősebb a részleges hőterhelés melletti működés.
A fenti megfigyelés a vízellátás hőmérséklet profiljával magyarázható a két különböző üzemmód esetében, mint az a 10. ábráról leolvasható, A változó alapértékü szabályozási mód esetén a víz hőmérséklete nyilvánvaló módon megemelkedik, ahogy a hőterhelés csökken. Végűi a 2. táblázatban feltüntettük a napi elsődleges energiafogyasztásokat júliusra nézve is. A százalékos energia-megtakarítás nem különösen magas, mivel a maximális hőterhelésü órákban a rendszer viselkedése megegyezik a két szabályozási mód esetén. A megtakarítás abszolút értéke azonban figyelemre méltó.
2. Τ AB L AZAT [kWns íkW/napl r%i
MMOooeoooooeomemwMMMWMoeeeeeMÍooMMM
Január
2792
1375 -1414 -50,7
1220 -1572 i j -58,3
964 i -1528 ! ! -55.5
jíOMOOOOM
T““
7523 i
4628 -2998 t -39,3
5118 ) -2505 -32,9
4364 i -3260 -42,8
Július
10138
-524
-4,9
Megjegyezzük, hogy januárban és márciusban a külső levegő hőmér séklete szabad hűtés alkalmazását teszi tehetővé a nap néhány órájában ;
szabályozási stratégiától függően.

Claims (14)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1, Légkondicionáló rendszer épületekbe, amely « melegvíz elosztó kört tartalmaz.
    * hidegvíz elosztó kört tartalmaz, valamint « több légkondicionáló kimeneti egységet tartalmaz, amelyek mindegyike rendelkezik ez épület terébe levegőt fújó ventillátorral, a melegvíz elosztó körhöz kapcsolt fütőtekerceseí és/vagy a hidegvíz elosztó körhöz kapcsolt hötőtekerccsel, és » legalább egy, a fűtőtekercsek fűtő teljesítményét és a hőtotekercsek hűtő teljesítményét vezérlő, a környező hőmérsékletet szabályozó rendszert tartalmaz, azzal jellemezve, hogy olyan hőenergia gazdálkodó rendszerrel van ellátva, amely a hidegvíz elosztó körből a melegvíz elosztó körnek hőenergiát
    15 átadó hőszivattyú ciklussal rendelkező energiaszolgáltatót foglal magában
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy a hőszivattyú ciklussal rendelkező energiaszolgáltató
    A) a hidegvíz elosztó körből a környezetnek, és
    B) a környezetből a melegvíz elosztó körnek hőenergiát átadó energia20 szolgáltató, és a hőenergia gazdáikodö rendszer a hőenergia átadást az energiafogyasztást optimalizálóan menedzselő rendszer.
  3. 3. Az 1, vagy 2. igénypont szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy az energiafogyasztás optimalizálása a légkondicionáló rendszer
    25 globális elsődleges energiafogyasztásának, vagy globális energia költségének minimalizálását jelenti.
  4. 4. Az 1 - 3. igénypontok bármelyike szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy a hőenergia gazdálkodó rendszer a hidegvíz elosztó körből a környezetnek hőenergiát átadó, levegö/víz hőcserélőt tartalmaz.
    30 5. Az 1 - 4. igénypontok bármelyike szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy hőenergia termelésére és a termelt hőenergiának a melegvíz elosztó körbe való átadására képes fűtő generátort tartalmaz.
    26—
  5. 5. Az 1 - 5, igénypontok bármelyike szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy hötőenergia tárolótartályt tartalmaz, és a hőenergia gazdálkodó rendszer a iiötőenergia tárolótartályból - a tartály feltöltése céljából - hőenergia elvonására képes és a hidegvíz elosztó körből a hűtöenergia táro5 iótariáíynak hőenergiát átadni képes rendszer.
  6. 7. Az 1 - 8. Igénypontok bármelyike szennt! légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy fütöenergia tárolótartályt tartalmaz, és a hőenergia gazdálkodó rendszer a fütcenergia tárolótartállyal - a tartály (eltöltése céljából hőenergia közlésére képes és a főtőenergía tárolótartályból a hidegvíz elosztó
    18 körnek hőenergiát átadni képes rendszer.
  7. 8. Az 1 - 7. igénypontok bármelyike szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy a hőenergia gazdálkodó rendszer az egyes légkondicionáló kimeneti egységek hütésidütési energia szükségletének figyelésére és az egyes légkondicionáló kimeneti egységek hütésirtütési energia szükségletének
    15 függvényében a hideg- és melegvizes körök hőmérséklet alapértékének változtatására képes rendszer,
  8. 9. Az 1 - 8. igénypontok bármelyike szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy a hőenergia gazdálkodó rendszer a hőenergia átadások ~ globális épületi íűtési/hütési szükségletek, külső időjárási paraméterek és el20 sődleges energia költségek figyelembe vételével történő - menedzselésére képes rendszer.
  9. 10. Az 1 - 9. igénypontok bármelyike szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy a melegvíz elosztó kör és a hidegvíz elosztó kör szabályos közönként - fűtő, illetve hűtő tekercsek hajlékony csövek segítségével
    25 történő gyors bozzáiliesziését biztositó - csatlakozó elemeket tartalmaznak.
  10. 11.. Az 1 - 10. igénypontok bármelyike szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy a légkondicionáló kimeneti egységek áipadló alatt vagy álmennyezet felett kialakított. a légkondicionáló kimeneti egységek ventillátorait levegővel ellátó nyomószel lözteféses térben vannak felszerelve.
    30
  11. 12. A 11. igénypont szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy a légkondicionáló kimeneti egység • álpadló padlólapja alá felszereit moduláris házat tartalmaz, amely a padlólap egy levegő beeresztő rácsához kapcsolódó, légellátó leve* 9 » f φ 9*9 * 9 9 X *9 * 9 9
    Χ9$* ΟΧ·» * 9 999* * gó kimenettel és a nyomószellöztetéses térben elhelyezkedő levegő bemenettel rendelkezik;
    » a moduláris házba beszerelt - a nyomőszellőztetéses térből a levegő bemeneten keresztül levegőt felvevő és a padlólapban lévő levegő
    5 beeresztő rácson keresztöl a levegőt az épület nyomószellöztetéses álpadlőja feletti zónájába kifújó - ventillátort tartalmaz; és « a melegvizes elosztó körrel összekapcsolt fűtő tekercset és/vagy a hidegvíz elosztó körrel összekapcsolt hűtő tekercset tartalmaz,, és a hűtő és/vagy fűtő tekercs a moduláris házba, a ventilátor és a légei10 látó levegő kimenet közé van(nak) beszerelve,
  12. 13. A 12, igénypont szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy a légkondicionáló kimeneti egység a moduláris házban elrendezett, és a padlólapban kialakított szerelő nyíláson keresztül cserélhető szűrő elemet tartalmaz.
  13. 15 14. A 12. igénypont szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy a légkondicionáló kimeneti egység ® álpadló padlólapja alá felszerelt moduláris házat tartalmaz, amely a padlólap egy levegő beeresztő rácsához kapcsolódó légelláió levegő kimenettel, valamin!: visszatérő levegő beeresztőnyliással és friss ie20 vegő beeresztőnyílással ellátott keveredési kamrával rendelkezik;
    ♦ a moduláris házba beszerelt - a keveredési kamrából levegőt felvevő és a padlólapban lévő levegő beeresztő rácson keresztül a levegőt az épület nyomószetlőztetéses álpadlőja feletti zónájába kifújó ventillátort tartalmaz;
    25 ♦ a moduláris házba beszerelt - a hidegvíz körrel összekapcsolt vízhűtéses kondenzátorral rendelkező és a zónának szolgáltatott levegőt hűtő és szántó - közvetlen léghűtő egységet tartalmaz; és • a moduláris házba beszerelt - a melegvíz körrel összekapcsolt és a levegőt a szárítás után visszafutó - utánfutó tekercset tartalmaz.
    30 15. A 9. igénypont szerinti légkondicionáló rendszer, azzal jellemezve, hogy friss levegőt előkondicionáló és a nyomőszellőztetéses térbe juttató frisslevegő légkondicionálót tartalmaz.
    18. A szer, azzal ielfi ló rend» hűtőközeg számára legalább egy kompresszort tartalmaz:
    • a hűtőközeg számára - a melegvíz körrel összekötött és a melegvíz
    5 körnek kondenzációs energiát átadó - vízhűtéses kondenzátort tartalmaz:
    » a hűtőközeg számára - a hidegvíz körrel összekötött és a hidegvíz körtől párolgáshoz szükséges hőt elvonó - párologtatót tartalmaz;
    « a hűtőközeg számára - a vízhűtéses kondenzátorral párhuzamosan 10 kapcsolt és felesleges kondenzációs energiát a környezetnek átadó
    - léghűtéses kondenzátort tartalmaz;
    * a vízhűtéses párologtatóval sorbakapcsolí és a hidegvíz elosztó körrel összeköttetésben álló szabad hűtése tekercset tartalmaz.
  14. 17. A 18. Igénypont szerinti íégkondicíonáíő rendszer, azzal jelle15 mezve, hogy a léghűtéses kondenzátor egy levegő/hötőközeg hőcserélő, amely - a hűtőközeg párologtatásához szükséges energiát a környező levegőből felvevő ~ párologtatóként is működtethető hőcserélő.
HU0400604A 2001-05-16 2002-04-19 Air-conditioning system HU227968B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
LU90778 2001-05-16
PCT/EP2002/004326 WO2002093080A1 (en) 2001-05-16 2002-04-19 Air-conditioning system

