HU225488B1 - A broad spectrum infectious bursal disease virus vaccine - Google Patents

A broad spectrum infectious bursal disease virus vaccine Download PDF

Info

Publication number
HU225488B1
HU225488B1 HU0102823A HUP0102823A HU225488B1 HU 225488 B1 HU225488 B1 HU 225488B1 HU 0102823 A HU0102823 A HU 0102823A HU P0102823 A HUP0102823 A HU P0102823A HU 225488 B1 HU225488 B1 HU 225488B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
ibdv
variant
gly
thr
vaccine
Prior art date
Application number
HU0102823A
Other languages
English (en)
Inventor
Egbert Mundt
Loon Adriaan A W M Van
Original Assignee
Intervet Int Bv
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Intervet Int Bv filed Critical Intervet Int Bv
Publication of HU0102823D0 publication Critical patent/HU0102823D0/hu
Publication of HUP0102823A2 publication Critical patent/HUP0102823A2/hu
Publication of HUP0102823A3 publication Critical patent/HUP0102823A3/hu
Publication of HU225488B1 publication Critical patent/HU225488B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N7/00Viruses; Bacteriophages; Compositions thereof; Preparation or purification thereof
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K14/00Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • C07K14/005Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from viruses
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P31/00Antiinfectives, i.e. antibiotics, antiseptics, chemotherapeutics
    • A61P31/12Antivirals
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P31/00Antiinfectives, i.e. antibiotics, antiseptics, chemotherapeutics
    • A61P31/12Antivirals
    • A61P31/14Antivirals for RNA viruses
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P37/00Drugs for immunological or allergic disorders
    • A61P37/02Immunomodulators
    • A61P37/04Immunostimulants
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K39/00Medicinal preparations containing antigens or antibodies
    • A61K2039/51Medicinal preparations containing antigens or antibodies comprising whole cells, viruses or DNA/RNA
    • A61K2039/525Virus
    • A61K2039/5254Virus avirulent or attenuated
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K39/00Medicinal preparations containing antigens or antibodies
    • A61K2039/54Medicinal preparations containing antigens or antibodies characterised by the route of administration
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N2720/00MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA dsRNA viruses
    • C12N2720/00011Details
    • C12N2720/10011Birnaviridae
    • C12N2720/10022New viral proteins or individual genes, new structural or functional aspects of known viral proteins or genes

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Virology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Communicable Diseases (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Oncology (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Gastroenterology & Hepatology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Medicines Containing Material From Animals Or Micro-Organisms (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)

