HU224593B1 - Izzítógyertya - Google Patents

Description

(54) Izzítógyertya (57) Kivonat

Égéstérben használt izzítógyertya, amelynek központi furattal rendelkező házából (3) rúd alakú fűtőelem nyúlik ki. A fűtőelem első áramvezető rétegből (11), második áramvezető rétegből (12) áll, és egy szigetelőréteg (15) választja el egymástól az első (11) és a második áramvezető réteget (12). A fűtőelem égéstér felőli végén az első (11) és a második áramvezető réteget (12) elektromos vezetőanyagból készült összekötő elem (13) köti össze. Az első áramvezető réteg (11) és a második áramvezető réteg (12) eltérő hosszúságú. Az első áramvezető réteg (11) a fűtőelem égéstértől távolabbi végén található első szakaszán nagyobb keresztmetszettel rendelkezik, mint a többi részén; a második áramvezető réteg (12) pedig nem nyúlik be az első szakaszba.

1. ábra

A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 224 593 Β1

A találmány égéstérben használt izzítógyertya, amelynek központi furattal rendelkező házából rúd alakú fűtőelem nyúlik ki, amely első áramvezető rétegből és második áramvezető rétegből áll, amelyeket a fűtőelem égéstér felőli végén elektromos vezetőanyagból készült összekötő elem köt össze. Az első áramvezető réteget és a második áramvezető réteget első szigetelőréteg választja el egymástól, és a két áramvezető réteg eltérő hosszúságú.

A technika állása szerint ismerünk olyan, égéstérben használatos izzítógyertyákat, amelyek fémházzal rendelkeznek. Az ismert izzítógyertya közepén kiképzett furatban rúd alakú fűtőelem helyezkedik el, amely egy első áramvezető réteggel és egy második áramvezető réteggel rendelkezik, és a két áramvezető réteget a fűtőelem égéstér felőli végén egy, a két áramvezető réteggel azonos keresztmetszetű, elektromos vezetőanyagból készült összekötő elem köti össze. Az első és a második áramvezető réteget szigetelőréteg választja el egymástól. Olyan izzítógyertyák is ismertek, amelyekben az áramvezető rétegek eltérő hosszúságúak.

A találmány szerint a fentiekben ismertetett izzítógyertyánál az első áramvezető réteg a fűtőelem, égéstértől távolabbi végén található első szakaszán nagyobb keresztmetszettel rendelkezik, mint a többi részén, és a második áramvezető réteg nem nyúlik be az első szakaszba.

A találmány szerinti izzítógyertya előnye a fent említett technika állása szerint ismert izzítógyertyákkal szemben az, hogy a fűtőelem égéstértől távolabb eső végén nem jöhet létre rövidzárlat. A másik előny, hogy az első áramvezető réteg és a fűtőelem égéstértől távolabb eső végén található érintkezőelem nagyobb felületen érintkezik egymással. Ezáltal az átmeneti ellenállás csökken és az érintkezési terület kevésbé melegszik fel. Ezáltal csökken az érintkezési felület termikus károsodásának veszélye. További előny, hogy a rúd alakú fűtőelemen található szigetelőréteget azon a szakaszon, ahol az elektromos kapcsolatot létre kell hozni, eltávolíthatjuk anélkül, hogy a fűtőelemet megbolygatnánk.

Claims (3)

1. Az aligénypontokban a főigénypontban ismertetett izzítógyertya továbbfejlesztett, javított változata szerepel. Különösen előnyös, ha szigetelőréteg - hasonlóképpen az áramvezető rétegekhez - aszimmetrikusan van kialakítva, ezáltal itt is csökkenthető a fűtőelem szigetelőrétegének károsodásából vagy porozitásából adódó rövidzárlat veszélye. Azt a szakaszt, amelyen a szigetelőréteg aszimmetrikusan van kialakítva, célszerű az égéstér irányában meghosszabbítani úgy, hogy túlérjen a fűtőelemkötegen, mert így elkerülhető az alaktól és anyagtól függő feszültséghalmozódás. Továbbá célszerű a fűtőelemet azon a szakaszon, ahol az első áramvezető réteg a házba benyúlik, olyan szigetelőréteggel ellátni, amely félhenger alakban fogja körül a fűtőelemet és ugyanabból a szigetelőkerámiából készül, mint az első és a második áramvezető réteg között elhelyezkedő szigetelőréteg. Ezáltal a gyártási folyamat egyszerűbbé válik és a költségek is csökkenthetők. Ezt a szigetelőréteget előnyösen úgy kell kialakítani, hogy túlnyúljon a ház égéstér felőli végén, így nem lesz szükség még egy szigetelőrétegre. Emellett célszerű a fűtőelem égéstértől távolabbi végén lépcsőzetes csapot kialakítani, így a fűtőelem égéstértől távolabbi végéhez illeszkedő hüvely és az érintkezőelem könnyebben felhelyezhető.

   Az izzítógyertya további előnyös kialakításait és továbbfejlesztett változatait a kiviteli példák mutatják.

   A találmány kiviteli példáit az ábrák részletesebben magyarázzák, ahol az

   1. ábra a találmány szerinti izzítógyertya vázlatos hosszmetszete, a
2. 2~4. ábra a találmány szerinti izzítógyertya fűtőelemének különböző kiviteli változatait bemutató vázlatos hosszmetszet, az
3. 5. ábra a találmány szerinti izzítógyertya égéstér felőli végének vázlatos hosszmetszete.

   Az 1. ábra a találmány szerinti izzítógyertyát hosszmetszetben, vázlatosan ábrázolja. Az izzítógyertya egy - előnyösen fémből készült - 3 házzal rendelkezik, amelynek közepén furat halad át, és ennek égéstér felőli végén fűtőelem helyezkedik el. A fűtőelem 11 első áramvezető rétegből, 12 második áramvezető rétegből és közöttük elhelyezkedő 15 szigetelőrétegből áll. A11 első áramvezető réteget és a 12 második áramvezető réteget elektromos vezetőanyagból készült 13 összekötő elem köti össze a fűtőelem égéstér felőli végén. A fentiek alapján a 11 első áramvezető réteg, a 12 második áramvezető réteg és a 13 összekötő elem U alakú elrendezést mutat. A 11 első áramvezető réteg elektromos kapcsolatát a fűtőelem égéstértől távolabbi végénél elhelyezkedő 31 érintkezőelem biztosítja, amely előnyösen nem más, mint egy grafittabletta vagy más rugalmas és jó vezetőképességű elem (például fémrugó). A 31 érintkezőelem és a 35 csatlakozócsap égéstér felőli vége, amely a 31 érintkezőelem égéstértől távolabb eső végénél található, úgynevezett 33 első hüvelyben helyezkedik el, amely üreges, henger alakú és elektromosan szigetelő anyagból készül.

   A 35 csatlakozócsap egészen az izzítógyertya égéstértől távolabb eső végéig nyúlik és a ház belső, központi furatában helyezkedik el. Ebben a központi furatban további elemek (37 második hüvely és 39 fémgyűrű) is találhatók, amelyek szintén üreges henger alakúak és a 35 csatlakozócsap ezeken is áthalad. A 35 csatlakozócsap égéstértől távolabbi végén 40 csatlakozódugó helyezkedik el, amellyel az izzítógyertya bekapcsolható az áramkörbe. A 3 ház és a 40 csatlakozódugó között 41 tömítőgyűrű található, amely az izzítógyertya házának belsejét a külső környezettől szigeteli. Ez a 41 tömítőgyűrű szintén üreges henger alakú.

   A 12 második áramvezető réteg az 5 hőszigetelő masszán keresztül a 3 házról kapja meg az áramot úgy, hogy a fűtőelem égéstértől távolabb eső végét körülvevő 16 elektromosan szigetelő réteg egy szakaszon el van távolítva.

   Az 5 hőszigetelő massza gyűrűként veszi körül a fűtőelem égéstértől távolabb eső végét és szigeteli a ház belsejét az égéstér felé. Egy előnyös kiviteli változatban azon a szakaszon, ahol a második áramvezető

   HU 224 593 Β1 rétegnek érintkeznie kell az 5 hőszigetelő masszával, 17 érintkezőréteget is elhelyezhetünk. Ilyen 17 érintkezőréteget a 11 első áramvezető réteg és a 31 érintkezőelem közé is elhelyezhetünk, így teremtve meg ezek elektromos kapcsolatát.

   Az alábbiakban a 2. ábra alapján a fűtőelem felépítésének részletesebb ismertetése következik. A 2. ábrán egy, a találmánynak megfelelő izzítógyertya fűtőelemének vázlatos hosszmetszete látható. Ezen, valamint a további ábrákon ugyanazok a hivatkozási jelek szerepelnek, mint az 1. ábrán, és ugyanazon elemeket is jelölik. Ezért ezek részletes bemutatását nem ismételjük meg.