HU226964B1

HU226964B1 - Liquid, concentrate microemulsion composition containing a graminicide and a water-soluble herbicide as active ingredient and its use

Info

Publication number: HU226964B1
Application number: HU0202452A
Authority: HU
Inventors: Ganiyu A Jimoh
Original assignee: Monsanto Technology Llc
Priority date: 1999-08-11
Filing date: 2000-08-08
Publication date: 2010-03-29
Also published as: EP1202622B1; HUP0202452A2; ATE234551T1; KR20020059361A; MXPA02001312A; EP1202622A2; ES2194778T3; MX223292B; CN100512643C; AU7757500A; CN1368845A; JP2003506381A; HUP0202452A3; CA2378260A1; BR0012978B1; CA2378260C; DE60001752T2; AU765271B2; DE60001752D1; JP4646474B2

Description

A találmány hatóanyagként legalább két gyomirtó hatóanyagot, mégpedig egy, a ciklohexenonszármazékok vagy az aril-oxi-fenoxi-propionátok csoportjába tartozó szelektív graminicidet, valamint egy vízoldható herbicidet kombinált formában tartalmazó, stabil tömény cseppfolyós mikroemulziós gyomirtó kompozícióra, valamint annak mezőgazdasági alkalmazására szolgáló eljárásra vonatkozik.

A találmány szerinti gyomirtó kompozíció magában foglal (i) a vizes fázisban vizet;

(ii) a vízben annyi vízoldható herbicid hatóanyagot, amennyi elegendő a biológiai hatás kifejtéséhez;

(iii) az olajos fázisban a vízoldható herbicidre vonatkoztatva (1:50)-(1:1) tömegaránynak megfelelő mennyiségben olyan olajoldható graminicidet, amely cihalofop, vagy diklofop, vagy (I) általános képletű, ahol a képletben

R¹ jelentése többek között butirilcsoport, (2-etil-tio)propil-csoport vagy 2,4,6-trimetil-fenil-csoport; vagy olyan csoport, amelynek (a) általános képletében X oxigén- vagy kénatomot jelent;

R² jelentése alkilcsoport; és

R³ jelentése etilcsoport, allilcsoport, 3-halogén-allilcsoport; vagy (II) általános képletű, ahol a képletben R⁴ jelentése olyan (c) vagy (d) általános képletű csoport, amelyben

A leírás terjedelme 24 oldal (ezen belül 1 lap ábra)

HU 226 964 Β1

R⁶ és R⁷ jelentése - egymástól függetlenül hidrogénatom, halogénatom, metilcsoport, trifluor-metil-csoport vagy cianocsoport és

Vés Zjelentése - egymástól függetlenül CH-csoport vagy nitrogénatom, azzal a megkötéssel, hogy Y és Z közül legalább az egyik nitrogénatom, továbbá

R⁵ jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, alIilesöpört, propargilcsoport, tetrahidrofurfurilcsoport, 2-etoxi-etil-csoport vagy 2-(izopropilidén-amino-oxi)-etil-csoport;

(iv) az olajos fázisban az említett graminicidre vonatkoztatva (3:1)-(30:1) közötti tömegaránynak megfelelő mennyiségben vízzel gyakorlatilag nem elegyedő szerves oldószert;

(v) a kompozíció tömegére vonatkoztatva legfeljebb 10 tömeg%-ban funkciós tercier aminocsoporttal rendelkező emulgeátorokat;

(vi) a stabilizáláshoz szükséges mennyiségben egy vagy több vízoldható kloridot és (vii) legfeljebb 5 tömeg%-ban egy vagy több nemionos felületaktív anyagból összetevődő diszpergálóelegyet.

A találmány hatóanyagként legalább két gyomirtó hatóanyagot, mégpedig egy, a ciklohexenonszármazékok vagy az aril-oxi-fenoxi-propionátok csoportjába tartozó szelektív graminicidet, valamint egy vízoldható herbicidet kombinált formában tartalmazó, stabil tömény cseppfolyós mikroemulziós gyomirtó kompozíciókra, valamint azok mezőgazdasági alkalmazására szolgáló eljárásra vonatkozik.

A mezőgazdasági és egyéb hasonló területeken nem kívánt növények - mindenekelőtt a gyomok - kiirtása vagy velük szemben más módon való védekezés céljából az említett növényeket vagy azok előfordulási helyét gyomirtó hatású vegyszerekkel kell kezelni. Ezt a kezelést növények, mindenekelőtt kultúrnövények jelenlétében kell elvégezni, és a kultúrnövényeknek nem szabad elfogadhatatlan mértékben károsodniuk. Széles körű mezőgazdasági felhasználásra ezért már kifejlesztettek szelektív herbicideket, vagyis olyan vegyületeket, amelyek bizonyos gyomfajták ellen hasznosítható herbicid hatással rendelkeznek, ezzel nem károsítják elfogadhatatlanul nagy mértékben azt a konkrét kultúrát, amelyben ezek a gyomnövények előfordulnak. Ezenkívül hagyományos nemesítés! módszerekkel és genetikai átalakítást magában foglaló eljárásokkal kifejlesztettek olyan kultúrnövényeket, amelyek tűrőképesek bizonyos, őket egyébként károsító vagy elpusztító herbicidekkel szemben.

A szelektív herbicidek alkalmazásával kapcsolatban általában az a probléma, hogy gyomirtási spektrumuk, vagyis az általuk hatékonyan irtott gyomfajok köre nem terjed ki a növényi kultúrában jelen lévő összes különböző gyomra. Általánosan elterjedt ezért az a gyakorlat, hogy a kívánt gyomirtási spektrum biztosítása céljából egyidejűleg két vagy több herbicidet alkalmaznak. Két vagy több, koncentrátum formájában külön csomagolva kiszerelt különböző herbicidből vízzel való összekeveréssel a végfelhasználó egy permetezőtartályban úgynevezett tartálykeveréket készíthet. A legmegfelelőbb azonban, ha a különböző herbicidek együttesen formálhatók egyetlen tömény készítménnyé, amelyet a végfelhasználónak a permetezéshez való alkalmazás előtt csak fel kell hígítania vízzel. Az ilyen készítményt gyakran keverékcsomagnak („package-mix”) nevezik.

A keverékcsomagok elkészítésekor az agrokemikáliákat - így a herbicideket - formáló szakembereknek számos igényt ki kell elégíteniük. így például a készítményeknek a végfelhasználó feladatának maximális megkönnyítése, valamint a csomagolási és a szállítási költségek minimumra csökkentése érdekében a lehető legnagyobb összkoncentrációban kell tartalmazniuk a gyomirtó hatóanyagokat, miközben a hatóanyagok egymásra vonatkoztatott tömegarányát a kívánt értéken kell tartani. A legfontosabb, hogy a keverékcsomag formájában kiszerelt készítmények fizikai és kémiai stabilitása elég nagy legyen ahhoz, hogy legalább néhány hónapig, előnyös esetben legalább egy évig, ideális esetben legalább két évig tárolhatók legyenek.

Stabilitásukat tárolás közben megőrző, cseppfolyós koncentrátumokat különösen abban az esetben nehéz formálni, ha a keverékcsomag egy vízben kémiai úton még ha kis sebességgel is, de bomló, olajoldható herbicid hatóanyagot, valamint egy másik, vízoldható herbicid hatóanyagot tartalmaz. Ebben az esetben a másodiknak említett herbicid hatóanyag oldószereként alkalmazott víz az elsőnek említett herbicid hatóanyag számára bomlást előidéző közeg. A víz közreműködésével végbemenő bomlási folyamatok közül leggyakoribb a hidrolízis.

A graminicidek olyan szelektív herbicidek, amelyek sok fűféle növénnyel szemben erős gyomirtó hatást fejtenek ki, de általában a kétszikű fajokra - többek között olyan kétszikű kultúrnövényekre, mint a gyapot, a canolát is beleértve a repce, a szójabab és a cukorrépa viszonylag kevéssé fitotoxikusak. A mezőgazdaságban elterjedten alkalmazott szelektív graminicidek két fő csoportba sorolhatók: a néha „dimek”-nek nevezett ciklohexenonszármazékok és a néha „fopok’’-nak nevezett aril-oxi-fenoxi-propionát-származékok csoportjába. A kereskedelmi forgalom szempontjából jelentős olajoldható „dimek” közé tartozik a butroxidim, kletodim, ciklohexidim, szetoxidim, tepraloxidim és a tralkoxidim. A kereskedelmi forgalom szempontjából jelentős „fopok” közül a klodinafop-propargilt, a cihalofop-butilt, a diklofop-metilt, a fluazifop-butilt, a fluazifop-P-butilt, a haloxifopot, a propakvizafopot, a kvizalofopot és a kvizalofop-P-t említjük meg.

HU 226 964 Β1

Tekintettel arra, hogy a „dimek” és a „topok” herbicid-hatásspektruma nagymértékben a füvekre korlátozódik, a „dim”-et vagy „fop”-ot tartalmazó keverékcsomagokban kiegészítésképpen gyakran alkalmaznak széles levelű növények ellen nagy gyomirtó hatást kifejtő második herbicid hatóanyagot. Sok ilyen herbicidből legkönnyebb vizes oldatokat formálni, vízoldható sók felhasználásával. A vízoldható sókra példaként a klopiralidot, a 2,4-D-t, a dikambát, az imazetapirt, az MCPA-t és a triklopirt nevezzük meg.

A keverékcsomagoknak egy „dim” vagy „fop” herbicid hatóanyag akkor is hasznos komponense, ha a másik herbicid hatóanyag széles hatásspektrumú vagy gyomirtó hatása gyakorlatilag nem szelektív, és a keverékcsomag ezen herbicid hatóanyag nagy dózisainak elviselésére nemesítéssel alkalmassá tett, a pázsitfűfélékhez tartozó kultúrákban, például búza-, kukoricavagy rizskultúrában kerül felhasználásra. Az ilyen herbicidtűrő pázsitfűfélék magról vadon kelt növényei kellemetlen gyomnövények lehetnek, az azt követően létesített, ugyanazzal a herbicid hatóanyaggal szemben tűrőképes, széles levelű kultúrákban. így például olyan termésforgó esetén, amelyben glifozáttűrő szójababot glifozáttűrő szemestermény (kukorica) követ, a szójababkultúrában a magról kikelt kukoricát csak glifozát alkalmazásával nem lehet kiirtani. A glifozáthoz tehát előnyös „dim”-et vagy „fop”-ot hozzáadni, hogy az egyéb gyomfajták mellett a magról vadon kelt kukoricát is ki lehessen irtani. Glifozátot legkényelmesebb vízoldható sók alakjában vizes oldattá formálni. Ugyanez a megállapítás érvényes néhány más, széles hatásspektrumú herbicid hatóanyagra is, beleértve a glufozinátot.

Keverékcsomagokban tehát a „dim” vagy „fop” herbicid hatóanyagok mellett alkalmazható legmegfelelőbb társhatóanyagok közé számos vízoldható herbicid hatóanyag tartozik. A keverékcsomagot gyakran elő lehet állítani vízmentes részecskékből álló - például granulált - termék formájában is, de a mezőgazdaságban sok alkalmazástechnikai célra előnyös tömény folyékony készítményeket felhasználni. Abban az esetben, ha a gyomirtó társhatóanyag vízoldható - mint például a fentiekben említett sók esetében - ezek a folyékony koncentrátumok célszerűen vízbázisúak.

Az egyik fő nehézséget az okozza, hogy vizes közegben a legtöbb „dim” és „fop” egy bizonyos mértékig kémiai instabilitást mutat, elsősorban azért, mert hidrolizálódik. Ez az instabilitás az esetek többségében pH-függő. így például a tralkoxidim különösen savas közegben instabil, így a diklofop-metil könnyebben hidrolizálódik lúgos közegben.

A szakma számára tehát nagyon előnyös lenne, ha rendelkezésre állna olyan zsírbázisú, tömény, folyékony kompozíció, amely első herbicid hatóanyagként vizes közegben bomló graminicidet, második herbicid hatóanyagként pedig vízoldható herbicidet tartalmazna, de a koncentrátumban lévő graminicid kémiai szempontból ennek ellenére elfogadható hosszú ideig stabil lenne.

Példaként a graminicidre a kvizalofop-P-t, a vízoldható herbicidre pedig a glifozátsókat említjük meg.

A kvizalofop a 2-{4-[(6-klór-2-kinoxalinil)-oxi]-fenoxi}-propánsav R- és S-izomereinek racém elegye, amely leggyakrabban etil-észtere formájában (kvizalofop-etil) kerül felhasználásra. A kvizalofop-P a számos észter alakjában rendelkezésre álló R-izomer, amelyet legelterjedtebben etil-észtere formájában (kvizalofopP-etil) alkalmaznak. A kvizalofop-P-etil vízben hidrolitikus instabilitást mutat. A hidrolízis leggyorsabban a lúgos pH-tartományban megy végbe.

A glifozát (N-/foszfono-metil/-glicin) szigorúan értelmezve egy savvegyület, de a leírásban a „glifozát” szót a szövegkörnyezetében lévő más értelmű utalás hiányában tágabb értelemben használjuk, amelybe beletartozik nemcsak a sav glifozát, hanem annak sói, adduktumai és észterei is, továbbá mindazok a vegyületek, amelyekből a növény szöveteiben végbemenő folyamatok eredményeként vagy más módon glifozátionok keletkeznek. A kereskedelmi forgalomban lévő legtöbb glifozátkészítményben a glifozát vízoldható só alakjában van jelen. Ebből a szempontból a glifozát olyan, mint a legtöbb exogén vegyi anyag, amely sav vagy aniont képez.

Gyomirtó hatású glifozátsók szerepelnek például a

799 758 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Franz), a 3 853 530 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Franz), a

140 513 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Prill), a 4 315 765 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Large), a 4 405 531 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Franz), a 4 481 026 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Prisbylla), valamint a 4 507 250 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Bakéi). A szakirodalomban található legtöbb sóban a glifozátanion ellenionja viszonylag kis atomtömegű vagy kis molekulatömegű, nem amfifil kation. Ezeknek a sóknak a tipikus példái az alkálifémsók - így a nátrium- és a káliumsók az ammóniumsók, valamint azok a sók, amelyekben 1-3, összesen 1-6 szénatomot tartalmazó szerves csoporttal helyettesített ammónium-, szulfónium- vagy szulfoxóniumkation van, mint például a dimetil-ammóniumsókban, az izopropil-ammónium-sókban, az etanol-ammónium-sókban és a trimetil-szulfónium-sókban.

A kereskedelmi forgalomban lévő glifozátsók közé tartoznak például a Monsanto Company Roundup®, Accord®, Roundup® Ultra és Roundup® Xtra védjeggyel ellátott, izopropil-ammónium-sót tartalmazó herbicidjei, a Monsanto Company Roundup® Dry és Rival® védjeggyel ellátott, ammóniumsót tartalmazó herbicidjei, továbbá a Monsanto Company Roundup® Geoforce védjeggyel ellátott, nátriumsót tartalmazó herbicidje, valamint a Zeneca cég Touchdown® védjeggyel ellátott, trimetil-szulfónium-sót tartalmazó herbicidje.

Squires és Glatt gyomirtás céljából különböző herbicidekkel ugaron végzett kezelések kiértékeléséről számolt be [Research Report, Expert Committee fór Weeds of Western Canada, 34, 2, 527 (1987)]. A vizsgált termékek között volt egy „kereskedelmi forgalom3

HU 226 964 Β1 bán lévő keverék” is, amely 1:5 tömegarányban tartalmazott szetoxidimet és 2,4-D amin-sót, vagyis egy vízoldható herbicid hatóanyagot. Úgy gondoljuk, hogy a „kereskedelmi forgalomban lévő keverék” kétkomponensű készítmény („co-pack”), vagyis olyan kiszerelési forma, amely külön tárolóedényekben két elkülönített, de együtt árusított készítményt tartalmaz. A Farm Chemicals Handbook ’99 (Meister Publishing Co., 1999) a C351. számú oldalon számos olyan kétkomponensű kiszerelési formát sorol fel, amely szetoxidimet és más herbicidet tartalmaz. Bár a kétkomponensű kiszerelési formák alkalmazása a végfelhasználó számára nem olyan kényelmes, mint az egyetlen keverékcsomagot tartalmazó kiszerelési formáké, ha nehéz stabil keverékcsomagokat készíteni, általánosan alkalmazzák ezt a kiszerelési formát.

A WO 98/09525 számú nemzetközi közrebocsátási iratból kitűnik, hogy foszfo-herbicidekkel - például glufozináttal vagy glifozáttal - szemben ellenállóképes kultúrákban ki lehet irtani a nem kívánt növényeket, ha a kezelést olyan kompozícióval végzik, amely a foszfo-herbicid mellett egy másik herbicid hatóanyagot, többek között például aril-oxi-fenoxi-propionát propakvizafop vagy klodinafop graminicidet tartalmaz. Az említett közrebocsátási iratban a foszfo-herbicidet és egy másik herbicid hatóanyagot magában foglaló tömény kompozíciók számos típusát ajánlják. Az egyetlen vízbázisú kompozíció típus szuszpenziókoncentrátum, amelyet a közrebocsátási iratban leírtak szerint úgy állítanak elő, hogy 30-50 tömeg% finomra őrölt hatóanyag-keveréket bensőségesen összekevernek etilénglikollal, felületaktív anyagokkal, kis mennyiségben alkalmazott egyéb komponensekkel és vízzel. Azt a problémát nem említik, hogy a propakvizafop vagy a klodinafop ilyen vizes formálási elegyekben kémiailag instabil.

A WO 97/31535 számú nemzetközi közrebocsátási iratból olyan kombinációk ismerhetők meg, amelyek a glifozát valamelyik alkil-észtere mellett második herbicid hatóanyagként például kletodimet, klodinafop-propargilt, cikloxidimet, cihalofop-butilt, diklofop-metilt, fluazifop-butilt, haloxifop-etoxi-etilt, propakvizafopot, kvizalofop-etilt, kvizalofop-P-tetrahidrofurfurilt, szetoxidimet vagy tralkoxidimet tartalmaznak. Nem tesznek javaslatot ezeket a komponenseket tartalmazó, vízbázisú, tömény kompozíciók előállítására.

A 0 146 238 számú európai közrebocsátási iratból olyan herbicid kompozíciók ismerhetők meg, amelyek glifozátot vagy egy glifozátsót és aril-oxi-fenoxi-pentanoát-származék herbicidet tartalmaznak.

A GB 2 267 825 számú szabadalmi leírásban olyan vizes emulziós koncentrátumokat ismertetnek, amelyek 30-75 tömeg%-ban fenoxi-alkánkarbonsav-észtereket, 1,0-11,1 tömeg%-ban egy vagy több olajoldható emulgeátor-észtert, amely észterekben oldható és HLB-értéke 9-16 és egy vagy több ionos vagy nemionos vízoldható diszpergálószert tartalmaz. A fenti szabadalmi leírás nem ismerteti az egy vagy több vízoldható klorid stabilizáló mennyiségét.

A növényvédőszer-gyártási szakterületen emulziók formájában ismeretesek olyan tömény folyékony készítmények, amelyeket két olyan hatóanyag együttes formálásával állítanak elő, amelyek közül az egyik vízoldható, a másik pedig olajoldható. Ezek az emulziók általában „olaj a vízben” típusúak, amelyek folytonos vizes fázisból és az ebben a fázisban egy vagy több emulgeálószer segítségével diszpergált nem folytonos olajos fázisból állnak. A vízoldható hatóanyag főtömege a vizes fázisban, az olajoldható hatóanyag főtömege pedig az olajos fázisban található. Az egyedi olajrészecskék elég nagyok lehetnek ahhoz, hogy gátolják a fényáteresztést, ezért makroemulzióként ismert, ködös vagy tejszerű emulzió keletkezik. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy abban az esetben, ha az egyedi olajrészecskék elég kicsik ahhoz, hogy az áteresztendő fényt észrevehető szórás nélkül átengedjék, mikroemulziónak nevezett, átlátszó, illetve áttetsző emulzió jön létre.

A mikroemulziók alkalmazása számos gyakorlati előnnyel jár. Az az egyik legnagyobb előny, hogy a mikroemulziók keverés nélkül, rendszerint hosszú ideig homogének maradnak. Ebben a vonatkozásban tehát a mezőgazdasági technikus vagy más felhasználók a mikroemulziós készítményeket ugyanolyan könnyen és kényelmesen kezelhetik, mintha egyszerű vizes oldatok lennének. Megjegyezzük azonban, hogy mikroemulziók készítéséhez nem egyszerű vagy könnyű feladat kötőanyag-komponenseket kiválasztani.

Stabil mikroemulziók készítése még nehezebbé válik, ha olyan hatóanyagokat kell együttesen formálni, amelyek közül az egyik vízoldható herbicid, a másik pedig olajoldható graminicid, és az előállított terméknek ki kell elégítenie a felhasználónak a hatásos gyomirtással, valamint - amennyiben a terméket a kultúrnövényre viszik fel - a kultúrnövény megfelelő biztonságával kapcsolatos követelményeit. A hatóanyagok ilyen kombinálása sok feladatot ró a szakemberekre.

A graminicid víz közreműködésével végbemenő kémiai bomlásának, például hidrolizálódásának minimális szintre való csökkentése az egyik feladat. Ezt különösen mikroemulziók esetében nehéz megoldani, mert a mikroemulziókban a graminicidet tartalmazó olajrészecskék rendkívül kicsik, és így rendkívül nagy a vizes fázissal érintkező határfelületük.

A másik feladat felületaktív anyagok jelenlétében biztosítása a következő okok miatt:

a) a felületaktív anyagok mint emulgeálószerek fizikai úton stabilizálják a mikroemulziót;

b) a felületaktív anyagok mint diszpergálószerek megakadályozzák az olajrészecskék egyesülését, amikor a mikroemulziót a növényekre való nem felhordás céljából hígítják; és

c) a felületaktív anyagok mint hatásfokozó szerek megnövelik egyéb hatóanyagnak vagy mindkét hatóanyagnak a gyomirtási hatékonyságát, például olyan módon, hogy növelik az alkalmazott kompozíciónak a levélfelületeken visszamaradt mennyiségét vagy a levélfelületekhez való tapadását, illetve fokozzák a hatóanyag(ok)nak a kutikulán keresztül a növény levélzetének belseje felé áthatolt mennyiségét.

HU 226 964 Β1

A felületaktív anyagok hajlamosak arra, hogy megkönnyítsék a graminicidnek az olajos fázis és a vizes fázis közötti nagy határfelületen való átjutását, és így megnövelik a kémiai bomlás valószínűségét.

A találmány alkalmazásával meglepő módon meg lehet oldani többek között ezeket a feladatokat is.

A találmány olyan tömény folyékony gyomirtó kompozíciókra vonatkozik, amelyek egy folytonos vizes fázisból, valamint egy abban diszpergált nem folytonos olajos fázisból állnak. A vizes fázis vizet és abban feloldva vízoldható herbicid hatóanyagot tartalmaz. Az olajos fázis vízzel gyakorlatilag nem elegyedő szerves oldószert és abban feloldva egy olyan, olajoldható graminicidet foglal magában, amely cihalofop, vagy diklofop, vagy (I) általános képletű, ahol a képletben R¹ jelentése butirilcsoport, (2-etil-tio)-propil-csoport,

2,4,6-trimetil-fenil-csoport vagy olyan csoport, amelynek (a) általános képletében X jelentése oxigénatom vagy kénatom;

R² jelentése 1 -4 szénatomos alkilcsoport; és R³ jelentése etilcsoport, allilcsoport, 3-halogén-allilcsoport; vagy (II) általános képletű, ahol a képletben

R⁴ jelentése olyan (c) vagy (d) általános képletű csoport, amelyben

R⁵ jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, allilcsoport, propargilcsoport, tetrahidrofurfurilcsoport, 2-etoxi-etil-csoport vagy 2-(izopropilidén-amino-oxi)-etil-csoport.

A vízoldható herbicid hatóanyag olyan mennyiségben van jelen, amely elegendő ahhoz, hogy a kompozíció - megfelelő térfogatú vízzel való felhígítása és a levél és egy alkalmas növény levélzetére való felhordása után - biológiailag hatásos legyen, az olajoldható graminicid pedig olyan mennyiségben van jelen, amely a vízoldható herbicid hatóanyagra vonatkoztatva (1:50)-(1:1) tömegaránynak felel meg.

A szerves oldószert (a) úgy választjuk ki, hogy a szerves oldószer és víz elegyében a graminicid megoszlási tényezőjének a logaritmusa 4 vagy annál nagyobb szám legyen; és (b) olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy a szerves oldószernek és a graminicidnek a tömegaránya (3:1)-(30:1) tartományban legyen.

A kompozíciók tartalmaznak továbbá (a) legfeljebb 10 tömeg%, de a mikroemulzió elfogadható fizikai stabilitásának biztosításához elegendő mennyiségben olyan emulgeálóelegyet, amely egy vagy több funkciós tercier aminocsoporttal rendelkező felületaktív anyagot foglal magában;

(b) stabilizáláshoz elegendő mennyiségben egy vagy több vízoldható kloridot, amelyet a alkálifém-kloridokat, ammónium-kloridot, kis molekulatömegű szerves ammónium-kloridokat és kvaterner ammónium-klorid felületaktív anyagokat magában foglaló vegyületcsoportból választunk ki, továbbá (c) legfeljebb 5 tömeg%-ban, ahhoz azonban elegendő összmennyiségben, hogy a mikroemulziónak a növényekre való felhordás céljából megfelelő térfogatú vízzel végzett hígításakor elfogadható diszperzió keletkezzék, de ugyanakkor a mikroemulzió destabilizálásához nem elegendő összmennyiségben egy vagy több nemionos felületaktív anyagból összetevődő diszpergálóelegyet.

A kiválasztott emulgeálóelegyből „a mikroemulzió elfogadható fizikai stabilitásának biztosításához elegendő” mennyiséget az ezen a szakterületen járatos szakemberek könnyen meg tudják határozni egy sor olyan kompozíció rutinszerű kiértékelésével, amely különböző mennyiségekben tartalmaz emulgeálóelegyet. A mikroemulziók abban az esetben rendelkeznek elfogadható fizikai stabilitással, ha 0 °C-40 °C közötti hőmérsékleten legalább 7 napig tartó tárolás után nem észlelhető jelentős fázisszétválás. Abban az esetben, ha olyan mikroemulzióról van szó, amelyben az elfogadható fizikai stabilitás biztosításához még egy vízoldható kloridnak is jelen kell lennie, ennek a vízoldható kloridnak a jelenlétében értékeljük ki rutinszerűen az eltérő mennyiségekben alkalmazott emulgeálóelegyek hatását.

Az egy vagy több kiválasztott vízoldható klorid „stabilizálómennyisége” olyan mennyiség, amely elfogadható fizikai stabilitást biztosít a fentiekben meghatározott mikroemulziónak, amikor mellette valamilyen emulgeálóelegy olyan mennyiségben van jelen, amely önmagában nem elegendő ilyen stabilitás biztosításához. Az ezen a területen járatos szakemberek egy sor, a kiválasztott klorido(ka)t eltérő mennyiségekben tartalmazó kompozíció rutinszerű kiértékelésével, könnyen meg tudják határozni ezt a „stabilizálómennyiség”-et.

A kiválasztott diszpergálóelegynek „a mikroemulziónak a növényekre való felhordás céljából megfelelő térfogatú vízzel végzett hígításakor elfogadható diszperzió biztosításához elegendő” mennyiségét az ezen a szakterületen járatos szakemberek könnyen meg tudják határozni egy sor olyan kompozíció rutinszerű kiértékelésével, amely különböző mennyiségekben tartalmaz diszpergálóelegyet. A „megfelelő térfogatú víz” olyan vízmennyiséget jelent, amely a mikroemulzió felhígításakor olyan, alkalmazásra kész kompozíciót eredményez, amelyben a hatóanyagok koncentrációja elegendő a megfelelő növények kiirtásához vagy a velük szembeni védekezéshez, amennyiben a hígított kompozíciót ezeknek a növényeknek a levélzetén alkalmazzák. A mikroemulziónak ilyen térfogatú vízben való diszpergálása akkor fogadható el, ha szemmel nem érzékelhető a vízben oldhatatlan komponensek tömörülése vagy pelyhes csapadék formájában való kiválása.

A kiválasztott diszpergálóelegynek „a mikroemulzió destabilizálásához nem elegendő” mennyisége kisebb annál a mennyiségnél, amelynek hatására a mikro5

HU 226 964 Β1 emulzió elveszti a diszpergálóelegy jelenléte nélkül meglévő, elfogadható fizikai stabilitását. Ezt a mennyiséget az ezen a területen dolgozó szakemberek könnyen meg tudják határozni egy sor, a kiválasztott diszpergálóelegyet különböző mennyiségekben tartalmazó kompozíció rutinszerű kiértékelésével.

A találmány részletes ismertetése

A találmány szerinti folyékony kompozíciók „olaj a vízben” mikroemulziók. A mikroemulziók folytonos vizes fázisában vízoldható herbicid hatóanyag, a mikroemulzió nem folytonos, olajos fázisában pedig olajoldható herbicid hatóanyag - részletesebben megjelölve valamilyen olajoldható ciklohexenonszármazék vagy aril-oxi-fenoxi-propionát graminicid van jelen oldott állapotban. A kompozíciók gyomirtó hatású koncentrátumok, vagyis olyan készítmények, amelyeket felhasználás - például a növények levélzetére való rápermetezés - előtt megfelelő térfogatú vízzel általában felhígítunk. A tömény kompozíciók rendszerint legalább 5 tömeg%-ban és legfeljebb 50 tömeg%-ban tartalmaznak hatóanyagokat, esetünkben összesen legalább 5 tömeg%-ban és legfeljebb 50 tömeg%-ban vízoldható herbicidet és olajoldható graminicidet. A találmány szerinti kompozíciókban a vízoldható herbicid hatóanyag és az olajoldható graminicid összmennyisége előnyösen legalább 10 tömeg%, még előnyösebben legalább 20 tömeg%.

Mint már említettük, az olajoldható graminicid a vízoldható herbicid hatóanyagra vonatkoztatott (1:50)-(1:1) tömegaránynak megfelelő mennyiségben van jelen. A kompozíció egészében tehát a graminicid koncentrációja 0,1-25 tömeg%. Az előnyösen alkalmazható kompozíciókban a graminicid koncentráció 0,5-10 tömeg%, például 1-5 tömeg%.

Az előnyösen alkalmazható kompozíciókban a graminicid a következők közül megválasztott: butroxidim, kletodim, cikloxidim, szetoxidim, tepraloxidim, tralkoxidim, haloxifop, propakvizafop és klodinafop-(1—4 szénatomos alkil)-észter, klodinafop-propargil-észter, cihalofop, diklofop, fluazifop, fluazifop-P, kvizalofop és kvizalofop-P. Abban az esetben, ha a vízoldható herbicid hatóanyag glifozátsó, különösen előnyösen használható fel graminicidként kvizalofop-etil vagy kvizalofop-Petil.

A találmánnyal kapcsolatban kulcsfontosságú feladat, hogy egy, az alábbiakban ismertetett tulajdonságokkal rendelkező szerves oldószert válasszunk ki a graminicid feloldásához, vagyis az olajos fázis alapanyagaként. Először is az oldószernek vízzel nem elegyedőnek kell lennie. Másodszor is a szóban forgó graminicidhez az oldószernek olyan affinitással kell rendelkeznie, hogy megoszlás esetén a graminicid lényegében teljes mennyisége az olajos fázisba kerüljön, vagyis a vizes fázisban gyakorlatilag ne legyen graminicid. Az ezen a területen dolgozó szakemberek minden nehézség nélkül képesek eldönteni, hogy egy konkrét szerves oldószer kielégíti-e a szóban forgó graminicid vonatkozásában ezt a második követelményt. Ennek eldöntésére minden olyan, szokásosan alkalmazott vizsgálati módszer alkalmazható, amellyel meg lehet állapítani egy vegyületnek (esetünkben a graminicidnek) a víz és egy szerves oldószer közötti megoszlását.

Az egyik ilyen vizsgálati módszer szerint a következőképpen járunk el.

1. A szerves oldószer felhasználásával olyan oldatot készítünk, amely legfeljebb 15 tömeg%-ban, de 15 tömeg% alatt a lehető legnagyobb koncentrációban tartalmaz graminicidet.

2. A kapott oldatból kipipettázunk 10 g-ot és egy üveglombikban hozzáadjuk 90 g vízhez, majd a lombik tartalmát rázókészülékkel a környezet hőmérsékletén órán át rázatjuk.

3. Az üveglombik tartalmát a fázisok szétválasztása céljából 4 napig állni hagyjuk.

4. A kialakult olajos fázisból és vizes fázisból részmintákat veszünk és HPLC-analízist végzünk, hogy meghatározzuk az olajos fázisban a c₀, valamint a vizes fázisban a c_w koncentrációt. A vizes fázisból vett részmintát a szerves oldószer nyomainak eltávolítása céljából célszerű az analízis előtt centrifugálni.

5. Az oktanol/víz megoszlási tényezőhöz (P) hasonlóan kiszámítjuk a megoszlási tényezőt (c₀/c_w). A megoszlási tényezőnek az egyszerűség kedvéért a logaritmusát adjuk meg.

A vizes fázisban a graminicid koncentrációja sok esetben a HPLC-módszerrel észlelhető határérték alatt van. Más esetekben még centrifugálás után is találunk oldószernyomokat a vizes fázisban, így megtévesztően nagy a graminicidnek a vizes fázisban észlelt látszólagos koncentrációja. Ilyen esetekben a szóban forgó graminicid vízoldhatóságára vonatkozóan a szakirodalomban közölt értéket használhatjuk c_w helyett.

A szerves oldószert úgy választjuk ki, hogy a graminicid megoszlási tényezőjének a logaritmusa, vagyis a log(c_o/c_w) 4 vagy 4-nél nagyobb érték, előnyösen vagy még nagyobb érték legyen. Előnyös, ha a graminicid a szerves oldószerben legalább 5 tömeg%-nak, még előnyösebben legalább 10 tömeg%-nak, legelőnyösebben pedig legalább 15 tömeg%-nak megfelelő mennyiségben feloldható. Minél nagyobb a graminicidnek az oldószerben való oldhatósága, általában annál alkalmasabb a szerves oldószer, feltéve, hogy nem elegyíthető vízzel.

A találmány szerinti kompozíciókban alkalmazható szerves oldószerek lobbanáspontja előnyösen 35 °C, még előnyösebben 90 °C fölött van. Olyan oldószert célszerű felhasználni, amely egyik herbicid hatóanyag gyomirtó hatását sem csökkenti. A megfelelő oldószerekre példaként megemlítjük az Exxon cég Solvesso® Aromatic 100, Aromatic 150 és Aromatic 200 védjeggyel ellátott termékeit (amelyek alkil-naftalin-aromás oldószerek), valamint az ugyancsak az Exxon cégtől beszerezhető Exxate® 1000 elnevezésű terméket, amely nagy oldóképességű alkil-acetát. Az aromás oldószerek alkalmazása különösen abban az esetben előnyös, ha a vízoldható herbicid hatóanyag glifozátsó.

Szemléltetésképpen kvizalofop-P-etil Solvesso® Aromatic 150 oldószerrel készített 15 tömeg%-os olda6

HU 226 964 Β1 tából 10 g-ot hozzáadunk 90 g vízhez. Ezután a fentiekben ismertetett módszerrel meghatározzuk a megoszlási tényezőt. A kvizalofop-P-etil c₀ koncentrációja az olajos fázisban 14,81 tömeg%. A kvizalofop-P-etil ιγ koncentrációja a vizes fázisban 0,00017 tömeg%. A logfCo/cY,) számított értéke 4,94. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezzük, hogy értéke ebben az esetben sokkal nagyobb, mint a kvizalofop-P-etil szakirodalomban közölt vízoldhatósága (0,4 mg/l vagy 0,00004%; lásd The Pesticide Manual, 11. kiadás, British Crop Protection Council, 1997, 1089. oldal). Abban az esetben, ha c_w valódi értékét 0,00004%-nak vesszük, és c₀ tényleges értéke az olajos fázisban 15%, az elméleti log(c₀/c_w) számított értéke pedig 5,57.

Lényeges szerepe van annak, hogy a kiválasztott szerves oldószerből mennyit alkalmazunk. Az oldószermennyiségnek nyilvánvalóan elegendőnek kell lennie a graminicid teljes feloldásához. A szerves oldószer és a graminicid tömegarányának még abban az esetben sem szabad kisebbnek lennie, mint 3:1, ha olyan szerves oldószert alkalmazunk, amelyben a graminicid nagyon jól oldódik. Abban az esetben ha túl kevés szerves oldószert használunk fel, a graminicid nem lesz teljesen védett a vízzel szemben, és ennek eredményeként fokozódik a kémiai bomlás sebessége. A szerves oldószer és a graminicid tömegaránya 3:1nél lehet sokkal nagyobb is, de gazdasági és környezetvédelmi megfontolások miatt szerves oldószereket rendszerint nem alkalmazunk túl nagy mennyiségben, így az említett tömegarány felső határa a gyakorlatban 30:1. A szerves oldószer és a graminicid tömegarány előnyös esetben (3:1)-(15:1), még előnyösebb esetben (4:1)-(10:1).

A találmány szerinti kompozíciók vizes fázisa vízből és a benne előzőleg feloldott, kiválasztott vízoldható herbicid hatóanyagból áll. A leírásban a herbicid hatóanyaggal vagy annak sójával kapcsolatban használt „vízoldható” szakkifejezés azt jelenti, hogy az oldhatóság ionmentesített vízben 20 °C-on legalább 50 g/l. Az előnyösen alkalmazható vízoldható herbicid hatóanyag oldhatósága ionmentesített vízben 20 °C-on legalább 200 g/l. A különösen előnyösen alkalmazható vízoldható herbicid hatóanyagok gyomirtó hatású savval vagy anionos molekularésszel rendelkeznek, és a találmány szerinti kompozíciókban a legelőnyösebb esetben egy vagy több vízoldható só alakjában vannak jelen. A vizes fázis a vízoldható herbicid hatóanyagon kívül adott esetben más sókat is tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a vizes fázis ionerősségéhez.

A különösen előnyösen alkalmazható, vízoldható herbicidek egyik csoportjába a növények levélzetén általában kikelés után alkalmazott herbicidek tartoznak. Bár a találmány nem korlátozódik a levélzeten alkalmazott vízoldható herbicidek egyik konkrét csoportjára sem, tapasztalataink szerint jól kihasználható előnyök származnak abból, ha olyan vegyületeket alkalmazunk, amelyek herbicid hatásosságuk legalább egy részét a növényekben való szisztemikus mozgással fejtik ki. A növényekben a szisztemikus mozgás végbemehet apoplasztikus (nem élő) útvonalon - beleértve a xilémedényekben, a sejtközi terekben és a sejtfalakban való mozgást is -, valamint szimplasztikus (élő) útvonalon, beleértve a háncsréteg komponenseiben és más, a plazmodezmáta által szimplasztikusan összekötött sejtekből összetevődő szövetekben, mind apoplasztikus, mind szimplasztikus útvonalon haladó szisztemikus mozgásokat. A levélzeten alkalmazott szisztemikus herbicidek esetében a háncsréteg a legfontosabb útvonal, és feltételezésünk szerint a találmány alkalmazása abban az esetben jár a legnagyobb előnyökkel, ha a vízoldható herbicid hatóanyag a háncsrétegben mozgékony. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezzük, hogy a találmány szerinti kompozíciók abban az esetben is hasznosak lehetnek, ha a vízoldható herbicid hatóanyag - mint például a paraquat - nem szisztemikus.

A találmány szerinti kompozíciókban felhasználható vízoldható herbicidek közül példaként a következőket említjük meg: acifluorfen, akrolein, amitrol, azulam, benazolin, bentazon, bialafosz, bromacil, bromoxinil, kloramben, klór-ecetsav, klopiralid, 2,4-D, 2,4-DB, dalapon, dikamba, diklórprop, difenzokvat, dikvat, endotall, fenak, fenoxaprop, flamprop, flumiklorak, fluoroglikofen, flupropanát, fomezafen, fozamin, glufozinát, glifozát, imazamet, imazametabenz, imazamox, imazapik, imazapir, imazakvin, imazetapir, ioxinil, MCPA, MCPB, mekoprop, metil-arzonsav, naftalam, nonánsav, parakvat, pikloram, kvinklorak, szulfaminsav,

2,3,6-TBA, TCA, triklopir és a felsorolt hatóanyagok vízoldható sói.

A találmány szerinti kompozíciókban előnyösen alkalmazható, háncsrétegben mozgékony herbicidek közé tartoznak - minden korlátozási szándék nélkül megemlítve - a következők: amino-triazol, alzlam, bialafosz, klopiralid, dikamba, glufozinát, glifozát, imidazolinonok - így az imazamet, imazametabenz, imazamox, imazapik, imazapir, imazakvin és imazetapir-; fenoxivegyületek - így a 2,4-D, a 2,4-DB, a diklórprop, az MCPA, az MCPB és a mekoprop -, pikloram és triklopir. A különösen előnyösen alkalmazható vízoldható herbicidek csoportjába tartoznak a bialafosz, a glufozinát és a glifozát sói. Különösen előnyösen alkalmazható vízoldható herbicidek egy másik csoportját az imidazolinonszármazék herbicidek sói képezik.

A találmány szerinti kompozíciók a vizes fázisban adott esetben egynél több vízoldható herbicid hatóanyagot tartalmazhatnak.

A találmány szerinti kompozíciókban különösen előnyösen felhasználható herbicidek egyike a glifozát, amelynek a savformája N-(foszfono-metil)-glicinként is ismeretes. A találmány keretében felhasználható glifozátsókat ismertetnek például a 3 799 758 számú és a 4 405 531 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban. Korlátozási szándék nélkül megemlítjük, hogy a találmány szerinti kompozícióban felhasználható glifozátsók közé tartoznak például az alkálifémsók - így a nátrium- és a káliumsók -, az ammóniumsó, az 1-6 szénatomos alkil-ammónium-sók - így a dimetil-ammónium- és az izopropil-ammónium-sók -, az 1-6 szénatomos alkanol-ammónium-sók - így a

HU 226 964 Β1 monoetanol-ammónium-só az 1-6 szénatomos alkilszulfónium-sók - így a trimetil-szulfónium-sók valamint a felsorolt sók elegyei. Az N-foszfono-metil-glicinmolekulában három olyan helyzet van - ahol különböző pKa-értékű - savcsoportok vannak. Ennek megfelelően egyértékű, kétértékű és háromértékű sókat, ezeknek a sóknak bármilyen elegyét vagy bármilyen közbenső semlegesítési fokú sókat is fel lehet használni.

Olyan találmány szerinti kompozíciókat is szándékozunk előállítani, amelyek savegyenértékben (g s.e./l) kifejezve általában 50-500 g/l glifozátot, valamint olajoldható graminicidet tartalmaznak. Előnyös, ha ezen a tartományon belül nagyobb koncentrációkban - például 300-500 g s.e./l-nek megfelelő koncentrációban alkalmazunk glifozátot.

A találmány szerinti kompozíciók tartalmaznak továbbá egy vagy több felületaktív anyagot. Amint a fentiekben már említettük, ezek a felületaktív anyagok funkciójukat tekintve emulgeálószerek, diszpergálószerek és/vagy a gyomirtás eredményességét növelő hatásfokozó szerek lehetnek. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezzük, hogy a felületaktív anyagok jelenléte káros is lehet, mert a felületaktív anyagok megkönnyíthetik a graminicid vízzel való érintkezését, és így elősegítik a graminicid kémiai bomlását.

A találmánnyal kapcsolatos egyik fontos felismerésünk, hogy ha a találmánynak megfelelő emulgeálóelegyet, diszpergálóelegyet választunk ki, a a kémiai bomlást elfogadhatóan kis értéken lehet tartani, ha a kompozíciókba 10 tömeg%-nál kevesebb emulgeálóelegyet és 5 tömeg%-nál kevesebb diszpergálóelegyet keverünk be. Előnyösen a kompozíciókban lévő felületaktív anyagok összmennyisége kevesebb mint 12 tömeg%. Ideális esetben a betáplált felületaktív anyagok mennyisége nem haladja meg jelentősen azt a minimális mennyiséget, amely a mikroemulzió fizikai stabilitásához és vízben való elfogadható diszpergálhatóságához szükséges. Az ezen a területen dolgozó szakemberek - amint erre már utaltunk - az emulgeálóelegy és a diszpergálóelegy minimális koncentrációját nehézség nélkül meg tudják határozni.

A találmány szerinti kompozíciókban lévő emulgeálóelegy egy vagy több olyan felületaktív anyagot tartalmaz, amely funkciós tercier aminocsoporttal rendelkezik. Ezeknek a felületaktív anyagoknak a hidrofób molekularésze 8-22 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú, telített vagy telítetlen alifás szénhidrogéncsoportot foglal magában, amelyet a leírásban - a felületaktív anyagokra vonatkozó szakirodalom által szokásosan használt „alkilcsoport” szakkifejezéssel összhangban - „alkilcsoportnak nevezünk.

Ilyen tercier amin felületaktív anyagoknak az emulgeálóelegy alapanyagként való kiválasztása azzal az előnnyel jár, hogy ezek a felületaktív anyagok rendszerint fokozzák a kompozíciók gyomirtó hatásosságát is. A hatásfokozás mechanizmusa különböző lehet, beleértve a találmány szerinti kompozíciók vízzel való hígításával előállított permetezöszerek leveleken való megtapadásának - és így a leveleken való megmaradásának - elősegítését, valamint a hatóanyagok a növények levélzetének a felszínét borító kutikulán való áthatolásának a megkönnyítését. Ez különösen akkor igaz, ha a vízoldható herbicid hatóanyag glifozátsó. Kvaterner ammóniumvegyület felületaktív anyagok is lehetnek hatásos emulgeálószerek és biztosíthatják a gyomirtó hatás jelentős fokozását, de ezeket a felületaktív anyagokat a találmány szerinti kompozíciókban nem célszerű felhasználni, mert - legalábbis, ha nagy mennyiségben vannak jelen - elősegítik a graminicid kémiai bomlási sebességének a növekedését. Megemlítjük - anélkül, hogy elköteleznénk magunkat bármilyen elmélet mellett -, hogy a kémiai bomlásnak a kvaterner ammóniumvegyület felületaktív anyagok jelenlétében tapasztalható fokozódása annak tulajdonítható, hogy az említett felületaktív anyagok hatására a graminicid az olajos fázisból könnyebben átjut a vizes fázisba. Ebben a tekintetben a nagymértékben vízoldható kvaterner ammóniumvegyület felületaktív anyagok például a benzalkónium-klorid (alkil-dimetil-benzilammónium-kloridok elegye) - kevesebb gondot okoznak, mint a vízoldhatóktól különböző kvaterner ammóniumvegyület felületaktív anyagok, például a polietoxilezett (2) N-metil-alkil-ammónium-kloridok és N,Nbisz(hidroxi-etil)-N-metil-alkil-ammónium-kloridok. A találmány szerinti kompozíciók előnyös esetben nem tartalmaznak felületaktív anyagként jelentős mennyiségű nem vízoldható kvaterner ammóniumvegyületet.

Az emulgeálóelegy elkészítéséhez a tercier amin felületaktív anyagokat előnyös a polietoxilezett (2-20) tercier alkil-aminok és a polietoxilezett (2-20) tercier alkil-éter-aminok közül kiválasztani. Különösen előnyösek például azok a felületaktív anyagok, amelyek alkilláncai 12-18 szénatomosak. Az alkilláncok gyakran természetes olajokból vagy zsírokból - például kókuszdióolajból, szójababolajból vagy marhafaggyúból származnak, és a kapott felületaktív anyagok ezért rendszerint különböző lánchosszúságú és telítetlenségi fokú alkilláncokat tartalmaznak. A tercier alkilaminok közül példaként megemlítjük a polietoxilezett (2-10) kókuszzsíramint, valamint a polietoxilezett (2-10) faggyúzsíramint, amelyeket be lehet szerezni számos, felületaktív anyagokat gyártó vállalattól. Polietoxilezett alkil-éter-aminokat szerepeltetnek az 5 750 468 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Wright és munkatársai). Tapasztalataink szerint gyakran kívánatos legalább két tercier amin felületaktív anyag jelenléte, amelyek közül az egyik hidrofil, a másik nem, így például lehet együttesen alkalmazni polietoxilezett (5) faggyúzsíramint és polietoxilezett (2) kókuszzsíramint.

A tercier amin felületaktív anyag(ok)nak a mikroemulziók elfogadható stabilitásának biztosításához szükséges minimális mennyisége egyebek között függ a jelen lévő szerves oldószer mennyiségétől, amely viszont a jelen lévő graminicid mennyiségének a függvénye. A találmány szerinti kompozíciókban a tercier amin felületaktív anyag(ok) mennyisége rendszerint 3-10 tömeg%. Az előnyösen alkalmazható kompozíciók összesen 3-8 tömeg%-ban, a különösen előnyösen alkalmazható kompozíciók 3-6 tömeg%-ban tar8

HU 226 964 Β1 talmaznak egy vagy több tercier amin felületaktív anyagot.

Néhány graminicid - mindenekelőtt a kvizalofop és a kvizalofop-P észterei - esetében azt tapasztaltuk, hogy a kvaterner alkil-ammónium-klorid felületaktív anyagok hatékonyabb emulgeálószerek, mint a megfelelő tercier alkil-aminok. így például a polietoxilezett (2-5) N-metil-alkil-ammónium-kloridok nagyon hatásos emulgeálószerek. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy - amint a fentiekben már említettük - ezeknek a kvaterner ammóniumvegyületeknek a felületaktív anyagként való alkalmazása nemkívánatos, mert elősegítik a graminicid kémiai bomlását. Mégis megemlítjük, hogy az önmagukban alkalmazott tercier aminokkal azonban nem mindig érhető el elfogadható fizikai stabilitás.

Ennek a problémának a megoldása abban a meglepő felismerésben rejlik, hogy a vízoldható kloridoknak a vizes fázisba való juttatásával fokozni tudjuk a mikroemulziók fizikai stabilitását, ha emulgeálószerként tercier amin felületaktív anyagokat alkalmazunk. Az alkalmas kloridokra példaként megemlítjük a nagymértékben vízoldható kvaterner ammónium-klorid felületaktív anyagokat, így a benzalkónium-kloridot. Ezek a kvaterner ammónium-kloridok kevésbé hajlamosak arra, hogy elősegítsék a graminicid kémiai bomlását mint a vízben rosszabbul oldódó kvaterner ammónium-kloridok - így a polietoxilezett (2-5) N-metil-alkilammónium-kloridok -, és ezért megfelelő komponensek a találmány szerinti kompozíciókban. Megemlítjük azonban, hogy ugyanakkor előnyös, ha ezeknek a vízoldható kvaterner ammónium-klorid felületaktív anyagoknak a mennyisége a kompozíció tömegére vonatkoztatva nem haladja meg a 6%-ot. A fizikai stabilitás egy konkrét helyzetben való rutinszerű kiértékelésével meg lehet határozni a vízoldható kvaterner ammóniumklorid felületaktív anyagoknak azt a minimális mennyiségét, amely a hatásos stabilizáláshoz szükséges. Ha ilyen felületaktív anyagokat - például benzalkóniumkloridot - alkalmazunk, a kompozíció tömegére vonatkoztatott mennyiségük rendszerint 1-6%, előnyös esetben 1-4%.

Még ennél is meglepőbb, hogy a fizikai stabilitás kívánt mértékű növekedése elérhető olyan módon is, hogy a vizes fázisba olyan kloridot juttatunk, amely nem felületaktív anyag. Ammónium-klorid-vegyületként kis molekulatömegű (1-6 szénatomos) szerves ammónium-kloridokat - például izopropil-ammónium-kloridot - vagy alkálifém-kloridokat - például nátrium-kloridot vagy kálium-kloridot - alkalmazhatunk. A sósav alkalmazása is hatásos. Abban az esetben, ha a vízoldható herbicid hatóanyag glifozátsó, vízoldható kloridként ammónium-kloridot és sósavat célszerű alkalmazni. A sósav alkalmazása különösen abban az esetben hasznos, ha a vizes fázis pH-ját kisebb pH-értékek felé célszerű eltolni. Amint a fentiekben már közöltük, a vízoldható kloridnak a stabilizáláshoz szükséges mennyiségét egy adott helyzetben a fizikai stabilitás rutinszerű kiértékelésével lehet meghatározni. Alkalmazásuk esetén a kis molekulatömegű szerves ammónium-kloridok

- az ammónium-klorid, az alkálifém-kloridok és/vagy a sósav - rendszerint olyan mennyiségben vannak jelen, hogy a kompozíció tömegére vonatkoztatva 0,5-2,5% kloridiont szolgáltatnak.

A találmány szerinti kompozícióban diszpergálóelegyként minden olyan nemionos felületaktív anyag felhasználható, amelyről tudjuk, hogy emulziós készítményekben diszpergálószerként hatásos. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említenünk, hogy a diszpergálóelegyek előnyös esetben tartalmaznak egy vagy több nemionos felületaktív anyagot is, amelyet a polietoxilezett (2-20) alkil-éterek és alkil-fenil-éterek közül választunk ki. Ezekben az elnevezésekben az „alkil” jelentése ugyanaz, mint a korábban már ismertetett tercier amin felületaktív anyagokban.

A találmány szerinti kompozíciókban lévő diszpergálóelegyet alkotó nemionos felületaktív anyag(ok) mennyisége a kompozíció tömegére vonatkoztatva általában 1-5%, előnyösen 1-3%. Azt tapasztaltuk, hogy ha a nemionos felületaktív anyag túl kevés, a kultúrnövény egyes esetekben lokálisan károsodik. Nem kívánjuk magunkat elkötelezni egyetlen elmélet mellett sem, de feltételezzük, hogy ezek a lokalizált sérülések az olajos fázis nem megfelelő diszpergálása miatt lépnek fel, amelynek következtében a kultúrnövény levélzetének a felületén egyes pontokon helyileg nagy lesz a szerves oldószer és a graminicid koncentrációja.

A találmány szerinti kompozíciók adott esetben tartalmazhatnak még további, mezőgazdasági szempontból elfogadható kívánt komponenseket, beleértve a fentiekben meghatározottaktól eltérő felületaktív anyagokat. Azok közül a szokásosan használt referenciaforrások közül, amelyekből az ezen a területen dolgozó szakemberek a fentiekben ismertetett csoportokra való korlátozás nélkül ki tudnak választani megfelelő felületaktív anyagokat, megemlítjük Gower által kiadott Handbook of Industrial Surfactants (ipari felületaktív anyagok kézikönyve), 2. kiadását (1997); az MC Publishing Company által kiadott McCutcheon’s Emusifiers and Detergents (észak-amerikai és nemzetközi kiadását, 1997); valamint a Cosmetic, Toiletry and Fragrance Association által kiadott Ingredient Dictionary 6. kiadásának (1995) 1. és 2. kötetét.

A találmány szerinti kompozíciókban adott esetben egyéb komponensek is lehetnek a szín, a viszkozitás, a gélképző tulajdonságok, a dermedéspont, a vízszívó képesség, az összetapadásra való hajlam, az oldódási sebesség, a diszpergálhatóság és más formálási tulajdonságok módosítása céljából.

A találmány egyik különösen előnyös megvalósítása esetén a kompozíciók vizes fázisának a pH-ja abban a tartományban van, amelyben az olajoldható graminicid kémiai bomlása csak minimális mértékű. A vízoldható herbicid hatóanyag bizonyos esetekben természetes módon biztosíthatja azt, hogy a pH-érték a kívánt tartományban legyen, más esetekben savat - például sósavat - vagy bázist - például kálium-hidroxidot vagy izopropil-amint - lehet beadagolni a pH-érték beállítása céljából. Kísérleti úton meg lehet határozni, hogy a pH hogyan befolyásolja az adott kiválasztott

HU 226 964 Β1 graminicid bomlását, gyakran azonban nincs erre szükség, mert az ismert és a szokásosan használt referenciaforrásokban - például a British Crop Protection Council által kiadott The Pesticide Manual 11. kiadásában (1997) - rendelkezésre állnak az adatok. így például a kvizalofop-P-etil kémiai stabilitása savas-semleges közegekben nagyobb, mint lúgos közegben, míg a tralkoxidim 9-es pH-értéken sokkal stabilabb, mint 5-ös pH-értéken.

Abban az esetben, ha az olajoldható graminicidhez a találmány szerint választunk ki szerves oldószert, a megoszláskor a graminicidnek olyan nagy többsége kerül az olajos fázisba, hogy a graminicid egyedi molekuláinak a vizes fázisban való átlagos tartózkodási ideje rendkívül rövid, és ennek megfelelően a graminicid kémiai bomlásához rendelkezésre álló idő is nagyon rövid lesz. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezzük, a pH-t a fentiekben leírt módon be kell állítani, hogy tovább csökkentsük a kémiai bomlás valószínűségét és biztosítsuk a kompozíciók lehető leghosszabb tárolhatóságát.

A találmány szerinti kompozíciók adott esetben tartalmazhatnak egy vagy több további, a vízoldható herbicid hatóanyagoktól és a ciklohexenonszármazékok vagy az aril-oxi-fenoxi-propionátok csoportjába tartozó graminicidektől eltérő herbicid hatóanyagokat is. Ezek közül a további herbicid hatóanyagok közül példaként a következőket említjük meg: acetoklór, aklonifen, alaklór, ametrin, amidoszulfuron, anilofosz, atrazin, azafenidin, azimszulfuron, benfluralin, benfurezát, benszulfuron-metil, benzulid, benzofenap, bifenox, bromobutid, bromofenoxim, butaklór, butamifosz, butralin, butilát, kafensztrol, karbetamid, karfentrazon-etil, klometoxifen, klórbromuron, kloridazon, klorimuron-etil, klórtoluron, klórnitrofen, klórprofám, klórszulfuron, klortal-dimetil, klórtiamid, cinmetilin, cinoszulfuron, klomazon, klomeprop, kloranszulam-metil, cianazin, cikloát, cikloszulfamuron, daimuron, dezmedifam, dezmetrin, diklobenil, diflufenikan, dimefuron, dimepiperát, dimetaklór, dimetametrin, dimetenamid, dinitramin, dinoterb, difenamid, ditiopir, diuron, EPTC, eszprokarb, etalfluralin, etametszulfuron-metil, etofumezát, etoxiszulfliron, etobenzanid, fenoxaprop-etil, fenuron, flamprop-metil, fazaszulfuron, flukloralin, flumetszulam, flumiklorak-pentil, flumioxazin, fluometuron, fluorokloridon, fluoroglikofen-etil, flupoxam, flurenol, fluridon, fluroxipir-1 -metil-heptil, flurtamon, flutiacet-metil, fomezafen, haloszulfuron, hexazinon, imazoszulfuron, indanofan, izoproturon, izouron, izoxaben, izoxaflutol, izoxapirifop, laktofen, lenacil, linuron, mefenacet, metamitron, metazaklór, metabenztiazuron, metil-dimron, metobenzuron, metobromuron, metolaklór, metoszulam, metoxuron, metribuzin, metszulfuron, molinát, monolinuron, naproanilid, napropamid, neburon, nikoszulfuron, norflurazon, orbenkarb, orizalin, oxadiargil, oxadiazon, oxaszulfuron, oxifluorfen, pebulát, pendimetalin, pentanoklór, pentoxazon, fenmedifam, piperofosz, pretilaklór, primiszulfuron, prodiamin, prometon, prometrin, propaklór, propanil, propazin, propam, propizoklór, propizamid, proszulfokarb, proszulfuron, piraflufen-etil, pirazolinát, pirazoszulfuron-etil, pirazoxifen, piributikarb, piridát, piriminobak-metil, kinklorak, kinmerak, rimszulfuron, sziduron, szimazin, szimetrin, szulcotrion, szulfentrazon, szulfometuron, szulfoszulfuron, tebutam, tebutiuron, terbacil, terbumeton, terbuilazin, terbutirin, tenilklor, tiazopir, tifenszulfuron, tiobenkarb, tiokarbazil, triallát, triaszulfuron, tribenuron, trietazin, trifluralin, trifluszulfuron és vernolát.

A találmány szerinti kompozíciók előállítására szolgáló eljárás a különböző komponensek megfelelő edényben való összekeveréséből áll. A következőkben ismertetjük a komponensek viszonylag előnyösnek tartott adagolási sorrendjét. Először is elkészítjük az első elegyet olyan módon, hogy az összes szükséges felületaktív anyagot hozzáadjuk a vízoldható herbicid hatóanyag tömény vizes oldatához, kívánt esetben a pH-beállításhoz szükséges savval vagy bázissal együtt. Ezután olajoldható graminicidet a szerves oldószerhez keverés közben hozzáadva elkészítjük a második elegyet. Ezt követően a két kompozíciót állítjuk elő olyan módon, hogy a második elegyet keverés közben hozzáadjuk az első elegyhez.

Az alábbiakban egy alternatív adagolási sorrendet ismertetünk. A vízoldható herbicid hatóanyagból koncentrált vizes oldatot készítünk keverés közben, adott esetben egyéb vízoldható komponensek - például a pH-beállításhoz szükséges sav vagy bázis - hozzáadásával. így megkapjuk az első elegyet. A második elegyet úgy készítjük el, hogy a graminicidet keverés közben hozzáadjuk a szerves oldószerhez. Ezután a második elegyet keverés közben hozzáadjuk az első elegyhez, majd beadagoljuk a felületaktív anyagokat. A kezelést addig folytatjuk, amíg fizikailag stabil mikroemulziós kompozíció nem keletkezik.

A fentiekben ismertetett adagolási sorrendektől eltérő eljárásokat is lehet alkalmazni. Néhány ilyen eljárást a példákban szemléltetünk.

Egy átlagos mezőgazdasági szakembertől elvárható teljesítmény, hogy megállapítsa, milyen legyen az adott vízoldható herbicid hatóanyagot és adott graminicidet tartalmazó találmány szerinti kompozíció alkalmazási aránya, hogy biztosítani lehessen a kívánt gyomirtó hatás szintjét. Az ezen a területen járatos szakemberek számára világos, hogy a találmány szerinti kompozíciók alkalmazásakor az egyes növények állapota, az időjárási és a termesztési feltételek, valamint a konkrét kiválasztott exogén vegyi anyag befolyásolhatják az elért eredményeket. Abban az esetben, ha vízoldható herbicid hatóanyagként glifozátsót alkalmazunk, sok információ áll rendelkezésre a megjelent szakirodalomban a megfelelő alkalmazási arányokról. A glifozát két évtizedes használata és az erről a használatról közölt tanulmányok bőségesen szolgáltatnak adatokat, amelyekből a gyomirtással foglalkozó szakemberek ki tudják választani azokat az alkalmazási arányokat, amelyek megfelelőek ahhoz, hogy az adott növekedési stádiumokban, az adott környezeti feltételek között biztosítsák a gyomirtó hatást az adott fajokkal szemben. Glifozát esetén az előnyös alkalmazási arányok 100-2500 g s. e./ha, még előnyösebben 250-1500 g s. e./ha.

HU 226 964 Β1

Abban az esetben, ha a vízoldható herbicid hatóanyag glifozát, még közelebbről meghatározva vízoldható glifozátsó, a találmány szerinti eljárást alkalmazni lehet minden olyan növényfaj ellen, amellyel szemben a glifozát herbicidként biológiailag hatásos. Világszerte igen sokféle növényfaj tartozik ebbe a csoportba. Hasonló módon a glifozátsót tartalmazó találmány szerinti kompozíciókat is lehet alkalmazni minden olyan növényfaj ellen, amellyel szemben a glifozát biológiailag hatásos.

A glifozátot vagy annak származékait tartalmazó gyomirtó kompozíciókat világszerte felhasználják igen sokféle növény irtására. Minden korlátozási szándék nélkül megemlítjük, hogy a növényekre a gyomirtó hatás kifejtéséhez elegendő mennyiségben felvitt, találmány szerinti kompozíciókkal hatásosan lehet irtani egy vagy több olyan növényfajt, amelyek az alábbiakban felsorolt egy vagy több nemzetséghez tartoznak: Abutilon, Amaranthus, Artemisia, Asclepias, Avena, Axonopus, Borreria, Brachiaria, Brassica, Bromus, Chenopodium, Cirsium, Commelina, Convotvulus, Cynodon, Cyperus, Digitaria, Echinochloa, Eleusine, Elymus, Equisetum, Erodium, Helianthus, Imperata, Ipomoea, Kochia, Lolium, Malva, Oryza, Ottochloa, Panicum, Paspalum, Phalarís, Phragmites, Polygonum, Portulaca, Pteridium, Pueraria, Rubus, Salsola, Setaria, Sida, Sinapis, Sorghum, Triticum, Typha, Ulex, Xanthium és Zea.

Az alábbiakban - ugyancsak minden korlátozási szándék nélkül - felsorolunk példaként olyan, különösen fontos szerepet játszó egynyári széles levelű fajokat, amelyekkel szemben glifozátkompozíciókkal védekezünk: selyemmályva (Abutilon theophrasti), szőrös disznóparéj (Amaranthus spp.), buttonweed (Borreria spp.), olajrepce, kanola, indiai mustár stb. (Brassica spp.), commelina (Commelina spp.), filaree (Erodium spp.), napraforgó (Helianthus spp.), bíboros hajnalka (Ipomoea spp.), kerti seprőfű (Kochia scoparía), papsajt (Malva spp.), vadhajdina, borsos keserűfű stb. (Polygonum spp.), procsin (Portulaca spp.), homoki ballagófű (Salsola spp.), rostmályva (Sida spp.), vadrepce (Sinapsis arvensis) és szerbtövis (Xanthium spp·)·

Az alábbiakban ugyancsak minden korlátozási szándék nélkül felsorolunk példaként olyan, különösen fontos szerepet játszó egynyári keskeny levelű fajokat, amelyekkel szemben glifozátkompozíciókkal védekezünk: vadzab (Avena fatua), carpetgrass (Axonopus spp.), pelyhes rozsnok (Bromus tectorum), ujjas muhar (Digitaria spp.), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), ragadós galaj (Eleusine indica), egynyári vadóc (Lolium multiflorum), rizs (Oryza satrva), ottochloa (Ottochloa nodosa), bahiafű (Paspalum notatum), kanáriköles (Phalarís spp.), ecsetpázsit (Setaria spp.), búza (Triticum aestivum) és kukorica (Zea mays).

Az alábbiakban ugyancsak minden korlátozási szándék nélkül felsorolunk példaként olyan, különösen fontos szerepet játszó évelő széles levelű fajokat, amelyekkel szemben glifozátkompozíciókkal védekezünk: fekete üröm (Artemisia spp.), csorbóka (Asclepias spp.), kanadai bogáncs (Cirsium arvense), mezei apró szulák (Convolvulus arvensis) és kudzu (Pueraria spp.).

Az alábbiakban ugyancsak minden korlátozási szándék nélkül felsorolunk példaként olyan, különösen fontos szerepet játszó évelő keskeny levelű fajokat, amelyekkel szemben glifozátkompozíciókkal védekezünk: brachiaria (Brachiaria spp.), bermudafű (Cynodon dactylon), yellow nutsedge (Cyperus esculentus), purple nutsedge (C. rotundus), rezgőfű (Elymus repens), lalang (Imperata cylindríca), évelő angolperje (Lolium perenne), guineai fű (Panicum maximum), brazíliai takarmányköles (Paspalum dilatatum), nád (Phragmites spp.), johnsongrass (Sorghum halepense) és gyékény (Typha spp.).

Az alábbiakban ugyancsak minden korlátozási szándék nélkül felsorolunk példaként egyéb olyan, különösen fontos szerepet játszó évelő fajokat, amelyekkel szemben glifozátkompozíciókkal védekezünk: mezei zsurló (Equisetum spp.), páfrány (Pteridium aquilinum), hamvas szeder (Rubus spp.) és sünzanót (Ulex europaeus).

A találmány szerinti glifozát/graminicid kompozíciókat, valamint az ezeknek a kompozícióknak a felhasználásán alapuló növénykezelési eljárást a fent említett fajok bármelyikével szemben lehet alkalmazni. Egy adott megtervezett eljárás szerint úgy járunk el, hogy a találmány szerinti, glifozátot és graminicidet tartalmazó növénykezelő kompozíciót felhordjuk a glifozáttal szemben genetikailag tűrőképessé tett kultúrnövények levélzetére, valamint ezzel egyidejűleg a gyomok vagy az adott kultúrnövények közvetlen közelében tenyésző nem kívánt növények levélzetére. Ezeknek a kultúrnövényeknek tűrőképeseknek kell lenniük a graminiciddel szemben is. Ez a követelmény rendszerint korlátozza azoknak a növényeknek a körét, amelyek kultúrájában a találmány szerinti kompozíciók széles levelű növényeken alkalmazhatók. A glifozáttal szembeni genetikai átalakítással tűrőképessé tett széles levelű növények közé tartoznak azok a növények, amelyek magját a Monsanto cégtől lehet beszerezni vagy azok a Roundup Ready® védjeggyel ellátott növények, amelyeket a Monsanto cégtől kapott licensz alapján forgalmaznak. Ezek közé tartoznak a gyapot, a szójabab, a kanola és a cukorrépa különböző fajtái.

Minthogy a glifozát általában nagyon hatékonyan irtja a legtöbb fűszerű gyomot, a glifozát/graminicid kompozíciókban a graminicid szerepe elsősorban az, hogy olyan füveket irtsunk ki, amelyek maguk glifozáttűrők: főleg olyan, a fűfélék családjába tartozó, genetikailag átalakított kultúrnövényeknek a leszármazottait, amely kultúrnövényeket korábban a most kezelés alatt álló földön termesztettek. így például a jelenleg Roundup Ready® szójabab termesztésére használt földön az előző Roundup Ready® kukoricatermésből származó, magról vadon kelt növényeket önmagában alkalmazott glifozáttal nem lehet kiirtani, a találmány szerinti glifozát/graminicid kompozíciókkal azonban hatásosan lehet velük szemben védekezni.

A növények kezelésére alkalmas kompozíciókat a növények levélzetére permetezéssel célszerű felvinni.

HU 226 964 Β1

A permetezéshez fel lehet használni bármilyen, folyadékok permetezésére szokásosan használt eszközt, így permetezőfejeket vagy forgótárcsás porlasztókat. A találmány szerinti kompozíciókat alkalmazni lehet nagy gondosságot követelő mezőgazdaság technológiák keretében is, amelyek megvalósításához olyan felszerelést alkalmaznak, amely a jelen lévő adott növényfajtáktól, a növény növekedési stádiumától, a talajnedvességtől és más tényezőktől függően változtatja a felhasznált exogén vegyi anyagok mennyiségét.

Ennek a technológiának egyik megvalósítási változata szerint egy, a permetezőkészülékkel működtetett helyzetbeállító berendezést alkalmaznak, amellyel a földterület különböző részeire a kívánt mennyiségben lehet a kompozíciót kijuttatni.

A növénykezelő kompozíciók előnyös esetben elég hígak ahhoz, hogy a mezőgazdaságban szokásosan használt permetezőberendezés alkalmazásával könnyen ki lehessen őket permetezni. A találmány megvalósításához megfelelő alkalmazási arányok olyan tényezőktől függnek, mint a hatóanyag típusa és koncentrációja, valamint az, hogy a kezelés milyen növényfajokat érint. Ha vizes kompozíciókat földterületen vagy levélzeten alkalmazunk permetezéssel, az alkalmazási arány 25-1000 liter/hektár (l/ha), előnyösen 50-300 l/ha.

Példák

A következő példákat a találmány terjedelmére vonatkozó korlátozási szándék nélkül, csak szemléltetés céljából közöljük. Ezekben a példákban a százalékos mennyiségek - más értelmű utalás hiányában - tömeg%-ok. A glifozátsók elnevezésében használt rövidítések: IPA=izopropil-ammónium; MEA=monoetanolammónium.

1. példa

Mikroemulziós kompozíciót készítettünk az alábbiakban megadott mennyiségű komponensekből:

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	68,57%¹
Ammónium-klorid	0,75%
2 N sósavoldat	11,10%
Solvesso® Aromatic 150	8,20%
Kvizalofop-P-etil	1,43%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,11%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	3,09%
Polietoxilezett (8) lauril-éter	3,04%
Víz	0,68%

¹ 42,24% glifozát-IPA-só; 31,33% glifozát-savekvivalens (s.e.).

Ammónium-kloridot feloldottunk 2 N sósavoldatban, és a kapott oldatot MON 0139-cel, valamint további vízmennyiséggel összekeverve elkészítettük az első elegyet. A kvizalofop-P-etilt Aromatic 150-ben feloldva elkészítettük a második elegyet, amelyet ezután keverés közben hozzáadtunk az első elegyhez. Végül beadagoltuk a felületaktív anyagokat, és az egész kompozíciót 30 percig kevertük.

A kompozíció borostyánszínű tiszta mikroemulzió volt, amely-10 °C-on, a környezet hőmérsékletén (körülbelül 22 °C-on) és 50 °C-on fizikailag egyaránt stabil volt. A mikroemulziót jól lehetett vízben diszpergálni.

2. példa

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	69,06%¹
Ammónium-klorid	1,75%
Solvesso® Aromatic 100	8,29%
Kvizalofop-P-etil	1,46%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,07%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	2,97%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,24%
Víz	11,15%

¹ 42,54% glifozát-IPA-só; 31,55% glifozát-savekvivalens (s.e.).

Ammónium-kloridot feloldottunk vízben, és a kapott oldatot MON 0139-cel összekeverve elkészítettük az első elegyet. A kvizalofop-P-etilt Aromatic 100-ban feloldva elkészítettük a második elegyet, amelyet ezután keverés közben hozzáadtunk az első elegyhez. Végül beadagoltuk a felületaktív anyagokat, és az egész kompozíciót 30 percig kevertük.

3. példa

A 2. példában ismertetett eljárás alkalmazásával mikroemulziós kompozíciót készítettünk az alábbi komponensek felhasználásával:

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	68,56%¹
Ammónium-klorid	1,53%
Solvesso® Aromatic 150	8,25%
Kvizalofop-P-etil	1,46%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	4,12%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	4,07%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,07%
Víz	9,94%

¹ 42,23% glifozát-IFA-só; 31,32% glifozát-savekvivalens (s.e.).

A kompozíció borostyánszínű tiszta mikroemulzió volt, amely -10 °C-on, a környezet hőmérsékletén (körülbelül 22 °C-on) és 50 °C-on fizikailag egyaránt stabil volt. A mikroemulziót jól lehetett vízben diszpergálni.

HU 226 964 Β1

4. példa

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	68,73%¹
Ammónium-klorid	1,75%
Solvesso® Aromatic 150	8,27%
Kvizalofop-P-etil	1,46%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,16%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	2,95%
Polietoxilezett (8) lauril-éter	2,57%
Víz	11,12%

¹ 42,34% glifozát-IPA-só; 31,40% glifozát-savekvivalens (s.e.).

5. példa

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	68,44%¹
Ammónium-klorid	1,52%
Solvesso® Aromatic 150	8,24%
Kvizalofop-P-etil	1,45%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	4,12%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	4,25%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,06%
Víz	9,92%

¹ 42,16% glifozát-IPA-só; 31,27% glifozát-savekvivalens (s.e.).

6. példa

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	68,37%¹
Ammónium-klorid	1,53%
Solvesso® Aromatic 150	8,23%
Kvizalofop-P-etil	1,45%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	4,14%

Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	4,07%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,32%
Víz	9,90%

¹ 42,12% glifozát-IPA-só; 31,24% glifozát-savekvivalens (s.e.).

7. példa

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	68,60%¹
Ammónium-klorid	1,22%
Solvesso® Aromatic 150	8,25%
Kvizalofop-P-etil	1,46%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	5,35%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	5,11%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,00%
Víz	8,02%

¹ 42,26% glifozát-IPA-só; 31,34% glifozát-savekvivalens (s.e.).

A kompozíció borostyánszínű tiszta mikroemulzió volt, amely -10 °C-on, a környezet hőmérsékleten (körülbelül 22 °C-on) és 50 °C-on fizikailag egyaránt stabil volt. A mikroemulziót jól lehetett vízben diszpergálni.

8. példa

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	68,45%¹
Ammónium-klorid	1,52%
Solvesso® Aromatic 150	5,81%
Kvizalofop-P-etil	1,45%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	4,16%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	4,04%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,08%
Víz	12,48%

¹ 42,17% glifozát-IPA-só; 31,27% glifozát-savekvivalens (s.e.).

HU 226 964 Β1

9. példa

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	68,64%¹
Ammónium-klorid	1,74%
Solvesso® Aromatic 150	8,26%
Kvizalofop-P-etil	1,43%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,15%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	3,24%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,08%
Víz	11,43%

¹42,28% glifozát-IPA-só; 31,36% glifozát-savekvivalens (s.e.).

10. példa

Az 1. példában ismertetett eljárás alkalmazásával mikroemulziós kompozíciót készítettünk az alábbi komponensek felhasználásával:

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	68,58%¹
Ammónium-klorid	0,77%
37%-os vizes sósavoldat	1,88%
Solvesso® Aromatic 150	8,21%
Kvizalofop-P-etil	1,43%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,13%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	3,09%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,02%
Víz	10,87%

¹ 42,25% glifozát-IPA-só; 31,33% glifozát-savekvivalens (s.e.).

11. példa

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	68,52%¹
Ammónium-klorid	0,75%
2 N sósavoldat	11,12%
Solvesso® Aromatic 150	8,22%
Kvizalofop-P-etil	1,42%

Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,12%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	3,09%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,03%
Víz	1,69%

¹ 42,21% glifozát-IPA-só; 31,30% glifozát-savekvivalens (s.e.).

12. példa

Glifozát-IPA-só, 61,6%-os vizes oldat (MON 0139)	68,54%¹
Ammónium-klorid	0,75%
2 N sósavoldat	11,12%
Solvesso® Aromatic 150	8,22%
Kvizalofop-P-etil	1,42%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,12%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	3,09%
Polietoxilezett (8) lauril-éter	2,61%
Víz	1,09%

¹ 42,22% glifozát-IPA-só; 31,31% glifozát-savekvivalens (s.e.).

13. példa

Glifozát-IPA-só, 62,2%-os vizes oldat (MON 0139)	66,61%¹
Benzalkónium-klorid	8,21%
Solvesso® Aromatic 100	12,68%
Kvizalofop-P-etil	1,38%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	5,09%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	6,00%

¹ 41,43% glifozát-IPA-só; 30,73% glifozát-savekvivalens (s.e.).

Benzalkónium-kloridot MON 0139-cel, majd - keverés közben - polietoxilezett (2) kókuszzsíraminnal és ezt követően polietoxilezett (5) faggyúzsíraminnal összekeverve megkaptuk az első elegyet. KvizalofopP-etilt Aromatic 100-ban feloldva elkészítettük a második elegyet, amelyet ezután keverés közben hozzáadtunk az első elegyhez. Végül az egész kompozíciót 30 percig kevertük.

HU 226 964 Β1

A kompozíció borostyánszínű átlátszó mikroemulzió volt, amely a környezet hőmérsékleten (körülbelül 22 °C-on) és 50 °C-on fizikailag egyaránt stabil volt. A mikroemulzió vízben nem volt elfogadható mértékben diszpergálható: a víz tetején olajos réteg alakult ki. (Megjegyzés: az ebben a példában ismertetett kompozíció nem tartalmazott diszpergálószerként nemionos felületaktív anyagot.)

14. példa

A 13. példában ismertetett eljárás alkalmazásával mikroemulziós kompozíciót készítettünk az alábbi komponensek felhasználásával:

Glifozát-IPA-só, 62,2%-os vizes oldat (MON 0139)	72,94%¹
Benzalkónium-klorid	4,80%
Solvesso® Aromatic 100	8,76%
Kvizalofop-P-etil	1,52%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	5,98%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	5,96%

¹ 45,37% glifozát-IPA-só; 33,65% glifozát-savekvivalens (s.e.).

A kompozíció borostyánszínű átlátszó mikroemulzió volt, amely a környezet hőmérsékleten (körülbelül 22 °C-on) és 50 °C-on fizikailag egyaránt stabil volt. A mikroemulzió vízben nem volt elfogadható mértékben diszpergálható. (Megjegyzés: az ebben a példában ismertetett kompozíció nem tartalmazott diszpergálószerként nemionos felületaktív anyagot.)

15. példa

Glifozát-IPA-só, 62,2%-os vizes oldat (MON 0139)	71,20%¹
Benzalkónium-klorid	6,41%
Solvesso® Aromatic 100	8,57%
Kvizalofop-P-etil	1,48%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	5,85%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	6,46%

¹ 44,29% glifozát-IPA-só; 32,85% glifozát-savekvivalens (s.e.).

16. példa

Glifozát-IPA-só, 62,2%-os vizes oldat (MON 0139)	72,47%¹
Benzalkónium-klorid	4,39%
Solvesso® Aromatic 100	8,70%
Kvizalofop-P-etil	1,54%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	5,34%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	5,39%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,17%

¹ 45,08% glifozát-IPA-só; 33,43% glifozát-savekvivalens (s.e.).

Benzalkónium-kloridot MON 0139-cel, majd - keverés közben - polietoxilezett (2) kókuszzsíraminnal, polietoxilezett (5) faggyúzsíraminnal és polietoxilezett (8) lauril-éterrel összekeverve megkaptuk az első elegyet. Kvizalofop-P-etilt Aromatic 100-ban feloldva elkészítettük a második elegyet, amelyet ezután keverés közben hozzáadtunk az első elegyhez. Végül az egész kompozíciót 30 percig kevertük.

A kompozíció borostyánszínű átlátszó mikroemulzió volt, amely a környezet hőmérsékleten (körülbelül 22 °C-on) és 50 °C-on fizikailag egyaránt stabil volt. A mikroemulziót vízben jól lehetett diszpergálni.

17. példa

A 16. példában ismertetett eljárás alkalmazásával mikroemulziós kompozíciót készítettünk az alábbi komponensek felhasználásával:

Glifozát-IPA-só, 62,2%-os vizes oldat (MON 0139)	77,12%¹
Benzalkónium-klorid	3,34%
Solvesso® Aromatic 100	9,25%
Kvizalofop-P-etil	1,60%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,23%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	3,20%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,23%

¹ 47,97% glifozát-IPA-só; 35,58% glifozát-savekvivalens (s.e.).

18. példa

Glifozát-IPA-só, 62,2%-os vizes oldat (MON 0139)	67,62%¹
Izopropil-amin	7,10%
Solvesso® Aromatic 100	8,26%
Kvizalofop-P-etil	1,43%
Polietoxilezett (2) faggyúzsíramin	5,98%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	9,59%

¹ 42,06% glifozát-IPA-só; 31,19% glifozát-savekvivalens (s.e.).

HU 226 964 Β1

MON 0139-hez izopropil-amint adtunk a pH-érték növelése céljából, majd keverés közben a felületaktív anyagokat beadagolva elkészítettük az első elegyet. Kvizalofop-P-etilt Aromatic 100-ban feloldva előállítottuk a második elegyet, amelyet ezután keverés közben hozzáadtunk az első elegyhez. Végül az egész kompozíciót 30 percig kevertük. A kompozíció pH-ja 7,4 volt.

19. példa

Glifozát-IPA-só, 62,2%-os vizes oldat (MON 0139)	70,70%¹
Benzalkónium-klorid	2,50%
Solvesso® Aromatic 100	8,51%
Kvizalofop-P-etil	1,47%
Polietoxilezett (2) faggyúzsíramin	5,49%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	4,54%
Polietoxilezett (15) N-metilkókuszzsírammónium-klorid	3,24%
Polietoxilezett (7), 14-16 szénatomos alkil-éter	1,80%
DPGBE/DPG elegy²	1,72%

¹ 43,98% glifozát-IPA-só; 32,62% glifozát-savekvivalens (s.e.);

² 55% DPGBE (dipropilénglikol-butil-éter), 45% DPG (dipropilénglikol).

A MON 0139-hez a felületaktív anyagokat és a DPGBE/DPG elegyet hozzáadva elkészítettük az első elegyet. Kvizalofop-P-etilt Aromatic 100-ban feloldva előállítottuk a második elegyet, amelyet ezután keverés közben hozzáadtunk az első elegyhez. Végül az egész kompozíciót 30 percig kevertük.

20. példa

Glifozát-IPA-só, 62,2%-os vizes oldat (MON 0139)	77,69%¹
Ammónium-klorid	0,87%
2 N sósavoldat	5,67%
Solvesso® Aromatic 150	6,60%
Kvizalofop-P-etil	1,67%

Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,51%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	1,97%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,02%

¹ 48,32% glifozát-IPA-só; 35,84% glifozát-savekvivalens (s.e.).

Ammónium-kloridot feloldottunk 2 N sósavoldatban, majd a kapott oldatot MON 0139-cel összekeverve elkészítettük az első elegyet. Kvizalofop-P-etilt Aromatic 150-ben feloldva megkaptuk a második elegyet, amelyet ezután keverés közben hozzáadtunk az első elegyhez. Végül beadagoltuk a felületaktív anyagokat és az egész kompozíciót 30 percig kevertük.

21. példa

Glifozát-MEA-só, 63,0%-os vizes oldat	72,61%¹
Ammónium-klorid	1,88%
Solvesso® Aromatic 150	6,17%
Kvizalofop-P-etil	1,54%
Polietoxilezett (15) kókuszzsíramin	5,55%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	4,76%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	2,12%
Víz	5,36%

¹ 45,74% glifozát-MEA-só; 33,64% glifozát-savekvivalens (s.e.).

A kompozíció borostyánszínű zavaros mikroemulzió volt, amely vízben jó diszpergálhatóságot mutatott.

22. példa

Glifozát-IPA-só, 62,2%-os vizes oldat (MON 0139)	68,46%¹
Ammónium-klorid	0,88%
2 N sósavoldat	11,53%
Solvesso® Aromatic 150	8,07%
Kvizalofop-P-etil	1,68%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,09%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	3,07%
Polietoxilezett (8) lauril-éter	2,63%
Víz	0,55%

¹ 42,58% glifozát-IPA-só; 31,58% glifozát-savekvivalens (s.e.).

A kompozíció borostyánszínű átlátszó mikroemulzió volt, amely a környezet hőmérsékleten (körülbelül

HU 226 964 Β1 °C-on) és 50 °C-on fizikailag egyaránt stabil volt. A mikroemulziót vízben jól lehetett diszpergálni.

23. példa

A 20. példában ismertetett eljárás alkalmazásával mikroemulziós kompozíciót készítettünk az alábbi komponensek felhasználásával:

Glifozát-IPA-só, 62,2%-os vizes oldat (MON 0139)	68,36%1
Ammónium-klorid	0,98%
2 N sósavoldat	10,00%
Solvesso® Aromatic 150	9,02%
Kvizalofop-P-etil	2,49%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,93%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	2,56%
Polietoxilezett (8) lauril-éter	2,61%

¹ 42,52% glifozát-IPA-só; 31,54% glifozát-savekvivalens (s.e.).

24. példa

Glifozát-IPA-só, 62,2%-os vizes oldat (MON 0139)	62,46%¹
Ammónium-klorid	1,21%
2 N sósavoldat	15,15%
Solvesso® Aromatic 150	8,27%

Kvizalofop-P-etil	2,28%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,30%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	3,00%
Polietoxilezett (8) lauril-éter	2,64%
Víz	1,64%

¹ 38,85% glifozát-IPA-só; 28,81% glifozát-savekvivalens (s.e.).

25. példa

A 13-19. példák szerinti kompozíciók mindegyikéből kimértünk két részt és egy-egy kupakkal ellátott üvegpalackban tároltuk. Az egyes kompozíciókból az egyik részt a környezet hőmérsékletén (körülbelül 22 °C-on), a másik részt pedig - hogy meggyorsítsuk a kvizalofop-P-etil esetleges kémiai bomlását 50 °C-on tároltuk. A tárolási idő eltelte után a kvizalofop-P-etilt HPLC-vizsgálattal elemeztük. A kompozíciókat eltérő időpontokban készítettük el és kezdtük el tárolni, de az elemzéseket ugyanabban az időpontban hajtottuk végre. így a tárolás időtartama az egyes kompozíciók esetében eltérő volt. A kvizalofop-P-etil szobahőmérsékleten végzett vizsgálata során a kapott értékek egyes esetekben kismértékben meghaladták a jelen lévő mennyiségre kiszámított értékeket, így megközelítő értékeket határoztunk meg a kémiai bomlás mértékére olyan módon, hogy összehasonlítottuk a kvizalofop-P-etil-vizsgálat során minden egyes kompozíció esetében az 50 °C-on tárolt mintára vonatkozó értéket a szobahőmérsékleten tárolt mintára kapott értékkel. Az eredmények az 1. táblázatban láthatók.

1. táblázat

Kompozíció	Tárolási idő (nap)	Kvizalofop-P-etil-elemzés (tömeg%)	%-os eltérés („bomlás)
számított	mért, 22 °C	mért, 50 °C
13. példa	13	1,38	1,36	0,92	32,4
14. példa	8	1,52	1,51	1,21	19,9
15. példa	8	1,4	1,63	1,29	20,9
16. példa	6	1,54	1,5	1,38	11,5
17. példa	6	1,60	1,69	1,63	3,6
18. példa	6	1,43	1,52	0,88	42,1
19. példa	5	1,47	1,61	1,39	13,7

Ennél a vizsgálatnál csak a 17. példa szerinti kompozíció esetében mutatott a kvizalofop-P-etil elfogadhatóan kis bomlási sebességet. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy ez a kompozíció 10 tömeg%-nál kisebb mennyiségben (ténylegesen 6,43 tömeg%-ban) tartalmazott tercier amin felületaktív anya55 gokból képzett emulgeálóelegyet, 6 tömeg%-nál kisebb mennyiségben (ténylegesen 3,34 tömeg%-ban) tartalmazott benzalkónium-kloridot és 5 tömeg%-nál kisebb mennyiségben (ténylegesen 2,23 tömeg%-ban) tartalmazott polietoxilezett alkil-éter felületaktív anyagból formált diszpergáló elegyet. A 17. példa szerinti kom17

HU 226 964 Β1 pozícióban jelen lévő felületaktív anyagok összmennyisége 12,00 tömeg% volt.

26. példa

Az 1-12. példák szerinti kompozíciók mindegyiké- 5 bői kimértünk három részt és egy-egy kupakkal ellátott üvegpalackban tároltuk. Az egyes kompozíciókból az egyik részt a környezet hőmérsékletén (körülbelül 22 °C-on), a másik részt 40 °C-on és a harmadik részt pedig - hogy meggyorsítsuk a kvizalofop-P-etil esetle10 ges kémiai bomlását - 50 °C-on tároltuk. Különböző tárolási idők eltelte után a kvizalofop-P-etilt HPLC-vizsgálattal elemeztük. Az elemzés során kapott adatokat minden egyes kompozíció esetében összehasonlítottuk a frissen elkészített mintákra vonatkozóan kapott adatokkal, hogy meghatározzuk a kémiai bomlási fokot, amelyet - mint százalékos elemzési veszteségetszámítottunk ki. Az eredményeket a 2. táblázatban közöljük. A 2. táblázatban lévő üres mezők arra utalnak, hogy nem áll rendelkezésre adat.

2. táblázat

Kompozíció	Tárolási hőmérséklet (°C)	A kvizalofop-P-etil %-os elemzési vesztesége
14d	28d	42d	56d	84d
1. példa	22	0,0	0,7	0,7	1,4	1,4
40	1,4	1,5	5,7	10,1	10,6
50	3,5	2,9	9,0	20,9	23,2
2. példa	22	1,3	1,9	1,9	0,0	0,6
40	1,9	4,5	5,8	3,4	10,3
50	4,5	9,7	13,5	14,2	28,4
3. példa	22	0,6	0,0		0,7	4,3
40	2,7	2,0		12,7	17,3
50	6,1	8,1		32,0	42,6
4. példa	22	0,6	1,9		1,3	2,5
40	2,5	5,3		7,2	11,6
50	4,3	11,2		21,1	28,2
5. példa	22	0,0	0,0			4,3
40	3,1	5,3			17,9
50	6,2	18,9			43,2
6. példa	22	0,0	0,0			5,5
40	0,0	2,1			18,9
50	1,9	8,9			44,5
7. példa	22	1,3	0,0			4,5
40	6,4	8,3			24,8
50	14,7	24,3			60,5
8. példa	22	1,3	1,9
40	3,9	5,8
50	9,7	15,6
9. példa	22	1,8	1,3	1,9	2,7
40	3,6	5,2	8,0	11,6
50	6,1	11,4	16,0	23,0
10. példa	22	2,5	0,6	0,7	1,4
40	3,2	3,3	4,9	7,0
50	4,4	8,0	9,8	13,3
11. példa	22	0,0	0,7	1,4	0,0	0,7
40	0,0	2,8	4,3	5,6	8,9
50	1,4	5,6	10,0	15,4	26,9
12. példa	22	0,0			0,7
40	2,2			6,3
50	3,6			17,5

HU 226 964 Β1

A 2. táblázatban szerepeltetett adatokból kitűnik, hogy az 1-12. példák szerinti kompozíciók három csoportba sorolhatók aszerint, hogy a kvizalofop-P-etil kémiai bomlása milyen mértékű. Amikor a tárolás 84 napon át 40 °C-on végeztük, a bomlási fok az első csoportba tartozó kompozíciók esetében nem érte el a 15%-ot, a második csoportba tartozó kompozíciók esetében 15-20%, míg a harmadik csoportba tartozó kompozíciók esetében 20%-nál nagyobb volt. Amikor a tárolás 84 napon át 50 °C-on végeztük, a bomlási fok az első csoportba tartozó kompozíciók esetében nem érte el a 30%-ot, a második csoportba tartozó kompozíciók esetében 30-50%, míg a harmadik csoportba tartozó kompozíciók esetében 50%-nál nagyobb volt. Azokat a kompozíciókat, amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre 84 napos tárolási adatok, a rövidebb tárolási időre vonatkozó adatok egyszerű extrapolálásával be lehet sorolni a három csoport valamelyikébe.

Az első csoportba az 1., a 2., a 4., a 9., a 10., a 11. és a 12. példa szerinti kompozíciók tartoznak, amelyek a legkisebb mértékű kémiai bomlást mutatják. Az összes ilyen kompozícióban - amelyek a találmány előnyös megvalósítását reprezentálják - megközelítően 6 tömeg%-ot tesz ki a tercier amin felületaktív anyagokból képzett emulgeálóelegy.

A második csoportba a 3., 5., 6. és 8. példa szerinti kompozíciók tartoznak, amelyek lényegesen nagyobb mértékű kémiai bomlást mutatnak. Az összes ilyen kompozícióban - amelyek a találmány kevésbé előnyös megvalósítását reprezentálják - megközelítően 8 tömeg%-ot tesz ki a tercier amin felületaktív anyagokból képzett emulgeálóelegy.

A harmadik csoportba a 7. példa szerinti kompozíció tartozik, amely még nagyobb mértékű kémiai bomlást mutat. Ebben a kompozícióban - amelyek a találmány előnyös megvalósítását reprezentálják - megközelítően 10 tömeg%-ot tesz ki a tercier amin felületaktív anyagokból képzett emulgeálóelegy.

27. példa

Üvegházi kísérlet keretében a kultúrnövény biztonságának a szempontjából kiértékeltük az 1., a 11., a

12. és a 20-24. példák szerinti kompozíciókat, olyan módon értékeltük ki, hogy Roundup Ready® szójabab, Roundup Ready® kanola és Roundup Ready® cukorrépa növények levelein alkalmaztuk őket. Az említett példák szerinti kompozíciókat a gyomirtó hatékonyság szempontjából Roundup Ready® kukorica, Roundup Ready® rizs és Roundup Ready® búza növényeken is kiértékeltük. A vizsgálatba összehasonlítási céllal bevontuk a következő, kereskedelmi forgalomban lévő, szokásosan alkalmazott készítményeket:

- a Monsanto cég Roundup® Ultra gyomirtó szerét, amely glifozát-IPA-sót felületaktív anyaggal együtt vizes oldatban tartalmazó tömény készítmény; és

- a DuPont cég Assure® II gyomirtó szerét, amely kvizalofop-P-etilt tartalmazó, tömény emulgeálható készítmény.

A következőkben ismertetjük, hogyan hajtottuk végre az üvegházi kísérleteket. A megadott növényfaj magjait 85 ml-es, négyszögletes üvegedényekben lévő talajkeverékbe vetettük, amelyet előzőleg gőzzel stabilizáltunk és 3,6 kg/m³ mennyiségű, hatóanyag-tartalmát lassú ütemben kibocsátó 14-14-14 NPK műtrágyával előzetesen megtrágyáztuk. A virágedényeket altalajöntözéssel működő üvegházba helyeztük. A kikelés után körülbelül egy héttel magról nyílt fiatal növényeket szükség szerint ritkítottuk, amelynek keretében eltávolítottunk minden beteg vagy normálistól eltérő növényt, hogy a sorozatba tartozó virágedényekben azonos feltételeket biztosítsunk.

A növényeket a vizsgálat ideje alatt olyan üvegházban tartottuk, ahol naponta legalább 14 órán keresztül kaptak fényt. Abban az esetben, ha a természetes fény nem volt elegendő a napi szükséglet kielégítéséhez, a különbséget körülbelül 475 mikroeinstein intenzitású mesterséges fénnyel szolgáltattuk. A fény hatásának való kitétel alatt a hőmérsékletet nem állítottuk be pontosan, de annak átlagértéke nappal körülbelül 27 °C, éjszaka pedig 18 °C volt. A vizsgálat során a megfelelő talajnedvességi szintet úgy biztosítottuk, hogy a növényeket alulról öntöztük. A relatív nedvességtartalmat a vizsgálat alatt körülbelül 50%-on tartottuk.

A virágedényeket teljesen randomizált kísérleti elrendezésben, három ismétléssel különböző kezeléseknek tettük ki. Egy sorozat virágedényt kezeletlenül hagytunk, hogy a későbbiekben viszonyítási alapul szolgálhassanak a kezelések hatásainak kiértékeléséhez.

A glifozátos kompozíciókat a levélzetre motoros permetezőgéppel szórtuk fel, amely olyan TeeJet® 9501E permetezőfejjel volt felszerelve, amely úgy volt beállítva, hogy 166 kilopascal (kPa) nyomáson 93 liter/hektár (l/ha) permetlevet szórjon ki. A kompozíciókat akkor juttattuk ki, amikor a növények körülbelül két hetesek voltak. A kezelés után a virágedényeket visszavittük az üvegházba, ahol addig maradtak, amíg ki nem értékeltük őket.

A kezeléseket híg vizes kompozíciókkal végeztük, amelyeket úgy készítettünk el, hogy az előformált tömény kompozíciókat vízzel hígítottuk. Az összehasonlításokhoz biztosítottuk, hogy a glifozát-savekvivalensek azonosak legyenek. Az alábbi egyenletből számítottuk ki, hogy milyen mértékben kell hígítani egy tömény glifozátkompozíciót ahhoz, hogy a növények kezelésére alkalmas kompozíciót készítsünk belőle:

A=RS/VC ahol

A a növény kezelésére alkalmas elkészítendő kompozícióhoz szükséges glifozátkompozíció térfogata, milliliterekben (ml) kifejezve;

R az alkalmazni kívánt glifozátmennyiség, gramm savekvivalens/hektárban (g s.e./ha) kifejezve;

S a növény kezelésére szolgáló elkészítendő kompozíció össztérfogata, milliliterekben (ml) kifejezve;

V a növény kezelésére szolgáló kompozíció alkalmazási aránya, liter/hektárban (l/ha) kifejezve (ezt általában „permettérfogat’’-nak nevezzük); és

C a glifozátkompozícióban lévő glifozát koncentrációja gramm savekvivalens/literben (g s.e./l) kifejezve.

HU 226 964 Β1

Az Assure® II címkéjén lévő ajánlásnak megfelelően, kereskedelmi forgalomban lévő nemionos felületaktív anyaggal mint hatásfokozó adalékkal együtt 0,25 térfogat% Assure® ll-t alkalmaztunk a növények kezelésére használt kompozícióban. Abban az eset- 5 ben, ha az Assure® ll-t Roundup® Ultra-val használtuk fel a tartálykeverék készítéséhez, nem adagoltunk be nemionos felületaktív anyagot.

A növények biztonságának és a gyomirtó hatékonyságnak a kiértékelését valamennyi növénynél ugyanaz a gyakorlott szakember végezte, aki feljegyezte a százalékos károsodást vagy gátoltságot, amelyet minden egyes kezelésnél a kezeletlen növényekkel való összehasonlítás útján, a fitotoxicitás szemrevételezésével ál10 lapított meg. A 0% gátoltság vagy károsodás arra utal, hogy nem volt tapasztalható hatás, a 100%-os gátoltság pedig azt fejezi ki, hogy valamennyi növény teljesen elpusztult. Ha a kultúrnövényeknél a károsodás mértéke legfeljebb 15%, azt az esetek többségében szokásos alkalmazás keretében elfogadhatónak tekintjük, bár általában kívánatosnak tekintjük, hogy a károsodás mértéke ne haladja meg az 5%-ot. Ha herbicidet szokásosan alkalmazzuk a kiirtandó gyomokon, a legalább 85%-os gátoltságot az esetek többségében elfogadhatónak tekintjük.

A 27. példa szerinti vizsgálat eredményeit a 3. táblázatban közöljük. A 3. táblázatban lévő üres mezők arra utalnak, hogy nem áll rendelkezésre adat.

3. táblázat

Kompozíció	Alkalmazási arány (g/ha)	A károsodás mértéke (%)	Gátoltság (%)
gli s.e.¹	quíz²	szója³	kanola⁴	répa⁵	kukorica⁶	rizs⁷	búza⁸
Roundup Ultra	420	0	2	0		0
627	0	4	99	0	0	0	0
840	0	4	3	0	0	0	0
1680	0	4		5	0	13	0
Assure II	0	19	0	0		100	97	100
0	29	2	0	0	100	100	100
0	38	3	0	0	100	97	100
0	76	10		0	100	100	100
Roundup Ultra+Assure II tartálykeverék	420	19	2	1		100	100	100
627	29	5	2	0	100	100	100
840	38	3	2	0	100	100	100
1680	76	8		1	100	100	100
Az 1. példa szerinti	420	19	0	0		100
627	29	0	8	0	100	100	100
840	38	2	10	0	100	100	100
1680	76	2		1	100	100	100
A 11. példa szerinti	420	19	0	0		100
627	29	1	2	0	100	100	100
840	38	1	7	1	100	100	100
1680	76	5		2	100	100	100
A 12. példa szerinti	420	19	1	0		100
627	29	0	2	0	100	100	100
840	38	0	2	2	100	100	100
1680	76	2		1	100	100	100
A 20. példa szerinti	627	29		2	0
840	38		5	0
1680	76		12	0
A 21. példa szerinti	627	29		0	0
840	38		3	0
1680	76		15	0

HU 226 964 Β1

3. táblázat (folytatás)

Kompozíció	Alkalmazási arány (g/ha)	A károsodás mértéke (%)	Gátoltság (%)
gli s.e.¹	quíz²	szója³	kanola⁴	répa⁵	kukorica⁶	rizs⁷	búza⁸
A 22. példa szerinti	420	23	2	0		100	100	100
627	34	3	1	0	100	90	100
840	45	5	4	0	100	97	100
1680	90	11		6	100	93	100
A 23. példa szerinti	420	34	5	0		100	100
67	50	12	2	0	100	100	100
840	67	13	1	0	100	100	100
1680	134	15		8	100	100	100
A 24. példa szerinti	420	34	3	0		100	100
627	50	5	3	0	100	100	100
840	67	6	0	2	100	100	100
1680	134	7		0	100	100	100

¹ glifozát-savekvivalens, ² kvizalofop-P-etil, ³ Roundup Ready® szójabab, 7 nappal a kezelés után kiértékelve, ⁴ Roundup Ready® kanola, 6 nappal a kezelés után kiértékelve, ⁵ Roundup Ready® cukorrépa, 6 nappal a kezelés után kiértékelve, ⁶ Roundup Ready® kukorica, 13 nappal a kezelés után kiértékelve, ⁷ Roundup Ready® rizs, 12 nappal a kezelés után kiértékelve, ⁸ Roundup Ready® búza, 23 nappal a kezelés után kiértékelve, ⁹ ez az adat valószínűleg kísérleti hiba eredménye, ezért figyelmen kívül kell hagyni.

28. példa

Az 1. példában leírt módon, de glifozát-IPA-só helyett glufozinát-IPA-sót alkalmazva mikroemulziós kompozíciót készítettünk a következő komponensek felhasználásával:

Glufozinát-IPA-só, 50%-os vizes oldat	67,83%*
Ammónium-klorid	0,71%
2 N sósavoldat	10,89%
Solvesso® Aromatic 150	8,16%
Kvizalofop-P-etil	1,41%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	3,07%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	3,10%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	0,73%
Víz	4,06%

* 34,05% glufozinát-IPA-só; 31,04% glufozinát-savekvivalens (se.).

28. C) példa

Összehasonlítás céljából egy mikroemulziós „kontrollkompozíció”-t is készítettünk, amely hasonló volt a 28. példa szerinti kompozícióhoz, azt kivéve, hogy elkészítéséhez nem használtunk fel ammónium-kloridot, sósavoldatot és vizet. Ezt a kompozíciót a következő komponensekből készítettük:

Glufozinát-IPA-só, 50%-os vizes oldat	67,24%*
Ammónium-klorid	0,00%
2 N sósavoldat	0,00%
Solvesso® Aromatic 150	3,03%
Kvizalofop-P-etil	1,40%
Polietoxilezett (5) faggyúzsíramin	13,59%
Polietoxilezett (2) kókuszzsíramin	13,94%
Polietoxilezett (6) lauril-éter	0,77%
Víz	0,00%

* 34,05% glufozinát-IPA-só; 31,04% glufozinát-savekvivalens (s.e.).

HU 226 964 Β1

29. példa

A 28. és 28.C) példa szerinti kompozíciók mindegyikéből kimértünk négy részt és egy-egy kupakkal ellátott üvegpalackban tároltuk. Az egyes kompozíciókból az egyik részt a környezet hőmérsékletén (körülbelül 22 °C-on), a másik részt 40 °C-on, a harmadik részt 50 °C-on, a negyedik részt pedig 60 °C-on tároltuk. 14 napos tárolás után a kvizalofop-P-etilt HPLC-vizsgálattal elemeztük. Az elemzés során kapott adatokat minden egyes kompozíció esetében összehasonlítottuk a frissen elkészített mintákra vonatkozóan kapott adatokkal, hogy meghatározzuk a kémiai bomlási fokot, amelyet - mint százalékos elemzési veszteséget számítottunk ki. Az eredményeket a 4. táblázatban közöljük.

4. táblázat

Kompozíció	Tárolási hőmérséklet (’C)	%-os kvizalofopP-etil-veszteség 14 napos tárolás után
28. példa	22	0
40	1,4
50	3,5
60	10
28. példa	22	0
40	37
50	60
60	77

A 4. táblázat adataiból kitűnik, hogy a 14 nap után bekövetkező százalékos kvizalofop veszteség nagymértékben csökken, ha egy, a találmány előnyös megvalósítását képviselő kompozíciót alkalmazunk. Az is látható, hogy a vizsgálatnál tapasztalt relatív veszteség kvizalofop/glufozinát elegyek esetében és kvizalofop/glifozát elegyek esetében hasonló (lásd 2. táblázat,

1. példa).

A találmány konkrét megvalósításainak leírásbeli ismertetésekor nem törekedtünk arra, hogy teljes listát közöljünk a találmány valamennyi lehetséges megvalósítási változatára vonatkozóan. Az ezen a területen járatos szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a leírásban ismertetett konkrét megvalósítási változatok a találmány keretein belül módosíthatók.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Folyékony tömény mikroemulziós gyomirtó kompozíció, amely folytonos vizes fázisból és nem folytonos olajos fázisból áll és magában foglal (i) a vizes fázisban vizet;

(ii) a vízben annyi vízoldható herbicid hatóanyagot, amennyi elegendő a kompozíció megfelelő mennyiségű vízzel való hígítása és az alkalmas növény levélzetére való felhordása után a biológiai hatás kifejtéséhez;

(iii) az olajos fázisban a vízoldható herbicidre vonatkoztatva (1:50)-(1:1) tömegaránynak megfelelő mennyiségben olyan olajoldható graminicidet tartalmaz, amely cihalofop, vagy diklofop, vagy (I) általános képletű, ahol a képletben

R¹ jelentése butirilcsoport, (2-etil-tio)-propil-csoport, 2,4,6-trimetil-fenil-csoport vagy olyan csoport, amelynek (a) általános képletében X jelentése oxigénatom vagy kénatom;

R² jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport; és R³ jelentése etilcsoport, allilcsoport, 3-halogén-allilcsoport; vagy (II) általános képletű, ahol a képletben R⁴ jelentése olyan (c) vagy (d) általános képletű csoport, amelyben

R⁶ és R⁷ jelentése - egymástól függetlenül hidrogénatom, halogénatom, metilcsoport, trifluor-metil-csoport vagy cianocsoport és

Yés Zjelentése - egymástól függetlenül CH-csoport vagy nitrogénatom, azzal a megkötéssel, hogy Y és Z közül legalább az egyik nitrogénatom, továbbá

R⁵ jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, allilcsoport, propargilcsoport, tetrahidrofurfurilcsoport, 2-etoxi-etil-csoport vagy 2-(izopropilidén-amino-oxi)-etil-csoport;

(iv) az olajos fázisban az említett graminicidre vonatkoztatva (3:1)-(30:1) közötti tömegaránynak megfelelő mennyiségben vízzel gyakorlatilag nem elegyedő szerves oldószert, amelyet úgy választunk ki, hogy a graminicid úgy oszoljék meg szerves oldószer és víz között, hogy a megoszlási tényező logaritmusa legalább 4 legyen;

(v) a kompozíció tömegére vonatkoztatva legfeljebb 10 tömeg%-ban, de a mikroemulzió elfogadható fizikai stabilitásának biztosításához elegendő mennyiségben olyan emulgeálóelegyet, amely egy vagy több olyan felületaktív anyagot tartalmaz, amelynek mindegyike rendelkezik funkciós tercier aminocsoporttal;

(vi) a stabilizáláshoz szükséges mennyiségben hidrogén-kloridot, alkálifém-kloridokat, ammónium-kloridot, kis molekulatömegű szerves ammónium-kloridokat és kvaterner ammónium-klorid felületaktív anyagokat magában foglaló vegyületcsoportból kiválasztva egy vagy több vízoldható kloridot és (vii) legfeljebb 5 tömeg%-ban, ahhoz azonban elegendő összmennyiségben, hogy a mikroemulziónak a növényekre való felhordás céljából megfelelő térfogatú vízzel végzett hígítása után elfogadható diszperzió keletkezzék, de ugyanakkor a mikroemulzió destabilizálásához nem elegendő összmennyiségben egy vagy több nemionos felületaktív anyagból összetevődő diszpergálóelegyet.
2. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a kis molekulatömegű szerves ammónium-kloridokat, az ammónium-kloridot, az alkálifémkloridokat és a hidrogén-kloridot magában foglaló vegyületcsoportból a 0,5-2,5 tömeg% kloridion szolgáltatásához elegendő mennyiségben egy vagy több klori22

HU 226 964 Β1 dót és/vagy 1-6 tömeg% vízoldható kvaterner ammónium-klorid felületaktív anyagot tartalmaz.
3. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a vízoldható herbicidet és a graminicidet összesen 5-50 tömeg%-ban tartalmazza.
4. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a vízoldható herbicidet és a graminicidet összesen 20-50 tömeg%-ban tartalmazza.
5. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a benne lévő vízoldható herbicid hatóanyag a következők közül megválasztott: acifluorfen, akrolein, amitrol, azulam, benazolin, bentazon, bialafosz, bromacil, bromoxinil, kloramben, klór-ecetsav, klopiralid, 2,4-D, 2,4-DB, dalapon, dikamba, diklórprop, difenzokvat, dikvat, endotall, fenak, fenoxaprop, flamprop, flumiklorak, fluoroglikofen, flupropanát, fomezafen, fozamin, glufozinát, glifozát, imazamet, imazametabenz, imazamox, imazapik, imazapir, imazakvin, imazetapir, ioxinil, MCPA, MCPB, mekoprop, metilarzonsav, naftalam, nonánsav, parakvat, pikloram, kvinklorak, szulfaminsav, 2,3,6-TBA, TCA, triklopirés a felsorolt hatóanyagok valamelyik vízoldható sója.
6. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy vízoldható herbicid hatóanyagként glifozátsót tartalmaz.
7. A 6. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy glifozátsóként a következők közül megválasztott sót tartalmaz: alkálifémsó, ammóniumsó, 1-6 szénatomos alkil-ammónium-só, 1-6 szénatomos alkanolammónium-só és 1-6 szénatomos alkil-szulfónium-só.
8. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy graminicidként a következők közül megválasztottat tartalmaz: butroxidim, kletodim, ciklohexidim, szetoxidim, tepraloxidim, haloxifop, propakvizafop és a klodinafop 1-4 szénatomos alkil- és propargil-észtere, cihalofop, diklofop, fluazifop, fluazifop-P, kvizalofop és kvizalofop-P.
9. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy vízoldható herbicid hatóanyagként glifozátsót, graminicidként pedig kvizalofop-P-etilt tartalmaz.
10. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy olyan szerves oldószert tartalmaz, amely szerves oldószer és víz között a graminicid úgy oszlik meg, hogy megoszlási tényezőjének a logaritmusa 5 vagy annál nagyobb érték.
11. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy szerves oldószerként aromás oldószert tartalmaz.
12. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy a szerves oldószert a graminicidre vonatkoztatott (4:1)-(10:1) tömegaránynak megfelelő mennyiségben tartalmazza.
13. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy összesen 12 tömeg%-nál kisebb mennyiségben tartalmaz felületaktív anyagokat.
14. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy olyan emulgeálóelegyet foglal magában, amely a polietoxilezett (2-20) tercier alkil-aminok és a polietoxilezett (2-20) tercier alkil-éter-aminok közül kiválasztva egy vagy több felületaktív anyagot tartalmaz.
15. A 14. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy olyan alkil-aminokat és alkil-éteraminokat tartalmaz, amelyek alkilláncai 12-18 szénatomosak.
16. A 14. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy 3-10 tömeg% alkil-amin és/vagy alkiléter-amin felületaktív anyagot tartalmaz.
17. A 14. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy 3-6 tömeg% alkil-amin és/vagy alkil-éteramin felületaktív anyagot tartalmaz.
18. A 2. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy kloridként ammónium-kloridot és/vagy hidrogén-kloridot tartalmaz.
19. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy olyan diszpergálóelegyet tartalmaz, amely egy vagy több, a polietoxilezett (2-20) alkiléterek és alkil-fenil-éterek közül kiválasztott egy vagy több nemionos felületaktív anyagból áll.
20. A 19. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy 1-3 tömeg% mennyiségben tartalmaz nemionos felületaktív anyagokat.
21. Az 1. igénypont szerinti kompozíció, azzal jellemezve, hogy olyan vizes fázist foglal magában, amelynek a pH-értéke abban a tartományban van, amelyben a graminicid kémiai bomlása minimális.
22. Eljárás nem kívánt növényekkel szembeni védekezésre és ilyen növények kiirtására, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti kompozíciót megfelelő mennyiségű vízzel hígítva növények kezelésére alkalmas készítményt állítunk elő, amelyet azután felhordunk a nem kívánt növények levélzetére.
23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nem kívánt növények a fűfélék családjába tartozó, a kompozícióban lévő vízoldható herbicid hatóanyaggal szemben genetikai úton való átalakítással tűrőképessé tett kultúrnövények leszármazottai, és a nem kívánt növények az említett vízoldható herbicid hatóanyaggal szemben genetikai átalakítás útján tűrőképessé tett, széles levelű kultúrnövények között nőnek.
24. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy vízoldható herbicid hatóanyagként glifozátot tartalmazó kompozíciót alkalmazunk, az említett fűfélék családjába tartozó kultúrnövények leszármazottai a következők közül megválasztottak: glifozáttűrö kukorica, rizs és búza, és az említett széles levelű kultúrnövények pedig a következők közül megválasztottak: glifozáttűrő gyapot, szójabab, olajrepce, kanola és cukorrépa.