Description

A leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 2 lap ábra)
HU 225 488 Β1
A találmány tárgya IBDV-mutáns, amely az E-variánsú vírusgénem A-szegmensében lévő VP2-fehérje kódoló nukleotidszekvenciát tartalmazza, és amely képes CEF szövettenyészetet megfertőzni és abban replikálódni. A találmány tárgya továbbá ezen mutánst tartalmazó oltóanyag és ezen mutáns alkalmazása oltóanyag gyártására.
A fertőző burzális betegség vírusa (IBDV) a birnavírusok családjának a tagja. E család vírusai nagyon hasonlóan szerveződő genommal és hasonló replikációs ciklussal rendelkeznek. E vírusok genomja két szegmensből (A- és B-szegmens) álló kétszálú RNS (dsRNS). A nagyobb A-szegmens egy poliproteint kódol, amelyből autoproteolízis révén jönnek létre az érett VP2, VP3 és VP4 jelű vírusfehérjék. VP2 és VP3 a vírusrészecske fő szerkezeti fehérjéi. A VP2 a birnavírusok jelentős, gazdaszervezet védelmét okozó immunogénje, és tartalmazza azokat az antigén hatású szakaszokat, amelyek a semlegesítő ellenanyagok termeléséért felelősek. A VP4-fehérje a vírus által kódolt proteáz, amely a VP2-, VP3- és VP4-fehérjék prekurzor poliproteinjének a feldolgozásában játszik szerepet. A nagyobbik A-szegmensen egy további nyílt leolvasási fázis (ORF) is található, megelőzve és részben átfedve a poliprotein génjét. Ezen második nyílt leolvasási fázis egy VP5 jelű, ismeretlen funkciójú fehérjét kódol, amely az IBDV-vel fertőzött sejtekben fordul elő. A kisebb B-szegmens a VP1 jelű, 90 kDa-os többfunkciós fehérjét kódolja, amely polimeráz- és sapkázó aktivitással rendelkezik.
Az IBDV-nek két szerotípusa létezik, az 1-es és a 2-es szerotípus. A két szerotípust vírussemlegesítési (VN) teszttel különböztethetjük meg. Ezenkívül az 1-es szerotípusnak altípusait is izolálták. Az 1-es szerotípus ezen úgynevezett „variáns” vírusait keresztsemlegesítési tesztekkel, monoklonális ellenanyagok sorozatával vagy RT-PCR-rel azonosíthatjuk. Az IBDV 1-es szerotípusának ezen altípusai megtalálhatók a szakirodalomban, például klasszikus, E-variáns, GLS, RS593 és DS326 törzsek [van Loon és munkatársai, „Proceedings of the International symposium on infectious bursal disease and chicken infectious anaemia”, Rauischholzhausen, Germany, 179-187. old. (1994)].
A fertőző burzális betegség (IBD), vagy más néven Gumboro-féle betegség, egy akut, erősen ragályos vírusfertőzés csirkében, amelynek elsődleges célpontja a nyirokszövet, és különösen szelektív a Fabricius-burza sejtjeire. A megbetegedések száma az érzékeny baromfiudvarokban magas, gyors súly vesztéssel és mérsékelt halálozással jár. A betegségből felgyógyuló csirkék immunhiányosak lehetnek a Fabricius-burza tönkretétele miatt, amely a csirke védekezőrendszere számára nélkülözhetetlen. Az IBD-vírus a 3 hetesnél fiatalabb csirkékben komoly immunszuppressziót okoz, valamint burzai sérüléseket idéz elő a csirkék 3 hónapos koráig.
A betegséget hosszú éveken át képesek voltak megelőzni a baromfitenyészetek magas ellenanyagszintjének előidézésével, hatástalanított vírust tartalmazó oltóanyagnak a legyengített élő IBDV-oltóanyaggal előkezelt csirkéken való alkalmazásával. Ez az IBD által okozott anyagi veszteségeket minimális szinten tartotta. Az oltott tenyészállatoktól származó csirkékben található anyai ellenanyagok megelőzik az IBDV-vel való korai fertőzést, és csökkentik az immunszuppresszióval kapcsolatos problémákat. Ezenkívül a legyengített élő vírust tartalmazó oltóanyagokat sikeresen alkalmazták kereskedelmi baromfitenyészetekben az anyai ellenanyagok szintjének csökkenése után.
Napjainkra az IBDV nagyon virulens törzsei magas halandósággal együtt járó járványokat okoztak Európában, és a jelenleg alkalmazott oltási programok nem kielégítők a csirkék védelmére. Az oltások kudarca annak tulajdonítható, hogy a legyengített élő oltóanyagok képtelenek voltak a madarakat megfertőzni a virulens valódi vírussal való találkozás előtt.
Az akut megbetegedések további oka az antigén variánsok felbukkanása az oltott baromfiak között a 80-as évek közepén, különösen az Amerikai Egyesült Államokban. Az IBDV 1-es szerotípusának legfontosabb új antigén altípusai a Delaware E-variáns és a GLS törzsek voltak. Azelőtt az oltóanyagok kizárólag a legyengített élő vagy elölt, klasszikus típusú IBDV-törzseken alapultak. Jóllehet annak ellenére, hogy a klasszikus IBDV-oltóanyagtörzsek kiváltanak egy bizonyos fokú védettséget a csirkék más altípusú törzzsel való fertőzése ellen (és viszont), jelentős anyagi károk keletkeztek annak következtében, hogy a védőoltások csak egy altípusba tartozó víruson alapuló oltóanyagokkal történtek.
Ezen változások eredményeképpen szükségessé vált mind klasszikus és variáns IBDV altípusú törzsek beépítése az IBDV-oltóanyagokba széles spektrumú védettség kialakítása érdekében.
Ahogy fent említettük, a klasszikus törzseken alapuló, mind élő, mind elölt vírusokat tartalmazó oltóanyagokat is rendszeresen alkalmazzák a gyakorlatban. Az elölt klasszikus oltóanyagokat általában injekcióval adják be, míg az élő klasszikus oltóanyagokat vagy injekcióval, vagy az olcsó, tömeges alkalmazási módszerek valamelyikével adják be, mint például permet, aeroszol és ivóvíz általi immunizálás.
Az eddig azonosított Delaware E-variáns vírusok erősen virulensek, és kizárólag elölt oltóanyagként adhatók be. Mindeddig egyetlen sikeres próbálkozás történt egy E-variáns sejttenyészetben való fenntartására és legyengítésére. Ezen - 89/03 elnevezésű - oltóanyag képes védettséget kiváltani E-variáns fertőzéssel szemben, de az a hátránya, hogy nem működik, ha valamelyik tömeges alkalmazási úton alkalmazzák. Ezt az oltóanyagot injekcióban kell beadni, bőr alá vagy izomba [Hein és munkatársai, „Proceedings of the 43th Western poultry disease conference”, 102-103. old. Sacramento, USA, (1994)].
A madarak GLS altípusú IBDV fertőzése elleni védelmére kizárólag elölt oltóanyagok kaphatók.
Mundt [J. Gén. Virology, 80, 2067-2076. old. (1999)] meghatározta azokat a molekuláris szintű szerkezeti követelményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az addig csak a Fabricius-burzában, in vivő fertőző- és
HU 225 488 Β1 szaporodóképes IBDV-törzsek csirke embrionális kötőszöveti (CEF) sejttenyészetben is fertőzzenek és szaporodjanak. A VP2-fehérje két aminosavának - a 253. helyen (Glu-t His-re) és a 284. helyen (Ala-t Thr-ra) cseréje szükséges és elégséges ahhoz, hogy az IBDV burzában életképes törzsei (BU) képesek legyenek megfertőzni a CEF és egyéb szövettenyészeteket. Különösen két kiméra - D78/E-variáns - szövettenyészetes fenotípusú (TC) IBDV-mutánst tárnak fel ebben a közleményben.
A fentieket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy szükség volt legyengített élő Delaware E-variáns IBDV-oltóanyagra, amely hatékonyan beadható tömeges alkalmazási úton. Ezenkívül igény volt egy széles spektrumú IBDV-oltóanyagtörzsre, amely megfelelő védelmet nyújt két vagy több altípusú IBDV-törzs ellen. Egy ilyen széles spektrumú oltóanyag megakadályozza, hogy minden egyes IBDV altípus ellen külön oltóanyagvírusokat kelljen gyártani, és azokat kombinált oltóanyagként kiszerelni.
A találmány szerinti megoldás egyik célja olyan IBDV-mutáns létrehozása, amely képes csirkékben védettséget kiváltani legalább két IBDV altípus virulens törzsei ellen. A találmány szerinti megoldás egy további célja olyan mutáns létrehozása, amely védettséget nyújt a virulens E-variáns IBDV-törzs ellen, és egyúttal beadható az élő IBDV-oltásoknál mindennaposán alkalmazott tömeges alkalmazási módszerekkel.
Felismertük, hogy e célokat kielégíti egy olyan IBDV-mutáns, amely - az E-variáns vírus genomjának A-szegmensében lévő - VP2-fehérjét kódoló nukleotidszekvenciát tartalmaz, és amely képes fertőzni és szaporodni CEF szövettenyészetben, és az jellemzi, hogy az E-variáns VP2-fehérjét kódoló részében egy vagy több olyan mutációt tartalmaz, amelyben (i) a 254. helyen lévő aminosav kodonja glicint kódol és/vagy (ii) a 270. helyen lévő aminosav kodonja treonint kódol.
Megállapítottuk, hogy a Mundt és munkatársai (1999, mint fent) által közölt D78/E-variáns kiméra burza (BU) mutáns, amely az E-variáns törzs (BU) tenyésztési és immunológiai tulajdonságait hordozza, virulens, és a limfocita állomány teljes kimerülését okozza a csirkékbe való beadás után. Ezenkívül, mint ahogy a 2. példában bemutatjuk, e törzs szövettenyészetes (TC) mutánsa kevésbé virulens, és képes részleges, védő immunreakciót kiváltani, amennyiben injekcióban adjuk be. Egyúttal azonban a TC mutáns csak gyenge védettséget nyújt a fertőzés ellen, ha a szemen keresztül juttatjuk be (egy olyan beadási mód, amely az ivóvizes beadási út modellje). Meglepetéssel állapítottuk meg, hogy - a vírusok E-variánsának a VP2-génjében - a természetben előforduló, a 254. aminosav (Ser) és/vagy a 270. aminosav (Alá) kodonjainak 254(Gly) és/vagy 270(Thr) aminosavat kódoló kodonra történő további mutációk olyan legyengített élő IBDV-mutánst eredményeznek, amely:
(i) klasszikus és E-variáns altípusú IBDV-törzsek ellen körülbelül azonos mértékű vírussemlegesítési (VN) titert képes kiváltani, (ii) virulens, klasszikus és E-variáns altípusú IBDV-törzsekkel való fertőzés ellen képes védelmet kiváltani a beoltott állatokban, (iii) képes védelmet kiváltani, ha tömeges alkalmazási út alkalmazásával juttatjuk be.
Az IBDV altípusok jól meghatározottak a szakirodalomban a monoklonális ellenanyagokkal való reakcióik révén. Az E-variáns altípus specifikusan reagál a Moab67 jelű vírussemlegesítő ellenanyaggal, amelyet 1992. szeptember 14-én, HB 11122 számon Dave Snyder helyezett letétbe az ATCC-nél [lásd még Vakharia és munkatársai, Vírus Research 31, 265-273. old. (1994)].
A találmány szerinti IBDV-mutánst eredményező mutációkat az E-variáns VP2-fehérjéjének kódolószakaszában hozzuk létre a 254(Ser) és/vagy 270(Ala) aminosavak kodonjainál.
A találmány szerinti előnyös IBDV-mutáns a kívánt mutációkat vagy mindkét, vagy a 254. aminosav kodonjában tartalmazza.
A 890. nukleotid (A-ról G-re) és a 938. nukleotid (G-ről A-ra) kicserélése sorrendben a 254. aminosav (Ser-ről Gly-re) és a 270. aminosav (Ala-ról Thr-ra) helyettesítését eredményezi. Mint fent feltártuk, az IBD-vírusok genomiális szerveződése jól ismert; az IBDV genomja egy nagy A-szegmenst és egy kisebb B-szegmenst tartalmaz. Az IBDV A-szegmense egy nagy nyílt leolvasási fázist (ORF) tartalmaz, amely egy körülbelül 110 kDa-os poliproteint (VP2-VP3-VP4,
I. ábra) kódol. Az A-szegmens és a B-szegmens teljes nukleotidszekvenciáját számos IBDV-törzsben meghatározták. Ezenkívül az E-variáns VP2-fehérjéjét kódoló résznek a nyílt leolvasási fázison belüli helyét és nukleotidszekvenciáját, valamint az E-variáns VP2-fehérjéjének az aminosavszekvenciáját is meghatározták [Vakharia és munkatársai, Avian Dlsease, 36, 736-743. old. (1992); Vakharia és munkatársai, Vírus Rés. 31, 265-273. old. (1994); Heine és munkatársai,
J. Gén. Virol., 22, 1835-1843. old. (1991)]. Az E-variáns VP2-fehérjéjét kódoló szekvenciát tartalmazó DNS-fragmens nukleotidszekvenciáját (647-1725. nukleotidok), valamint a poliprotein ennek megfelelő aminosavszekvenciáját (175-532. aminosavak) - amelyeket a találmány szerinti IBDV-mutáns előállításánál alkalmaztunk a példákban leírt módon - az 1. és 2. azonosító számú szekvencia mutatja be.
Az aminosavhelyek jelzésére alkalmazott sorszámok az IBDV-poliprotein szakirodalomban elterjedt sorszámozására utal. A nukleotidhelyek sorszámai az IBDV genom A-szegmensének teljes nukleotidszekvenciáján alapul [Mundt és Müller, J. Gén. Virol. 77, 437-443. old. (1995); NCBI azonosító: X 84034],
Mundt (1999, mint fent) feltárta, hogy egy klasszikus vagy E-variáns fenotípusú IBDV-törzs CEF szövettenyészetben való fertőzésének és szaporodásának a szükséges feltétele a 253. His-t és a 284. Thr-t kódoló kodonok jelenléte a megfelelő törzsek VP2-génjében. Ezért a találmány szerinti - a CEF szövettenyészetben fertőzés és szaporodás tulajdonságát mutató IBDV-mutáns előnyösen tartalmazza a 253. His és a
HU 225 488 Β1
284. Thr aminosavakat. Egy ilyen mutáns IBDV-törzshöz Mundt (1999, mint fent) által feltárt eljárások alkalmazásával juthatunk. Ezenkívül ilyen eljárást bemutatunk az 1. példában.
