HU218384B

HU218384B - Tasak folyadékba vihető összetevőt hordozó anyag befogadására

Info

Publication number: HU218384B
Application number: HU9600973A
Authority: HU
Inventors: Jan Kuipers; Craig Sutherland Mclean
Original assignee: Unilever Nv.
Priority date: 1993-10-12
Filing date: 1994-10-12
Publication date: 2000-08-28
Also published as: IN183041B; ES2111958T3; CA2173866A1; HU9600973D0; PL177364B1; TW269673B; AU7819694A; CN1050813C; TW268923B; WO1995010461A1; HUT73879A; MY134604A; US5552164A; PL313944A1; EP0722410B1; ATE161507T1; JPH09503727A; DE69407611T2; NZ274228A; EP0722410A1

Abstract

A találmány tárgya tasak folyadékba vihető összetevőt hordozó anyagbefogadására, amely a befogadott anyagot tartalmazó kamrával, valamintlegalább két, porózus anyagból készült borítólapot (2) és ezekkelkapcsolódó, legalább három oldalelemet (3) tartalmazó leforrázhatózacskóként (1) van kiképezve, továbbá a kamra belső terében, abbólkinyúlóan első kimeneti ponton (5a) és második kimeneti ponton (5b) átkivezetett húzózsinórt (5) tartalmaz, valamint legalább két oldalelem(3) szomszédságában a húzózsinórt (5) összehúzó eszközzel van ellátva.Lényege, hogy a húzózsinór (5) végeinek egymással lényegébenellentétes irányú meghúzásakor a hozzá illeszkedő oldalelemekhez (3)képest történő elmozdulásával a leforrázható zacskó (1) összehúzódásátengedélyező módon van elrendezve. ŕ

Description

A találmány tárgya tasak folyadékba vihető összetevőt hordozó, folyékony halmazállapotba hozható, megfelelő közegbe merítéssel oldatba vihető vagy ilyen összetevőt tartalmazó anyag befogadására, és így kivonat vagy oldat, különösen ital készítésére, amely a folyadékba általában leforrázással átvihető összetevőt tartalmazó anyagot befogadó kamrával, valamint legalább két, porózus anyagból készült borítólapot és ezekkel kapcsolódó legalább három oldalelemet tartalmazó leforrázható zacskóval van kiképezve, továbbá a kamra belső terében, abból kinyúlóan első kimeneti ponton és második kimeneti ponton át kivezetett húzózsinórt tartalmaz, valamint legalább két oldalelem szomszédságában a húzózsinórt összehúzó eszközzel van ellátva.

A találmány szerinti tasak célszerűen leforrázással folyékony halmazállapotú közegbe átvihető összetevőket tartalmazó anyag, például tea vagy kávé, esetleg más leforrázható készítmény befogadására alkalmas, és kialakítása olyan, hogy a kívánt folyékony halmazállapotú termék, különösen ital elkészítése után a benne levő folyadékra nyomás gyakorolható, aminek hatására az elkészítési műveletek befejezése után a folyadék kinyomható.

A víz után világszerte az italok közül teából fogyasztanak a legtöbbet. Egyes becslések szerint minden emberre napi 0,1 liter tea fogyasztása jut, figyelembe véve a Föld összes lakosát.

A nyugati országokban a fogyasztási célokra szánt tea jelentős mennyiségét tasakokban kiszerelve forgalmazzák. A tasakot a tea készítése céljából leforrázzák, mégpedig azzal, hogy forró vízbe merítik, és ezzel belőle a teaitalt alkotó összetevőket folyadékba viszik. Az ital fogyasztása előtt a zacskót a forró vizet befogadó edényből kiemelik, onnan eltávolítják. A tasakokat számos különböző alakban készítik el, de függetlenül alakjuktól és felépítésüktől, a tea elkészítését követően jelentős mennyiségű folyadék maradhat bennük. Az ilyen zacskós vagy tasakos tea esztétikailag nem kedvező kinézetétől függetlenül a kiáztatott tasak eltávolítása azt a problémát veti fel, hogy tartalmából a folyadék a környezetbe cseppenhet, így a fogyasztó ruháját vagy az asztalon levő térítőt szennyezheti.

