HU218753B - Eljárás csővég felbővítésére - Google Patents

Abstract

A találmány eljárás csővég felbővítésére, különösen memóriakapacitásúműanyag csővég felbővítésére egy berendezéssel, amelynek többfeszítőpofája van, melyek sugárirányban egy középtengelyhez képestvisszahúzott helyzet és külső kijáratott helyzet között mozgathatók,ahol a pofáknak külső pofafelületük van, melyek a csővég belsőfelületével érintkeznek, és amelyek a pofák visszahúzott helyzetébenegymás mellett fekszenek, és körív alakú keresztmetszettelrendelkeznek, miközben a berendezésnek szervei vannak a pofáknak azemlített helyzetek közti mozgatására, a sugárirányú távolság amindenkori külső pofafelület beillesztési végétől a szemben lévővégéig nő, míg a pofákat a csővég bővítése céljából egy előre megadottszakaszon visszahúzott pofákkal a csővégbe helyezik, majd a pofákatsugárirányban kifelé a kijáratott helyzetükbe mozgatják. A találmánylényege, hogy a csővéget egymás után több lépcsőben bővítik fel, míg apofákat kis sugárirányú szakaszokban mozgatják minden bővítésilépcsőben, miközben a feszítőpofákat minden felbővítési lépcső közöttvisszahúzzák és tovább a csővégbe behelyezik. ŕ

Description

A találmány eljárás csővég felbővítésére, különösen memóriakapacitású műanyag csővég felbővítésére egy berendezéssel, amelynek több feszítőpofája van, melyek sugárirányban egy középtengelyhez képest visszahúzott helyzet és külső kijáratott helyzet között mozgathatók, ahol a pofáknak külső pofafelületük van, melyek a csővég belső felületével érintkeznek, és amelyek a pofák visszahúzott helyzetében egymás mellett fekszenek, és körív alakú keresztmetszettel rendelkeznek, miközben a berendezésnek szervei vannak a pofáknak az említett helyzetek közti mozgatására, a sugárirányú távolság a mindenkori külső pofafelület beillesztési végétől a szemben lévő végéig nő, míg a pofákat a csővég bővítése céljából egy előre megadott szakaszon visszahúzott pofákkal a csővégbe helyezzük, majd a pofákat sugárirányban kifelé a kijáratott helyzetükbe mozgatjuk.

Az ilyen eljárást gyakran alkalmazzák csőkapcsolások létesítéséhez, elsősorban memóriakapacitású műanyag csövek felbővítéséhez, azaz olyan csövekhez, melyek a bővítés után automatikusan visszatérnek eredeti méretükre és alakjukra. Egy ilyen példa, ahol a csöveket térhálós poliolefinből gyártják, mint az úgynevezett PEX-csöveket, melyeknek aktív memóriakapacitásuk van szobahőmérsékleten. A csőkötés úgy jön létre, hogy az egyik csővéget bővítik és a másikat a felbővítettbe behelyezik, amely a csőkötési helyet alkotja, és általában fémből van, és amely az említett csővégben van, míg a cső Összehúzódik és a kapcsolási helyet alkotja, és hogy fenntartsa a nyomástűrő képességét a csőkapcsoló tartományában. A kapcsolóhüvely expandálhat, ugyanakkor amikor a csővég expandál, amely a hüvellyel körül van véve.

Ilyen megoldást ismertet az US-A-5.090.230 számú szabadalmi leírás. Ennek az expandálási módszernek és berendezésnek a hátránya pedig a bemutatott és ismert megoldásnak, hogy a szemben levő pofa külső felületének, amely általában körív alakú, igyekszik a csővég felületén expandálva kifejezett horonyvonalakat létrehozni a cső hossztengelyének irányában. Amennyiben a folyadék nyomással áramlik a csőkapcsolón keresztül, amit expanziós módszerrel hoznak létre, a folyadék igyekszik követni a fent említett vonalat, és a csőkötésen keresztül ki tud szivárogni, azaz ez a csőkapcsoló tömítetlen. A tömítés hiányossága rögtön létrejön a csőkapcsolat elkészülte után.

A találmány célja új és előnyös eljárás létesítése, ahol az említett hátrányokat sikerült kiküszöbölni.

A találmány tehát eljárás csővég felbővítésére, különösen memóriakapacitású műanyag csővég felbővítésére egy berendezéssel, amelynek több feszítőpofája van, melyek sugárirányban egy középtengelyhez képest visszahúzott helyzet és külső kijáratott helyzet között mozgathatók, ahol a pofáknak külső pofafelületük van, melyek a csővég belső felületével érintkeznek, és amelyek a pofák visszahúzott helyzetében egymás mellett fekszenek, és körív alakú keresztmetszettel rendelkeznek, miközben a berendezésnek szervei vannak a pofáknak az említett helyzetek közti mozgatására, a sugárirányú távolság a mindenkori külső pofafelület beillesztési végétől a szemben lévő végéig nő, míg a pofákat a csővég bővítése céljából egy előre megadott szakaszon visszahúzott pofákkal a csővégbe helyezzük, majd a pofákat sugárirányban kifelé a kijáratott helyzetükbe mozgatjuk.

A találmány lényege, hogy a csővéget egymás utáni több lépcsőben bővítjük fel, míg a pofákat kis sugárirányú szakaszokban mozgatjuk, miközben a feszítőpofákat minden felbővítési lépcső között visszahúzzuk és tovább a csővégbe behelyezzük.

A cső végét a találmány értelmében szakaszosan bővítjük fel, és a visszahúzott pofákat mindig bedugjuk a csővégbe az adott mértékben, és kismértékben a csővég bővítésére sugárirányban szétmozgatjuk, majd a pofákat újra összehúzzuk, és tovább bedugjuk a csővégbe. Ezt addig ismételjük, míg a csővég a szükséges hosszban bővítve van. Tekintettel arra, hogy a pofák előremozgása és a bővítés kis lépcsőkben történik, nem képződnek a csővég belső felületén lényeges hornyok vagy akár egyáltalán nem is képződnek, és így a szivárgás, tömítetlenség veszélye ki van küszöbölve.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló tágítóeszköz, azaz -berendezés legfontosabb részének metszete, a

2. ábra az 1. ábra szerinti II—II vonal mentén vett metszet, de változatlan kivitelben, a

3. ábra az 1. ábra szerinti III-III vonal mentén vett metszet, a

4. ábra a keresztmetszetet szemlélteti, ahol az ábra felső fele hagyományos eszköz pofáit szemlélteti behúzott és expandált állapotban és az ábra alsó fele szemlélteti, hogyan hajtják végre a berendezés pofái a találmány szerinti eljárást, visszahúzott és expandált állapotban.

Az 1-3. ábrák szemléltetik a berendezés jelentős részeit, amelyekkel lehet bővíteni az 1 csővéget, hogy létre lehessen hozni a csőkapcsolatot. A berendezésnek 16 háza van, amelyben 3 dugattyú vagy hasonló van, amelynek hegyes vége és poligonális keresztmetszete van, amelyet mozgatni lehet váltakozva mozgató eszközzel, amit a későbbiekben ismertetünk. A 16 ház elejének 5 csavaros borítása van, amelynek áthatoló központi nyílása van körkörös 6 horonnyal, amelyben a 8 pofák sugárirányú 7 részei sugárirányban, de nem tengelyirányban a 6 gyűrűs hornyokhoz képest mozdulnak el. A 7 részek el vannak látva periferikus hornyokkal, aminek 9 gyűrűs rugója van, amely körülveszi a 8 pofákat, és amely igyekszik azokat visszahúzott helyzetükben tartani, vagy abban a helyzetükben, amelyben azok a 4 dugattyúvégre fekszenek. A berendezés tágításra kerül, ha a 3 dugattyút előremozgatjuk az 1. és 2. ábrán látható helyzetéből, amivel együtt a 4 dugattyú hegyes vége kapcsolódik a 8 pofák ferde 10 felületeihez, és kényszerítik a pofákat oldalt elmozdulni. Az ábrázolt esetben feltételezetten hat 8 pofa van, és a pofák kifelé mozdultak el a 11 központi tengelyhez képest. A pofáknak külső 12 pofafelülete van. A 8 pofák külső 12 felülete metszetben all tengelyhez képest legalább rész2

HU 218 753 Β ben íves és határosán fekszik egy másik pofához képest, mikor a 8 pofák visszahúzott helyzetben fekszenek.

Az említett hajtómechanizmusnak tulajdonképpen egy hajtása van 13 fogaskerék-hajtással és 14 fogaskerékkel. A hajtásnak egy nem ábrázolt villamos motorja van, amely a 15 behajtótengelyhez van kapcsolva. A 14 fogaskerék rögzítetten van szerelve aló száron, amely a 2 házban van ágyazva, és amely 17 bütykös tárcsát hordoz. A 17 bütykös tárcsa együtt működik egy szelepelemelővel 18 görgő formájában, amely a 3 dugattyú hátsó végére van szerelve.

Egy 19 nyomórugó hatásos a 2 ház és 3 dugattyú között, hogy a 18 görgőt érintkezésben tartsa a bütykös tárcsával.

A pofa külső 12 felületének a távolsága a ll tengelytől növekszik, az elülső végétől vagy 20 beillesztési végétől az ellentétes, illetve hátsó végéig. Ezeket a távolságokat különösen az 1. ábrán 22, 23 hivatkozási számokkal jelöltük. Ez a távolságnövekedés történhet lépcsőzetesen, például az 1. ábrán látható módon, vagy folyamatosan, mint ahogy az a 2. ábrán látszik, legalább egy szakaszon a 20 beillesztési végtől ellentétes vagy 21 hátsó végéig. Amennyiben a sugárirányú távolság lépcsőzetesen növekszik, a sugárirányú mindegyik járulékos növekmény előnyösen egyenlő azzal a távolsággal, amelyen a pofa sugárirányban mozog a behúzott helyzete és expandált helyzete között.

Előnyös lehet, ha a sugárirányú távolság a pofa 12 külső felülete a központi tengelytől állandó egy szakaszon, célszerűen az említett központi szakaszon, azaz a 21 végszakaszán, ahogy azt az 1. és 2. ábrák szemléltetik. A pofa 12 külső felületének sugárirányú távolsága a 22 központi tengelytől állandó lehet a közbenső szakasz előtti részen, azaz a 20 végszakaszában, vagy szabadon csökkenhet a 21 vég felé, ahogy az a 2. ábrán látható. A külső pofafelület hátrafelé lejtése meggátolja az 1 csővéget a véletlen kicsúszástól a pofából, amikor az expandál. A csővég védve lehet a véletlen kicsúszás ellen a pofából azzal, hogy a pofa 12 felületén védjük periferikus fogazással vagy horonnyal.

Ha egy cső egyik 1 végét bővítjük, amely anyaga memóriakapacitású, a 8 pofák úgy lesznek összehúzva, hogy a berendezés behelyezett 20 vége lényegében egyenlő a bővítendő csővég belső átmérőjével. Az eszköz behelyezett 20 vége a szóban forgó csővégbe van behelyezve olyan mértékben, amely sokkal rövidebb, mint a pofa teljes hossza. A 8 pofákat szétmozgatjuk, és azután visszatérnek visszahúzott helyzetükbe, és a berendezés tovább mozgatható a már enyhén tágított 1 csővégbe. A lépéseket ismételjük, míg az 1 csővég határos az 5 borítással. A kapcsolandó csodarabot be lehet helyezni a felbővített csővégbe, miután elmozdítottuk a 8 pofákat onnan, és a csővég zsugorodik az említett kapcsolórész között. A 17 bütykös tárcsát óramutatójárásával ellentétesen forgatjuk, és előnyösen a bemutatott módon mint késleltetőeszköz, amely mindegyik fordulat vagy mozgásciklus alatt a 8 pofákat egy időre expandált helyzetében tartja. Ki kell hangsúlyozni, hogy a találmány szerinti berendezést nem kell hajtani villamosán, lehetséges kézi hajtás, pneumatikus vagy hidraulikus hajtás.

A találmány szerinti eljárással elért előny a 4. ábrán látható. A 4. ábra felső része szaggatott vonallal egy hagyományos eszköz 25 pofáit visszatért helyzetükben szemlélteti, amelybe behelyezhető egy nem expandált cső vég. Az ábra folytonos vonallal mutatja a 25 pofákat expandált helyzetben működve a 25 csővégen, amelyből csak a belső anyagréteg van bemutatva. Az ábrán látható, hogy a 27 külső pofafelületek expandált állapotban el vannak osztva nagyobb távolságra egymástól és benyomásokat készítenek a cső belső felületén, és ezek a benyomások tömítetlen kapcsolatot eredményeznek a kapcsolandó csövek között. A 4. ábra alsó fele szintén mutatja a 8 pofákat ugyancsak visszahúzott állapotban, a 8 pofákat szaggatott vonallal, az expandált állapotukat teljes vonallal mutatja az ábra. A 8 pofáknak általában azonos konfigurációjuk van, mint amilyent az 1. ábra mutat, és 29 éleik viszonylag kis távolságban vannak az expandált állapotban, és ezért minimális benyomásokat készítenek az 1 csővég belső felületén.

A találmány nincs korlátozva a bemutatott és fent leírt megoldásra, és megvalósítható a találmány oltalmi körén belül, melyet a következő igénypontok tartalmaznak.

Claims (2)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás csővég felbővítésére, különösen memóriakapacitású műanyag csővég felbővítésére egy berendezéssel, amelynek több feszítőpofája van, melyek sugárirányban egy középtengelyhez képest visszahúzott helyzet és külső kijáratott helyzet között mozgathatók, ahol a pofáknak külső pofafelületük van, melyek a csővég belső felületével érintkeznek, és amelyek a pofák visszahúzott helyzetében egymás mellett fekszenek, és körív alakú keresztmetszettel rendelkeznek, miközben a berendezésnek szervei vannak a pofáknak az említett helyzetek közti mozgatására, a sugárirányú távolság a mindenkori külső pofafelület beillesztési végétől a szemben lévő végéig nő, míg a pofákat a csővég bővítése céljából egy előre megadott szakaszon visszahúzott pofákkal a csővégbe helyezzük, majd a pofákat sugárirányban kifelé a kijáratott helyzetükbe mozgatjuk, azzal jellemezve, hogy a csővéget egymás után több lépcsőben bővítjük fel, míg a pofákat kis sugárirányú szakaszokban mozgatjuk minden bővítési lépcsőben, miközben a feszítőpofákat minden felbővítési lépcső között visszahúzzuk és tovább a csővégbe behelyezzük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítőpofákat sugárirányban egy szakaszon át mozgatjuk, mely szakasz kisebb, mint a csővég befejezendő sugárirányú felbővítése.