HU219787B - Eljárás különböző sűrűségű szilárd anyagok keverékeinek szétválasztására, szétválasztó-folyadék és berendezés az eljárás végrehajtására - Google Patents

Eljárás különböző sűrűségű szilárd anyagok keverékeinek szétválasztására, szétválasztó-folyadék és berendezés az eljárás végrehajtására Download PDF

Info

Publication number
HU219787B
HU219787B HU9502681A HU9502681A HU219787B HU 219787 B HU219787 B HU 219787B HU 9502681 A HU9502681 A HU 9502681A HU 9502681 A HU9502681 A HU 9502681A HU 219787 B HU219787 B HU 219787B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
density
separation
separating
solids
mixture
Prior art date
Application number
HU9502681A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT76076A (en
HU9502681D0 (en
Inventor
Manfred Allies
Ingeborg Pagenkopf
Original Assignee
Ingeborg Pagenkopf
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from DE19934309326 external-priority patent/DE4309326A1/de
Priority claimed from DE19934309325 external-priority patent/DE4309325A1/de
Application filed by Ingeborg Pagenkopf filed Critical Ingeborg Pagenkopf
Publication of HU9502681D0 publication Critical patent/HU9502681D0/hu
Publication of HUT76076A publication Critical patent/HUT76076A/hu
Publication of HU219787B publication Critical patent/HU219787B/hu

Links

Classifications

    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29B—PREPARATION OR PRETREATMENT OF THE MATERIAL TO BE SHAPED; MAKING GRANULES OR PREFORMS; RECOVERY OF PLASTICS OR OTHER CONSTITUENTS OF WASTE MATERIAL CONTAINING PLASTICS
    • B29B17/00—Recovery of plastics or other constituents of waste material containing plastics
    • B29B17/02—Separating plastics from other materials
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B03—SEPARATION OF SOLID MATERIALS USING LIQUIDS OR USING PNEUMATIC TABLES OR JIGS; MAGNETIC OR ELECTROSTATIC SEPARATION OF SOLID MATERIALS FROM SOLID MATERIALS OR FLUIDS; SEPARATION BY HIGH-VOLTAGE ELECTRIC FIELDS
    • B03B—SEPARATING SOLID MATERIALS USING LIQUIDS OR USING PNEUMATIC TABLES OR JIGS
    • B03B5/00—Washing granular, powdered or lumpy materials; Wet separating
    • B03B5/28—Washing granular, powdered or lumpy materials; Wet separating by sink-float separation
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B03—SEPARATION OF SOLID MATERIALS USING LIQUIDS OR USING PNEUMATIC TABLES OR JIGS; MAGNETIC OR ELECTROSTATIC SEPARATION OF SOLID MATERIALS FROM SOLID MATERIALS OR FLUIDS; SEPARATION BY HIGH-VOLTAGE ELECTRIC FIELDS
    • B03B—SEPARATING SOLID MATERIALS USING LIQUIDS OR USING PNEUMATIC TABLES OR JIGS
    • B03B5/00—Washing granular, powdered or lumpy materials; Wet separating
    • B03B5/28—Washing granular, powdered or lumpy materials; Wet separating by sink-float separation
    • B03B5/30—Washing granular, powdered or lumpy materials; Wet separating by sink-float separation using heavy liquids or suspensions
    • B03B5/36—Devices therefor, other than using centrifugal force
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B03—SEPARATION OF SOLID MATERIALS USING LIQUIDS OR USING PNEUMATIC TABLES OR JIGS; MAGNETIC OR ELECTROSTATIC SEPARATION OF SOLID MATERIALS FROM SOLID MATERIALS OR FLUIDS; SEPARATION BY HIGH-VOLTAGE ELECTRIC FIELDS
    • B03B—SEPARATING SOLID MATERIALS USING LIQUIDS OR USING PNEUMATIC TABLES OR JIGS
    • B03B5/00—Washing granular, powdered or lumpy materials; Wet separating
    • B03B5/28—Washing granular, powdered or lumpy materials; Wet separating by sink-float separation
    • B03B5/30—Washing granular, powdered or lumpy materials; Wet separating by sink-float separation using heavy liquids or suspensions
    • B03B5/44—Application of particular media therefor
    • B03B5/442—Application of particular media therefor composition of heavy media
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29B—PREPARATION OR PRETREATMENT OF THE MATERIAL TO BE SHAPED; MAKING GRANULES OR PREFORMS; RECOVERY OF PLASTICS OR OTHER CONSTITUENTS OF WASTE MATERIAL CONTAINING PLASTICS
    • B29B17/00—Recovery of plastics or other constituents of waste material containing plastics
    • B29B17/02—Separating plastics from other materials
    • B29B2017/0203—Separating plastics from plastics
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29B—PREPARATION OR PRETREATMENT OF THE MATERIAL TO BE SHAPED; MAKING GRANULES OR PREFORMS; RECOVERY OF PLASTICS OR OTHER CONSTITUENTS OF WASTE MATERIAL CONTAINING PLASTICS
    • B29B17/00—Recovery of plastics or other constituents of waste material containing plastics
    • B29B17/02—Separating plastics from other materials
    • B29B2017/0213—Specific separating techniques
    • B29B2017/0217—Mechanical separating techniques; devices therefor
    • B29B2017/0237—Mechanical separating techniques; devices therefor using density difference
    • B29B2017/0244—Mechanical separating techniques; devices therefor using density difference in liquids
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2025/00—Use of polymers of vinyl-aromatic compounds or derivatives thereof as moulding material
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2027/00—Use of polyvinylhalogenides or derivatives thereof as moulding material
    • B29K2027/06—PVC, i.e. polyvinylchloride
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2033/00—Use of polymers of unsaturated acids or derivatives thereof as moulding material
    • B29K2033/18—Polymers of nitriles
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2055/00—Use of specific polymers obtained by polymerisation reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds, not provided for in a single one of main groups B29K2023/00 - B29K2049/00, e.g. having a vinyl group, as moulding material
    • B29K2055/02—ABS polymers, i.e. acrylonitrile-butadiene-styrene polymers
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2067/00—Use of polyesters or derivatives thereof, as moulding material
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2069/00—Use of PC, i.e. polycarbonates or derivatives thereof, as moulding material
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2077/00—Use of PA, i.e. polyamides, e.g. polyesteramides or derivatives thereof, as moulding material
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2105/00—Condition, form or state of moulded material or of the material to be shaped
    • B29K2105/06—Condition, form or state of moulded material or of the material to be shaped containing reinforcements, fillers or inserts
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2705/00—Use of metals, their alloys or their compounds, for preformed parts, e.g. for inserts
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2705/00—Use of metals, their alloys or their compounds, for preformed parts, e.g. for inserts
    • B29K2705/02—Aluminium
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2705/00—Use of metals, their alloys or their compounds, for preformed parts, e.g. for inserts
    • B29K2705/08—Transition metals
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2705/00—Use of metals, their alloys or their compounds, for preformed parts, e.g. for inserts
    • B29K2705/08—Transition metals
    • B29K2705/10—Copper
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29K—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES B29B, B29C OR B29D, RELATING TO MOULDING MATERIALS OR TO MATERIALS FOR MOULDS, REINFORCEMENTS, FILLERS OR PREFORMED PARTS, e.g. INSERTS
    • B29K2709/00—Use of inorganic materials not provided for in groups B29K2703/00 - B29K2707/00, for preformed parts, e.g. for inserts
    • B29K2709/08—Glass
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29L—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS B29C, RELATING TO PARTICULAR ARTICLES
    • B29L2031/00—Other particular articles
    • B29L2031/34—Electrical apparatus, e.g. sparking plugs or parts thereof
    • B29L2031/3425—Printed circuits
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B29—WORKING OF PLASTICS; WORKING OF SUBSTANCES IN A PLASTIC STATE IN GENERAL
    • B29L—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS B29C, RELATING TO PARTICULAR ARTICLES
    • B29L2031/00—Other particular articles
    • B29L2031/707—Cables, i.e. two or more filaments combined together, e.g. ropes, cords, strings, yarns
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02W—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO WASTEWATER TREATMENT OR WASTE MANAGEMENT
    • Y02W30/00—Technologies for solid waste management
    • Y02W30/50—Reuse, recycling or recovery technologies
    • Y02W30/52—Mechanical processing of waste for the recovery of materials, e.g. crushing, shredding, separation or disassembly
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02W—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES RELATED TO WASTEWATER TREATMENT OR WASTE MANAGEMENT
    • Y02W30/00—Technologies for solid waste management
    • Y02W30/50—Reuse, recycling or recovery technologies
    • Y02W30/62—Plastics recycling; Rubber recycling
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10S—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S209/00—Classifying, separating, and assorting solids
    • Y10S209/93—Municipal solid waste sorting

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Environmental & Geological Engineering (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Separation Of Solids By Using Liquids Or Pneumatic Power (AREA)
  • Extraction Or Liquid Replacement (AREA)
  • Separation, Recovery Or Treatment Of Waste Materials Containing Plastics (AREA)
  • Processing Of Solid Wastes (AREA)

Abstract

Az eljárás különösen alkalmas műanyag-, üveg- és elektromos hulladékanalizálására és műszaki előkészítésére. Az eljárás során 0,1–80 mm-esrészecskenagyságú szilárdanyag-keveréket egymás után érintkezésbehoznak a 0,8 és 2,9 g/cm3 közötti sűrűségtartomány egy kiválasztottrésztartományában 0,005–0,1 g/cm3-es fokozatokban változó sűrűségűelválasztófolyadék-oldatokkal, és mindegyik lépés után leválasztják afelúszó vagy leülepedő szilárdanyag-részt. A szétválasztófolyadék az 1és 2,9 g/cm3 közötti sűrűségtartományban előnyösen egy alkáli- vagyalkáliföldfém-metavolframát vizes oldatából áll 1–80 tömeg%koncentrációval, és a kromátot, dikromátot, permanganátot, nitrátot,persavat és perésztert tartalmazó csoportból kiválasztottoxidálószerből 0,05–0,5 tömeg% koncentrációval. A találmány tárgyátképezi az eljárás végrehajtására szolgáló berendezés is. ŕ

Description

A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 9 lap ábra)
HU 219 787 Β
A találmány tárgya eljárás különböző sűrűségű szilárd anyagok keverékeinek szétválasztására, szétválasztófolyadék és -berendezés az eljárás végrehajtására. Az eljárás elsősorban a műanyagokat, üveget és elektromos hulladékot tartalmazó csoportba tartozó hulladékok analizálására és műszaki feltárására alkalmas.
A kevert hulladékok újrafeldolgozásának első lépéseit a feltárás és az osztályozás képezi. A szétválasztási eljárásokat a legkülönbözőbb fajtájú és összetételű anyagkeverékekhez kell alkalmazni. Az újrafeldolgozási folyamat kezdetén, a berendezések gazdaságos üzemeltetésének alapfeltételeként meg kell állapítani a hulladékkeverékek szeparálhatóságát, és meg kell határozni, hogy azok milyen értékes összetevőket tartalmaznak. A szétválasztási eljárások kifejlesztése, illetve továbbfejlesztése mellett ugyanolyan fontos a szétválasztás szelektivitásának ellenőrzése és az értékes anyagok dúsulásának meghatározása az összes eljárási lépésben. Jelenleg nincsenek a piacon az eljárásokat kísérő olyan mérési módszerek, illetve készülékek, amelyek az újrafeldolgozó berendezések üzemeltetésénél lehetővé tennék a szétválasztás szelektivitásának, illetve a műanyagok feldúsulásának figyelembevételét.
Eddig a hulladékkeverékekben az értékes anyagok részarányát kézi válogatással és azt követő analízissel határozták meg (Hárdtle, G., Marék, K., Bilitewski, B., Kijewski, K. „Recycling von Kunststoffabfállen” Berlin: E. Schmidt, 1991, 27. Beiheft zu MULL UND ABFALL, S. 17) vagy egy munkaigényes, kézi aprításon és válogatáson alapuló módszert alkalmaztak az értékes anyagok feltárására az elektromos és elektronikai, valamint az autóipari hulladékok újrafeldolgozásánál (von Essen, U. „Recyclingpraxis Kunststoffe, Veri. TÜV Rheinland GmbH, Köln 1993, Kap. 8.2, S. 3-5).
Ismeretes, hogy automatikus osztályozóberendezéseket használnak PVC- és PET-palackok szétválasztására röntgenfluoreszcens analízis alapján (PVC-azonosítás) az Amerikai Egyesült Államokban (Gottesman, R. T., The Vinyl Institute, USA, IUPAC Intemat. Sympos. Recycling of Polymers, Marbella 1991, Separation of PVC and PÉT and other plastic using automatic sortation devices). A PÉT tisztasági foka azonban nem kielégítő, úgyhogy az automatikus osztályozás után a fajtánkétól tiszta szétválasztáshoz flotálás is szükséges.
A műanyagkeverékek szeparálására szolgáló eddigi analitikai eljárások csak a kiindulási anyag vizsgálatára alkalmasak az eljárás aprítási lépése előtt. Az eljárást kísérő analízis és az értékes anyagok dúsulásának vizsgálata ezen a módon nem végezhető el, mivel az aprítás utáni elkülönítés technológiailag már nem tartható kézben, és a tömegáramok ismerete nélkül egy mintakeresztmetszetből nem lehet következtetéseket levonni.
A gyakorlatban már alkalmazott egyik módszernél az anyagok sűrűség szerinti szétválasztására nehézfolyadékokat és nehézzagyokat használnak. Ennek a módszernek az a lényege, hogy egy nehézfolyadék vagy nehézzagy sűrűségét egy meghatározott, kívánt értékre állítják be. Ehhez általában szilárd anyagok vizes szuszpenzióit alkalmazzák. Ilyen nehézzagyokat használnak az érc és a meddő kőzet szétválasztására, ahol a szétválasztandó anyag egy úszó- és egy lesüllyedőrészre oszlik fel. A nehézzagyok sűrűségének beállításakor vízben finoman eloszlatott szilárd anyagot visznek be. Szilárdanyag-adalékként használatos a ferroszilícium továbbá a PbS (galenit), a vas-szulfát (magnetit), a bárium-szulfát, a kvarchomok és a pirít.
Az US-A-2266840 számú iratból egy olyan berendezés és eljárás ismeretes, amellyel meghatározható egy ásvány, például szén, százalékos részaránya egy olyan ásványi termékben, amely különböző mennyiségekben tartalmazhat szenet és hamut. A találmány más ásványokra, így egy ásványkeverékben előforduló ércekre is alkalmazható, ahol szétválasztófolyadékként cink-kloridot használnak.
A JP-A-59-196760 számú irat polipropiléntömítések osztályozására vonatkozik a kristályosodási fok szerint 0,893, 0,892 és 0,89 sűrűségű alkoholos oldatokban az úsztató/ülepítő eljárásnak megfelelően végzett sűrűség szerinti szétválasztással.
Az EP-A-469904 számú irat heterogén műanyag homogén frakciókra, elsősorban PET-re és PVC-re történő szétválasztását ismerteti. A műanyaghoz duzzasztószerként olyan oldószereket használnak, mint a ketonok, a DMF, a klórozott oldószerek és a sűrűség szerinti szétválasztás az 1-től 1,1 kg/dm3 tartományban víz, víz/glikol, víz/NaCl, víz/nem habzó felületaktív anyagok segítségével történik.
A DE-A-3800204 számú dokumentumban műanyaghulladékok úsztató/ülepítő technikával történő osztályozási eljárását írják le, ahol több tartály kapcsolható egymás után. Szétválasztóközegként általában vizes sóoldatokat és bizonyos szerves folyadékokat használnak.
A DE-A-2900666 számú irat műanyagok sűrűség szerinti szétválasztására vonatkozik egymás után kapcsolt hidrociklonok segítségével. 1-nél nagyobb sűrűségű szétválasztóközegként nátrium-klorid-oldatokat, 1nél kisebb sűrűségeknél pedig víz és szerves folyadékok keverékeit alkalmazzák.
A DE-C-3305517 számú iratból egy nehézfolyadékként alkalmazott vizes alkáli- és/vagy alkáliföldfémmetavolffamát-oldat ismeretes, amely egy valódi vizes oldat. Ez az oldat azonban csak ásványok és kőzetek szétválasztására alkalmas, mivel fémek, például Fe, Cu, Zn, Sn, Pb, Al, Mg, és egy sor szerves vegyület jelenlétében a metavolframátoldat kék zaggyá bomlik. Ez a folyamat nem reverzibilis, úgyhogy fémtartalmú szilárdanyag-keverékek ezzel az oldattal nem választhatók szét.
Ennek az eljárásnak az az egyik hátránya, hogy a sűrűség beállításához használt nehézanyag a nagyon finom eloszlás ellenére maga is ülepedik. Ez egyúttal korlátozza azt is, hogy centrifúgát alkalmazzanak a folyamat gyorsításához. A nehézanyag ülepedésének következtében fellépő sűrűségváltozás rontja a szétválasztás pontosságát. Ha ezt a nehézfolyadék állandó szivattyús keverésével próbálják elkerülni, növekszenek a költségek és gyorsul az anyagok elhasználódása.
Az US-A-1854107 számú dokumentum szén elválasztását írja le vízzel végzett mosással, valamint egy erre a célra alkalmas berendezést ismertet.
HU 219 787 Β
A GB-A-1568749 számú irat csírázó és nem csírázó magok sűrűség szerinti szétválasztására vonatkozik vizes cukor- vagy glicerinoldatok segítségével egy meghatározott berendezésben.
Az FR-A-2104667 számú irat egy ásványi analizálóeljárást és egy speciális, automatikus szétválasztóberendezést ismertet.
A találmánnyal az a célunk, hogy lehetővé tegyük a különböző sűrűségű szilárd anyagok keverékeinek folyamatos szétválasztását a 0,8-2,9 g/cm3 sűrűségtartományban, és hogy egyidejűleg biztosítsuk mind a szétválasztandó és már leválasztott termékek hatékony azonosítását, mind pedig a szétválasztás végrehajtásához a műszaki lehetőséget.
A találmány szerint a kitűzött feladatot egy olyan eljárással oldjuk meg, amelynek során egy 0,1-80 mm-es részecskenagyságúra aprított és mosott szilárdanyagkeveréket egymás után érintkezésbe hozunk a 0,8 és 2,9 g/cm3 közötti sűrűségtartomány egy kiválasztott résztartományán belül 0,005 g/cm3-0,l g/cm3-es sűrűségfokozatokban előállított különböző sűrűségű szétválasztófolyadékok vizes oldataival, és mindegyik lépés után leválasztjuk a felúszó vagy leülepedő szilárdanyag-részt. Az eljárást az jellemzi, hogy a sűrűség szerinti szétválasztást a 0,8 és 2,9 g/ cm3 közötti sűrűségtartomány egy kiválasztott résztartományában 0,005 g/cm3-0,l g/cm3-es lépésekben végezzük, továbbá szétválasztó folyadékként az 1,01-1,16 g/cm3 sűrűségtartományban karbamidoldatot és/vagy az 1,01-2,9 g/cm3 sűrűségtartományban egy olyan stabilizált nehézfolyadék-oldatot alkalmazunk, amely (1) az össztömegre vonatkoztatva 1-80 tömeg% koncentrációval metavolframát alkáli- vagy alkáliföldfémsójából, és (2) a nátrium-metavolframát mennyiségére vonatkoztatva 0,05-0,5 tömeg% koncentrációval a kromátot, dikromátot, permanganátot, nitrátot, persavat, perésztert tartalmazó csoportból kiválasztott oxidálószerből áll.
Ennél az eljárásnál a különböző sűrűségtartományokban különböző szétválasztófolyadékokkal dolgozunk. A 0,8-0,99 sűrűségtartományban szétválasztófolyadékként előnyösen alkalmazható egy Cj-Cs-alkanol vagy egy Cj-Cj-alkanol és víz keveréke. Az alkanol célszerűen metanol, etanol, propanol és izopropanol lehet.
Az 1,01-1,16 g/cm3 sűrűségtartományba eső szétválasztófolyadékkal, egy karbamidoldattal, elsősorban olyan műanyagok választhatók szét, mint a polisztirol (1,03-1,05 g/cm3) és az akrilnitril-butadién-sztirol (1,06-1,08 g/cm3).
Egy további lehetőség az 1,01-1,28 g/cm3 sűrűségtartományban a magnézium-szulfát-oldat alkalmazása szétválasztófolyadékként.
A találmány szerinti szétválasztófolyadék az 1,01-2,9 g/cm3 sűrűségtartományhoz egy olyan stabilizált nehézfolyadék, amely alkalmas műanyagokat, üveget és elektromos hulladékot és ezek keverékeit tartalmazó csoportba tartozó fémtartalmú nem ásványi hulladékok sűrűség szerinti szétválasztására, és amint a fentiekben már említettük, metavolframát alkáli- vagy alkáliföldfémsójának stabilizált vizes oldatából áll, amelynek koncentrációja az össztömegre vonatkoztatva az 1-80 tömeg% tartományában van. A metavolframát alkálisójaként előnyösen nátrium- vagy lítiumsókat, célszerűen nátrium-metavolframátot alkalmazunk. A nátrium-metavolframát pontos szerkezetét néha eltérően adják meg, de képlete általában Na6[H2W]2O40]. Ennél a találmánynál olyan nátrium-metavolframátot alkalmazunk, amelynél a két fém aránya Na: W=6:12 és 3:12 között van, azaz a „tiszta” vegyület mellett bizonyos arányban hasonló szerkezetű más rokon polivegyületek is jelen lehetnek. A lényeg az, hogy az alkalmazott nátrium-metavolframát így is tiszta oldatot képez. Ez a lítiumra is érvényes. Alkáliföldfémként stroncium vagy bárium használható.
Az oxidálószer előnyösen kálium-dikromát, nátrium-dikromát vagy kálium-permanganát, mivel ezek könnyen elérhetők és hatékonyak, de más alkalmas oxidálószerek is alkalmazhatók. A H2O2 a találmány szerinti célra oxidálószerként nem alkalmazható, mivel mint ismeretes - könnyen szétbomlik. A legjobb esetben arra alkalmas, hogy egy gyenge kék elszíneződést megszüntessen, azonban arra nem, hogy egy mélykék zavarosodást tartósan megakadályozzon.
Az oxidálószer a nátrium-volframát mennyiségére vonatkoztatva 0,05-0,5 tömeg% koncentrációban van jelen, előnyösen 0,1-0,3 tömeg% koncentrációban a nátrium-volframát mennyiségére vonatkoztatva. A 0,05 tömeg% alatti koncentrációknál nem megfelelő a stabilizálás, a 0,5 tömeg% feletti koncentrációknál pedig már nem javul a hatás.
A találmány szerinti, stabilizált metavolframátoldat meglepő módon teljesen stabil a fémes alkotórészekkel szemben, és nem mutat olyan bomlási hajlamot, mint a stabilizálatlan metavolframátoldat. Ez utóbbi ugyan alkalmas ásványi alkotórészek szétválasztására, de például fémes vassal, alumíniummal, ónnal stb. érintkezve azonnal mélykék zavarosodást mutat, és ezért a továbbiakban már nem használható a sűrűség szerinti szétválasztásra. Ez a zavarosodás és bomlás lényegében irreverzíbilis.
Mivel a főként műanyagok, üveg és fém keverékéből álló hulladékok, de a már mosott és granulált műanyagok szétválasztási eljárásainál sem küszöbölhetők ki a fémes szennyeződések, a tiszta metavolframátoldatok a sűrűség szerinti szétválasztásra nem alkalmazhatók.
A találmány teljes mértékben megoldja ezt a problémát, amihez különösen előnyös az, ha például a nátrium-metavolframát stabilizált oldata az 1,01-2,9 g/cm3 sűrűségtartományban 0,005-0,1 g/cm3-es, előnyösen 0,01-0,05 g/cm3-es fokozatokban előállított különböző sűrűségű oldatként van megvalósítva. Ezek a lépcsőzetes nátrium-metavolframát-oldatok úgy használhatók, hogy az ebbe a sűrűségtartományba eső, sűrűség szerint szétválasztandó szilárdanyag-keveréket ezekkel egymás után érintkezésbe hozzuk.
A találmány szerinti eljárás során a szilárdanyagkeverék és egy szétválasztófolyadék érintkeztetése után mindig leválasztjuk a szilárd anyagnak az egyes fokozatokban felúszó vagy lesüllyedő részét. A találmány sze3
HU 219 787 Β rint előnyös, ha a szilárdanyag-keveréket egymás után érintkeztetjük a különböző sűrűségű szétválasztófolyadékokkal, amelyeket a 0,8 és 2,9 g/cm3 közötti sűrűségtartomány egy kiválasztott résztartományában 0,005 g/cm3-től 0,1 g/cm3, előnyösen 0,01 g/cm3-től 0,05 g/cm3-es fokozatokban alkalmazunk, majd mindegyik fokozat után leválasztjuk a szilárd anyag lesüllyedő részét.
A találmány egyik előnyös kiviteli alakja szerint ez az eljárás gyakorlatilag egy analizálóeljárássá alakítható. így rutinanalízis végezhető 0,05 g/cm3-enként különböző sűrűségű szétválasztófolyadék-oldatokkal. Nagyobb pontosság eléréséhez, például egy szilárdanyagkeverék első értékeléséhez, 0,01 g/cm3-enként változó sűrűségű szétválasztófolyadék-oldatokat alkalmazunk. Speciális célokra olyan különböző sűrűségű szétválasztófolyadékok használhatók, amelyek sűrűsége 0,005 g/cm3-enként változik, és amelyek például nátrium-metavolframát-oldatból állnak. Ez például egy tiszta műanyagkeverék rutinanalízisénél azt jelenti, hogy a keveréket egymás után olyan szétválasztófolyadékkal hozzuk érintkezésbe, amelynek sűrűsége 1,05-1,10-1,15-U0-1,25-1,30-135-1,40-1,45-1,50, és minden egyes sűrűségi fokozat alkalmazása után leválasztjuk a lesüllyedt terméket. Az esetek nagyobb részében már ezzel olyan pontosságot érünk el, amely normál esetben megfelel az előkészítéshez, és egyidejűleg egy gyors analizálás! eljárással is rendelkezünk.
Ugyanez az analizálás! eljárás az első értékeléshez ugyanabban a sűrűségtartományban 50 elválasztási lépést igényel, ami azonban intenzív nedvesítésnél és kevéssé viszkózus szétválasztófolyadéknál, például nátrium-metavolframát esetén, ebben a sűrűségtartományban szintén viszonylag gyorsan végrehajtható. A nedvesítés keveréssel vagy ultrahang használatával érhető el; a szilárdanyag-keverék jelentős ragasztószer- vagy olajszennyeződésnél szerves nedvesítőszerek is alkalmazhatók, amelyeket egyébként kerülni kell.
Ezen a módon egy műanyag/üveg/fém keverék első értékelésénél a keverék a 0,8-0,99 g/cm3 sűrűségtartományban előnyösen 0,01 g/cm3-es sűrűségfokozatokban egymás után érintkezésbe hozható egy vizes propanololdattal, az 1,01, illetve 1,005-2,90 g/cm3-ig terjedő sűrűségtartományban pedig egy vizes nátrium-metavolffamát-oldattal. A megfelelő frakciók keletkezése után ezeket leválasztjuk, mossuk és szárítjuk. Ezek szükség esetén még más analitikai eljárásoknak is alávethetők, a legtöbb esetben azonban elegendő a műanyagok ismert sűrűségeihez történő hozzárendelés, aminek segítségével minőségi és pontos mennyiségi megállapítások tehetők. Ezek a megállapítások elegendőek ahhoz, hogy a találmány szerinti eljárás alkalmazásakor később meg lehessen határozni a pontos elválasztási értékeket az elkülöníteni kívánt műanyagok vagy fémek esetén, például az egyes műanyagfajták megkülönböztetéséhez a felhasználási terület és az országokra vagy régiókra jellemző termelés szerint.
Egy analitikai eljárásnál a szilárdanyag-keverékből körülbelül 5-50 g, célszerűen 10-20 g szükséges.
Az eljárás egy előnyös változatánál a különböző sűrűségű szétválasztófolyadékokat egymás után vezetjük be a szilárdanyag-keveréket tartalmazó tartályba, és a szétválasztási folyamat után kiegészítjük, egy új sűrűségre állítjuk be vagy az egészet elvezetjük. Az eljárásnak ez a változata lényeges megtakarításokat eredményez az eddig szokásos kaszkádeljáráshoz képest, amelynél egy műanyagkeveréket egymás után vezettek be több tartályba, amelyek különböző sűrűségű folyadékokat tartalmaztak. Különösen előnyös az, hogy a tartályban marad a szétválasztófolyadék egy része - amely a leülepedett termék elvezetése után visszamarad -, és a következő sűrűségfokozatot megfelelő sűrűségű szétválasztófolyadékkal történő kiegészítéssel állítjuk be.
Mint már említettük, az eljárás végrehajtható úgy, hogy a szilárd anyag felúszó részét a szétválasztófolyadékkal való érintkeztetés után leválasztjuk. A találmány szerinti eljárás akkor is előnyösen végrehajtható, ha egy nagy sűrűségű nehézfolyadék-oldattal kezdünk (minden szilárd anyag úszik), és mindig a következő alacsonyabb sűrűségfokozatnál lesüllyedő terméket választjuk le.
Megfelelő berendezés alkalmazásával a leírt eljárás technikai szétválasztóeljárásként alkalmazható a műanyagok vagy az elektromos hulladék (ami üveget is tartalmazhat) újrafeldolgozásánál nagy tömegben előforduló anyagokhoz. így például a polisztirol, PVC és polietilén-tereftalát (PÉT) a javasolt eljárással technikai tisztaságban szétválasztható, ahol a sűrűségfrakciók előzetes analízisével meghatározott szétválasztási értékek a kívánt sűrűségfokozatokban a szétválasztófolyadékok, elsősorban egy stabilizált nátrium-metavolframát-oldat segítségével beállíthatók, és a leülepedő termékek, amelyek a kívánt frakciókat képezik, leválaszthatók. így például a polisztirol, poliamid, polikarbonát, polietilén-tereftalát, poli(oxi-metilén), de az erősített műanyagok, például az üvegszállal erősített műanyagok is, minden további nélkül technikailag tisztán elválaszthatók a jelen eljárással, ahol a sűrűségfrakciók előzetes analízisével meghatározott szétválasztási értékeket a kívánt sűrűségfokozatokban a szétválasztófolyadék, előnyösen egy stabilizált nátrium-metavolframátoldat segítségével beállítjuk, és a leülepedő (vagy felúszó) termékeket a kívánt frakció alakjában leválasztjuk. A szétválasztási érték meghatározása a nagyon szoros frakcionálás következtében a század vagy ezred finomságú tartományba eső sűrűségekkel minden nehézség nélkül lehetséges.
Az eljárás egy további előnyös kiviteli alakjánál a nagyon hasonló sűrűségű műanyagok keverékeit vagy a szilárdanyag-keverék részét képező, egymást átfedő sűrűségű műanyagokat egy olyan oldószerrel kezeljük, amely legalább az egyik műanyagot duzzasztja és térfogatát növeli, majd a sűrűségcsökkenés mellett megduzzadt vagy részben megduzzadt műanyagot vízzel vagy a legalább 0,01 g/cm3-es sűrűségfokozatokban rendelkezésre álló szétválasztófolyadékkal érintkezésbe hozzuk, és a felúszó vagy lesüllyedő műanyagrészt leválasztjuk. Ez lehetővé teszi a normál sűrűségfrakcióanalízissel (például az első értékelésnél) nem teljesen
HU 219 787 Β tisztázott frakciók még pontosabb meghatározását. Az oldószert a műanyag fajtájának megfelelően választjuk ki. A megfelelő duzzadást idő megválasztása a szakmában szintén ismert.
A szétválasztófolyadékként alkalmazott stabilizált alkáli- vagy alkáliföldfém-metavolframát-oldat egy regenerálólépésben az elhasznált oxidálószer vonatkozásában egyszerűen regenerálható, amelynek során új oxidálószert adunk hozzá. Egy ilyen jellegű regenerálás az eljárás végrehajtásánál meglepő módon csak hosszabb idő után szükséges, azaz a hozzáadott oxidálószer a nehézfolyadék-oldat intenzív használata után is, például több hónapon keresztül, megfelelő szinten megtartja eddig még nem teljesen tisztázott hatását.
Az eljárás egy további előnyös kiviteli alakja elektromos hulladék sűrűség szerinti szétválasztására alkalmas. Elektromos hulladék alatt eljárásunk szempontjából elektromos készülékek, kábelek hulladékait és az úgynevezett elektronikus hulladékot (áramköri lemezek, telefonok, elektronikus alkatrészek stb.) értjük. A javasolt eljárással külön frakciókba, kifogástalanul szétválaszthatok a műanyagok, az üveg és a fémek, továbbá az egymástól határozottan különböző sűrűségű fémek, például az alumínium és a réz, szintén külön frakciókba válogathatok.
Az eljárásnál alkalmazott részecskenagyság 0,1-80 mm. A részecskenagyság előnyösen az 1-8 mmes tartományba esik. A 0,1 mm-nél kisebb részecskéknél az ülepedést sebesség okoz gondot a szeparálóközegben, míg a 80 mm-nél nagyobb átmérőjű, azaz 10 cm2-ig terjedő felületű részeknél a leválasztás általában ugyan végrehajtható, de nehézkes ezek eltávolítása a szétválasztóedényekből.
A találmány tárgyát képezi továbbá a 10. igénypont szerinti berendezés, amely különböző sűrűségű szilárd anyagok keverékeinek nedves szétválasztására szolgál. Ennél a berendezésnél a szétválasztókamrát egy szétválasztófolyadékkal töltjük meg, amelynek sűrűségét a szétválasztási folyamat kezdetén például úgy állítjuk be, hogy a feladott anyag összes alkotórésze úszik. A szétválasztókamrába egy olyan anyagkeveréket viszünk be, amely aprított, a szétválasztófolyadékban nem oldódó anyagból áll, amelynek részecskenagysága körülbelül 1-5 mm, továbbá a keveréket műanyagok és fémek alkotják. Az anyagkeveréket keveréssel vagy ultrahanggal vagy más szokásos módon nedvesítjük, majd ezt követően a nehézségi idő hatására rövid idő alatt megtörténik az anyagok szétválasztása. A leülepedett frakciót egy fenékajtó nyitásával az alatta levő kamrába ürítjük a szétválasztófolyadék egy részével együtt. Ennek elősegítésére egy kiegészítő keverőelem vagy más alkalmas eszköz, például egy ferde sík alkalmazható.
Az említett kamrába lerakott leülepedett frakciót a maradék szétválasztófolyadéktól szitával vagy centrifugával különítjük el, mossuk, majd szárítjuk. A közben kinyert szétválasztófolyadékot, esetleg a koncentráció beállítása után, ismét visszavezetjük a körfolyamatba, a mosóvizet úgyszintén. A szétválasztókamrában levő úszó frakcióhoz új szétválasztófolyadékot adunk hozzá, és egy új sűrűséget állítunk be. Az újonnan leülepedő frakciót a fentiekben már leírt módon leválasztjuk.
Az eljárást előnyösen egy olyan berendezésben hajtjuk végre, amelynél egy hengeres szétválasztókamra alatt több szektor alakú lerakókamra helyezkedik el. Olyan kiviteli alak is lehetséges, amely egy kúp alakú szétválasztókamrát, és az alatt egyetlen lerakókamrát tartalmaz.
Analitikai célokra előnyös, ha a szétválasztóberendezést állandó hőmérsékleten üzemeltetjük, azaz termosztátos vezérléssel egy közeget vezetünk be például a berendezés körül kialakított köpenybe, és ezzel állandó hőmérsékletet biztosítunk.
A szétválasztási folyamatot célszerűen mikroprocesszorral vezéreljük. Ez a vezérlési mód többek között lehetővé teszi a szétválasztófolyadék sűrűségének beállítását oly módon, hogy egy segédfolyadékot adunk hozzá a szétválasztófolyadékhoz, továbbá ez a vezérlés a pontos adagolás következtében rendkívül éles, szelektív szétválasztást biztosít. A szétválasztófolyadék sűrűségének mérésével meghatározható, hogy milyen mennyiségű segédfolyadékra van szükség, és ez a meghatározott mennyiségben hozzáadható a fő szétválasztófolyadékhoz. A segédfolyadék lehet víz vagy a szétválasztófolyadékkal megegyező, de más sűrűségű folyadék.
Egy további kiviteli alaknál az előre megadott sűrűségű szétválasztófolyadékot a közel folyadékmentes szétválasztandó anyaghoz adjuk hozzá a szétválasztókamrában, továbbá a különböző sűrűségű folyadékokat elkülönítve keringtetjük, és mind a segédfolyadék hígításával, mind a szétválasztófolyadék koncentrációjának növelésével egy kívánt sűrűségre állítjuk be.
Maguk a szétválasztási idők nem kritikusak, és 0,1 és 100 másodperc, előnyösen 0,5 és 30 másodperc, különösen 0,5 és 10 másodperc között lehetnek.
A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján részletesebben ismertetjük. A rajzokon az
1. ábra: elektromos hulladékból származó műanyagok sűrűség szerinti frakcionálását szemléltető diagram, a
2a. ábra: polisztirol műanyagok sűrűségfrakcióinak analízisét szemléltető diagram 0,05 g/cm3 felbontással, a
2b. ábra: polisztirol műanyagok sűrűségfrakcióinak analízisét szemléltető diagram 0,01 g/cm3 felbontással, a
3. ábra: egy alumínium-műanyag keverék sűrűségfrakcióinak analízisét szemléltető oszlopdiagram, a
4. ábra: egy alumínium-réz-műanyag keverék sűrűségfrakcióinak szemléltető oszlopdiagramja, az
5. ábra: csomagolóanyagokból (poharak) származó műanyagkeverék sűrűségfrakcióinak analízisét szemléltető oszlopdiagram, a
6. ábra: elektromos hulladék fő alkotórészeinek sűrűségfrakció-analízise (áttekintő analízis), a
7. ábra: elektromos hulladékból vett minta összes alkotórészének sűrűségfrakció-analízisét
HU 219 787 Β szemléltető oszlopdiagram 0,01 g/cm1 * 3 felbontással, a
8. ábra: berendezés első kiviteli alakjának oldalnézete, a
9. ábra: a 8. ábra szerinti berendezés keresztmetszete, a
10. ábra: a berendezés második kiviteli alakjának oldalnézete, és a
11. ábra: a 10. ábra szerinti berendezés felülnézete.
A berendezés 8. és 9. ábrán látható első kiviteli alakjánál az 1 szétválasztókamra egy henger alakú forgástestből áll. Ezt két egymáshoz képest eltolható 9 és 13 tárcsa választja el az alatta levő 2-7 lerakókamráktól, továbbá a tárcsák egy nyílással vannak ellátva, amely nem nagyobb, mint az egyes lerakókamrák nyílása a fölöttük levő szétválasztókamra felé. Egy különösen előnyös kiviteli alak egy központi 10 rotorral meghajtható 8 kaparóelemet tartalmaz, amely a tárcsák fölött mozog a szétválasztókamrában, és teljesen eltávolítja a leülepedett frakciót a szétválasztókamrából. A lerakókamrákat az aljukon vagy a fenéksíkon kialakított 11 nyílásokon keresztül lehet üríteni. A 12 csővezetéken keresztül a szétválasztófolyadék vezethető el.
A készülék 10. és 11. ábrán látható második kiviteli alakja egy kúp alakú forgástesttel rendelkezik, amely az 1 szétválasztókamrát képezi, amelyet egy vízszintes helyzetű 21 tolózár választ el az alatta levő 2 lerakókamrától. A tolózár 24 záróvége szögletesen lefelé hajlítva is kialakítható. Az 1 szétválasztókamra felső oldalán legalább egy 25 adagolónyílás van. Egy további 22 tolózár van elhelyezve a 2 lerakókamra alsó részén, amely a 22 tolózár alatt egy kilépőnyíláshoz vezet.
A berendezés úgy működik, hogy a szétválasztandó szilárdanyag-keveréket feladjuk a 25 adagolónyíláson keresztül az 1 szétválasztókamrába, és a szétválasztófolyadékot szintén a 25 adagolónyíláson keresztül visszük be. Eközben a 21 tolózár zárva van. Egy rövid, körülbelül 5 másodperces szétválasztási idő után szétválik az úszó és a leülepedő frakció. Ekkor nyitjuk a 21 tolózárat, a leülepedett frakciót a szétválasztófolyadék egy részével együtt leengedjük a 2 lerakókamrába, majd újra zárjuk a 21 tolózárat. Az említett folyamat közben a 22 tolózár zárva van. A keveréket a 2 lerakókamrából a 22 tolózár kihúzásával távolítjuk el, majd a megmaradt szétválasztófolyadékot szűréssel vagy centrifúgálással leválasztjuk, és a szilárd frakciót mossuk és szárítjuk. Időközben a szétválasztókamrát újra feltöltöttük a kívánt sűrűségű szétválasztófolyadékkal, és a szétválasztást megismételjük.
1. példa
Ebben a példában műanyaghulladékok (üreges testek) vízben úsztatással/ülepítéssel végzett osztályozásának eredményeként kapott leülepedett anyagból indultunk ki. Három ekvivalens mintát készítettünk, amelyek mindegyike 10 g tömegű, és 0,315-8,00 mm szemcsenagyságú volt. A műanyagkeverék szétválasztását úgy végeztük, hogy a szétválasztókamrában elhelyezett keveréket egymás után érintkezésbe hoztuk az 1,05-1,5 g/cm3 sűrűségtartományban 0,05 g/cm3 sűrűségkülönbségekkel elhelyezkedő, egyenként 250 ml térfogatú nátrium-metavolframát-oldattal. Ezáltal a szétválasztást 12 sűrűségi fokozatban végeztük, beleértve a vízzel és az alkohol/vízzel történő elválasztást is. A 0,05 g/cm3 sűrűségkülönbségű frakciókat leválasztottuk, mostuk és szárítottuk. A sűrűségspektrum kiértékelésével megállapítottuk, hogy a vizsgált keverék 0,5% poliolefint, 9% polisztirolt, 89% PVC/PET-t és egy 2%-os maradék frakciót tartalmazott, amely alumíniumból és egymásra rétegezett alumíniumból és műanyagból állt. A három mintából kapott értékek egymáshoz nagyon közel álltak, úgyhogy ennek az analízisnek a hibája nagyon csekély.
2. példa
Egy előre elválasztott alumínium-műanyag keverékből 20 g-ot mostunk, és a 0,05-2,70 g/cm3 sűrűségtartományba eső, 0,05 g/cm3-es fokozatokban változó különböző sűrűségű nátrium-metavolframát-oldatokkal frakcionáltunk. A felhasznált keverék szemcsenagysága 0,315 - 3,0 mm volt.
A 3. ábrán látható, hogy ebben a példában szigetelő- és köpenyanyagként főképpen polietilén, és alárendelt mértékben PVC/elasztomer fordul elő. A kinyert alumínium mennyisége körülbelül 10 tömeg% (a kiindulási anyagot képező 10 g keverékre vonatkoztatva).
3. példa
Egy különböző kábelekből keletkezett, előre elválasztott alumínium-réz-műanyag keverékből 20 g-ot mostunk, és a 0,95-2,90 g/cm3 sűrűségtartományban 0,05 g/cm3 lépésekben változó sűrűségű nátrium-metavolframát-oldattal frakcionáltunk. A 4. ábrán látható, hogy a szigetelő- és köpenyanyagokat ebben a példában túlnyomórészt a PVC/elasztomer, és alárendelt mértékben a polietilén képezi. A kinyert alumínium körülbelül 4,7 tömeg%-ot, a kinyert réz pedig 7 tömeg%-ot tesz ki (a kiindulási anyagot képező 20 g keverékre vonatkoztatva).
1. összehasonlító példa
Egy olyan mintakeveréken végeztük el a sűrűségfrakció-analízist, amely 30 tömeg% polisztirolból, 20 tömeg% sztirol-akrilnitril-polimerből (SAN) és különböző gyártóktól származó 25-25 tömeg% akrilnitrilbutadién-sztirolból (ABS) (I) és ABS (II) állt. Ebből a keverékből két 5 g-os ekvivalens mintát készítettünk, amelynek szemcsenagysága 1-5 mm volt (A minta és B minta).
a) Az A mintát, a többi példához hasonlóan, szétválasztófolyadékokkal hoztuk érintkezésbe, ahol ezek az oldatok a következő sűrűségűek voltak
Fokozat Szétválasztófolyadck Sűrűség (g/cm3)
1. VÍZ 1,00
2. vizes Na-metavolframát-oldat 1,05
3. vizes Na-metavolframát-oldat 1,10
4. vizes Na-metavolframát-oldat 1,15
HU 219 787 Β
Az egyes fokozatokban leülepedő frakciót leválasztottuk, mostuk, szárítottuk és meghatároztuk a tömegét. Ennek eredményeként az egyes sűrűségfokozatokban a 2a. ábra szerinti százalékos tömegeloszlást kaptuk, b) A B mintát, a többi példához hasonlóan, szétválasztófolyadékokkal hoztuk érintkezésbe, ahol ezek az oldatok a következő sűrűségűek voltak:
Fokozat Szctválasztófolyadék Sűrűség (g/cm3)
1. VÍZ 1,00
2. vizes Na-metavolframát-oldat 1,01
3. vizes Na-metavolframát-oldat 1,02
4. vizes Na-metavolframát-oldat 1,03
5. vizes Na-metavolframát-oldat 1,04
6. vizes Na-metavolframát-oldat 1,05
7. vizes Na-metavolframát-oldat 1,06
8. vizes Na-metavolframát-oldat 1,07
9. vizes Na-metavolframát-oldat 1,08
10. vizes Na-metavolframát-oldat 1,09
11. vizes Na-metavolframát-oldat 1,10
12. vizes Na-metavolframát-oldat 1,11
Az egyes fokozatokban leülepedő frakciót leválasztottuk, mostuk, szárítottuk és meghatároztuk a tömegét. Ennek eredményeként az egyes sűrűségfokozatokban a 2b. ábra szerinti százalékos tömegeloszlást kaptuk.
Ebből a példából látható, hogy a 0,05 g/cm3-es sűrűségfokozatokkal elért szétválasztási eredmények nem elegendőek a műanyagkeverék pontos jellemzéséhez. Csak a sűrűség 0,01 g/cm3-es felbontásánál mutatkoznak maximumok az 1,02-1,04-1,07-1,10 g/cm3-nél, ami a különböző műanyagok (SAN, PS, ABSI, ABSII) jelenlétére utal. így a keverék szétválasztása után közel 100%-os tisztaságú osztályozás volt elérhető.
A frakcionálási először 0,05 g/cm3-es lépésekben változó különböző sűrűségű nátrium-metavolframát-oldatokkal végeztük. Az eredmények a 2a. ábrán láthatók. Megállapítható, hogy itt nem valósult meg a mintakeverék teljes felbontása.
Ezután ugyanezt a mintakeveréket 0,01 g/cm3-es fokozatokban változó sűrűségű nátrium-metavolframátoldattal vizsgáltuk, és így közel 100%-os felbontást értünk el. Az eredmények a 2b. ábrán láthatók.
4. példa
Ebben az esetben 500 g kézzel válogatott műanyag csomagolásokat (poharakat) használtunk, ahol a szemcsenagyság 0,315-8,0 mm volt. A keverék frakcionálását nátrium-metavolframát-oldattal végeztük, amelynek indulósűrűsége 1,45 g/cm3 volt. A frakcionálási a csökkenő sűrűségek irányában egészen 1,01 g/cm3-ig végeztük, majd vízzel, illetve alkohol vizes oldatával 0,80 g/cm3 sűrűségig folytattuk. A kapott frakciókat mostuk, szárítottuk és gravimetriailag meghatároztuk. A kiértékelést számítógéppel végeztük, és eredményként az 5. ábrán látható műanyageloszlást kaptuk.
5. példa
Az elektromos hulladékban (áramköri lapok, dugaszolható csatlakozók) levő értékes anyagok részarányának és szétválaszthatóságának meghatározására a találmány szerinti sűrűségfrakció-analízist végeztük el. A mintaanyag szemcsenagysága 0,2-2,0 mm volt.
A felaprított elektromos hulladékból 15 g-ot helyeztünk a szétválasztókamrába, és a frakcionálást csökkenő sűrűséggel végeztük, 2,7 g/cm3 sűrűséggel kezdve és 1,03 g/cm3 sűrűséggel befejezve. 2,7 g/cm3 sűrűségnél megtörtént a fém/műanyag szétválasztás, amelynek eredményeként 7,33 g (49 tömeg%) fémet választottunk le. Ezenkívül a 2,3-2,7 g/cm3 sűrűségtartományban (rétegezett fém-műanyag, 2 tömeg%) és a 2,0-2,3 g/cm3 sűrűségtartományban (kerámia, 1 tömeg%) kaptunk alkotórészeket. A minta alkotórészeinek áttekintését a
6. ábra tartalmazza.
6. példa
Elektromos hulladékban (áramköri lapok) levő értékes anyagok részarányának és szétválaszthatóságának meghatározására a találmány szerinti sűrűségfrakcióanalízist hajtottuk végre. A mintaanyag szemcsenagysága 0,5-3,0 mm volt.
A felaprított elektromos hulladékból 15 g-ot helyeztünk be a szétválasztókamrába, és a frakcionálást csökkenő sűrűségekkel végeztük, 2,7 g/cm3 sűrűséggel kezdve, és 1,045 g/cm3 sűrűséggel befejezve. 2,7 g/cm3 sűrűségnél megtörtént a fémek és a könnyebb alkotórészek, beleértve az alumíniumot is, elválasztása, aminek eredményeként 7,507 g (50,59 tömeg%) fémet választottunk le. A műanyagok sűrűség szerinti frakcionálása a 4. példához hasonlóan történt. Az anyagok és frakciók egymáshoz rendelését pirolitikus gázkromatográfia segítségével végeztük. A 2,0 g/cm3 sűrűség alatti frakciók grafikus ábrázolása az 1. ábrán látható.

Claims (13)

1. Eljárás különböző sűrűségű szilárd anyagok keverékeinek szétválasztására, amelynek során egy 0,1-80 mm-es részecskenagyságúra aprított szilárdanyag-keveréket érintkezésbe hozunk különböző sűrűségű szétválasztófolyadékok vizes oldataival, és mindegyik lépés után leválasztjuk a felúszó vagy leülepedő szilárdanyag-részt, azzal jellemezve, hogy a sűrűség szerinti szétválasztást a 0,8 és 2,9 g/cm3 közötti sűrűségtartomány egy kiválasztott résztartományában 0,005 g/cm3-0,l g/cm3-es fokozatokban végezzük, továbbá szétválasztófolyadékként az 1,01-1,16 g/cm3 sűrűségtartományban karbamidoldatot és/vagy az 1,01-2,9 g/cm3 sűrűségtartományban egy olyan stabilizált nehézfolyadék-oldatot alkalmazunk, amely (1) az össztömegre vonatkoztatva 1-80 tömeg% koncentrációval metavolframát alkáli- vagy alkáliföldfémsójából, és (2) a nátrium-metavolframát mennyiségére vonatkoztatva 0,05-0,5 tömeg% koncentrációval a kromátot, dikromátot, permanganátot, nitrátot, persavat, perész7
HU 219 787 Β tért tartalmazó csoportból kiválasztott oxidálószerből áll.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szétválasztófolyadékot nem ásványi fém tartalmú szilárdanyag-keverékek szétválasztására alkalmazzuk.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a különböző sűrűségű szétválasztófolyadékokat egymás után bevezetjük a szilárdanyag-keveréket tartalmazó tartályba, a szétválasztás után kiegészítjük és egy új sűrűségre állítjuk be, vagy teljesen elvezetjük.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a leülepedő szilárdanyag-részt a szétválasztófolyadékkal való érintkeztetés után leválasztjuk.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy durva előszeparálás után a szilárdanyag-keverék részét képező közel azonos sűrűségű vagy egymást átfedő sűrűségű műanyagokat egy olyan oldószerrel kezeljük, amely a keverékben levő legalább egyik műanyag számára duzzasztó oldószert képez, és ennél a műanyagnál térfogat-növekedést okoz, majd a sűrűségcsökkenés mellett megduzzadt vagy részben megduzzadt műanyagot vízzel vagy a legalább 0,01 g/cm3-es sűrűségfokozatokban rendelkezésre álló szétválasztófolyadékkal érintkezésbe hozzuk, és a felúszó vagy leülepedő műanyagrészt leválasztjuk.
6. Stabilizált nehézfolyadék műanyagokat, üveget és elektromos hulladékot, valamint ezek keverékeit tartalmazó csoportba tartozó fémtartalmú nem ásványi hulladékok sűrűség szerinti szétválasztására, azzal jellemezve, hogy (1) az össztömegre vonatkoztatva 1-80 tömeg% koncentrációval metavolffamát alkáli- vagy alkáliföldfémsójának vizes oldatából, és (2) a nátrium-metavolffamát mennyiségére vonatkoztatva 0,05-0,5 tömeg% koncentrációval a kromátot, dikromátot, permanganátot, nitrátot, persavat, perésztert tartalmazó csoportból kiválasztott oxidálószerből áll.
7. A 6. igénypont szerinti nehézfolyadék, azzaljellemezve, hogy az alkálifém nátrium vagy lítium, előnyösen nátrium.
8. A 6. igénypont szerinti nehézfolyadék, azzaljellemezve, hogy az oxidálószer kálium-dikromát, nátriumdikromát vagy kálium-permanganát.
9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti nehézfolyadék, azzal jellemezve, hogy az 1-2,9 g/cm3 sűrűségtartományban 0,005-0,1 g/cm3-es, előnyösen 0,01-0,05 g/cm3-es fokozatokban előállított különböző sűrűségű oldatként van megvalósítva.
10. 9. igénypont szerinti nehézfolyadék, azzal jellemezve, hogy az alkálifém nátrium vagy lítium, előnyösen nátrium.
11. A 9. igénypont szerinti nehézfolyadék, azzal jellemezve, hogy az oxidálószer kálium-dikromát, nátrium-dikromát vagy kálium-permanganát.
12. A 8-9. igénypontok bármelyike szerinti nehézfolyadék, azzal jellemezve, hogy az 1-2,9 g/cm3 sűrűségtartományban 0,005-0,1 g/cm3-es, előnyösen 0,01-0,05 g/cm3-es fokozatokban előállított különböző sűrűségű oldatként van megvalósítva.
13. Berendezés különböző sűrűségű szilárd anyagok keverékeinek nedves szétválasztására, azzal jellemezve, hogy az elválasztandó szilárdanyag-keverék és egy vizes szétválasztófolyadék befogadására alkalmas első kamrából;
az első kamra fenékrészén vagy fenéksíkjában elhelyezett egy vagy több, a kiülepedett szilárdanyag-frakció átengedésére alkalmas zárható nyílásokból; a zárható nyílások alatt elhelyezett 2-n számú, a szilárdanyag-keverékből származó kiülepedett frakció befogadására alkalmas kamrákból;
az első kamrába levezető, a szétválasztófolyadék bevezetésére egy első hozzávezető berendezésből, és szilárdanyag-keverék bevezetésére egy másik hozzávezető berendezésből;
egymáshoz képest eltolható tárcsával (9, 13) van elválasztva az alatta elhelyezkedő ülepítőkamráktól (2-7), amely tárcsák legfeljebb az egyes ülepítőkamrák felső nyílásának megfelelő méretű nyílással vannak ellátva; adott esetben a forgástest közepén elhelyezett rotort (10), amely szilárdan össze van kötve egy kaparóelemmel (8); és az ülepítőkamrákban (2-7) fenékelzárókat tartalmaz.
HU9502681A 1993-03-18 1994-03-17 Eljárás különböző sűrűségű szilárd anyagok keverékeinek szétválasztására, szétválasztó-folyadék és berendezés az eljárás végrehajtására HU219787B (hu)

Applications Claiming Priority (3)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19934309326 DE4309326A1 (de) 1993-03-18 1993-03-18 Trennvorrichtung zur kontinuierlichen Fraktionierung von Feststoffgemischen
DE19934309325 DE4309325A1 (de) 1993-03-18 1993-03-18 Schwerflüssigkeit zum Trennen von Feststoffgemischen
PCT/DE1994/000313 WO1994021382A1 (de) 1993-03-18 1994-03-17 Verfahren zur trennung von feststoffgemischen verschiedener dichte, trennflüssigkeit und vorrichtung zur durchführung des verfahrens

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9502681D0 HU9502681D0 (en) 1995-11-28
HUT76076A HUT76076A (en) 1997-06-30
HU219787B true HU219787B (hu) 2001-08-28

Family

ID=25924237

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9502681A HU219787B (hu) 1993-03-18 1994-03-17 Eljárás különböző sűrűségű szilárd anyagok keverékeinek szétválasztására, szétválasztó-folyadék és berendezés az eljárás végrehajtására

Country Status (11)

Country Link
US (1) US5738222A (hu)
EP (1) EP0689479B1 (hu)
JP (1) JP3492691B2 (hu)
AT (1) ATE152637T1 (hu)
AU (1) AU677648B2 (hu)
CA (1) CA2156157C (hu)
CZ (1) CZ285806B6 (hu)
DE (1) DE59402670D1 (hu)
HU (1) HU219787B (hu)
PL (1) PL177441B1 (hu)
WO (1) WO1994021382A1 (hu)

Families Citing this family (11)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE19825235A1 (de) * 1998-06-05 1999-12-09 Lothar Weber Verfahren zum Trennen metallhaltiger Kunststoff- oder Papiermischungen
GB2370263B (en) * 2000-12-21 2004-06-30 Compact Power Ltd Bag splitter and wet separator
US6599950B2 (en) * 2001-03-29 2003-07-29 The University Of Chicago Process for the recovery and separation of plastics
NL1024818C1 (nl) * 2003-03-17 2004-09-20 Univ Delft Tech Werkwijze voor het scheiden van deeltjes en inrichting daarvoor.
FR2860994B1 (fr) * 2003-10-15 2007-07-13 Galloo Plastics Procede de separation selective de materiaux organiques usages fragmentes au moyen de suspensions aqueuses denses
FR2863509B1 (fr) * 2003-12-10 2007-07-13 Galloo Plastics Procede de separation selective de materiaux polymeres fragmentes en particulier usages, au moyen de suspensions aqueuses denses dynamiquement stabilises
FR2936432B1 (fr) 2008-09-30 2011-09-16 Gallo Plastics Procede de separation selective de materiaux organiques usages,fragmentes au moyen d'un milieu aqueux de densite choisie
DE102008056311A1 (de) 2008-11-07 2010-05-12 Apk Aluminium Und Kunststoffe Ag Verfahren zum Abtrennen einzelner Wertstoffe aus gemischtem, insbesondere zerkleinertem Kunststoffabfall
WO2015112399A1 (en) 2014-01-21 2015-07-30 Kior, Inc Process of reactivating a metal contaminated biomass conversion catalyst
TWI686239B (zh) 2014-09-23 2020-03-01 德商巴斯夫歐洲公司 使用聚鎢酸鹽分離半導性與金屬性單層壁奈米碳管
CN104475425B (zh) * 2014-11-24 2016-08-17 湖南华曙高科技有限责任公司 选择性激光烧结间接成型余废料的回收方法

Family Cites Families (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US1854107A (en) 1927-09-30 1932-04-12 Thomas M Chance Method and apparatus for separating materials of different specific gravities
US2150899A (en) 1936-08-31 1939-03-21 Du Pont Method of and apparatus for isolating minerals
FR2104667A1 (en) 1970-06-16 1972-04-21 Rech Geolog Miniere Densimetric particle-sepn - automatic continuous sepn of dry fractions of mineral ore from suspension
GB1568749A (en) 1978-05-25 1980-06-04 Fluid Drilling Ltd Seed separator
DE2900666C2 (de) * 1979-01-10 1992-04-02 Bahr, Albert, Prof. Dr.-Ing., 3392 Clausthal-Zellerfeld Verfahren und Vorrichtung zur Trennung von Kunststoffabfällen unterschiedlicher Dichte und Form
DE3305517C2 (de) * 1983-02-14 1985-01-17 Berliner Industriebank AG, 1000 Berlin Schwerflüssigkeit
EP0114291A3 (de) * 1983-01-24 1985-12-04 Bodo Dr. Plewinsky Mittel zur Trennung gelöster und/oder ungelöster Stoffe aufgrund unterschiedlicher Auftriebsdichten bzw. Dichten vermittels der Lösungen echter Metawolframate
JPS59196760A (ja) * 1983-04-19 1984-11-08 Citizen Watch Co Ltd 小形薄形電池用ガスケツト分級選別法
DE3800204A1 (de) * 1988-01-07 1989-07-20 Reiner Landreh Verfahren und vorrichtung zum sortieren von kunststoffabfaellen
US5268128A (en) * 1990-05-25 1993-12-07 Westinghouse Electric Corp. Method and apparatus for cleaning contaminated particulate material
IT1243185B (it) * 1990-08-01 1994-05-24 Sviluppo Settori Impiego Srl Processo per separare materiale plastico eterogeneo in frazioni omogenee ed apparecchiatura adatta allo scopo
FI93974C (fi) * 1992-06-18 1995-06-26 Outokumpu Harjavalta Metals Oy Menetelmä sulfidisten, vaikeasti sulatettavien nikkelirikasteiden tai vastaavien seosten hyödyntämiseksi

Also Published As

Publication number Publication date
EP0689479B1 (de) 1997-05-07
PL177441B1 (pl) 1999-11-30
AU677648B2 (en) 1997-05-01
CZ239595A3 (en) 1996-02-14
EP0689479A1 (de) 1996-01-03
HUT76076A (en) 1997-06-30
JP3492691B2 (ja) 2004-02-03
CZ285806B6 (cs) 1999-11-17
US5738222A (en) 1998-04-14
CA2156157C (en) 2003-05-06
DE59402670D1 (de) 1997-06-12
HU9502681D0 (en) 1995-11-28
CA2156157A1 (en) 1994-09-29
WO1994021382A1 (de) 1994-09-29
JPH08509650A (ja) 1996-10-15
PL308741A1 (en) 1995-08-21
ATE152637T1 (de) 1997-05-15
AU6373394A (en) 1994-10-11

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU219787B (hu) Eljárás különböző sűrűségű szilárd anyagok keverékeinek szétválasztására, szétválasztó-folyadék és berendezés az eljárás végrehajtására
US5626743A (en) Tar sands extraction process
CA2025422C (en) Process for the separation and recovery of plastics
DE1130397T1 (de) Ausrüstung zur Bestimmung eines Analyten in einer Probe
CA2208767A1 (en) Tar sands extraction process
US5476994A (en) Method for extracting metals from sediment
EP0876847A2 (de) Verfahren zur Trennung von Mischkunststoffen
HUE035626T2 (hu) Ólomtartalmú eszközök kezelésére szolgáló rendszer és eljárás
US4529506A (en) Method for cleaning fine coal
DE4222119C2 (de) Vorrichtung und Verfahren zur naßmechanischen Trennung von Feststoffgemischen
CA2168808C (en) Tar sands extraction process
US4208259A (en) Treatment of comminuted oats under the influence of an electric field
WO1994021382B1 (de) Verfahren zur trennung von feststoffgemischen verschiedener dichte, trennflüssigkeit und vorrichtung zur durchführung des verfahrens
US2689810A (en) Separation of starch and gluten
US1917156A (en) Method of and apparatus for separating cre or metal of high specific gravity
EP0063910A2 (en) Multi phase separation process
US3070553A (en) Depigmenting polymeric compositions with aldehyde settling aids
SE460361B (sv) Foerfarande foer separation av vatten och fasta partiklar ur braensle, speciellt skifferolja
US4157295A (en) Method and apparatus for testing and separating minerals
Smith Selection of centrifuges for chemical processing
DE4309326A1 (de) Trennvorrichtung zur kontinuierlichen Fraktionierung von Feststoffgemischen
Meadus et al. Effect of Agglomerate Pore Structure on Efficiency of Solid-Liquid Separation by an Agglomeration Technique: Use of a Model System
DE4234636C2 (de) Vorrichtung und Verfahren zur nassmechanischen Trennung/Sortierung von Kunststoffgemischen
CA1153718A (en) Oil shale upgrading process
CN115970882A (zh) 调控方法

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees