HU222148B1 - Dóziskijelzővel ellátott injekciós fecskendő - Google Patents

Abstract

Az injekciós fecskendő rendelkezik egy házzal (1), amely számosdózishoz elegendő gyógyszert tartalmazó ampullát fogad be. Van továbbáegy dózisbeállító mechanizmusa, melynél a dózisok egy dózisbeállítóelemnek a házhoz viszonyított elforgatásával állíthatók be. Abeállított dózis kijelzésére egy skála (5) szolgál, amelyóraszámlapként van kialakítva, melyen egy jelzőnyíl van a beállítottdózis mutatására. Ezen elemek: a skála (5) és a jelzőnyíl forgathatókegymáshoz képest. Az egyik elem (5) egyesítve van a házzal (1), amásik elem pedig kapcsolódik az injekciós fecskendő dózisbeállítóeleméhez. ŕ

Description

A találmány tárgya injekciós fecskendő egy házzal, amely bizonyos számú dózishoz elegendő gyógyszert tartalmazó ampullát fogad be, továbbá van egy dózisbeállító mechanizmusa a dózisnagyság injekciónkénti beállításához a dózisbeállító elemnek a házhoz képesti elforgatásával, ahol a beállított dózis egy skálán kerül kijelzésre.

A fecskendő kerületén lévő skálával ellátott ismert fecskendők hátránya, hogy a fecskendő kerülete behatárolja a rajta elhelyezett skála és a számjegyek méretét. Különösen csökkent látóképességű személyeknél, ami gyakori a diabétesz esetében, kívánatos a nagyobb számjegyekkel ellátott skála használata. Továbbá a beállított dózis nagyságának ellenőrzése az injektálógombnak a fecskendőből való kiemelkedési távolsága útján lehetséges, de mivel ez a kiemelkedés egységenként nagyon kicsi, sok esetben 0,15 mm, ezért ez a dózis pontatlan beállítását eredményezi.

A találmány célkitűzése olyan fecskendő létrehozása, amely kiküszöböli az említett problémákat.

A találmány értelmében egy, a bevezetőben ismertetett fecskendőnél a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a dózisbeállító mechanizmus egy óraszámlap alakú skálával ellátott és a házhoz rögzített első részből, továbbá ezen első részhez képest elforgatható és a dózisbeállító elemmel összekapcsolt második részből áll, ahol az első rész egy skálát, a második rész pedig a skála adott pontjára mutató jelzőnyilat hordoz.

A dóziskijelző eszköznek ilyen, óraszámlap alakú eleme tetszőleges nagyságú lehet, méretének csak az injekciós fecskendővel szembeni használati követelmények szabnak határt, nevezetesen messzemenően figyelembe kell venni, hogy a dózisbeállító mechanizmus ne legyen túl terjedelmes, és esztétikailag is elfogadhatónak kell lennie.

A dóziskijelző és -beállító eszköz második része egy fogazott mechanizmus útján kapcsolódik a dózisbeállító elemhez. Ezt az a tény teszi szükségessé, hogy a dózisbeállító eszköz relatív elmozdulása a fecskendő hossztengelye körül történhet, míg a számlaptárcsa úgy van elhelyezve, hogy az első és második rész relatív elfordulása olyan tengely körül megy végbe, amely merőleges a fecskendő hossztengelyére, azonban a fecskendőnél fogaskerék-kapcsolat is alkalmazható, amikor is a számlaptárcsa és a dózisbeállító eszköz egymással párhuzamos tengely körül fordulhat el. A fogaskerekes kapcsolódást annak elérésére is használhatjuk, hogy az első és második rész, vagy a dóziskijelző elem relatív szögelfordulása nagyobb legyen, mint a dózisbeállító eszköz relatív szögelfordulása.

Ugyanúgy, mint a tojásfőzőóráknál, egy osztásokat és számjegyeket hordozó skála van elrendezve a tárcsa kerülete mentén, míg az osztásokat és számjegyeket nem tartalmazó részen egy mutató van, amely a skála azon pontjára mutat, amely jelzi a dózisbeállító eszköz és a ház relatív elfordítási helyzetét, s ennek következtében a dózis beállítása ennek forgatásával megtörténik.

A találmány értelmében az injekciós fecskendő alkalmas módon olyan típusú, melynél hajlékony dugattyúrúd van alkalmazva, s ez csökkenti az injekciós fecskendő teljes hosszát azáltal, hogy a dugattyúrúd elhajlik, ahol kinyúlik az ampullából. A közönséges, töltőtoll alakú fecskendőtípus helyett ezek a fecskendőtípusok inkább téglatest alakúak széles oldalfalakkal, melyek a számlaptárcsának hordozójául szolgálnak.

A találmány egyik kiviteli alakjánál egy ujjal működtethető fogantyú van kialakítva, amely a dóziskijelző második részének átmérőjét követi és párhuzamos a fecskendő hossztengelyével, amikor nincs dózis beállítva. Ez a fogantyú használható a dózis beállításához, mivel az említett második rész forgatása átvivődik a forgatható dózisbeállító elemre a második rész és a dózisbeállító elem közötti csatoláson keresztül. A fogantyú szembetűnően kijelzi, hogy egy dózis be van-e állítva, vagy nincs, mivel egy kis eltérés a fecskendőtengelyirányú helyzettől már jól felismerhető.

A találmány egy másik kiviteli alakjánál a skála osztásai közötti szögtávolság 6°, ami megfelel egy közönséges óraszámlap percbeosztásának. Ez lehetővé teszi a használó személy számára, hogy megállapítsa a beállítást akkor is, ha a skála számjegyeit nem lehet látni. Ez annak a ténynek tudható be, hogy az óraszámlapot a legtöbb ember olyan sokszor használja, hogy képes leolvasni az időt a számjegy nélküli számlapról, sőt osztások nélküli számlap esetében is. Ezért a kijelzőelemnek a skálához viszonyított helyzete már elégséges a használó személy részére a dózisbeállítás mértékének felismeréséhez.

A DE 42 08 677 számú leírásból ismeretes egy töltőtoll alakú injekciós fecskendő, amely egy dózisbeállító elem útján működtethető. Használaton kívüli állapotban ezt a fecskendőt egy dobozban tartják, amelynek van egy dózisbeállító készüléke nagy tárcsa alakú skálával, amely osztásokkal és nyomtatásokkal van ellátva. Amikor a fecskendő ebben a dobozban van tárolva, egy dózis beállítható a dobozon lévő dózisbeállító készülék működtetésével és ezen készülék mozgását egy fogaskerekes mechanizmus viszi át a fecskendő dózisbeállító elemére.

A találmány szerinti injekciós fecskendőnél a jól látható tárcsa magán az injekciós fecskendőn helyezkedik el, úgyhogy nem végezhető olyan beállítás, ami nem látható ezen a tárcsán. Maga a készülék is úgy van tervezve és kialakítva, hogy a tárcsán történő kijelzés folyamatosan visszaáll a zérusra az injektálás során, úgyhogy a tárcsán lévő kijelzés folyamatosan mutatja az injektáláshoz visszamaradt dózist.

Az injekciós fecskendőnek lehet olyan eszköze, amellyel a dózisbeállító elem beállítómozgását be lehet határolni úgy, hogy beállítható a dózis azon felső határértéke, amit még be lehet állítani. Ha a dózisbeállításkor a dózisbeállító elem egészen az említett határolóig mozog, akkor egy fix dózis állítódik be.

A találmány szerinti injekciós fecskendő egyik kiviteli alakjánál az említett határoláshoz a skála mentén kialakított nyílások szolgálnak, melyek egy ütközőként működő csapot tudnak befogadni és ezen a kijelzőelem nem tud áthaladni. Ez lehetővé teszi azon dózishatár megadását, amely úgy állítható be, hogy a második rész csak addig forgatható el, amíg a kijelzőelem eléri a ská2

HU 222 148 Β1

Ián azon pontot, ahol az említett csap bele van helyezve a nyílásba. A csapot a használó személy helyezheti el, aki legtöbbnyire azonos dózist használ fel az egyes injektálásokkor. Amikor a csap a szóban forgó dózisnak megfelelő osztásnál lévő nyílásba van behelyezve, akkor a használó személy be tudja állítani a dózist a második rész elforgatásával mindaddig, amíg a forgás megakad, mivel a csap eléri az ütközőt, ami megakadályozza, hogy a kijelzőelem áthaladjon rajta. Változatként a csapot a használó személy orvosa szerelheti be, így biztosítva, hogy a használó személy ne injektálhasson a korlátozott, behatárolt számú egységnél többet egy-egy injektálásnál. Az említett célra szolgáló csapok úgy vannak kialakítva, hogy egy szerszám szükséges azok behelyezéséhez és eltávolításához. Különösen ha a készüléket gyermekek használják, igen fontos az, hogy felső határt lehessen beállítani az injektálható dózis számára.

A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük a csatolt rajz segítségével, ahol:

- az 1. ábra a találmány szerinti dóziskijelzővel ellátott, töltőtoll alakú fecskendő vázlatos nézete;

- a 2. ábrán a találmány szerinti dóziskijelzővel ellátott fecskendő másik kiviteli alakja látható vázlatos nézetben;

- 3. ábra a találmány szerinti dóziskijelző egyik kiviteli alakját mutatja felülnézetben; végül

- a 4. ábrán a találmány szerinti dóziskijelző másik kiviteli alakjának felülnézetét látjuk.

Rátérve az 1. ábrára, azon egy töltőtoll alakú fecskendőt mutatunk be. Ennek 1 háza, az 1 házban elhelyezkedő dózisbeállító és -kijelző mechanizmusa, a fecskendő végén pedig az injekciós tűt védő 2 kupakja van. A 2 kupakon 3 csíptető található, amellyel a fecskendőt, mint a töltőtollat, a zsebhez lehet csatlakoztatni. Van továbbá egy 4 injektálógombja, amely kiemelkedik az 1 ház végéből a gyógyszermennyiség - dózis - beállításával egyidejűleg, és amely visszanyomható az 1 ház végéhez való ütközésig, a beállított dózis injektálása céljából.

A fecskendő el van látva egy kijelzővel, amelynek a tojásfőző időtárcsájához hasonló időtárcsája van. Ezen a kijelzőn 5 skála található, amelyen egyenlő osztással elhelyezkedő beosztás van, a hagyományos órákon lévő percbeosztásnak megfelelően. Az 5 skála az 1 házhoz van rögzítve. A 6 tárcsán egy mutató található, amely egy ujjal mozgatható 7 fogantyúval van ellátva és ezen a 7 fogantyún lévő 8 jelzőnyíl mutatja a beállított dózisértéket. A 6 tárcsa és a 7 fogantyú alkotja a dózisbeállító egységet, amellyel a dózis nagysága beállítható a 7 fogantyúnak a 6 tárcsa óramutató járásával megegyező irányban való forgatásával addig, amíg a 7 fogantyún lévő 8 jelzőnyíl az 5 skálán a kívánt értéket nem mutatja. A 6 tárcsa a 7 fogantyúval egy - nem ábrázolt - tengelyre van szerelve, amely az 1 házban van ágyazva és egy fogaskerék-mechanizmussal kombináltan az 1 házban lévő, önmagában ismert dózisbeállító egység elfordulása van hozzákapcsolva. Megjegyezzük, hogy a 6 tárcsa el is hagyható és ebben az esetben a dóziskiadagoló egység csupán a 7 fogantyúból áll.

A 2. ábrán látható kiviteli alak egy másik típusú fecskendőt képvisel, amely egy hajlékony dugattyúrúd alkalmazása következtében sokkal rövidebbre készíthető, mint a töltőtoll alakú típus. Ez a fecskendő 11 házzal rendelkezik, amely dózisbeállító és -kijelző mechanizmussal van ellátva és befogadja a kiadagolandó gyógyszert tartalmazó patront vagy ampullát. A 12 injekciós tű egy tűtartóba van beszerelve, amely rácsavarható a fecskendőre. A tűt hordozó fecskendő vége egy - nem ábrázolt - kupakkal lehet védve. A fecskendőnek van egy injektálógombja, amely kiemelkedik all ház végéből a dózis beállításakor, és amelyet vissza lehet nyomni a 11 házba ütközésig, a beállított dózis injektálásához. Ennél a kiviteli alaknál is a 15 skála van rögzítve a 11 házra és a dózist egy dózisbeállító egység óramutató járásával egyező irányú forgatásával lehet beállítani, ahol a dózisbeállító egység tartalmaz egy körkörös 16 tárcsát, amely ujjal forgatható 17 fogantyúval van ellátva, ezen pedig 18 jelzőnyíl található, amelynek beállításkor a kívánt dózisnak megfelelő jelzésre kell mutatnia. Ezt a forgatást egy, a dózisbeállító egységet hordozó - nem ábrázolt - tengely útján visszük át és ezen egység forgása átvivődik a házban lévő dózisbeállító mechanizmusra. A 14 injektálógombot a házba ütközésig visszanyomva, egy beállított dózis injektálása történik meg, és az injektálással egyidejűleg a dózisbeállító egység visszafordul úgy, hogy a jelzőnyíl a skála „zérus” pontjára mutat, jelezve, hogy a teljes dózis kiadagolásra került.

Előny adódik abból a tényből, hogy egy óraszámlap nézése annyira be van idegződve, hogy a legtöbb ember képes megbecsülni a percek számát csupán azáltal, hogy megfigyeli a mutató helyzetét a körkerület mentén. Azáltal, hogy olyan osztásokat készítünk, amelyek az injektálandó gyógyszer dózisszámát kijelzik, ez megfelel az óraszámlap percbeosztásának, és így a használó személy képes lesz megbecsülni a beállított dózis számát nagy pontossággal még akkor is, ha a dózisok számát nem jelzik az egyes osztásoknál lévő számokkal. Ha például csak minden ötödik osztás van ellátva dózisszámjelző számmal, akkor ennek a számnak a számjegyét nagynak és könnyen olvashatónak lehet készíteni.

Annak érdekében, hogy ezt a tényt teljesen előnyössé tegyük, kedvező, ha az ujjal mozgatható fogantyút az óramutató járásával egyezően forgatjuk, amikor egy dózist kell beállítani. A 3. ábrán, ahol a dózisbeállító egység 20 körtárcsáján foglal helyet a 19 skála, amit a 21 fogantyú segítségével lehet forgatni és a 22 jelzőnyíl rögzítve van a házhoz képest, akkor az említett óramutató járásával egyező irányú forgatást azzal éljük el, hogy a skála jeleit és a skála számjegyeit az óramutató járásával ellentétes értelemben helyezzük el. Ily módon a dózisbeállító egység óramutatóval egyező értelmű forgatásával növekvő számjegyek jutnak a jelzőnyíl mellé.

A 3. ábrán a 19 skála el van látva egy széles 28 jellel, amelyre a nyíl rámutat, ha a 21 fogantyút az óramutatóval ellentétesen forgatjuk. Alkalmazunk egy ütközőt úgy, hogy a 19 skálát csak addig lehessen elforgatni az óramutató járásával ellentétesen, amíg a 22 jelző3

HU 222 148 Bl nyíl a 28 széles jelre mutat. Ezzel az óramutató járásával szembeni forgatással egy fix, kis dózis állítható be, ami például a gyógyszerből 10 μΐ kiadagolásának felel meg. Ez a kis dózis be van állítva, mielőtt beállítanánk az injektálandó dózist és ezt kinyomnánk az injektáló- 5 gomb megnyomásával. Ezáltal az ampullában vagy a tűben lévő levegő kipréselődik a tűn keresztül, és a tű végénél jelentkező sugár szemmel láthatóvá válik, ha a levegő már ki van űzve. A 21 fogantyú óramutató járásával szembeni állítását és az injektálógomb ezt kö- 10 vető megnyomását addig kell ismételni, amíg az említett folyadéksugár meg nem jelenik a tű végénél. Egy kis dózis beállításának lehetővé tétele a 21 fogantyú óramutató járásával szembeni forgatásával úgy tekinthető, mint olyan jellemző, amely mentesít a levegőkinyomási procedúrától, amit egyébként hagyományosan kis dózisok ismételt beállításával hajthatnánk végre, a fogantyú óramutató járásával egyező irányú elforgatásával.

A 4. ábrán a 23 skála mentén 25 nyílások vannak kialakítva a 24 középrészen. A 25 nyílásokat a 27 jelzőnyíl áthaladását meggátló ütközőként kialakított csapok befogadására alakítottuk ki. Ennél a kiviteli alaknál a 27 jelzőnyíl a 26 fogantyún helyezkedik el.

Claims (6)

1. Injekciós fecskendő egy házzal (1; 11), amely számos dózishoz elegendő gyógyszert tartalmazó ampullát fogad be, továbbá van egy dózisbeállító mechanizmusa, melynél a dózisok egy dózisbeállító elemnek a házhoz viszonyított elforgatásával állíthatók be és a beállított dózis kijelzésére egy skála (5; 15; 19; 23) szolgál, amely óraszámlapként van kialakítva, melyen egy jelzőnyíl (18; 22; 27) van a beállított dózis mutatására, végül ezen elemek, a skála (5, 15, 19, 23) és a jelzőnyíl (18, 22, 27) forgathatók egymáshoz képest, azzal jellemezve, hogy az egyik elem (5; 15; 22; 23) egyesítve van a házzal (1; 11), a másik elem (18; 19; 27) pedig kapcsolódik az injekciós fecskendő dózisbeállító eleméhez.

2. Az 1. igénypont szerinti injekciós fecskendő, azzal jellemezve, hogy a házzal nem egyesített elem (18, 19, 27) egy fogaskerekes mechanizmus útján kapcsolódik a dózisbeállító elemhez.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti injekciós fecskendő, azzal jellemezve, hogy a házzal nem egyesített elem (18, 19, 27) el van látva egy ujjal működtethető fogantyúval (7; 17; 21; 26), amely dózisbeállítás nélküli helyzetében párhuzamos a fecskendő tengelyével.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti injekciós fecskendő, azzal jellemezve, hogy a skála (5; 15; 19; 23) osztásai közötti szögtávolság 6°, ami megfelel egy közönséges óraszámlap percbeosztásának.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti injekciós fecskendő, azzal jellemezve, hogy van a dózisbeállító elem beállítómozgását behatároló eszköze, ahol a felső határ a beállítható dózishoz van állítva.

6. Az 5. igénypont szerinti injekciós fecskendő, azzal jellemezve, hogy a skála (23) mentén nyílások (25) vannak kialakítva, melyek a jelzőnyíl (27) áthaladását meggátló ütközőként szolgáló csapot fogadják be.