HU222532B1 - Szűrőelem szinterezéssel összekapcsolt műanyag részekből - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya szűrőelem szinterezéssel összekapcsolt műanyagrészekből, amely lényegében keskeny, üreges szekrényszerű kialakításúkét nagy, cikcakkszerű vagy hullámosított első oldalfallal (7), kétkeskeny második oldalfallal (33), melyek az első oldalfalakat (7)összekötik, továbbá zárt fenékkel és szemben nyitott oldallalrendelkezik, míg az első oldalfalak hullámhegyei és hullámvölgyei afenéktől a nyitott oldalig futnak, a fenéken egy láb (3), és aszűrőelem (1) nyitott oldalán egy fej (5) van rögzítésre, amelyhosszúkás és legalább egy átömlőszakaszt alkot. A találmány lényege,hogy a szűrőelem (1) két egyesített féllel rendelkezik, amelyeknekegy-egy első oldalfala (7) van, a fej (5) és a láb (3) műgyantábólöntött részek, ahol a fej (5) úgy van az első és második oldalfalakra(7, 33) ráöntve, hogy magasságának egy első részével az első ésmásodik oldalfalat (7, 33) külső oldalon befogja, és magasságának egymásodik részével az első és második oldalfalon (7, 33) túlnyúlik, ésannak végét fedi, és a fej (5) magasságának második részében azátömlőszakaszban egy áramlásilag kedvező átmenetet alkot acikcakkszerűen vagy hullámosan határolt első oldalfalak (7) közöttitérből egy lényegében derékszögű áramlási keresztmetszet felé. ŕ

Description

A találmány tárgya szűrőelem szinterezéssel összekapcsolt műanyag részekből, amelynek lényegében keskeny, üreges szekrényszerű kialakítása van, két nagy cikcakkszerű vagy hullámosított első oldalfallal, két keskeny második oldalfallal, melyek az első oldalfalakat összekötik, továbbá zárt fenékkel és szemben nyitott oldallal, míg az első oldalfalak hullámhegyei és hullámvölgyei a fenéktől a nyitott oldalig futnak, a fenéken egy láb van, és a szűrőelem nyitott oldalán egy fej, amely hosszúkás, és legalább egy átömlőszakaszt alkot.

A DE 42 11 529 A1 számú leírásból ismeretes ilyen szűrőelem, amelynek feje szintén szinterezéssel kapcsolt műanyag részekből áll. Ilyen szűrőelemek - amelyek szűrőtáskaként vagy lamellás szűrőelemként kerülnek sok esetben megnevezésre - alkalmasak általában szűrendő folyadékból vagy gáz alakú közegből részecskék leválasztására. Különösen előnyös alkalmazási területe az ilyen szűrőknek a gázokból a szilárd anyagrészecskék leválasztása, mint például levegő vagy füstgáz szűrése, vagy finom részecskék leválasztása folyadékokból, vagy folyadékcseppecskék leválasztása, mint víz vagy olaj.

Szokásos módon a szűrőelemeket szűrőberendezésbe helyezik, és a szűrendő közeget a szűrőberendezés nyersgázoldalán oldalfalak között a szűrő üreges belsejébe vezetik, onnan a szűrőfej átömlőszakaszán keresztül a szűrőberendezés tisztagáz-oldalára. A szűrőberendezés tisztagáz- és nyersgázoldalai választófallal vannak egymástól szétválasztva, mégpedig lényegében az áramlási irányra merőleges fallal, és a tisztagáz-oldal a nyersgázoldal felett helyezkedik el. A szűrőelemek a fejjel függesztve a válaszfalon vannak rögzítve. Hagyományos módon több szűrőelem van egymás mögött úgy elrendezve, hogy az első oldalfalak bizonyos távolságban egymástól lényegében párhuzamosan vannak elrendezve.

A szűrőelemek fejei egy rögzítő- és merevítőlemezzel vannak ellátva, hogy megfelelő szilárdsággal rendelkezzenek, és amelyek a rögzítést a fejen lehetővé teszik. Azonkívül a szűrőberendezés a szűrőelemek fenékoldalának tartományában egy támasszal vannak ellátva, amely a szűrőelemeket a fenéken elhelyezett lábléchez kiegészítésképpen támasztják. Gyakorlatban a láblécek alatt masszív merevítőléceket értünk, amelyek alsó végükön lefelé nyitott U profillal rendelkeznek, és felső végükön a szűrőelem fenekébe vannak beragasztva.

A szűrőelem fején lévő rögzítő- és merevítőlemez és a szűrőelem járulékos megtámasztása lefelé szükséges ahhoz, hogy a szűrőelem az üzemi igénybevételnek ellen tudjon állni. Éppen a fej tartományában lépnek fel a szűrőelemen nagy terhelések, amelyet a szűrőelem súlya maga is előidéz üzem közben. Amellett a szűrőelemeket meghatározott időközönként vagy egy előre beállított nyomáskülönbség elérésekor egy nyomólevegőlökéssel meg kell tisztítani, ami azt eredményezi, hogy a nyersgázoldali lerakodott részecskék a szűrőfelületről eltávolításra kerülnek, és a szűrőberendezésben lehullanak és onnan azokat el lehet távolítani. Ez a tisztítás lengésekhez vezethet, illetve járulékos további szűrőelemterheléssel jár.

Eddig úgy mutatkozott, hogy szinterezéssel műanyag részekből összeállított szűrőelem mind szilárdsági okokból, mind pedig a különlegesen előnyös, gazdaságos gyártás szempontjából optimális eredményt nyújt. Azonban fennáll az a probléma, hogy az előállításhoz viszonylag bonyolult formákra van szükség, és a szűrőelemen járulékos merevítőrészekre van szükség, és különösen hosszú szűrőelemeknél járulékosan támasztást kell alkalmazni a szűrőelem lábánál a szűrőelemen belül.

A találmány feladata tehát egy olyan szűrőelem létesítése, amely egyszerűen előállítható, és amelynél nincs szükség járulékos merevítőrészekre, de ugyanakkor amely megfelelő szilárdsággal rendelkezik.

A találmány tehát szűrőelem szinterezéssel összekapcsolt műanyag részekből, amely lényegében keskeny, üreges szekrényszerű kialakítású, két nagy cikcakkszerű vagy hullámosított első oldalfallal, két keskeny második oldalfallal rendelkezik, melyek az első oldalfalakat összekötik, továbbá zárt fenékkel, és szemben nyitott oldallal, míg az első oldalfal hullámhegyei és hullámvölgyei a fenéktől a nyitott oldalig futnak, és a fenéken egy láb van, és a szűrőelem nyitott oldalán egy fej rögzítésre, amely hosszúkás és legalább egy átömlőszakaszt alkot.

A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a szűrőelem két egyesített féllel rendelkezik, amelyeknek egy-egy első oldalfala van, a fej és a láb műanyagból öntött részek, ahol a fej úgy van az első és második oldalfalakra ráöntve, hogy magasságának egy első részével az első és második oldalfalat külső oldalon befogja, és magasságának egy második részével az első és második oldalfalon túlnyúlik és annak végét fedi, és a fej magasságának második részében az átömlőszakaszban egy áramlásilag kedvező átmenetet alkot a cikcakkszerűen vagy hullámosán határolt első oldalfalak közötti térből egy lényegében derékszögű áramlási keresztmetszet felé.

A találmány szerinti szűrőelem egyszerű előállítási előnye abból származik, hogy két félből összeállított és szinterezéssel összekapcsolt műanyag rész van, melyek az első oldalfalak egyikét tartják, és amelyhez a tulajdonképpeni szűrőelem szűrőtartománya tartozik, amely ahhoz vezet, hogy egyetlen szinterformával különböző méretű szűrőelemek állíthatók elő. A felek, durván mondva, lap alakú képződményből állíthatók elő, amelyekhez csupán műanyag részeket kell megfelelő méretre szabni. Azonkívül meglepő módon megmutatkozott, hogy a labilis instabil felekből azok egyesítésével megfelelően stabil szűrőelemek készíthetők. A fejnek és a lábnak műanyagból történő közvetlen ráöntése az egymással egyesített felekre, további megtakarítást eredményez, mivel a műgyantaanyag minden járulékos merevítőelem nélkül kielégítő szilárdságú.

Ismeretes, hogy a műgyanta nagyobb szilárdságú, mint a porózus szinterezett műanyag. Az egész szűrőelem szilárdsága szempontjából döntő a fej külön előállításánál az oldalfalak és a fej közötti átmenet. A találmány szerint az oldalfalak felső tartományukban mind a külső oldalról, mind pedig végoldalukról a fej műgyantájába vannak bezárva. így különösen nagy kap2

HU 222 532 Β1 csolófelület jön létre a két anyag között. Előnyösen a porózus anyagba a kapcsolófelületekbe belépő műgyantaanyag egy átmenetet biztosít a műgyanta és a szinteranyag között, ami különösen jó szilárdsági tulajdonságokat eredményez. Azonkívül a fej lényegében biztosítja az áramlásilag kedvező átmenetet a cikcakkszerűen vagy hullámosán határolt térből négyszög keresztmetszetű áramlási keresztmetszete felé, és az erőknek az oldalfalakról a fej felé történő optimális továbbítását az első oldalfalak minden tartományában, ami a szilárdságot szintén pozitív módon befolyásolja.

Megmutatkozott, hogy a találmány szerinti szűrőelemnél a lábtartományban történő megtámasztás akkor nem feltétlenül szükséges, ha azok viszonylag hosszúak. Azonkívül meglepő módon mutatkozott meg, hogy a szűrőelemek annyira stabilak, hogy akár olyan szűrőberendezésbe is beépíthetők, amelyeknél az elválasztófal másképp, mint a hagyományos szűrőberendezéseknél, nem keresztben van a szűrőházban elrendezve. A szűrőelemek ekkor olyan beépítési helyzetben vannak, hogy összehasonlítva függő helyzetüket az egyik nagy első oldalfalra 90°-ban el vannak fordítva. Ebben a beépítési helyzetben a szűrőelemek rögzítése a fejen van, és a szűrőelem szabadon benyúlik a szűrőberendezés nyersgáztartományába. Nyilvánvaló, hogy itt különösen nagy erők hatnak a szűrőelemre, mivel a szokásos húzóerőkön kívül nyomatéki terhelések is fellépnek.

A fej ráöntése egy viszonylag nagy előállítási szabadságot eredményez a fej számára, és lehetővé teszi a fej előállítását bármilyen utólagos megmunkálás nélkül. Csak így lehetséges például a fej öntésénél egy sima tömítési felületet előállítani, amely utómegmunkálást nem igényel, és rögzítőeszközök, mint nyílások stb. az elválasztófalra való rögzítésre és/vagy egy horony számára a tömítéshez már a fej előállításánál arra rá- vagy beönthetők. Fennáll annak is a lehetősége, hogy a lényegében párhuzamos hosszú oldalfalakon a fejnél az első nagy oldalfalakat keresztmerevítő-falakkal lássuk el. Ezzel szemben az ismert szűrőelemeknél a fej utómegmunkálása a rögzítő- és merevítőlemez felhelyezése előtt mindenképpen szükséges volt.

Az első oldalfalak faltartományai a második keskeny oldalfalak között egymással össze vannak kapcsolva. Célszerűen a kapcsolatot ott kell létrehozni, ahol az oldalfalak cikcakkja vagy hullámai legközelebb vannak egymáshoz. Ilyen kapcsolat lehet mindegyik cakkban vagy hullámban, vagy egyes cakk vagy hullám esetén. A kapcsolat kapcsolóbordák révén hozható létre, amely bordák az első oldalfalakból nyúlnak ki. Előnyösen azonban nem szükségszerűen a szűrőelem feje és lába között van. Ez a nagy oldalfalak közötti kapcsolat mintegy támasztást nyújt egymás felé, és növeli a szűrőelem stabilitását. Ily módon csökken a nagy oldalfalak lengési hajlama. Célszerű, ha az első oldalfalak közötti kapcsolatok lényegében szabályszerű közökként vannak, amelyek között a távolság 0,9-1,4-szerese a szűrőelem vastagságának. A szűrőelem oldalsó rögzítésekor fellépő terhelés - amely nyomatékből származik - ily módon kedvezően egyes kisebb, a szűrő metszetben derékszögű, tartományaira kerül elosztásra. Különösen előnyös a fej keresztmerevítő-falait az első oldalfalakat kapcsoló egyik részénél elrendezni. így ebben a tartományban húzó- és nyomóerők kerülhetnek a szűrőfejbe bevezetésre.

Különösen előnyös az oldalsó beépítés céljára egy olyan szűrőelemet alkalmazni, amely keresztmetszetében a fej és a láb között egy hosszanti négyszög egy hossztengellyel, és a cikcakkszerűen futó első oldalfalak első és második falszakaszokkal rendelkeznek, ahol az első falszakaszok lényegében a hosszirányra derékszögben futnak, míg a második falszakaszok az első falszakaszokra hegyesszögben helyezkednek el. Különösen az első falszakaszokra hegyesszögben futó második falszakaszok egy első falszakasz belső végtartományától a következő falszakasz külső végtartományáig futhat. Lehetséges az első és második falszakaszok között járulékos, további falszakaszokat elrendezni, amelyek lényegében az első falszakaszra merőlegesen futnak, azaz párhuzamosan a hossziránnyal. Stabilizációs okokból előnyös lehet az első falszakaszokat lényegében azonos távolságban egymástól elrendezni. Egy ilyen szűrőelem beépítése függesztve is történhet. Ez az alakzat azonban - amely keresztmetszetében mintegy fenyőfa alakot mutat - az oldalsó rögzítésre különösen nagy szilárdsággal rendelkezik az első és második falszakaszok közötti hegyesszög következtében, és lényegében a hossztengelyre merőlegesen futó első falszakaszok révén. Itt szeretnénk utalni arra, hogy az igénypontjaink jellemzői részben alkalmazva is találmányi szintű megoldást eredményeznek.

Megmutatkozott, hogy a fenyőfa alakú kialakítás esetén az első és második falszakaszok közötti szög 20-50°, de előnyösen 25-40°.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti szűrőelem kiviteli példája függőlegesre állított elválasztófallal, a

2. ábra az 1. ábra szerinti szűrőelem II—II vonal mentén vett metszete, a

3. ábra az 1. ábra szerinti szűrőelem III-III vonal mentén vett metszete.

Az 1. ábra 1 szűrőelemet szemléltet 3 lábbal és 5 fejjel cikcakkszerű vagy hullámosított 7 oldalfalra nézve. A keskeny második 33 oldalfal összekapcsolja az első 7 oldalfalakat egymással egy szekrényszerű szerkezetté. Látható továbbá egy 9 elválasztófal, amely egy nem ábrázolt szűrőberendezés része, és a szűrőberendezés 11 nyersgázoldalát a 13 tisztagáz-oldalától elválasztja. Az 1 szűrőelem 5 fejével a felfelé álló 9 elválasztófal oldalára van rögzítve, míg az úgynevezett tisztagáz-oldali 1 szűrőelem-beépítés látható. Amellett az 5 fej oldalfelülete - amely a 7 és 33 oldalfalakon túlnyúlik és a lábig ér - a 9 elválasztófal tisztagáz-oldalára fekszik fel és van ott rögzítve, és az 1 szűrőelem a 9 elválasztófalon egy nyíláson keresztül átnyúlik. Ily módon az 1 szűrőelem cseréje a tisztább 13 tisztagáz-oldalról történhet. Változatként olyan megoldás is lehetséges, ahol az 1 szűrőelem a nyers gázoldalon van beépítve. Ennél az 5 fej a 3 lábbal ellentétes oldalfelületével van a 9 elválasztó all nyersgázoldali felületére felfekvően rögzít3

HU 222 532 Β1 ve. A be- és leszerelés itt a nyersgázoldalon történik. Az 1 szűrőelem oldalsó elhelyezésre függesztve is rögzíthető. A 9 elválasztófal ekkor egy közfenék formájában keresztben van a szűrőberendezésben egy például a 11 nyersgázoldal alatt fekvő és egy felül fekvő 13 tisztagáz-oldal között elrendezve. Az 1 szűrőelemnek ezen függesztett beépítési helyzete megvalósítható a tisztagáz-oldalon vagy a nyersgázoldalon. Gyakran nincs elegendő hely a szűrőberendezések fölött az 1 szűrőelem tisztagáz-oldali beépítésére, és így a tisztagáz-oldali

I szűrőelem-rögzítés és ezáltal a 13 tisztagáz-oldali csere nem realizálható. Itt az oldalsó rögzítés valósítható meg a tisztagáz-oldali beépítésnél, mivel hely a szűrőberendezés mellett oldalt általában megfelelő. Az 1 szűrőelem 5 feje és a 9 elválasztófal között 15 tömítés van, a

II nyersgázoldal és a 13 tisztagáz-oldal közötti tömítés biztosítására.

A berendezés üzemeltetésekor a szűrendő közeget egy nem ábrázolt nyíláson keresztül beszívjuk a berendezésbe, és az a 11 nyersgázoldalról a porózus 7, 33 oldalfalakon keresztül az 1 szűrőelem belsejébe áramlik, és onnan az 5 fejben lévő 19 átömlőszakaszon keresztül a 13 tisztagáz-oldalra kerül elszívásra. Onnan, egy ugyancsak nem ábrázolt, nyíláson keresztül a berendezésen kívülre kerül. A szűrendő közegből leválasztandó finom részecskék egy finom porózus rétegben az 1 szűrőelem felületén kerülnek visszatartásra, és részben ott megtapadnak. Ez a finom részecskékből fenntapadt réteg azután időközönként letisztításra kerül, például nyomólevegő-lökéssel, amely az áramlási iránnyal ellentétes, és az ily módon fellazított anyag all nyersgázoldalon a fenékre hull.

Az 1. ábrán könnyen felismerhető, mely erők hatnak az 1 szűrőelemre a bemutatott oldalsó rögzítés esetén. Másképp, mint a függesztett rögzítés esetén, ahol az 5 fej és az 1 szűrőelem között elsősorban húzóerők ébrednek, az 1 szűrőelem ezen elrendezésénél az oldalsó rögzítésnél egy nyomatékterhelés ébred, és így ott mind húzó-, mind nyomóerők lépnek fel. így az 1. ábra szerint az átmenet felső tartományában elsősorban a húzóerők hatnak az átmenetre, míg az alsó tartományban a nyomóerők. Különlegesen veszélyes terhelési csúcs a tisztításkor léphet fel, ahol a stacioner terhelés helyett a nyomáslökésekből származó dinamikus terhelés keletkezik, amely a rendszert lengésbe hozhatja, és különösen az átmenetnél okozhat sérüléseket.

A 2. ábrán a két első 7 oldalfal közötti cikcakkszerűen vagy hullámosítottan határolt 17 tér látható a két első 7 oldalfal között, amely az 5 fejen átvezető 19 átömlőszakaszon keresztül a 13 tisztagáz-oldalig folytatódik. Itt a szűrőelem nyersgázoldali beépítése látható. Azonkívül látszik, hogy a 9 elválasztófal és az 5 fej között 15 tömítés van, amely az 5 fejbe beöntött 21 horonyban foglal helyet.

Az 1 szűrőelem oldalfalai porózusak, amelyek lényegében kizárólag szinterezett műanyag részekből, például polietilénrészecskékből állnak. Lehetséges azonban különböző műanyag részecskék keverékéből és különösen ultranagy molekulájú vagy nagy molekulájú műanyag részecskék keverékéből előállítani. A szinterezésnél a részecskék éppen úgy olvadnak össze, hogy érintkezési helyeiken éppen összeolvadnak és kapcsolódnak. A pórusnagyság a részecskenagysággal állítható be, és eljárási paraméterekkel szabályozható. Járulékosan a szűrőelem beáramlási oldalán egy finom porózus bevonat lehet, például finom szemcsés politetrafluor-etilén-részecskékből vagy -szálakból, vagy részecskék és szálak keverékéből. Ezáltal a felületi szűrőtulajdonságok nagyon jól szabályozhatók, és különösen jól a szűrendő anyaghossz hozzáigazítható. Látható szinterezett szűrőelem-struktúra esetén mindig csak a széltartományban vannak összekapcsolva, és nincs különlegesen nagy terhelhetőség biztosítva. Ez különösen ott problematikus, ahol helyi koncentrált terhelések léphetnek fel.

A 2. ábrán bemutatott átmenetnél a 7 oldalfalak az 5 fejtől magasságuk egy első 23 részében vannak kívülről befogva, míg az 5 fej magasságának második 25 része a 7 oldalfalakon felfelé túlnyúlik, és azt felső 27 végén átfedi. Ezáltal a 7 oldalfalak és az 5 fej közötti kapcsolófelület különösen nagy. Azért, hogy különösen jó kapcsolat jöjjön létre az 5 fej és a 7 oldalfalak között, a folyékony műgyanta viszkozitását úgy választjuk meg, hogy az kapillárishatással a durva porózusú 7 oldalfalakba egy bizonyos távolságra bejusson. Mivel ez a kapillárishatás helyi adottságoktól függően erősen fellép, a műgyanta különböző módon hatol be a szerkezetbe, ami egy jó átmenetet biztosít az 5 fej és a 7 oldalfalak porózus struktúrája között. Ez az átmeneti tartomány a 2. ábra bal oldalán 28 hivatkozási számmal van jelölve.

A 2. ábrán az 1 szűrőelem a szűrőelem azon helyén metszve látható, ahol a cikcakk alakban futó 7 első oldalfalak egymáshoz közel helyezkednek el. Az ábra jobb oldalán sraffozva a messze legkisebb fekvő faltartomány van jelölve. Amellett látható, hogy az áramlásilag kedvező 19 átömlőszakasz hogyan vezet át az 5 fej felső tartományába a lényegében négyszög keresztmetszetű áramlási keresztmetszetből az 1 szűrőelem belsejébe. Az átmenet a belül fekvő faltartományból tölcsérszerűen ferdén felfelé és kifelé fut. Mialatt a legmesszebb, kívül fekvő faltartomány egyenesen vagy csak nagyon kis dőlési szöggel fut (lásd 31 helyzet).

Alapjában bármilyen műgyanta alkalmas az 5 fejnek és 3 lábnak a 7 oldalfalakra történő ráöntésére a találmány szerinti szűrőelem esetén. Az előállítás gyorsítására azonban célszerű gyorsan keményedő műgyantákat vagy olyan műgyantákat alkalmazni, amelyek kikeményedése hő hatására gyorsítható.

A 3. ábrán metszetben látható két első 7 oldalfal és egy keskeny második 33 oldalfal. Ezenkívül látható, hogy az 1 szűrőelem két, 35 hossztengelyük mentén egymással egyesített 37, 39 félből van kialakítva, a két 37, 39 fél egymással például ragasztással, szinterezéssel, hegesztéssel vagy egyéb módon lehet egyesítve. A találmány szerinti fenyőfaszerű 1 szűrőelemforma elölnézetben látható, amelynek előállítása egydarabosan is történhet.

A két 37, 39 fél a második keskeny 33 oldalfalakon kívül a 41 és 43 faltartományok révén előnyösen az

HU 222 532 Β1 fejtől a 3 lábig egymással össze van kapcsolva. így adódik az a kisebb szekrényszerű elemekre vagy cellákra történő felosztás, ami az 1 szűrőelem szilárdságát növeli, mivel az egyes cellák már magukban is nagy szilárdsággal rendelkeznek.

Az első 7 oldalfalak lényegében cikcakk alakúak, és egymást követő első és második 45, 47 falszakaszokból állnak, amelyek egymáshoz csatlakoznak. Az első 45 falszakaszok lényegében azonos távolságban futnak egymástól, derékszögben a 35 hosszirányra, és a második 47 falszakaszok egy első 45 falszakasz belső 49 végtartományától a következő első 45 falszakasz külső 51 végtartományához futnak. Az 1 szűrőelem így keresztmetszetében egy lényegében fenyőfa alakú kialakítást kap. A hossztengelyre derékszögben álló első 45 falszakaszok biztosítják az első 7 oldalfalak különlegesen nagy merevségét, amely különösen oldalsó rögzítésű 1 szűrőelemnél biztosítja a 7 oldalfalaknak a megtörés és kihajlás elleni védelmét. A második falszakaszok együtt az első falszakaszokkal viszonylag hegyesszöget alkotnak - mintegy 30°-os szöget ami a szilárdságot még tovább növeli.

Egy előnyös beépítési helyzetben oldalsó rögzítés esetén a második 47 falszakaszok a 3. ábra szerinti metszetben belülről kifelé, alul futnak, és így szűrési üzemben a részecskék nem tudnak olyan könnyen lerakódni. Tisztításnál is az áramlási komponens lényegében derékszögű a második 47 falszakaszokra, aminek hatására a részecskék letisztításnál a 35 hossztengelytől elfelé kerülnek fúvásra.

Az előnyös áramlási irány az oldalt rögzített megoldásnál az 1 szűrőelem mentén felülről lefelé mutat, és így a második 47 falszakaszok ferde elrendezése révén igen kedvező hozzááramlás adódik ezen 47 falszakaszokhoz.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szűrőelem szinterezéssel összekapcsolt műanyag részekből, amely lényegében keskeny, üreges szekrényszerű kialakítású két nagy, cikcakkszerű vagy hullámosított első oldalfallal (7), két keskeny második oldalfallal (33), melyek az első oldalfalakat (7) összekötik, továbbá zárt fenékkel és szemben nyitott oldallal rendelkezik, míg az első oldalfalak hullámhegyei és hullámvölgyei a fenéktől a nyitott oldalig futnak, a fenéken egy láb (3), és a szűrőelem (1) nyitott oldalán egy fej (5) van rögzítésre, amely hosszúkás és legalább egy átömlőszakaszt (19) alkot, azzal jellemezve, hogy a szűrőelem (1) két egyesített féllel (37, 39) rendelkezik, amelyeknek egy-egy első oldalfala (7) van, a fej (5) és a láb (3) műgyantából öntött részek, ahol a fej (5) úgy van az első és második oldalfalakra (7, 33) ráöntve, hogy magasságának egy első részével (23) az első és második oldalfalat (7, 33) külső oldalon befogja, és magasságának egy második részével (25) az első és második oldalfalon (7, 33) túlnyúlik, és annak végét (27) fedi, és a fej (5) magasságának második részében (25) az átömlőszakaszban (19) egy áramlásilag kedvező átmenetet (31) alkot a cikcakkszerűen vagy hullámosán határolt első oldalfalak (7) közötti térből (17) egy lényegében derékszögű áramlási keresztmetszet felé.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy a fejen (5) rögzítőeszköz és/vagy horony (21) van egy tömítés számára.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy a fej (5) felülnézetben hosszúkás kialakítású, egymással lényegében párhuzamos hosszoldalakkal, melyeket egymással szemben támasztó, legalább egy keresztmerevítő-fala van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy a két cikcakk alakú vagy hullámos első oldalfal (7) az első oldalfalak (7) közötti szimmetriasíkra tükörszimmetrikus.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy az első oldalfalak (7) faltartományainál (41, 43) a második keskeny oldalfalak (33) között egymással össze vannak kötve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy a fej egy keresztmerevítő-fala ott van elrendezve, ahol az első oldalfalak (7) kapcsolata ki van alakítva.
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy az első oldalfalak (7) közötti kapcsolatok lényegében szabályosan vannak elrendezve, és közöttük a távolság mintegy 0,9-1,4-szerese a szűrőelem (1) vastagságának.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy a szűrőelem (1) a fej (5) és a láb (3) között keresztmetszetében hosszanti négyszög egy hossztengellyel (35), és a cikcakkban futó első oldalfalak (7) első és második falszakaszokkal (45, 47) rendelkeznek, ahol az első falszakaszok (45) lényegében derékszögben állnak a hossztengelyre (35), és a második falszakaszok (47) hegyesszögben állnak az első falszakaszokra (45).
9. 9. A 8. igénypont szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy az első és második falszakasz (45, 47) közötti szög 20-50°, előnyösen 25-40°.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy a szűrőelem (1) beömlőoldalán egy finom pórusú bevonat van.