HU223741B1 - Csőcsatlakozó - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya csőcsatlakozó (1), amely fröccsöntéssel előállítottsima csővéggel (2), tokos csővéggel (3), valamint a sima csővég (2) ésa tokos csővég (3) közötti csőrésszel (22) rendelkezik, a tokoscsővégen (3), valamint a sima csővég (2) közötti csőrészen (22) gyűrűalakú külső bordák (4) vannak, és a sima csővég (2) teljesfalvastagsága megfelel a bordázott csőrész (22) teljesfalvastagságának, ahol a sima csővégnek (2) sima belső fala (13) van,és a találmány szerint a sima csővég (2) egy külső fallal (14) isrendelkezik, amely a belső falhoz (13) olyan sugárirányúválaszfalakkal (15) kapcsolódik, amelyek a sima csővégen (2)tengelyirányban végighúzódnak; a belső fal (13), a tengelyirányú éssugárirányú válaszfalak (15) és a külső fal (14) előnyösen kúposrészben (16) végződnek; a sima csővég (2) külső fala (14) a belsőfalon (13) tengelyirányban célszerűen legalább oly mértékbentúlnyúlik, hogy a túlnyúló részt utólag a kúpos részre (16) ráhajlítvaa válaszfalak (15) végeit lefedje. ŕ

Description

A találmány tárgya csőcsatlakozó, amely fröccsöntéssel előállított sima csővéggel, tokos csővéggel, valamint a sima csővég és a tokos csővég közötti csőrésszel rendelkezik, a tokos csővégen, valamint a tokos csővég és a sima csővég közötti csőrészen gyűrű alakú külső bordák vannak, és a sima csővég teljes falvastagsága megfelel a bordázott csőrész teljes falvastagságának, ahol a sima csővégnek sima belső fala van.

Ellentétben a hagyományos tömör falú csövekkel, melyeknek mind belső, mind külső felülete sima, az úgynevezett „strukturált falú” csőrendszereknek sima belső faluk van, míg a külső fal olyan merev gyűrűk felhasználásával készül, melyeken látható karimák és lépcsőzetes hornyok vannak.

Azoknak a csöveknek, melyeknek a belső felülete sima és külső felülete hullámos vagy bordás, gazdaságos az anyagfelhasználásuk, egyben azonban nagyobb a teljes falvastagságuk, és így kisebb a belső átmérőjük.

Annak érdekében, hogy egy ilyen csőrendszernél sima belső felületet érjünk el, és elkerüljük a belső lépcsőzést, a rendszer csőcsatlakozóinak (ívdarabok, leágazások stb.) és minden méretosztály csöveinek a belső átmérői körülbelül azonos méretűek kell hogy legyenek. így a strukturált falú csövek csőcsatlakozóinak ugyancsak viszonylag nagy a teljes falvastagságuk.

A hatékonyság érdekében kívánatos, hogy a csőcsatlakozók fröccsöntéssel legyenek előállíthatok annak érdekében, hogy az egyes részek geometriáját pontosan lehessen kialakítani. Ezeket olyan öntőformákban kell előállítani, melyek két félrészből állnak, ezek alakítják ki az öntvény külső alakját, és kihúzható magok alakítják ki a csőcsatlakozó belsejét.

A vastag, tömör falak nem alkalmasak a fröccsöntési eljáráshoz, minthogy kicsi a termelékenységük és nagy az anyagfelhasználásuk. Egyben nagyobb a selejt veszélye (horpadások és oválisság), mivel nincs elég idő az öntvény megfelelő lehűlésére.

A strukturált falú csőrendszerek csőcsatlakozóit bordákkal lehet fröccsönteni, így megfelelő teljes csőfalvastagság érhető el túl nagy helyi falvastagság nélkül.

Az ilyen bordázott kialakításnál le kell mondani a hagyományos tömítőrendszerekről, mint a csatlakozó tokos nyílása melletti horonyban elhelyezett gumigyűrűről, mert nincs a tömítéshez felfekvő (a tokos csővégbe illeszkedő) sima csővég. E helyett egy tömítőgyűrű fekszik fel a sima csővégre vagy a csőcsatlakozó legkülső profiljára, így a tömítőgyűrű a tok falára, majdnem annak a belső végén fekszik fel.

Egyes esetekben szükséges, hogy a sima csővég mind belsőleg, mind külsőleg sima legyen, így a hagyományos tömítőrendszert is lehet használni. A csőcsatlakozót ekkor hagyományos vékony falú sima csővéggel kell fröccsönteni, ami szükségszerűen nagyobb belső átmérőt eredményez, mint a csőrendszer többi része. Ekkor viszont az összeszerelt csővezetéknél belső lépcsők alakulnak ki.

Fröccsöntéssel előállított csővezetéket ismertet például az US 4,096,887 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, amely csővezetéknek sima csővége, tokos csővége és e két csővég közötti csőrésze van. Ezen a csőrészen külső bordák vannak, amelyek a csőrész falának megerősítésére szolgálnak.

Jelen találmány egyik célja ezért egy olyan csőcsatlakozó létrehozása, melynek sima csővége nem tömör, hanem sima belső és külső fala van, és az ezek által alkotott teljes falvastagság megfelel egy strukturált falú cső teljes falvastagságának.

A találmány elé kitűzött célt a bevezetőben körülírt olyan csőcsatlakozóval értük el, amelynél a sima csővég egy külső fallal is rendelkezik, amely a belső falhoz olyan sugárirányú válaszfalakkal kapcsolódik, amelyek a sima csővégen tengelyirányban végighúzódnak.

Egy előnyös kiviteli alak szerint a belső fal, a tengelyirányú és sugárirányú válaszfalak és a külső fal kúpos részben végződnek. Célszerűen a fröccsöntéssel előállított sima csővég külső fala a belső falon tengelyirányban legalább oly mértékben túlnyúlik, hogy a túlnyúló részt utólag a kúpos részre ráhajlítva a válaszfalak végeit lefedje.

Jelen találmány szerint lehetőség van bordás, de kívül-belül sima csővéggel és bordás csőrésszel kialakított csőcsatlakozó fröccsöntésére, olyan helyi falvastagságokkal, melyek kedvezők a fröccsöntés és az anyagfelhasználás szempontjából.

Jelen találmány szerint lehetővé válik olyan csőcsatlakozók fröccsöntése, melyeknek két vagy több, viszonylag vékony koncentrikus csövekből kialakított sima csővége van, mely koncentrikus csövek között a cső kerülete mentén egyenletesen elosztott, a sima csővég tengelyével párhuzamos és arra merőleges válaszfalak vannak.

A sima csővég célszerűen kúpos részben végződik, így könnyebb azt becsúsztatni egy tokos csővégbe, melynek a nyílásához közel egy horonyban elhelyezett mandzsettája van. A sima csővégen (a válaszfalak között levő) üregek akkor láthatók, ha benézünk a csővégbe. A csőcsatlakozó bordás csőrésze és a sima csővég közötti átmeneti szakaszban az üreget a sima csővég tengelyére merőleges fal zárja le.

A következőkben a találmányt részletesebben egy kiviteli példa alapján, a mellékelt rajzok segítségével ismertetjük, ahol az

1. ábra egy, a találmány szerint megvalósított csőcsatlakozó, részben metszetben ábrázolva, a

2. ábra az 1. ábra szerinti csőcsatlakozó, a tokos csővég felől nézve, és a

3. ábra egy olyan öntőszerszám részleteit szemlélteti részmetszetben, melynek a tokos csővéghez és a sima csővéghez különálló öntőmagjai vannak.

Az 1. és 2. ábrán egy ívdarabként kiképezett 1 csőcsatlakozó látható. Az 1 csőcsatlakozónak egy első, sima 2 csővége és egy második, tokos 3 csővége van. Az 1 csőcsatlakozó a sima 2 csővég és a tokos 3 csővég közötti 22 csőrész kerületén, valamint magán a tokos 3 csővég kerületén - ismert módon - 4 bordákkal van ellátva. A tokos 3 csővég ismert módon egy 5 tokkal van ellátva, amelyen egy első, külső 6 horony és egy

HU 223 741 Bl második, belső 7 horony van. A belső 7 horony egy 8 mandzsetta befogadására van kiképezve, melynek egy befelé kiálló 9 pereme van. A külső 6 horony egy úgynevezett 10 bepattanó gyűrű befogadására van kiképezve, amely ugyancsak ismert. A 10 bepattanó gyűrűnek egy első belső 11 pereme van, amely illeszkedik a külső 6 horonyba, és egy második belső 12 pereme van, amely a 8 mandzsettát a 7 horonyba beszorítja. A tokos 3 csővégbe más, eltérő tömítőeszköz elhelyezése is lehetséges.

A 2 csővégnek egy 13 belső fala és egy 14 külső fala van. A 13 belső fal és a 14 külső fal között távtartóként a 2 csővég tengelyével párhuzamos, sugárirányú 15 válaszfalak vannak. A 13 belső fal, a 15 válaszfalak és a 14 külső fal célszerűen egy 16 kúpos részben végződik annak érdekében, hogy a 2 csővéget könnyen be lehessen vezetni egy megfelelő tokos részbe.

Annak érdekében, hogy a 2 csővégnek egy tokos 3 csővégbe történő behelyezésekor a 8 mandzsetta ne csússzon ki vagy ne sérüljön meg, a 16 kúpos részt célszerűen éles szegélyek nélkül kell kiképezni mindazokon a helyeken, ahol azok az összeillesztési műveletnél a 8 mandzsettával érintkezésbe kerülnek.

Az 1 csőcsatlakozó gyártása fröccsöntéssel olyan fröccsöntő formában történik, amely két öntőmagot tartalmaz. Ezt a következőkben a 3. ábrára való hivatkozással ismertetjük.

A 3. ábra a 19 öntőszerszám metszete, ahol egy első 17 öntőmag a sima 2 csővégnél és egy második 18 öntőmag a tokos 3 csővégnél van. A 17, 18 öntőmagok elválasztó síkja úgy van megválasztva, hogy az elkészült öntvényből mindkét 17, 18 öntőmagot könnyen ki lehessen húzni.

Az első 17 öntőmagnak egy 20 belső eleme van, melynek külső alakja megfelel az 1 csőcsatlakozó csővége kívánt alakjának. Ezen túlmenően 21 ujjak vannak elhelyezve az 1 csőcsatlakozó tengelyével párhuzamosan.

Gyártás közben a 17, 18 öntőmagokat behelyezzük a 19 öntőszerszám belsejébe, és az így képzett üregeket kiöntjük megolvasztott műanyaggal. Amikor a műanyag megszilárdult, felnyitjuk a 19 öntőszerszámot és a 17, 18 öntőmagokat kihúzzuk a megfelelő tengelyekkel párhuzamos irányban.

Az a tény, hogy a 2 csővéget üregesre és tengelyirányú 15 válaszfalakkal képezzük ki, a legtöbb esetben kisebb gyűrűszilárdságot eredményez az olyan sima csővégekhez képest, melyek a csővég tengelyére merőleges kör alakú bordákkal vannak ellátva. Funkcionálisan azonban csak az a követelmény, hogy ahol a tokos csővég és a sima 2 csővég átlapolódik, az eredő gyűrűszilárdság legalább akkora legyen, mint magának a csőnek a gyűrűszilárdsága, valamint az 1 csőcsatlakozó szabadon maradó részének is legalább ekkora szilárdsága kell hogy legyen. A 2 csővéget az 1 csőcsatlakozó többi részéhez képest gyengébbre lehet kialakítani, ha azt a tokos 3 csővég olyan merevséggel veszi körül, hogy a tokos 3 csővég és a sima 2 csővég együttes gyűrűszilárdsága kellően nagy.

Az is lehetséges, hogy a sima 2 csővég 14 külső fala a 13 belső falon tengelyirányban legalább oly mértékben túlnyúljon, hogy a túlnyúló részt utólag a 16 kúpos részre ráhajlítva a 15 válaszfalak végeit lefedje. A túlnyúló részt a fröccsöntés után egy külön művelettel lehet melegen oly módon formálni, hogy az takarja a csővég 15 válaszfalait, és így védje annak a tokos csővégnek a mandzsettáját, amelybe a sima 2 csővéget bevezetik.

A találmány szerinti eljárás nagyon jól alkalmazható olyan csőidomok gyártásánál is, amelyeket átmenetként alkalmaznak különböző falvastagságú csőrendszerekhez. Egy példa lehet erre egy átmenet betoncsövek és műanyag csövek között, minthogy a műanyag csöveknek rendszerint kisebb a falvastagsága, mint a betoncsöveké.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Csőcsatlakozó (1), amely fröccsöntéssel előállított sima csővéggel (2), tokos csővéggel (3), valamint a sima csővég (2) és a tokos csővég (3) közötti csőrésszel (22) rendelkezik, a tokos csővégen (3), valamint a tokos csővég (3) és a sima csővég (2) közötti csőrészen (22) gyűrű alakú külső bordák (4) vannak, és a sima csővég (2) teljes falvastagsága megfelel a bordázott csőrész (22) teljes falvastagságának, ahol a sima csővégnek (2) sima belső fala (13) van, azzal jellemezve, hogy a sima csővég (2) egy külső fallal (14) is rendelkezik, amely a belső falhoz (13) olyan sugárirányú válaszfalakkal (15) kapcsolódik, amelyek a sima csővégen (2) tengelyirányban végighúzódnak.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti csőcsatlakozó, azzal jellemezve, hogy a belső fal (13), a tengelyirányú és sugárirányú válaszfalak (15) és a külső fal (14) kúpos részben (16) végződnek.
3. 3. A 2. igénypont szerinti csőcsatlakozó, azzaljellemezve, hogy a fröccsöntéssel előállított sima csővég (2) külső fala (14) a belső falon (13) tengelyirányban legalább oly mértékben túlnyúlik, hogy a túlnyúló részt utólag a kúpos részre (16) ráhajlítva a válaszfalak (15) végeit lefedje.