HU225371B1 - Nonwoven for polymer moulding applications - Google Patents

Nonwoven for polymer moulding applications Download PDF

Info

Publication number
HU225371B1
HU225371B1 HU0103508A HUP0103508A HU225371B1 HU 225371 B1 HU225371 B1 HU 225371B1 HU 0103508 A HU0103508 A HU 0103508A HU P0103508 A HUP0103508 A HU P0103508A HU 225371 B1 HU225371 B1 HU 225371B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
nonwoven
composite
silicone
weight
fibrous layer
Prior art date
Application number
HU0103508A
Other languages
English (en)
Inventor
Colin Beveridge
Gilbert Lanier
Original Assignee
Dexter Corp
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Dexter Corp filed Critical Dexter Corp
Publication of HUP0103508A2 publication Critical patent/HUP0103508A2/hu
Publication of HUP0103508A3 publication Critical patent/HUP0103508A3/hu
Publication of HU225371B1 publication Critical patent/HU225371B1/hu

Links

Classifications

    • D—TEXTILES; PAPER
    • D06—TREATMENT OF TEXTILES OR THE LIKE; LAUNDERING; FLEXIBLE MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D06M—TREATMENT, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE IN CLASS D06, OF FIBRES, THREADS, YARNS, FABRICS, FEATHERS OR FIBROUS GOODS MADE FROM SUCH MATERIALS
    • D06M15/00—Treating fibres, threads, yarns, fabrics, or fibrous goods made from such materials, with macromolecular compounds; Such treatment combined with mechanical treatment
    • D06M15/19—Treating fibres, threads, yarns, fabrics, or fibrous goods made from such materials, with macromolecular compounds; Such treatment combined with mechanical treatment with synthetic macromolecular compounds
    • D06M15/37—Macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • D06M15/643—Macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds containing silicon in the main chain
    • D06M15/647—Macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds containing silicon in the main chain containing polyether sequences
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B32—LAYERED PRODUCTS
    • B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
    • B32B5/00—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts
    • B32B5/22—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts characterised by the presence of two or more layers which are next to each other and are fibrous, filamentary, formed of particles or foamed
    • B32B5/24—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts characterised by the presence of two or more layers which are next to each other and are fibrous, filamentary, formed of particles or foamed one layer being a fibrous or filamentary layer
    • B32B5/26—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts characterised by the presence of two or more layers which are next to each other and are fibrous, filamentary, formed of particles or foamed one layer being a fibrous or filamentary layer another layer next to it also being fibrous or filamentary
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/42—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties characterised by the use of certain kinds of fibres insofar as this use has no preponderant influence on the consolidation of the fleece
    • D04H1/4282—Addition polymers
    • D04H1/4291—Olefin series
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/42—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties characterised by the use of certain kinds of fibres insofar as this use has no preponderant influence on the consolidation of the fleece
    • D04H1/4326—Condensation or reaction polymers
    • D04H1/4334—Polyamides
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/42—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties characterised by the use of certain kinds of fibres insofar as this use has no preponderant influence on the consolidation of the fleece
    • D04H1/4326—Condensation or reaction polymers
    • D04H1/435—Polyesters
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/44—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties the fleeces or layers being consolidated by mechanical means, e.g. by rolling
    • D04H1/46—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties the fleeces or layers being consolidated by mechanical means, e.g. by rolling by needling or like operations to cause entanglement of fibres
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/44—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties the fleeces or layers being consolidated by mechanical means, e.g. by rolling
    • D04H1/46—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties the fleeces or layers being consolidated by mechanical means, e.g. by rolling by needling or like operations to cause entanglement of fibres
    • D04H1/498—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties the fleeces or layers being consolidated by mechanical means, e.g. by rolling by needling or like operations to cause entanglement of fibres entanglement of layered webs
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H13/00—Other non-woven fabrics
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D06—TREATMENT OF TEXTILES OR THE LIKE; LAUNDERING; FLEXIBLE MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D06M—TREATMENT, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE IN CLASS D06, OF FIBRES, THREADS, YARNS, FABRICS, FEATHERS OR FIBROUS GOODS MADE FROM SUCH MATERIALS
    • D06M13/00—Treating fibres, threads, yarns, fabrics or fibrous goods made from such materials, with non-macromolecular organic compounds; Such treatment combined with mechanical treatment
    • D06M13/322—Treating fibres, threads, yarns, fabrics or fibrous goods made from such materials, with non-macromolecular organic compounds; Such treatment combined with mechanical treatment with compounds containing nitrogen
    • D06M13/46—Compounds containing quaternary nitrogen atoms
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D06—TREATMENT OF TEXTILES OR THE LIKE; LAUNDERING; FLEXIBLE MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D06M—TREATMENT, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE IN CLASS D06, OF FIBRES, THREADS, YARNS, FABRICS, FEATHERS OR FIBROUS GOODS MADE FROM SUCH MATERIALS
    • D06M15/00—Treating fibres, threads, yarns, fabrics, or fibrous goods made from such materials, with macromolecular compounds; Such treatment combined with mechanical treatment
    • D06M15/19—Treating fibres, threads, yarns, fabrics, or fibrous goods made from such materials, with macromolecular compounds; Such treatment combined with mechanical treatment with synthetic macromolecular compounds
    • D06M15/37—Macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • D06M15/643—Macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds containing silicon in the main chain
    • D06M15/6436—Macromolecular compounds obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds containing silicon in the main chain containing amino groups

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Textile Engineering (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Nonwoven Fabrics (AREA)
  • Laminated Bodies (AREA)
  • Treatments For Attaching Organic Compounds To Fibrous Goods (AREA)
  • Vehicle Interior And Exterior Ornaments, Soundproofing, And Insulation (AREA)
  • Injection Moulding Of Plastics Or The Like (AREA)
  • Manufacturing Of Multi-Layer Textile Fabrics (AREA)
  • Reinforced Plastic Materials (AREA)
  • Moulding By Coating Moulds (AREA)

Description

A találmány tárgya nemszőtt kompozit, eljárás ilyen nemszőtt kompozit előállítására, és annak bélésként való alkalmazása egy sajtolt tárgy és egy, a tárgyon levő dekoratív burkolóanyag között.
Hőre lágyuló polimerekből készült sajtolt formadarabokat már évek óta használnak dekoratív vagy kitöltő célokra, például panelként, gépkocsikban, háztartási gépekben vagy hasonló helyeken. Az ilyen sajtolt tárgyak külső felülete eredetileg maga a polimer felület volt, amelyet esetleg dekoratív célból texturáltak. Az utóbbi időben egyre inkább egy dekoratív réteget lamináltak a polimer külső felületére, hogy javítsák a hatást. Ezek a dekoratív anyagok lehetnek szövetek, nemszőtt kelmék, vagy dekoratív, hőre lágyuló olefin(TPO) fóliák vagy bevonórétegek.
Ez a tendencia, hogy a sajtolt tárgyakat dekoratív felületekkel lássák el, különösen erős az autóiparban, hogy kielégítsék a még inkább „luxuskivitelű” belső terekkel szembeni felhasználói követelményeket. Ennek eredményeként ezek a dekoratív, sajtolt elemek általánosan elterjedtek ajtóbéléseken, ajtóoszlopokon, műszerfalakon és más elemeken. Ezen túl habréteget is (általában polipropilén- vagy poliuretánhab-réteget) vihetünk be a dekoratív réteg és a használati cikk fő alkotórésze közé; ezt a módszert különösen akkor alkalmazzák, ha az adott alkatrésznek lágy tapintásúnak kell lennie.
Az ilyen sajtolt komponensek gyártásában egyre inkább rátértek arra, hogy a dekoratív felületet inkább a sajtolási folyamat során viszik fel a sajtolt tárgyra, és nem egy külön laminálási lépésben viszik fel a dekoratív anyagot a sajtolt testre a sajtolási folyamat után; ennek megvannak az ár- és termelékenységi előnyei. Ilyen sajtolási eljárásokra példákat találhatunk az alábbi közleményekben: F. Beckmann és munkatársai: „Szövetbetétes fröccsöntés: speciális eljárástól a tömegtermelésig” [Proceedings of VDI Plastics in Automotve Engineering Conference, Manheim (1998 március)], vagy I. Adcock: „Nő az igény az új sajtolóforma iránt” [Automotive and Transportation Interiors (1997 május)] és US 5,543,094 (Hara és munkatársai). Az ezekben a dokumentumokban található kitanítást a szabadalom részének tekintjük.
Az egylépéses eljárás egyik problémája, hogy az alkalmazott hőmérséklet és nyomás miatt a dekoratív burkolóanyag károsodhat az összenyomódás miatt (a szövet például elfénytelenedhet és elveszítheti természetes bolyhosságát), vagy az adott tárgy fő tömegét alkotó hőre lágyuló polimer kitüremkedhet a dekoratív felületre. Ha a tárgy habréteget is tartalmaz, ez is károsodhat a sajtolás folyamán.
Hara és munkatársai szabadalmának javaslata szerint ezeket a hatásokat csökkenthetjük vagy kiküszöbölhetjük, ha nemszőtt anyagból készült bélést teszünk a hőre lágyuló formadarab és a dekoratív felület közé ez esetben egy szövetet. A tűzött vagy sodrott szálból készített (spunbonded) nemszőtt kelmék alkalmazása, amelyeket Hara és munkatársai szabadalma példaként említ, még mindig nem jelent elegendő védelmet a dekoratív anyag számára, az ilyen módszerekkel előállított nemszőtt kelmékre jellemző egyenetlenség miatt. Az ilyen nemszőtt anyagok felületének jellege egyenetlen folyási mintázatot alakíthat ki a formadarab fő tömegének előállításához használt hőre lágyuló polimeren belül, és az ilyen nemszőtt kelmékre jellemző felületi mintázat belenyomódhat a dekoratív rétegbe.
A WO-A-96/41045 számú szabadalmi leírásban szálas, nemszövött kompozit anyagot ismertetnek, amely legalább kétfajta szálból áll, amelyek egymásba vannak hurkolva, különösen vizes hurkolással. Az egyik fajta szál abszorbens szálat tartalmaz, így farostszálat. A másik fajta szál, amelyet „mátrixszálként” említenek, hidrofil és hidrofób szálakat tartalmaz (ez utóbbit adott esetben kezelik, hogy hidrofillé tegyék), a megfelelő mátrixszálak rostkötegek vagy folyamatos szálak, amelyek extrudálható vagy fonható polimerekből (például a rayon poliolefinek és poliészterek) vannak előállítva. A kompozit anyag 70-75 tömeg% abszorbens szálat és 25-80 tömeg% mátrixszálat, előnyösen 50-60 tömeg% abszorbens szálat és 40-50% mátrixszálat tartalmaz. A leírás 1. példájában eljárást ismertetnek, amelynél miután a kompozit anyag elhagyja a vizeshurkoló berendezést, a kompozit nemszövött oldalát egy felületaktív anyaggal permetezik be, amely ionizált vizet, n-hexanolt és egy organosziloxán felületaktív anyagot tartalmaz. A kompozit anyag nemszövött oldalára permetezett felületanyag mennyisége olyan, hogy a teljes fátyolon a koncentrációja 1 tömeg% a kompozit fátyol teljes tömegére számolva. A leírásban nincs utalás az 1 tömeg%-nál nagyobb mennyiségű organosziloxán felületaktív anyagra. Továbbá a WO-A-96/41045 számú szabadalmi leírás szerinti kompozit anyag felhasználási területe az egészségügyi, testápolási célra szolgáló abszorbens termékek, ilyenek például a pelenkák, inkontinenciatermékek és női higiénás termékek; nem tartalmaz a leírás utalást arra, hogy a kompozit anyag alkalmas lenne sajtolt termékek előállításánál való felhasználásra.
Az EP-A-540 024 számú szabadalmi leírásban többrétegű sajtolt terméket ismertetnek, amely egy hőre lágyuló gyantából kialakított magból és erre felvitt burkolórétegből áll, a burkolóréteg egy szövet egy nemszövött anyaggal rétegezve, amely nemszövött anyagnak a tömege legalább 50 g/m2 és a szakadási nyúlása 20-80%. Adott esetben a szövött és a nemszövött anyag közé egy köztes habréteget is alkalmaznak. A példák szerint a burkolóanyag poliészter bolyhos szövet, amelyre poliészteralapú, sodrással nyert (spunbonded), nemszövött anyagréteget vagy egy poliészteralapú, tűzött, nemszövött anyagréteget visznek fel. A leírás nem tartalmaz utalást arra, hogy a nemszövött anyag kapcsolható lenne más szövethez szálhurkolás révén, továbbá nincs utalás arra sem, hogy a szövet és az ezen lévő nemszövött réteget szilikonnal, szilikonszármazékkal vagy kvaterner ammóniumvegyülettel kezelnék.
A találmány tárgya egy nemszőtt kompozit, amely alkalmas sajtolt tárgyak és ezekre felvitt burkolatok közötti bélés kialakítására, és amely nemszőtt fátyol formájában egy első szálas réteget tartalmaz, amelyhez a szálak egymásba hurkolásával (összekuszálásával) egy második szálas réteg csatlakozik, és amely ezen2
HU 225 371 Β1 kívül tartalmaz egy textilkezelő szert, amely lehet szilikon, szilikonszármazék vagy kvaterner ammóniumvegyület, ahol a kezelőszer aktívanyag-tartalma a nem kezelt kompozit szilárdanyag-tartalmának legalább 3 tömeg%-a és az említett második szálas réteg cellulózrostpépből van kialakítva.
A találmány tárgya továbbá eljárás a fenti nemszőtt kompozit előállítására, amelynél egy második szálas réteget vizes úton össze- (át) hurkolunk egy nemszőtt fátyol formájában levő első szálas réteggel, és a kapott szerkezetet legalább egy textilkezelő szerrel kezeljük, amely lehet valamely szilikon, szilikonszármazék vagy kvaterner ammóniumvegyület, ahol a kezelőszer hatóanyag-tartalma a kezeletlen kompozit szilárdanyag-tartalmának legalább 3 tömeg%-a és a második szálas réteg cellulózrostpépből van kialakítva.
A találmány tárgya továbbá egy használati cikk, amely egy sajtolt testből, dekoratív burkolóanyagból és egy közéjük helyezett, nemszőtt kompozitból áll, amely kompozit tartalmaz egy nemszőtt fátyol formájú első szálas réteget, amelyhez szálhurkolással egy második szálas réteg van kötve, valamint legalább egy textilkezelő szert, amely lehet valamely szilikon, szilikonszármazék vagy kvaterner ammóniumvegyület, ahol a kezelőszer hatóanyag-tartalma legalább 3 tömeg% a nem kezelt kompozit szárazanyag-tartalmára vonatkoztatva.
A találmány tárgya továbbá eljárás egy használati cikk előállítására, amelynél egy dekoratív burkolóanyagot helyezünk egy szerszámüregbe, egy nemszőtt anyagot helyezünk ezen anyag mellé, arra az oldalára, amely távolabb van a burkolóanyag látható felületétől és hőre lágyuló műanyagot juttatunk a szerszámfal és a nemszőtt anyagnak a dekoratív burkolóanyagtól távolabb levő felülete által meghatározott térbe, ahol a nemszőtt anyag egy kompozit, amely tartalmaz egy első szálas réteget nemszőtt fátyol formájában, amelyhez egy második szálas réteg csatlakozik szálhurkolódás révén, és amely továbbá tartalmaz legalább egy textilkezelő szert, amely lehet szilikon, szilikonszármazék vagy kvaterner ammóniumvegyület, ahol a kezelőszer hatóanyag-tartalma legalább 3 tömeg% a nem kezelt kompozit szárazanyag-tartalmára vonatkoztatva, majd elvégezzük a sajtolást és a formázott terméket a szerszámból eltávolítjuk.
A találmány szerint nemszőtt kelmét alkalmazzuk bélésként (i) egy burkolóanyag (például szövet vagy fólia) dekoratív felülete, és ha van, egy habréteg és (ii) egy sajtolt használati cikk hőre lágyuló polimerből készült teste közé. A dekoratív szövetet, fóliát vagy más burkolóréteget és ha van, a habréteget a hőre lágyuló polimer előtt helyezzük a szerszámba, és így lamináljuk a használati cikk testére a sajtolási eljárás folyamán.
Azt találtuk, hogy a technika korábbi állása szerinti, bélésként használt nemszőtt kelmékre jellemző egyenetlenséget kielégítően el lehet tüntetni egy eljárással, amely szerint cellulóz- és/vagy egyéb szálat hurkolunk a nemszőtt kelmébe, és az eljárás természete szerint kitöltjük az egyenetlenségeket.
Az eljárás bizonyos, előnyös megvalósításaiban egy cellulózszálakból készült fátylat vizes eljárással hurkoljuk egy olyan alapréteggel vagy szubsztrátummal, amely nemszőtt kelme, vagy lényegében abból áll, amely lehet tűzött, sodrott szálakból rögzítéssel kialakított (spunbonded) vagy önmagával vizesen hurkolt (kuszáit) (spunlaced). Ebben a stádiumban a nemszőtt/cellulóz fátyol kompozit (amely komplex vagy laminátum) erősebb lesz, mint az eredeti nemszőtt kelme, de alacsonyabb lesz a nyúlása és anizotropabb lesz, vagyis a keresztirányú (CD) és feldolgozási vagy gépi irányú (MD) szilárdsági értékek hányadosa kisebb lesz. Ezt a hányadost, vagyis amikor a CD szilárdságot az MD szilárdság százalékában fejezzük ki, szemcsésségnek nevezzük. Minél nagyobb a szemcsésség, annál izotrópabb az anyag. A megnyúlás csökkenése és az anizotrópia növekedése, amely a vizes hurkolás következménye, rontja a sajtolási viselkedést, amennyiben nem tud olyan mértékben megnyúlni és alkalmazkodni a szerszám komplex felületéhez.
Felfedeztük továbbá, hogy ha a nemszőtt komplexumot textilkezelő szerrel kezeljük, különösen olyannal, amelyet általában hidrofil írezőszerként vagy lágyítóként használunk, például az általában lágyítószerként használt szilikonokkal, a nemszőtt kelme eredeti tulajdonságai helyreállíthatok, vagy nagyrészt helyreállíthatok, úgyhogy a kezelés után a megnyúlás és az izotrópia értéke akkorára nő, ami már jó sajtolási viselkedést biztosít.
A kezelt, különösen a szilikonnal kezelt nemszőtt komplexum számos előnyt kínál:
- A cellulóz „második” réteg azzal, hogy „kitölti” a nemszőtt bázis szerkezetét, még jobb védelmet nyújt a polimerbehatolással szemben, és csökkentheti vagy kiküszöbölheti a polimeráttörésből eredő hibákat.
- A cellulóz „második” réteg termikus gátat képez, és így a külső dekoratív szövet, fólia vagy egyéb burkolóanyag és ha van, habréteg kevésbé szenved a hőhatástól a sajtolási eljárás folyamán.
- A cellulózszálak bevitele a nemszőtt kelmébe csökkenti a „memóriaeffektust”, úgyhogy a nemszőtt komplexum egyáltalán nem, vagy csak kismértékben mutat hajlamot arra, hogy zsugorodjon vagy visszatérjen eredeti méretéhez vagy alakjához a sajtolás befejezése után.
- A cellulóz „második” réteg kiváló laminálási felületet is biztosít, úgyhogy igen sima felszíneket lehet elérni a dekoratív réteggel, és az eredeti nemszőtt kelme felületi mintázata nem kerül át a dekoratív rétegre.
- A szilikon vagy egyéb textilkezelő szer azzal, hogy növeli a megnyúlást, és lehetővé teszi, hogy a szálak elcsússzanak egymáson, javíthatja a sajtolási viselkedést.
- A szilikon vagy egyéb textilkezelő szer csúsztatószerként hathat a hőre lágyuló polimer folyásakor azzal, hogy csökkenti a felületi súrlódást és a polimer nyírását is, amelyre sor kerülhet például a beömlés helyén. Ez nagyobb darabok sajtolását is lehetővé teszi, mint amiket a technika korábbi állása megengedett.
HU 225 371 Β1
Az első szálas réteg, amelyet alapnak vagy szubsztrátumnak tekinthetünk, általában egy szintetikus polimer szálból készül (vagy szintetikus polimerek keverékéből). Megfelelő nemszőtt fátylat készíthetünk például poliészter- (például polietilén-tereftalát), poliamid- [például poli(hexametilén-adipamid), poli(kaproamid), vagy nejlon], vagy poliolefin- (előnyösen polipropilén) szálak kártolt szövedékéből, amelyet tűzhetünk vagy vizes hurkolásnak vethetünk alá; vagy használhatunk szálképzés közben rögzített fátyolt, amelyet például bármelyik említett polimerből készítünk. Használhatjuk természetesen különféle szálak keverékeit. Előnyösen a nemszőtt kelme bázistömege (négyzetmétertömege) 20 g/m2 és 150 g/m2 közötti.
A második szálas réteget felhordhatjuk, rétegezhetjük nedves úton vagy levegővel: felvihetjük előformázott réteg alakjában az első nemszőtt rétegre, bár számításba jön a második réteg in situ kialakítása is az első nemszőtt rétegen, például a szálak ülepítése szuszpenzióból. Megfelelő második réteget képezhetjük cellulózszálak, például farostok vagy növényi rostok, például abakaszálak, szizálszálak vagy jutaszálak szuszpenziójából (pép). Előnyös a farostszuszpenzió (pép). A második réteg azonban tartalmazhat még szintetikus szálakat, különösen jó hőstabilitású szintetikus szálakat, például poliaramidszálakat (mint amilyeneket például „Kevlar” vagy „Nomex” márkanéven lehet kapni); poliamidszálakat, például poli(hexametilén-adipamid)- vagy polikaproamid- (például nejlon) szálakat; vagy rayonszálakat. Használhatjuk természetesen különböző szálak keverékeit. A második réteg bázistömege előnyösen 20 g/m2 és 70 g/m2 közötti.
A szálak tulajdonságait, például a szálak hosszát vagy denier-értékét általában úgy választjuk meg, hogy egyenletes fátylakat kapjunk. Az első rétegben tipikusan 10-150 mm-s szálhosszat, például 20-130 mm-s szálhosszat alkalmazunk. A második rétegben a szálhosszak értéke tipikusan legfeljebb 25 mm, például
2- 5 mm cellulózpéprostok esetében, és tipikusan
3- 25 mm szintetikus szálak esetében. A szálak denier-értéke előnyösen alacsony, tipikusan 0,5-6 denier (0,56-6,67 dtex) az első rétegben és tipikusan 0,1-3 denier (0,11-3,33 dtex) a második rétegben.
A második szálas réteg ráhelyezése előtt az első szálas rétegként szolgáló nemszőtt fátylat adott esetben keresztirányban megnyújthatjuk, vagy kifeszíthetjük az eredeti szélesség legfeljebb 300%-áig (nagymértékű keresztirányú nyújtás fűtött körülményeket kívánhat), szokásosan 5—150%-ig, különösen 15—80%-ig. A szálak természetéről függően a megnyújtott állapotot, ha szükséges, stabilizálhatjuk a fátyol 150-260 °C-os, legfeljebb 10 s-os hőrögzítésével.
A vizes hurkolást elvégezhetjük hagyományos módszerrel, például úgy, hogy folyadéksugarakat irányítunk a felső fátyolra vagy rétegre (általában a második réteg), amelyet már felvittünk az alsó fátyolra vagy rétegre (általában az első, nemszőtt réteg). így a vizes hurkolást általában úgy tudjuk kivitelezni, hogy az egymásra helyezett rétegeket, amelyet egy lukacsos szalag támaszt meg úgy, hogy a második szálas réteg van legfelül, 5-50 m/perc sebességgel átvisszük egy vagy több elosztó alatt, amelyen kiömlőnyílások sorai vagy csoportjai találhatók, és amelyek folyadékáramokat irányítanak a második szálas rétegre. A folyadékáramok általában vízsugároszlopok, amelyek sebessége előnyösen legalább 40 m/s, és amelyeket az elosztókban legalább 100 kPa nagyságú nyomás alatt állítunk elő. A kiömlőnyílások átmérője tipikusan 0,05-0,25 mm, távolságuk vagy ismétlődési közük 0,25-1,5 mm. Egy ilyenfajta eljárást ír le a GB-A-2 220 010 számú, nyilvánosságra hozott szabadalmi bejelentés (Nozaki és munkatársai, Uni-Chamn Corporation), az EP-A-557,678 számú (Homonoff és munkatársai, Dexter Corporation), publikált és az US-A-5 009 747 számú (Viazmensky és munkatársai, Dexter Corporation) szabadalom.
Amint azt az EP-A-557,678 leírja, a folyadékáramok által betáplált teljes energiát a következő képlettel lehet kiszámítani:
E=0,125 YPG/bS ahol Y=a nyílások száma az elosztó 1 inch-es (=25,4 mm) hossza mentén, P=az elosztóban levő folyadék nyomása psig egységben (1 psig=6,895 kPa), G=a térfogatáram köbláb/perc egységben (1 köbláb=28,32 dm3), S=a fátyol sebessége a folyadéksugarak vagy áramok alatt, láb/perc egységben (1 láb=0,3048 m) és b=a létrehozott szövet bázissúlya uncia/négyzetyard egységben (1 uncia/yard2=33,91 g/m2). A fátyol kezelésére fordított teljes energia az összes elosztó alatt való összes elhaladás során felvett egyedi energiaértékek teljes számának összege, amennyiben több elosztó és/vagy több elhaladás fordul elő. Általában a teljes bevitt energia 0,07 és 0,4 lóerőóra/font (HPhr/1b) között van (0,414-2,367 MJ/kg). Tipikusan azonban a teljes bevitt energia kevesebb, mint 0,3 HPhr/1b (1,776 MJ/kg), például 0,1 és 0,25 HPhr/1b (0,592-1,480 MJ/kg) között van.
Mivel a komplexum elemei (fátylak vagy rétegek) egymással vizesen hurkoltak, más rögzítésre nincs szükség (bár egyéb rögzítés nincs kizárva). A vizes hurkolás alaptechnológiáját természetesen könnyen adaptálhatjuk más elrendezésekhez. Lehetséges például hogy a kompozit mindkét oldalára irányuljanak folyadéksugarak. Ilyen elrendezésre akkor lehet szükség, ha a kompozit tartalmaz egy harmadik szálas réteget az első, alapréteg oldala mentén, amely távolabb van a második rétegtől. Egy ilyen „szendvics”-konstrukcióban a harmadik réteg lehet hasonló a második réteghez, vagy különbözhet tőle, attól függően, hogy milyen általános jellemzőket várunk el a kapott kompozittól.
A rétegek, vagy fátylak egyike, vagy mindegyike állhat egy rétegből vagy két, esetleg több ilyen rétegből.
A vizesen hurkolt kompozitot általában szárítás után a találmány szerint egy textilkezelő szerrel kezeljük (amely szer lehet hidrofil). Megfelelő szer lehet szilikon vagy szilikonszármazék (szerves szilikon), köztük sziloxánpolimer, például poli(dimetil-sziloxán) (PDMS) vagy poli(monometil-sziloxán); sziloxánkopolimer (amibe ojtott és blokk-kopolimereket is beleértünk), például poliéter-polisziloxán kopolimerek (dimetikon-kopolio4
HU 225 371 Β1 lók), például PDMS-(polialkilén-oxid) kopolimer, ahol az alkilén-oxid etilén-oxid, propilén-oxid vagy ezek keveréke; és szerves funkciós csoportokat tartalmazó sziloxánok, például aminfunkciós sziloxánok. Textilkezelő szerként használható szilikonok és származékok ismertek [lásd például J. C. Salamoné (szerk.), Polymeric materials Encyclopedia, CRC Press, (1996), 1. kötet, 215. oldal skk, valamint 10. kötet. 7706. oldal skk]. Szövetek kezelésénél használható szilikonokat ír le a WO-A-97/04173, 8. oldal, 18. sortól, 9. oldal, 15. sorig. Ilyen szerek kaphatók a kereskedelemben, például az OSI Nuwet 300 márkanevű terméke, vagy a Dow Corning 2-8676 (hidroxilvégcsoportot tartalmazó metil-amino-propil-sziloxán, 20% aktív anyagot tartalmazó emulzió), vagy a Dow Corning 108 (amino-etil-amino-propil-dimetil-sziloxán) termékei.
Egyéb megfelelő textilkezelő szerek lehetnek például kvaterner ammóniumvegyületek, például tetraalkil-ammónium-halidok, imidazolin kvaterner vegyületek, amido-amin kvaterner vegyületek és észter kvaterner vegyületek. Kvaterner ammóniumvegyületek és ezek textillágyítóként való felhasználása ismertek [lásd például Kirk-Othmer, Encyclopedia of Chemical Technology, 4. kiadás, 20. kötet, Wiley-lnterscience (1996), 739. oldal skk]. Szövetek kezelésére alkalmas kvaterner ammóniumvegyületeket ismertet továbbá a WO-A-97/04173,
3. oldal, 22. sortól az 5. oldal 29. sorig. Egy példa ezekre a Varisoft 3690 (metil-1-oleil amidoetil-2-oleil imidazolinium-metil-szulfát, 90% aktív anyagot tartalmazó vizes kompozíció). Egyéb anyagok is számításba jönnek, például nemionos szubsztituált sztearamidok.
A kezelőszer tartalmazhatja megfelelő vegyületek keverékét vagy elegyét.
A kezelőszert általában vizes kompozíció formájában alkalmazzuk, például vizes oldat vagy emulzió formájában. A kezelőszert felvihetjük a gyártósoron belül fulározással vagy írezőpréses módszerrel. A nemszőtt kompozitra felvitt kezelőszerben az aktív komponensek szintje 3-7%, előnyösebben 3,5-6,5%, legelőnyösebben 4-5,5 tömeg% a kezeletlen kompozit tömegéhez viszonyítva. így bizonyos előnyös megvalósításokban a nemszőtt kompozit 3-7%, előnyösebben 3,5-6,5%, legelőnyösebben 4-5,5 tömeg% szilikon kezelőszert tartalmaz a szálak száraztömegére vonatkoztatva. A Nuwet 300-at például mondjuk 80 ml/liter koncentrációban alkalmazhatjuk 100%-os nedvesfelvitel esetén. A kezelőszer felvitele után a kompozitot általában megszárítjuk.
A találmány szerinti nemszőtt kompozitot használhatjuk bélésként vagy védőháttérként dekoratív elemekhez, például szövetekhez, fóliához vagy TPO-bevonatokhoz, gépkocsielemek, például belső ajtópanelek, műszerfalak vagy oszlopok kisnyomású fröccsöntésénél (LPIM) vagy sajtolásánál.
A nemszőtt bélést ragasztásos laminálással vagy lánglaminálással rögzíthetjük a dekoratív felületre (vagy egy köztes habrétegre, ha ilyent használunk). Előnyösen a második réteg (egy cellulózfátyol) közvetlenül a dekoratív felület (vagy habréteg) mellett helyezkedik el, hogy sima felületet biztosítson.
A találmányt az alábbi példákon mutatjuk be. A példákban, mint máshol a leírásban a bázistömeget (négyzetmétertömeget) az ISO 536 szerint mérjük 203 mm-s négyzet alakú mintán, és a szakítószilárdságot, valamint a szakadási nyúlást az ISO 1924-1 szerint mérjük.
1. példa g/m2 bázistömegű, tűzéssel enyhén rögzített, kártolt nemszőtt poliészterfátylat egy feszítőszerkezetben (tenter) eredeti szélességének 125%-ára nyújtunk keresztirányban, hővel rögzítjük, majd vizes burkolással összedolgozzuk egy egyrétegű, nedvesen felhordott celulózszövettel, amelynek névleges szálhossza 2 mm, bázistömege 39 g/m2. Ezt a komplexumot 4,1% szilikonnal, név szerint OSi Nuwet 300 hidrofil írezőszerrel kezeljük, amelyről úgy tudjuk, hogy aminmódosított szilikon-poliéter kopolimer.
A vizes hurkolást úgy végezzük el, hogy a bázisként szolgáló nemszőtt fátylat a rá felvitt cellulózfátyollal együtt tíz egymás utáni elosztó alatt visszük át, amelyekben a nyomás 3 MPa-ról 6 MPa-ra nő. Minden elosztón olyan fúvókalemez van, amelyen lépcsőzetesen, két sorban nyílások helyezkednek el, amelyek átmérője 0,09 mm, egymástól 1 mm távolságra. Ezek irányítják a kilövellt vízoszlopokat a cellulózfátyol felső felületére. Az egymásra helyezett fátylakat egy szövet támasztja alá, amely kb. 40 m/min sebességgel mozog, amely szövet alá vákuumdobozokat helyezünk, mindegyik elosztónak megfelelő helyzetben, hogy kiszívják a vizet. A vizes hurkolás után a kapott nemszőtt kompozitot kiszárítjuk. A kompozitot ezután egy hagyományos írezőprésben impregnáljuk a szilikon kezelőszerrel, majd ismét megszárítjuk.
A száraz-szakítószilárdságot és szakadási nyúlást mind a feldolgozási irányban (MD), mind keresztirányban (CD) megmérjük. Összehasonlításképpen a nem kezelt komplexumot és a tűzött nemszőtt kelmét is megvizsgáljuk. Az eredmények a következők:
Tulajdonság Tűzött nemszőtt kelme Vizesen hurkolt nemszőtt kelme és cellulózfátyol Szilikonnal kezelt komplexum
Száraz-húzószilárdság, MD, N/m 3130 6257 3596
Száraz-húzószilárdság, CD, N/m 2750 4030 3061
Száraz-„szemcsésség”, % 87,9 64,4 85,1
Szakadási nyúlás, MD, % 59 39 48,3
Szakadási nyúlás, CD, % 100 72 90,5
Látható, hogy a nem kezelt komplexum szilárdabb, de kisebb a megnyúlása, mint magának a nemszőtt kelmének, de a szilikonkezelés lényegében helyreállít5
HU 225 371 Β1 ja a komplexumban a nemszőtt kelme eredeti tulajdonságait.
2. példa
Az 1. példában leírtakkal azonos anyagokat alkalmazunk azzal a különbséggel, hogy a kártolt nemszőtt poliészterfátyol bázistömege 120 g/m2, amelyet tűzéssel enyhén rögzítünk, és ugyanazt a szilikonmennyiséget használjuk, 4,1%-ot. A következő eredményeket kapjuk:
Tulajdonság Tűzött nemszőtt kelme Vizesen hurkolt nemszőtt kelme és cellulózfátyol Szilikonnal kezelt komplexum
Száraz-húzószilárdság, MD, N/m 3628 7970 6998
Száraz-húzószilárdság, CD, N/m 2459 4911 4036
Száraz-„szemcsésség”, % 67,8 61,6 57,7
Szakadási nyúlás, MD, % 76,6 46,1 74
Szakadási nyúlás, CD, % 126 105,9 128,4
Ezek az első példához hasonló eredmények, de a szilikonkezelés utáni szilárdságcsökkenés jóval kisebb.
3. példa
Az 1. példában leírtakkal azonos anyagokat alkalmazunk azzal a különbséggel, hogy a kártolt, nemszőtt fátyol 1,6 dtex-es, 38 mm-es poliészterszálból készült, amelyet vizes hurkolással rögzítünk, és amelynek bázistömege 45 g/m2, és ugyanazt a szilikonadalék-szintet használjuk, 4,1%-ot. (gy az alábbi eredményeket kapjuk:
Tulajdonság Tűzött nemszőtt kelme Vizesen hurkolt nemszőtt kelme és cellulózfátyol Szilikonnal kezelt komplexum
Száraz-húzószilárdság, MD, N/m 2896 4198 2379
Száraz-húzószilárdság, CD, N/m 523 1158 520
Száraz-„szemcsésség”, % 18,1 27,6 21,9
Szakadási nyúlás, MD, % 27,9 23 30,9
Szakadási nyúlás, CD, % 164,5 80,7 110,5
Hasonló eredményeket kapunk a sodrott szálból hurkolt (spunlaced) nemszőtt prekurzorral éppúgy, mint a tűzött anyaggal.
4. példa
Egy 28 g/m2-es polipropilénes, sodrott szálból rétegelt („spunlaid”) nemszőtt kelmét vizes hurkolással kombinálunk egy 60 g/m2 nedvesen felhordott cellulózfátyollal (3 db 20 g/m2-es réteg). Ezt a komplexumot 4,0% szilikonnal kezeljük (OSI Nuwet 300). A mérési eredmények a következők:
Tulajdonság Tűzött nemszőtt kelme Vizesen hurkolt nemszőtt kelme és cellulózfátyol Szilikonnal kezelt komplexum
Száraz-húzószilárdság, MD, N/m 1619 2438 1797
Száraz-húzószilárdság, CD, N/m 901 1618 911
Száraz-„szemcsésség”, % 55,7 66,4 50,7
Szakadási nyúlás, MD, % 86,2 43,6 59,6
Szakadási nyúlás, CD, % 129,6 75,4 106,9
Megint hasonló eredményeket kapunk. Ez a konstrukció különösen megfelelő akkor, ha közbehelyezett nemszőtt komplexumnak könnyűnek kell lennie.
5. példa
Ez megegyezik az 1. példával azzal a különbséggel, hogy a szilikonadalékot egy bizonyos tartományban adagoljuk.
Tulajdonság Vizesen hurkolt nemszőtt kelme és cellulózfátyol komplexum, szilikonnal kezelve
szilikon- szint 4,1% szilikon- szint 5% szilikon- szint 6%
Száraz-húzószilárdság, MD, N/m 3596 4031 3871
Száraz-húzószilárdság, CD, N/m 3061 2675 2632
Száraz-„szemcsésség”, % 85,1 66,4 68
Szakadási nyúlás, MD, % 48,3 49,4 48,7
Szakadási nyúlás, CD, % 90,5 96,3 95,8
A szilikonadalék mennyiségének növelésével a CD és MD szilárdság hányadosa csökken, a termék kevésbé izotróp lesz. Ha a szilikon mennyiségét 6%-ra növeljük, a megnyúlás csökken.
Értelemszerűen a fenti példákkal a találmányt csak példaszerűen mutattuk be, és bármilyen módosítások végezhetők a találmány oltalmi körén belül.

Claims (22)

1. Nemszőtt kompozit egy sajtolt tárgy teste és burkolóanyaga közötti bélés kialakításához, amely tartalmaz egy első szálas réteget nemszőtt fátyol formájában, amelyhez egy második szálas réteg csatlakozik szálhurkolódás révén, és amely továbbá tartalmaz legalább egy textilkezelő szert, amely lehet szilikon, szilikonszármazék vagy kvaterner ammóniumvegyület, ahol a kezelőszer hatóanyag-tartalma legalább 3 tömeg% a nem kezelt kompozit szárazanyag-tartalmára vonatkoztatva, és, azzal jellemezve, hogy az említett második szálas réteg cellulózrostpépből van kialakítva.
2. Az 1. igénypont szerinti nemszőtt kompozit, ahol a nemszőtt fátyol poliészter-, poliolefin- vagy poliamidszálakat, vagy ezen szálak közül kettőnek vagy többnek keverékét tartalmazza.
3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti nemszőtt kompozit, ahol a nemszőtt fátyol kártolással, majd azt követően tűzéssel vagy vizes hurkolással van előállítva.
4. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti nemszőtt kompozit, ahol a nemszőtt fátyol „spunbonded” technológiával nyert anyag.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti nemszőtt kompozit, ahol a nemszőtt fátyol bázistömege 20 gm-2 és 150 gm-2 közötti.
6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti nemszőtt kompozit, ahol a második szálas réteg még szintetikus szálat is tartalmaz.
7. A 6. igénypont szerinti nemszőtt kompozit, ahol a cellulózrost valamely farost, növényi rost, vagy azok keverékei.
8. A 7. igénypont szerinti nemszőtt kompozit, ahol a növényi rost abaka-, juta- vagy szizálrost, vagy azok keverékei.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti nemszőtt kompozit, ahol a második réteg légárammal vagy nedves úton kialakított réteg.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti nemszőtt kompozit, ahol a második szálas réteg bázistömege 20 gm-2 és 70 gm-2 közötti.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti nemszőtt kompozit, ahol a textilkezelő szer egy sziloxánpolimer, sziloxánkopolimer, szerves funkciós csoportot tartalmazó sziloxán, vagy ezek közül kettőnek vagy többnek keveréke.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti nemszőtt kompozit, ahol a kezelőszer hatóanyag-tartalma 3 és 7 tömeg% közötti érték a kezeletlen kompozit száraztömegére vonatkoztatva.
13. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti nemszőtt kompozit, amely 3-7 tömeg% szilikon kezelőszert tartalmaz szilikonként a szálak teljes száraztömegére vonatkoztatva.
14. A 13. igénypont szerinti nemszőtt kompozit, amely 3,5 és 6,5 tömeg% közti szilikon kezelőszert tartalmaz szilikonként, a szálak teljes száraztömegére vonatkoztatva.
15. A 14. igénypont szerinti nemszőtt kompozit, amely 4 és 5,5 tömeg% közti szilikon kezelőszert tartalmaz szilikonként, a szálak teljes száraztömegére vonatkoztatva.
16. Eljárás egy sajtolt tárgy teste és burkolóanyaga közötti bélés kialakításához alkalmas, 1-15. igénypontok bármelyike szerinti nemszőtt kompozit előállítására, ahol egy második szálas réteget vizes úton össze- (át) hurkolunk egy nemszőtt fátyol formájában levő első szálas réteggel, és a kapott szerkezetet legalább egy textilkezelő szerrel kezeljük, amely lehet valamely szilikon, szilikonszármazék vagy kvaterner ammóniumvegyület, ahol a kezelőszer hatóanyag-tartalma a kezeletlen kompozit szilárdanyag-tartalmának legalább 3 tömeg%-a, azzal jellemezve, hogy a második szálas réteg cellulózrostpépből van kialakítva.
17. Használati cikk, amely egy sajtolt testből, dekoratív burkolóanyagból és egy közéjük helyezett, nemszőtt kompozitból áll, amely kompozit tartalmaz egy nemszőtt fátyol formájú első szálas réteget, amelyhez szálhurkolással egy második szálas réteg van kötve, valamint legalább egy textilkezelő szert amely lehet valamely szilikon, szilikonszármazék vagy kvaterner ammóniumvegyület, ahol a kezelőszer hatóanyag-tartalma legalább 3 tömeg% a nem kezelt kompozit szárazanyag-tartalmára vonatkoztatva, és a második szálas réteg cellulózrostpépből van kialakítva.
18. A 17. igénypont szerinti sajtolt használati cikk, ahol a dekoratív burkolóanyag és a nemszőtt kompozit közé habréteg van helyezve.
19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti használati cikk, amelynél a nemszőtt kompozit valamely 2-15. igénypontok bármelyike szerinti kompozit.
20. Eljárás használati cikk előállítására, ahol egy dekoratív burkolóanyagot helyezünk egy szerszámüregbe, egy nemszőtt anyagot helyezünk ezen anyag mellé, arra az oldalára, amely távolabb van a burkolóanyag látható felületétől, és hőre lágyuló műanyagot juttatunk a szerszámfal és a nemszőtt anyagnak a dekoratív burkolóanyagtól távolabb levő felülete által meghatározott térbe, ahol a nemszőtt anyag egy kompozit, amely tartalmaz egy első szálas réteget nemszőtt fátyol formájában, amelyhez egy második szálas réteg csatlakozik szálhurkolódás révén, és amely továbbá tartalmaz legalább egy textilkezelő szert, amely lehet szilikon, szilikonszármazék vagy kvaterner ammóniumvegyület, ahol a kezelőszer hatóanyag-tartalma legalább 3 tömeg% a nem kezelt kompozit szárazanyag-tartalmára vonatkoztatva, és a második szálas réteg cellulózrostpépből áll, majd elvégezzük a sajtolást, és a formázott terméket a szerszámból eltávolítjuk.
21. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy habréteget helyezünk a dekoratív burkolóanyag és a nemszőtt kompozit közé.
22. A 20. vagy 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nemszőtt kompozit anyagként a 2-15. igénypontok bármelyike szerinti kompozitot alkalmazzuk.
HU0103508A 1998-10-23 1999-10-21 Nonwoven for polymer moulding applications HU225371B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
EP98308712 1998-10-23
PCT/GB1999/003485 WO2000024955A1 (en) 1998-10-23 1999-10-21 Nonwoven for polymer moulding applications

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0103508A2 HUP0103508A2 (hu) 2002-02-28
HUP0103508A3 HUP0103508A3 (en) 2002-03-28
HU225371B1 true HU225371B1 (en) 2006-10-28

Family

ID=8235123

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0103508A HU225371B1 (en) 1998-10-23 1999-10-21 Nonwoven for polymer moulding applications

Country Status (15)

Country Link
EP (1) EP1141461B1 (hu)
JP (1) JP2002528656A (hu)
KR (1) KR100676268B1 (hu)
AR (1) AR020942A1 (hu)
AT (1) ATE274086T1 (hu)
AU (1) AU769205B2 (hu)
BR (1) BR9914659A (hu)
CA (1) CA2346413C (hu)
CZ (1) CZ303261B6 (hu)
DE (1) DE69919581T2 (hu)
ES (1) ES2228116T3 (hu)
HU (1) HU225371B1 (hu)
MX (1) MXPA01003998A (hu)
WO (1) WO2000024955A1 (hu)
ZA (1) ZA200102593B (hu)

Families Citing this family (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE10252295A1 (de) * 2002-11-11 2004-06-09 MöllerTech GmbH Schutzvlies für Bauteile
FI20055074A (fi) * 2005-02-18 2006-08-19 Suominen Nonwovens Ltd Sellukuitua sisältävä vesineulattu kuitukangas ja menetelmä sen valmistamiseksi
JP5112677B2 (ja) * 2005-12-28 2013-01-09 ユニ・チャーム株式会社 吸汗性シートおよびその製造方法
JP5047674B2 (ja) * 2006-05-12 2012-10-10 ユニ・チャーム株式会社 使い捨ておむつ
CN103352318B (zh) * 2013-07-04 2016-03-09 绍兴县万年红纱业有限公司 珍珠纤维与粘胶纤维组合水刺无纺布的生产工艺
DE102018123768B3 (de) 2018-09-26 2019-10-24 Sandler Ag Mehrschichtiges Abdeckvlies für eine Fahrzeug-Innenverkleidung, Innenverkleidung mit einem derartigen Abdeckvlies sowie Verfahren zur Herstellung eines derartigen Abdeckvlieses
EP3908687B1 (fr) 2019-01-08 2023-05-31 ANDRITZ Perfojet SAS Installation et procede de production de non-tisses
FR3099495B1 (fr) * 2019-07-30 2021-08-13 Andritz Perfojet Sas Installation de production de non-tissés
CN111424367A (zh) * 2020-04-21 2020-07-17 扬州市邗江扬子汽车内饰件有限公司 一种特殊浸润处理的麻纤维制板及其成型工艺

Family Cites Families (10)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4242398A (en) * 1979-01-16 1980-12-30 Teijin Limited Fibrous shaped article having non-level surface
JPH0791754B2 (ja) * 1988-06-21 1995-10-04 ユニ・チャーム株式会社 複合不織布
JP2699502B2 (ja) * 1988-12-22 1998-01-19 東洋紡績株式会社 構造材とその製造方法
US5158575A (en) * 1990-08-10 1992-10-27 Union Carbide Chemicals & Plastics Technology Corporation Silicone textile finishes
JP2581358B2 (ja) * 1991-10-31 1997-02-12 住友化学工業株式会社 積層成形品およびその製造方法
US5151320A (en) * 1992-02-25 1992-09-29 The Dexter Corporation Hydroentangled spunbonded composite fabric and process
CA2107169A1 (en) * 1993-06-03 1994-12-04 Cherie Hartman Everhart Liquid transport material
US6022818A (en) * 1995-06-07 2000-02-08 Kimberly-Clark Worldwide, Inc. Hydroentangled nonwoven composites
US5552020A (en) * 1995-07-21 1996-09-03 Kimberly-Clark Corporation Tissue products containing softeners and silicone glycol
US5770531A (en) * 1996-04-29 1998-06-23 Kimberly--Clark Worldwide, Inc. Mechanical and internal softening for nonwoven web

Also Published As

Publication number Publication date
BR9914659A (pt) 2001-07-17
HUP0103508A3 (en) 2002-03-28
WO2000024955A1 (en) 2000-05-04
CZ303261B6 (cs) 2012-07-04
CA2346413A1 (en) 2000-05-04
KR100676268B1 (ko) 2007-02-01
EP1141461A1 (en) 2001-10-10
HUP0103508A2 (hu) 2002-02-28
ZA200102593B (en) 2002-06-26
KR20010083901A (ko) 2001-09-03
AU6353399A (en) 2000-05-15
AU769205B2 (en) 2004-01-22
ATE274086T1 (de) 2004-09-15
AR020942A1 (es) 2002-06-05
EP1141461B1 (en) 2004-08-18
JP2002528656A (ja) 2002-09-03
CA2346413C (en) 2009-05-12
MXPA01003998A (es) 2003-03-10
ES2228116T3 (es) 2005-04-01
CZ20011403A3 (cs) 2001-09-12
DE69919581D1 (de) 2004-09-23
DE69919581T2 (de) 2005-08-18

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US4310594A (en) Composite sheet structure
KR100235419B1 (ko) 성형가능한 폴리올레핀 터프티드 카페트(turfted carpet)의 제조방법
US3595731A (en) Bonded non-woven fibrous materials
EP3034667B1 (en) Nonwoven fabric laminate for foaming molding, method for producing nonwoven fabric laminate for foaming molding, urethane foaming molding composite using nonwoven fabric laminate, vehicle seat, and chair
JP2002088633A (ja) 多層不織布およびその用途
EP1357216A1 (en) Spunbonded nonwoven fabric and absorbent article
JP2019528383A (ja) ポリ乳酸不織布を調製するためのシステムおよび方法
EP3730684A1 (en) Nonwoven fabric and composite sound-absorbing material using same as skin material
JP2008308784A (ja) 人工皮革用基材およびその製造方法
HU225371B1 (en) Nonwoven for polymer moulding applications
CN1646755A (zh) 垫罩及其制备方法,以及垫子
JP2008297673A (ja) 長繊維不織布および人工皮革用基材の製造方法
JP2976394B2 (ja) 発泡成形品用補強材
JP7249352B2 (ja) 人工皮革基材、その製造方法及び立毛人工皮革
JP3948781B2 (ja) 短繊維不織布及びその製造方法
JP2012211414A (ja) スエード調皮革様シートの製造方法
JP4453179B2 (ja) 分割繊維及びこれを用いた繊維成形体
JP4026279B2 (ja) 分割型複合繊維及びこれを用いた繊維成形体
JP3464544B2 (ja) 薄手軽量強化水流絡合不織布の製造方法
EP0043390B1 (en) Composite sheet structure, process for its preparation and laminates comprising said structure
JP2012046849A (ja) スエード調皮革様シートの製造方法
JP3857056B2 (ja) 熱分割型複合繊維およびその繊維集合物
JPH07102488A (ja) 皮革様シート状物の製造方法
PL190171B1 (pl) Kompozyt włókninowy, sposób wytwarzania kompozytuwłókninowego, wyrób i sposób wytwarzania wyrobu
US20040188888A1 (en) Film materials with pronounced imaging and method for making the same

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees