HU218841B

HU218841B - Szövés nélkül készült többrétegű anyag, továbbá ilyen anyagot tartalmazó higiénés abszorbens termék

Info

Publication number: HU218841B
Application number: HU9501447A
Authority: HU
Inventors: Jean-Pierre Koczab
Original assignee: Peaudouce
Priority date: 1992-11-20
Filing date: 1993-11-18
Publication date: 2000-12-28
Also published as: AU5468794A; ATE144802T1; CZ130295A3; TNSN93127A1; FR2698385A1; PL308959A1; GB9323707D0; SK281133B6; US5556392A; NO951841L; HUT71670A; AU683230B2; US5879344A; ES2096439T3; WO1994012714A1; GB2272708B; FI952426A; NO304259B1; ZA938675B; DE69305752T2

Description

A találmány tárgya szövés nélkül készült többrétegű anyag, továbbá ilyen anyagot tartalmazó higiénés abszorbens termék. A találmány szerinti, szövés nélkül készült többrétegű anyag folyadékáteresztő, mindenekelőtt testnedvek hatékony áteresztésére alkalmas, és újranedvesítéssel szemben megnövelt ellenállású szerkezetű.

A találmány szerinti, szövés nélkül készült többrétegű anyag mindenekelőtt higiénés abszorbens termékek előállításánál hasznosítható, mivel folyadékfelvevő képessége jelentős mértékű. Ilyen higiénés termék lehet a pelenka vagy inkontinens személyeknél alkalmazott inkontinenciabetét, amely az eddigieknél jobb védelmet biztosít az egyén bőre számára, és a termékkel való érintkezés a viselője bőrére kevéssé irritáló.

A higiénés abszorbens termékek és közöttük a pelenkák, valamint az inkontinenciabetétek a testnedvek számára át nem járható, röviden folyadékátnemeresztő külső réteget, abszorbens anyagból álló lapot vagy részelemet és felületi szövetet vagy textillapot tartalmaznak. Ez utóbbi szintén folyadékáteresztő, mindenekelőtt vizelet áteresztésére alkalmas anyagból áll, méretei és alakja megfelelnek a külső réteg hasonló paramétereinek. A felületi szövet a testnedveket úgy hivatott átengedni, hogy egyúttal a felhasználó bőrét a nedvességet befogadó abszorbens betét felületétől elválassza. Ennek megfelelően követelményként jelentkezik, hogy a felületi szövet megfelelően lágy anyagú legyen, és olyan vastag, amely biztosítja a szükséges szigetelést a bőr felülete és az abszorbens betét között. Az abszorbens betét feladata a testnedvek felvétele, ezért azt nagy mennyiségű folyadék befogadására kell méretezni úgy, hogy a hirtelen áramban jelentkező testnedveket is visszaáramlás nélkül felvegye. Az abszorbens betétek szerkezeti felépítésére például az EP-A 0,232,729 számú közzétételi irat ad kitanítást, amely olyan abszorbens betétet mutat be, amelyet hosszú abszorbens szálakból álló lemezből vágnak ki, és felületein cellulóz anyagú vattaszerű réteggel borítanak be. A lemezből kivágott lapot és a borítórétegeket mindkét oldalon tűzéssel fogják össze. Az itt ismertetett abszorbens szerkezet különösen jó hatású, ha két hosszú szálakból álló lemezként van kialakítva. Az abszorbens szerkezet egyik rétegét abszorbens szálakból, a másik rétegét nem abszorbens szálakból álló lemezből vágják ki, és közöttük igen jó abszorpciós képességeket mutató anyag szemcséit rendezik el. A nem abszorbens szálakból álló réteg felületét kívülről szövés nélkül készült textília rétegével borítják, míg az abszorbens szálakból álló réteg külső felületére cellulóz anyagú, vattaszerű bevonat kerül. A szerkezetet mindkét oldalról tűzéssel fogják össze.

A higiénés abszorbens termékeknél az abszorbens lemezt felületi szövettel szokás borítani, amelyet általában szövés nélkül készült textíliából készítenek el. Ennek a borításnak az a feladata, hogy a felhasználó bőrét az abszorbens anyagtól elválassza, a bőrrel való érintkezéskor kellemes benyomást keltsen, és egyidejűleg az abszorbens anyagtól a szükséges mértékű szigetelést lehetővé tegye. A felületi szövet anyagával szemben követelmény még az is, hogy egyidejűleg a testnedvek áramát gyorsan, az áramlás nagy ütemében engedje át, és újranedvesítés ellen védelmet nyújtson.

Az FR-A 2,588,285 számú közzétett leírás olyan szövés nélkül készült textíliákat tartalmazó többrétegű szerkezetet mutat be, amely legalább két szövés nélkül készült réteget tartalmaz, ahol az egyik réteg kétkaréjos levélhez hasonló keresztmetszetű szálakból áll, míg a másik réteget háromkaréjos levélhez hasonló keresztmetszetű szálakkal készítik el. A rétegeket célszerűen furdős szálhúzásos eljárással hozzák létre és a két réteget hőrögzítéssel, azaz hegesztéssel egyesítik nem folyamatos, kijelölt tartományokban.

A WO 87/07117 számú közzétételi irat olyan abszorbens higiénés terméket mutat be, amelynél olyan, borításban elrendezett abszorbens betétet használnak, amely szövés nélkül készült textíliából álló két réteget tartalmaz. Az első réteg, amely a felhasználó bőrével érintkezik, vékony és fürdős szálhúzásos technológiával készült hidrofób anyagú szálszerkezete van, míg a másik réteg, amely végül is szintén érintkezik a felhasználó bőrével, szálas hidrofób szerkezetet alkot, ez olvadékból készül, és felépítésében hasonló az első réteghez. A két réteget abban a tartományban, amely a felhasználás során a felhasználó bőrével érintkezik, nem egyesítik egymással.

A WO 88/05269 számú közzétételi irat eldobható abszorbens termékhez alkalmazandó felületi szövet újszerű megoldását mutatja be. Ez a felületi szövet legalább két réteg szövés nélkül készült textíliából áll, a rétegek anyaga lehet azonos vagy eltérő, és a szerkezetet nyitott vonal mentén bevitt ragasztó segítségével egyesítik.

Az EP 0 151 018 számú közzétételi irat olyan réteges abszorbens szerkezetet ismertet, amely hidrofób, szövés nélkül készült első réteget, és hidrofil, szövés nélkül készült második réteget tartalmaz, amely utóbbi nagy abszorpciós kapacitású anyag, és a rétegek tűzéssel vannak összekapcsolva, nem tartalmaz azonban kártolt szálasanyagot.

Az előzőekben ismertetett higiénés abszorbens jellegű termékek alapvető hiányosságát az jelenti, hogy a bennük alkalmazott többrétegű szövetszerkezet a testnedvek számára a szükséges mértékben ugyan átjárható, de az átengedés üteme nem minden esetben elegendő, így a felületi szövet viszonylag könnyen újranedvesedik és ebben az esetben puhasága, a vele való érintkezés kellemes volta megszűnik.

Fennáll tehát az igény olyan szerkezetű anyag iránt, amely gyorsan engedi át a folyadékot, elsősorban a testfolyadékot.

A találmányunk célja ennek az igénynek az eddigieknél jobb kielégítése, és egy olyan többrétegű anyag kidolgozása, amely a folyadékot gyorsan átengedi és a felülete nem nedvesedik újra, megfelelő mértékben puha, érintkezéskor kellemes benyomást kelt, a testnedveket a megkívánt nagy térfogatáramban hatékonyan engedi át úgy, hogy az újbóli nedvesítést okozó hatásokkal szemben nagy ellenállást mutat.

Cél továbbá olyan abszorbens termék létrehozása, amely a találmány szerinti többrétegű anyagot tartalmazza legalább egy rétegként.

HU 218 841 Β

Felismerésünk szerint a kitűzött cél teljesül, ha szövés nélkül olyan többrétegű szerkezetet hozunk létre, egyik rétege kártolt szálakból álló lap.

A találmány tehát szövés nélkül készült többrétegű anyag, amely legalább egy, a testnedvek hatékony áteresztésére alkalmas és újranedvesítéssel szemben megnövelt ellenállású, folyadékáteresztő, szövés nélkül készült első réteget tartalmaz.

A szövés nélküli többrétegű anyag lényege, hogy a szövés nélkül készült első réteghez tűzéssel folyadékáteresztő kártolt szálas lap van kapcsolva.

Előnyös egy olyan kiviteli alak, amely tartalmaz még egy szövés nélkül készült második réteget, és a kártolt szálas lap a szövés nélkül készült első réteg és a szövés nélkül készült második réteg között van elhelyezve, és a második réteg felületi sűrűsége kisebb, mint az első réteg felületi sűrűsége, továbbá az első és második réteg, valamint a kártolt szálas lappal tűzéssel van egyesítve.

A szövés nélkül készült első és a második réteg célszerűen cellulóz, viszkóz, polietilén, polipropilén, nejlon és etilén-propilén-kopolimer közül legalább egyikből készült, természetes vagy szintetikus anyagú szálakból van ki képezve.

A kártolt szálas lap előnyösen polietilén, polipropilén, poliészter, nejlon és etilén-propilén-kopolimer közül legalább egyből készült szintetikus anyagú szálakból van kiképezve.

A szövés nélkül készült első réteg előnyösen 10 g/m² és 30 g/m² közötti felületi sűrűségű anyagból van kiképezve, míg a szövés nélkül készült második réteg adott esetben legfeljebb 20 g/m² felületi sűrűségű anyagból van kiképezve.

A kártolt szálas lap előnyösen 20 g/m² és 60 g/m²közötti felületi sűrűségű anyagból van kiképezve, legelőnyösebb, ha a kártolt szálas lap 50 g/m² felületi sűrűségű, és adott esetben 3 és 13 közötti finomsági számmal jellemzett szálszerkezettel van kiképezve.

A találmány tárgya továbbá abszorbens termék, amely testnedvek számára átjárhatatlan, folyadékátnemeresztő külső réteget, a folyadékátnemeresztő külső réteghez kapcsolódó folyadékáteresztő felületi szövetet, és közöttük elhelyezett, a testnedveket átengedő, folyadékáteresztő abszorbens betétet tartalmaz.

Az abszorbens termék lényege, hogy a felületi szövet a találmány szerint kialakított többrétegű anyagok bármelyikéből van kiképezve, és az első réteg a legbelső, használat közben a felhasználóval érintkező része, míg a kártolt szálas lap, vagy ha van, a második réteg a külső része.

A találmány tárgya továbbá olyan abszorbens termék, is amely testnedvek számára átjárhatatlan folyadékátnemeresztő külső réteget, a folyadékátnemeresztő külső réteghez kapcsolódó folyadékáteresztő felületi szövetet és közöttük elhelyezett, a testnedveket átengedő, folyadékáteresztő abszorbens betétet tartalmaz, amelynek a testhajlathoz illeszkedő két szélesebb végtartománya és közöttük elhelyezkedő folyadékáteresztő lépésbetét-tartománya van.

Ezen abszorbens termék lényege, hogy a lépésbetéttartományhoz illeszkedő, az abszorbens betételem szélességével és hosszúságával megközelítőleg megegyező szélességű és hosszúságú folyadékáteresztő, középső szalagszerű elemmel van ellátva, amely találmány szerinti kialakított többrétegű anyag bármelyikéből van kiképezve, és a szövés nélkül készült első réteg a legbelső, használat közben a felhasználóval érintkező része, míg a kártolt szálas lap, vagy ha van, a szövés nélkül készült második réteg a külső része.

Előnyös, ha a középső szalagszerű elem a felületi szövet belső oldalán van elhelyezve, vagy ha a középső szalagszerű elem felületi szövet és abszorbens betét között van elhelyezve.

Célszerűen a kártolt szálas lap vagy a kisebb felületi sűrűségű, szövés nélkül készült második réteg a felületi szövet és/vagy az abszorbens betét belső felületéhez ragasztással, hegesztéssel, ultrahanggal vagy tűzéssel van csatlakoztatva.

A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

1. ábra: a találmány szerinti, szövés nélkül készült többrétegű anyag egyik előnyös megvalósítása keresztmetszetben, a

2. ábra: a találmány szerinti, szövés nélkül készült többrétegű anyag egy másik előnyös megvalósítása keresztmetszetben, a

3. ábra: pelenkaként kialakított, az 1. ábra szerint felépített többrétegű anyagot tartalmazó felületi szövettel létrehozott abszorbens termék felülnézete részbeni kimetszéssel, a

4. ábra: a 3. ábra IV-IV sík mentén vett metszete, az

5. ábra: pelenkaként kialakított, az 1. ábra szerint felépített szövés nélkül készült többrétegű anyagot tartalmazó, testhajlatot követő szalagos résszel létrehozott abszorbens termék felülnézete részbeni kimetszéssel, a

6. ábra: az 5. ábra VI-VI sík mentén vett metszete, a

7. ábra: pelenkaként kialakított, a 2. ábra szerint felépített többrétegű anyagot tartalmazó felületi szövettel létrehozott abszorbens higiénés termék felülnézete részbeni kimetszéssel, a

8. ábra: a 7. ábra VIII-VIII sík mentén vett metszete, a

9. ábra: pelenkaként kialakított, az 1. ábra szerint felépített többrétegű anyagot tartalmazó, testhajlatot követő szalagos résszel létrehozott abszorbens termék felülnézete részbeni kimetszéssel, míg a

10. ábra: a 9. ábra X-X sík mentén vett metszete.

A találmány szerinti szövés nélkül készült 1 többrétegű anyag egy előnyös kiviteli alakját az 1. ábra mutatja. Ennél a megoldásnál a szövés nélkül készült 1 többrétegű anyag felületét szövés nélkül készült 2 első réteg alkotja, amely felépítésénél fogva testnedvek, különösen vizelet áteresztésére alkalmas. A szövés nélkül készült 2 első réteghez 3 kártolt szálas lap van kapcsolva, amely pámaszerűen borítja a felületet, ez is a testnedvek átengedését biztosító szerkezetben van felépítve. A 3 kártolt szálas lap a szövés nélkül készült 2 első réteggel 5 tűzéssel van összekapcsolva, amely a szerkezetet mindkét felületből kiindulva átfogja.

HU 218 841 Β

A szövés nélküli technológiával készülő textíliáknak gyakorlatilag minden hagyományosan felhasznált típusa alkalmas a szövés nélkül készült 1 többrétegű anyag létrehozására. Alapanyagként a természetes és mesterséges textilszálak választhatók, különösen a cellulóz, a viszkóz, a poliészter, a polietilén, a polipropilén, a nejlon és az etilén-propilén-kopolimer. A szövés nélkül készült 2 első réteg anyagválasztásában lehet homogén vagy inhomogén, vagyis készülhet egy adott vagy több különböző típusú szálból. A szálszerkezetre jellemző finomsági szám (denier) a különböző szálaknál eltérő vagy azonos lehet. A szövés nélkül készült első réteg létrehozásához az ismert technológiák gyakorlatilag mindegyike használható, például a szálak kialakíthatók kicsapatófürdőben, hőrögzítéssel, azaz hegesztéssel, kémiai reakcióval, füvásos eljárással vagy orsós húzással. A szövés nélkül készült 2 első réteg felületi sűrűsége általában 10 g/m² és 30 g/m² között van.

A szövés nélkül készült 2 első réteggel kapcsolódó kártolt szálas lap célszerűen szerves anyagú szálakból áll, amelyek alapanyaga előnyösen poliészter, polietilén, polipropilén, nejlon vagy etilén-propilén-kopolimer. A poliészterszálak alkalmazását különösen előnyösnek tekintjük, mivel ellenálló voltuk mellett kényelmes viseletét biztosítanak. A szálak nem feltétlenül kör keresztmetszetűek, adott esetben a két-, vagy háromkaréjú levélre emlékeztető keresztmetszetek különösen kedvezőek lehetnek. Az ilyen szálak felhasználása azért előnyös, mert megkönnyítik a folyadékok szállítását, illetve diffúziós terjedését. A 3 kártolt szálas lapot szintén létrehozhatjuk homogén vagy heterogén anyagválasztással, vagyis adott esetben többféle különböző alapanyagból álló szálakat használunk. Az anyagválasztás mindenkor attól függ, hogy a 3 kártolt szálas lap milyen funkciót lát el. A 3 kártolt szálas lapban felhasznált szálakra jellemző finomsági szám szintén lehet azonos vagy eltérő, vagyis a szálak átmérőjére jellemző vastagsági adat értéke változó lehet, célszerűen általában a 3 és 13 közötti értékeket választjuk. A 3 kártolt szálas lap felületi sűrűségére a 20 g/m² és 60 g/m²közötti értékek igen célszerűek. A 3 kártolt szálas lap előállítása könnyen végezhető a különböző kártolási vagy ehhez hasonló technológiákkal.

A szövés nélkül készült 2 első réteg és a 3 kártolt szálas lap egymáshoz csatlakoztatását célszerűen mindkét oldalról elvégzett 5 tűzéssel biztosítjuk. Az 5 tűzés sűrűsége és az ehhez használatos szálak finomsági száma az, ami végül is a szövés nélkül készült 1 többrétegű anyag látszólagos sűrűségét meghatározza, hiszen ezzel lehet a vastagságot beállítani. Az 5 tűzés öltéssűrűsége általában 10 és 100 öltés/cm² között van, célszerűen mindkét oldalon ilyen értékű öltéssűrűséget biztosítunk. Az öltések egyszeres vagy ismételt műveletben egyaránt létrehozhatók. Az így előállított 1 többrétegű anyag sűrűsége általában 50 kg/m³ és 300 kg/m³ között van, a 3 kártolt szálas lap vastagságát pedig célszerűen nagyobbra választjuk, mint a szövés nélkül készült 2 első réteg sűrűsége.

A 2. ábrán a találmány szerinti, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyag egy további változatát mutatjuk be. Ennél az elrendezésnél az 1. ábrán bemutatott változathoz hasonló felépítésű, szövés nélkül készült első réteget alkalmazunk, amelyhez a 3 kártolt szálas lap kapcsolódik. Ez utóbbi felépítését tekintve szintén azonos lehet az 1. ábrán bemutatott változatnál alkalmazottal. Továbbfejlesztést jelent azonban az, hogy a kártolt szálas lapnak eddig szabadon maradó felületéhez szövés nélkül készült 4 második réteg csatlakozik. Ez felépítését tekintve mind anyagában, mind egyéb jellemzőiben a szövés nélkül készült 2 első réteghez hasonlít, az egyetlen kivételt a felületi sűrűség jelenti. A találmány értelmében ugyanis a szövés nélkül készült 4 második réteg felületi sűrűségének a szövés nélkül készült 2 első rétegre jellemző értéknél kisebbnek kell lennie, és különösen célszerűnek tekintjük, ha ez a felületi sűrűség legfeljebb 20 g/m², például 17 g/m² és igen előnyösnek a legfeljebb 15 g/m²-es értékeket tekintjük. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alakhoz hasonlóan itt is a 2 első réteget a 3 kártolt szálas lappal és a 4 második réteggel 5 tűzéssel fogjuk össze.

A találmány szerinti, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyag különböző változatai mindenekelőtt felületi borítóként alkalmazhatók higiénés abszorbens termékben, mégpedig felületi szövetként vagy testhajlatot követő szalagszerű elemként. Alkalmazása mindenekelőtt pelenkák, valamint inkontinenciabetétek készítésénél javasolt.

A 3. és 4. ábra higiénés 10 abszorbens terméket mutat be, amely például pelenka. Ez a 10 abszorbens termék egymással összekapcsolt 11 külső réteget, 13 felületi szövetet és ezek között elhelyezett 12 abszorbens betétet tartalmaz. All külső réteg a testnedvek számára átjárhatatlan, rugalmas, hajlékony anyagból készül, a 12 abszorbens betét pedig a testnedvek befogadására szolgál, méreteit tekintve all külső rétegnél kisebb, szélei all külső réteg széleitől adott távolságra húzódnak. A 12 abszorbens betét all külső réteg folyadékot át nem eresztő anyagához bármely ismert módon, például ragasztással rögzíthető. A 12 abszorbens betét ezután szabadon maradó felületére folyadékáteresztő 13 felületi szövet kerül, amely a testnedveket áteresztő anyagból készül, méreteiben all külső réteget követi. A 13 felületi szövet a 12 abszorbens betét szélei, illetve kerülete mentén van all külső réteghez rögzítve, erre a célra szintén a különböző ragasztók használhatók. Az abszorbens jellegű higiénés termékek gyártásában jól ismert, hogy all külső réteg, a 12 abszorbens betét és a 13 felületi szövet keresztmetszetében óraüveg keresztmetszeti alakjára emlékeztet, vagyis két egymással szemközti szélén viszonylag széles tartományok vannak, és közöttük keskenyebb, a testhajlatot követő rész van kiképezve. A 3. és 4. ábrán látható, hogy a 13 felületi szövet az 1. ábrán bemutatott szerkezetű 1 többrétegű anyagból van kiképezve, vagyis benne a szövés nélkül készült 2 első réteg és a 3 kártolt szálas lap található meg. A 3 kártolt szálas lap közvetlenül a 12 abszorbens betét fölött helyezkedik el, míg a szövés nélkül készült 2 első réteg a 13 felületi szövet határoló, a felhasználó testével érintkezésbe kerülő felszínét határozza meg.

HU 218 841 Β

A találmány további előnyös kiviteli alakjánál az emberi testnek a terméket befogadó hajlatát követő alakú, szalagszerű alakzatot hozunk létre. Ilyenkor egy, a abszorbens betét testhajlatba kerülő részével hasonló szélességű és hosszúságú középső szalagot alkotó tartományt vágunk ki. Ez a középső szalag készül a találmány szerinti szövés nélkül készült 1 többrétegű anyagból, amely vagy a 13 felületi szövet fölött vagy a felületi szövet és a 12 abszorbens betét között van elrendezve. A testhajlatot követő alakban kiképzett középső szalagnak az 1. ábra szerinti szövés nélkül készült 1 többrétegű anyaggal létrehozott változatát az 5. és 6. ábrán láthatjuk. Ennél a kiviteli alaknál a 10 abszorbens termék, például pelenka, folyadékáteresztő külső réteget, all külső réteghez például ragasztóanyag közvetítésével kapcsolódó 12 abszorbens betétet és a találmány szerint létrehozott, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyagból álló középső szalagot, valamint hagyományos szerkezetű szövés nélkül készült textíliából készült 13 felületi szövetet tartalmaz. A 13 felületi szövet és a 11 külső réteg között 14 ragasztott kapcsolatot létesítünk, bármilyen ismert megoldás szerint. Az ábrákon bemutatott módon a középső szalag a 12 abszorbens betét és a 13 felületi szövet között helyezkedik el. Az 1. ábrából kitűnik, hogy a szövés nélkül készült 1 többrétegű anyag 3 kártolt szálas lapja a 12 abszorbens betét belső felületéhez kapcsolódik, és a szövés nélkül készült 2 első réteg a középső szalag legbelső rétegét alkotja, amely a hagyományos felépítésű szövés nélkül készült textíliából álló 13 felületi szövet külső felszínével érintkezik. A 13 felületi szövet és a középső szalag vagy a 12 abszorbens betét felülete között a biztos megfogást ragasztóval, hegesztéssel, ultrahangos rögzítéssel vagy 5 tűzéssel biztosíthatjuk. A középső szalag elhelyezkedésétől függetlenül a találmány szerinti, szövés nélkül készült 2 első réteg az, amelyik a középső szalag legbelső felületét meghatározza.

Az előzőekben ismertetett módon olyan 10 abszorbens terméket készítünk, amely puhaságát, folyadékáteresztő képességét és újranedvesíthetőséggel szembeni ellenállását tekintve kiváló jellemzőket mutat.

A 7. és a 8. ábrán pelenkaként létrehozott 10 abszorbens terméket mutatunk be, amelynél a 13 felületi szövet a 2. ábrán bemutatott, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyagból van kialakítva. A 10 abszorbens terméknek ezen megvalósításánál is megtaláljuk a folyadékáteresztő 11 külső réteget, a 12 abszorbens betétet, és a 2. ábrán már ismertetett szerkezetű, a találmány szerint létrehozott, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyagból álló 13 felületi szövetet. All külső réteg, a abszorbens betét és a 13 felületi szövet felépítését tekintve hasonlít a 3. és 4. ábrán bemutatott változathoz, azzal a különbséggel, hogy a 13 felületi szövet elrendezésével biztosítjuk azt a helyzetet, amikor a szövés nélkül készült 4 második réteg, tehát a kisebb felületi sűrűségű anyag a szerkezet külső felületét határozza meg. Ilyenkor a nagyobb felületi sűrűségű anyagból álló, szövés nélkül készült 2 első réteg a 13 felületi szövetnek azt a belső rétegét adja, amely a felhasználó testével érintkezésbe kerül.

A 9. és a 10. ábra kapcsán ugyancsak pelenkaként létrehozott 10 abszorbens terméket ismertetünk. Ez felépítését tekintve hasonlít az 5. és 6. ábrán bemutatott 10 abszorbens termékhez, de a hagyományosan kialakított 13 felületi szövetet testhajlatot követő alakban kiképzett középső szalaggal egészítjük ki, amely a 2. ábrán bemutatott szövés nélkül készült 1 többrétegű anyagból készül. A 10 abszorbens termék mint pelenka, ez esetben is folyadékáteresztő 11 külső réteget, ehhez kapcsolódó 12 abszorbens betétet, a 12 abszorbens betét testhajlathoz illeszkedő részének megfelelő szélességű és hosszúságú, ugyancsak a testhajlatot követő alakú középső szalagot és hagyományos módon, ismert szövés nélkül készült textíliából álló 13 felületi szövetet tartalmaz. A 12 abszorbens betétet a folyadékáteresztő 11 külső réteggel tetszőleges ismert eljárással kapcsoljuk össze, például ragasztással, míg a 13 felületi szövet szövés nélkül készült textíliaanyagát all külső réteggel a 12 abszorbens betét kerülete mentén ugyancsak hagyományos módon, például ragasztási vonalak mentén ragasztóanyaggal egyesítjük. A középső szalagot az itt bemutatott megoldás szerint a 12 abszorbens betét és a 13 felületi szövet között rendezzük el, hozzá egyrészt a szövés nélkül készült a 2 első, másrészt a 4 második réteg kapcsolódik, amelyek között a 3 kártolt szálas lap helyezkedik el. A szövés nélkül készült 4 második réteg kisebb felületi sűrűségű anyagát közvetlenül a 12 abszorbens betét belső felületén rendezzük el, míg a nagyobb felületi sűrűségű anyagból álló, szövés nélkül készült 2 első réteg a középső szalag legbelső felületét határozza meg, amely a hagyományos felépítésű, szövés nélkül készült textíliából álló 13 felületi szövet belső felületével van érintkezésben. A középső szalagot tehát a találmány szerint létrehozott, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyagból készítjük el, és azt a 12 abszorbens betéthez ismert eljárások valamelyikével kapcsoljuk, például ragasztással, hegesztéssel, ultrahangos hegesztéssel vagy 5 tűzéssel. A szövés nélkül készült 4 második réteg felhasználásával azt az előnyt érjük el, hogy a 12 abszorbens betétet igen nagy biztonsággal lehet helyzetében megfogni. A fentiekből az is következik, hogy a középső szalag összetett szerkezetű anyagát a 13 felületi szövet belső felületén is el lehet rendezni. Ebben az esetben viszont a kisebb felületi sűrűségű anyagból álló, szövés nélkül készült 4 második réteg a középső szalag legkülső rétegét alkotja, amely a 13 felületi szövet belső felszínéhez kapcsolódik, és így a nagyobb felületi sűrűségű anyagból álló, szövés nélkül készült 2 első réteg a középső szalag legbelső rétegét határozza meg, és ez kerül az alkalmazás menetében a felhasználó testével érintkezésbe.

A fentiekben bemutatott módon puhaságát, folyadékáteresztő képességét, nedvesítőhatásokkal szembeni ellenállását tekintve az ismert szerkezetekhez képest kedvezőbb jellemzőket mutató 10 abszorbens termék készíthető.

A találmány szerinti 10 abszorbens termék további részleteit néhány példa ismertetésével mutatjuk be, ahol a példák bemutatása, a korlátozás szándéka nélkül, a megvalósítási lehetőségek egy kipróbált körének részletét mutatja be.

HU 218 841 Β

A ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉLDA

Kereskedelmi forgalomban levő pelenkát, mégpedig a Peaudouce cég 20 g/m^{1 2} felületi sűrűségű,

8-18 kg testtömegre készült, 59 g tömegű, 48 g tömegű abszorbens betétjében 4,6 g nagy abszorpciós képességű anyagot tartalmazó Action Girl elnevezésű termékét, amely polipropilénszálakból, kicsapatófíirdőben előállított, szövés nélkül készült textíliából álló, hagyományos szerkezetű felületi szövettel van kialakítva, folyadékáteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállás szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

B ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉLDA

Az A összehasonlító példában meghatározott, kereskedelmi forgalomban levő pelenka egy másik azonos méretű, 82 g/m² felületi sűrűségű változatát folyadékáteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállása szempontjából megvizsgáltuk. A pelenka 30 g/m²felületi sűrűségű felületi szövete szövés nélkül készült textíliaként kicsapatófürdőben előállított polipropilénszálakból álló alapréteget tartalmazott, hozzá poliészterből levegőben hivatással előállított szálakat többségben tartalmazó anyagból készített, a testhajlathoz illeszkedő 52 g/m² felületi sűrűségű középső szalag tartozott. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

C ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉLDA

Az A összehasonlító példában meghatározott, kereskedelmi forgalomban levő pelenka felületi szövetét a B összehasonlító példában meghatározott pelenka felületi szövetével helyettesítettük, és az így kapott terméket folyadékáteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállása szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

D ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉLDA

A B összehasonlító példában meghatározott, testhajlathoz illeszkedő középső szalagot, vagyis levegőn hívott szálakból létrehozott, szövés nélkül készült textíliából álló, 52 g/m² felületi sűrűségű középső szalagot az A összehasonlító példában meghatározott, kereskedelmi forgalomban levő pelenka felületi szövetére helyeztük, majd az így kapott terméket folyadékáteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállása szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

E ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉLDA

Kicsapatófürdőben kapott polipropilénszálakból álló, 20 g/m² felületi sűrűségű szövés nélkül készült textília négy rétegét az A összehasonlító példában meghatározott, kereskedelmi forgalomban levő pelenka felületi szövetéhez illesztettünk. Az így kapott terméket folyadékáteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállása szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

1. példa

Az A összehasonlító példa szerinti, kereskedelmi forgalomban levő pelenka felületi szövetét a találmány szerint létrehozott 1 többrétegű anyaggal helyettesítettük. Ennél a példánál a találmány szerinti, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyagban szövés nélkül készült 2 első réteget kicsapatófíirdőben kapott polietilénszálakból álló, a Corovin cég termékeként beszerzett szövés nélkül készült textília alkotta, amelynek felületi sűrűsége 20 g/m² volt és azt 5 tűzéssel kapcsoltuk poliészterszálakból álló, 50 g/m² felületi sűrűségű és 6,6 finomsági számmal jellemzett szálszerkezetet mutató kártolt szálas laphoz. így összességében 70 g/m² felületi sűrűségű terméket nyertünk. Az 5 tűzést 20 öltés/cm² megmunkálási sűrűséggel végeztük el mindkét oldalon, és így összességében 150 kg/m³ sűrűségű termékjött létre. A 3 kártolt szálas lap poliészterszálakból álló lemezét közvetlenül a 12 abszorbens betéten helyeztük el. Az így kapott terméket folyadékáteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállása szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1, táblázat foglalja össze.

2. példa

A B összehasonlító példa szerinti pelenka felületi szövetét a találmány értelmében az 1. példának megfelelő módon elkészített 1 többrétegű anyagból álló szövettel helyettesítettük, ahol a 3 kártolt szálakból álló lap a pelenka 12 abszorbens betétjével érintkezésben volt elrendezve. Az így kapott terméket folyadékáteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállása szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

3. példa

A B összehasonlító példa szerinti pelenkánál az 52 g/m² felületi sűrűségű, szövés nélkül készült textíliából álló középső szalagot levettük, és az 1. példa szerinti, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyaggal helyettesítettük, ahol a 3 kártolt szálas lap felületével a pelenka gyártási felületi szövetét alkotó 30 g/m² felületi sűrűségű alaprétegével volt érintkezésben. Az így kapott terméket folyadékáteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállása szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

4. példa

Az A összehasonlító példa szerinti pelenka felületi szövetét a találmány szerint elkészített olyan 1 többrétegű anyagból álló szövettel egészítettük ki, amely kicsapatófürdőben kapott polietilénszálakból készült, 20 g/m² felületi sűrűségű, szövés nélkül készült 2 első réteget, az 1. példához hasonlóan kártolt poliészterszálakból álló 50 g/m² felületi sűrűségű 3 kártolt szálas lapot, továbbá kicsapatófurdőben kapott polietilénszálakból álló 17 g/m² felületi sűrűségű, szövés nélkül készült második réteget tartalmazott, amelyeket 5 tűzéssel kapcsoltuk egymáshoz. Az 5 tűzés során 20 öltés/cm²megmunkálási sűrűséget alkalmaztunk mindkét oldalon. A találmány szerinti 1 többrétegű anyagot úgy rendeztük el, hogy a szövés nélkül készült 4 második réteg az eredeti termékben hagyott felületi szövettel volt érintkezésben. Az így kapott terméket folyadékáteresztése és újranedvesítési hatásokkal szembeni ellenállása szempontjából megvizsgáltuk. Az eredményeket az 1. táblázat foglalja össze.

HU 218 841 Β

1. táblázat

Vizsgált jellemző	A	B	C	D	E	1.	2.	3.	4.
		összehasonlító példa			példa
Első folyadékfelvétel ideje, s	67	57	50	44	246	47	48	40	35
Második folyadékfelvétel ideje, s	209	173	74	80	498	73	92	109	62
Harmadik folyadékfelvétel ideje, s	225	249	204	118	424	80	120	220	68
Újranedvesítéssel szembeni ellenállás 20 perc elteltével	2,95	0,32	0,12	0,23	0,17	0,20	0,2 3	0,3 8	0,30
Újranedvesítéssel szembeni ellenállás 40 perc elteltével	33,4 6	2,70	4,71	8,50	15,0	1,93	0,3 0	0,6 3	0,45
Újranedvesítéssel szembeni ellenállás	56,1	14,0	30,0	31,6	49,0	16,0	5,2	1,0	11,0
60 perc elteltével	7	0	0	0	0	0	0	3	0

A fentiekben folyadékfelvétel idejeként és az újranedvesítéssel szembeni ellenállásként meghatározott jellemzőket a következő módon határoztuk meg:

A vizsgálatra előkészített termékeket a vizsgálat megkezdése előtt 23 °C hőmérsékletű térben 50%-os relatív nedvességtartalom fenntartása mellett 24 órán keresztül kondicionáltuk.

Középpontjában lyukasztott 7 cm χ 7 cm méretű plexiüveg lemezt a felületi szövet középpontjában rendeztünk el. A vizsgált termék felületére ezután a lemez nyílásán keresztül 9 g/1 nátrium-klorid-tartalmú sóoldatot engedtünk, mégpedig 100 cm³ mennyiségben. Ehhez a termék felületéhez illeszkedő tölcsért is felhasználtunk, ahol a tölcséren átfolyó folyadék mennyiségét úgy állítottuk be, hogy a lemez nyílásában állandó magas szintet tartsunk. Mértük azt az időt, ami a sóoldat bevezetésének megkezdésétől egészen addig telt el, amíg a sóoldat a termék belsejében eltűnt. Ez az idő jelentette az első folyadékfelvételi időt.

Hat lap Dimar ED 939 jelű szűrőpapírt készítettünk elő, amelyek mindegyike 10,2 cm χ 10,2 cm nagyságú kocka volt. Ezeket a papírokat lemértük. Ezután a vizsgált termék felületi szövetére 10 perc időtartamra 10,2 cmx 10,2 cm felületen 3,5 kg tömegű nehezéket helyeztünk, miután a lyukasztott folyadéktovábbító lemezt eltávolítottuk. A kijelölt 10 perces időtartam elteltével a nehezék alá behelyeztük a hat lap szűrőpapírt, és további 10 percen át a nehezéket a termék így lefedett felületén hagytuk. A kijelölt időtartam elteltével a nehezéket és a szűrőpapírt eltávolítottuk. A szűrőpapírok tömegét megmértük, és az első és második mérlegeléssel kapott tömegadatok különbsége adta a 20 percre vonatkoztatott nedvesítéssel szembeni ellenállás értékét.

Az előzőekben vázolt mérési eljárást ugyanannál a terméknél ezután kétszer ismételtük meg, de a sóoldat másodszori bevezetésekor 24 lap szűrőpapírt, a harmadszori bevezetésekor pedig 30 lap szűrőpapírt használtunk fel. Ezzel a második és a harmadik folyadékfelvételi időt, illetve a 40 és 60 percre vonatkoztatott nedvesítéssel szembeni ellenállás jellemző értékeit határoztuk meg.

Az 1. táblázat adatai egyértelműen arra utalnak, hogy ha a találmány szerinti, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyagot az eddig hagyományosan használt felületi szövet felváltására vagy kiegészítésére használjuk, akkor a rövidebb folyadékfelvételi idő és a kiváló újranedvesítéssel szembeni ellenállás kombinációját nyerjük. így egyebek között a C összehasonlító példához viszonyítva az 1. példa azt bizonyítja, hogy a harmadik vizsgálat során a (harmadik) folyadékfelvételi idő mintegy 60%-kal, míg a 60 percre vonatkoztatott újranedvesítéssel szembeni ellenállás mintegy 47%-kal jobb értéket mutat.

A 2. példa szerinti termékre vonatkozó eredményeket a B összehasonlító példa szerint kialakított termékkel hasonlítottuk össze és ebből arra az eredményre jutunk, hogy ha a 13 felületi szövetet a találmány szerinti, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyagból állítjuk elő, vagyis a kiindulási felületi szövetet eltávolítjuk, akkor a második és harmadik folyadékfelvételi időben mintegy 50%-os, és a 60 percre vonatkoztatott újranedvesítéssel szembeni ellenállás értékében mintegy 63%-os javulást érünk el.

A 4. példa szerinti termékre vonatkoztatott eredményeket az 1. példa szerinti termékre kapott eredményekkel összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a találmány szerinti, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyag szövés nélkül készült 4 második réteget tartalmazó változatának alkalmazásával, amellyel a termék hagyományos felépítésű felületi szövetét egészítjük ki, a folyadékfelvételi idő nem romlik le, míg a 60 percre vonatkozó újranedvesítéssel szembeni ellenállás értékében mintegy 30%-os javulás mutatkozik.

Az E összehasonlító példában bemutatott terméket a találmány szerinti 10 abszorbens termékkel összehasonlítva azt kapjuk, hogy a felületi szövet teljes felületi sűrűségének értéke az eredményeket lényegében nem befolyásolja. A 4. példa szerinti terméknél a felületi szövet négy rétegből áll, teljes felületi sűrűsége 107 g/m², míg az E összehasonlító példánál az öt réteg miatt a felületi sűrűség összesített értéke mintegy 100 g/m². A kapott eredmények összehasonlításából az adódik, hogy a folyadékfelvételi idő az összehasonlítási példához képest mintegy 500 és mintegy 600% közötti mértékben javult, ezzel szemben a 60 percre vonatkoztatott újranedvesítéssel szembeni ellenállás értékében mintegy 345%-os romlás következett be.

HU 218 841 Β

Az előző példák is azt bizonyítják, hogy az újszerű, szövés nélkül készült 1 többrétegű anyag felhasználásával olyan újszerű 10 abszorbens termékek készíthetők, amelyek 13 felületi szövete a használati jellemzők jelentős javulását hozza.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Szövés nélkül készült többrétegű anyag, amely legalább egy, a testnedvek hatékony áteresztésére alkalmas és újranedvesítéssel szemben megnövelt ellenállású folyadékáteresztő, szövés nélkül készült első réteget (2) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a szövés nélkül készült első réteghez (2) tűzéssel (5) folyadékáteresztő kártolt szálas lap (3) van kapcsolva.
2. Az 1. igénypont szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy tartalmaz még egy szövés nélkül készült második réteget (4), és a kártolt szálas lap (3) a szövés nélkül készült első réteg (2) és a szövés nélkül készült második réteg (4) között van elhelyezve, és a második réteg (4) felületi sűrűsége kisebb, mint az első réteg (2) felületi sűrűsége, továbbá az első és második réteg (2,4), valamint a kártolt szálas lap (3) tűzéssel (5) van egyesítve.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a szövés nélkül készült az első és a második réteg (2,4) cellulóz, viszkóz, polietilén, polipropilén, nejlon és etilén-propilén-kopolimer közül legalább egyikből készült, természetes vagy szintetikus anyagú szálakból van kiképezve.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a kártolt szálas lap (3) polietilén, polipropilén, poliészter, nejlon és etilénpropilén-kopolimer közül legalább egyből készült szintetikus anyagú szálakból van kiképezve.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a szövés nélkül készült első réteg (2) 10 g/m² és 30 g/m² közötti felületi sűrűségű anyagból van kiképezve.
6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a szövés nélkül készült második réteg (4) legfeljebb 20 g/m² felületi sűrűségű anyagból van kiképezve.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a kártolt szálas lap (3) 20 g/m² és 60 g/m² közötti felületi sűrűségű anyagból van kiképezve.
8. A 7. igénypont szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a kártolt szálas lap (3) 50 g/m² felületi sűrűségű anyagból van kiképezve.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti többrétegű anyag, azzal jellemezve, hogy a kártolt szálas lap (3) 3 és 13 közötti finomsági számmal jellemzett szálszerkezettel van kiképezve.
10. Abszorbens termék, amely testnedvek számára átjárhatatlan, folyadékátnemeresztő külső réteget (11), a folyadékátnemeresztő külső réteghez (11) kapcsolódó folyadékáteresztő felületi szövetet (13), és közöttük elhelyezett, a testnedveket átengedő, folyadékáteresztő abszorbens betétet (12) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a felületi szövet (13) az 1-9 igénypontok bármelyike szerint kialakított többrétegű anyagból (1) van kiképezve, és az első réteg (2) a legbelső, használat közben a felhasználóval érintkező része, míg a kártolt szálas lap (3), vagy ha van, a második réteg (4) a külső része.
11. Abszorbens termék, amely testnedvek számára átjárhatatlan folyadékátnemeresztő külső réteget (11), a folyadékátnemeresztő külső réteghez (11) kapcsolódó folyadékáteresztő felületi szövetet (13) és közöttük elhelyezett, a testnedveket átengedő, folyadékáteresztő abszorbens betétet (12) tartalmaz, amelynek a testhajlathoz illeszkedő két szélesebb végtartománya és közöttük elhelyezkedő folyadékáteresztő lépésbetét-tartománya van, azzal jellemezve, hogy a lépésbetét-tartományhoz illeszkedő, az abszorbens betételem (12) szélességével és hosszúságával megközelítőleg megegyező szélességű és hosszúságú folyadékáteresztő, középső szalagszerű elemmel van ellátva, amely az 1-9 igénypontok bármelyike szerint kialakított többrétegű anyagból (1) van kiképezve, és a szövés nélkül készült első réteg (2) a legbelső, használat közben a felhasználóval érintkező része, míg a kártolt szálas lap (3), vagy ha van, a szövés nélkül készült második réteg (4) a külső része.
12. A 11. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a középső szalagszerű elem felületi szövet (13) belső oldalán van elhelyezve.
13. A 11. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a középső szalagszerű elem felületi szövet (13) és abszorbens betét (12) között elhelyezve.
14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a kártolt szálas lap (3) vagy a szövés nélkül készült második réteg (4) felületi szövet (13) vagy az abszorbens betét (12) belső felületéhez ragasztással, hegesztéssel, ultrahanggal vagy tűzéssel van csatlakoztatva.