A genetikai kód degeneráltsága miatt számos lehetőség létezik a találmány szerinti IBDV-mutáns poliproteinjének a 254. His és 270. Thr aminosavakat kódoló kodonokra. A VP2 kódolószakaszában a 254. Gly kodonja lehet GGA, GGC, GGG vagy GGT, előnyösen GGC, míg a 270. Thr kodonja ACT, ACC, ACA vagy ACG, előnyösen ACG lehet.
Olyan E-variánsú IBDV-törzsek, amelyek (i) fertőznek és szaporodnak CEF szövettenyészetben, és (ii) tömeges alkalmazási út alkalmazásával széles spektrumú immunválaszt váltanak ki, előállítható a fent említett megfelelő specifikus kodonoknak a természetben előforduló E-variánsú törzsbe való beépítésével.
Ugyanezt az eredményt érhetjük el másképpen az E-variáns VP2 kódolószakasza egy részének egy ismert, (klasszikus) IBDV-törzs genomiális szekvenciájának olyan megfelelő részével való helyettesítésével, amely már tartalmazza kívánt kodonokat a megfelelő helyeken. A klasszikus törzsek genomiális szekvenciáját az 5 871 744 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi irat (Vakharia és Mundt) és a 98201704.8 számú európai szabadalmi bejelentés (AKZO Nobel NV) tárja fel.
A találmány szerinti IBDV-mutáns előnyösen a klasszikus D78-törzs VP2-fehérjéjét kódoló részeit tartalmazza, amely egy olyan VP2-fragmentet kódol, amely a fent meghatározott kívánatos kodonokat tartalmazza a 253-284. aminosavhelyeken.
Egy találmány szerinti előnyös IBDV-mutáns a D78 VP2-t kódoló részt tartalmazza, amely a 884-985. helyeket felölelő nukleotidokat tartalmazza, és amelynek a nukleotidszekvenciáját a 3. azonosító számú szekvencia mutatja be. Ez a nukleotidfragmens helyettesíti az E-variáns VP2-t kódoló megfelelő fragmensét, és többek között tartalmazza az alábbi aminosavakat: 253. His, 254. Gly, 270. Thr és 284. Thr (4. azonosító számú szekvencia).
A találmány szerinti IBDV-mutáns tartalmazhatja az E-variánsú IBDV-törzs A-szegmensének a genetikai anyagát, beleértve a mutáltatott VP2 kódolószakaszt is, ahogy fent feltártuk. Azonban a találmány szerinti IBDV-mutáns egy más IBDV-törzs genetikai anyagán is alapulhat, mint például egy klasszikus vagy GLS törzs, egy klasszikus törzs különösen előnyös esetben a D78-törzs.
Egy ilyen „kiméra” IBDV-mutánsban az első típusú IBDV-törzs A-szegmensének genetikai anyagában a VP2-t kódoló szekvenciákat helyettesítjük az E-variáns VP2-t kódoló szekvenciájával, amely ezenkívül tartalmazza azokat a kívánt mutációkat, amelyek az új IBDV-mutáns előnyös tulajdonságaiért felelnek.
Azok a VP2 kódolószekvenciák, amelyek egy E-variáns VP2-fehérjét kódolnak, tartalmazhatják a teljes E-variáns VP2-fehérjét kódoló (mutáltatott) genetikai információt (131-1666. nukleotidhelyek), vagy tartalmazhatják annak egy olyan VP2-fehérjét kódoló fragmensét, amely képes E-variánsú vírust neutralizáló ellenanyagokat termeltetni. Az utóbbi esetben az E-variáns VP2-t kódoló szekvenciáit kiegészíthetjük egy másik IBDV altípus VP2-t kódoló szekvenciáival úgy, hogy az IBDV-mutáns egy teljes VP2-fehérjét expresszáljon.
Egy ilyen IBDV-mutáns előnyösen tartalmazhat legalább egy (mutáltatott) E-variáns VP2-t kódoló fragmenst, amely a VP2-gén úgynevezett változékony szakaszát öleli fel. Bayliss és munkatársai [J. Gén. Virol. 71, 1303-1312. old. (1990)] meghatározták, hogy ez a szakasz a 745. És 1182. nukleotidok között található.
Az IBDV-mutáns előnyösen tartalmazza az E-variáns VP2-t kódoló szekvenciáknak a 647-1666. nukleotidjait, beleértve a fent leírt kívánt mutációkat.
A (kiméra) IBDV-mutánsok előállítása a közelmúltban felállított fertőző cRNS rendszerrel [Mundt és Vakharia, Proc. Natl. Acad. Sci. USA 93, 11 131-11 136. old. (1996)] érhető el. Ez a fordított genetikai rendszer lehetővé teszi, hogy az IBDV RNS-genomjában mutációkat hozzunk létre. A legfontosabb lépés ebben a fordított genetikai rendszerben, hogy előállítjuk az IBD-vírus A- és B-szegmensének teljes cDNS-klónjait, beleértve a mindkét szegmens 5’- és 3’-végén található nukleotidokat. A klónozási eljárás után az A- és B-szegmens teljes hosszúságú szekvenciáit működőképesen kapcsoljuk egy promoterhez, amely DNS-függő RNS-polimerázt képes kötni, mint például T7-, SP6- vagy T3-polimeráz, előnyösen T7-polimeráz. A DNS-függő polimeráz képes a vírus teljes cRNS-ét átírni az A- és B-szegmens teljes hosszúságú cDNS-klónjairól. Ez a cRNS képes kiváltani a vírus replikációját és az életképes vírus kialakulását. Ez az eljárás mindegyik természetes IBDV-vel végrehajtható.
Fordított genetikai rendszereket számos IBDVtörzsre leírtak, mint például a D78-ra [Yao és munkatársai, J. Virol. 72, 2647-2657. old. (1998)], a HK46 törzsre [Lim és munkatársai, J. Virol. 73, 2854-2862. old. (1999)] és a CEF94-re [Boot és munkatársai, Virology 265, 330-341. old. (1999)].
A találmány szerinti IBDV-mutáns B-szegmense bármely IBDV-törzsből származhat, előnyösen a D78vagy P2-törzsből (5 871 744 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi irat és 98201704.8 számú európai szabadalmi bejelentés).
Az előzőekben feltárt, a P2-törzs B-szegmensét tartalmazó IBDV-mutánsok különösen előnyös legyengítési és védőtulajdonságokat mutatnak, különösen a 254. Gly vagy a 254. Gly és 270. Thr aminosavakat tartalmazó mutánsok.
A kívánt mutációkat a szakirodalomban az erre a célra általánosan ismert eljárásokkal építhetjük be az IBDV-genomba. A mutációkat különösen helyspecifikus mutagenezissel építjük be. A mutációknak az IBDV-genomba való bevitelére szolgáló eljárásokat bemutatunk a leírásban, de azok általánosan elterjedtek a szakirodalomban is [Mundt és Vakharia, (1996), mint fent; Yao és munkatársai, J. Virol. 72, 2647-2654. old. (1998); Mundt és munkatársai, (1999), mint fent; 98201704.8 számú európai szabadalmi bejelentés;
HU 225 488 Β1 „Current Protocols in Molecular Biology”, 8.5.1-8.5.9. old. szerk.: F. M. Ausubel és munkatársai, kiad.: Wiley N. Y., (1995); valamint Kunkel és munkatársai, „Methods in Enzymology” 154, 376-382. old. (1987)].
Mint ahogy a példákban feltárjuk, a találmány szerinti IBDV-mutáns nagyon előnyös tulajdonságokat mutat, amelyek egy új típusú IBDV-oltóanyaghoz vezethetnek. Ezért a találmány egy másik megvalósítási módja baromfik - azok IBDV-fertőzésből eredő betegségei ellen való - védelmére alkalmazható oltóanyag. Az oltóanyag a fent meghatározott IBDV-mutánst tartalmazza gyógyszerészetileg elfogadható hordozóval vagy oldószerrel együtt.
Az IBDV-mutánst legyengített élő vagy inaktivált vírusként is felhasználható az oltóanyagban, azonban az élő forma előnyös, mivel lehetővé teszi a találmány szerinti IBDV-mutáns összes előnyös tulajdonságának az alkalmazását. A találmány szerinti oltóanyagot hagyományos eljárásokkal állíthatjuk elő, mint amelyeket például a kereskedelmi forgalomban kapható élő és inaktivált IBDV-oltóanyag előállítására szokásosan alkalmaznak. Röviden, egy érzékeny hordozót beoltunk találmány szerinti IBDV-mutánssal, és addig tenyésztjük, amíg a vírus egy kívánt fertőző titerre felszaporodik, majd ezután az IBDV-t tartalmazó anyagot begyűjtjük.
Minden olyan hordozó, amely az IBDV-mutáns replikációját képes elősegíteni, alkalmazható a találmány szerinti oltóanyag előállítására, beleértve az elsődleges (madár) sejttenyészeteket, mint például csirke embrionális kötőszöveti sejtek (CEF) vagy csirke embrionális májsejtek (CÉL), emlőssejtvonalak, mint például a VERŐ vagy BGM-70 sejtvonal, vagy madársejtvonalak, mint például a QT-35, QM-7 vagy LMH sejtvonal. Általában a sejtek beoltása után a vírust 3-10 napig tenyésztjük, majd ezután a sejttenyészet felülúszóját begyűjtjük, és szükség esetén szűrjük vagy centrifugáljuk a sejttörmelékek eltávolítása érdekében.
Az IBDV-mutánst másképpen megtermékenyített csirketojásokban tenyésztjük. Előnyösen megtermékenyített SPF-csirketojás az a hordozó, amelyen ezeket az IBDV-mutánsokat tenyésztjük. A megtermékenyített csirketojásokat például beolthatjuk 0,2 ml IBDV-mutánst tartalmazó, tojásonként legalább 102 TCID50 szuszpenzióval vagy homogenizátummal, és ezután 37 °C-on inkubáljuk azokat. Körülbelül 2-5 nap elteltével az IBD-vírusterméket az embrió és/vagy a membránok és/vagy a húgytömlőfolyadék összegyűjtésével gyűjtjük be, majd ezt az anyag megfelelő homogenizálása követi. Ezután a homogenizátumot 10 percig 2500 g-vel centrifugáljuk, és a felülúszót szűrőn átszűrjük (100 pm).
A találmány szerinti, élő vírust tartalmazó oltóanyagot olyan szuszpenzió vagy liofilizátum formájában állíthatjuk elő és forgalmazhatjuk, amely az ilyen készítményekben általánosan alkalmazott gyógyászatilag elfogadható hordozót vagy oldószert is tartalmaz. Hordozók közé tartoznak stabilizátorok, tartósítószerek és pufferek. Megfelelő stabilizátorok például az SPGA, szénhidrátok (mint például szorbitol, mannitol, keményítő, szukróz, dextrán, glutamát és glükóz), fehérjék (mint például tejpor, albumin vagy kazein) vagy ezek lebontási termékei. Megfelelő pufferek például az alkálifém-foszfátok. Megfelelő tartósítószerek timerozál, mertiolát és gentamicin. Oldószerek közé tartoznak víz, vizes pufferek (mint a puffereit sóoldat), alkoholok, poliolok (mint például glicerin).
Ha kívánjuk, a találmány szerinti élő oltóanyagok adjuvánst is tartalmazhatnak. A megfelelő adjuváns aktivitású vegyületek és készítmények példái megegyeznek a később említettekkel.
Habár a találmány szerinti élő oltóanyag injekcióban, például intramuszkulárisan, szubkután vagy in ovo történő beadása lehetséges, az oltóanyagot előnyösen IBDV-védőoltásra szokásosan elterjedt tömeges alkalmazási úton adjuk be. IBDV-védőoltásra ez ivóvíz-, porlasztásos vagy aeroszolimmunizáció lehet.
Az ivóvizes beadási úthoz az állatokat szokás szerint 2-4 óráig szomjaztatjuk, mielőtt az oltóanyagot tartalmazó vizet eléjük tesszük, és fontos, hogy elegendő ivóhely legyen az összes madár egyenletes vízhez jutásához. Az oltóanyagot olyan számított koncentrációban alkalmazzuk a friss ivóvízben, hogy minden madárnak elegendő dózist adjunk.
Azért, hogy az életképes oltóanyagvírusok számának - az ivóvízben nagy mennyiségben jelen lévő klór-, vas-, cink- vagy rézionok miatti - drámai csökkenését megakadályozzuk, előnyösen védőszert, mint például sovány tejet (tejport) adunk az oltóanyagot tartalmazó vízhez.
A porlasztásos eljárás - amely a durva permetes és az aeroszolos beadást tartalmazza - az élő IBDV-oltóanyag kisméretű folyadékrészecskékben való beadását jelenti. A durva permetes eljárásban a részecskék kezdeti cseppmérete 10-100 pm, és az aeroszolos eljárásban a cseppméret általában kisebb, mint 1 pm és 50 pm között van.
Mivel a (csap)vízrészecskék beszáradása miatt az oldott sók koncentrációja megnövekszik, az élő oltóanyagvírusok inaktiválódásának megakadályozására fehérje védőszert, mint például sovány tejet, sovány tejport vagy zselatint adunk a vizes fázishoz.
A kis részecskék előállítására hagyományos porlasztókészülékeket vagy aeroszolgenerátorokat alkalmazhatunk, mint például a kereskedelmi forgalomban kapható hátizsák porlasztó, haltenyésztő porlasztó vagy atomizáló porlasztó. Az ivóvizes védőoltást szintén hagyományos készülékkel végezhetjük. A hagyományos porlasztásos, aeroszolos és ivóvizes védőoltást érintő részleteket megtalálhatjuk a „Compendium, administration of poultry vaccines” című könyvben [van Eck és munkatársai, VI—VII, kiad.: Gezondheidsdienst voor Pluimvee, Doorn, The Netherlands, (1988)].
A találmány egy más megvalósítási módja szerinti oltóanyag az IBDV-mutánst inaktivált formában tartalmazza. Az inaktivált oltóanyag legnagyobb előnye a hosszú életű ellenanyagok magas szintje, amelyet mind klasszikus, mind E-variáns IBDV-törzsek ellen elérhetünk.
A tenyésztés után begyűjtött vírusok inaktiválásának a célja a vírusok szaporodásának megszüntetése.
HU 225 488 Β1
Általában ezt szakirodalomban jól ismert kémiai vagy fizikai eljárásokkal érhetjük el.
Egy inaktivált IBDV-mutánst tartalmazó oltóanyag például egy vagy több, az erre a célra megfelelő és fent említett, gyógyszerészetileg elfogadott hordozót vagy oldószert is tartalmazhat.
A találmány szerinti inaktivált oltóanyag előnyösen egy vagy több adjuváns aktivitású vegyületet tartalmaz. Az erre a célra megfelelő vegyületek vagy készítmények közé tartoznak az alumínium-hidroxid, -foszfát vagy -oxid, ásványi olaj (mint például Bazol F® vagy Marcol 52®) vagy növényi olaj (mint például E-vitamin-acetát) alapú olaj-víz vagy víz-olaj emulziók.
A találmány szerinti oltóanyag IBDV-mutáns hatékony dózisát tartalmazza hatóanyagként, azaz egy olyan mennyiségű IBDV-anyagot, amely a beoltott madarak immunitását eredményezi egy virulens vírussal való fertőzés esetén. Immunitás alatt azt értjük, hogy az oltás után a madarakban jelentősen nagyobb védelem alakul ki a nem oltott csoporthoz képest.
A találmány szerinti élő oltóanyag tipikusan állatonként 102-109 TCID50 (fertőző dózis50) dózisban adható, amely dózis előnyösen a 104·0—1O7·0 TCID50 tartományban van. Az inaktivált oltóanyagok állatonként 105—109 TCID50 antigénekvivalenst tartalmazhatnak.
Inaktivált oltóanyagokat általában parenterálisan adunk be, például intramuszkulárisan vagy szubkután.
Habár a találmány szerinti IBDV-oltóanyag hatásosan alkalmazható csirkékben, egyéb baromfik, mint például pulykák, gyöngytyúkok és foglyok is sikeresen olthatok lehetnek az oltóanyaggal. A csirkék lehetnek húscsirkék, szaporítófajták vagy tojófajták.
A találmány szerinti oltóanyagot kapó állatok életkora ugyanaz, mint azoké, amelyek a hagyományos, élő vagy inaktivált IBDV-oltóanyagot kapják. Például a húscsirkéket (amelyek anyai ellenanyagtól - MDA mentesek) olthatjuk 1-2 napos korban vagy in ovo, míg a magas MDA-szinttel bíró húscsirkéket előnyösen 2-3 hetes korban oltjuk. Alacsony MDA-szintű tojófajtákat és szaporítófajtákat 1-10 napos korban olthatjuk, majd ezt követően inaktivált oltóanyaggal megerősítő oltásokat adhatunk, 6-12 és 16-20 hetes korban.
A találmány tárgyát képezik kombinált oltóanyagok is, amelyek a fent leírt IBDV-mutáns mellett - egy vagy több - más, baromfikat fertőző kórokozótól származó immunogént tartalmaznak.
A kombinált oltóanyag még előnyösen tartalmaz egy vagy több oltóanyagtörzset a Marek-féle betegség vírus (MDV), fertőző bronchitis vírus (IBV), Newcastleféle betegség vírus (NDV), tojás-csepp szindróma (EDS) vírus, pulyka rinotracheitis vírus (TRTV) vagy reovírus ellen.
1. példa
Széles spektrumú klasszikus/E-variáns IBDV-mutáns előállítása Anyagok és eljárások Vírus és sejtek
Az 1-es szerotípusú D78-törzset (Intervet International BV, Boxmeer, Netherlands) csirkeembriósejtekben (CEC) tenyésztettük. A megtermékenyített SPF-tojásokból származó CEC-et 10% magzati borjúszérummal (FCS) kiegészített Dulbeccos minimál/esszenciális tápközegben (DMEM) növesztettük, és ezt alkalmaztuk a kinyert vírus tenyésztésére és a fertőzésre való felülúszók továbboltására. A transzfekciós kísérleteket és floureszcenciás immunológiai vizsgálati eljárásokat 10% FCS-sel kiegészített 199-es tápközegben növesztett fürjizomsejtekben (QM-7, ATCC) hajtottuk végre.
IBDV-törzsek B-szegmensének teljes hosszúságú cDNS-klónjának előállítása
Az 1-es szerotípusú D78-törzs B-szegmensének teljes hosszúságú cDNS-ének klónozásához a vírust CEC-ben tenyésztettük és ultracentrifugálással tisztítottuk. A D78-törzs vírusgenomjának RNS-ét megtisztítottuk és cDNS-sé írtuk vissza, és polimeráz-láncreakció (PCR) alkalmazásával amplifikáltuk, a szokványos műveletek követésével és a Mundt és Vakharia (1996, mint fent) által leírt oligonukleotidok alkalmazásával. Az amplifikációs termékeket tompa véggel klónoztuk, és a megfelelő PCR-fragmenseket tartalmazó plazmidokat szekvenáltuk. A T7-RNS-polimeráz promoterének szabályozása alatt álló, a B-szegmens teljes hosszúságú cDNS-ét tartalmazó plazmid (pUC18BD78) előállítására szolgáló klónozási eljárás megfelelt Mundt és Vakharia (1996, mint fent) által a P2-törzs B-szegmensének előállítására leírt műveleti sorral.
Intergenerikus IBDV-plazmidok előállítása
Az IBDV-specifikus szekvenciák helyettesítésére az E-variáns teljes kódolórégióját tartalmazó E/Del-plazmidot [Vakharia, Biotechnology Annual Review 3, 151-168. old. (1997)] alkalmaztuk. A pEDEL22Bacll-plazmidot Nde I és Sál I restrikciós enzimekkel emésztettük, sorrendben a 647. és 1725. nukleotidoknál (1. azonosító számú szekvencia), a P2-törzs teljes hosszúságú szekvenciájával (NCBI azonosító: X 84034) megegyezően. A kapott 1078 bp hosszúságú fragmens a VP2 változékony szakaszának (Bayliss és munkatársai, 1990, mint fent) kódolószekvenciáját és az E/Del-törzs VP4-ének szekvenciáit tartalmazza. Az Nde I és Sál I enzimekkel felnyitott pD78A/ÁNB (Mundt, 1999, mint fent) plazmidba történő ligálás után a létrejött teljes hosszúságú kiméra plazmid (pD78A-E/Del) a D78-törzs és E/Del A-szegmensének szekvenciáit is tartalmazta. A pD78A-E/Del plazmid volt a helyspecifikus mutagenezis kiindulópontja.
Ebből a célból a pD78A-E/Del plazmidot Sac I és Sál I restrikciós enzimekkel emésztettük a 868. és 1725. nukleotidoknál (a P2-törzs teljes hosszúságú szekvenciájával megegyezően), és a megfelelően hasított pBS- (Stratagene) plazmidba klónoztuk (pBSD78-E/Del). A helyspecifikus mutagenezist korábban leírt módon (Kunkel és munkatársai, 1992, mint fent) végeztük. Az (nt 941-985) nukleotidszekvencia helyspecifikus mutagenezise a D78-E/Delmut12-1 oligonukleotid (1. táblázat, 5. azonosító számú szekvencia) és a pBSD78-E/Del plazmid alkalmazásával történt. Az érdekelt szekvenciát szekvenálással ellenőriztük, és a megváltozott szekvenciát tartalmazó plazmidot második helyspecifikus mutagenezis kísérletben al6
HU 225 488 Β1 kalmaztuk. Ebből a célból a kapott plazmid (pBSD78E/Delmut1) szekvenciáját a D78-E/Delmut12-2 oligonukleotid (1. táblázat, 6. azonosító számú szekvencia) alkalmazásával mutáltattuk. A kapott plazmidokat szekvenáltuk, és egy megfelelő plazmidot (pBSD78- 5 E/Delmut12) Sac I és Spe I enzimekkel emésztettünk a 868. és 1181. nukleotidoknál (a P2-törzs teljes hosszúságú szekvenciájával megegyezően). A kapott - mutáltatott szekvenciát tartalmazó - fragmenst a megfelelően felnyitott pD78-E/Del plazmidba ligáltuk. A kapott 10 pD78A-E/Delmut12 plazmidot szekvenálással ellenőriztük. A plazmid a 253., 254., 270., és 284. aminosavak megváltozott kodonjait tartalmazta. Ezeken a helyeken az E/Del-szekvencia aminosavainak kodonjai a D78 aminosavainak kodonjaival lettek helyettesítve (Q 15 253 H, S 254 G, A 270 T, A 284 T). A pD78A, pD78A-E/Del és pD78A-E/Delmut12 plazmidokat az
1. ábrán mutatjuk be. A rendelkezésre álló plazmidokat további intergenerikus plazmidok előállításához alkalmaztuk. Ebből a célból a fent leírt pD78A-E/Delmut12 és a pD78A-E/Del-QH-AT (Mundt, 1999, mint fent) plazmidokat Nde I és Nar I enzimekkel emésztettük, és mindegyik plazmid mindkét fragmensét eluáltuk. A pD78A-E/Delmut12 plazmid Nde VNar I fragmensét a pD78A-E/Del-QH-AT plazmid felnyitott gerincébe ligáltuk (pDA78-E/DelMut1). Ezen stratégia alkalmazásával az E/Del-szekvencia következő aminosavkodonjait helyettesítettük a D78-szekvencia megfelelő kodonjaival (Q 253 H, S 254 G, A 284 T). A pDA78E/DelMut2 plazmid - amelyben az E/Del-szekvencia következő aminosavkodonjait helyettesítettük a D78-szekvencia megfelelő kodonjaival: Q 253 H, A 270 T, A 284 T - előállításához a pD78A-E/DelQH-AT plazmid Nde VNar I fragmensét a pD78A-E/Delmut12 plazmid felnyitott gerincébe ligáltuk. A pD78A-E/Delmut12, pD78A-E/Delmut1, pD78AE/Delmut2 és pD78A-E/Del-QH-AT plazmidok térképét a 2. ábrán mutatjuk be.
1. táblázat
Az IBDV A-szegmensének teljes hosszúságú cDNS-klónjának előállításához alkalmazott aminosavhelyettesítéseket tartalmazó oligonukleotidok *
Megnevezés Nukleotidszekvencia Irány Aminosavhelyet- tesítés Nukleotidsorszám
D78-E/Del- mut12-1 GCCGGtCGTCAGCCCATTGTTTGCGGCCACAGCcCTGGTGAT TAC Antiszensz A284T 941-985
D78-E/Del- mut12-2 TACCGtGTCCCATCAAAGCCTATgAGGTAGATGGTGGCGCC CAGTACAAGGCcgTGGAC Antiszensz Q253H S254G A270T 884-943
* A helyspecifikus mutagenezishez alkalmazott oligonukleotid láncindítók szerkezete és elhelyezkedése. A mutagenezis során megváltozott nukleotidokat kisbetűk jelzik, és a megváltozott kódoló nukleotidtriplettek félkövér betűtípussal vannak kiemelve. A láncindítók kötődési helye (nukleotidsorszám) és az aminosavak számozása a P2-törzs publikált szekvenciájával (Mundt és Müller, 1995, mint fent) egyezik meg.
Vírus kinyerése cRNS alkalmazásával szövettenyészetből
Az RNS in vitro transzkripciójához az A-szegmenst 40 tartalmazó plazmidokat (pD78A-E/Delmut1, pD78AE/Delmut2, pD78A-E/Delmut12) és a pD78B-plazmidot felnyitottuk BsrGI vagy Pst I enzimes emésztéssel.
A felnyitott DNS-ek további kezelését és a transzkripciót Mundt és Vakharia (1996, mint fent) leírása alapján 45 végeztük, két kivétellel: i) a transzkripciós reakcióelegyeket nem tisztítottuk fenol/kloroform extrakcióval, és ii) a transzkripciós kísérletekben CEC-et alkalmaztunk Mundt és Vakharia (1996, mint fent) leírása alapján.
Két nappal a transzfekció után a sejtek fagyasztót- 50 tuk/felolvasztottuk, 700 g-vel centrifugáltuk a sejttörmelékek eltávolítására, és a keletkezett felülúszót tovább derítettük 0,45 pm-es szűrőn keresztül való szűréssel és -70 °C-on tároltuk. A fluoreszcenciás immunológiai vizsgálatokhoz a sejteket steril fedőlemezeken növesz- 55 tettük. A P2 B-szegmensét tartalmazó mutánsokat a fenti leírás szerint készítettük.
IBDV-antigének detektálása
Az IBDV-antigént közvetett fluoreszcenciás immunológiai vizsgálati eljárással (IFA) határoztuk meg. 60
Transzfektált CEC felülúszóit CEC-re oltottuk tovább. Az IFA céljára a fedőlemezeken növesztett CEC-et együtt inkubáltuk a továbboltási kísérletekből származó felülúszókkal. 16 óra elteltével a sejteket acetonnal rögzítettük, és az IFA-t elvégeztük.
Eredmények
Transzfekciós kísérletek kiméra cRNS-sel A transzfekciós kísérletekhez a kiméra A-szegmens teljes hosszúságú cDNS-klónjait (pD78A-E/Delmut1, pD78A-E/Delmut2, pD78A-E/Delmut12) szintetikus cRNS-sé írtuk át, és a B-szegmens teljes hossszúságú cRNS-ével (pD78B vagy pP2B) együtt CEC-be transzfektáltuk. A transzfekció után két nappal a sejteket fagyasztottuk/felolvasztottuk, és a kapott felülúszót egyszer továbboltottuk CEC-ben. A fagyasztás/felolvasztás és továbboltás után a felülúszókat IBDV-antigénre teszteltük IFA és CEC alkalmazásával. Vírus keletkezett a pD78B- vagy pP2B-plazmidról való cRNS-sel történő transzfekció után, a pD78A-E/DelMut1-gyel a mutáns D78A-E/DelMut1 vírust eredményezve [klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)//D78B], a pD78A-E/DelMut2-vel a mutáns D78A-E/DelMut2 vírust eredményezve [klasszikus/E-variáns (TC)-270(Thr)//D78B], és
HU 225 488 Β1 a pD78A-E/DelMut12-vel a mutáns D78A-E/DelMut12 vírust eredményezve [klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr)//D78B], illetve a P2-törzs genomiális B-szegmensét tartalmazó megfelelő mutánsok a pP2B-vel (Mut1//P2B, Mut2//P2B, Mut12//P2B).
2. példa
A) Az IBDV D78/E-variáns (BU) és (TC) mutánsainak a tulajdonságai
Meghatároztuk a szakirodalomban korábban Mundt (1999, mint fent) által leírt két IBDV-mutáns D78/E-variáns (BU) (D78A-E/Del névvel jelölve) és D78/E-variáns (TC) (D78A-E/Del-QH-AT-SR névvel jelölve) - biológiai tulajdonságait.
Anyagok és eljárások
A különféle oltóanyagok hatását próbafertőző vírus (virulens IBDV E-variáns) beadására kialakult ellenálló képesség mérésével határoztuk meg, 14 nappal az oltás után. A vizsgált oltóanyagok a D78/E-variáns (BU) és (TC), valamint a kereskedelmi forgalomban kapható klasszikus D78 Nobilis oltóanyagtörzs (Intervet International BV, the Netherlands) voltak. A (BU) oltóanyagot (10(ii) * * * * * * * * 20 EID50/állat) a szemcsepp úton alkalmaztuk 2 hetes korban. A (TC) oltóanyagot (105·5 EID50/állat szemcsepp úton vagy 103·5 EID50/állat intramuszkuláris injekcióval) 2 hetes korban alkalmaztuk. A kereskedelmi forgalomban kapható klasszikus D78 Nobilis oltóanyagottörzset (103·3 EID50/állat) a szemcsepp úton alkalmaztuk 2 hetes korban. Csoportonként 5 állatban vizs10 gáltuk az IBDV és mikroszkopikus sérülések jelenlétét a Fabricius-burzában, 3, 7, 10 és 13 nappal az oltás után, valamint 3 nappal a próbafertőzést követően.
A próbafertőzés elleni védelmet - ebben és az ezt követő kísérletekben - a következők alapján határoztuk meg: i) akut sérülések 3 nappal a próbafertőzés után, ii) vírusantigén a burzában 3 nappal a próbafertőzés után, és iii) 5-ös fokú sérülés (100%-os limfocitakimerülés).
Eredmények (i) Mikroszkopikus sérülések átlagos foka a burzában 3, 7, 10 és 13 nappal az oltás, valamint 3 és 10 nappal a próbafertőzés után
Mint ahogy a 2. táblázatból láthatjuk, a (BU) IBDV-törzs teljes limfocitakimerülést okozott már 7 nappal az oltás után. A TC-adaptált IBDV-törzs nem okozott sérüléseket az oltás után. A kereskedelmi forgalomban kapható oltóanyag gyengétől közepesig terjedő fokú sérüléseket indukál. További adatok azt mutatták, hogy a D78/E-variáns (BU) mutánssal vagy a D78-cal oltott állatok védettek a próbafertőzéssel szemben. Azonban a D78/E-variáns (TC) mutáns - a szemen keresztül és intramuszkulárisan adva - (különböző mértékű) akut sérüléseket okozott a próbafertőzés után, azt mutatva, hogy csak gyenge és részleges védettség alakult ki.
A kontrollállatok nem lettek védettek, mivel minden állat akut sérüléseket és 100%-os limfocitakimerülést mutatott 3 nappal a próbafertőzés után.
2. táblázat
Burzasérülések átlagos foka
Napok oltás után Napok próbafertőzés után
Vírus 3 7 10 13 3 10
D78/E var. (BU) 3,2 5,0 5,0 5,0 4,4C 4,7
D78/E var. (TC) (oc.) 0 0 0 0 3,0A 4,1
D78/E var. (TC) (im.) 0 0 0 0 1,0A 2,8
D78 Nobilis 0,2 2,2 2,0 1,8 2,8C 1,9
Kontroll 5,0A
(oc.)=szemen át; (im.)=intramuszkuláris; C=krónikus sérülések; A=akut sérülések.
(ii) IBDV kimutatása enzimes immunológiai vizsgálati 50 eljárással a burzában 3, 7, 10 és 13 nappal az oltás, valamint 3 nappal a próbafertőzés után
Mint ahogy a 3. táblázatból láthatjuk, a D78/E-variáns (BU) vírus izolálható volt 3 és 7 nappal az oltás után. Nem lehetett vírust kimutatni 3 nappal a próbatér- 55 tőzés után, ami azt mutatja, hogy az állatok védettek lettek a próbafertőzés ellen. Ezzel ellentétben a szövettenyészet-adaptált D78/E-variáns (TC) törzzsel oltott állatokból nem tudtuk az oltóanyagvírust izolálni. Három nappal a próbafertőzés után az 5 szemen keresztül im- 60 munizált állat közül 4 hordozta a vírust. Három nappal a próbafertőzés után az 5 intramuszkulárisan oltott állat közül 2 hordozta a vírust. Ez azt mutatja, hogy a szemen keresztül, illetve izomba oltással immunizált állatok sorrendben 20, illetve 60%-ban lettek védettek. A kereskedelmi forgalomban kapható oltóanyag vírusa izolálható volt 3, 7 és 10 nappal az oltás után. Nem lehetett vírust kimutatni 3 nappal a próbafertőzés után, ami azt mutatja, hogy az állatok védettek lettek a próbafertőzés ellen.
Minden kontrollállat hordozta a vírusantigént a burzában.
HU 225 488 Β1
3. táblázat
IBDV jelenléte a Fabricius-burzában
Napok oltás után Napok próbafertőzés után
Vírus 3 7 10 13 3 % védettség
D78/E var. (BU) 4/5* 5/5 0/5 0/5 0/5 100
D78/E var. (TC) (oc.) 0/5 0/5 0/5 0/5 4/5 20
D78/E var. (TC) (im.) 0/5 0/5 0/5 0/5 2/5 60
D78 Nobilis 1/5 2/5 1/5 0/5 0/5 100
Kontroll 8/8 0
(oc.)=szemen át; (im.)=intramuszkuláris; ‘vírusantigént hordozó pozitív állatok száma per az összes vizsgált állat száma.
B) A széles spektrumú klasszikus/E-variáns (TC)
IBDV-mutáns tulajdonságai
Anyagok és eljárások
IBDV-oltóanyagok előállítása
Elsődleges csirke embrionális kötőszöveti (CEF) sejteket készítettünk 2x106/ml végkoncentrációban. A sejteket 5% magzati borjúszérumot tartalmazó Eagles minimál/esszenciális tápközegben tenyésztettük. Ezen szuszpenzió 15 ml-éhez 0,1 ml klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) (=Mut12) IBDV-törzset adtunk annak 2. átoltásából. 3-6 nap magas páratartalmú 37 °C-os inkubáció után a felülúszót (3. átoltás) levettük az 1. állatkísérlet végrehajtásához. A felülúszót úgy hígítottuk, hogy 1O3’°, 1O4·0 vagy 1O5·0 TCID50/állat oltóanyagdózist eredményezzen.
A 2. állatkísérlethez a klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) IBDV-törzset tovább tisztítottuk, plakktisztítást hajtottunk végre háromszor egymás után. Ezután a vírust a fent leírt módon tenyésztettük. A kilencedik átoltást (P9) alkalmaztuk a 2. állatkísérletben, valamint a kereskedelmi forgalomban kapható klasszikus D78 Nobilis oltóanyagtörzset (Intervet International BV, the Netherlands).
1. kísérlet
Állatkísérletet hajtottunk végre a széles spektrumú klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) IBDV-oltóanyagtörzs biztonságosságának és hatékonyságának tanulmányozására 14 napos SPF madarakban. Az oltóanyagvírust a szemcseppentős vagy intramuszkuláris úton adtuk be. Az oltás után IBDV-antigént tartalmazó burzákból újra izoláltuk a vírust CEF-en. A széles spektrumú klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) oltóanyag hatékonyságát az oltás után 14 nappal - virulens E-variáns IBDV-törzzsel - történő próbafertőzéssel szembeni szerológiai reakció és ellenálló képesség mérésével állapítottuk meg. Csoportonként 5-15 állat Fabricius-burzájában található IBDV és mikroszkopikus sérülések jelenlétét vizsgáltuk 3 és 14 nappal az oltás, valamint 3 és 10 nappal a próbafertőzés után. Meghatároztuk a próbafertőzés elleni védettséget. Ezenkívül a klasszikus és E-variáns vírusok elleni szerológiai reakciót VN-teszttel határoztuk meg, 14 nappal az oltás után.
2. kísértet
Egy második hatásossági kísérletben az oltóanyag hatását a klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) Gumboro oltóanyagtörzs szemcseppentős úton való oltása után 14 nappal történő próbafertőzéssel szembeni szerológiai reakció és ellenálló képesség mérésével állapítottuk meg.
napos csirkéket 3 csoportba osztottunk. Egy csoportot a klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) (P9) mutánssal, egy csoportot a kiindulási klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) (P3)-mal, és az utolsó csoportot a kereskedelmi forgalomban kapható klasszikus D78 Nobilis Gumboro oltóanyaggal oltottunk be.
Az oltás után 3, 7 és 14 nappal csoportonként 3-15 csirkének a burzáját kivettük. A burzákat sérülések és a vírusantigén jelenlétére vizsgáltuk. 14 nappal az oltás után négy - azonos korú és eredetű - SPF csirkét adtunk minden csoporthoz. Minden állattól vért vettünk, és az állatokat a szemcseppentős úton próbafertőztük virulens F52/70 IBDV-törzzsel. 10 napon keresztül rögzítettük a klinikai tüneteket és a halálozást. Három nappal a próbafertőzés után izoláltuk a burzát csoportonként 5 állatból. Megvizsgáltuk a burzákat sérülések és a vírusantigén jelenlétére. 10 nappal a próbafertőzés után a túlélő állatok burzáját mikroszkopikus sérülések jelenlétére vizsgáltuk.
Eredmények
1. kísértet (i) Mikroszkopikus sérülések átlagos foka a burzában 3 és 14 nappal az oltás, valamint 3 és 10 nappal a próbafertőzés után.
Az eredményeket a 4. táblázatban mutatjuk be. Az oltatlan kontrollállatok nem voltak védettek, a próbafertőző vírus akut sérüléseket és teljes limfocitakimerülést okozott 3 és 10 nappal a próbafertőzés után. Ezzel ellentétben a széles spektrumú klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) oltóanyag az oltás után csak gyengétől közepesig terjedő fokú sérüléseket okozott.
HU 225 488 Β1
Ezenkívül 3 nappal a próbafertőzés után csak gyengétől közepesig terjedő fokú krónikus sérüléseket figyeltünk meg, ami azt mutatja, hogy az állatok védettek lettek a virulens E-variáns IBDV-próbafertőzéssel szemben. 10 nappal a próbafertőzés után a sérülések mértéke tovább csökkent.
4. táblázat
Burzasérülések átlagos foka klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) (P3) hatására
Napok oltás után Napok próbafertőzés után
Beadási út Dózis 3 14 3 10
ED. 2,7 0 3,6 3,0C 2,3
ED. 3,7 2,8 3,4 4,0C 1,5
ED. 4,7 2,6 2,8 3,0C 1,9
ΙΜ. 2,5 0 2,2 1,6C 1,4
IM. 3,5 0 3,2 1,0C 1,0
IM. 4,5 0,8 1,8 2,0C 1,3
Kontroll 5,0A 5,0
(ED.)=szemen át; (IM.)=intramuszkuláris; C=krónikus sérülések; A=akut sérülések.
(ii) IBDV elleni szerológiai reakció
Klasszikus és E-variáns törzseket alkalmaztunk mint VN-IBDV-vírusok. Mint ahogy az 5. táblázatból látható, a klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) (P3) jó szerológiai reakciót adott mind a klasszikus, mind az E-variánsú IBDV-törzsekkel, mutatva a vírus széles spektrumú természetét.
5. táblázat
Szerológiai reakció 14 nappal az oltás után (A VN-titer a hígítás 2-alapú logaritmusában kifejezve)
Klasszikus VN vírus E-variáns VN vírus
Beadási út Dózis
ED. 2,7 8,2±1,3 8,3±1,1
ED. 3,7 8,0±1,4 7,7±1,5
ED. 4,7 7,6±1,4 8,0±1,7
IM. 2,5 7,6±1,1 7,4±1,8
IM. 3,5 7,5±1,7 7,2±2,0
IM. 4,5 8,1 ±0,9 7,1±1,4
Kontroll <4,0±0,0 <4,0±0,0
(ED.)=szemen át; (IM.)=intramuszkuláris.
(iii) IBDV kimutatása enzimes immunológiai vizsgálati eljárással a burzában 3 és 14 nappal az oltás, valamint 3 nappal a próbafertőzés után
Mint ahogy a 6. táblázatból láthatjuk, a vírus izolálható volt 3 nappal áz oltás után a magasabb dózissal oltott állatokban. Egyetlen oltott állatban sem lehetett vírust kimutatni 3 nappal a próbafertőzés után, ami azt mutatja, hogy minden állat védett lett a próbafertőzés ellen. Ezzel ellentétben minden kontrollállat hordozta a vírusantigént a burzában a próbafertőzés után.
6. táblázat
IBDV jelenléte a Fabricius-burzában
Napok oltás után Napok próbafertőzés után
Beadási út Dózis 3 14 3 % védettség
ED. 2,7 0/5* 1/5 0/5 100
ED. 3,7 4/5 0/5 0/5 100
HU 225 488 Β1
6. táblázat (folytatás)
Napok oltás után Napok próbafertőzés után
Beadási út Dózis 3 14 3 % védettség
ED. 4,7 3/5 0/5 0/5 100
IM. 2,5 0/5 0/5 0/5 100
IM. 3,5 0/5 0/5 0/5 100
IM. 4,5 2/5 0/5 0/5 100
Kontroll 12/12 0
(ED.)=szemen át; (IM.)=intramuszkuláris; ‘vírusantigént hordozó pozitív állatok száma per az összes vizsgált állat száma.
2. kísérlet (i) Mikroszkopikus sérülések átlagos foka a burzában 3 és 14 nappal az oltás, valamint 3 és 10 nappal a próbafertőzés után
Mint ahogy a 7. táblázatból láthatjuk, az oltatlan 20 kontrollállatok nem voltak védettek, és a próbafertőző vírus teljes limfocitakimerülést okozott 3 és 10 nappal a próbafertőzés után, és akut sérüléseket eredményezett. Ezzel ellentétben a széles spektrumú klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) oltóanyag az ol- 25 tás után csak gyengétől közepesig terjedő fokú sérüléseket okozott. Ezenkívül 3 nappal a próbafertőzés után gyengétől közepesig terjedő fokú krónikus sérüléseket figyeltünk meg, ami azt mutatja, hogy az állatok védettek lettek a virulens klasszikus F52/70 IBDV-törzzsel történő próbafertőzéssel szemen. A klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) (P9) mutánssal oltott csoportban egy állat súlyos akut sérüléseket mutatott 3 nappal a próbafertőzés után, jelezve, hogy nem védett. 10 nappal a próbafertőzés után a sérülések mértéke a klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) mutánssal oltott állatokban tovább csökkent, és mind gyengétől közepesig terjedő fokú volt, jelezve, hogy a vizsgált állatok mindegyike védett.
7. táblázat
Burzasérülések átlagos foka Nobilis Gumboro D78 és klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) törzs (3. és 9. átoltás) hatására
Védettség Napok oltás után Napok próbafertőzés után
Oltóanyag Dózis (%) 3 14 3 10
9. átoltás 3,6 95 2,8 4,3 3,3 1,9
3. átoltás 4,1 100 2,6 4,0 3,5 2,3
Nobilis D78 5,1 74 0 3,3 2,5 2,5
Kontroll 0 5,0 5,0
(ii) IBDV elleni szerológiai reakció
Klasszikus és E-variáns törzseket alkalmaztunk mint VN-IBDV-vírusok. Mint ahogy a 8. táblázatból láthatjuk, a klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr) (P3 és P9) jó szerológiai reakciót adott mind a klasszikus, mind az E-variánsú IBDV-törzsekkel, mutatva a ví45 rus széles spektrumú természetét. Ezzel ellentétben a D78-cal oltott (dózis 5,1, 10-es alapú logaritmusban kifejezve) csoport átlagos szerológiai reakciót adott klasszikus és E-variáns vírus ellen, sorrendben 8,8 (Iog2) és 5,9 (Iog2) értékkel, világosan mutatva az oltóanyag klasszikus természetét.
8. táblázat
Szerológiai reakció 14 nappal az oltás után
Klasszikus VN vírus E-variáns VN vírus
Oltóanyag Dózis
9. átoltás 3,6 7,3±1,8 7,3±1,5
3. átoltás 4,1 8,4±1,7 7,8±1,8
HU 225 488 Β1
8. táblázat (folytatás)
Klasszikus VN vírus E-variáns VN vírus
Oltóanyag Dózis
Nobilis D78 5,1 8,8±3,4 5,9±1,8
Kontroll <4,0±0,0 <4,0±0,0
(A VN-titer a hígítás 2-alapú logaritmusában kifejezve.) (iii) IBDV kimutatása enzimes immunológiai vizsgálati eljárással a burzában 3, 7 és 14 nappal az oltás, valamint 3 nappal a próbafertőzés után
Mint ahogy a 9. táblázatból látható, a vírus izolálható 3 nappal az oltás után a magasabb dózissal oltott állatokban. Egyetlen klasszikus/E-variáns (TC)254(Gly)/270(Thr) (P9)-cel oltott állatban lehetett csak vírust kimutatni 3 nappal a próbafertőzés után, ami azt mutatja, hogy ezen állat nem lett védett a próbafertőzés ellen. Az összes többi állat védett lett a próbafertőzés ellen.
9. táblázat
IBDV jelenléte a Fabricius-burzában
Napok oltás után Napok próbafertőzés után
Oltóanyag Dózis 3 7 14 3 % védettség
9. átoltás 3,6 0/5* 2/3 0/3 1/4 75
3. átoltás 4,1 0/5 2/3 0/3 0/4 100
Nobilis D78 5,1 1/5 2/3 1/3 0/4 100
Kontroll 9/9 0
‘Vírusantigént hordozó pozitív állatok száma per az összes vizsgált állat száma.
3. példa
A széles spektrumú IBDV-mutáns biztonságossága és hatékonysága Anyagok és eljárások
Egy további állatkísérletet hajtottunk végre különböző széles spektrumú vírusoltóanyag-törzsek biztonságosságának és hatékonyságának vizsgálatára. A széles spektrumú vírustörzsek a D78 vagy P2 Gumboro vírustörzsből származó B-szegmens tekintetében különböztek. Ezenkívül olyan Gumboro törzseket is vizsgáltunk, amelyek A-szegmensében a 2 változtatás (a 254. és 270. hely) közül csak az egyik volt jelen. Ebben a kísérletben az oltóanyag hatását Gumboro oltóanyag beadása után 14 nappal - F52/70 IBDV-törzzsel - történő próbafertőzéssel szembeni szerológiai reakció és ellenálló képesség mérésével állapítottuk meg. A vizsgált oltóanyagok a széles spektrumú oltóanyagvírus-törzsek voltak:
klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr)//D78B klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr)//P2B klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)//D78B klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)//P2B klasszikus/E-variáns (TC)-270(Thr)//D78B klasszikus/E-variáns (TC)-270(Thr)//P2B A különböző széles spektrumú oltóanyagokat 1034 * * * és 104·8 TCIDS0/állat közötti dózisban - a szemcseppentős úton adtuk be 3 hetes korban. Csoportonként 5 állat Fabricius-burzájában található IBDV és mikroszkopikus sérülések jelenlétét vizsgáltuk 3 és 14 nappal az oltás, valamint 3 és/vagy 10 nappal a pró40 bafertőzés után. Meghatároztuk a próbafertőzés elleni védettséget. Ezenkívül a klasszikus és E-variáns vírusok elleni szerológiai reakciót VN-teszttel határoztuk meg, 14 nappal az oltás után.
Eredmények (i) Mikroszkopikus sérülések átlagos foka és IBDV-antigén kimutatása a burzában
Az eredményeket a 10. és 11. táblázatban mutatjuk be. Minden IBDV-mutáns csökkent virulenciát mutat. A D78-törzs B-szegmensét tartalmazó mutánsok köze50 pes sérüléseket okoznak, míg a P2-törzs B-szegmensét tartalmazó mutánsok legyengített tulajdonságai még enyhébb hatást mutatnak. A klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr)//D78B 40%-os védettséget nyújtott. A többi törzs teljes védettséget okozott 3 nap55 pal a próbafertőzés után (csak krónikus sérülések voltak jelen), a klasszikus/E-variáns (TC)-270(Thr)//P2B kivételével, amely nem volt hatásos a szemcseppentős úton beadva. Az összes többi csoport gyengétől közepesig terjedő fokú sérüléseket okozott 10 nappal a pró60 bafertőzés után.
HU 225 488 Β1
10. táblázat
Burzasérülések átlagos foka
Napok oltás után Napok próbafertőzés után
Vírus 3 14 3 10
Klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr)//D78B 0,0 3,4 3.6A/C 1,5
Klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)//D78B 0,0 3,0 3,8C 2,7
Klasszikus/E-variáns (TC)-270(Thr)//D78B 0,4 4,2 4,6C 3,0
Klasszikus/E variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr)//P2B 0,8 2,0 1,4C 1,5
Klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)//P2B 0,8 2,0 2,6C 1,6
Klasszikus/E-variáns (TC)-270(Thr)//P2B 0,0 0,0 5,0A 5,0
Kontroll NA 0,0 5,0A 5,0
C=krónikus sérülések; A=akut sérülések; NA=nincs adat.
11. táblázat
IBDV jelenléte a Fabricius-burzában
Napok oltás után Napok próbafertőzés után
Vírus 3 14 3 % védettség
Klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr)//D78B 0/5* 0/5 3/5 40
Klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)//D78B 0/5 0/5 0/5 100
Klasszikus/E-variáns (TC)-270(Thr)//D78B 0/5 0/5 0/5 100
Klasszikus/E variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr)//P2B 2/5 0/5 0/5 100
Klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)//P2B 1/5 0/5 0/5 100
Klasszikus/E-variáns (TC)-270(Thr)//P2B 0/5 0/5 8/8 0
Kontroll NA NA 13/13 0
‘Vírusantigént hordozó pozitív állatok száma per az összes vizsgált állat száma; NA=nincs adat.
(ii) IBDV elleni szerológiai reakció
Klasszikus és E-variáns törzseket alkalmaztunk 40 mint VN-IBDV-vírusok. A 12. táblázatból láthatjuk, hogy az IBDV-oltóanyagtörzsek jó szerológiai reakciót adtak mind a klasszikus, mind az E-variánsú IBDV-törzsekkel. A klasszikus/E-variáns (TC)-270(Thr)//P2B mutáns nem működött a szemcseppentős beadási út alkalmazásával.
12. táblázat
Szerológiai reakció 14 nappal az oltás után (A VN-titer a hígítás 2-alapú logaritmusában kifejezve.) x=25-ből 4 nem reagált, y=25-ből 1 nem reagált, z=25-ből 2 nem reagált
Vírus Klasszikus VN vírus E-variáns VN vírus
Klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr)//D78B 7,9±2,2X 6,5±1,9X
Klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)//D78B 8,0±1,5Y 8,2±1,4
Klasszikus/E-variáns (TC)-270(Thr)//D78B 9,0±1,6Y 8,8±1,4
Klasszikus/E variáns (TC)-254(Gly)/270(Thr)//P2B 7,7±1,6Y 6,7±1,5Z
Klasszikus/E-variáns (TC)-254(Gly)//P2B 7,5+1,82 6,8±1,7Y
Klasszikus/E-variáns (TC)-270(Thr)//P2B <4,0±0,0 <4,0±0,0
Kontroll <4,0±0,0 <4,0±0,0
HU 225 488 Β1 <z alábbiakban röviden ismertetjük a leíráshoz tarábrákat:
iz1. ábrán az IBDV A-szegmensének kiméra cDNS-klónjainak a szerkezetét mutatjuk be. Az ábra felső részén az IBDV A-szegmensének genomiális szerveződésének a térképét láthatjuk. A D78törzs A-szegmensének kódolórégióit üres mezők mutatják. Az E/Delszekvenciákat árnyékolt mezők jelölik. A mutáltatott aminosavak helyét egybetűs kód jelöli. A nukleotidok és az aminosavak számozása a P2-törzs publikált szekvenciájával (Mundt és Müller, 1995, mint fent) egyezik meg. nt, nukleotid
2. ábrán az IBDV A-szegmensének kiméra cDNS-klónjainak a szerkezetét mutatjuk be. Az ábra felső részén az IBDV A-szegmensének genomiális szerveződésének a térképét láthatjuk. A pD78AE/DelMut12 kiméra cDNS-klón A-szeg5 mensének kódolórégióit üres mezők mutatják. A pD78A-E/Del-QH-AT (Mundt, 1999, mint fent) kiméra cDNSklón szekvenciákat fekete mezők jelölik. A klónozáshoz alkalmazott restrikciós enzimeket és hasítási helyeiket is feltüntetjük. A mutáltatott aminosavak helyét egybetűs kóddal jelöljük. A nukleotidok és az aminosavak számozása a P2-törzs publikált szekvenciájával (Mundt és Müller, 1995, mint fent) egyezik meg. nt, nukleotid
SZEKVENCIALISTA <210> 1 <211> 1078 <212> DNS <213> Fertőző burzális betegség vírusa <220>
<221 > CDS <222> (1)...(1077) <223> Az E/Del A-szegmensének 647-1725 nukleotidjaival azonos <400> 1
tat Tyr 1 gat Asp ctt Leu ggg Gly tat Tyr 5 gtg Val agg Arg ctt Leu ggt Gly gac Asp 10 CCC Pro ata Ile CCC Pro get Alá ata Ile 15 ggg Gly 48
ctt gac cca aaa atg gta gca aca tgt gac agc agt gac agg ccc aga 96
Leu Asp Pro Lys Met Val Alá Thr Cys Asp Ser Ser Asp Arg Pro Arg
20 25 30
gtc tac acc ata act gca gcc gat aat tac caa ttc tea tea cag tac 144
Val Tyr Thr Ile Thr Alá Alá Asp Asn Tyr Gin Phe Ser Ser Gin Tyr
35 40 45
caa aca ggt ggg gta aca atc aca ctg ttc tea gcc aac att gat gcc 192
Gin Thr Gly Gly Val Thr Ile Thr Leu Phe Ser Alá Asn Ile Asp Alá
50 55 60
atc aca agt ctc agc gtt ggg gga gag ctc gtg ttc aaa aca agc gtc 240
Ile Thr Ser Leu Ser Val Gly Gly Glu Leu Val Phe Lys Thr Ser Val
65 70 75 80
caa agc ctt gta ctg ggc gcc acc atc tac ctt ata ggc ttt gat ggg 288
Gin Ser Leu Val Leu Gly Alá Thr Ile Tyr Leu Ile Gly Phe Asp Gly
85 90 95
act gcg gta atc acc aga get gtg gcc gca aac aat ggg ctg acg gcc 336
Thr Alá Val Ile Thr Arg Alá Val Alá Alá Asn Asn Gly Leu Thr Alá
100 105 110
ggc atc gac aat ctt atg cca ttc aat ctt gtg att cca acc aat gag 384
Gly Ile Asp Asn Leu Met Pro Phe Asn Leu Val Ile Pro Thr Asn Glu
115 120 125
HU 225 488 Β1 ata acc cag cca atc aca tcc atc aaa ctg gag ata gtg acc tcc aaa 432
Ile Thr Gin Pro Ile Thr Ser Ile Lys Leu Glu Ile Val Thr Ser Lys
130 135 140 agt gat ggt cag gca ggg gaa cag atg tea tgg tcg gca agt ggg agc 480
Ser Asp Gly Gin Alá Gly Glu Gin Met Ser Trp Ser Alá Ser Gly Ser
145 150 155 160 cta gca gtg acg atc cat ggt ggc aac tat cca gga gcc ctc cgt ccc 528
Leu Alá Val Thr Ile His Gly Gly Asn Tyr Pro Gly Alá Leu Arg Pro
165 170 175 gtc aca cta gta gcc tac gaa aga gtg gca aca gga tet gtc gtt acg 576
Val Thr Leu Val Alá Tyr Glu Arg Val Alá Thr Gly Ser Val Val Thr
180 185 190 gtc get ggg gtg agc aac ttc gag ctg atc cca aat cet gaa cta gca 624
Val Alá Gly Val Ser Asn Phe Glu Leu Ile Pro Asn Pro Glu Leu Alá
195 200 205 aag aac ctg gtt aca gaa tac ggc cga ttt gac cca gga gcc atg aac 672
Lys Asn Leu Val Thr Glu Tyr Gly Arg Phe Asp Pro Gly Alá Met Asn
210 215 220 tac acg aaa ttg ata ctg agt gag agg gac cac ctt ggc atc aag acc 720
Tyr Thr Lys Leu Ile Leu Ser Glu Arg Asp His Leu Gly Ile Lys Thr
225 230 235 240 gtc tgg cca aca agg gag tac act gac ttt cgt gag tac ttc atg gag 768
Val Trp Pro Thr Arg Glu Tyr Thr Asp Phe Arg Glu Tyr Phe Met Glu
245 250 255
gtg Val gcc Alá gac Asp ctc Leu 260 aac Asn tet Ser ccc Pro ctg Leu aag Lys 265 att Ile gca Alá gga Gly gca Alá ttt Phe 270 ggc Gly ttc Phe 816
aaa gac ata atc egg gcc ata agg agg ata get gta ccg gtg gtc tet 864
Lys Asp Ile Ile Arg Alá Ile Arg Arg Ile Alá Val Pro Val Val Ser
275 280 285
aca ttg ttc cca cet gcc get cet cta gcc cat gca att ggg gaa ggt 912
Thr Leu Phe Pro Pro Alá Alá Pro Leu Alá His Alá Ile Gly Glu Gly
290 295 300
gta gac tac cta ctg ggc gat gag gca cag get get tea gga acc get 960
Val Asp Tyr Leu Leu Gly Asp Glu Alá Gin Alá Alá Ser Gly Thr Alá
305 310 315 320
cga gcc gcg tea gga aaa gca agg get gcc tea ggc ege ata agg cag 1008
Arg Alá Alá Ser Gly Lys Alá Arg Alá Alá Ser Gly Arg Ile Arg Gin
325 330 335
ctg act ctc gcc gcc gac aag ggg tac gag gta gtc gcg aat cta ttc 1056
Leu Thr Leu Alá Alá Asp Lys Gly Tyr Glu Val Val Alá Asn Leu Phe
340 345 350
cag gtg ccc cag aat ccc gta g 1078
Gin Val Pro Gin Asn Pro Val
355
HU 225 488 Β1 <210>2 <211 >359 <212> PRT <213> Fertőző burzális betegség vírusa
<400> 2
Tyr 1 Asp Leu Gly Tyr 5 Val Arg Leu Gly Asp 10 Pro Ile Pro Alá Ile 15 Gly
Leu Asp Pro Lys Met 20 Val Alá Thr Cys 25 Asp Ser Ser Asp Arg 30 Pro Arg
Val Tyr Thr 35 Ile Thr Alá Alá Asp 40 Asn Tyr Gin Phe Ser 45 Ser Gin Tyr
Gin Thr 50 Gly Gly Val Thr Ile 55 Thr Leu Phe Ser Alá 60 Asn Ile Asp Alá
Ile 65 Thr Ser Leu Ser Val 70 Gly Gly Glu Leu Val 75 Phe Lys Thr Ser Val 80
Gin Ser Leu Val Leu 85 Gly Alá Thr Ile Tyr 90 Leu Ile Gly Phe Asp 95 Gly
Thr Alá Val Ile Thr 100 Arg Alá Val Alá 105 Alá Asn Asn Gly Leu 110 Thr Alá
Gly Ile Asp 115 Asn Leu Met Pro Phe 120 Asn Leu Val Ile Pro 125 Thr Asn Glu
Ile Thr 130 Gin Pro Ile Thr Ser 135 Ile Lys Leu Glu Ile 140 Val Thr Ser Lys
Ser 145 Asp Gly Gin Alá Gly 150 Glu Gin Met Ser Trp 155 Ser Alá Ser Gly Ser 160
Leu Alá Val Thr Ile 165 His Gly Gly Asn Tyr 170 Pro Gly Alá Leu Arg 175 Pro
Val Thr Leu Val Alá 180 Tyr Glu Arg Val 185 Alá Thr Gly Ser Val 190 Val Thr
Val Alá Gly 195 Val Ser Asn Phe Glu 200 Leu Ile Pro Asn Pro 205 Glu Leu Alá
Lys Asn 210 Leu Val Thr Glu Tyr 215 Gly Arg Phe Asp Pro 220 Gly Alá Met Asn
Tyr 225 Thr Lys Leu Ile Leu 230 Ser Glu Arg Asp His 235 Leu Gly Ile Lys Thr 240
Val Trp Pro Thr Arg 245 Glu Tyr Thr Asp Phe 250 Arg Glu Tyr Phe Met 255 Glu
Val Alá Asp Leu Asn 260 Ser Pro Leu Lys 265 Ile Alá Gly Alá Phe 270 Gly Phe
Lys Asp Ile 275 Ile Arg Alá Ile Arg 280 Arg Ile Alá Val Pro 285 Val Val Ser
HU 225 488 Β1
Thr Leu 290 Phe Pro Pro Alá Alá 295 Pro Leu Alá His Alá 300 Ile Gly Glu Gly
Val Asp Tyr Leu Leu Gly Asp Glu Alá Gin Alá Alá Ser Gly Thr Alá
305 310 315 320
Arg Alá Alá Ser Gly Lys Alá Arg Alá Alá Ser Gly Arg Ile Arg Gin
325 330 335
Leu Thr Leu Alá Alá Asp Lys Gly Tyr Glu Val Val Alá Asn Leu Phe
340 345 350
Gin Val Pro Gin Asn Pro Val
355 <210>3 <211> 101 <212> DNS <213> Fertőző burzális betegség vírusa <220>
<221 > CDS <222> (3)...(101) <223> D78 VP2 kódolórégiója, 884-985 nukleotidok <400> 3
te cac ggc ett gta ctg ggc gcc acc atc tac ctc ata ggc ttt gat 47
His Gly Leu Val Leu Gly Alá Thr Ile Tyr Leu Ile Gly Phe Asp
1 5 10 15
ggg aca acg gta atc acc agg get gtg gcc gca aac aat ggg ctg acg 95
Gly Thr Thr Val Ile Thr Arg Alá Val Alá Alá Asn Asn Gly Leu Thr
20 25 30
acc ggc 101
Thr Gly <210>4 <211 >33 <212> PRT <213> Fertőző burzális betegség vírusa <400> 4
His Gly Leu Val Leu Gly Alá Thr Ile Tyr Leu Ile Gly Phe Asp Gly
1 5 10 15
Thr Thr Val Ile Thr Arg Alá Val Alá Alá Asn Asn Gly Leu Thr Thr
25 30
Gly <210>5 <211 >45 <212> DNS <213> Mesterséges szekvencia <220>
<223> Mesterséges szekvencia leírása: oligonukleotid láncindító <400> 5 gccggtcgtc agcccattgt ttgcggccac agccctggtg attac 45 <210>6 <211 >60
HU 225 488 Β1 <212> DNS <213> Mesterséges szekvencia <220>
<223> Mesterséges szekvencia leírása: oligonukleotid láncindító <400> 6 taccgttgtc ccatcaaagc ctatgaggta gatggtggcg cccagtacaa ggccgtggac 60