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUP0400604A2 HUP0400604A2 (en) 2004-10-28
HU227968B1 true HU227968B1 (en) 2012-07-30

Family

ID=19731992

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0400604A HU227968B1 (en) 2001-05-16 2002-04-19 Air-conditioning system

Country Status (19)

Country Link
US (1) US7216698B2 (hu)
EP (1) EP1387988B1 (hu)
JP (1) JP2005501213A (hu)
CN (1) CN100404966C (hu)
AT (1) ATE322653T1 (hu)
AU (1) AU2002310859B2 (hu)
CA (1) CA2445970C (hu)
CZ (1) CZ301374B6 (hu)
DE (1) DE60210443T2 (hu)
DK (1) DK1387988T3 (hu)
ES (1) ES2259372T3 (hu)
HK (1) HK1063213A1 (hu)
HU (1) HU227968B1 (hu)
IL (2) IL158663A0 (hu)
NO (1) NO325063B1 (hu)
PL (1) PL205308B1 (hu)
RU (1) RU2280214C2 (hu)
WO (1) WO2002093080A1 (hu)
ZA (1) ZA200308437B (hu)

Families Citing this family (51)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US8914300B2 (en) * 2001-08-10 2014-12-16 Rockwell Automation Technologies, Inc. System and method for dynamic multi-objective optimization of machine selection, integration and utilization
EP1866575B1 (en) * 2004-11-09 2011-01-26 Truveon Corporation Method and system for controlling a climate in a building
DE102006015497B4 (de) * 2006-04-03 2008-01-10 Nebel, Wolfgang, Dr. Audiosystem und Verfahren sowie Computerprogramm und Datenträger der das Computerprogramm enthält zur Anpassung der Übertragungsfunktion eines Audiosystems mittels Sprachsteuerung
CN101523119B (zh) * 2006-06-01 2012-12-19 埃克弗洛普公司 用于向电子设备提供冷却的空气的系统及方法
US8684802B1 (en) * 2006-10-27 2014-04-01 Oracle America, Inc. Method and apparatus for balancing thermal variations across a set of computer systems
US7890215B2 (en) * 2006-12-22 2011-02-15 Duncan Scot M Optimized control system for cooling systems
US20100070088A1 (en) * 2006-12-29 2010-03-18 Carruer Corporation Air-conditioning algorithm for water terminal free cooling
EP2137471B1 (en) * 2006-12-29 2018-06-13 Carrier Corporation Air-conditioning control algorithm employing air and fluid inputs
US8196642B2 (en) * 2007-02-26 2012-06-12 Unico, Inc. Packaged small-duct, high-velocity air conditioner and heat pump apparatus
JP2008232531A (ja) * 2007-03-20 2008-10-02 Toshiba Corp リモート性能監視装置及びリモート性能監視方法
DK200701365A (da) * 2007-09-21 2009-03-22 Nielsen Finn Anlæg til distribution af varme/köleenergi
CN101889181B (zh) * 2007-12-07 2017-08-15 开利公司 用于同时加热和冷却的空气路线设计
JP5535439B2 (ja) * 2008-01-28 2014-07-02 内外施設工業株式会社 空調システム及び空調方法
ES2788705T3 (es) * 2008-06-24 2020-10-22 Camfil Ab Sistema de ventilación
JP5320128B2 (ja) * 2009-03-31 2013-10-23 アズビル株式会社 送水温度制御装置および方法
US8275483B2 (en) * 2009-07-23 2012-09-25 Siemens Industry, Inc. Demand flow pumping
US8286442B2 (en) * 2009-11-02 2012-10-16 Exaflop Llc Data center with low power usage effectiveness
SG183148A1 (en) * 2010-02-02 2012-09-27 Exaflop Llc Blended water-based data center cooling
US9314742B2 (en) 2010-03-31 2016-04-19 Toyota Motor Engineering & Manufacturing North America, Inc. Method and system for reverse osmosis predictive maintenance using normalization data
US8221628B2 (en) 2010-04-08 2012-07-17 Toyota Motor Engineering & Manufacturing North America, Inc. Method and system to recover waste heat to preheat feed water for a reverse osmosis unit
US8505324B2 (en) 2010-10-25 2013-08-13 Toyota Motor Engineering & Manufacturing North America, Inc. Independent free cooling system
FR2974165B1 (fr) * 2011-04-12 2013-05-17 Besnard Sebastien Larquetou Installation thermique pour centre commercial.
CN102162692B (zh) * 2011-04-15 2012-12-12 江苏天舒电器有限公司 一种组合型家用空调热泵热水机系统
RU2495332C2 (ru) * 2011-06-27 2013-10-10 Иван Евгеньевич Воронков Кухонный кондиционер и способ его работы
EP2729742B1 (en) 2011-07-05 2020-09-02 Carrier Corporation Refrigeration circuit and heating and cooling system
SE537199C2 (sv) * 2011-11-23 2015-03-03 Swegon Ab System för styrning av inomhusklimatet i en byggnad
CN103528266A (zh) * 2012-07-06 2014-01-22 杨帆 双回路三级闭式循环区域能源站系统
US9404669B2 (en) 2012-10-04 2016-08-02 Carrier Corporation Application of electric heat coil in fan unit
US10180285B2 (en) * 2013-01-21 2019-01-15 Carrier Corporation Air terminal for heating or air conditioning system
RU2527186C1 (ru) * 2013-02-20 2014-08-27 Федеральное государственное бюджетное образовательное учреждение высшего профессионального образования "Забайкальский государственный университет" (ФГБОУ ВПО "ЗабГУ") Система автоматического регулирования отопления здания
US11079122B2 (en) * 2013-03-04 2021-08-03 Johnson Controls Technology Company Modular liquid based heating and cooling system
RU2534976C1 (ru) * 2013-04-09 2014-12-10 Владимир Павлович Кравченко Установка для создания микроклимата в помещении
CN103340532B (zh) * 2013-07-16 2016-02-03 郑州大学 太阳能吸附式卧室风幕空调系统
CN104819527A (zh) * 2014-04-03 2015-08-05 高忠义 住宅小区集中室内供冷系统
CN104499738B (zh) * 2014-12-19 2016-09-07 苏州市东华试验仪器有限公司 一种控温实验室
US9851727B2 (en) 2015-05-28 2017-12-26 Carrier Corporation Coordinated control of HVAC system using aggregated system demand
CN106642770B (zh) * 2016-11-23 2022-09-30 广东申菱环境系统股份有限公司 一种双冷却冷水机组及其控制方法
US10674680B2 (en) * 2017-08-04 2020-06-09 Horticultural Solutions Ltd. Fan coil for greenhouse
US11486595B2 (en) 2017-10-17 2022-11-01 Swegon Operations Ab Defrosting cycle control
DE102017128545A1 (de) * 2017-12-01 2019-06-06 Thomas Staib Verfahren zum Konditionieren eines Gebäudes
US10458672B2 (en) * 2017-12-28 2019-10-29 Siemens Industry, Inc. Optimized energy usage in an air handling unit
US11333372B2 (en) 2018-03-09 2022-05-17 Scot Matthew Duncan Energy recovery high efficiency dehumidification system
EP3587949A1 (en) * 2018-06-26 2020-01-01 E.ON Sverige AB Method and controller for controlling a reversible heat pump assembly
CN109386911A (zh) * 2018-09-26 2019-02-26 浙江陆特能源科技股份有限公司 空调水系统冷热量梯级利用系统及方法
JP7422286B2 (ja) * 2018-09-27 2024-01-26 パナソニックＩｐマネジメント株式会社 空調システム
CN111174329B (zh) * 2018-10-24 2021-11-23 青岛海尔空调器有限总公司 一种可移动的空调及其温度调节控制方法
FR3090829B1 (fr) * 2018-12-21 2022-07-22 Commissariat Energie Atomique Procédé de détermination d’une consigne minimale préférentielle de puissance, Procédé de pilotage d’une pluralité de chauffe-eaux et dispositif associé
CN111912056A (zh) * 2019-05-07 2020-11-10 开利公司 空调系统
US11416013B2 (en) * 2019-08-26 2022-08-16 Conry Tech Holdings Pty. Ltd. Micro chiller-based heating, ventilation and air conditioning system
US11408621B2 (en) * 2020-12-15 2022-08-09 Trane International Inc. Systems and methods for controlling free cooling and integrated free cooling
WO2023126683A1 (en) * 2022-01-01 2023-07-06 Abazari Saeid Portable water-electric heating fan coil

Family Cites Families (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE2349372C3 (de) * 1973-10-02 1979-05-03 Brandi Ingenieure Gmbh, 5020 Frechen Vorrichtung zur Klimatisierung von Räumen mittels eines Vierieiter-Wassersystems und Luftinduktionsgeräten
JPS57174961U (hu) * 1981-04-30 1982-11-05
US4473107A (en) * 1981-08-19 1984-09-25 Building Facilities Corporation Fan/coil induction unit, system, and method
JPH0621694B2 (ja) * 1985-12-04 1994-03-23 三菱商事株式会社 空調装置
DE3871995T2 (de) * 1987-03-12 1993-01-28 Takenaka Komuten Co Klimaanlage fuer gebaeude.
JPH02195130A (ja) * 1989-01-21 1990-08-01 Osaka Prefecture 冷熱流体同時供給可能なヒートポンプ
JP2721406B2 (ja) * 1989-10-27 1998-03-04 東京瓦斯株式会社 ヒートポンプ冷暖房装置に於ける負荷対応機構
JPH0536215U (ja) * 1991-10-17 1993-05-18 日立冷熱株式会社 床下設置形空気調和機
JP2804697B2 (ja) * 1993-04-20 1998-09-30 鹿島建設株式会社 排熱回収型ヒートポンプシステム
GB2295888B (en) * 1994-10-28 1999-01-27 Bl Refrigeration & Airco Ltd Heating and cooling system
JPH1137513A (ja) * 1997-07-15 1999-02-12 Sanyo Electric Co Ltd 空気調和機
JP4406471B2 (ja) * 1997-08-14 2010-01-27 高砂熱学工業株式会社 クリーンルーム用冷却装置
JP4293646B2 (ja) * 1998-03-05 2009-07-08 高砂熱学工業株式会社 空調機及び空調の方法
CN1327140A (zh) * 2000-06-01 2001-12-19 上海南益暖通空调工程部 一种中央小型空调——热水两用机

Also Published As

Publication number Publication date
ES2259372T3 (es) 2006-10-01
EP1387988B1 (en) 2006-04-05
CZ20033311A3 (en) 2004-04-14
CA2445970A1 (en) 2002-11-21
CN100404966C (zh) 2008-07-23
CZ301374B6 (cs) 2010-02-03
WO2002093080A1 (en) 2002-11-21
RU2280214C2 (ru) 2006-07-20
CA2445970C (en) 2010-04-13
AU2002310859B2 (en) 2007-09-06
US20040148950A1 (en) 2004-08-05
IL158663A (en) 2006-10-31
US7216698B2 (en) 2007-05-15
DE60210443T2 (de) 2006-09-21
HUP0400604A2 (en) 2004-10-28
IL158663A0 (en) 2004-05-12
JP2005501213A (ja) 2005-01-13
DK1387988T3 (da) 2006-08-14
PL205308B1 (pl) 2010-04-30
PL364085A1 (en) 2004-12-13
RU2003135785A (ru) 2005-05-10
NO325063B1 (no) 2008-01-28
HK1063213A1 (en) 2004-12-17
ZA200308437B (en) 2004-09-02
ATE322653T1 (de) 2006-04-15
DE60210443D1 (de) 2006-05-18
NO20035085D0 (no) 2003-11-14
CN1509394A (zh) 2004-06-30
EP1387988A1 (en) 2004-02-11

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU227968B1 (en) Air-conditioning system
Rhee et al. Ten questions about radiant heating and cooling systems
US7567888B2 (en) Method for evaluating and optimizing performance of chiller system
AU2002310859A1 (en) Air-conditioning system
Corberan et al. A quasi-steady state mathematical model of an integrated ground source heat pump for building space control
US8286442B2 (en) Data center with low power usage effectiveness
Henze et al. Primary energy and comfort performance of ventilation assisted thermo-active building systems in continental climates
US20170211862A1 (en) Dual temperature heat pump system
Zhuang et al. Adaptive full-range decoupled ventilation strategy and air-conditioning systems for cleanrooms and buildings requiring strict humidity control and their performance evaluation
US9617719B2 (en) Integrated air conditioning and water-harvesting with demand-dependent cooling-load regulation
Gao et al. An optimization strategy for the control of small capacity heat pump integrated air-conditioning system
Huh et al. Optimization of air-conditioning system operating strategies for hot and humid climates
Kim et al. Performance investigation of an independent dedicated outdoor air system for energy-plus houses
Cervera-Vázquez et al. In situ optimization methodology for the water circulation pumps frequency of ground source heat pump systems: Analysis for multistage heat pump units
CN113587179B (zh) 一种多联机空调系统
CN115066583A (zh) 热能组件
CN112902486A (zh) 恒温恒湿机组及其控制方法
TWI479301B (zh) 資料中心之冷卻
JP2014126234A (ja) 熱負荷処理システム
FI88431C (fi) Foerfarande och kylarrangemang foer avkylning av en byggnad
CN114963471B (zh) 空调系统的控制方法、空调系统和可读存储介质
Franseen New Buildings Should Never Operate Cooling Towers and Boilers Simultaneously.
Masoodi et al. Energy analysis and design comparison of VRV system of a building with split air-conditioning system
Xu et al. Applying indirect evaporative chillers for comfort cooling in Northern European commercial buildings: A case study in Sweden
Cervera-Vázquez et al. Analysis of the energy performance and control optimization of a GSHP installation