HU223896B1 - Buszállomás - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya busz állomás más busz állomásokkal adatrészt ésadási információt tartalmazó üzenetek cseréjére. A találmány szerintibusz állomás (1–6) tartalmazza a busz állomás (1–6)helyzetinformációját (13) a busz állomások (1–6) sorrendjéhezviszonyítva; a busz állomás tartalmaz eszközöket, amelyekkel az adásiinformációból az adó busz állomás helyzetinformációja (13)megállapítható; a busz állomás tartalmaz eszközöket, amelyekkel együzenet vételekor a saját helyzetinformáció (13) és az adásiinformációk alapján egy a busz állomáshoz (1–6) tartozó időrésmegállapítható, és a busz állomás tartalmaz eszközöket, amelyekkel abusz állomáshoz tartozó következő időrésben a vett adatrészt (11)tartalmazó üzenetet lehet leadni. ŕ

Description

A találmány tárgya busz állomás más busz állomásokkal való kommunikációhoz. Az üzenetcsere a busz állomások között előnyös módon rádiójelekkel valósul meg. Már vannak olyan üzenetközlési rendszerek, például a DECT és a GSM, amelyekben az üzeneteket rádiójelek útján cserélik ki. Itt az átvitelt az egyes állomások között egy központból vezérlik.

Az US 5,297,137 számú szabadalmi leírás olyan kommunikációs hálózatot, illetve adatcsomagtovábbítási eljárást ismertet, amelynél a csomópontok redundáns hálózatot alkotnak. A megváltozott környezethez való alkalmazkodás érdekében a csomópontokhoz rendelt tárolóban megváltoztatják az eltárolt adatokat.

A találmányunk elé kitűzött feladat a busz állomások egyszerű összehangolása az adatcsere útján, ami lehetővé teszi busz állomások hozzáadását vagy elvételét egy hálózatban.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a más busz állomásokkal adatrészt és adási információt tartalmazó üzenetek cseréjére szolgáló busz állomás tartalmazza a busz állomás helyzetinformációját a busz állomások sorrendjéhez viszonyítva; a busz állomás tartalmaz eszközöket, amelyekkel az adási információból az adó busz állomás helyzetinformációja megállapítható; a busz állomás tartalmaz eszközöket, amelyekkel egy üzenet vételekor a saját helyzetinformáció és az adási információk alapján egy, a busz állomáshoz tartozó időrés megállapítható, és a busz állomás tartalmaz eszközöket, amelyekkel a busz állomáshoz tartozó következő időrésben a vett adatrészt tartalmazó üzenetet lehet leadni.

Mivel a találmány szerinti busz állomás, illetőleg az azzal létrehozott hírközlési rendszer révén a busz állomásokat az adatcsere útján egyszerűen össze lehet hangolni, ezért tolerálható egyes busz állomások vagy a busz állomások közötti kommunikációs összeköttetések kiesése. A rendszert nagyon egyszerűen fel lehet építeni, és busz állomásokat egyszerűen lehet hozzáadni vagy eltávolítani. A busz állomások önmagukat hangolják össze egy időraszteren át, ahol minden busz állomáshoz hozzá van rendelve egy időrés az adatok leadásához.

A találmány szerinti busz állomás egyik előnyös kiviteli példájánál iránymutató alkalmazása biztosítja, hogy egy üzenet minden busz állomásnak el legyen osztva attól függetlenül, hogy ez az üzenet a hírközlési rendszerben hol lépett fel először. A busz állomások úgy vannak kialakítva, hogy adatforrások üzeneteit tovább tudják adni. A busz állomásokat ezenkívül ki lehet alakítani úgy is, hogy ellenőrizzék üzenetük ismétlését más busz állomásokon. Ezzel elsősorban a csak kevés hírközlési összeköttetéssel rendelkező busz állomások számára biztosítható, hogy az üzenet megbízhatóan el is érje a hírközlési rendszer minden busz állomását.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy hírközlési rendszer hat busz állomással, a

2. ábra a busz állomások között cserélt üzenetek formátuma, a

3-5. ábra időrések különböző sorrendjei, a

6. ábra egy hírközlési rendszer, amelyben busz állomásokon kívül adatforrások és adatnyelők is vannak, a

7. ábra egy adatforrás egy üzenetének formátuma, a

8. ábra egy busz állomás, adatforrás vagy adatnyelő vázlatos felépítése.

Az 1. ábrán hat 1-6 busz állomásból álló hírközlési rendszer látható. Az 1-6 busz állomást 14 hírközlési kapcsolatok kötik össze egymással. A 14 hírközlési kapcsolatok elsősorban az 1-6 busz állomások közötti rádió-összeköttetéssel megvalósított adatcserét szolgálják. A busz állomások térbeli elrendezése következtében előfordulhat, hogy egy rádiójel nem ér el minden busz állomást, hanem csak meghatározott szomszédos állomásokat ér el. Ezt kifejezésre juttatják a 14 hírközlési kapcsolatok, amelyek csak egyes busz állomásokat kötnek össze egymással. Az 1 busz állomást 14 hírközlési kapcsolatok a 4 és 5 busz állomással kötik össze. A 2 busz állomást 14 hírközlési kapcsolatok a 3 és 6 busz állomással kötik össze. A 3 busz állomást 14 hírközlési kapcsolatok a 2, 5 és 6 busz állomással kötik össze. A 4 busz állomást 14 hírközlési kapcsolatok az 1, 5 és 6 busz állomással kötik össze. Az 5 busz állomást 14 hírközlési kapcsolatok az 1, 3, 4 és 6 busz állomással kötik össze. A 6 busz állomást 14 hírközlési kapcsolatok a 2, 3, 4 és 5 busz állomással kötik össze.

A busz állomásokhoz itt hozzárendelt számok a busz állomásokban vannak tárolva, és az adatcsere szempontjából van jelentőségük. A hírközlési rendszerben kiadott legnagyobb számot a legtöbb 14 hírközlési kapcsolattal rendelkező busz állomás kapja. Az 1. ábra szerinti példában az 5 és 6 busz állomásnak négy-négy 14 hírközlési kapcsolata van, a 3 és 4 busz állomásnak három-három 14 hírközlési kapcsolata, a 2 és 1 busz állomás két-két 14 hírközlési kapcsolata van más busz állomásokhoz. A busz állomásokhoz hozzárendelt minden szám csak egyszer van kiadva. Mindegyik busz állomásnak legalább két hírközlési kapcsolata kell hogy legyen más busz állomásokkal. Ez a megoldás gondoskodik arról, hogy egy hírközlési kapcsolat vagy az egyik busz állomás kiesésekor is fennmaradjon még legalább egy 14 hírközlési kapcsolat egy működő busz állomáshoz. Több busz állomás és/vagy több hírközlési kapcsolat egyidejű kiesésekor azonban előfordulhat, hogy egyes busz állomások már nem tudnak kommunikálni más busz állomásokkal. Egy üzenet leadásakor minden busz állomás ugyanabban az időben ad a busz állomáshoz tartozó valamennyi 14 hírközlési kapcsolaton. Az 1 busz állomás által leadott üzenet így egyidejűleg eléri a 4 és 5 busz állomást. A 6 busz állomás által leadott üzenet így egyidejűleg eléri a 2, 3, 4 és 5 busz állomást. A nagyobb számmal rendelkező busz állomások így üzenet leadásakor ugyanabban az időben jóval nagyobb számú busz állomást érnek el. Ezért kívánatos az üzeneteket lehetőség szerint mindig nagy hivatkozási számú busz állomásról kiindulva leadni.

HU 223 896 Β1

A 2. ábrán vázlatosan ábrázoltuk az 1-6 busz állomásról leadható üzenet felépítését. Az üzenetnek van egy 11 adatrésze, amely a tulajdonképpeni hasznos információt hordozza. Ez a 11 adatrész tartalmazza azokat az információkat, amelyeket a busz állomások segítségével cserélni kell. Az üzenet tartalmaz továbbá egy 13 helyzetinformációt és egy 12 iránymutatót, amelyek itt példaképpen az üzenet elején vannak elhelyezve. Ezeket az információkat azonban másképpen is el lehet rendezni. A 13 helyzetinformációból meghatározható az adó busz állomás. Ez a helyzetinformáció például az 1. ábra szerint az egyes busz állomásokhoz hozzárendelt számból állhat. Lehetséges azonban az adási információ minden olyan fajtája, amely lehetővé teszi az adóállomás azonosságának meghatározását.

A busz állomásokhoz meghatározott sorrend van hozzárendelve, amelyet az 1. ábrán az 1-6 számok egyike ad meg. A helyzetinformáció lehetővé teszi az adó busz állomás más busz állomásokhoz viszonyított helyzetének meghatározását az 1. ábrán látható hírközlési rendszerben. Az 1. ábra szerinti busz állomások sorrendje lehet például az 1, 2, 3, 4, 5 és 6 sorrend vagy a 6, 5, 4, 3, 2, 1 sorrend. A 13 helyzetinformáción kívül ezért van még egy 12 iránymutató, amely megadja, hogy a sorrendet az első irányban, 1-től 6-ig a félúton (up-path), vagy első iránnyal ellentett második irányban, 6-tól 1-ig a le-úton (down-path) kell-e bejárni.

A busz állomásokban így tárolva vannak a busz állomások sorrendjére vonatkozó információk, valamint egy információ, amely lehetővé teszi, hogy maguk a busz állomások határozzák meg az ebben a sorrendben elfoglalt helyzetüket. Az üzenetek információkat tartalmaznak, amelyek alapján meghatározható, hogy a sorrenden belül melyik állomás adja le az üzenetet, és melyik irányban kell a sorrendet bejárni. Az így magukban a busz állomásokban és az üzenetekben lévő információ alapján koordinálják a busz állomások az adatcserét.

A 3. ábrán a 6 busz állomás által indított adatcsere időkerete látható. Ehhez felveszünk egy időtengelyt, amelyen időrések vannak. Ezek az időrések a busz állomásokhoz vannak hozzárendelve. Először abból indulunk ki, hogy az 1-6 busz állomás egyike sem ad üzeneteket. Ezután a 6 busz állomás egy első 6’ időrésben lead egy olyan üzenetet, amilyen a 2. ábrán látható. Ez az üzenet tartalmaz egy 11 adatrészt, amelyet minden busz állomásra át kell vinni. Az üzenet tartalmaz továbbá egy 12 iránymutatót, amely itt a le-irányt mutatja, mivel a sorrendet a 6 busz állomástól kiindulva az 1 busz állomásig lefelé kell bejárni. Az üzenet tartalmaz továbbá egy 13 helyzetinformációt, amely itt az egyszerűség kedvéért a '6' számból áll. Az üzenetet a 6 busz állomás megfelelő rádiójellel adja le, és az üzenet a 14 hírközlési kapcsolatokon át lényegében egyidejűleg éri el a 2, 3, 4 és 5 busz állomást. A rádiójel futásidő-különbségeit itt elhanyagoljuk, mert abból indulunk ki, hogy a busz állomások nincsenek nagy távolságban egymástól. Az így kapott információk alapján mindegyik 2, 3, 4 és 5 busz állomás kiszámítja az időrasztert, ahogyan ez a 3. ábrán látható. Az egyes időrések hossza a 6 busz állomás által leadott üzenet hosszából adódik. A 13 helyzetinformáció alapján valamennyi 2-5 busz állomás, amely az üzenetet vette, tudja, hogy a 6 busz állomás üzenete után most van egy 5’ időrés az 5 busz állomás számára, az 5 busz állomás üzenete után van egy 4’ időrés a 4 busz állomás számára, ezután egy 3’ időrés a 3 busz állomás számára, ezután egy 2’ időrés a 2 busz állomás számára, majd egy 1’ időrés az 1 busz állomás számára. Mindegyik busz állomás úgy van kialakítva, hogy a vett üzeneteket a számára kijelölt időrésben szintén leadja. Ekkor ugyanazt az adatrészt használják, mint a 6 busz állomás eredeti üzenete. A helyzetinformáció az adó busz állomásnak megfelelően van adaptálva, vagyis az 5 busz állomás 13 helyzetinformációként ennek megfelelően az ’5’ számot, a 4 busz állomás megfelelően a '4' számot adja le stb. Nem változik továbbá a 3. ábrán bemutatott kiviteli példánál a 12 iránymutató, úgyhogy itt minden busz állomás lefelé mutató le-iránymutatót alkalmaz.

Miután a 6 busz állomás leadta az üzenetét, a következő 5' időrésben az 5 busz állomás ad le megfelelő üzenetet, amely az 5 busz állomás 13 helyzetinformációját, egy le-iránymutatót és az eredeti 11 adatrészt tartalmazza. Az 5 busz állomásnak ezt az üzenetét az 1 busz állomás is veszi, úgyhogy ezzel minden busz állomás megkapta az eredetileg a 6 busz állomás által leadott 11 adatrészt. Ennek az adatrésznek minden további ismétlése ezért a 4, 3, 2 és 1 busz állomás számára kijelölt 4’, 3’, 2’ és 1’ időrésben az itt taglalt esetben értelmetlen, mert az információk már el vannak osztva az 1-6 busz állomást tartalmazó egész hálózatban. Előfordulhat azonban egyes busz állomások kiesése vagy 14 hírközlési kapcsolatok kiesése. Ebben az esetben egy és ugyanazon üzenet többszöri ismétlése biztosítja, hogy az üzenet elérjen minden üzemképes állomást. Az első példa szerint zavar következett be az 1 és 5 busz állomás közötti 14 hírközlési kapcsolatban. Ebben az esetben az üzenet a 6 busz állomástól kiindulva nem juthat el az 5 busz állomáson át az 1 busz állomásra. Mivel azonban az 1 busz állomásnak van még egy további 14 hírközlési kapcsolata a 4 busz állomással, és a 4 busz állomás a megfelelő időkeretben az üzenetet még egyszer ismétli, ezért az 1 busz állomás a 4 busz állomással fennálló 14 hírközlési kapcsolaton át megkapja az eredetileg a 6 busz állomásról leadott üzenetet. Ugyanez vonatkozik az 5 busz állomás kiesésére. Az üzenetnek a 6 busz állomásról való leadása után ekkor az 5’ időrésben az üzenetet az 5 busz állomás nem ismétli, úgyhogy az 1 busz állomás az üzenetet a 6 busz állomásról az 5 busz állomás közvetítésével nem kapja meg. Az 1 busz állomás az üzenetet itt megint a 4 busz állomás közvetítésével kapja meg. Az így létrehozott hírközlési rendszer tehát az egyes 1-6 busz állomások vagy egyes hírközlési kapcsolatok kiesésekor biztosítani tudja, hogy az üzenetek az egész hírközlési rendszerben el legyenek osztva.

A 4. ábrán ismét egy időtengelyen - amely a busz állomásokhoz hozzárendelt egyes időrésekre van osztva - ábrázoltuk, hogyan történik egy, az 5 busz állo3

HU 223 896 Β1 mástól kiinduló üzenet elosztása a hírközlési rendszerben. Ha valamennyi 14 hírközlési kapcsolat és valamennyi 1-6 busz állomás szabályszerűen működik, akkor elegendő, ha az 5 busz állomás lead egy üzenetet, amely tartalmaz egy 13 helyzetinformációt, hogy az üzenet az 5 busz állomásról származik, valamint tartalmaz egy le-irányú 12 iránymutatót. Ennek az üzenetnek a leadása révén ekkor az első lépésben az 1, 3, 4 és 6 busz állomás megkapja az üzenetet, és kiszámít egy, a 3. ábrának megfelelő időrasztert. A 3 busz állomás a hozzá tartozó 3’ időrésben megismétli az üzenetet, és így az a 2 busz állomáshoz is eljut. A 6 busz állomás azonban már nem ismétli az üzenetet, mert a számára már nincs időrés. A 3 busz állomás kiesésekor ezért nem lehetne biztosítani, hogy az üzenet a 2 busz állomásra is eljusson. Ezért minden 1-5 busz állomás - a legmagasabb számú 6 busz állomás kivételével - az üzeneteket először felfelé mutató iránymutatóval, az úgynevezett fel-mutatóval látja el, amely a legkisebb számtól Ί’ kiinduló, a legnagyobb szám ’6’ felé menő sorrendre utal. Az 5 busz állomás így felfelé utaló 12 iránymutatót (fel-mutatót) és 13 helyzetinformációt tartalmazó üzenetet ad le. Ez az üzenet a 4. ábra szerinti időtengelyen az 5' időrést definiálja, amely ezután minden következő 6, 5,4, 3, 2, 1 busz állomás számára definiálja az 6’, 5’, 4’, 3’, 2’, 1’ időrés hosszát és a sorrend alapján az időrések viszonylagos helyzetét. Az üzenetet ezután a 6 busz állomás ismételné, de ez lefelé mutató 12 iránymutatót (le-mutatót) alkalmaz. Ettől az üzenettől kiindulva azután a további időrések sorrendje megegyezik az időréseknek azzal a sorendjével, amelyet már a 3. ábránál leírtunk. így a legnagyobb számú, 6 busz állomástól eltekintve mindegyik busz állomás az üzenetek elosztását a buszrendszerben először egy felfelé mutató 12 iránymutatóval (fel-mutatóval) indítja.

Ezt az 5. ábrán arra az esetre ábrázoltuk, amelyben egy üzenet az 1 busz állomástól kiindulva az egész buszrendszerben elosztásra kerül. Az 1 busz állomásra utaló 13 helyzetinformációt, felfelé mutató 12 iránymutatót és 11 adatrészt tartalmazó üzenet leadása definiál egy első 1 ’ időrést, amely azután vonatkozási időrésként érvényes minden következő időrés számára. A következő, 2' és 3’ időrésben nincs üzenetleadás, mert az 1 busz állomásnak csak a 4 és 5 busz állomáshoz van 14 hírközlési kapcsolata. Ennek ellenére a 4 és 5 busz állomás vár, míg a számukra szolgáló időrések meg nem jelennek, hogy ezután az üzenetet ismételjék. A 4’ időrésben és az 5’ időrésben aztán a 4 és 5 busz állomás megfelelő 13 helyzetinformációkat és felfelé mutató 12 iránymutatókat tartalmazó üzeneteket ad le. Mihelyt ezután a 6 busz állomás a 6’ időrésében ad, az 5. ábra szerinti további sorrend megegyezik a 3. ábra kapcsán már leírt adási sorrenddel. Ettől az időponttól kezdve biztosítva van az is, hogy az üzenet az egész hírközlési rendszerben el legyen osztva, amennyiben egynél több kapcsolatnál vagy busz állomásnál nem áll fenn üzemzavar.

Egy busz állomás üzemzavara például az lehet, hogy szóban forgó időrésben, amely a busz állomáshoz hozzá van rendelve, rádiózavar lép fel. Ha a 3. ábra szerinti egyik, 5' és 1 ’ közötti időrésben rádiózavar lép fel, akkor ennek ellenére is biztosítva van, hogy az üzenet az egész hírközlési rendszerben el legyen osztva. Ha az 5’ időrés alatt rádiózavar lép fel, akkor például az üzenet mégis ismétlődik, mert a 4 busz állomás az üzenetet még a 6’ időrésben megkapta, és ezért a hozzárendelt időrésben megismétli. Problematikus lehet azonban, ha az 5. ábra kapcsán leírt sorrendben az T időrésben rádiózavar lép fel. Ezért a találmány értelmében minden busz állomás, amely felfelé mutató 12 iránymutatót (fel-mutatót) tartalmazó üzenetet ad le, ellenőrzi, hogy más busz állomások az általa leadott üzenet alapján olyan üzeneteket adnak-e le, amelyek ugyanazt a 11 adatrészt tartalmazzák. Ha ez előre meghatározott időn belül nem következik be, akkor a busz állomások újból leadják az üzeneteket. Az 1 busz állomás így megvárja, hogy a 2’, 3’, 4’, 5’ vagy 6’ időrésben ismétlődik-e egy olyan üzenet, amely az eredetileg általa leadott üzenet adatrészének megfelel. Ha ez nem következik be, akkor ismétli az üzenetet vagy egy fixen előre adott idő után, vagy egy olyan időtartam után, amelynek a számítása más vett üzenetek alapján történik. így előirányozható, hogy mindegyik busz állomás, amelyik leadott egy felfelé mutató iránymutatót (fel-mutatót) tartalmazó üzenetet, ellenőrizze a hírközlési rendszert abból a szempontból, hogy az üzenet időbelileg szinkronban, a szóban forgó időrésben ismétlődik-e?

A hibakezelés további lehetősége, hogy azok a busz állomások, amelyek felfelé mutató iránymutatót (fel-mutatót) tartalmazó üzenetet adtak le, ezt az üzenetet abban az időrésben megismétlik, amely egy megfelelő lefelé mutató iránymutatót (le-mutatót) tartalmazó üzenethez tartozik. Az 5. ábra szerinti példában például az 5 busz állomást lehet úgy kialakítani, hogy miután az 5 busz állomásokhoz hozzárendelt első 5’ időrésben egy felfelé mutató 12 iránymutatót (fel-mutatót) tartalmazó üzenetet leadott, az 5 busz állomás számára lefelé mutató iránymutatót (le-mutatót) tartalmazó üzenethez tartozó, időben következő 5’ időrésben kényszerűen ismételje az üzenetet egy lefelé mutató iránymutatóval (le-mutatóval). Ez ekkor attól függetlenül következne be, hogy a 6 busz állomás a hozzárendelt 6’ időrésben adott-e megfelelő üzenetet. A hírközlési rendszert úgy is ki lehet alakítani, hogy minden busz állomás, amelynek csak kisszámú kapcsolata van, például az 1. ábra szerint az 1 és 2 busz állomás, ellenőrzi, hogy a hírközlési rendszerben megjelennek-e megfelelő 11 adatrészt tartalmazó üzenetek, és más busz állomások, amelyek nagyobb számú más busz állomással vannak kapcsolatban, egy fel-utas üzenetet (vagyis felfelé mutató 12 iránymutatót tartalmazó üzenetet) kényszerűen ismételnek a le-útban (vagyis lefelé mutató 12 iránymutatóval). Az 1. ábra szerinti hírközlési rendszerben például az 1 és 2 busz állomás ellenőrizheti, hogy az üzeneteket ismételték-e, és ezeket adott esetben fel-mutatóval megismétli, ha az üzenetet más busz állomás nem ismételte. A 3-5 busz állomás az üzeneteket először fel-mutatóval ismétli, és egy ké4

HU 223 896 Β1 sőbbi időrésben, amely még mindig megfelelően szinkronizálva van, az üzenetet még egyszer megismétli egy lemutatóval. Ezek az állomások nem ellenőrzik, hogy üzenetüket más állomások ismétlik-e. A 6 busz állomásnak itt különleges helyzete van annyiban, hogy fel-mutatós üzenetek alapján csak egyszer ad, mégpedig egy le-mutatós üzenetet.

További megoldások lehetővé tesznek egy feloldást akkor, ha többé vagy kevésbé egyidejűleg két üzenetet táplálnak be a hírközlési rendszerbe. Ebben az esetben átfedő rádióátvitel következhet be, amikor az egyes rádiójelek kölcsönösen zavarják egymást. Ennek a helyzetnek az elkerülése végett a busz állomás minden üzenethez, amelyet vesznek, kiszámítják az üzenet maradék futásidejét. Ez megfelel az üzenetek által kialakított időraszter menetének. Ha egy busz állomáson két üzenet van, akkor először azt dolgozza fel, amelyiknek a maradék futásideje rövidebb, és a másik üzenetet először átmenetileg tárolja vagy nem tárolja. Ez biztosítja, hogy a kisebb maradék futásidejű üzenet magasabb prioritással legyen feldolgozva.

Az 1-6 busz állomáson kívül lehetnek még 21 adatforrások és 22 adatnyelők, ahogyan ez a 6. ábrán látható. A 6. ábrán megint az 1-6 busz állomásból álló hírközlési rendszer látható, amelyek ugyanúgy vannak egymással összekapcsolva, mint ahogyan ezt az 1. ábrán már ábrázoltuk. Ábrázoltunk továbbá még két 21 adatforrást és egy 22 adatnyelőt, amelyeket az átviteli biztonság érdekében két-két 14 hírközlési kapcsolat köt össze a különböző 1-6 busz állomásokkal. A 21 adatforrás olyan berendezés, amely alkalmas rádiójel leadására.

A 21 adatforrást képezheti például egy billentyű, amely működtetéskor egy 7. ábra szerinti üzenetet ad le. A 7. ábra szerinti üzenetnek van egy 11 adatrésze, amely megfelel a 2. ábrán látható adatrésznek. Ezt az adatrészt azután az 1-6 busz állomás is tovább alkalmazza az 1-6 busz állomások között cseréit, 2. ábra szerinti üzenetekhez. Az üzenet elején van egy 23 célblokk. Ez a 23 célblokk adja meg azt az 1-6 busz állomást, amely számára az üzenet szánva van. Az adatforrások mindig a számukra elérhető legmagasabb busz állomást címezik. Ezzel elérjük, hogy az adatforrás az üzenetek továbbításához mindig csak egy busz állomást gerjeszt, és hogy ennek a busz állomásnak a továbbítási láncban a lehető legmagasabb helyzete van. A 21 adatforrások ellenőrzik, hogy az 1-6 busz állomások megfelelően olyan üzeneteket adnak-e le, amelyek a 11 adatrészt tartalmazzák. Ha az üzenet megfelelő ismétlése elmarad, akkor a 21 adatforrások újból megkísérlik üzenetük átvitelét egy 1-6 busz állomásra. Ekkor vagy közvetlenül az első, vagy csak egy további nem igazolt átvitel után megkísérlik egy, a sorrendben alacsonyabb helyzetű busz állomás elérését. A 6. ábrán látható 21 adatforrások például először megkísérlik üzenetek adását az 5 busz állomásra. Amennyiben az 5 busz állomás az üzenetet nem ismétli, akkor vagy még egyszer megkísérlik az 5 busz állomás elérését, vagy pedig az 1 vagy 3 busz állomáshoz fordulnak. Üzenet leadása előtt a 21 adatforrások még ellenőrzik, hogy a hírközlési rendszerben éppen üzeneteket adnak-e, mivel üzenetek egy időben történő sugárzása zavarokat idéz elő. Ha a 21 adatforrás a leadás előtt megállapítja, hogy a hírközlési rendszerben már üzeneteket továbbítanak, akkor egy későbbi időpontban megkísérli, hogy üzenetét még egyszer leadja.

A 6. ábrán látható még egy 22 adatnyelő. Ezt az adatnyelőt is úgy kell kialakítani, hogy legalább két hírközlési kapcsolata, vagyis legalább két rádiókapcsolata legyen két különböző, például a 2 és 6 busz állomáshoz. Az ilyen 22 adatnyelőt rádióvevő képezi, amely a 11 adatrészre reagál. Az adatnyelő lehet például egy lámpa, amelyet egy vezérlőjel be- vagy kikapcsol. Az ilyen adatnyelő egyszerűen passzív állomásként van kiképezve, vagyis üzeneteknek csak a vételére van kiképezve, és nem tud üzeneteket előállítani vagy továbbítani.

A 8. ábrán példaképpen ábrázoltuk egy 1 busz állomás felépítését. Az 1 busz állomás tartalmaz egy 30 rádióadót és rádióvevőt, amelyek rádióüzeneteknek az 1-6 busz állomás, illetőleg a 21 adatforrások vagy 22 adatnyelők között cseréjére vannak kiképezve. Tartalmaz továbbá egy 31 tárolót, amelyben a kommunikációhoz szükséges információkat tárolni lehet, mivel ezek például egy vagy több 11 adatrészből, 12 iránymutatóból és 13 helyzetinformációból állhatnak. A 31 tárolóban tárolva van továbbá egy helyzetinformáció, amely az 1 busz állomáshoz tartozik. A 32 folyamatvezérlő például egy mikroprocesszor, amely például a 31 tárolóban tárolt megfelelő program feldolgozására van kialakítva. Ezzel a mikroprocesszorral így elő lehet állítani a kommunikációhoz szükséges minden vezérlőjelet a 30 rádióadó és rádióvevő számára. Megfelelően van kiképezve egy 21 adatforrás vagy 22 adatnyelő is. Az adatnyelő csak rádióvevő.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Busz állomás más busz állomásokkal adatrészt és adási információt tartalmazó üzenetek cseréjére, azzal jellemezve, hogy a busz állomás (1-6) tartalmazza a busz állomás (1-6) helyzetinformációját (13) a busz állomások (1-6) sorrendjéhez viszonyítva; a busz állomás tartalmaz eszközöket, amelyekkel az adási információból az adó busz állomás helyzetinformációja (13) megállapítható; a busz állomás tartalmaz eszközöket, amelyekkel egy üzenet vételekor a saját helyzetinformáció (13) és az adási információk alapján egy a busz állomáshoz (1-6) tartozó időrés megállapítható, és a busz állomás tartalmaz eszközöket, amelyekkel a busz állomáshoz tartozó következő időrésben a vett adatrészt (11) tartalmazó üzenetet lehet leadni.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti busz állomás, azzal jellemezve, hogy az üzenet tartalmaz egy iránymutatót (12), amely megadja, hogy a sorrendet egy első irányban (fel-mutató) vagy az első iránnyal ellenkező második irányban (le-mutató) kell-e bejárni.

   HU 223 896 Β1
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti busz állomás, azzal jellemezve, hogy a busz állomás (1-6) egy adatforrás (21) adatrészt (11) tartalmazó üzenetének vételére van kiképezve, és hogy a busz állomás (1-6) tartalmaz eszközöket, amelyekkel egy üzenetnek egy adatforrástól (21) való vételekor az adatrészt (11) tartalmazó üzenet adható le más busz állomásoknak (1-6).
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti busz állomás, azzal jellemezve, hogy a busz állomás (1-6) egy üzenet leadásakor a vett üzenet iránymutatóját (12) alkalmazza, és a busz állomás (1-6) tartalmaz eszközöket, amelyekkel az iránymutatótól (12) függően egy üzenet leadása után ellenőrizhető, hogy egy másik busz állomás (1-6) a busz állomás (16) által leadott adatrészt egy üzenetben ismétli-e, és a busz állomás (1-6) tartalmaz eszközöket, amelyekkel az üzenet újból leadható, ha a többi busz állomás egyike sem ismétli a busz állomás által leadott adatrészt.
5. 5. A 4. igénypont szerinti busz állomás, azzal jellemezve, hogy egy első irányú iránymutatónál (12) (felmutató) az adatrész (11) ismétlése ellenőrzésre kerül, és egy második irányú iránymutatónál (12) (le-mutató) az adatrész (11) ismétlése nem kerül ellenőrzésre.
6. 6. A 4-5. igénypontok bármelyike szerinti busz állomás, azzal jellemezve, hogy a busz állomás (1-6) tartalmaz eszközöket, amelyekkel üzenetnek egy adatforrástól (21) való vételekor első irányú iránymutatót (12) (fel-mutatót) tartalmazó üzenetet lehet leadni.
7. 7. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti busz állomás, azzal jellemezve, hogy a busz állomás (1-6) tartalmaz eszközöket, amelyekkel adatrészt (11) tartalmazó üzenetnek egy másik busz állomástól (1-6) vagy egy adatforrástól (21) való vételekor második irányú iránymutatót (12) (le-mutatót) és a vett üzenet adatrészét (11) tartalmazó üzenetet lehet leadni.
8. 8. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti busz állomás, azzal jellemezve, hogy a busz állomás (1-6) tartalmaz eszközöket, amelyekkel adatrészt (11) tartalmazó üzenetnek egy másik busz állomástól (1-6) vagy egy adatforrástól (21) való vételekor ugyanezt az adatrészt (11) és egy első irányú iránymutatót (12) (felmutatót) tartalmazó első üzenetet, és egy következő (1’—6’) időrésben a vett üzenet adatrészét (11) és egy második irányú iránymutatót (12) (le-mutatót) tartalmazó második üzenetet lehet leadni.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti busz állomás, azzal jellemezve, hogy a busz állomás (1-6) tartalmaz eszközöket, amelyekkel egy első üzenet vételekor és egy második üzenet időben ezt követő vételekor még azelőtt, hogy a busz állomás (1-6) leadna egy üzenetet, amely az első üzenet vett adatrészét (11) tartalmazza, az adatrész és az iránymutató (12) hosszára vonatkozó adási információ alapján az első és a második üzenet hátralévő maradék futásidejét számítani lehet, és csak a rövidebb maradék futásidejű üzenetet lehet tovább feldolgozni.