Claims (7)

1. Oltóanyag baromfi fertőző burzális betegség vírus (IBDV) fertőzés által okozott betegséggel szembeni 15 megvédésében való alkalmazásra, amely oltóanyag olyan IBDV-mutánst tartalmaz, amely az E-variánsa vírusgenom A-szegmensében lévő VP2-fehérjét kódoló nukleotidszekvenciát tartalmaz, valamint képes csirke embrionális kötőszöveti (CEF) szövettenyészetet meg- 20 fertőzni és abban replikálódni, és amely mutáns az E-variáns VP2-fehérjét kódoló régiójában egy vagy több mutációt tartalmaz, miáltal (i) a 254. aminosav kodonja glicint kódol és/vagy (ii) a 270. aminosav kodonja treonint kódol, 25 gyógyszerészetileg elfogadható hordozóval vagy oldószerrel együtt.
2. Az 1. igénypont szerinti oltóanyag, amelyben az E-variáns VP2-fehérje kódolórégiójában a 254. aminosav kodonja GGC és/vagy a 270. aminosav kodonja ACG.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti oltóanyag, amelyben az E-variáns VP2-fehérjének a 253-284 fragmensét kódoló régiót a D78 IBDV-törzs megfelelő kódolórégiója helyettesíti.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti oltóanyag, amelyben a mutáns A-szegmensének a gerince egy klasszikus altípusba tartozó IBDV-ből származik, előnyösen a D78 jelű IBDV-törzsből.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti oltóanyag, amelyben a mutáns vírusgenom B-szegmense egy klasszikus IBDV-törzsből származik, előnyösen a D78 jelű vagy a P2 jelű IBDV-törzsből.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti oltóanyag, amelyben az IBDV-mutáns élő alakban van jelen.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyikében definiált IBDV-mutáns alkalmazása tömeges alkalmazási úton beadható oltóanyag gyártására.
HU0102823A 2000-07-07 2001-07-06 A broad spectrum infectious bursal disease virus vaccine HU225488B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
EP00202430 2000-07-07
EP01201064 2001-03-22

Publications (4)

Publication Number Publication Date
HU0102823D0 HU0102823D0 (en) 2001-09-28
HUP0102823A2 HUP0102823A2 (hu) 2002-04-29
HUP0102823A3 HUP0102823A3 (en) 2005-06-28
HU225488B1 true HU225488B1 (en) 2006-12-28

Family

ID=26072471

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0102823A HU225488B1 (en) 2000-07-07 2001-07-06 A broad spectrum infectious bursal disease virus vaccine

Country Status (13)

Country Link
US (1) US6485940B2 (hu)
JP (1) JP2002095485A (hu)
KR (1) KR100759769B1 (hu)
CN (1) CN1257973C (hu)
AT (1) ATE330969T1 (hu)
AU (1) AU780878B2 (hu)
BR (1) BR0102776A (hu)
CA (1) CA2351010C (hu)
DE (1) DE60120840T2 (hu)
HU (1) HU225488B1 (hu)
MX (1) MXPA01006919A (hu)
NZ (1) NZ512800A (hu)
PL (1) PL199159B1 (hu)

Families Citing this family (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
PL1908822T3 (pl) * 2003-03-24 2011-03-31 Intervet Int Bv Mutanty wirusa zakaźnego zapalenia torby Fabrycjusza i szczepionki
US7491399B2 (en) * 2005-06-23 2009-02-17 University Of Maryland Biotechnology Institute In Ovo vaccine against infectious bursal disease
CN100384990C (zh) * 2005-11-14 2008-04-30 浙江大学 传染性法氏囊病病毒无毒力毒株构建方法
DE102006054260A1 (de) * 2006-02-28 2007-09-27 Lohmann Animal Health Gmbh & Co. Kg Wasser stabilisierende Zusammensetzung, Verfahren zu deren Herstellung und deren Verwendung

Family Cites Families (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
AU7955591A (en) 1990-05-04 1991-11-27 University Of Maryland At College Park, The Specific dna sequences related to an ibdv protein including vectors, hosts and vaccines
US5788970A (en) 1994-03-29 1998-08-04 The University Of Maryland College Park Chimeric infectious bursal disease virus CDNA clones, expression products and vaccines based thereon
CA2238659C (en) * 1997-05-26 2010-12-14 Akzo Nobel N.V. Recombinant birnavirus vaccine
WO2000012677A2 (en) 1998-09-01 2000-03-09 The University Of Hong Kong Generation of recombinant infectious bursal disease viruses by reverse genetics technology and the use of the recombinant viruses as attenuated vaccines

Also Published As

Publication number Publication date
ATE330969T1 (de) 2006-07-15
DE60120840D1 (de) 2006-08-03
US20020064532A1 (en) 2002-05-30
NZ512800A (en) 2002-03-01
PL199159B1 (pl) 2008-08-29
CA2351010A1 (en) 2002-01-07
HU0102823D0 (en) 2001-09-28
US6485940B2 (en) 2002-11-26
KR100759769B1 (ko) 2007-10-04
CN1366041A (zh) 2002-08-28
PL348550A1 (en) 2002-01-14
KR20020013387A (ko) 2002-02-20
MXPA01006919A (es) 2003-09-25
DE60120840T2 (de) 2006-11-16
HUP0102823A3 (en) 2005-06-28
CN1257973C (zh) 2006-05-31
JP2002095485A (ja) 2002-04-02
AU780878B2 (en) 2005-04-21
CA2351010C (en) 2010-12-14
HUP0102823A2 (hu) 2002-04-29
BR0102776A (pt) 2002-07-23
AU5419601A (en) 2002-01-10

Similar Documents

Publication Publication Date Title
EP1035203B1 (en) Genetically engineered cell culture adapted infectious bursal diseases virus (IBDV) mutants
MX2010014555A (es) Reoviridae aviar unico.
KR101511712B1 (ko) 신규 전염성 f낭병 바이러스 ibd k7주 및 이를 이용한 전염성 f낭병 백신
US5804195A (en) Vaccine comprising an infectious bursal disease virus MB, MB-1 or MB-2 strain
EP1908822B1 (en) Infectious bursal disease virus mutants and vaccines
HU225488B1 (en) A broad spectrum infectious bursal disease virus vaccine
CA2349960A1 (en) Ibdv strain for in ovo administration
EP1170302B1 (en) Infectious bursal disease virus vaccines
KR102421251B1 (ko) 국내 분리 중국형 항원변이형 닭전염성 f낭병 바이러스 및 이를 포함하는 백신조성물
KR102421249B1 (ko) 국내 분리 미주형 항원변이형 닭전염성 f낭병 바이러스 및 이를 포함하는 백신조성물
US7431930B2 (en) Infectious bursal disease virus (IBDV) mutant expressing virus neutralising epitopes specific for classic-and variant IBDV strains
MXPA00002278A (en) Genetically engineered cell culture adapted infectious bursal diseases virus (ibdv) mutants

Legal Events

Date Code Title Description
GB9A Succession in title

Owner name: INTERVET INTERNATIONAL B.V., NL

Free format text: FORMER OWNER(S): AKZO NOBEL N.V., NL

TH4A Erratum
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees