HU223198B1 - Adagoló felszereléssel ellátott tárolóedény - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya adagolófelszereléssel ellátott tárolóedény,amelynek van egy kiöntőcsőre, amelyen keresztül az önthető anyagkiáramolhat, egy kupakja, amely kupak mérőskálával ellátott kamrátképez a kamrán belüli térfogat meghatározásához, egy, a kamrátkörülvevő szájnyílást, valamint egy, a szájnyílással szemközti külsőfalrészt, emellett a kupak levehetően van felszerelve a tárolóedényre,miközben kamrája lefedi a kiöntőcsőrt, ugyanakkor az önthető anyag egyrészének befogadására alkalmas megfordított helyzetéhez atárolóedényről levehető. A találmány lényege az, hogy egy összekötőpánt (74) húzódik a kupaktól (72) egy külső végig, amely külső véglevehetően van felszerelve a tárolóedényre, emellett az összekötőpántnak (74) egy központi kiálló szakasza van a kupak (72) és a külsővég között, ahol a központi kiálló szakasza egy, a kupak (72) külsőfalrésze által meghatározott külső síkig terjed ki, így a megfordítotthelyzetű kupak (72) feltámaszkodik ezen a kiálló szakaszon, miközben aszájnyílás külső síkja lényegében vízszintes. ŕ

Description

A találmány szélesebb értelemben olyan tárolóedényekre vonatkozik, amelyeknél az edénytest nyitott szájnyílása egy eltávolítható tetővel vagy zárófedéllel van lezárva, amely az edény tartalmának visszafogott kiadagolását megengedő kibocsátónyílással van ellátva, amely kibocsátónyílás ugyanakkor egy megfelelően kikötött (elvesztésgátló) kupakkal van lezárva.

Miközben az ilyen adagoló tárolóedények általánosan ismertek, gyakran jelentkezik azonban ezeknél olyan igény, hogy mért kiadagolást kell biztosítani, így folyékony ételízesítők, mint például szójababmártás, édes rizspálinka, japán ecet és japán tésztaöntet összekeverésénél, hogy a kívánt ízesítő-összetételt kapjuk. A kiadagolt termék pontos mérése és szabályozott kibocsátása általában külön biztosított segédeszközök, például mérőcsészék és szűrők használatát követeli meg. Ez az igény viszont ezeknek az eszközöknek a gyors hozzáférhetőségét és elérhetőségét teszi szükségessé. Az US 5 224 632 számú leírásból ismeretes egy mérőkupakkal ellátott tárolóedény. Ennek hátránya, hogy a pontos kiadagolás nincs biztosítva, a kimért anyag egy része a kupakban maradhat.

A találmány által megoldandó feladat a fenti problémák és hiányosságok kiküszöbölése egy olyan adagoló tárolóedény létrehozása, amely külön segédeszközök nélkül is alkalmas önthető edénytartalmak pontosan mért és szabályozott, valamint szükség szerint szűrt kiadagolására.

A kitűzött feladatot a bevezetőben ismertetett felépítésből kiindulva a találmány értelmében olyan adagoló tárolóedénnyel oldjuk meg, amelynél egy összekötő pánt húzódik a kupaktól egy külső végig, amely külső vég levehetően van felszerelve a tárolóedényre, emellett az összekötő pántnak egy oldalra kiálló szakasza van a kupak és a külső vég között, ahol az oldalra kiálló szakasza egy, a kupak külső falrésze által meghatározott külső síkig teljed ki, így a megfordított helyzetű kupak feltámaszkodik ezen a kiálló szakaszon, miközben a szájnyílás külső síkja lényegében vízszintes.

A találmány szerinti adagoló tárolóedény, miközben általános célú tárolóedényként is használható, különösen alkalmas edénytartalmak egyszerű és hatékony módon végzett mért kiadagolására és szűrésére, külső segédeszközök igénybevétele nélkül.

A találmány céljainak elérésében különös jelentősége van annak, hogy a kupak kettős funkcióval rendelkezik, mégpedig egyrészt egy megfelelő zárószervet biztosít, amely levehetően helyben tartható mind zárt helyzetben, mind pedig nyitott helyzetben, másrészt pedig egy, a zárófedélről leválasztható mérőcsészeként vagy kanálként is felhasználható, egyfajta, mérőskálával ellátott szintmérő kamrát biztosítva.

Maga a kupak egy kiszélesedő, lefelé nyitott, általában félgömb alakú kamrát határol, egy előrefelé kiteijedő bemélyedéssel, amely a kamrával együttműködve hozzáigazodik egy felfelé és előrefelé ívelt kiöntőcsőrhöz, amely a zárófedél kibocsátónyílását képezi. A zárófedél, közvetlenül a kiöntőcsőrön belül, el van látva egy rögzítőgallérral, amely körülveszi a kibocsátónyílást, és eltávolíthatóan befogad egy bepattintható szűrőt, amely megakadályozza, hogy egy bizonyos előre meghatározott méretnél nagyobb szilárd anyag átjuthasson a kiöntőcsőrön keresztül.

A kupak egy megnyújtott összekötő pánttal vagy kikötőelemmel kapcsolódik az adagoló tárolóedényhez, ahol az összekötő pánt vagy kikötőelem távolabbi vége kettéosztott kialakítású, hogy az így kialakított nyúlványok egymás felé való befelé hajlításával össze, illetve szét lehessen kapcsolni az összekötő pánt és a zárófedél együttműködő részeit, miáltal a kupak levétele könnyen megvalósítható.

Az összekötő pántnak van egy oldalra kiálló szakasza, amely lényegében támaszként szolgál a kupak nyitott helyzetének meghatározásához. Az összekötő pánt külső vége és egy, az összekötő pántot befogadó zárófedélfészek közötti együttműködés biztosítja a kupak nyitott helyzetben való oldható rögzítését vagy helyben tartását.

A kupak belseje által képzett kamra olyan méretű, ami lehetővé teszi, hogy a kupak levétele és megfordítása után az mérőcsészeként működjön. Ezt az alkalmazást megkönnyíti egy mérőskála felvitele a mérőcsészeként használt kupakra és az összekötő pánt kiálló szakaszának olyan kialakítása, hogy a kiálló szakasza azonos síkba essen a kupakot határoló domború alakzat tetejével. A domborulatbemélyedést képező rész felső felülete szintén ebbe a síkba esik, és így egy vízszintes támasztóalapot képez, amikor a kupak mérőcsésze funkciót tölt be felfelé nyitott szájnyílásával, amely párhuzamos síkban húzódik azzal a felülettel, amelyen a csésze felfekszik.

Az edénytest, amelyre a zárófedél és a kupak rákerül, keresztmetszetét tekintve hosszúkás alakú, és oldalai mentén függőlegesen központi bordákkal rendelkezik, és a hagyományos hengeres tárolóedényekhez képest sokkal jobb megfogású.

A találmány további jellemzőit és lényegesebb részleteit az alábbiakban bemutatott kiviteli példa és a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti adagoló tárolóedény távlati nézete, felhelyezett zárófedéllel és zárt helyzetű kupakkal, a 2. ábra az adagoló tárolóedény különböző alkatrészeinek perspektivikusan bontott nézete, a 3. ábra a zárófedélről eltávolított és mérőcsészeként való használatra beállított kupak perspektivikus nézete, a 4. ábra a zárófedél és a kiöntőcsőr felett zárt helyzetben levő kupak felnagyított metszeti képe, az 5. ábra a 4. ábrához hasonló keresztmetszet, nyitott helyzetű kupakkal, a 6. ábra az adagoló tárolóedény felső részének perspektivikus nézete, felnyitott kupakkal, a 7. ábra az összekötő pánt és a zárófedél közötti, a kupak helyben tartására szolgáló egymással együttműködő eszközök felnagyított metszeti képét mutatja, a 8. ábra a 7. ábrához hasonló metszet, amely az összekötő pánt és a zárófedél egymáshoz

HU 223 198 Bl képesti helyzetét mutatja, zárt helyzetben levő kupaknál, míg a 9. ábra az adagoló tárolóedény felnagyított, perspektivikusan bontott részlete, amely az összekötő pánt távolabbi végén levő és a zárófedélben kialakított fészekben levő csuklóelemek közötti szerkezeti összefüggést szemlélteti.

Amint az a rajzon részletesebben látható, a 10 adagoló tárolóedény alapvetően három fő részből áll, nevezetesen egy függőlegesen megnyújtott 12 edénytestből, egy 14 zárófedélből és egy 16 kupakegységből. Szükség szerint egy kis csészeszerű 18 szűrő is beépíthető.

A 12 edénytest, amely egy kiszélesedő belső tárolókamrát képez a kiadagolandó élelmiszer számára, hosszúkás alakzattal rendelkezik és ívelt 20 végfalai vannak, amelyeknek alapvetően kör alakú ívei az egymással szemközti 24 oldalfalakban kiképzett központi függőleges 22 megfogóbordákban végződnek. Az így kialakított 12 edénytest könnyen megragadható fél kézzel az edénytartalom szükség szerinti kiadagolására vagy kiöntésére. Előnyösen a 12 edénytest 26 mérőskálával van ellátva ívelt vagy félkör alakú 20 végfalainak egyikén. Emellett, ha igény van rá, a 12 edénytest enyhén kúposán széttarthat a 28 fenéktől vagy alaptól egy viszonylag tágra nyitott felső szájrész felé, amelyet egy 30 állóperem határol. Körben a kerület mentén egy, a 12 edénytest szerves részét képező, kifelé álló 32 támasztóváll húzódik, a 30 állóperem és az alatta levő 12 edénytest legnagyobb része közötti magasságban. A 32 támasztóváll feletti 30 állóperemet egy megszakítás nélküli ovális fal képezi, vagyis a 12 edénytest oldalsó 22 megfogóbordái nem teijednek ki a 30 állóperemre, ami megkönnyíti a 14 zárófedél tömített ráillesztését, amint azt az alábbiakban részletesebben ismertetjük. A 2. ábrából különösen jól kitűnik, hogy a 32 támasztóváll meg van szakítva, illetve központosán elrendezett 34 hézaggal rendelkezik a 24 oldalfalak egyike vagy mindegyike mentén.

A 14 zárófedél, amely szintén hosszúkás, lekerekített, alakját tekintve a 12 edénytest 30 állóperem által meghatározott szájnyílásához van hozzáigazítva. A 14 zárófedél egy kerület menti, lefelé irányuló 36 horonnyal rendelkezik, amelyet lefüggő külső 38 és belső 40 tömítőperemek határolnak, amelyek súrlódva fogadják be a 12 edénytest 30 állóperemét, hogy eközben kényszertömítést biztosítsanak. Ha szükséges, a külső 38 tömítőperem a belső felületén enyhe alámetszéssel rendelkezhet, míg a 30 állóperem külső oldala enyhén dudoros lehet, hogy javítsuk a tömítő és súrlódó illeszkedést a 14 zárófedél és a 30 állóperem között. Ha a 14 zárófedél teljesen fel van helyezve, akkor a külső 38 tömítőperem, amelyen szokásosan egy kis kifelé irányuló merevítőborda van kialakítva, szorosan illeszkedik a 12 edénytest 32 támasztóvállára.

A szerkezet úgy van kialakítva, hogy a 14 zárófedél szükség szerint eltávolítható legyen mind a 12 edénytest feltöltése, mind pedig annak tisztítása céljából. Ennek megfelelően a külső 38 tömítőperemnek van egy vele szervesen összekötött, hosszúkás, kismértékben lefüggő 42 illesztőnyelve, amely egy vonalba esik a 32 támasztóváll 34 hézagaival és azokba beilleszkedik, hogy könnyen hozzáférhető legyen a 14 zárófedél felfelé való lefejtéséhez a 30 állóperemről. Előnyösen az élelmiszerrel összeférhető műgyantatartalmú anyagok, amelyekből a 12 edénytest és a 14 zárófedél készül, kellő mértékű hajlítási rugalmassággal rendelkeznek ahhoz, hogy megengedjék a 14 zárófedél rápattintásos felhelyezését a 12 edénytestre, és arról való szükség szerinti eltávolítását.

A 14 zárófedélhez egy lapos 44 felső zárólap tartozik, benne egy 46 kiöntőcsőr formájában kialakított kibocsátónyílással, amely felfelé kinyúlik egy kör alakú 48 cseppgyűjtő mélyedés aljáról, amely a 44 felső zárólapban a 12 edénytest ívelt 20 végfalainak egyikével szomszédosán van kialakítva, előnyösen annál a 20 végfalnál, amely a 26 mérőskálával van ellátva. A 48 cseppgyűjtő mélyedés, amely különösen a 4. és 5. ábrán jól látható, előnyösen magában foglal egy 50 visszavezető nyílást is, miáltal mindenféle véletlenül kiömlött folyadék automatikusan visszajut a 12 edénytesten belüli belső kamrába.

A 46 kiöntőcsőr, amely számottevő távolságra kinyúlik a 44 felső zárólap fölé, enyhén előrefelé ível az ott levő 20 végfal felé, és egy elülső 52 ajakrésszel van ellátva, amely a csepegés minimalizálására szolgál.

Amint az különösen a 4. és 5. ábra szerinti keresztmetszeti részletábrázolásokon látható, intézkedések tehetők egy csésze alakú 18 szűrő beépítésére a 48 cseppgyűjtő mélyedés fenékfalába, közvetlenül a 46 kiöntőcsőr alá és azzal egy vonalban. A 18 szűrő, amellett hogy perforált fenéklapja van, egy körbefutó, felfelé álló 52’ fallal rendelkezik, ennek felső széle körül egy külső befogóperemmel, amely közvetlenül rápattintható egy, a 48 cseppgyűjtő mélyedés fenéklapjáról lefüggő kör alakú 54 visszatartó peremen kialakított, befelé irányuló befogóperemre. A 14 zárófedél és adott esetben a 18 szűrő anyagának eredendő hajlékonysága biztosítja a 18 szűrő könnyű pattintásos eltávolítását és beillesztését.

A 14 zárófedél 44 felső zárólapja egy alacsony 56 domborulatot is magában foglal, amely a 48 cseppgyűjtő mélyedéstől hosszirányban távolabb, a 14 zárófedél második ívelt 20 végfalának szomszédságában van kialakítva. Az 56 domborulatban egy központi, hosszúkás 58 fészek van kialakítva a 14 zárófedél hosszára keresztirányban, befelé döntött 60 homlokfallal és 62 hátfallal, amelyek félkör alakú, belső 64 csuklóágyban végződnek, egy hosszirányban kiterjedő 66 határoló ütköződudorral, amely lényegében radiálisán befelé nyúlik ki egy olyan pontban, amely közelebb van az 58 fészek megdöntött 62 hátfalához. Az 58 fészekhez tartoznak még egymással szemközti, lényegében függőleges 68 végfalak, bennük egy pár befelé nyitott, egymással egy vonalban levő 70 csaplyukkal, amelyek mindegyike a 68 végfal olyan pontján van kialakítva, amely csekély mértékben magasabban van, mint a félhengeres belső 64 csuklóágy.

A 16 kupakegység egy domború, főként félgömb alakú 72 kupakot és egy lényegében merev és széles

HU 223 198 Bl összekötő pántot tartalmaz. A 72 kupak egy alsó, kör alakú, kerület menti 76 kupakszéllel rendelkezik, amely szorosan illeszkedik a 48 cseppgyűjtő mélyedés kör alakú felső részébe, és kivehetően van abba belepattintva együttműködő tömítőbordák vagy -peremek segítségével, amelyek egyrészt a 76 kupakszél külső felületén vannak kialakítva, másrészt a 48 cseppgyűjtő mélyedés szájnyílása vagy felső széle körül befelé terjednek ki. Ez az elrendezés legjobban a 4. ábra keresztmetszeti nézetén látható, és arra szolgál, hogy egy kényszertömítést biztosítson a 72 kupak és a 14 zárófedél között, ahol bármiféle véletlen kiömlés vagy kicseppenés a 46 kiöntőcsőrből vissza van vezetve a 12 edénytestbe az 50 visszavezető nyíláson keresztül, amely a 48 cseppgyűjtő mélyedés legalacsonyabb pontjánál van elrendezve.

Annak érdekében, hogy igazodjunk az előrefelé ívelt 46 kiöntőcsőr alakjához, amelyen egy csepegéscsökkentő, előreálló 52 ajakrész van kialakítva, a 72 kupak belső kamrája egy előre kiteijedő részt tartalmaz, amelynek keresztirányú szélessége és előrefelé való kiterjedése elégséges egy zárt helyzetű 72 kupak esetén a 46 kiöntőcsőrhöz való hozzáigazodáshoz. Ez a kamrakiteqesztés a domborulat radiális 78 fogónyúlványa által van megvalósítva, ahol ez a 78 fogónyúlvány magában foglal egy sík 80 tetőfalrészt, amely egy síkba esik a 72 kupak alapszerkezetét képező domborulat legkülső falrészével vagy tetőpontjával, egymással szemközti 82 oldalfalakat, valamint egy 84 homlokfalat. A 84 homlokfal azonos kiterjedésű a 72 kupak nyitott szája körüli 76 kupakszéllel. A 72 kupaknak a tömített helyzetéből való szükség szerinti elengedéséhez és levételéhez a 78 fogónyúlvány 84 homlokfalának alján egy szervesen kialakított, előre kinyúló 86 emelőnyelv van kiképezve, amely úgy van elrendezve, hogy ráilleszkedjen a 44 felső zárólap felső felületére, és kicsit túlnyúljon a külső 38 tömítőperemen, a könnyű hozzáférés érdekében.

Lényeges, hogy intézkedések történjenek a 72 kupaknak a 14 zárófedélen és a 10 adagoló tárolóedényen való helyben maradása, illetve elvesztést gátló kikötése érdekében, különösen a 72 kupak 5. ábrán látható nyitott helyzetében, amikor kiadagolunk. Ennek megfelelően a széles 74 összekötő pántot összeerősítjük és előnyösen szervesen összekötjük annak 88 belső végénél egy, a 86 emelőnyelvvel átmérősen ellentett helyen a domború 72 kupakkal, a külső 76 kupakszél közvetlen szomszédságában, attól csupán olyan távolságra, amely lehetővé teszi a zárt helyzetű kupak bepattintásos kapcsolódását a 48 cseppgyűjtő mélyedés peremtartományán belül. Zárt helyzetű 72 kupak esetén a 74 összekötő pánt szögben felfelé és oldalirányban kifelé be van hajlítva a 88 belső végtől egy adott pontig vagy egy 90 tetőpontig, amely a 72 kupak domború részének tetőpontja síkjába és a 78 fogónyúlvány 80 tetőfalrészének síkjába esik. Ettől a ponttól a 74 összekötő pánt ellentétes irányba van görbítve, és lényegében merőlegesen terjed ki a 90 tetőpont síkjára egy olyan pontig, amely kevéssel a félmagasság alatt található a 72 kupak domború részén, és innen kifelé és lefelé van hajlítva, hogy végül egy egyenes 92 külső végszakaszt határozzon meg, amely egy szabad, megvastagított 94 külső végben végződik, a 74 összekötő pánt szervesen kapcsolódó 88 belső végétől távolabb. A 74 összekötő pánt keresztirányú szélessége a megvastagított 94 külső végnél lényegében egyenlő az 58 fészek hosszával, beszámítva a 74 összekötő pánt megvastagított 94 külső végeit, kiálló 96 toldatokkal azok átellenes külső végein, amelyek viszont forgathatóan vannak ágyazva az 58 fészek végoldali 70 csaplyukaiban. Ahhoz, hogy lehetővé tegyük a 74 összekötő pánt 92 külső végszakaszának egyszerű bevezetését és eltávolítását az 58 fészekbe, illetve az 58 fészekből, a 74 összekötő pánt ketté van osztva megvastagított 94 külső végén keresztül befelé, lehetővé téve az így kialakított két pántnyúlvány kismértékű oldalirányú összenyomását egymás felé, hogy egy vonalba hozzuk a megvastagított végnyúlványokat a 70 csaplyukakkal.

Ha most a 7. és 8. ábrát tekintjük, ezeken különösen jól látható, hogy a 74 összekötő pánt 92 külső végszakasza úgy van szögben behajlítva a közvetlenül befelé következő pántszakaszhoz képest, hogy egy ütközőtámaszt képezzen, amely laposan támaszkodik a 14 zárófedél 58 fészkének 62 hátfalához, ha a 72 kupak teljesen nyitott helyzetében van a 46 kiöntőcsőrtől hátrafelé, és lényegében függőlegesen terjed ki a 14 zárófedéltől. A 72 kupak zárt helyzetében a 74 összekötő pánt 92 külső végszakasza hasonlóképpen felfekszik az 58 fészek megdöntött 60 homlokfalán, amely helyzetben a 72 kupak tömítetten a 48 cseppgyűjtő mélyedéshez záródik, ezen mélyedésen belül.

A 74 összekötő pánt megvastagított 94 külső vége, amely tulajdonképpen egy első csuklóelemet képez az 58 fészekkel és a 70 csaplyukakkal, mint kiegészítő csuklóelemekkel együtt, el van látva egy radiálisán kiterjedő, hosszanti 98 kiemelkedéssel. A 98 kiemelkedés, tekintettel a 74 összekötő pánt kettéosztott 92 külső végszakaszára, kialakítható adott esetben két, egy vonalba eső szakaszból. Ez a 98 kiemelkedés, amint az különösen a 7. és 8. ábrán látható, úgy van tájolva az 58 fészek belső 64 csuklóágyán kialakított 66 határoló ütköződudorhoz képest, hogy együttműködjön a 66 határoló ütköződudorral, és visszatartsa a 74 összekötő pántot és ennélfogva a 72 kupakot is mind annak nyitott helyzetében, mind pedig zárt helyzetében, amíg manuálisan el nem távolítjuk. Más szóval, tekintetbe véve a 72 kupak és a 14 zárófedél anyagának eredendő hajlékony rugalmasságát, egy folyamatosan a 72 kupakra és a 74 összekötő pántra gyakorolt manuális nyomás annak érdekében, hogy a 72 kupakot egyik helyzetéből a másikba billentsük, azt okozza, hogy a 98 kiemelkedés ráfut a 66 határoló ütköződudorra, és tulajdonképpen vagy egy ez előtti, vagy egy ez utáni helyzetbe pattan be. Ez különösen lényeges a 72 kupak nyitott helyzetében, hogy visszatartsuk a 72 kupakot az edénytartalom kiöntésekor, anélkül hogy a 72 kupakot külön nyitott helyzetben kellene tartani.

A találmány főbb jellemzőinek egyike a 72 kupak felhasználhatósága mérőcsészeként a 12 edénytestben levő edénytartalom pontosabb kiadagolásához, anélkül hogy külön segédeszközök jelenlétére lenne szükség. így tehát

HU 223 198 Bl mennyi olyan kivitel alak, amely az igénypontok által meghatározott oltalmi kör alá esik, a találmány által érintettnek tekintendő.

a 72 kupak és a 74 összekötő pánt előzőleg ismertetett több jellemzőjének különleges jelentősége van, beleértve a 74 összekötő pánt 92 külső végszakaszának kettéosztását, hogy egyszerűsödjön a 72 kupak és a 74 összekötő pánt teljes levétele a 14 zárófedélről, ugyanakkor fenntartunk egy kényszerből fennálló csuklós kapcsolatot a 74 összekötő pánt és a 14 zárófedél között, amíg a 74 összekötő pántot szándékosan el nem távolítjuk. Ugyancsak különleges jelentősége van annak a 3. ábrán látható megoldásnak, hogy egy központi kiálló szakasz van kialakítva a 74 összekötő pántban, amely a 74 összekötő pánt 90 tetőpontját közös síkba helyezi a domború mérőcsésze tetőpontjával és a 78 fogónyúlvány egy síkban fekvő 80 tetőfalrészével. Ez az elrendezés biztosítja a mérőcsésze vízszintes alátámasztását bármely megfelelő vízszintes felületen, mint például pultfelületen, asztallapon vagy hasonlón. Nyilvánvaló továbbá, hogy a 72 kupak kamraszájának síkja párhuzamos az alátámasztási síkkal, amint az előnyös egy hagyományos mérőcsészénél. A kialakított mérőcsésze ezen vízszintes elhelyezésének jelentősége van abban, hogy lehetővé váljon a benne levő anyagtartalom megfelelő mérése, amely mérést megkönnyíti egy 100 mérőskála kiképzése a megfordított 72 kupak által képzett kamra belsején. Maga a 74 összekötő pánt, különösen felfelé irányuló és oldalirányban kifelé behajlított 92 külső végszakaszával, melyet a 72 kupak megfordítása kapcsán alakítunk ki, egy igen jól használható fogantyút és megfogórészt biztosít a 72 kupak számára a 74 összekötő pánt megvastagított 94 külső végével a mérőcsésze szájának síkjában, ahol a 74 összekötő pántnak kellő merevsége van ahhoz, hogy minden további nélkül megengedje egy megtöltött csésze kezelését. Ez a merevség tovább növelhető a 74 összekötő pánt kismértékű keresztirányú ívelésével. Amint az belátható, a csésze szintbeli alátámasztása kiküszöböli a csésze folyamatos tartásának szükségességét, amikor edénytartalmat öntünk bele, vagy benne időlegesen valamely edénytartalmat tárolunk. A 72 kupak mérőcsészeként való használata után az üres 72 kupak könnyen visszaszerelhető a 14 zárófedélre és rázárható a 46 kiöntőcsőrre, amikor is bármiféle maradvány, amely esetleg visszamaradt a 72 kupak kamrájában, szabadon visszafolyhat a 12 edénytestbe.

A fentebb leírtak csupán szemléltetési célokra szolgálnak, és jóllehet, csak egyetlen kiviteli alak került részletesebben ismertetésre, szándékunk szerint vala-

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Adagolófelszereléssel ellátott tárolóedény, amelynek van egy kiöntőcsőre, amelyen keresztül az önthető anyag kiáramolhat, egy kupakja, amely kupak mérőskálával ellátott kamrát képez a kamrán belüli térfogat meghatározásához, tartalmaz továbbá egy, a kamrát körülvevő szájnyílást, valamint egy, a szájnyílással szemközti külső falrészt, emellett a kupak levehetően van felszerelve a tárolóedényre, miközben kamrája lefedi a kiöntőcsőrt, ugyanakkor az önthető anyag egy részének befogadására alkalmas megfordított helyzetéhez a tárolóedényről levehető, azzal jellemezve, hogy egy összekötő pánt (74) húzódik a kupaktól (72) egy külső végig (94), amely külső vég (94) levehetően van felszerelve a tárolóedényre, emellett az összekötő pántnak (74) egy központi kiálló szakasza van a kupak (72) és a külső vég (94) között, ahol a központi kiálló szakasz a kupak (72) tetőfalrésze (80) által meghatározott külső síkig terjed ki, így a megfordított helyzetű kupak (72) feltámaszkodik ezen a kiálló szakaszon, miközben a szájnyílás külső síkja lényegében vízszintes.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy az összekötő pánt (74) külső vége (94) csuklósán van felszerelve a tárolóedényre, ahol a kupak (72) és az összekötő pánt (74) egy első helyzet és egy második helyzet között átfordítható, amely első helyzetben a kupak (72) kamrája lefedi a kiöntőcsőrt (46), míg a második helyzetben a kupak (72) adott távolságra van a kiöntőcsőrtől (46), emellett az összekötő pánt (74) egy külső végszakasszal (92) rendelkezik a központi kiálló szakasz és a külső vég (94) között, amely külső végszakasz (92) egy, a tárolóedényhez illeszthető támaszt képez a kupak (72) második véghelyzetében.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tárolóedény, azzal jellemezve, hogy a tárolóedény egy edénytesttel (12) rendelkezik, amelynek egy állóperemig (30) teijedő oldalfala (24) van, és egy zárófedél (14) van felszerelve erre az állóperemre (30), amely zárófedél (14) magában foglalja a kiöntőcsőrt (46), ugyanakkor az összekötő pánt (74) levehetően és csuklósán csatlakozik a zárófedélhez (14).