HU225436B1 - Különféle információk rögzítésére hullámmintákat alkalmazó optikai lemez, valamint eljárás ilyen elõállítására - Google Patents
Különféle információk rögzítésére hullámmintákat alkalmazó optikai lemez, valamint eljárás ilyen elõállítására Download PDFInfo
- Publication number
- HU225436B1 HU225436B1 HU0401650A HUP0401650A HU225436B1 HU 225436 B1 HU225436 B1 HU 225436B1 HU 0401650 A HU0401650 A HU 0401650A HU P0401650 A HUP0401650 A HU P0401650A HU 225436 B1 HU225436 B1 HU 225436B1
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- harmonic
- wave pattern
- wave
- harmonics
- fourier series
- Prior art date
Links
- 230000003287 optical effect Effects 0.000 title claims description 53
- 238000000034 method Methods 0.000 claims description 14
- 230000000630 rising effect Effects 0.000 claims description 7
- 230000006870 function Effects 0.000 description 20
- 238000001514 detection method Methods 0.000 description 7
- 230000001174 ascending effect Effects 0.000 description 6
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 description 6
- 230000010363 phase shift Effects 0.000 description 5
- 230000001360 synchronised effect Effects 0.000 description 5
- 238000010586 diagram Methods 0.000 description 2
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 2
- 238000009877 rendering Methods 0.000 description 2
- 230000015572 biosynthetic process Effects 0.000 description 1
- 238000010276 construction Methods 0.000 description 1
- 238000000354 decomposition reaction Methods 0.000 description 1
- 230000003111 delayed effect Effects 0.000 description 1
- 238000005286 illumination Methods 0.000 description 1
- 239000000463 material Substances 0.000 description 1
- 230000008447 perception Effects 0.000 description 1
- 239000012782 phase change material Substances 0.000 description 1
- 229920002120 photoresistant polymer Polymers 0.000 description 1
- 238000003786 synthesis reaction Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- G—PHYSICS
- G11—INFORMATION STORAGE
- G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
- G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
- G11B7/24—Record carriers characterised by shape, structure or physical properties, or by the selection of the material
- G11B7/2407—Tracks or pits; Shape, structure or physical properties thereof
- G11B7/24073—Tracks
- G11B7/24082—Meandering
-
- G—PHYSICS
- G11—INFORMATION STORAGE
- G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
- G11B27/00—Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
- G11B27/10—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
- G11B27/19—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier
- G11B27/24—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by sensing features on the record carrier other than the transducing track ; sensing signals or marks recorded by another method than the main recording
-
- G—PHYSICS
- G11—INFORMATION STORAGE
- G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
- G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
- G11B7/007—Arrangement of the information on the record carrier, e.g. form of tracks, actual track shape, e.g. wobbled, or cross-section, e.g. v-shaped; Sequential information structures, e.g. sectoring or header formats within a track
-
- G—PHYSICS
- G11—INFORMATION STORAGE
- G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
- G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
- G11B7/24—Record carriers characterised by shape, structure or physical properties, or by the selection of the material
- G11B7/26—Apparatus or processes specially adapted for the manufacture of record carriers
-
- G—PHYSICS
- G11—INFORMATION STORAGE
- G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
- G11B2220/00—Record carriers by type
- G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
- G11B2220/21—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is of read-only, rewritable, or recordable type
- G11B2220/215—Recordable discs
- G11B2220/216—Rewritable discs
-
- G—PHYSICS
- G11—INFORMATION STORAGE
- G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
- G11B2220/00—Record carriers by type
- G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
- G11B2220/21—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is of read-only, rewritable, or recordable type
- G11B2220/215—Recordable discs
- G11B2220/218—Write-once discs
-
- G—PHYSICS
- G11—INFORMATION STORAGE
- G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
- G11B2220/00—Record carriers by type
- G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
- G11B2220/25—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is based on a specific recording technology
- G11B2220/2525—Magneto-optical [MO] discs
- G11B2220/2529—Mini-discs
-
- G—PHYSICS
- G11—INFORMATION STORAGE
- G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
- G11B2220/00—Record carriers by type
- G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
- G11B2220/25—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is based on a specific recording technology
- G11B2220/2537—Optical discs
- G11B2220/2545—CDs
-
- G—PHYSICS
- G11—INFORMATION STORAGE
- G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
- G11B2220/00—Record carriers by type
- G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
- G11B2220/25—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is based on a specific recording technology
- G11B2220/2537—Optical discs
- G11B2220/2562—DVDs [digital versatile discs]; Digital video discs; MMCDs; HDCDs
-
- G—PHYSICS
- G11—INFORMATION STORAGE
- G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
- G11B2220/00—Record carriers by type
- G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
- G11B2220/25—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is based on a specific recording technology
- G11B2220/2537—Optical discs
- G11B2220/2562—DVDs [digital versatile discs]; Digital video discs; MMCDs; HDCDs
- G11B2220/2575—DVD-RAMs
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Manufacturing & Machinery (AREA)
- Optical Recording Or Reproduction (AREA)
- Optical Record Carriers And Manufacture Thereof (AREA)
- Manufacturing Optical Record Carriers (AREA)
- Crushing And Grinding (AREA)
- Inking, Control Or Cleaning Of Printing Machines (AREA)
- Footwear And Its Accessory, Manufacturing Method And Apparatuses (AREA)
Description
A leírás teijedelme 22 oldal (ezen belül 13 lap ábra)
2. ábra
HU 225 436 Β1
A jelen találmány általánosságban véve optikai lemez felépítéséhez, közelebbről tekintve különféle információk rögzítésére hullámmintákat alkalmazó optikai lemezhez, valamint ilyen optikai lemez előállítási eljárásához kapcsolódik.
Napjainkban a felhasználók által írható optikai lemezeknek széles skálája áll rendelkezésre, beleértve a DVD-RAM-ot, a CD-RW-t, valamint a minidiszkeket. Az írható (vagyis adatrögzítésre alkalmas) optikai lemezeknek, például a most felsoroltaknak, több spirális vagy koncentrikus sáv mentén kialakított barázdáik vannak, amely barázdák felületét fázisváltó anyag vagy magnetooptikai anyag képezi. A sávokra újraírhatatlan jelölők alkalmazásával a lemez meghatározott helyeit azonosító címek is rá vannak előzetesen írva. A lemez jelsűrűségének növekedésével a további címinformációk iránti igény szintén növekszik, így a címinformációt olyan hatékonyan kell biztosítani, amilyen hatékonyan csak lehet.
A JP-8,315,426 számú japán közzétételi irat ennek elérésére mutat be egy lehetőséget címjeleknek megfelelő mintázatoknak a barázdák egymáshoz nem csatlakozó területein történő kialakításával. A „címjelnek megfelelő mintázat” megjelölés alatt olyan bináris jelet értünk, amely minden egyes, egymással nem csatlakozó területen invertálásra kerül. A szóban forgó nem csatlakozó területeket információ jelenlétének vagy hiányának a jelzésére szolgáló jelekként (igen vagy nem) használják, így azok címinformáció hatékony biztosítására nem használhatók.
A WO 01/52250 számú nemzetközi közzétételi irat egy olyan ettől eltérő címzési eljárást tárgyal, amely az optikai lemezen egy hullámhoz hasonló hullámzó barázdát létrehozó és a hullámmintát szelektíven változtató módszert valósít meg. A címinformáció két vagy több jelentés, vagyis eltérő információ ilyen hullámváltozásokkal történő kódolása útján lényegesen hatékonyabb módon biztosítható.
A WO 01/52250 számú iratban bemutatott megoldásnál a tekintett hullámmintabeli változásokat a barázdák árkainak (vagy csúcsainak) hirtelen csúcsokká (vagy árkokká) változtatásával érik el. Minél nagyobb az eltérés a hullámminta hirtelen változású helyeinek és lassan változó részeinek a meredeksége között, adat-visszaolvasás során annál nagyobb az információ-összetevő és annál könnyebb a felismerés. A hullámmintában ilyen hirtelen változásokkal rendelkező barázdákkal megvalósított optikai lemezek előállításához mindazonáltal viszonylag széles frekvenciasávval rendelkező lézerpolarizátor szükséges.
A jelen találmánnyal célunk a jel/zaj viszony javítása úgy, hogy az optikai lemezre való rögzítés során a lehető legalacsonyabb frekvenciákat tartalmazó frekvenciasáv mellett a lehető legtöbb információ legyen felírható.
Kitűzött célunkat olyan, különféle információk rögzítéséhez hullámmintákat alkalmazó optikai lemez megvalósításával értük el, amely tartalmaz hullámzási periódusonként egy meredek felfutóéllel és egy lassan haladó lefutóéllel rendelkező első hullámmintával ellátott első barázdát, valamint hullámzási periódusonként egy lassan haladó felfutóéllel és egy meredek lefutóéllel rendelkező második hullámmintával ellátott második barázdát. Az első hullámminta Fourier-sor alapharmonikusával és második harmonikusával van kifejezve, továbbá a második hullámminta Fourier-sor alapharmonikusával és második harmonikusával van kifejezve, továbbá a második hullámmintában lévő második harmonikus, amely egy páros harmonikus, az első hullámmintában lévő második harmonikushoz képest ellentétes polaritással rendelkezik.
A találmány szerinti megoldásnál a hullámmintáknak megfelelő információnak az optikai lemez barázdáin való rögzítésekor alapharmonikust és n-edik (n>2 véges egész szám) harmonikusig terjedő harmonikusokat tartalmazó hullámalak szerinti hullámzást alakítunk ki. Ily módon a találmány szerinti megoldás egy véges és viszonylag alacsony frekvenciás sávban könnyedén képez hullámmintát, miközben nagyobb mennyiségű információ rögzítését teszi lehetővé, és így a jel/zaj viszonyt is javítja.
Előnyösen, az első hullámminta Fourier-sor harmadik harmonikusával és negyedik harmonikusával van még kifejezve, és a második hullámminta Fourier-sor harmadik harmonikusával és negyedik harmonikusával van még kifejezve, ahol a második hullámmintában lévő második harmonikus és negyedik harmonikus, amelyek egyaránt páros harmonikusok, az első hullámmintában lévő második harmonikushoz és negyedik harmonikushoz képest ellentétes polaritással rendelkeznek.
Ennél előnyösebben, az első hullámminta Fourier-sor n-edik (n véges páros szám) harmonikusig terjedő harmonikusaival van még kifejezve, továbbá a második hullámminta Fourier-sor n-edik (n véges páros szám) harmonikusig terjedő harmonikusaival van még kifejezve, ahol a második hullámmintában lévő páros harmonikusok az első hullámmintában lévő páros harmonikusokhoz képest ellentétes polaritással rendelkeznek.
Továbbmenve, a második harmonikus második együtthatójának és az alapharmonikus első együtthatójának a hányadosa előnyösen -13,5 dB és -10 dB közé, ennél előnyösebben pedig -13,5 dB és -12 dB közé esik.
A találmány szerinti optikai lemez előnyösen tartalmaz a különféle információkként az optikai lemez fizikai címeinek címadatait tartalmazó adatalblokkokat; valamint az első hullámminta és a második hullámminta egyikét tartalmazó hivatkozási alblokkot, az adatalblokkokban lévő címadatok hullámalakjainak demodulálására szolgáló hivatkozásként való felhasználásra.
Az eltérő információk rögzítésére hullámmintákat alkalmazó találmány szerinti optikai lemez előállítására szolgáló eljárás értelmében Fourier-sor alapharmonikusával és második harmonikusával kifejezett, hullámzási periódusonként egy meredek felfutóéllel és egy lassan haladó lefutóéllel rendelkező első hullámmintával ellátott első barázdát alakítunk ki; valamint Fourier-sor alapharmonikusával és második harmonikusá2
HU 225 436 Β1 val kifejezett, hullámzási periódusonként egy lassan haladó felfutóéllel és egy meredek lefutóéllel rendelkező második hullámmintával ellátott második barázdát alakítunk ki, ahol a második hullámmintában az első hullámminta második harmonikusának a polaritásával ellentétes polaritású második - páros - harmonikust használunk.
Előnyösen, az első barázda kialakítási lépésében az első hullámmintát Fourier-sor harmadik harmonikusát és negyedik harmonikusát is felhasználva alakítjuk ki, továbbá a második barázda kialakítási lépésében a második hullámmintát Fourier-sor harmadik harmonikusát és negyedik harmonikusát is felhasználva alakítjuk ki, ahol a második hullámmintában az első hullámminta második harmonikusának és negyedik harmonikusának a polaritásával ellentétes polaritású, egyaránt páros második harmonikust és negyedik harmonikust használunk.
Előnyösen, az első barázda kialakítási lépésében az első hullámmintát Fourier-sor n-edik (n véges páros szám) harmonikusig terjedő harmonikusait felhasználva alakítjuk ki, továbbá a második barázda kialakítási lépésében a második hullámmintát Fourier-sor n-edik (n véges páros szám) harmonikusig terjedő harmonikusait felhasználva alakítjuk ki, ahol a második hullámmintában az első hullámminta páros harmonikusai polaritásával ellentétes polaritású páros harmonikusukat használunk.
A találmány szerinti eljárásban a második harmonikus második együtthatójának és az alapharmonikus első együtthatójának a hányadosát előnyösen -13,5 dB és -10 dB közé, ennél előnyösebben pedig -13,5 dB és -12 dB közé esőnek választjuk.
A találmánnyal megcélzott, előzőekben tárgyalt, valamint további célok és a találmány egyéb jellemvonásai a találmány egyik előnyös példaként! kiviteli alakjának a csatolt rajzra hivatkozással alább történő ismertetéséből válnak majd nyilvánvalóvá, ahol a rajzon a hasonló részegységeket hasonló hivatkozási jelekkel illettük, továbbá ahol az
1. ábra a találmány szerinti optikai lemez egyik előnyös példaként! kiviteli alakját mutatja vázlatosan; a
2. ábra egy hullámmintával ellátott terület felnagyított nézete; a
3A. ábra egy „1” jelentésű mintát reprezentáló hullámmintát ábrázol; a
3B. ábra egy „0 jelentésű mintát reprezentáló hullámmintát szemléltet; a
4. ábra olyan hullámalakot ábrázol, amelynél a
H2 együttható értéke -15 dB; az
5. ábra olyan hullámalakot ábrázol, amelynél a
H2 együttható értéke -13,5 dB; a
6. ábra olyan hullámalakot szemléltet, amelynél a H2 együttható értéke -12 dB; a
7. ábra olyan hullámalakot ábrázol, amelynél a
H2 együttható értéke -10 dB; a
8. ábra olyan hullámalakot szemléltet, amelynél a H2 együttható értéke -6 dB; a
9. ábra alapharmonikusból, továbbá másodiktól negyedik harmonikusig terjedő harmonikusokból előállított első hullámalakot szemléltet; a
10. ábra alapharmonikusból, valamint másodiktól negyedik harmonikusig terjedő harmonikusokból előállított második hullámalakot ábrázol; a
11. ábra hullámzó barázdával rendelkező optikai lemezek előállítására szolgáló optikailemez-gyártó berendezés vázlatos rajza; a
12. ábra egy példaként! címformátumot ábrázol;
míg a
13. ábra egy, az MSK-modulálást bemutató ábra.
A továbbiakban a találmány szerinti optikai lemez egyik előnyös példaként! kiviteli alakját ismertetjük.
Az 1. ábra egy találmány szerinti 10 optikai lemezt szemléltet vázlatosan. A 10 optikai lemez több spirális vagy koncentrikus 2 sávval rendelkezik. Az 1. ábra spirális 2 sávokkal létrehozott 10 optikai lemezt szemléltet. Megjegyezzük, hogy miközben a 2 sávok az 1. ábrán rendkívül nagy sávtávolsággal vannak feltüntetve, a sávtávolság a gyakorlatban például 0,32 pm. A 2 sávok mindegyike szektorok sokaságára van felosztva, amelyeket adatrögzítő és -visszajátszó egységekként használunk.
A 2 sávokat a 10 optikai lemez felületében kialakított barázdák jelentik. Két szomszédos 2 sáv (barázda) között elterülő terület a 4 „land”. Amint az az 1. ábráról nyilvánvaló, az egyes barázdák a továbbiakban hullámmintaként hivatkozott hullámzási mintával vannak kialakítva. A találmány szerinti megoldás a 10 optikai lemezen egy adott hely megjelölésére használt fizikai címeket képező szektorcímek rögzítésére egymástól eltérő hullámmintákat alkalmaz.
Az említett hullámmintákat részletesebben a 2 sáv
1. ábrán feltüntetett 20 területét alapul véve mutatjuk be részletesebben. A 2. ábra a 22, 24 hullámmintákat tartalmazó 20 terület felnagyított nézete. Amint azt a
2. ábra mutatja, a feltüntetett 2-1 és 2-2 barázdákat 4 land választja el egymástól. Amint az a 2. ábráról nyilvánvaló, a 22, 24 hullámmintákat azonos fázisú és a 2-1, 2-2 barázdák mindkét oldalán lényegében azonos barázdaszélességű fűrészfogminta képezi. Másként kifejezve, a 2-1, 2-2 barázda egyik oldalán lévő minta völgyei és csúcsai a 2-1, 2-2 barázda másik oldalán lévő minta csúcsaival és völgyeivel szemben vannak kiképezve. A 22, 24 hullámmintákat sávra merőlegesen oszcillálólézerrel végrehajtott megvilágítással alakítjuk ki, így szinkronban lévő völgyekkel és csúcsokkal rendelkező minták a 2-1, 2-2 barázdák mindkét oldalán könnyedén kialakíthatók. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a 22, 24 hullámminták a mindkét oldalon való kialakítás helyett kialakíthatók csupán a 2-1, 2-2 barázdák egyik oldalán is.
A 2. ábrán balról jobbra haladva a fűrészfog-hullámmintákat egyrészt a viszonylag meredek felfutóéllel és viszonylag lassan haladó lefutóéllel rendelkező 22 hullámminta („A” minta), másrészt a viszonylag lassan haladó felfutóéllel és viszonylag meredek lefutóéllel rendelkező 24 hullámminta („B” minta) alkotja. A találmány szerinti megoldás esetében az ,Λ” minta „1” értéknek, a
HU 225 436 Β1 „B minta pedig „0” értéknek felel meg. Az 1 bitértéket például 37 darab egymást követő „A” minta kialakítása útján, míg a 0 bitértéket például 37 darab egymást követő „B” minta kialakítása útján rögzíthetjük. Az olvasás során jelentkező jel/zaj viszony javítása céljából a mintákat egymás után képezzük ki. A bitek tucatjaiból álló (például 60 darab bitből felépülő) címeket egymástól egy speciális osztóval elválasztott egymás utáni „A” vagy „B” minták több sorozatának a kialakítása útján rögzíthetjük. Ezen speciális osztót például egy, lokálisan invertált fázissal létrehozott (rajzon nem ábrázolt) hullámminta képezheti. Ily módon lehetőség van arra, hogy a lemez címinformációinak rögzítése céljából a lemezen előre kiképzett fizikai hullámszerkezetet használva az optikai lemezt címzéssel lássuk el.
A jelen találmány egyik jellemzője, hogy az „A és „B” mintáknak megfelelő hullámmintákat a 10 optikai lemezen egy alacsony frekvenciás sávban hozzuk létre.
Az 1 értéket jelentő „A” mintát (továbbiakban „1 minta”) és a 0 értéket jelentő „B” mintát (továbbiakban „0 minta”) az alábbiakban a 3. ábrához kapcsolódóan ismertetjük részletesebben. A 3A. ábra az 1 mintát reprezentáló, míg a 3B. ábra a 0 mintát reprezentáló hullámmintát szemlélteti.
Az 1 és 0 minták hullámmintái kifejezhetők matematikailag. A 3A. ábra szerint az 1 mintának megfelelő hullámminta kifejezhető az idő f-j(t) függvényeként, ahol a lemezforgás iránya jelenti az idő folyásának irányát. A 3. ábra szerint az f-j(t) függvény felfutóélének lejtésszöge lényegében 90°, a lefutóéi meredeksége azonban lényegesen enyhébb. A szóban forgó f^t) függvényt trigonometrikus függvények felhasználásával Fourier-sor alakjába írhatjuk. A Fourier-sor képletét a 3A. ábra tartalmazza; itt a sin(cjot) jelenti az alapharmonikust, míg a sin(n<OOt) az n-edik harmonikus. A sin(n<üOt) tag együtthatóját a sorfejtés n-edik Hn Fourier-együtthatójának nevezzük. A 3A. ábra az alapharmonikusra, a második, a harmadik, valamint a negyedik harmonikusokra, továbbá a H1-H4 Fourier-együtthatókra mutat be speciális példákat.
A 0 minta hullámmintáját ehhez hasonlóan ugyancsak kifejezhetjük az idő f2(t) függvényeként, ahol a lemezforgás iránya jelenti az idő folyásának irányát, amint azt a 3B. ábra szemlélteti. Ebben az esetben az f2(t) függvény lefutóélének lejtésszöge lényegében 90°, míg a felfutóéi meredeksége viszonylag enyhe. A szóban forgó f2(t) függvényt trigonometrikus függvények felhasználásával szintén Fourier-sor alakjába írhatjuk. Az így nyert Fourier-sor képletét a 3B. ábra tartalmazza, ahol az alapharmonikust és az n-edik harmonikust az előzőekkel összhangban definiáljuk. A 3B. ábra az alapharmonikusra, a második, a harmadik, valamint a negyedik harmonikusokra, továbbá a H!-H4 Fourier-együtthatókra mutat be speciális példákat.
Fontos megjegyezni, hogy az f-)(t) és az f2(t) függvények páratlan sorszámú Fourier-együtthatói egyenlőek, páros sorszámú Fourier-együtthatói azonban ellentétes előjelűek. Ez nyilvánvaló a 3A. és 3B. ábrán feltüntetett Hn Fourier-együtthatók értékéből. Ha a páratlan harmonikusok együtthatói egymással egyenlőek és a páros harmonikusok együtthatói ellentétes előjelűek, a hullámminták meredek és lassan haladó részei felcserélődnek. Ha az 1 mintához tartozó f^t) függvény Hn Fourier-együtthatói meghatározásra kerülnek, a 0 minta Hn Fourier-együtthatói szintén meghatározhatóak és az f2(t) függvény ugyancsak érzékelhető. Ha a hullámmintákat az előírt f-,(t) és f2(t) függvényekkel definiáljuk, azok felhasználhatók információ kódolására. Mindazonáltal ezen minták megvilágításához és egy gyakorlatban használt optikai lemezről történő érzékeléséhez széles frekvenciasávval rendelkező lézerpolarizátorra van szükség, továbbá az optikai lemez gyártási folyamata során a Fourier-sorok rendkívül magas harmonikusokig teijedő ellenőrzését kell elvégezni, így a tekintett hullámminták a gyakorlatban használhatatlanok.
Éppen ezért az optikai lemezen kialakított hullámalakokat leíró függvények meghatározásához elengedhetetlen annak meghatározása, hogy milyen rendű harmonikusokig terjedő harmonikusok használata szükséges. A figyelembe nem vett (vagyis kerekítésnek alávetett) harmonikusok hatásainak tekintetbe vétele céljából a felhasznált harmonikusok együtthatói közül egynek vagy többnek eltérhet az értéke a Fourier-sor megfelelő sorfejtési együtthatóinak az értékétől. Ugyancsak szükség van annak meghatározására is, hogy egy információ kódolására felhasználható hullámalak előállításához mekkora együtthatóra van szükség. Az is nyilvánvaló, hogy a használni szándékozott harmonikusok rendjének figyelembevétele mellett a harmonikusuk előállítására használt áramkörök és szerkezetek száma a lehető legkisebb kell legyen. Ennélfogva nagyon sok harmonikust figyelembe venni szintén nem praktikus.
Az elmondottakra tekintettel a találmányt egyrészt egy olyan példán keresztül mutatjuk be, amelynél az alapharmonikust és a második harmonikust vesszük figyelembe, másrészt pedig egy olyan további példához kapcsolódóan tárgyaljuk, amelynél az alapharmonikust, továbbá a második, a harmadik és a negyedik harmonikust használjuk. Ezt követően ismertetjük a harmonikusok együtthatóinak azon tartományát, amely a hullámalakban való információkódoláshoz szükséges. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy lehetőség van a hatodik harmonikusig vagy egészen a nyolcadik, vagy akár még ennél is magasabb rendű páros harmonikusig terjedő harmonikusok használatára. A több harmonikus használata még hirtelenebb változásokkal rendelkező hullámalak elérését teszi lehetővé; ennek fényében a használni szándékozott harmonikusokat ennélfogva előnyösen úgy választjuk ki, hogy velük éppen a kívánt jellemzőkkel rendelkező hullámalakot érjük el. Egy Fourier-sort általában trigonometrikus függvények felhasználásával írunk fel, így szinusz- vagy koszinuszfüggvényeket használhatunk. Az alább következő kitanításban az alapharmonikust cos(ú>t), míg az n-edik harmonikust sin(ncot) formában rögzítjük. A Fourier-együtthatótól eltérő együttható használata esetén az n-edik harmonikus együtthatóját Hn-nel jelöljük. Általánosságban tekintve az f(t)=H1 cos(at)+L Hn sin(nrot) összefüggést használjuk, vagyis az f függvényt az alapharmonikus, valamint az összes n-ed rendig
HU 225 436 Β1 (n>2 véges egész szám) terjedő harmonikus összegeként állítjuk elő.
A 4-8. ábrák az alapharmonikus és a második harmonikus felhasználásával előállított hullámalakokra mutatnak be néhány példát. Valamennyi ábra három-három periódusát szemlélteti az egyes hullámoknak. A vízszintes tengelyen a fázis van feltüntetve, az egyes hullámok periódusa 2π. A második harmonikus H2 együtthatóját az alapharmonikus együtthatójára vonatkoztatva dB (decibel) egységekben adtuk meg. A 4. ábra első és második sorában szereplő két függvény összehasonlítása útján nyilvánvaló, hogy a második harmonikus H2 együtthatójának előjele a két függvény esetében ellentétes. Ha a második harmonikus H2 együtthatója ellentétes előjelű, a két hullámalak felfutása és lefutása szintén eltérő lesz. A jelen találmány a pozitív előjelű H2 együtthatóval nyert hullámhoz az 1 értéket, míg a negatív H2 együtthatóval nyert hullámhoz a 0 értéket rendeli hozzá.
A 4. ábra egy olyan hullámalakot szemléltet, amelynél a H2 együttható értéke -15 dB. Mivel a H2 együttható a H1 együtthatóhoz képest kicsi, alapvetően az alapharmonikusnak megfelelő mintát látjuk. A különböző információt reprezentáló f41 és f42 hullámalakok nem jelentősen különböznek egymástól, azonban azok megkülönböztethetők és a különbség érzékelhető. Azzal együtt, hogy a hullámban kódolt információ érzékelhető, egy nagyobb értékű együttható a könnyebb érzékelés szempontjából előnyösebb.
Az 5. ábra egy olyan hullámalakot ábrázol, amelynél a H2 együttható értéke -13,5 dB. A dB-érték növekedésével a H2 együttható a H1 együtthatóhoz közelebb kerül, aminek eredményeként a második harmonikus hatása megjelenik az alapharmonikus hullámalakjában. Az alapharmonikus hullámalakjában megjelenik a második harmonikus lassan haladó hullámalakja. A második harmonikus amplitúdójának növekedésével az egyesített hullám amplitúdója szintén növekszik, továbbá az optikai lemezen kialakított hullám érzékelése könnyebbé válik. Ugyanakkor növekszik a hullámalak torzulása, ami az érzékelést nehezebbé teszi. Az 5. ábrán szemléltetett példa esetében az amplitúdó kismértékben növekszik és lényegében nincs hullámalak-torzulás. Az eltérő információk kódolására szolgáló hullámalakokban jelentkező eltérések elegendő mértékben felismerhetők, így a hullámalakok információval ruházhatók fel.
A 6. ábra egy olyan hullámalakot szemléltet, amelynél a H2 együttható értéke -12 dB, míg a 7. ábra egy olyan példát mutat be, ahol a H2 együttható értéke -10 dB. A hullámalak-torzulás ezen esetek egyikében sem okoz gondot, a meredek szakasz és a lassan haladó szakasz mindegyik hullám esetében könnyen megkülönböztethető, és a hullámalakok különféle információk kódolásához egymástól elegendő mértékben különböznek. Ily módon a hullámok információ kódolására használhatók.
A 8. ábra egy olyan hullámalakot ábrázol, amelynél a H2 együttható értéke -6 dB. A hullámalak torzulása erőteljes, az érzékelés azonban még lehetséges. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy ha a H2 együttható értéke 0 dB, vagyis a H1=H2 egyenlőség teljesülése esetén, a hullámalak-torzulás még hangsúlyosabb, azonban az érzékelés még mindig lehetséges.
A bemutatott példák szerint a hullámalak érzékelése tekintetében előnyös, ha a H2 együttható értéke -6 dB vagy annál kisebb, vagyis ha H2/H1<1/2 teljesül. A H2 együttható ennél előnyösebben -13,5 dB és -10 dB közé, még előnyösebben pedig -13,5 dB és -12 dB közé esik. Ezen tartományban a hullámalak amplitúdója elegendően nagy, a torzulás megfelelően kicsi, továbbá a hullámalakban megjelenő eltérések megfelelően érzékelhetők. Ily módon a 10 optikai lemezen hullámminta alkalmazásával címinformáció kódolható.
A 9. ábra egy első típusú, az alapharmonikusból, továbbá a másodiktól a negyedik harmonikusig terjedő harmonikusokból előállított hullámalakot mutat be, míg a 10. ábra egy második típusú, az alapharmonikusból és a másodiktól a negyedik harmonikusig terjedő harmonikusokból létrehozott hullámalakot szemléltet. Az első típusú hullámalak a negyedik harmonikust a hullámalak simaságának a hangsúlyozására használja. A második típusú hullámalak a negyedik harmonikust egy meredek felfutóéi és egy lefutóéi hangsúlyozására használja. A kívánt hullámmintát az n-edik harmonikus Hn együtthatójának finomhangolásával állíthatjuk elő.
A 11. ábra hullámzó sávval rendelkező 10 optikai lemez előállítására szolgáló optikailemez-gyártó 110 berendezést szemléltet vázlatosan. Az optikailemez-gyártó 110 berendezésnek 112 hullámalak-generátora, 113 kapcsolói, 114 polaritásinvertáló egységei, 116 összeadója, 118 aluláteresztő szűrője, valamint 120 optikai feje van.
A 112 hullámalak-generátornak alapharmonikust előállító 112-1 alapharmonikus-generáló egysége, továbbá második, harmadik.....n-edik harmonikust előállító (n > 2 egész szám) 112-2, 112-3.....112-n harmonikusgeneráló egységei vannak. A 8. ábrán szemléltetett példaként! kiviteli alak esetében az n értéke 8. A 112-n harmonikusgeneráló egységek kimenetükön a rákapcsolt frekvencia n-szeresét jelenítik meg. Például a 112-1 alapharmonikus-generáló egység az alapharmonikust, vagyis a Η1οοΞ(ωί) összetevőt állítja elő és adja le a kimenetén, míg a 112-n harmonikusgeneráló egység a Hnsin(nrot) összetevőt állítja elő.
A 113 kapcsolók az n-edik 112-n harmonikusgeneráló egységekhez (n páros szám) vannak csatlakoztatva. A 113 kapcsolók a rögzítésre kerülő adat, vagyis a címérték 0 vagy 1 bitértékének megfelelően kapcsolják a jelutakat. A 11. ábrán szemléltetett példaként! kiviteli alaknál a 113 kapcsolók 0 bit esetén a 114 polaritásinvertáló egységen keresztülmenő jelutat, míg 1 bit esetén közvetlenül a 116 összeadóhoz csatlakoztatott jelutat választják ki. A jelútválasztás minden esetben szinkronizált módon történik.
A 114 polaritásinvertáló egységekkel mindegyik 112-n harmonikusgeneráló egység (n páros szám) el van látva, továbbá valamennyi 114 polaritásinvertáló egység a neki megfelelő 113 kapcsolóhoz van csatla5
HU 225 436 Β1 koztatva. A 11. ábra szám szerint négy darab 114-2, 114-4, 114-6, 114-8 polaritásinvertáló egységet ábrázol. A 114-2, 114-4, 114-6, 114-8 polaritásinvertáló egységek 113 kapcsolókon keresztül rendre a hozzájuk tartozó páros 112-2, 112-4, 112-6, 112-8 harmonikusgeneráló egységek kimenetére vannak csatlakoztatva és a kimeneten megjelenő harmonikus hullámok polaritását invertálják. A „polaritást invertálja” megjelölés alatt a jelek pozitív és negatív előjeleinek a megfordítását értjük. Ezen folyamat a páros harmonikusuk együtthatóinak negatívvá tételével ekvivalens. A polaritás invertálása elérhető az adott hullámalak pozitív és negatív részének invertálása, a fázis fél periódussal történő eltolása útján vagy egyéb módon.
A páratlan harmonikust előállító egységek, vagyis a 112-1 alapharmonikus-generáló egység, a második 112-3, az ötödik 112-5 és a hetedik 112-7 harmonikusgeneráló egységek kimenete, a páros harmonikust előállító egységek kimenete, valamint a 114 polaritásinvertáló egységek kimenetén megjelenő polaritásinvertált páros harmonikusok a 116 összeadóba kerülnek betáplálásra, amely a bemeneti jeleket összegzi. Ezen folyamatra a jelek szintéziseként is utalhatunk. A 116 összeadó kimeneti jelét L jelúton a 118 aluláteresztő szűrőbe tápláljuk. Az L jelűt mentén terjedő f jel az f=H1cos(rot)+Z Hnsin(nrot) alakba írható. Speciálisan n=2 esetén a tekintett f jel az f=H1cos(rot)+H2sin(2rot) alakot ölti.
A 118 aluláteresztő szűrő az n-edik harmonikus frekvenciája feletti frekvenciákon jelentkező idegen összetevőket (zajt) levágja, és egy olyan alacsony frekvenciás hullámot ereszt át, amely az n-edik harmonikussal bezárólag tartalmaz összetevőket. A 118 aluláteresztő szűrő kimenetét, vagyis az f jelét a 10 optikai lemezre lézert bocsátó 120 optikai fejre kapcsoljuk. A 10 optikai lemez felülete tükörfényezett és fotoreziszttel van bevonva. A 10 optikai lemezen a 120 optikai fej sávokra merőleges irányú vezetésével, továbbá a lézerfénynek a 10 optikai lemez forgatása melletti rábocsátásával hullámzó sávot alakítunk ki. A 11. ábrán szemléltetett 110 berendezéssel kialakított hullámzó sáv egy viszonylag alacsony frekvenciás, az alapharmonikusból, továbbá a másodiktól a nyolcadik harmonikusig terjedő harmonikusokból felépülő hullámzás.
A találmány szerinti 10 optikai lemezt a most bemutatott módon állítjuk elő. Megjegyezzük, hogy az optikailemez-gyártó 110 berendezés előzőekben ismertetett példaként! kiviteli alakja a nyolcadik harmonikussal bezárólag terjedő harmonikusokat használja. Nyilvánvaló, hogy ha csupán az alapharmonikust és a második harmonikust használjuk, a 112-3, 112-4, 112-5, 112-6, 112-7, 112-8 harmonikusgeneráló egységek, továbbá a 114-4, 114-6, 114-8 polaritásinvertáló egységek elhagyhatók. A használni szándékozott harmonikusok rendje, valamint a használni már nem kívánt harmonikusok rendje az igényeknek megfelelően határozható meg.
Megjegyezzük továbbá, hogy a 116 összeadót megelőző műveleteket valódi áramkörök alkalmazásával is végrehajthatjuk, vagy a 116 összeadó kimenetén megjelenő f jelet számítógéppel is kiszámíthatjuk és így áramkört csupán az f jel előállítására használunk.
Ami a lényeg, hogy az f=H1cos(mt)+£ Ηηείη(ηωί) jel az
L jelútra kerüljön továbbításra.
A továbbiakban speciálisan azt mutatjuk be, hogyan lehet a címinformációt eltérő hullámminták felhasználásával kódolni. A12. ábra egy olyan példaként! címformátumot ábrázol, amelynél a megcímezhető területeket 60 bites címszámokkal, például az „101010...1010” alakban jelöljük ki. A címterületek a 10 optikai lemezen egy spirális sáv mentén vannak kialakítva.
A 12. ábra táblázatának bal oldalán fentről lefelé feltüntetett O-tól 82-ig terjedő számok az alblokkok sorszámát jelölik olyan esetben, amikor egyetlen cím által kijelölt címterület 83 darab alblokkra van felosztva (az alblokkokra a továbbiakban például a „10. alblokk” megjelöléssel fogunk utalni). Az alblokkokat állandó vonal menti sebesség („constant linear velocity”, CLV) jellemezte rögzítési módszert használva egymás után írjuk fel a lemezre. A 12. ábra szerinti táblázat tetején szereplő O-tól 55-ig terjedő számok a periódusok sorszámát jelölik (a periódusokra a továbbiakban például a „10. hullámzás” megjelöléssel fogunk utalni), ahol egy periódust a fentiekben tárgyalt hullámminta egy periódusa képvisel. Megjegyezzük, hogy a táblázat egy részét az ismétlődés elkerülése céljából elhagytuk.
Egyetlen alblokk 56 darab hullámzást tartalmaz, vagyis a O-tól az 55-ig terjedő hullámzásokat. Minden egyes alblokk 1-3. hullámzása az a, b, c szimbólumokkal jelölt speciális hullámmintát rögzíti, ahol az „a” a cos(1,5co) mintának, a „b” a -cos(1,0co) mintának, míg a „c” a -cos(1,5ω) mintának felel meg. Ezen minták a shift billentyű minimális használatán alapuló („minimum shift keying”, MSK) modulációval vannak modulálva. Mivel minden 56 periódusban egy speciális minta jelenik meg, a lemezolvasó a lemezen képes meghatározni az aktuális olvasási pozíciót (azaz a hullámzás sorszámát). Megjegyezzük, hogy egy MSK-modulált jelölővel azonosított speciális mintát bitszínkronizálásra használunk, ennélfogva arra a „bitszinkronizáló minta megjelöléssel is utalhatunk. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a 12. ábra táblázatában szereplő üres helyek a cos(1,0ω) vivőjel-hullámmintát jelölik.
Minden egyes alblokkhoz egy meghatározott függvény van hozzárendelve. Az egyes alblokkokhoz rendelt függvényeket a 12. ábra táblázatában az alblokk sorszámoktól jobbra eső oszlop tartalmazza. A „MONO” címke egy monoton alblokkot jelöl, amelyen adat- vagy címszinkronizáló jel nincs jelen. A „SYNC” címke egy, címszinkronizáló jel érzékelésére használt szinkronizáló alblokkot jelöl. Az „1” címke egy olyan alblokkot jelöl, amely az „1” adatértéket tartalmazza, míg a „0” címke a „0” adatot jelöli. A „REF” címke egy hivatkozási alblokkot jelöl, amelyet az őt követően kialakított adatalblokkokban lévő meghatározott címadat hullámalakjának demodulálására szolgáló hivatkozásként használunk.
Amint az a 12. ábráról leolvasható, a monoton alblokkok és a szinkronizáló alblokkok az első hét alblokkban egymást felváltva követik, és hivatkozási al6
HU 225 436 Β1 blokk csupán a nyolcadik alblokkban fordul elő. Emellett minden négy darab adatalblokkot követően egy monoton alblokk van beszúrva.
A következőkben a szinkronizáló alblokkokat ismertetjük. Az 1-3. hullámzáson rögzített MSK-modulált minták mellett a szinkronizáló alblokkok az alblokk sorszámnak megfelelő különböző hullámzássorszámokra rögzített MSK-modulált mintákat is tartalmaznak oly módon, hogy minden egyes szinkronizálóalblokk-minta egyedülálló. Például az 1. szinkronizáló alblokkban az a, b és c jelű speciális hullámminták a 16-18. és a 26-28. hullámzássorszámokra vannak rögzítve. Ugyanezen hullámminták vannak rögzítve a 18-20. és a 28-30. hullámzási sorszámokra a 3. szinkronizáló alblokkban, a 20-22. és a 30-32. hullámzási sorszámokra a (rajzon nem ábrázolt) 5. szinkronizáló alblokkban, valamint a 22-24. és a 32-34. hullámzási sorszámokra a 7. szinkronizáló alblokkban. A szóban forgó címszinkronizáló jelek érzékelése ily módon lehetővé teszi a címszinkronizálást. Az optikailemez-olvasó felismerve azon helyet, ahol egy speciális minta megjelenik, képes meghatározni a lemezen elfoglalt pillanatnyi olvasási pozíciót (vagyis az alblokk sorszámát). A címszinkronizáló jelet és a hivatkozási alblokkra (ismertetését lásd alább) írt mintán alapuló hullámzó hullámjelet felhasználva a bitadatok érzékelhetők és lehetőség nyílik a címdekódolásra.
A következőkben a (0 vagy 1) adatalblokkokat ismertetjük. Az MSK-modulált hullámminta és az f=H1cos{cot)-»-Z Hnsin(n<at) (n > 2 véges egész szám) összefüggéssel definiált fűrészfog-hullámminta felhasználásával minden egyes adatalblokkra 0 vagy 1 érték kerül felírásra. A fentiekkel összhangban a tekintett fűrészfog-hullámmintát a Hn együtthatót egy, a címinformáció elégséges kifejezését lehetővé tevő tartományból választva alakítjuk ki.
Az adatalblokkokat az alábbiakban tárgyaljuk részletesebben. A minták kialakítási helye hullámzás sorszámának megfelelően az MSK-modulált minták 0 vagy 1 értéket azonosítanak. A fűrészfogminták alakja 0-t vagy 1-et jelöl. Közelebbről tekintve, egy 1 értékű adatalblokkban az MSK-modulált a, b, c mintákat a 12-14. hullámzássorszámoknál, míg az „1” fűrészfogmintát (lásd a 3A. ábrát) a 18-54. hullámzássorszámoknál alakítjuk ki. Egy 0 értékű adatalblokkban az MSK-modulált a, b, c mintákat a 14-16. hullámzássorszámoknál, míg a „0” fűrészfogmintát (lásd a 3B. ábrát) a 18-54. hullámzássorszámoknál alakítjuk ki. Ily módon az optikailemez-olvasó az MSK-modulált mintát vagy a fűrészfog-hullámmintát felhasználva képes érzékelni az adatalblokkon rögzített bitadatot. Ugyanazon információt a fenti két eltérő módon kifejezve lehetőség van tehát arra, hogy az információt az egyik eljárás sikertelensége esetén a másik eljárással beolvassuk, vagyis az olvasás lényegesen megbízhatóbbá válik. Olvasási hiba tehát csak nagyon kevés alkalommal lép fel, és az olvasás pontossága javítható.
A következőkben a hivatkozási alblokkot (REF) ismertetjük. A hivatkozási alblokk, pontosabban tekintve, az adatalblokkokban a 18-54. hullámzássorszámoknál kialakított hullámmintában lévő páros vivőhullám fáziseltolódásának korrigálására szolgál. A bemutatott előnyös kiviteli alaknál a hivatkozási alblokkban a 14-54. hullámzásra egy 0-nak megfelelő hullámmintát írunk, azonban ehelyett 1-nek megfelelő hullámmintát is használhatunk. A hivatkozási alblokk használatának okát az alábbiakban tárgyaljuk.
Amint arról korábban már szó esett, az alblokkokat CLV rögzítési módszerrel írjuk fel, így két szomszédos sávon, ahol az adatalblokkokat létrehozzuk, a hullámzó hullámalakok fázisviszonya nem állandó. Ennélfogva a szomszédos sávok közötti áthallás eredményeként a hullámzó hullámok állandóan változó fázisinterferenciának vannak kitéve. A fázisinterferencia a vivőhullámzásra szuperponált páros harmonikussal rendelkező fűrészfoghullám alapharmonikusát (vivő összetevő) és páros harmonikusait (páros vivő összetevők) eltérően befolyásolja, aminek eredményeként az alapharmonikus és a páros harmonikusok között fáziseltolódás lép fel. A találmány szerinti megoldás a vivő összetevőből előállított órajelhez szinkronizált címinformációt érzékeli. Az optikailemez-olvasó a címinformációnak megfelelően az órajelből előállított páros harmonikus vivőjel frekvenciaszorzásos hullámérzékelését felhasználva a figyelembe vett páros harmonikus jelek fázisfordulásának érzékelése útján határozza meg a címinformációt. Ha a páros harmonikus jel fázisa a szomszédos sávoktól eredő áthallás miatt el van csúszva, a fázisfordulás pontos érzékelésére nincs lehetőség.
A jelen találmány éppen ezért egy hivatkozási alblokkot (REF) biztosít, és ezen hivatkozási alblokkot az áthallás miatti fáziseltolódás előzetes érzékelésére használja fel. Az érzékelt fáziseltolódást a páros harmonikus összetevők fázisfordulásának érzékelésekor kompenzálásra használjuk fel. Közelebbről tekintve, egy adott mintából (például egy 0 bittel ekvivalens fázisviszony mellett hozzáadott páros harmonikussal rendelkező mintából) kinyert páros harmonikus és egy ezzel megegyező frekvenciájú, a vivőhullámzáshoz szinkronizált páros vivőjel közötti fáziskülönbség egy fázis-összehasonlító eszközt, mint amilyen egy fázisszinkronizáló hurokban („phase locked loop”, PLL) van jelen, használva kerül meghatározásra. Ezt követően a páros vivőjel fázisát az így meghatározott fáziskülönbségnek megfelelően korrigáljuk. Ily módon a szomszédos sávoktól származó áthallás eredményeként fellépő fáziselcsúszás megszüntethető.
A következőkben az MSK-modulálást tárgyaljuk a 13. ábra alapján. A 13. ábrán szereplő „ADAT” hullám a két hullámzási periódusnak megfelelő magas szintű periódussal „1” értéket jelöl. Ezen adatértéket differenciálisán kódoljuk és előkódadattá alakítjuk. Az előkódadat egyetlen hullámzási periódus felfutóéle és lefutóéle között fejezi ki az „1” értéket. Ezt követően az előkódadatot MSK-adatfolyam előállítása céljából MSK-modulálásnak vetjük alá. Az MSK-adatfolyam 0 előkódadat esetén egy cos1 ,Οω (vagy -cos1,0ω) vivőjelet (vagyis a 12. ábra szerinti b mintát), és „1” előkódadat esetén egy, a vivőjel frekvenciájának 1,5-szeresével megegyező frekvenciájú [cos1,5ω vagy -cos1,5ω] jelet
HU 225 436 Β1 (vagyis a 12. ábra szerinti a és c mintát) tartalmaz. Ha az írási/olvasási csatorna csatornahossza 1ch, a vivőjel periódusa 69ch, amint azt a 13. ábra mutatja. Az eredményül kapott MSK-adatfolyamot meghatározott hullámzássorszámmal jelölt pozícióba rögzítjük, és a pozíciónak megfelelően szinkronizálójelként vagy 0 vagy 1 jelként érzékeljük.
Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a hullámzást az előzőekben egy fűrészfogjelet alapul véve tárgyaltuk; nyilvánvaló azonban, hogy a találmányt nem célunk csupán erre korlátozni: tetszőleges olyan hullámalakot használhatunk, amellyel információ kódolható.
A találmányt a lemez süllyesztett barázdáiban kialakított hullámzásjel esetén tárgyaltuk; nyilvánvaló azonban, hogy a találmány szerinti megoldás olyan lemeztípusok esetében is alkalmazható, amelyeknél a barázdák nem süllyesztettek; az ilyen megoldások szintén rendelkeznek az előzőekben ismertetett előnyökkel.
Claims (11)
1. Különféle információk rögzítésére hullámmintákat alkalmazó optikai lemez, azzal jellemezve, hogy tartalmaz hullámzás! periódusonként egy meredek felfutóéllel és egy lassan haladó lefutóéllel rendelkező első hullámmintával (22) ellátott első barázdát (2-1);
hullámzás! periódusonként egy lassan haladó felfutóéllel és egy meredek lefutóéllel rendelkező második hullámmintával (24) ellátott második barázdát (2-2); ahol az első hullámminta (22) Fourier-sor alapharmonikusával és második harmonikusával van kifejezve; és a második hullámminta (24) Fourier-sor alapharmonikusával és második harmonikusával van kifejezve, továbbá a második hullámmintában (24) lévő második harmonikus, amely egy páros harmonikus, az első hullámmintában (22) lévő második harmonikushoz képest ellentétes polaritással rendelkezik.
2. Az 1. igénypont szerinti optikai lemez, azzal jellemezve, hogy az első hullámminta (22) Fourier-sor harmadik harmonikusával és negyedik harmonikusával van még kifejezve; és a második hullámminta (24) Fourier-sor harmadik harmonikusával és negyedik harmonikusával van még kifejezve, ahol a második hullámmintában (24) lévő második harmonikus és negyedik harmonikus, amelyek egyaránt páros harmonikusok, az első hullámmintában (22) lévő második harmonikushoz és negyedik harmonikushoz képest ellentétes polaritással rendelkeznek.
3. Az 1. igénypont szerinti optikai lemez, azzal jellemezve, hogy az első hullámminta (22) Fourier-sor n-edik (n véges páros szám) harmonikusig terjedő harmonikusaival van még kifejezve; továbbá a második hullámminta (24) Fourier-sor n-edik (n véges páros szám) harmonikusig terjedő harmonikusaival van még kifejezve, ahol a második hullámmintában (24) lévő páros harmonikusok az első hullámmintában (22) lévő páros harmonikusokhoz képest ellentétes polaritással rendelkeznek.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti optikai lemez, azzal jellemezve, hogy a második harmonikus második együtthatójának és az alapharmonikus első együtthatójának a hányadosa -13,5 dB és -10 dB közé esik.
5. A 4. igénypont szerinti optikai lemez, azzal jellemezve, hogy a hányados -13,5 dB és -12 dB közé esik.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti optikai lemez, azzal jellemezve, hogy tartalmaz különféle információkként az optikai lemez (10) fizikai címeinek címadatait tartalmazó adatalblokkokat; valamint az első hullámminta (22) és a második hullámminta (24) egyikét tartalmazó hivatkozási alblokkot, az adatalblokkokban lévő címadatok hullámalakjainak demodulálására szolgáló hivatkozásként való felhasználásra.
7. Eljárás különféle információk rögzítésére hullámmintákat alkalmazó optikai lemez előállítására, azzal jellemezve, hogy
Fourier-sor alapharmonikusával és második harmonikusával kifejezett, hullámzás! periódusonként egy meredek felfutóéllel és egy lassan haladó lefutóéllel rendelkező első hullámmintával (22) ellátott első barázdát (2-1) alakítunk ki; és
Fourier-sor alapharmonikusával és második harmonikusával kifejezett, hullámzás! periódusonként egy lassan haladó felfutóéllel és egy meredek lefutóéllel rendelkező második hullámmintával (24) ellátott második barázdát (2-2) alakítunk ki, ahol a második hullámmintában (24) az első hullámminta (22) második harmonikusának a polaritásával ellentétes polaritású második - páros - harmonikust használunk.
8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első barázda (2-1) kialakítási lépésében az első hullámmintát (22) Fourier-sor harmadik harmonikusát és negyedik harmonikusát is felhasználva alakítjuk ki; és a második barázda (2-2) kialakítási lépésében a második hullámmintát (24) Fourier-sor harmadik harmonikusát és negyedik harmonikusát is felhasználva alakítjuk ki, ahol a második hullámmintában (24) az első hullámminta (22) második harmonikusának és negyedik harmonikusának a polaritásával ellentétes polaritású, egyaránt páros második harmonikust és negyedik harmonikust használunk.
9. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első barázda (2-1) kialakítási lépésében az első hullámmintát (22) Fourier-sor n-edik (n véges páros szám) harmonikusig terjedő harmonikusait felhasználva alakítjuk ki; és a második barázda (2-2) kialakítási lépésében a második hullámmintát (22) Fourier-sor n-edik (n véges páros szám) harmonikusig terjedő harmonikusait fel8
HU 225 436 Β1 használva alakítjuk ki, ahol a második hullámmintában (24) az első hullámminta (22) páros harmonikusai polaritásával ellentétes polaritású páros harmonikusokat használunk.
10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, 5 azzal jellemezve, hogy a második harmonikus második együtthatójának és az alapharmonikus első együtthatójának a hányadosát -13,5 dB és -10 dB közé esőnek választjuk.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hányadost -13,5 dB és -12 dB közé esőnek választjuk.
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| JP2001318381A JP4068330B2 (ja) | 2001-10-16 | 2001-10-16 | 光ディスクおよびその製造方法 |
| PCT/JP2002/010721 WO2003034415A1 (en) | 2001-10-16 | 2002-10-16 | An optical disc with different wobble patterns in different grooves |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUP0401650A2 HUP0401650A2 (en) | 2004-11-29 |
| HU225436B1 true HU225436B1 (hu) | 2006-12-28 |
Family
ID=19136087
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU0401650A HU225436B1 (hu) | 2001-10-16 | 2002-10-16 | Különféle információk rögzítésére hullámmintákat alkalmazó optikai lemez, valamint eljárás ilyen elõállítására |
Country Status (13)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US7167438B2 (hu) |
| EP (1) | EP1438717B8 (hu) |
| JP (1) | JP4068330B2 (hu) |
| KR (1) | KR100894941B1 (hu) |
| CN (1) | CN1279521C (hu) |
| AT (1) | ATE315824T1 (hu) |
| BR (1) | BRPI0213330B1 (hu) |
| CA (1) | CA2460763C (hu) |
| DE (1) | DE60208708T8 (hu) |
| HU (1) | HU225436B1 (hu) |
| MX (1) | MXPA04003193A (hu) |
| PL (1) | PL204556B1 (hu) |
| WO (1) | WO2003034415A1 (hu) |
Families Citing this family (9)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| CN100429720C (zh) * | 2000-08-31 | 2008-10-29 | 松下电器产业株式会社 | 光盘和物理地址格式 |
| JP4121265B2 (ja) * | 2001-10-16 | 2008-07-23 | コーニンクレッカ フィリップス エレクトロニクス エヌ ヴィ | ディスク状記録媒体、ディスクドライブ装置並びにディスク製造装置及び方法 |
| CN1229782C (zh) * | 2001-11-21 | 2005-11-30 | 松下电器产业株式会社 | 再现方法和装置 |
| EP1486957A1 (de) * | 2003-06-12 | 2004-12-15 | Maiworm & Dr. Bosien Grundstücks GbR | Datenträger des beschreibbaren, optisch auslesbaren Typs mit einer Servospur und Verfahren zur Herstellung der Servospur |
| JP4114605B2 (ja) * | 2003-12-24 | 2008-07-09 | ソニー株式会社 | 情報処理装置、情報記録媒体、および情報処理方法、並びにコンピュータ・プログラム |
| US20070211615A1 (en) * | 2004-04-26 | 2007-09-13 | Hiromichi Ishibashi | Information storage medium |
| JP4221028B2 (ja) * | 2004-07-12 | 2009-02-12 | パナソニック株式会社 | 情報記録媒体、集積回路、記録再生装置、コンピュータプログラム及び情報記録再生方法 |
| EP2031592A1 (en) * | 2007-08-30 | 2009-03-04 | DTR Limited | Method and system for recordable DVDs |
| JP5069261B2 (ja) * | 2009-02-16 | 2012-11-07 | 株式会社日立製作所 | 光情報記録媒体 |
Family Cites Families (5)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| JPH0714173A (ja) | 1993-06-28 | 1995-01-17 | Victor Co Of Japan Ltd | 光ディスク記録媒体及びそのトラッキング方法 |
| JP2000137930A (ja) | 1997-03-27 | 2000-05-16 | Sanyo Electric Co Ltd | 光記録媒体およびその光再生装置 |
| DE69937852D1 (de) * | 1998-02-26 | 2008-02-14 | Victor Company Of Japan | Optischer plattenförmiger Aufzeichnungsträger mit gewobbelten Rillen zur Aufzeichnung auf Rillen und Stegen, Vorrichtung zur Herstellung eines derartigen Aufzeichnungsträgers, und Aufzeichnungs- und/oder Wiedergabegerät für einen solchen Aufzeichnungsträger |
| RU2000111561A (ru) | 1998-08-04 | 2002-04-20 | Конинклейке Филипс Электроникс Н.В. (Nl) | Оптический диск и устройство для сканирования оптического диска |
| CA2424008A1 (en) * | 2000-09-01 | 2003-02-26 | Matsushita Electric Industrial Co. Ltd. | Optical disc medium, optical disc playback and recorder |
-
2001
- 2001-10-16 JP JP2001318381A patent/JP4068330B2/ja not_active Expired - Lifetime
-
2002
- 2002-10-16 DE DE60208708T patent/DE60208708T8/de active Active
- 2002-10-16 US US10/490,335 patent/US7167438B2/en not_active Expired - Lifetime
- 2002-10-16 BR BRPI0213330A patent/BRPI0213330B1/pt active IP Right Grant
- 2002-10-16 PL PL368679A patent/PL204556B1/pl unknown
- 2002-10-16 EP EP02777849A patent/EP1438717B8/en not_active Expired - Lifetime
- 2002-10-16 WO PCT/JP2002/010721 patent/WO2003034415A1/en active IP Right Grant
- 2002-10-16 CA CA2460763A patent/CA2460763C/en not_active Expired - Fee Related
- 2002-10-16 CN CNB028199189A patent/CN1279521C/zh not_active Expired - Lifetime
- 2002-10-16 HU HU0401650A patent/HU225436B1/hu unknown
- 2002-10-16 AT AT02777849T patent/ATE315824T1/de not_active IP Right Cessation
- 2002-10-16 KR KR1020047005399A patent/KR100894941B1/ko active IP Right Grant
- 2002-10-16 MX MXPA04003193A patent/MXPA04003193A/es active IP Right Grant
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| ATE315824T1 (de) | 2006-02-15 |
| CN1279521C (zh) | 2006-10-11 |
| EP1438717B8 (en) | 2007-10-10 |
| JP4068330B2 (ja) | 2008-03-26 |
| EP1438717B1 (en) | 2006-01-11 |
| PL204556B1 (pl) | 2010-01-29 |
| DE60208708T2 (de) | 2006-08-24 |
| CA2460763A1 (en) | 2003-04-24 |
| KR20040062563A (ko) | 2004-07-07 |
| DE60208708T8 (de) | 2007-10-31 |
| EP1438717A1 (en) | 2004-07-21 |
| WO2003034415A1 (en) | 2003-04-24 |
| HUP0401650A2 (en) | 2004-11-29 |
| BRPI0213330B1 (pt) | 2015-09-08 |
| US20050058056A1 (en) | 2005-03-17 |
| BR0213330A (pt) | 2004-10-13 |
| KR100894941B1 (ko) | 2009-04-27 |
| JP2003123320A (ja) | 2003-04-25 |
| CN1610939A (zh) | 2005-04-27 |
| DE60208708D1 (de) | 2006-04-06 |
| MXPA04003193A (es) | 2005-12-12 |
| PL368679A1 (en) | 2005-04-04 |
| CA2460763C (en) | 2012-02-07 |
| US7167438B2 (en) | 2007-01-23 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| US8644119B2 (en) | Record carrier and apparatus for scanning the record carrier | |
| DE60223939T2 (de) | Plattenantriebseinrichtung und wobbelinformations-detektionsverfahren | |
| JP4891419B2 (ja) | 光ディスク媒体、光ディスク装置および光ディスク再生方法 | |
| CZ298447B6 (cs) | Záznamový nosic, zarízení pro záznam na nosic a/nebo prehrávání z nosice a zpusob výroby nosice | |
| EP0916135A2 (en) | Optical record carrier and apparatus for scanning such a record carrier | |
| HU225436B1 (hu) | Különféle információk rögzítésére hullámmintákat alkalmazó optikai lemez, valamint eljárás ilyen elõállítására | |
| CN1459111A (zh) | 记录载体和用于扫描记录载体的设备 | |
| KR100682364B1 (ko) | 광 디스크 장치, 정보 기록 방법 및 정보 기록 매체 | |
| EP1386319B1 (en) | Record carrier and apparatus for scanning the record carrier | |
| JP2003115114A (ja) | 光ディスク媒体、光ディスク装置および光ディスク再生方法 | |
| JP2005032440A (ja) | 光ディスク媒体、光ディスク装置および光ディスク再生方法 | |
| RU2262141C2 (ru) | Оптический диск и формат физического адреса | |
| JP4309901B2 (ja) | 光ディスク媒体および光ディスク読み取り方法 | |
| JPH0490127A (ja) | 光学式記録・再生方法 | |
| JP2005310371A (ja) | 光ディスク媒体および光ディスク読み取り方法 | |
| JP2005310370A (ja) | 光ディスク媒体および光ディスク読み取り方法 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HC9A | Change of name, address |
Owner name: KONINKLIJKE PHILIPS N.V., NL Free format text: FORMER OWNER(S): KONINKLIJKE PHILIPS ELECTRONICS N.V., NL; MATSUSHITA ELECTRIC INDUSTRIAL CO., LTD., JP; SONY CORPORATION, JP Owner name: PANASONIC CORPORATION, JP Free format text: FORMER OWNER(S): KONINKLIJKE PHILIPS ELECTRONICS N.V., NL; MATSUSHITA ELECTRIC INDUSTRIAL CO., LTD., JP; SONY CORPORATION, JP Owner name: SONY CORPORATION, JP Free format text: FORMER OWNER(S): KONINKLIJKE PHILIPS ELECTRONICS N.V., NL; MATSUSHITA ELECTRIC INDUSTRIAL CO., LTD., JP; SONY CORPORATION, JP |