Számos kísérlet történt a fent vázolt probléma megoldása céljából, ezek tényege az, hogy a tasakot olyan összenyomó vagy csavaróelemmel látják el, amelynek segítségével a folyadék legalább egy része a tasakot kitöltő anyag belsejéből könnyen eltávolítható.

Az US-A 3,539,355, 3,237,550, 2,885,910, 2,878,927 és 2,466,281 lajstromszámú US szabadalmi leírások olyan tasakokat ismertetnek, amelyekhez húzózsinór tartozik. A húzózsinórt a tasak oldalfalában kiképezett nyílásokon fűzik át. Ennek az a hiányossága, hogy felhasználás előtt a száraz leforrázandó anyag részben a nyíláson át eltávozhat, maguk a nyílások a tasak szerkezeti szilárdságát lecsökkentik, ezzel megnövelik annak veszélyét, hogy a lyukasztott falak a húzózsinórra ható erők hatására felszakadnak, a tasak tartalma idő előtt eltávozik, és a folyadék a nyílásokon keresztül az összenyomás alatt nagy mennyiségben távozhat.

A WO 91/13580 számú nemzetközi közzétételi irat olyan tasakot mutat be, amelynél húzózsinórt befogadó kamra van kialakítva, és ez a húzózsinór adott helyeken a falakat összekötő hídszerű elemek segítségével megfogható. Ez a megoldás szintén azzal a veszéllyel jár, hogy a folyadék gyors eltávozásához utat biztosít, az oldalfal szilárdságát lokálisan csökkenti, és különösen azokon a területeken, ahol a húzózsinór rendeltetésének megfelelően a legnagyobb erővel hat a tasakra.

Az összehúzható tasakok további példáit az US-A 3,415,656 lajstromszámú US szabadalmi leírás, a WO 92/06903 és WO 93/19997 számú nemzetközi közzétételi iratok mutatják be. Ezeknél a megoldásoknál a tasakot úgy készítik, hogy egy belső kamrát alakítanak ki vonalhegesztéssel, majd a tasakot úgy zárják le, ugyancsak hegesztéssel, hogy a kamra körül egy zárt csatorna alakul ki. Ebben a zárt csatornában vezetnek körbe egy húzózsinórt, amely lehetővé teszi a tasak összehúzását. Ez az elrendezés azzal a problémával jár együtt, hogy a húzózsinórt befogadó, hő hatásával lezárt csatornát határoló varrat feszültség alá kerül, amikor a tasakot összehúzzák, és könnyen meghibásodik. A tasak ekkor felnyílik, és a tasakban levő szilárd anyag azonnal kiszóródik.

Problémát jelent a csatorna kialakítása a tasak gyártása során is, mivel a húzózsinórt nehéz a félig elkészült csatornába beilleszteni, és ezért a varratok már a gyártás során megsérülhetnek, és a kamra tartalmát kieresztik.

További problémája az összes ismert megoldásnak, hogy nem adnak útmutatást arra vonatkozóan, miként kell az előzőekben vázolt célra készült tasak gyártási költségeit csökkenteni.

A jelen találmány célja a fenti hiányosságok legalább egy részének megszüntetése. Feladatunknak tekintjük olyan összenyomható, folyadékba vihető összetevőt hordozó anyag befogadására szolgáló tasak kialakítását, amely gazdaságosan gyártható, és a benne levő maradék folyadék eltávolítására egyszerű lehetőséget nyújt.

A feladat megoldásaként folyadékba vihető összetevőt hordozó, előnyösen leforrázható anyag befogadására szolgáló tasakot dolgoztunk ki, amely a feldolgozandó anyagot tartalmazó kamrával, valamint legalább két, porózus anyagból készült borítólapot és ezekkel kapcsolódó legalább három oldalelemet tartalmazó leforrázható zacskóval van kiképezve, továbbá a kamra belső terében, abból kinyúlóan első kimeneti ponton és második kimeneti ponton át kivezetett húzózsinórt tartalmaz, valamint legalább két oldalelem szomszédságában a húzózsinórt összehúzó eszközzel van ellátva, és a találmány értelmében a húzózsinór végeinek egymással lényegében ellentétes irányú meghúzásakor a hozzá illeszkedő oldalelemekhez képest történő elmozdulásával a befogadótasak összehúzódását engedélyező módon van elrendezve.

A gyártás szempontjából előnyös a találmány szerinti tasaknak az a változata, amely két borítólappal, négy oldalelemmel és négy csúcsponttal van kiképezve, ahol célszerűen az első és második kimeneti pont az első ol2

HU 218 384 Β dalelem szomszédságában van kiképezve, és a húzózsinór összehúzása az egyik oldalelemmel szemközt fekvő másik oldalelem szomszédságában következik be. Ugyanennél a megoldásnál szintén előnyös, ha a húzózsinór az előző két oldalelemmel kapcsolódó további oldalelemek mentén lezajló összehúzódásra alkalmasan van elrendezve, valamint adott esetben a húzózsinór a további oldalelemek középpontjával szomszédosán van összehúzódásra alkalmasan elrendezve.

A találmány szerinti tasak egy további, előnyösen gyártható kiviteli alakjánál lényeges, hogy a csomag két borítólappal, három oldalelemmel és három csúcsponttal vagy négy borítólappal, hat oldalelemmel és négy csúcsponttal van kiképezve. Szükség szerint a találmány szerinti tasak két borítólappal és lényegében kör vagy ellipszis alakot eredményező nagyszámú oldalelemmel is kiképezhető.

A belső térben maradt folyadék eltávolítását könnyíti meg az a célszerű kiviteli alakja a találmány szerinti tasaknak, amelynél a húzózsinór ponthegesztéses terület és megfelelő oldalelem között van megvezetve. Ugyanebből a szempontból előnyös a javasolt tasaknak az a megvalósítása, amelynél legalább egy kimeneti pont és egy szűkület között egy vagy több csuklópont van kiképezve, ahol a húzózsinór két végének egymással szembeni irányban való meghúzásakor a csuklópontok forgáspontként működnek, ahol célszerűen a csuklópontok az oldalelemek középpontjainak környezetében vannak kialakítva.

A találmány szinti tasak alakja általában négyzetes vagy téglalap, de egyéb, például háromszögű, tetraéder formájú, kocka alakú, köbös, kör vagy elliptikus alakú kiképzés ugyancsak létrehozható.

A találmány tárgyát a továbbiakban leforrázással folyadékállapotba vihető összetevőt tartalmazó anyagot befogadó tasak példáján, annak célszerű kiviteli alakjai kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

1. ábra: a találmány szerinti befogadótasak háromszög alakú változatának oldalnézete, ahol a húzózsinór két oldalelem szomszédságában meghúzhatóan van elrendezve, a

2. ábra: a találmány szerinti befogadótasak négyszögletes alakú változatának oldalnézete, ahol a húzózsinór két egymással szemközti oldalelem mentén kiképezett két-két ponthegesztéses terület segítségével meghúzhatóan van elrendezve, a

3. ábra: a találmány szerinti befogadótasak négyszögletes alakú kialakításának egy másik lehetősége oldalnézetben, ahol a húzózsinór két egymással szemközti oldalelem középpontjának közelében vonalhegesztéses területen megvezethetően és a tasak alapszintjében rögzítetten van elrendezve, a

4. ábra: a 3. ábrán bemutatott négyszögletes alakú befogadótasak egy másik előnyös kialakítási lehetősége oldalnézetben, amelynél vonalhegesztéses területek helyett két-két ponthegesztéses zóna van kiképezve, az

5. ábra: a találmány szerinti befogadótasak négyszögletes alakú, a 2. ábrán láthatóhoz hasonló kialakítása, ahol a húzózsinór kimeneti pont és a vele szemközti oldalelemnél kiképezett közelebbi ponthegesztéses területek között egymást keresztező ágakban van elrendezve, a

6. ábra: a találmány szerinti befogadótasak négyszögletes alakú változatának oldalnézete, ahol a húzózsinór két egymással szemközti oldalelem középpontjának szomszédságában kialakított ponthegesztéses területek mentén meghúzhatóan van elrendezve, és egyúttal a tasak alsó szintjén a hegesztéses zónában van rögzítve, továbbá két ága egymást keresztezőén van a két ponthegesztéses terület két-két oldalán elrendezve, a

7. ábra: a találmány szerinti befogadótasak 3. ábrán látható négyszögletes alakú változatának egy továbbfejlesztett megvalósítási lehetősége, ahol a tasak oldaleleme mentén, felülről egészen az alapszintig húzódó vonalhegesztéses terület van kiképezve, a

8. ábra: a találmány szerinti befogadótasak tetraéder alakú kiviteli változatának oldalnézete, ahol a húzózsinór két csúcspont szomszédságában rögzítetten és a tasak két oldalelemének teljes hossza mentén meghúzhatóan van elrendezve, míg a

9. ábra: a találmány szerinti befogadótasak lényegében kör alakú változatának oldalnézete, ahol a húzózsinór a belső kerület mentén kialakított három ponthegesztéses területen van átvezetve.

A találmány értelmében alapvetően ital készítésénél hasznosítható 1 leforrázható zacskóval kialakított tasakot készítettünk, amely kívánt síkszerű vagy térbeli alakzatként hozható létre. így kialakítható háromszög, téglalap, négyzet alakú, lényegében lapos tasakként, tetraéder, kocka vagy hasonló alakú testként, de szükség szerint akár kör, ellipszis alakú vagy más felépítésű tartályként. Az alak meghatározására alapvetően 2 borítólapok, 3 oldalelemek és 4 csúcspontok száma alkalmas, így például az 1. ábrán bemutatott tasaknál a 2 borítólapok száma kettő, a 3 oldalelemekből három van, míg a 4 csúcspontok száma szintén három, ezzel szemben a

8. ábrán látható tasaknál a 2 borítólapokból kettő, a 3 oldalelemekből hat és a 4 csúcspontokból négy van. A 9. ábrán bemutatott kör alakú tasaknál úgy tekinthetjük, hogy a két 2 borítólapot végtelen számú 3 oldalelem határolja. A 2 borítólap általában porózus anyagból áll.

Maga az 1 leforrázható zacskó célszerűen teát, például fekete, zöld, ulung, maté vagy rooibos típusú teát, adott esetben kávét vagy kakaót tartalmaz. Az 1 leforrázható zacskó az előzőekben felsorolt készítményeken kívül feltölthető egyéb ízesítő-, színesítő-, habosító-, fehérítőanyagokkal, gyógyfüvekkel, gyógyfüvekből készült keverékekkel, vitaminos italok készítésére szolgáló készítményekkel és hasonlókkal. Az is nyilvánvaló, hogy a tea vagy a kávé instant jellegű készít3

HU 218 384 Β menyekkel, illetve porított teával és kávéval egyaránt létrehozható.

Az 1 leforrázható zacskón belül 5 húzózsinór van elhelyezve, amelynek anyaga gyapot vagy műanyag lehet. Az 5 húzózsinór csíkszerű vagy kör keresztmetszetű kialakításban egyaránt létrehozható. Hosszúságának legalább egy része az 1 leforrázható zacskó belső terét meghatározó kamrába esik, és innen 5a első kimeneti ponton és 5b második kimeneti ponton van kivezetve.

Az 5 húzózsinór egyik vagy adott esetben mindkét végéhez 6 címke erősíthető például ragasztással vagy tűzéssel, esetleg a szakirodalomból ismert egyéb más megoldásokkal. A 6 címke alakjával szemben a jelen találmány semmiféle követelményt nem állít, az egyebek között lehet négyszögletes, téglalap, háromszög vagy kör alakú, képezheti az 5 húzózsinór részét, vagy arról a 3. ábrán bemutatott módon lehúzható elemként is kialakítható. Fontos, hogy megfogásával az 5 húzózsinór szilárd megfogása is biztosított legyen. A 2 borítólapok porózus anyagból, például papírból, szövetből, polipropilén alapanyagú kócból készülhetnek, de erre a célra az italok készítésénél szokásos anyagok bármelyike felhasználható. A 2 borítólapokat hegesztéssel vagy más, célszerűen hőközlést igénylő eljárással rögzítjük egymáshoz, de egy további lehetőség szerint széleiket egymásra hajtjuk és ezt követően megfelelő módon egyesítjük. Ha egy porózus anyagból álló lemezt hajtogatunk össze, ez abból a szempontból előnyös, hogy a 2 borítólapok közötti 3 oldalelemek anyagán át is áthatoló leforrázóközeg hatásos eszköze lehet a kivonandó anyagok italba vitelének.

Az 5 húzózsinórt legalább két oldalról húzzuk öszsze, mégpedig az 1 leforrázható zacskó belső terében kialakított 7 összehúzási helyek felhasználásával. A 7 öszszehúzási helyek kialakításakor biztosítani kell, hogy az 5 húzózsinór a 3 oldalelemekhez képest meghúzással könnyen mozgatható legyen. Ez a megoldás azért célszerű, mert így az 1 leforrázható zacskó szükség szerint két vagy több irányból húzható össze.

Az 5 húzózsinór adott esetben (mint ez a 3., 4. és 7. ábrán látható tasaknál megvalósul) az 1 leforrázható zacskó alsó részén kialakított 7a rögzítési helyeknél van befogva. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy az 5 húzózsinór végeit egymással ellentétes irányban meghúzva az 1 leforrázható zacskó függőleges irányban összehúzódik, de vízszintes mérete változatlan marad. Ha viszont az 5 húzózsinórt az 1 leforrázható zacskó alsó szintjével szomszédosán vezetjük meg, az 1 leforrázható zacskó mind függőleges, mind vízszintes irányban összehúzható. Ez utóbbi esetben a fogyasztó a már leforrázott anyagra annak teljes térfogatában az előző megoldáshoz képest nagyobb nyomást tud gyakorolni, és így az 1 leforrázható zacskóból több folyadékot tud kinyomni. Ez akkor nyilvánvaló, ha az 5 húzózsinór megvezetésére több olyan 7 összehúzási helyet hozunk létre, amelyek forgáspontként működnek, és az 5 húzózsinór egymást keresztező ágakban halad. Az ilyen megoldások példái az 5., 6., 8. és 9. ábrán láthatók. A 8. ábrán bemutatott 1 leforrázható zacskó esetében az 5 húzózsinór elrendezése azt is biztosítja, hogy az 1 leforrázható zacskó tartalmát a tér mindhárom irányában összenyomhatjuk.

Az 5 húzózsinórt az 1 leforrázható zacskó 3 oldalelemeinek szomszédságában elcsúsztathatóan elrendezve a tartalomra az 1 leforrázható zacskó anyagának veszélyeztetése nélkül nagyobb erőt lehet kifejteni, mintha az 5 húzózsinórt a 3 oldalelemek valamelyikében rögzítjük.

Az összenyomás és összehúzás viszonylag folyamatosan hajtható végre, így a fogyasztó az 1 leforrázható zacskóból ízlése szerinti mennyiségű folyadékot távolíthat el. A találmány szerinti tasaknak a 2. ábrán bemutatott változatánál például a 3 oldalelemek középpontjai környezetében kialakított 7 összehúzási helyek ponthegesztések, amelyek a húzóhatással szemben némi ellenállást fejthetnek ki, vagy esetleg az összehúzás során szétválnak. Ezt a fogyasztó érzékelheti, amikor az 5 húzózsinór végeit bizonyos mértékig széthúzza.

A 7 összehúzási helyek az 1 leforrázható zacskók gyártásában jól ismert eszközökkel előállíthatok, amikor laza átfuzést alkalmazunk, vagy kijelölt helyeken ponthegesztéses, illetve vonalhegesztéses vagy más módon zárást biztosító területeket alakítunk ki. A vonalhegesztést a 3 oldalelem egy részében készíthetjük el, az az oldalelem külső szélével részben vagy teljes hosszában párhuzamos lehet (3. ábra). A 7 összehúzási helyek az 1 leforrázható zacskó belsejében úgy képezhetők ki, hogy az 5 húzózsinór a 3 oldalelemek közül legalább egynek teljes hossza mentén húzódik (7. ábra), vagy adott esetben a 7 összehúzási helyek olyan tengelyt képeznek, amelyek körül az 5 húzózsinór haladási útja elfordul. Ezek a tengelyek így fordítási pontként működhetnek, és az összehúzási művelet hatékonyságát javíthatják. Kialakításuk célszerűen a hozzájuk rendelhető 3 oldalelemek középponti tartományában történik.

A 7a rögzítési helyeket úgy kell kialakítani, hogy az 5 húzózsinómak az 1 leforrázható zacskóhoz képest történő elmozdulását megakadályozzák, célszerűen a 3 oldalelem közelében. A rögzítés, lehorgonyzás módja a találmány szempontjából nem lényeges, erre jól ismert eszközök és eljárások választhatók, például tűzés, ragasztás vagy hegesztés, aminek eredményeként az 5 húzózsinór a vele érintkező két 3 oldalelem között rögzíthető. Úgy találtuk, hogy célszerű, ha az 5 húzózsinórt az 5a első és az 5b második kimeneti ponttal közvetlenül szemben fekvő 3 oldalelemnél nem fogjuk be, ha az adott 3 oldalelemet két 2 borítólap szélének összehegesztésével hozzuk létre. Ennek az okát abban látjuk, hogy ha a két 2 borítólapot a fenti módon kapcsoljuk össze, az 5 húzózsinór meghúzásakor anyaga kiszakadhat, és így az 1 leforrázható zacskó tartalma a környezetbe kerülhet.

Az 5 húzózsinórt meghúzás és/vagy rögzítés céljából célszerűen legalább két 3 oldalelemnél vezetjük meg és előnyösen az így kijelölt oldalaknál legalább két megvezetési zónát vagy tartományt alakítunk ki. Ezeknek a zónáknak vagy tartományoknak a helyét úgy választjuk meg, hogy az 5 húzózsinómak az 1 leforrázható zacskón belül elhelyezkedő része legalább egy 3 oldalelem mentén annak teljes hosszában húzódjon és/vagy az 5 húzózsinór a belső térben egymást keresz4

HU 218 384 Β tező vonalak mentén haladjon. Ha ilyen egymást keresztező vonalakat biztosítunk, az 5 húzózsinór két végének egymással szemközti irányba történő meghúzásával különösen hatásosan lehet az 1 leforrázható zacskót összehúzni és így belőle a leforrázást követően maradt folyadékot eltávolítani (5. és 7. ábra). A 7 összehúzási helyek megfelelő kialakításával elérhető azonban az is, hogy egymást keresztező vonalak biztosítása nélkül az összenyomás még hatásosabb legyen.

Az 1 leforrázható zacskón belül az 5 húzózsinórt célszerűen a 2 borítólapok egyesítése előtt rendezzük el. Ezt számos ismert módon végezhetjük el, vagyis az 5 húzózsinórt a belső teret alkotó részeken fektetjük le, majd a 2 borítólapokat széleik mentén egymással összekapcsoljuk.

A fentiekben a találmány tárgyát néhány előnyös megvalósítási mód kapcsán, mindenekelőtt forrázással feldolgozható anyagokat befogadó tasakok alapján ismertettük. Nyilvánvaló azonban, hogy az itt foglalt kitanítás alapján, szakember köteles tudására támaszkodva, számos további, a befogadott anyag minőségétől és feldolgozási módjától függő lehetőséget találhat és valósíthat meg, amelyek lényegét csatolt igénypontjaink foglalják össze.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Tasak folyadékba vihető összetevőt hordozó anyag befogadására, amely a befogadott hordozóanyagot tartalmazó kamrával, valamint legalább két, porózus anyagból készült borítólapot (2) és ezekkel kapcsolódó legalább három oldalelemet (3) tartalmazó leforrázható zacskóként (1) van kiképezve, és végeinek egymással lényegében ellentétes irányú meghúzásával a zacskót összehúzó módon elrendezett húzózsinórja van, azzal jellemezve, hogy a húzózsinór (5) a kamra belső terében van az oldalelemek (3) mentén körbevezetve oly módon, hogy legalább két oldalelemnél (3) összehúzási pontokon (7) van átvetve, és a kamra belső teréből egy első kimeneti ponton (5a) és egy második kimeneti ponton (5b) van kivezetve.
2. Az 1. igénypont szerinti befogadótasak, azzal jellemezve, hogy két borítólappal (2), négy oldalelemmel (3) és négy csúcsponttal (4) van kiképezve.
3. A 2. igénypont szerinti befogadótasak, azzal jellemezve, hogy az első és második kimeneti pont (5a, 5b) az első oldalelem (3) szomszédságában van kiképezve, és a húzózsinór (5) összehúzási pontja (7) az egyik oldalelemmel (3) szemközt fekvő másik oldalelem (3) szomszédságában van.
4. A 3. igénypont szerinti befogadótasak, azzal jellemezve, hogy a húzózsinór (5) az előző két oldalelemmel (3) kapcsolódó további oldalelemek (3) mentén is összehúzási pontok (7) mentén van vezetve.
5. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti befogadótasak, azzal jellemezve, hogy a húzózsinór (5) a további oldalelemek (3) középpontjával szomszédosán van összehúzási pontok (7) mellett vezetve.
6. Az 1. igénypont szerinti befogadótasak, azzal jellemezve, hogy a csomag két borítólappal (2), három oldalelemmel (3) és három csúcsponttal (4) van kiképezve.
7. Az 1. igénypont szerinti befogadótasak, azzal jellemezve, hogy a csomag négy borítólappal (2), hat oldalelemmel (3) és négy csúcsponttal (4) van kiképezve.
8. Az 1. igénypont szerinti befogadótasak, azzal jellemezve, hogy két borítólappal (2) és lényegében kör vagy ellipszis alakot eredményező, nagyszámú oldalelemmel (3) van kiképezve.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti befogadótasak, azzal jellemezve, hogy az összehúzási pontok (7) az oldalelemek (3) között kialakított ponthegesztett területek.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti befogadótasak, azzal jellemezve, hogy legalább egy kimeneti pont (5a, 5b) és egy összehúzási pont (7) között egy vagy több kereszteződés van kiképezve, ahol a húzózsinór (5) két végének egymással szembeni irányban való meghúzásakor az összehúzási pontok (7) forgáspontokat alkotnak.
11. A 10. igénypont szerinti befogadótasak, azzal jellemezve, hogy a kereszteződések az oldalelemek (3) középpontjainak környezetében vannak kialakítva.