HU225552B1 - Process for the purification of acifluorfen and its salts - Google Patents

Process for the purification of acifluorfen and its salts Download PDF

Info

Publication number
HU225552B1
HU225552B1 HU9802860A HUP9802860A HU225552B1 HU 225552 B1 HU225552 B1 HU 225552B1 HU 9802860 A HU9802860 A HU 9802860A HU P9802860 A HUP9802860 A HU P9802860A HU 225552 B1 HU225552 B1 HU 225552B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
mixture
crystallization
formula
solution
product
Prior art date
Application number
HU9802860A
Other languages
English (en)
Inventor
Stephen Martin Brown
Brian David Gott
Thomas Gray
Seyed Mehdi Tavana
Original Assignee
Syngenta Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Syngenta Ltd filed Critical Syngenta Ltd
Publication of HUP9802860A2 publication Critical patent/HUP9802860A2/hu
Publication of HUP9802860A3 publication Critical patent/HUP9802860A3/hu
Publication of HU225552B1 publication Critical patent/HU225552B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C303/00Preparation of esters or amides of sulfuric acids; Preparation of sulfonic acids or of their esters, halides, anhydrides or amides
    • C07C303/42Separation; Purification; Stabilisation; Use of additives
    • C07C303/44Separation; Purification
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C201/00Preparation of esters of nitric or nitrous acid or of compounds containing nitro or nitroso groups bound to a carbon skeleton
    • C07C201/06Preparation of nitro compounds
    • C07C201/16Separation; Purification; Stabilisation; Use of additives

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Cephalosporin Compounds (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás az (I) képletű 5-(2-klóra,a,a-trifluor-4-tolil-oxi)-2-nitro-benzoesav (a továbbiakban: acifluorfen) és sói tisztítására. Az acifluorfen és sói herbicid hatással rendelkeznek, ezenkívül herbicid hatóanyagok szintézisében közbenső termékekként használhatók fel. A találmány tárgya közelebbről eljárás a 2-es helyzetben nitrált kívánt izomer elkülönítésére egyéb nitrált izomereket is tartalmazó elegyekből.
A 22 610 számú európai közzétételi irat (III) általános képletű difenil-éter típusú herbicid vegyületeket ismertet - a képletben X és Y hidrogénatomot, fluoratomot, klóratomot, brómatomot, trifluor-metil-csoportot, -OCF2CHZ2-csoportot (ahol Z klór-, bróm- vagy fluoratomot jelent), trifluor-metoxi-csoportot, cianocsoportot, -COOR-csoportot (ahol R rövid szénláncú alkilcsoportot jelent), fenilcsoportot, alkoxicsoportot, nitrocsoportot vagy -SO2-rövid szénláncú alkilcsoportot jelent -, amelyeket ugyanezen közlemény szerint a (IV) általános képletű vegyületek - a képletben X és Y jelentése a fenti - nitrálásával állítanak elő.
Nitrálóreagensként salétromsav és kénsav elegyét használják, és a reakcióban oldószerként diklór-metán alkalmazását javasolják. A nitrálási reakció hozamára 75,4%-ot közölnek, nem közölnek azonban adatokat a termék tisztaságáról vagy egyéb nitrált izomerek jelenlétéről.
A 4 031 131 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom hasonló vegyületek előállítását ismerteti hasonló eljárással. Nitrálószerként kálium-nitrátot vagy salétromsav és kénsav elegyét használják, és a reakciót diklór-metánban végzik. A nitrálási reakció hozamára igen nagy (95%-ot meghaladó) értéket közölnek, de itt sem adnak adatokat a termék tisztaságáról. A leírás szerint a salétromsav és kénsav elegyével végzett nitrálás ecetsavanhidrid jelenlétében is végrehajtható.
A 3 416 és a 274 194 számú európai közzétételi irat egyaránt (V) általános képletű herbicid hatóanyagok előállítására vonatkozik - a képletben R1 adott esetben fluorozott alkilcsoportot vagy adott esetben szubsztituált fenilcsoportot jelent,
R3 hidrogén-, fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot vagy alkil-, trifluor-metil- vagy cianocsoportot jelent,
R4 hidrogén-, fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot vagy trifluor-metil-csoportot jelent,
R5 fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot vagy trifluor-metil-csoportot jelent, és
R6 hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent.
A 3 461 számú európai közzétételi irat szerint ezeket a vegyületeket úgy állítják elő, hogy a megfelelő karbonsavakat vagy karboxamidokat nitrálják, majd a nitrovegyületeket szulfonamidokká alakítják, vagy magukat a szulfonamidokat nitrálják. A 7. példában leírt nitrálási reakcióban oldószerként 1,2-diklór-etánt, nitrálószerként pedig kálium-nitrát és tömény kénsav elegyét használják.
A 274 194 számú európai közzétételi irat a (VI) általános képletű vegyületek nitrálását ismerteti. A leírás szerint a reakcióban szokásos nitrálószerek, például tömény salétromsav, nátrium-nitrát vagy ezek kénsavval képezett elegyei használhatók. Oldószerként nitrálással szemben ellenálló anyagokat alkalmaznak, amelyek közül példaként a halogénezett oldószereket (így a diklór-metánt, a diklór-etánt, a diklór-propánt és a klórozott-fluorozott szénhidrogéneket), valamint az aromás oldószereket (így a nitro-benzolt) említik meg.
A felsorolt eljárások közös hátránya, hogy üzemi méretekben nem alkalmazhatók kielégítő eredménnyel, mert a reakció során a kívánt termék egyéb nitrált izomerekkel együtt képződik. A difenil-éter-vegyületek nitrált izomerjei gyakran rendkívül nehezen különíthetők el egymástól, és a más izomerek mennyisége gyakran túllépi a végtermék herbicid hatóanyagként való felhasználhatóságára hatóságilag előírt értéket. A felsorolt jelenségek különösen nagy nehézségeket okoznak akkor, ha a nitrált vegyületet nem herbicid hatóanyagként, hanem annak közbenső termékeként alkalmazzák: ekkor ugyanis a nitrált izomerelegy továbbalakításához több reagenst kell felhasználni annál, mint ami a megfelelően elkülönített izomer átalakításához szükséges lenne. Szükség van tehát olyan nitrálási eljárás kidolgozására, amellyel a kívánt izomert a lehető legnagyobb mennyiségben tartalmazó termékelegy alakítható ki.
A nitrálási folyamatban az izomerelegy-képződés problémáját a 2 103 214 számú nagy-britanniai szabadalom feltalálói ismerték fel, akik (VII) általános képletű vegyületek - a képletben Χή, X2 és X3 egymástól függetlenül hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatomot vagy CF3-, CF2-,HZ2 (ahol Z fluor-, klór- vagy brómatomot képvisel)-, OCF3-, CN-, COOR (ahol R rövid szénláncú alkilcsoportot jelent)-, fenil-, rövid szénláncú alkoxivagy NO2-csoportot jelent, azzal a feltétellel, hogy legalább egyikük hidrogénatomtól eltérő jelentésű, és Y karboxilcsoportot vagy COOR-csoportot jelent - nitrálásával (Vili) általános képletű vegyületeket állítottak elő -, a képletben X1t X2, X3 és Y jelentése a fenti. A szabadalmi leírás elsősorban az (I) képletű acifluorfen előállításával foglalkozik, ami az Xt helyén 2-es helyzetű klóratomot, X2 helyén 4-es helyzetű trifluor-metil-csoportot, X3 helyén hidrogénatomot és Y helyén karboxilcsoportot tartalmazó (Vili) általános képletű vegyületnek felel meg.
Az (I) képletű acifluorfen a tolil-oxi-molekularész kapcsolódási helyéhez viszonyítva 4’-nitro-izomemek minősül. A nitráláskor kapott termékelegy a kívánt (I) képletű 4'-nitro-izomer mellett egyéb komponensekként (la) képletű 2’-nitro-izomert, (Ib) képletű 6’-nitro-izomert, valamint (1) és (2) képletű dinitroizomereket is tartalmazhat. További nem kívánt komponensként jelenhet meg a kiindulási anyagban lévő szennyező izomerből nitrálással képződő (3) képletű vegyület. Az acifluorfen tisztítása során kiemelt feladat a 2’-nitro-izomer teljes vagy lényegében teljes mértékű eltávolítása, ez ugyanis az a szennyező anyag, amit más módszerekkel a legnehezebb elválasztani a kívánt 4'-izomertől. Ha az acifluorfent kiindulási anyagként használják más reakciókban - például 5-(2-klór-a,a,a-trifluor-4-tolil-oxi)-N-metánszulfonil-2-nitro-benzamid (fomezafen) előállításához -, még nagyobb szükség van a jelen lévő más nit2
HU 225 552 Β1 rált izomerek eltávolítására, mert a reakcióban ezek is részt vehetnek, és ezáltal anyagveszteségeket okoznak. Ebben az esetben is kiemelt jelentősége van a 2’-nitro-izomer eltávolításának, mert a 2’-nitro-izomer számos reakcióterméke szintén csak nehezen különíthető el a 4’-nitro-izomer megfelelő reakciótermékeitől.
A 2 103214 számú nagy-britanniai szabadalom szerint a nyers acifluorfent úgy tisztítják, hogy az acifluorfen mellől alkalmas oldószerrel kioldják a nem kívánt izomereket és az egyéb melléktermékeket. Erre a célra például szénhidrogének, így pentán, hexán, heptán, ciklopentán, ciklohexén, ciklonheptán, benzol, toluol, xilolok és elegyeik, etil-benzol, kumén, pszeudokumén, etil-toluol és trimetil-benzol, valamint klórozott szénhidrogének, például 1,2-diklór-metán, metilén-klorid, kloroform és klór-benzol használatát javasolják. A közlemény szerint különösen előnyös oldószereknek bizonyultak a xilolok, amelyekből 1 mól nyers acifluorfenre vonatkoztatva 0,35-0,45 mól felhasználását javasolják. A nitráláskor kapott nyers acifluorfent megnövelt hőmérsékleten feloldják a kiválasztott oldószerben, és az oldatot - ami xilol felhasználásakor legalább 88 tömeg% nyers acifluorfent tartalmaz - viszonylag hosszú ideig ezen a hőmérsékleten tartják. Hűtés hatására az oldatból kristályosán kiválik az acifluorfen, amit centrifugálással különítenek el. A kapott termék tisztaságát 82%-ban deklarálják.
Tapasztalataink szerint a 2 103 214 számú nagybritanniai szabadalomban ismertetett eljárás ugyan részlegesen hatásos, de nem szolgáltatja a jelzett tisztaságú terméket.
Az 5 446 197 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom szerint a nyers acifluorfent o-xilolból, p-xilolból, monoklór-benzolból vagy 1,2-diklór-benzolból való kristályosítással tisztítják. Ennek során a nyers acifluorfenből és az oldószerből megnövelt hőmérsékleten 15-30 tömeg% nyers acifluorfent (ami 9-18 tömeg% tiszta acifluorfentartalomnak felel meg) tartalmazó oldatot készítenek, az oldatot a kristályosítás 30 °C-ot meg nem haladó hőmérsékletére hűtik, és a kivált acifluorfent kiszűrik. Miként a példákból megállapítható, ezzel a módszerrel csak akkor kapnak 2’-nitro-izomertől mentes vagy ezt az izomert elfogadhatóan kis mennyiségben tartalmazó acifluorfent, ha a kristályosítást a vizsgált tartomány alsó határértékéhez közel eső koncentrációjú (tiszta acifluorfenre vonatkoztatva 9-10 tömeg%-os) oldatból végzik. Ilyen híg oldatok használata gazdaságossági szempontból már önmagában is kedvezőtlen, amit tovább fokoz az a tény, hogy ekkor a legkisebb a visszanyert acifluorfen mennyisége. A kristályosítóoldat koncentrációjának növelésével ugyan növelhető a visszanyerés, ez azonban a szennyezések - elsősorban a 2’-nitro-izomer - mennyiségének tetemes és aránytalan megnövekedésével jár. Különösen érvényes ez akkor, ha kristályosító oldószerként o-xilolt használnak, amit az idézett közlemény az ott felsorolt oldószerek közül a legkevésbé kedvezőnek minősít.
Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, ami a korábban ismerteknél gazdaságosabb és hatékonyabb megoldást nyújt acifluorfen tisztítására.
Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy ha az acifluorfent o-xilolból kristályosítjuk 30 °C-ot meg nem haladó hőmérsékleten, a kristályosítást követő néhány órás időszakban az oldatfázisból lényegesen nagyobb sebességgel válik le a még oldatban maradt tiszta (I) képletű acifluorfen, mint az oldatban metastabilis állapotban jelen lévő (la) képletű 2’-nitroizomer. Abban az esetben tehát, ha a kristályosítás után az elegyet az acifluorfen elkülönítéséig 4 órát meg nem haladó időtartamon keresztül a kristályosítás hőmérsékletén tartjuk, jelentősen nő az acifluorfen visszanyerése, ugyanakkor azonban a visszanyert acifluorfen változatlanul mentes marad a 2’-izomertől, vagy ennek mennyisége csak csekély mértékben nő. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy ezt a kedvező eredményt akkor is elérhetjük, ha az 5 446 197 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomban ismertetett koncentrációtartomány felső határértékéhez közel eső vagy annál nagyobb, de 25%-ot meg nem haladó terhelésű kristályosítóoldatot használunk.
A találmány tárgya tehát eljárás az (I) képletű 5-(2-klór-a,a,a-trifluor-4-tolil-oxi)-2-nitro-benzoesav (acifluorfen) és sói tisztítására az (I) képletű vegyületet egy vagy több más izomerjével vagy dinitroanalógjával együtt tartalmazó elegyből oly módon, hogy az elegyhez o-xilolt adunk, ha sóból indultunk ki, a kapott elegyet vizes savas mosásnak vetjük alá, és a kapott oldatot 30 °C-ot meg nem haladó hőmérsékletre hűtve az oldatból kikristályosítjuk a kívánt terméket, mi mellett a kristályosítóoldatban az (I) képletű vegyület terhelését 25 tömeg%-ot meg nem haladó értékre állítjuk be, ahol a „terhelés” megjelölésen a tiszta (I) képletű vegyület tömege* 100 tiszta (I) képletű vegyület+oldószer tömege hányados értékét értjük.
A találmány értelmében a kristályosítás után az elegyet az acifluorfen elkülönítéséig 4 órát meg nem haladó időtartamon keresztül a kristályosítás hőmérsékletén tartjuk.
A találmány szerinti eljárással 90%-osnál nagyobb tisztaságú acifluorfent is előállíthatunk. Ez a tény igen komoly előnyt jelent akkor, ha a terméket herbicid hatóanyagként hasznosítjuk, mert a szakhatóságok rendszerint igen tiszta, minimális mennyiségű szennyezést tartalmazó hatóanyagok alkalmazását írják elő. Az előnyök még ennél is nagyobbak lehetnek akkor, ha a terméket továbbreagáltatjuk, mert ekkor kiküszöbölhetjük a nem kívánt melléktermékekkel való reakciók által előidézett reagensveszteségeket.
A kristályosítóoldat terhelésének kiszámításához ismernünk kell a tisztítandó elegyben lévő (I) képletű izomer mennyiségét.
A kristályosításhoz beállítandó terhelés optimuma jellemzően 8-20 tömeg%, például körülbelül 15-20 tömeg% lehet.
Noha a kristályosításra lehűtött oldat hőmérséklete 30 °C is lehet, jelentősen növelhetjük a termék tisztaságát, ha az oldatot ennél némileg alacsonyabb hőmérsékletre hűtjük. A kristályosítási lépés hőmérséklete előnyösen legfeljebb 20 °C lehet; ezen belül a körül3
HU 225 552 Β1 belül 5 ’C és 15 ’C közötti hőmérséklet-tartomány az optimális.
A termék tisztaságát a kristályosítás és a termék elkülönítése között eltelt időtartam is befolyásolja. Miként már közöltük, megfelelő tisztasági fok elérése érdekében ez az időtartam nem haladhatja meg a 4 órát. A termékszuszpenziót általában legalább 0,5 órán át (rendszerint körülbelül 1-2 órán át) tartjuk a kristályosítás hőmérsékletén a termék és az anyalúg fizikai szétválasztása előtt.
A kristályosodást bármilyen ismert módon kiválthatjuk, így például a kristályosítóoldatot tiszta (I) képletű vegyület kristályaival olthatjuk be. Esetenként előnyös, ha az oltást több lépésben végezzük úgy, hogy először a még forró oldathoz adunk oltókristályt, majd ezt a műveletet az elegy lehűlése során egyszer vagy többször megismételjük. Egyes esetekben a kristályosítóoldat beoltására nincs szükség, mert a termék az oldat hűtésekor spontán kikristályosodik. A kristályosítás után a terméket bármely alkalmas módszerrel elkülöníthetjük a szuszpenzióból. Erre a célra általában a szűrés a legalkalmasabb módszer.
A tisztítandó elegy például a (II) képletű vegyület nitrálásakor kapott nyers termékelegy lehet.
A nitráláshoz bármilyen szokásos módszert, például a 2 103 214 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban közölt eljárást alkalmazhatjuk.
Egy alkalmas módszer szerint nitrálószerként salétromsavat vagy salétromsav-kénsav elegyet használunk, azonban más nitrálószereket is alkalmazhatunk. A reakciót szerves oldószerben hajthatjuk végre. Oldószerekként például halogénezett oldószereket, így diklór-metánt (DCM-t), etilén-dikloridot (EDC-t), kloroformot, tetraklór-etilént (Perklont) és diklór-benzo-trifluoridot (DCBTF) használhatunk, azonban más oldószereket, így ecetsavat, ecetsavanhidridet, acetonitrilt, étereket [például tetrahidrofuránt (THF) vagy dioxánt], szulfolánt, nitro-benzolt, nitro-metánt, folyékony kén-dioxidot vagy folyékony szén-dioxidot is alkalmazhatunk. Előnyös, ha a reakciót ecetsavanhidrid jelenlétében végezzük. Ekkor az ecetsavanhidrid:(ll) képletű vegyület mólarányt előnyösen körülbelül 1:1 és 3:1 közötti értékre állítjuk be. A reakció hőmérséklete körülbelül -15 ’C és +15 ’C közötti, rendszerint körülbelül -10 ’C és +10 ’C közötti érték lehet.
A nitrálási reakció lezajlása után a nyersterméket el kell különítenünk a reakcióban használt oldószertől, majd fel kell vennünk a kristályosító oldószerben. Ezt például úgy végezhetjük, hogy a nyersterméket az esetlegesen hozzátapadt ecetsavanhidrid, ecetsav vagy ásványi sav eltávolítására vízzel mossuk, majd a reakcióban használt oldószert sztrippeléssel teljes mértékben eltávolítjuk, a termékelegyet megömlesztjük, és az ömledéket vesszük fel a kristályosító oldószerben. Más megoldás szerint a terméket sója (például nátriumsója) formájában vizes extrakcióval kivonjuk a nitráláshoz használt oldószerből, amit elválasztás után visszavezetünk a nitrálás folyamatába. A sóoldatot ezután forró átkristályosító oldószer jelenlétében megsavanyítjuk, és így az átkristályosító oldószerbe extraháljuk a terméket.
Ha a nitrálási eljárást a fenti feldolgozási módszerek bármelyikével és a találmány szerinti átkristályosítási eljárással kombináljuk, 70%-osnál nagyobb hozammal állíthatunk elő 90%-osnál nagyobb tisztaságú (I) képletű vegyületet.
A nyersterméket a kristályosító oldószerben való felvétel előtt előtisztításnak vethetjük alá. Ez az előtisztítás is a találmány tárgyát képezi.
Az előtisztítás vagy részleges tisztítás során a (II) képletű vegyület (I) képletű vegyület képződéséhez vezető nitrálásakor kapott termékelegyből eltávolítjuk a reakcióban felhasznált oldószert, és a kapott nyersterméket víz és egy vízzel elegyedő poláris oldószer keverékével kezeljük.
A részleges tisztítás egyik kiviteli módja szerint a jelen lévő ecetsavanhidridet vízzel ecetsavvá hidrolizáljuk, és az így képződött ecetsavat (vagy bármely más forrásból származó ecetsavat) poláris oldószerként a feldolgozandó reakcióelegyben hagyjuk. Ezután a reakcióban felhasznált oldószert desztillációval vagy vízgőz-desztillációval eltávolítjuk. Az így kapott nyersömledékhez, ami kevés ecetsavat is tartalmaz, ezután további mennyiségű ecetsavat és vizet adhatunk a részleges tisztítás elősegítésére a kívánt izomer jelentősebb oldódása nélkül.
Más megoldás szerint a nitráláskor kapott nyersterméket mosás és a reakcióban felhasznált oldószer eltávolítása után poláris oldószer és víz elegyével kezelve részlegesen feloldhatjuk, a szennyezéseket és a nem kívánt izomereket, a kívánt termék jelentősebb vesztesége nélkül. A kívánt terméket szűréssel különíthetjük el. Ebben az esetben poláris oldószerekként például hangyasavat, ecetsavat, propionsavat, metanolt, acetonitrilt és acetont használhatunk.
A poláris oldószer és a víz térfogataránya körülbelül 3:7 és 7:3 közötti, előnyösen körülbelül 2:3 és 3:2 közötti érték lehet. A nyers nitrált termékelegy mennyisége a poláris oldószer/víz elegyben körülbelül 10-80 tömeg%, előnyösen körülbelül 15-30 tömeg% lehet. Az előtisztítást (másként kifejezve részleges tisztítást) körülbelül 10 ’C és 60 ’C közötti (rendszerint körülbelül 15 ’C és 30 ’C közötti) hőmérsékleten végezhetjük.
Előtisztítással - például a fent ismertetett műveletekkel - a nitráláskor kapott nyers termékelegyben az (I) képletű vegyület mennyiségét a kezdeti körülbelül 70 tömeg%-ról körülbelül 80 tömeg%-ra növelhetjük. A nitrálási eljárást előtisztítással és a találmány szerinti átkristályosítással kombinálva a kívánt izomert 90%-ot meghaladó (sőt gyakran 95%-ot is meghaladó) hatásfokkal különíthetjük el. A találmány szerinti előtisztítás különösen hatásosan alkalmazható a túlnitrálódott termékek és a többlépéses szintézis termékeiben szokásosan megjelenő egyéb szennyező anyagok eltávolítására. Az előtisztított termék az előtisztítatlannál kedvezőbben tisztítható tovább átkristályosítással.
Az (I) képletű acifluorfen - azon túlmenően, hogy önmagában is herbicid hatást fejt ki - az 5-(2-klóra,a,a-trifluor-4-tolil-oxi)-N-metán-szulfonil-2-nitrobenzamid (fomezafen) szintéziséhez is felhasználható kiindulási anyagként. Az acifluorfent a megfelelő sav4
HU 225 552 Β1 kloriddá alakítva, majd a kapott savkloridot metánszulfonamiddal reagáltatva alakíthatjuk át fomezafenné. Mindkét reakciót szokásos módon, például a 3 416 számú európai közzétételi iratban megadottak szerint végezhetjük. Ebben az eljárásban komoly 5 előnyt jelent a tiszta acifluorfen felhasználása, mert a metánszulfonamlddal végzett reakció költséges eljárás, igen lényeges szempont tehát az, hogy nem kívánt nitroizomerek szulfonamidálódása révén ne menjen reagens veszendőbe.
A találmány tehát lehetőséget nyújt tiszta acifluorfen előállítására és átalakítására tiszta fomezafenné.
A találmány szerinti eljárást a következő példákban részletesebben ismertetjük.
1. példa
Általános eljárás szilárd acifluorfen átkristályosltására
Az átkristályosító oldószerként használt o-xilolhoz szilárd nyers acifluorfent adtunk, és az elegyet a szilárd 20 anyag feloldására 80 °C körüli hőmérsékletre melegítettük. Az elegyben lévő vizet elválasztottuk, és a maradék víznyomókat azeotrop desztillációval eltávolítottuk. Az oldatot 60 °C körüli hőmérsékletre hűtöttük, és tiszta acifluorfen oltókristályt adtunk hozzá. A lehűlés során a kristályosodás bekövetkeztéig az elegyhez 5 °C-os hőmérséklet-intervallumonként újabb oltókristályadagokat adtunk. Ezután a hűtést a kívánt hőmérséklet eléréséig folytattuk, majd meghatározott ideig tartó keverés után a terméket kiszűrtük, és kevés friss 30 oldószerrel mostuk.
A nyers acifluorfen összetétele a következő volt:
acifluorfen: 69-75%,
2'-nltro-izomer: 7-9%,
6'-nitro-izomer: 3,5—4,5%, (3) képletű izomer: 4,5-5%, dinitrovegyületek: 0,5-2%.
2. példa
Általános eljárás acifluorfen extrahálására nátrium10 sója oldatából és átkristályosítására
10-40 tömeg% szabad savnak megfelelő mennyiségű acifluorfen-nátriumsó oldatot összekevertünk az átkristályosító oldószerként használt o-xilollal, és az elegyet 80 °C-ra melegítettük. Az oldat pH-ját ásványi 15 savval 3-3,5-re állítottuk, és a két fázist szétválni hagytuk. A vizes fázist elválasztottuk, és a szerves fázist 70-80 °C-on 1/3 térfogatrész vízzel mostuk. A vizes fázist eltávolítottuk, és a szerves oldatból azeotrop desztillációval eltávolítottuk a vizet. Az oldatot lehűtöttük, és meghatározott ideig tartó keverés után kiszűrtük a kivált kristályos terméket.
Az 1. példában leírt tisztítási eljárás eredményeit az 1. és 2. táblázatban, míg a 2. példában leírt tisztítási eljárás eredményeit a 3. és 4. táblázatban közöljük. 25 A táblázatokban összefoglalt kísérletek során változtattuk a kristályosítóoldat terhelését, a szűrési hőmérsékletet és a keverési időt. Az 1-4. táblázatban használt rövidítések jelentése a következő:
K: a kísérlet kódjele,
Nyt. tiszt.: a kiindulási nyerstermék tisztasága,
Sz. h.: szűrési hőmérséklet.
1. táblázat
K. Nyt. Tiszt., % Terhe- lés, % Sz. h„ °C Keverési idő, óra Vissza- nyerés, % Termékösszetétel, tömeg%
összes dinitro (3) képletű izomer, % termék, % 2'-nitro, % 6’-nitro, %
43 68,9 11,97 15 3,00 54,15 0,38 1,1 88 0,63 0,1
44 68,9 9,90 15 3,00 53,31 0,39 1 87,4 0,8 0,11
45 68,9 13,75 15 1,00 59,26 0,34 0,8 85,2 2,85 0,2
46 69 17,97 25 1 70,87 4,2 1 91,4 1,1 0,8
47 71,2 16,51 15 1,00 61,20 0,5 0,9 90,5 0,6 0,1
48 71,2 13,01 15 1,00 78,13 0,85 0,84 84,5 7,4 0,2
49 71,4 16,10 15 1,00 62,24 0,3 0,7 91,9 0 0
50 73,3 10,02 15 1,00 61,26 0,59 0,8 94,9 1,06 0,2
51 73,3 15,02 15 1,00 71,23 0,74 0,63 87,8 7,3 0,2
52 77,16 11,98 30 1 63,43 0,16 0,3 91,3 5,1 0,04
53 77,16 9,98 20 1 73,03 0,15 0,25 93,6 5,9 0
54 79,9 11,99 15 1 78,18 1,7 0,4 96 0,8 0,1
55 79,9 11,99 25 1 77,43 1,76 0,2 93,4 2,2 0,1
56 79,9 14,98 25 1 79,84 1,2 0,3 91,3 3,8 0,1
HU 225 552 Β1
2. táblázat
K. Terhelés, % Sz. H„ °C Keverési idő, óra Vissza- nyerés, % Termékösszetétel, tömeg%
összes dinitro (3) képletű izomer, % termék, % 2'-nitro, % 6’-nitro, %
126 16 15 1 57,5 0,3 0,9 93,5 0,6 0,3
127 18 15 1 74 0,3 1,4 87,9 4,1 0,4
3. táblázat
K. Terhelés, % Sz. h„ °c Keverési idő, óra Vissza- nyerés, % Veszte- ség, % Termékösszetétel, tömeg%
célzott tényleges, % (3) képletű izomer, % termék, % 2'-nitro, % 6’-nitro, %
130 16,00 16,35 15 1 19,16 72,79 0,9 94,7 0 0
131 20,06 20,56 15 2 37,22 52,20 0,8 96,1 0,2 0
132 16,00 15 1 39,55 48,04 0,8 94,15 0 0
133 20,00 20,71 15 2 45,81 42,47 0,9 98 0 0
134 16,00 15 1 48,97 43,01 0,8 96,65 0 0
135 20,00 20,47 15 1 49,27 43,70 0,9 95 0 0
136 16,00 16,34 15 1 49,91 39,91 0,9 94,6 0 0
137 19,99 20,98 15 1 52,72 38,22 0,7 97,5 0 0
138 16,00 15 1 52,92 37,75 0,7 94,5 0 0
139 15,97 16,13 15 1 53,37 42,58 0,8 94,9 0 0
140 19,98 21,15 15 1 56,46 31,86 0,7 95,5 0 0
141 18,00 25 1 56,53 0,00 1,45 95 0,3 0,1
142 17,81 18,40 15 1 64,50 30,28 0,6 94,1 0 0,1
143 18,07 18,52 15 1 66,71 28,69 0,7 95,3 0,8 0
144 15,09 10 1 67,02 27,36 1,1 96,4 0,3 0
145 15,09 15 1 67,80 49,81 0,8 96,15 0,8 0
146 18,11 25 1 68,12 0,00 0,8 88,7 5,1 0,2
147 16,60 15 4 68,19 32,78 1 90,35 5,8 0
148 15,09 15 4 69,15 0,00 0,7 89,65 6 0
149 20,00 20,15 15 2 69,96 22,23 0,6 89,15 6,45 0
150 16,60 15 1 71,08 27,89 0,9 92,15 3,65 0
151 14,86 15 1 73,29 21,22 0,6 90,6 4,3 0,1
152 16,60 15 1 73,30 0,00 0,9 90,75 5,15 0,1
4. táblázat
K. Nyt. tiszt., % Terhelés, % Sz. h„ ’C Keverési idő, óra Vissza- nyerés, % Termékösszetétel, tömeg%
(3) képletű izomer, % termék, % 2'-nitro, % 6’-nitro, %
162 15 25 0,5 48,50 0 90,0 0 0
163 15 25 1 55 0,72 98,1 0,48 0
164 20 25 1 70,4 0,71 93,0 5,65 0,16
165 79,7 12 25 1 68,8 0,5 95,4 2,4 0
HU 225 552 Β1
4. táblázat (folytatás)
K. Nyt. tiszt., % Terhelés, % Sz. h„ °C Keverési idő, óra Vissza- nyerés, % Termékösszetétel, tömeg%
(3) képletű izomer, % tennék, % 2’-nitro, % 6’-nitro, %
167 25 25 0,5 88 0,6 91,2 6,7 0
168 78,7 15 25 1 73,8 0,4 91,4 5,95 0
169 78,7 12 25 1 68 0,3 90,7 5,2 0
170 20 25 1 72,2 0,3 90,3 6,1 0
171 20 25 1 88,7 0 89,5 5,7 0
172 20 5 0,5 72,2 1,6 88,9 4,4 0,3
173 12 5 1 61,3 1,3 94,1 0 0
174 15 5 1 66 1,2 92,0 3,1 0
175 20 25 0,5 83,6 0,6 90,8 6,5 0
176 18 25 0,5 58 0,5 94,4 0 0
177 15 25 1 77,7 0,5 94,4 3,7 0
178 20 25 1 58 0,5 95,1 0 0
179 18 25 1 54,3 0,5 94,9 0 0
180 20 5 1 88,8 1,9 88,7 7,6 0
183 18 5 1 68,1 1,5 89,2 5 0
185 20 5 1 74,6 1,5 87,5 5,9 0,3
186 15 5 1 81,8 1,6 89,4 6,1 0
187 12,2 5 1 77,7 1,5 90,8 4,5 0
Az 1-4. táblázat adataiból megállapítható, hogy a találmány szerint eljárva igen csekély mennyiségű 2'-nitro-izomert tartalmazó tisztított terméket kapunk.
A kísérletek adatainak egybevetésével arra is kö- 35 vetkeztethetünk, hogyan befolyásolja a terhelés az elért eredményeket. Itt a 172-174. kódjelű kísérletek eredményeire utalunk. A kristályosítóoldat terhelése a 173. kísérletben 12 tömeg%, a 174. kísérletben 15 tömeg% volt. Látható, hogy noha a terhelés növelésével 40 a kívánt termék hozama 61,3%-ról 66%-ra nőtt, a termék tisztasága 94,1 %-ról 92%-ra csökkent. Ezeket az eredményeket a hasonló körülmények között, de rövidebb keverési idővel végzett 172. kísérlet eredményeivel összehasonlítva megállapítható, hogy a terhelés 45 20 tömeg%-ra való növelése ugyan tetemesen növelte a hozamot, de a keverési idő lerövidítésének dacára is csökkent a termék tisztasága (a termékben lévő 2’-nitro-izomer mennyisége 0%-ról 4,4%-ra nőtt). Ezek a számadatok azt jelzik, hogy a terhelés növelhető, de 50 túlzott mértékben nem érdemes növelni. A vizsgált körülmények között a 12-15 tömeg%-os oldatterhelés tűnik optimálisnak. A kristályosítóoldat terhelése azonban nem haladhatja meg a 25 tömeg%-ot.
Az adatokból arra is következtethetünk, hogyan be- 55 folyásolja a hőmérséklet a találmány szerinti tisztítási eljárás eredményét. Az 54., 55. és 52. kísérlet eredményei szerint a szűrési hőmérséklet csökkentésével nemcsak a hozam növekedett, hanem a 2'-nitro-szennyezés mennyisége is csökkent. 60
Az adatokból a kristályosítási elegy keverési idejének hatására is következtethetünk. A 3. táblázatban szereplő 145. kísérlet adataiból megállapítható, hogy ha a szűrést 15 °C-on végezzük, 1 órás keverési idő esetén 96,15%-os tisztaságú, 0,8 tömeg% 2'-nitro-izomert tartalmazó terméket kapunk 67%-os hozammal. Abban az esetben azonban, ha egyébként azonos körülmények között a keverési időt 4 órára növeljük, enyhén (69%-ra) nő ugyan a hozam, de a termék tisztasága 89,65%-ra csökken, és 2’-nitroizomer-tartalma 6 tömeg%-ra nő (lásd a 148. kísérlet adatait).
3. példa
A 2’-nitro-izomer leválasztása az átkristályosításkor kapott szőrietekből
19,4 g 77%-os tisztaságú acifluorfent o-xilolból átkristályosítva 91,3%-os tisztaságú, 5,1 tömeg% 2’-nitro-izomert tartalmazó acifluorfent kaptunk 63%-os hozammal. A szűrletekből néhány napi állás után szilárd anyag vált ki, amit elkülönítettünk és elemeztünk. Ez a szilárd anyag 71,7 tömeg% acifluorfent és 24 tömeg% 2’-nitro-izomert tartalmazott.
4. példa
Nitrálás és azt követő tisztítás o-xilol felhasználásával
Keverővei ellátott reaktorba 190 g nyers (84,2%-os tisztaságú) 5-(2-klór-a,a,a-trifluor-4-tolil-oxi)-benzoesavat, 754 g 1,2-diklór-etánt és 87,8 g ecetsavanhidri7
HU 225 552 Β1 ves oldószeres fázist azeotrop desztillációval szárítottuk, majd a 4. példában leírtak szerint 15 °C-ra hütöttük. A kivált acifluorfent kiszűrtük és szárítottuk.
A nitrálás hozama 83%, az átkristályosítás hozama 70,7% volt, így az acifluorfent 58,8%-os összhozammal kaptuk. A termék összetétele a következő det mértünk be. Az elegyet 50 °C-ra melegítve oldatot készítettünk, majd az elegyet 10-15 °C-ra hűtöttük. Az elegyhez egyenletes ütemben, 2 óra alatt, 10-15 °C-on 131 g nitráló savkeveréket (33,3 tömeg% salétromsavat és 66,7 tömeg% kénsavat tartalmaz) adtunk. A savkeverék beadagolása után a reakcióelegyet 1 órán át 10 °C-on tartottuk, majd 15 g vízzel elbontottuk. Az elegyet 70 °C-ra melegítettük, és a savas fázist elválasztottuk. Az oldószeres fázist az ecetsav eltávolítására 70 °C-on kétszer 210 g 5 tömeg%-os vizes nátrium-klorid-oldattal mostuk. Ezután a szerves fázishoz 194 g vizet adtunk, és az 1,2-diklór-etánt kidesztilláltuk. A vizes fázist visszatöltöttük a reaktorba. A kapott viszkózus olaj/víz keverékhez 510 g o-xilolt adtunk, és a vizes fázist 70 °C-on elválasztottuk. A szerves oldószeres oldatot vízzel mostuk, elválasztottuk, és azeotrop desztillációval szárítottuk. A kapott oldatot 20 °C/óra sebességgel 15 °C-ra hűtöttük, miközben 50 °C-on acifluorfenkristályokkal oltottuk be. A 15 °C-ra hűtött kristályosítóelegyből 1 óránként kb. 130 g tömegű mintát vettünk, a kivett mintát szűrtük, szívatással szárítottuk, szárítószekrényben tovább szárítottuk, majd elemeztük. Az eredményeket az 5. táblázatban közöljük.
5. táblázat
Keverési idő 15 °C-on, óra Acifluorfenta rtalom, tömeg% 2’-nitroizomer-tartalom, %
1 87 6,48
2 82,5 1,63
3 85,9 8,35
4 86,7 8,52
5 85,9 9,32
6 84,7 9,36
5. példa
Nitrálás és azt követő tisztítás o-xilol felhasználásával
Keverővei ellátott reaktorba 433,2 g nyers 5-(2klór-a,a,a-trifluor-4-tolil-oxi)-benzoesav-nátriumsó oldatot (az oldat szabad savban számítva 36,2 tömeg% kiindulási anyagot tartalmazott) és 754 g 1,2-diklór-etánt mértünk be, és az elegyet 60 °C-ra melegítettük. Az elegy pH-ját kénsavval 2,0-re állítottuk. A vizes fázist elválasztottuk, és a szerves oldószeres fázist azeotrop desztillációval szárítottuk. A szerves oldathoz 50 °C-on 87,8 g ecetsavanhidridet adtunk, majd a 4. példában leírtak szerint elvégeztük a nitrálást és az elegy feldolgozását. Az olajos ömledék/víz elegy formájában elkülönített nyers termékhez 50 °C-on 60,9 g 47 tömeg%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot adva az elegy pH-ját 10 fölötti értékre állítottuk. Az 1,2-diklór-etán nyomait desztillációval eltávolítottuk, ezután a vizes elegyhez 833 g o-xilolt adtunk. A vizes fázis pH-ját 53 g kénsavval 2,0-re állítottuk. Rövid ideig tartó keverés után a vizes fázist elválasztottuk: ekkor az elegy hőmérséklete még 70 °C fölötti érték volt. A szervolt:
acifluorfen: 97,0%,
2’-nitro-izomer: 0,6%,
6’-nitro-izomer: 0,1%, egyéb szennyezések: 2,3%.
6. példa
Nyers acifluorfen extrahálása vizes ecetsavval
21,7 g 68,9%-os tisztaságú acifluorfenhez ecetsavat és 10,9 g vizet adtunk, és az elegyet 2 órán át 22 °C-on kevertük. A szuszpenziót szűrtük, és a szilárd anyagot kevés 50%-os vizes ecetsavval mostuk. A terméket szárítószekrényben 80 °C-on szárítottuk. Az acifluorfent 95,9%-os hozammal kaptuk, az előtisztított anyag tisztasága 79,2%-os volt.

Claims (6)

1. Eljárás (I) képletű 5-(2-klór-a,a,a-trifluor4-tolil-oxi)-2-nitro-benzoesav (acifluorfen) és sói tisztítására az (I) képletű vegyületet egy vagy több más izomerjével vagy dinitroanalógjával együtt tartalmazó elegyből oly módon, hogy az elegyhez o-xilolt adunk, ha sóból Indultunk ki, a kapott elegyet vizes savas mosásnak vetjük alá, és a kapott oldatot 30 °C-ot meg nem haladó hőmérsékletre hütve az oldatból kikristályosítjuk a kívánt terméket, mi mellett a kristályosítóoldatban az (I) képletű vegyület terhelését 25 tömeg%-ot meg nem haladó értékre állítjuk be, ahol a „terhelés megjelölésen a tiszta (I) képletű vegyület tömege* 100 tiszta (I) képletű vegyület+oldószer tömege hányados értékét értjük, azzal jellemezve, hogy a kristályosítás után az elegyet az acifluorfen elkülönítéséig 4 órát meg nem haladó időtartamon keresztül a kristályosítás hőmérsékletén tartjuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elegyet 0,5-4 órán keresztül tartjuk a kristályosítás hőmérsékletén.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elegyet 0,5-2 órán keresztül tartjuk a kristályosítás hőmérsékletén.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kristályosítóoldat terhelését körülbelül 8-20 tömeg%-ra állítjuk be.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldatot kristályosításra legfeljebb 20 °C-ra hütjük.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy tisztítandó elegyként 5-(2-klóra,a,a-trifluor-4-tolil-oxi)-benzoesav nitrálási eljárásában kapott nyersterméket használjuk.
HU9802860A 1995-09-13 1996-08-06 Process for the purification of acifluorfen and its salts HU225552B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GBGB9518704.3A GB9518704D0 (en) 1995-09-13 1995-09-13 Chemical process
PCT/GB1996/001893 WO1997010200A1 (en) 1995-09-13 1996-08-06 Process for the purification of diphenyl ether compounds

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP9802860A2 HUP9802860A2 (hu) 1999-03-29
HUP9802860A3 HUP9802860A3 (en) 2000-03-28
HU225552B1 true HU225552B1 (en) 2007-03-28

Family

ID=10780648

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9802860A HU225552B1 (en) 1995-09-13 1996-08-06 Process for the purification of acifluorfen and its salts

Country Status (16)

Country Link
US (1) US6342630B1 (hu)
EP (1) EP0851853A1 (hu)
JP (1) JPH11512421A (hu)
KR (1) KR19990044560A (hu)
CN (1) CN1094924C (hu)
AR (1) AR003327A1 (hu)
AU (1) AU6664096A (hu)
BR (1) BR9610293A (hu)
CA (1) CA2230921C (hu)
GB (1) GB9518704D0 (hu)
HU (1) HU225552B1 (hu)
ID (1) ID16173A (hu)
IL (1) IL123617A (hu)
TW (1) TW336930B (hu)
WO (1) WO1997010200A1 (hu)
ZA (1) ZA966932B (hu)

Families Citing this family (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5910604A (en) * 1995-09-13 1999-06-08 Zeneca Limited Purification process
US7324635B2 (en) 2000-05-04 2008-01-29 Telemaze Llc Branch calling and caller ID based call routing telephone features
WO2009023343A2 (en) * 2007-05-22 2009-02-19 Wisconsin Alumni Research Foundation Anti-bacterial drug targeting of genome maintenance interfaces
JP5197439B2 (ja) * 2009-02-27 2013-05-15 エア・ウォーター株式会社 ビス(3−ニトロ−4−ヒドロキシフェニル)類の製造方法
JP5936511B2 (ja) * 2012-10-09 2016-06-22 エア・ウォーター株式会社 3,3’−ジニトロ−4,4’−ジヒドロキシジフェニルエーテルの精製方法および3,3’−ジニトロ−4,4’−ジヒドロキシジフェニルエーテルの製造方法

Family Cites Families (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4031131A (en) 1975-09-29 1977-06-21 Rohm And Haas Company Process for preparing phenoxybenzoic acids
EP0003416B1 (en) 1978-01-19 1981-08-26 Imperial Chemical Industries Plc Diphenyl ether compounds useful as herbicides; methods of using them, processes for preparing them, and herbicidal compositions containing them
DE3071736D1 (en) * 1979-06-22 1986-10-09 Rhone Poulenc Agrochimie Process for preparing 2-nitro-5-(substituted-phenoxy) benzoic acids and salts thereof
US4594440A (en) 1981-07-27 1986-06-10 Rhone:Pulenc, Inc. Process for recovering and purifying herbicidal phenoxybenzoic acid derivatives
US4405805A (en) 1981-07-27 1983-09-20 Rhone-Poulenc, Inc. Process for recovering and purifying herbicidal phenoxybenzoic acid derivatives
GB8628109D0 (en) 1986-11-25 1986-12-31 Ici Plc Chemical process
ATE169611T1 (de) * 1994-02-17 1998-08-15 Zeneca Ltd Verfahren zur phosgenierung in gegenwart des acetonitrils
US5446197A (en) * 1994-10-04 1995-08-29 Basf Corporation Method of purifying acifluorfen

Also Published As

Publication number Publication date
CN1200722A (zh) 1998-12-02
HUP9802860A3 (en) 2000-03-28
KR19990044560A (ko) 1999-06-25
EP0851853A1 (en) 1998-07-08
ID16173A (id) 1997-09-11
US6342630B1 (en) 2002-01-29
AR003327A1 (es) 1998-07-08
TW336930B (en) 1998-07-21
WO1997010200A1 (en) 1997-03-20
IL123617A (en) 2001-01-11
HUP9802860A2 (hu) 1999-03-29
JPH11512421A (ja) 1999-10-26
CN1094924C (zh) 2002-11-27
CA2230921C (en) 2008-10-28
BR9610293A (pt) 1999-03-16
CA2230921A1 (en) 1997-03-20
IL123617A0 (en) 1998-10-30
AU6664096A (en) 1997-04-01
GB9518704D0 (en) 1995-11-15
ZA966932B (en) 1997-03-13

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU225552B1 (en) Process for the purification of acifluorfen and its salts
US4185018A (en) Process for producing benzofurazan-1-oxides
JP3886533B2 (ja) ジフェニルエーテル化合物のニトロ化方法
US5910604A (en) Purification process
AU620022B2 (en) Preparation of 2-nitro- substituted phenoxy (alkylsulphonyl benzamides)
JPH05301833A (ja) 2,4−ジクロロフルオロベンゼンの製造方法
IL133151A (en) Nitration process for definite sites
FR2510102A1 (fr) Procede de purification de derives d'acides phenoxybenzoiques
US6072080A (en) Purification process
US3703546A (en) Preparation of 3-amino-2,5-dichlorobenzoic acid
JP2003002879A (ja) オキサチアジン類の製造方法
EP0146923B1 (en) Preparation of halogenated phenols
JPH0748321A (ja) 4,6−ジニトロハロベンゼンの製造方法
US5264628A (en) Process for preparing 5-(3-butyryl-2,4,6-trimethyl)-2-[1-(ethoxyimino)propyl]-3-hydroxycyclohex-2-en-1-one
WO2005014531A1 (ja) N-メタクリロイル-4-シアノ-3-トリフルオロメチルアニリンの製造方法、該化合物の安定化方法およびビカルタミドの製造方法
US4401833A (en) Process for the preparation of 4-chloro-2,6-dialkylanilines
JP7141304B2 (ja) 2,6-ナフタレンジカルボン酸ジアリルの製造方法
JP3106568B2 (ja) 2−アミノ−4,6−ジクロロ−5−アルキルフェノール類の製造方法
FR2519979A1 (fr) Procede de preparation de trifluoromethoxy ou trifluoromethylthiophenylsulfones
JPH01228943A (ja) 2,4―ジクロロ―3―アルキル―6―ニトロフェノールの製造方法
TW202130617A (zh) 製備1,1’-二硫烷二基雙(4-氟-2-甲基-5-硝基苯)之方法
HU188367B (en) Process for preparing 6-demethy-6-deoxy-6-methylene-5-exytetracycline and 11a-chloro-derivative thereof
JPH09169705A (ja) 2,4−ジクロロ−3−エチル−6−ニトロフェノールの製造方法
JPS6117812B2 (hu)
JPS63267741A (ja) β−アセトナフトンの選択的製造方法

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees